Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Jelen szabályzat mellékletei*:... 2 3. sz. melléklet... 3 SZAKDOLGOZAT (DIPLOMAMUNKA)**... 3 II. A szakdolgozat részei, tagolása... 3 III. A szakdolgozat formai követelményei... 4 IV. A szakdolgozat értékelésének ajánlott szempontjai... 4 4. sz. melléklet... 6 Záróvizsga-szabályzat*... 6 A végbizonyítvány... 6 A záróvizsga... 6 A záróvizsga részei:... 7 A záróvizsga-bizottság összetétele... 8 A záróvizsga minősítése:... 8 Az oklevél... 9 Az oklevél minősítése... 9 A kitüntetéses oklevél... 9 A szakok sajátos követelményei:... 10 Óvodapedagógus szak:... 10 Nemzetiségi óvodapedagógus szak... 11 Tanító szak... 11 Általános szociális munkás szak... 12 Gazdálkodási szak... 13 Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szakok... 13 Kommunikáció magyar nyelv és irodalom szakpár... 14 Vegyes rendelkezések... 15 XI. A záróvizsga lebonyolításának ütemezése... 16 5. sz. melléklet... 17 Szakok, szakokért felelős oktatási egysége, szakfelelősök a 2004-2005. tanévre*... 17 1. oldal, összesen: 17
Jelen szabályzat mellékletei*: 1. sz. melléklet: A Tanulmányi Bizottság ügyrendje 2. sz. melléklet: Az Intézeti Kreditbizottságok ügyrendje 3. sz. melléklet: Szakdolgozat 4. sz. melléklet: Záróvizsga-szabályzat 5. sz. melléklet: Szakok, szakokért felelős oktatási egysége, szakfelelősök Szekszárd, 2003. április 21. Dr. Horváth Béla sk. főigazgató 2. oldal, összesen: 17
3. sz. melléklet SZAKDOLGOZAT (DIPLOMAMUNKA)** I. 1. A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez a záróvizsgára bocsátás feltételeként szakdolgozatot kell készítenie. a) A Kar oktatói minden tanévben kötelesek szakdolgozati szemináriumot hirdetni, melynek kiírása tartalmazza a feldolgozásra ajánlott témaköröket is. b) Szakdolgozati szeminárium legkevesebb 5 hallgatóval, de legfeljebb 15 hallgatóval indítható. A tanító és óvodapedagógus szakos, valamint a felsőfokú szakirányú szakos, de azonos szakdolgozati kurzusra jelentkező hallgatók szemináriumát egymás között össze kell vonni, amennyiben a tanrendben jelzett óraszám egyenlő. c) 5 hallgatónál kevesebb jelentkező esetében - a szakdolgozati téma kiírását engedélyező intézetigazgató hozzájárulásával - egyéni konzultációs rend szerint is megszervezhető a szakdolgozati szeminárium. A konzultációra fordított kontaktórák számának ebben az esetben is meg kell egyeznie a szakdolgozati szeminárium tantervben előírt óraszámával, a konzultáció tematikája is megegyezik a szemináriuméval. d) A szakdolgozati szemináriumok gyakorlati jeggyel végződnek. Az értékelés alapja a félévközi szemináriumi teljesítmény. e) A szakdolgozatot egy bekötött és egy fűzött példányban a szakért felelős Intézet titkárságán kell leadni az Tanév rendjében előírt időpontig. II. A szakdolgozat részei, tagolása a) A szakdolgozat címét úgy kell tömören megfogalmazni, hogy egyértelműen jelezze a tartalmat. A téma - szükség esetén - alcímmel pontosítható. b) A tartalomjegyzék szerves része a dolgozatnak. Sorrendben tartalmazza a fejezetcímeket - beleértve az alcímeket is - a megfelelő lapszám feltüntetésével. c) A bevezetés a dolgozat címének pontosítását követően értelmezze a témát, tartalmazza a témaválasztás indoklását (aktualitás, hasznosíthatóság, stb.), a megoldásra váró elméleti vagy gyakorlati kérdés, feladat megfogalmazását, a forráscsoportok és módszerek megjelölését. d) A tárgyalás (a téma kifejtése) feltárja az adott probléma elméleti hátterét, szakirodalmi áttekintést nyújt, amelynek alapján a témával kapcsolatos problémák, eredmények, feladatok, módszerek kerülnek kifejtésre, részletezésre. A különböző elméletek objektív bemutatása, az ezekből következő konklúzió megfogalmazása jelenti a hallgató véleményalkotásának alapját. Önálló kutatás esetén a saját elmélet megfogalmazása, a kutatás bemutatása, a megfigyelés valamint az adatfeldolgozás és elemzés alkotja a tárgyalás fő területeit. A tárgyalás a szakdolgozat fő része, alcímekkel vagy egyéb módon (pl. számjelzésekkel) tagolható. e, A befejezés (összegzés) a hipotézisre, a problémafelvetésre adott válaszokat, a feldolgozás során kapott eredményeket összegzi, illetve a kutatás rövid értékelését 3. oldal, összesen: 17
tartalmazza. Ha van mód rá, a hallgató tegyen javaslatot további vizsgálatokra, kutatásokra vagy a feltárt törvényszerűségek, eredmények hasznosítására. f, A szakdolgozat végén közölni kell a hivatkozott irodalmat. Más szerzők gondolatainak, eredményeinek az átvétele minden esetben etikai és szerzői jogi kérdés. Különösen figyelni kell az internetes források etikátlan használatának elkerülésére. A hivatkozás hiánya vagy szó szerinti idézés esetén az idézőjel kitételének elmulasztása plágiumot és egyben szerzői jogsértést jelent, ami egyben a dolgozat elutasítását, elégtelenre minősítését vonja maga után. A hivatkozásoknak tartalmi, formai szempontból meg kell felelniük a szakdolgozat témáját felölelő tudományterület szaktudományos elvárásainak. Egy dolgozatban csak egyfajta hivatkozási rendszert lehet alkalmazni. Valamennyi elfogadott módszer szabadon, a konzulenssel egyeztetve választható: lábjegyzet, végjegyzet, törzsszövegbe szúrt zárójeles hivatkozás. g, Tartalmazhat a dolgozat szöveges vagy képes mellékleteket is. Az előbbiek olyan információkat közölnek, amelyek kifejtése a szövegben nem célszerű, mert megtörné a gondolatmenetet, az utóbbiak általában képeket, rajzokat, táblázatokat, grafikonokat, stb. tartalmaznak. III. A szakdolgozat formai követelményei a) A dolgozatot bekötve és fűzve kell benyújtani a tanév oktatási rendjében meghatározott időpontig 1-1 példányban. b) A dolgozat terjedelme: - Szövegszerkesztővel készítve: A dolgozat szövegét magyar ékezetes (pl.: Times New Roman CE), 12 pontos betűnagysággal, 1,5-es sortávolsággal, sorkizárt igazítással kell elkészíteni. A kiemelések dőlt vagy félkövér szedéssel oldandók meg. Margók: alsó, felső és a jobb oldali: 2,5 cm baloldali: 3,5 cm (kötés miatt) Oldalszám: legalább 25 oldal, amely tartalmazza a hivatkozott irodalmat és a jegyzeteket, de nem tartalmazza a címoldalt, a tartalomjegyzéket, a tartalmi kivonatot és a mellékleteket. IV. A szakdolgozat értékelésének ajánlott szempontjai (Az alább közölt értékelési szempontokat a dolgozat szerzője önkorrigálási útmutatóként is felhasználhatja.) A dolgozat címének összhangban kell lennie a tartalommal. Szükséges a témaválasztás indoklása (utalni kell a téma időszerűségére, jelentőségére, újszerűségére). A választott téma feldolgozása legyen elméletileg megalapozott, a szakirodalmi források megfelelő kiválasztása elengedhetetlen. 4. oldal, összesen: 17
Az alkalmazott kutatási, elemzési módszertannak, valamint alkalmazásának megfelelő színvonalúnak kell lennie, a dolgozat tudományos tévedést nem tartalmazhat. A dolgozatnak eleget kell tennie az ellenőrizhetőség követelményeinek, ügyelni kell a szakirodalmi hivatkozások pontosságára, az idézetek helyes megjelölésére, a források feltüntetésére, stb. Fontos a dolgozat önálló eredményeinek, következtetéseinek megfelelő színvonala. A közölt statisztikai adatok pontossága, a grafikonok helyessége elengedhetetlen. A dolgozat szerkezeti felépítésének, az egyes részek arányosságának, a külső megjelenésnek meg kell felelnie a formai követelményeknek. Fontos a dolgozat stílusának (betartva az értekező műfaj sajátosságait), nyelvezetének és terminológiahasználatának helyessége, ügyelni kell a helyesírás színvonalára. A mellékleteknek hozzá kell járulniuk a dolgozat hitelének garantálásához. V. Szakdolgozat minősítése a, A konzulens és a szakdolgozat opponense a fenti szempontokat figyelembe véve a dolgozatot szövegesen értékeli, osztályozza és kérdéseket tesz fel. Az osztályzatot betűvel és számmal is leírja. Az értékelés 2-2 példányban készül. Egyiket a tanulmányi előadó a jelöltnek - legkésőbb a záróvizsga előtt 2 héttel megküldi. b, Ha a szakdolgozat valamelyik minősítése elégtelen, kivéve, ha a konzulens és az opponens minősítése között 3 jegy eltérés van, akkor a szakdolgozat érdemjegye is elégtelen, és a hallgató nem bocsátható záróvizsgára. Ebben az esetben a hallgatónak újra kell írnia a szakdolgozatot. A hallgató kérésére az intézetigazgató új konzulenst is kijelölhet. c, Ha a konzulens és az opponens minősítése között három jegy eltérés van, abban az esetben az intézet igazgató újabb opponenst jelölhet ki, vagy bizottságot hívhat össze a szakdolgozat értékelésére. d.) A szakdolgozat érdemjegye az alábbi három minősítésből képzett egész szám: - a konzulens által adott jegy - az opponens által adott jegy - a szakdolgozat szóbeli megvédésére adott jegy e.) Az OTDK-n bemutatott, helyezést vagy különdíjat elért dolgozat az opponenciák mellékelésével szakdolgozatként beadható. VI. Amennyiben szükségesnek látszik, a témát kiíró intézet a jelen szabályozással összhangban részletesebb követelményeket is megfogalmazhat a szakdolgozó hallgató számára. 5. oldal, összesen: 17
4. sz. melléklet Záróvizsga-szabályzat* I. A végbizonyítvány A végbizonyítvány (abszolutórium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségének mindenben eleget tett. A végbizonyítványt a főigazgató írja alá a hallgató leckekönyvében. A záróvizsga II. a) A záróvizsga az ismereteknek a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a szak Záróvizsga Bizottsága előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja. b) A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, az előírt kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte. c) Záróvizsgára bocsáthatóság feltételeit e szabályzatban leírtakat kiegészítve részletesen a szak tanterve tartalmazza. d) A záróvizsgára a hallgatónak írásban kell bejelentkezni a Tanulmányi Csoportnál a Tanév rendjében meghatározott időpontig. A jelentkezési laphoz mellékelni kell a záróvizsga előfeltételeinek meglétét igazoló dokumentumokat. e) A főigazgató tanévenként legalább két záróvizsga-időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet letenni. Az adott szakon záróvizsgát kell szervezni a záróvizsga-időszakban, ha legalább 10 fő záróvizsgára jelentkezik és teljesítette a záróvizsgára bocsáthatóság feltételeit. f) A záróvizsga részei a szakdolgozat megvédéséből és azzal egyidejűleg, vagy elkülönítve a képesítési követelményekben és a tantervben előírt írásbeli illetőleg szóbeli vizsgából, egyes szakokon meghatározott gyakorlati záróvizsgából (záró tanítás, záró foglalkozás stb.) áll. g) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A Záróvizsga Bizottság a szakdolgozat és a vizsgatantárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. 6. oldal, összesen: 17
h) Sikeres a záróvizsga, ha a vizsgatantárgyak és a szakdolgozat minősítése is legalább elégséges. Sikeres záróvizsga nem javítható. i) Ha a jelölt szakdolgozatára elégtelen érdemjegyet kap, a záróvizsga további részére nem kerülhet sor. Elégtelen szakdolgozatot pótolni csak egy alkalommal lehet. j) Ha a hallgató a záróvizsgáját nem fejezi be, a záróvizsga érvénytelen, a teljes vizsgát meg kell ismételnie. k) Amennyiben valamelyik záróvizsgatantárgy volt sikertelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. Ez a záróvizsga kétszer ismételhető. Ismétlő záróvizsga csak a következő záróvizsga-időszak(ok)ban tehető. A záróvizsga részei: III. a) A szakdolgozat megvédése: - A szakdolgozatot a szakdolgozat-szabályzatban leírtak szerint kell elkészíteni és a témavezető oktatónak értékelni. A szakdolgozat, mint a képzés egyik záró követelménye a választott téma komplex feldolgozását igényli oly módon, hogy abból megállapítható legyen a jelölt felkészültsége, a szakma szempontjából megkövetelhető tudományos igényű érdeklődése, probléma érzékenysége és önálló alkotóképessége. - A témavezető oktató által készített írásos szakvéleménynek többek között tartalmaznia kell a téma kidolgozásának minőségét, eredményeit, de utalnia kell azokra a szakmai tévedésekre, problémákra, esetleges hiányosságokra, amelyeket a jelölttől feltétlenül meg kell kérdezni a helyes elbírálás végett. - A védés során előkerülő kérdéseket a témavezető vagy a szöveges értékelésbe foglalja bele, vagy az értékelés végén fogalmazza meg. Az értékelés az osztályzatot is magába foglalja. - A szakdolgozat védését irányító kérdező oktató köteles a szakdolgozattal és a szakvéleménnyel a záróvizsga előtt megismerkedni. - A szakdolgozat megvédése két részből tevődik össze: A jelölt röviden bemutatja dolgozatát; A bizottság tagjai, de elsősorban a szakdolgozatvédést irányító oktató kérdéseket tesz fel, amelyekre a hallgató válaszol. - A szakdolgozat védése minősítésének ajánlott szempontjai a szakdolgozat bemutatásának színvonala (a jelölt logikája, stílusa, kifejezőkészsége, különös tekintettel a szaknyelv használatára), a témakörben való tájékozottság, eligazodás a forrásmunkában, olvasottság, a feltárt adatok és eredmények kezelésének biztonsága, a feltett kérdésekre adott válaszoknak a fentiek szerinti minősége, továbbá a tévedések felismerése és korrigálása. 7. oldal, összesen: 17
b) A szóbeli felelet(ek) - A záróvizsga tételsora a szakért felelős intézet által készített, az intézetigazgató (szakfelelős) által jóváhagyott tételsor. - A jelölt a tételsoronként húz egy-egy tételt. Felkészüléséhez felhasználhatja a rendelkezésre bocsátott módszertani segédanyagot. - A szóbeli feleletet értékelve a jelölt tételépítkezését, alkotóképességét, komplex szemléletmódját kell elsősorban figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a tételekben megjelölt ismeretanyag teljes kifejtésére a záróvizsgán nincsen lehetőség. - Az eredmények vonatkozásában a bizottság tagjai együttesen döntenek, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a meghatározó. - Ha a záróvizsga bármelyik részosztályzata elégtelen, a záróvizsga egésze is elégtelennek minősül. IV. A záróvizsga-bizottság összetétele a) A záróvizsga-bizottság állandó tagjai az elnök (külső szakember is lehet) 2 fő szóbeli tételeket kérdező oktató a jegyző (A szerepkörökből - kivéve a jegyzőit - kettő egybeeshet.) b) A záróvizsga-bizottság változó tagjai a szakdolgozatot kérdező oktató. A záróvizsga-bizottságba külső szakembert is be kell vonni. V. A záróvizsga minősítése: A záróvizsga eredménye az alábbi érdemjegyekből a záróvizsga-bizottság által kialakított (egész számra kerekített) érdemjegy: a szakdolgozat és megvédésének érdemjegye - egy jegy a gyakorlati záróvizsga /záró foglalkozás, zárótanítás, minősített gyakorlatok/ - egy vagy két jegy a szóbeli tétel(ek) kifejtése egy vagy két jegy. A minősítés ötfokozatú: minősítés érdemjegy jeles 5 jó 4 közepes 3 elégséges 2 elégtelen 1 8. oldal, összesen: 17
A záróvizsga eredményének kiszámítása az egyes szakok esetében amennyiben azt magasabb jogszabály másként határozza meg ettől eltérő lehet. Az oklevél V. Sikeres záróvizsga alapján a felsőoktatási intézmény a hallgató számára oklevelet állít ki. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését az oklevélben megnevezett szakon. Az oklevél kiadásának feltétele a képesítési követelményekben meghatározott nyelvismeret hiteles igazolása. Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, évét, hónapját, napját, az intézmény pecsétjét. Az oklevelet a főigazgató és a záróvizsga-bizottság elnöke írja alá. Az oklevelet magyar nyelven kell kiadni. Német nemzetiségi óvodapedagógus szakon az oklevél melléklete német nyelven tartalmazza a fentebb felsorolt adatokat. Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. A tanítói oklevéllel rendelkezők külföldön a tanulmányi irány megjelölésével a "Bachelor" megjelölést használhatják. Az oklevélhez melléklet (a Karon szervezett szakmai tanfolyam, specializáció stb. elvégzéséről), tanúsítvány, igazolás adható ki, ha a hallgató az adott oktatási-képzési formára előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek sikeresen eleget tett. Az oklevél minősítése A szigorlatok érdemjegyeiből és a záróvizsga érdemjegyeiből képzett átlageredmény: VI. minősítés átlag kitűnő 5,00 jeles 4,51-4,99 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 elégséges 2,00-2,50 VII. A kitüntetéses oklevél Kitüntetéses oklevelet az kap, aki a záróvizsgán jeles eredményt ért el, szakdolgozatának, zárófoglalkozásának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, 9. oldal, összesen: 17
összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osztályzatai között közepesnél gyengébb jegy nincs. Óvodapedagógus szak 2 : IX. A szakok sajátos követelményei 1 : a) Zárófoglalkozás (gyakorlati záróvizsga) A hallgatók a mintatanterv szerint haladva a 6. félévben szakmai gyakorlatukat zárófoglalkozással és védéssel fejezik be. A kapott érdemjegy az óvodapedagógus oklevél minősítésének részét képezi, a záróvizsga részosztályzata. b) A záróvizsga A komplex szakmai szóbeli vizsga alapjául az óvodapedagógus szak módszertan tantárgyai (irodalom - mese - vers, matematika, környezetismeret, ének-zene, ábrázolás-kézimunka, testnevelés), valamint a pedagógia, pszichológia tárgyak szolgálnak. A témaköröket úgy kell megállapítani, hogy a jelölt elméleti és gyakorlati ismereteiről is számot adhasson, tételét komplex módon fejthesse ki. c) A záróvizsga követelményei A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát, és komplex szakmai szóbeli vizsgát tesz. A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell meghatározni, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki. Az óvodapedagógus jelölt: Tegyen tanúságot, hogy rendelkezik az óvodában végzendő gondozónevelő- ismeretnyújtó-személyiségfejlesztő munkához szükséges szaktudással, és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. Ismerje a 3-6 éves gyermekek gondozásával, nevelésével, sokoldalú személyiségfejlesztésével összefüggő kutatások (a tényfeltárás, a feldolgozás, az elemzés) módszereit, a korszerűsítési törekvések irányait. Rendelkezzék azokkal pedagógiai, pszichológiai, módszertani jártasságokkal és képességeikkel, amelyek hivatásának gyakorlásához, egy problémakör szakszerű és szabatos kifejtéséhez, mások meggyőzéséhez szükségesek. Legyen képes szóbeli feleletének témáját komplex módon, az elmélet és gyakorlat egységében kifejteni. d) A záróvizsga minősítése: A hallgató a záróvizsgán három érdemjegyet kap: a szakdolgozat és megvédése, a szóbeli tétel(ek) kifejtése, a gyakorlati zárófoglalkozás érdemjegye. A záróvizsga eredménye a fenti három érdemjegy átlaga. e) Az oklevél: az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: óvodapedagógus 1 Készült a szakok képesítési követelményeit tartalmazó Kormányrendeletek alapján 2 158/1994. (XI. 17.) sz. Kormányrendelet alapján készült 10. oldal, összesen: 17
Nemzetiségi óvodapedagógus szak 3 a) A nemzetiségi óvodapedagógus szakos hallgatók záróvizsgáján az óvodapedagógus szakosoknál leírtakat kell alkalmazni az alábbi kiegészítésekkel: Az érintett hallgatók német nyelven is írhatják és védhetik szakdolgozatukat. A hallgatók mintatanterv szerint haladva a 6. félévben két zárófoglalkozást tartanak, egyet magyar és egyet német nyelven. Mindkét zárófoglalkozás érdemjegye az oklevél minősítésének részét képezi, a záróvizsga részosztályzata. b) A záróvizsga minősítése. A hallgató a záróvizsgán négy érdemjegyet kap: a szakdolgozat és megvédése, a szóbeli tétel(ek) kifejtése, a gyakorlati zárófoglalkozások (magyar és nemzetiségi nyelven) érdemjegyei. c) Az oklevél: az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: német nemzetiségi óvodapedagógus Tanító szak 4 a) Zárótanítás (gyakorlati záróvizsga) A hallgatók mintatanterv szerint haladva a 8. félévben szakmai gyakorlatukat zárótanítással (ÁTK és VTK nincs elkülönítve) és védéssel fejezik be. A zárótanítást a kar által megbízott bizottság előtt kell megtartani. A zárótanítás érdemjegye a tanítói oklevél minősítésének a részét képezi, a záróvizsga részosztályzata. b) A záróvizsga tárgyainak köre: A szóbeli vizsga alapjául a tanító szak tantárgy-pedagógia ismeretei (anyanyelv, matematika, természetismeret, ember és társadalom, ének-zene, vizuális nevelés, technika, testnevelés stb.) szolgálnak. A témaköröket úgy kell megállapítani, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi ismeretiről is számot adva, tételét komplex módon fejthesse ki. c) A záróvizsga: A tanítójelölt szóbeli vizsgát tesz az elemi fokú neveléshez és képzéshez szükséges tantárgypedagógiai ismeretekből (beleértve az 1 4. osztály műveltséganyagát és a választott műveltségi területet). A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell megállapítani, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki. A tanítójelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy rendelkezik az ált. iskola 1-6. osztályában végzendő nevelő-oktató munkában szükséges szaktudással, és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. Ismerje a jelölt a 6-12 éves tanulók nevelésével és oktatásával összefüggő, fejlesztő kutatások (tényfeltárás, feldolgozás, elemzés) módszereit. 3 158/1994. (XI. 17.) sz. Kormányrendelet alapján készült 4 158/1994. (XI. 17.) sz. Kormányrendelet alapján készült 11. oldal, összesen: 17
Rendelkezzék a jelölt azokkal a nyelvi, nyelvhasználati, szerkesztési képességekkel, amelyek hivatásának gyakorlásához, egy ismeretkör szakszerű és szabatos kifejtéséhez, mások meggyőzéséhez szükségesek. Legyen képes a jelölt szóbeli feleletének témáját komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységeibe kifejteni. d) A záróvizsga minősítése. A hallgató három érdemjegyet kap a záróvizsgán: a szakdolgozat és megvédése, a szóbeli tétel(ek) kifejtése, a zárótanítás érdemjegye. A záróvizsga eredménye a fenti három érdemjegy átlaga. e) Az oklevél: az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: tanító Általános szociális munkás szak 5 a) A záróvizsgára bocsátás sajátos feltételei: a terepgyakorlatok - az integrált és a specializációs gyakorlat - leckekönyvben rögzített minősített dokumentumainak benyújtása legalább 120 óra - a szakmához kapcsolódó - készség - és személyiségfejlesztő gyakorlaton való részvétel igazolása b) A záróvizsga megvédi szakdolgozatát komplex szóbeli vizsgát tesz, melynek tárgykörei: - szociális munka elmélete és specializációs területei - társadalom- és szociálpolitika. c) A záróvizsga-bizottság összetétele: elnök a szociális munka elmélete, illetve a társadalom- és szociálpolitika témakörök kérdező oktatói a szakdolgozat témavezetője jegyző d) A záróvizsga minősítése: A záróvizsga érdemjegye a szakdolgozat, a szakdolgozat védése, a szociális munka elmélete és a társadalom- és szociálpolitika érdemjegyeiből a bizottság által kialakított érdemjegy. Az értékelés ötfokozatú. e) Az oklevél: az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: általános szociális munkás az általános szociális munkás képzésben a speciális ismereteket nyújtó szakterületi tanulmányok elvégzését a kar az oklevélhez mellékelt betétlapon ismeri el, 5 6/1996. (I. 18.) sz. Kormányrendelet alapján készült 12. oldal, összesen: 17
az általános szociális munkás oklevéllel rendelkezők külföldön a social worker (Bachelor Social Worker, BSW), a Sozialarbeiter megnevezést használhatják f) Az oklevél minősítése: az oklevél átlagának kiszámításához a záróvizsga (szakdolgozat, szakdolgozat védése, szociális munka elmélete, társadalom- és szociálpolitika) érdemjegyeinek átlaga, a szigorlatok (szociológia, pszichológia, jog) érdemjegyeinek átlaga és a minősített gyakorlatok (integrált gyakorlat, specializációs gyakorlat) érdemjegyeinek átlaga szükséges. a kitüntetéses oklevél feltételei: a záróvizsga, a szakdolgozat, a minősített gyakorlatok, valamennyi szigorlat érdemjegye jeles, félévenkénti tanulmányi átlag legalább 3,51; közepesnél gyengébb jegy a tanulmányok során nem volt. Gazdálkodási szak 6 a) A záróvizsgára bocsátás sajátos feltételei: az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok), két oktató által bírált szakdolgozat. b) A záróvizsga részei szakmai tárgyakat átfogó (komplex) szóbeli vizsga, a szakdolgozat megvédése, c) A záróvizsga-bizottság összetétele: elnök szakmai kérdező szakdolgozat kérdező jegyző d) A záróvizsga minősítése: A két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott osztályzatból, a komplex szakmai vizsga osztályzatából számított egyszerű átlag. e) Az oklevél: Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Közgazdász gazdálkodási szakon. Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szakok 7 a) A záróvizsgára bocsátás feltételei: az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat benyújtása. b) A záróvizsga részei: a szakdolgozat megvédése, szóbeli vizsga. 6 4/1996. (I. 18.) sz. Kormányrendelet alapján készült 7 41/1999. (X. 13.) sz. OM rendelet alapján készült 13. oldal, összesen: 17
- A szóbeli vizsga témakörei a főbb tanulmányi területek tananyagából alakítandók ki oly módon, hogy a különböző tantárgyak közötti összefüggések, kapcsolatok kerüljenek előtérbe. A záróvizsgán a hallgatónak témáját saját intézményére (illetve munkájára) vonatkoztatva is be kell mutatnia. - A záróvizsgát a felsőoktatási intézmények belső rendjüknek megfelelően szervezik, a záróvizsga bizottságnak kell, hogy legyen a közoktatásban dolgozó (szakvizsgázott) tagja. c) A záróvizsga eredménye: A záróvizsga eredménye az alábbi érdemjegyek egészre kerekített számtani átlaga: a szigorlat érdemjegye, a szakdolgozat és -védés átlageredménye, a záróvizsga szóbeli vizsgájának érdemjegye. Kommunikáció magyar nyelv és irodalom szakpár 8 a) A záróvizsgára bocsátás általános előfeltételei szakonként: a képesítési követelményekben és a tantervekben megjelölt tanulmányi kötelezettségek teljesítése, a szak által elfogadott szakdolgozat benyújtása. b) A záróvizsga külön érdemjeggyel minősített szóbeli részei: a szakdolgozat megvédése, vizsga a szakdolgozathoz kapcsolódó tudományágakból, azok meghatározott témaköreiből. c) A záróvizsga eredménye: a szóbeli záróvizsgán szerzett két érdemjegy és a szakdolgozatra kapott érdemjegy átlaga, egész számra kerekítve. d) A i képesítő vizsga: A i képesítővizsga a magyar nyelv és irodalom szakokon a záróvizsga önálló része. A i képesítővizsgát legalább háromtagú i képesítő vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek a pedagógia, pszichológia és a szakmódszertan területek oktatói is a tagjai. e) A i képesítővizsgára bocsátás feltételei: az adott szakon az intézményi tantervben foglalt szakterületi, valamint az általános követelmények teljesítése; a képzés követelmények teljesítése; a pedagógiai és pszichológiai komplex szigorlat letétele; a szakdolgozat elkészítése és a i képsítési területek szerinti bírálattal ellátott értékelése. f) A i képesítővizsga részei: a szakdolgozat megvédése; komplex szóbeli vizsga. A vizsga tárgyai, témái különösen a szakterületi felkészültség pedagógiai alkalmazására, a szakhoz kapcsolódó iskolai tantárgy(ak) tervezésére, oktatására, taneszközeire; a hazai oktatás rendszerének, fejlesztésének problématörténeti és összehasonlító 8 129/2001. (VII. 13.), valamint a 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletek alapján készült 14. oldal, összesen: 17
elemzésére; a pedagógiai innovációra; a globális nevelési, oktatási problémákra; az iskolai gyakorlatok tapasztalataira irányulnak. g) A i képesítővizsga eredménye A pedagógiai és pszichológiai komplex szigorlat érdemjegyének, az iskolai gyakorlatokat összegző érdemjegynek, a szakdolgozat és védése átlageredményének, a komplex szóbeli vizsga érdemjegyének (vagy ennek részleteire adott osztályzatok átlagának) egészre kerekített átlaga. h) Az oklevél Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Kommunikáció szakos bölcsész Magyar nyelv és irodalom szakos X. Vegyes rendelkezések OTDK-n díjazott dolgozat jeles érdemjegyű szakdolgozatként és védésként fogadható el. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A Záróvizsga-bizottság elnökét és tagjait (a Kari Tanács egyetértésével) a főigazgató 1 év időtartamra bízza meg. Záróvizsga a főigazgató által meghatározott időszakban tehető. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. A záróvizsga tapasztalatairól a vizsgáztató bizottság elnöke írásban tájékoztatja a főigazgatót. 15. oldal, összesen: 17
XI. A záróvizsga lebonyolításának ütemezése FELADAT FELELŐS RÉSZTVEVŐK HATÁRIDŐ A záróvizsgakövetelmények (tételsorok) eljuttatása a TO-ra Intézetigazgató, Szakfelelős Oktatási egységek vezetői A Jelentkezés záróvizsgára űrlap eljuttatása a hallgatókhoz Hallgatók jelentkeztetése záróvizsgára, szakdolgozatok leadása az oktatási egységekhez Opponens kijelölése, A dolgozatok eljuttatása az opponens számára A konzulens és az opponens bírálatának, a vizsgakérdéseknek összegyűjtése és eljuttatása a TO-ra (3 példányban) Bírálatok, kérdések megküldése a hallgatóknak A záróvizsgabizottságok beosztásának elkészítése, bizottság tagjainak felkérése A záróvizsgák lebonyolítása (Záróvizsga-időszak) A TO értesítése a záróvizsga eredményéről (jegyzőkönyv, diploma és leckekönyv visszajuttatása a TO-ra) Őszi félév: január 15-30. Tavaszi félév: június10-30. Záróvizsgadokumentumok ellenőrzése, leckekönyv, diploma eljuttatása a hallgatóhoz Tanulmányi csoportvezető Oktatási egységek vezetői Oktatási egységek vezetői Oktatási egységek vezetői Tanulmányi csoportvezető Intézetigazgató, Szakfelelős Intézetigazgató, Szakfelelős Elnökök TO Intézeti adminisztrátorok Intézeti adminisztrátorok Intézeti adminisztrátorok Őszi félév: szeptember 30. Tavaszi félév: február 28. Őszi félév: szeptember 30. Tavaszi félév: február 28. Őszi félév: október 31. Tavaszi félév: március 31. Őszi félév: november 5. Tavaszi félév: április 5. Őszi félév: december 15. Tavaszi félév: május 15. TO Őszi félév: december 31. Tavaszi félév: május 31. Intézeti adminisztrátorok Elnök, bizottsági tagok Őszi félév: november 30. Tavaszi félév: április 30. Elnökök jegyző Záróvizsga után közvetlenül Tanulmányi csoportvezető TO Őszi félév: február 15. Tavaszi félév: július 15. 16. oldal, összesen: 17
5. sz. melléklet Szakok, szakokért felelős oktatási egysége, szakfelelősök a 2004-2005. tanévre* Szak, szakpár neve: Képzési forma: Tagozat: A szakért felelős oktatási egység: Szakfelelős: általános szociális munkás gazdálkodási A N, L Gazdaságtudományi Intézet kommunikáció magyar nyelv és irodalom német nemzetiségi óvodapedagógus A N, L Szociálpolitikai Intézet Dr. Tolnai Gyula CsC főiskolai Dr. Sramó András Ph.D egyetemi A N Pedagógusképző Intézet Dr. Szíjjártó Zsolt Ph.D docens egyetemi docens A N Pedagógusképző Intézet Dr. Bús Imre Ph.D főiskolai óvodapedagógus A N, L Pedagógusképző Intézet Fusz György DLA, habil főiskolai tanító A N, L Pedagógusképző Intézet Dr. Kurucz Rózsa CSc főiskolai kommunikáció D L Pedagógusképző Intézet Dr. Nagy Imre CSc, habil egyetemi magyar nyelv és irodalom D L Pedagógusképző Intézet Dr. Horváth Béla CSc, habil főiskolai csecsemő- és kisgyermeknevelőgondozó F N Pedagógusképző Intézet Fusz György DLA, habil főiskolai idegenforgalmi szakmenedzser F N Gazdaságtudományi Intézet Dr. Pap Norbert Ph.D egyetemi docens informatikai statisztikus és F N Gazdaságtudományi Intézet Dr. Sramó András Ph.D egyetemi docens gazdasági tervező ifjúságsegítő F N Pedagógusképző Intézet Dr. Várady Zoltán főiskolai CSc moderátor F N Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék Dr. Horváth Béla CSc habil egyetemi docens vállalkozási szakügyintéző F N Gazdaságtudományi Intézet Dr. Sramó András Ph.D egyetemi docens pedagógus szakvizsga, SZ L Pedagógusképző Intézet Dr. Kurucz Rózsa CSc főiskolai óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés SZ L Pedagógusképző Intézet Dr. Bús Imre Ph.D főiskolai 17. oldal, összesen: 17