Kézipatika az ország tetején Mátraszentimre Magyarország legmagasabban átlagosan 800 méteren fekvô önálló települése. Hivatalosan még öt települést foglal magában: Mátraszentistvánt és Mátraszentlászlót, valamint Galyatetôt, Bagolyirtást és Fallóskutat. A patika Mátraszentistván központjában, egy frissen felújított épületben, az orvosi rendelô közvetlen szomszédságában kapott helyet. Itt született valahol a Mátrában, doktor úr, vagy valahol másutt, talán éppen Budapesten? Hát, ha most talányos választ akarnék adni, akkor azt mondanám, hogy mindig is szentimrei voltam!?? Tôsgyökeres budapesti vagyok, ott végeztem az egyetemet is aztán évtizedekig Pestszentimrén voltam háziorvos. Onnan kerültem egyenesen ide, az erdôk közepébe. Úgy látszik, valamiért ragaszkodom Szentimréhez Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével. Orvoscsaládból jön? Nem, nem. Bár a dr. titulus gyakori volt a családban a Zorkóczy név elôtt, de jogászi, ügyvédi pályák jelölôjeként. A tágabb családban ugyan elôfordult orvos is, de nem jellemzô. Mikor és hogyan került ide? Gyerekkoromban jártam a Mátrában, sokáig csak ez jelentett valamiféle kapcsolatot. Aztán úgy hat-hét évvel ezelôtt az öcsém itt fönt telepedett le. Ô eredetileg filmmel foglalkozik gyártásvezetô volt, a filmes cége most is megvan, de közben már panziót is nyitott Mátraszentlászlón. Sokszor fölmentünk hoz- 14
zá, s ô kapacitált, hogy hagyjam ott én is Budapestet. Mondtam neki, hogy harminc év után az ember nem hagy ott valamit csak úgy. Persze, varázslatos idefönt ez a tájék, télennyáron az, nekem is nagyon megtetszett. Aztán ahogy kezdett egyre inkább elegem lenni Pestbôl, a rohanásból, a zajból és elnézést a bûzbôl, úgy érlelôdött bennem az elhatározás a váltásra. Szerencsére két évvel ezelôtt kiderült, hogy megüresedik itt a háziorvosi állás, és akkor döntöttem: néhány évvel a nyugdíj elôtt belevágok. A családja, felesége támogatta a nagy elhatározást? Ó, a feleségem volt a váltás motorja. Tény, hogy Pesten végigkísértem egy egész generációt, és talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy eléggé elfogadott orvos voltam. Ebbôl viszont az is következett, hogy néha naponta 70-80 beteget is el kellett látnom, ami bizony igen kimerítô dolog. Itt viszont a hat faluban alig laknak összesen hatszázan (!), ez egészen más. Igen ám, de a nyakába kellett vennie a gyógyszertárat is! Az csak késôbb történt Elôször megkaptam az orvosi állást, ami itt fent ténylegesen állás, tehát ez nem vállalkozás formájában megy: közalkalmazott vagyok, igen tisztességes fizetéssel, ami a nyugdíjas korhoz közeledvén bizony nagyon jól jön. Elkezdtem a praxist, jöttek a betegek, diagnózis, terápia, felírtam a gyógyszert. Igen ám, de akkor legtöbbször a beteg választhatott, hogy Pásztó vagy Gyöngyös felé veszi az irányt húsz-harminc kilométer a legközelebbi állandó gyógyszertárig. És akkor Ön kitalálta a kézipatikát Pontosabban többekkel beszélgettem, hogy mit lehetne tenni. Az idôsebbek mondták, hogy ôk bizony emlékeznek arra, amikor még a körzeti doktor úrnál mindig volt gyógyszer, és ô adott annak, akinek kellett! És akkor ezen a nyomon elindulva eljutottunk a kézigyógyszertár ötletéhez, amirôl kiderült, hogy ha nem is nagyon elterjedt forma, de azért nem is kivételes, mûködik belôle né- 15
hány az országban. Szerencsére adódott egy ismerôs pesti gyógyszerész, akivel aztán utánanéztünk a szükséges lépéseknek. A Heves Megyei ÁNTSZ-hez, a fôgyógyszerészhez kellett benyújtani a kérelmet a kézigyógyszertár létesítéséhez. A lényeg, hogy egy ilyen gyógyszertárnak a helyi lakosság állandó gyógyszerigényét kell kielégítenie, tehát azoknak a gyógyszereknek kell mindig megfelelô mennyiségben készleten lenniük, amelyeket a helyiek rendszeresen feliratnak, illetve szednek. Mindezt egy budapesti gyógyszerész biztosítja?! Ez egy erôsen bizalmi viszony a beszerzést és a szállítást vállaló gyógyszerész meg az orvos között: alkalmanként néhány százezres tételrôl van szó, amit az elôbbi felhoz, aztán csak jóval késôbb számolnak el. Itt a kölcsönös, feltétel nélküli bizalom, a személyes ismeretség nagyon fontos tényezô. Ez a kis patika itt nyílik a váróból, közvetlenül a rendelô mellett. Mi a nyitva tartás rendje? Természetesen az a logikus, hogy a rendeléssel párhuzamosan menjen. Persze, amikor nincs rendelés, de jön valaki valamilyen sürgôs panasszal, akkor mint orvos is készenlétben állok és fogadom, hiszen itt a lakásom is, ugyanezen a telken, így mindenki tudja, hol talál. A vizsgálat után aztán rögtön kinyitom a patikát is, és kiadom a szükséges gyógyszert, nincs ebben semmi. A normál rendelésen pedig jönnek a betegek, elmondják a panaszaikat, megvizsgálom ôket, felírom a gyógyszert, amit aztán a nôvérke segítségével kiadunk a kézipatikából. De hát ez azért jelentôsen lassítja így a rendelést, nincs ebbôl feszültség? Elfelejti, hogy nem lent Budapesten vagyunk: egyrészt itt egy rendelésen nem nyolcvan betegrôl van szó, hanem egy tucatnyiról, maximum tizenöt-húszról. Másrészt itt nyugodtabbak az emberek, nem rohannak úgy, és jobbára ismerik, tisztelik is egymást. Mégis, mi van akkor például, ha valami nincs készleten? Másrészt pedig: itt helyben készíteni, ugye, eleve nincs mód. Az itteni készítésnek természetesen nincsenek meg a feltételei, de azért tartunk patikában elôre elkészített, gyakrabban keresett kenôcsöket, ilyesmit, illetve a magisztrális igényeket is ki tudjuk elégíteni: megrendeljük a készítményt, és a következô hétre itt van. Egyébként pedig eléggé gondosan elôkészítettük ezt a kis kézipatikát a tavaly decemberi induláshoz: az orvosi számítógépes nyilvántartó rendszer segítségével fél évre visszamenôleg összegeztük, csoportosítottuk a felírt gyógyszereket, és ennek alapján alakítottuk ki a készletezést, a heti rendelést. Úgy tûnik, mûködik a rendszer, és nem mondom, hogy soha nem hiányzik semmi, de nem jellemzô. Ha mégis elôfordul, és sürgôs az egyedi igény, akkor bizony le kell menni érte a városba de higgye el, itt ilyen esetben sincs felháborodás, az emberek megértôek. De itt a nyár, és gondolom, hamarosan egyre többen lesznek az üdülôk is Ez bizony így van: némelyik utcában tízbôl kilenc ház nyaraló, és sokan hónapokat töl- 16
tenek itt, nyugdíjasok, vagy egyszerûen olyanok, akik ezt megengedhetik maguknak. Mivel ez lesz az elsô nyara ennek a kézigyógyszertárnak, én is kíváncsi vagyok, hogyan fog menni a dolog akkor, amikor nem néhány száz, hanem bizony egy-két ezer embert kell ellátni. Úgy gondolom, valahogyan csak megbirkózunk vele. Csakúgy, mint mondjuk a generikumok kérdésével? Hiszen a lehetséges gyógyszerhelyettesítések ismerete és ismertetése azért mégis inkább gyógyszerészi feladat, nem? Persze, de ez bizony az orvosnak is feladata! Ismernünk kell a rendelkezésre álló helyettesítô, hasonló hatású készítményeket, és ismertetni is kell ezeket a lehetôségeket a betegekkel. Az orvosi szakmának is részét képezik ezek az ismeretek: az eredeti gyógyszerek kontra helyettesítôk kérdése már az orvosi rendelôben óhatatlanul felmerül, nem feltétlenül csak a patikában. Honnan tájékozódik, hogy naprakész legyen? Jön mindenféle szakmai lap, értesítô, ismertetô ebben a TEVA például élenjáró, azokat természetesen figyelemmel kíséri az ember; ez akkor is így lenne, ha nem mûködtetne kézipatikát. Ebben az esetben viszont én a megyétôl azokat az információkat is rendszeresen megkapom, amelyek a gyógyszerészeknek szólnak, tehát képben vagyok. A gyógyszerész kollégával pedig állandó kapcsolatban vagyunk, rendszeresen konzultálunk telefonon, illetve e-mailben. Értesít, ha valami fontos változás van, új készítmény jelenik meg, vagy valami éppen kivonásra kerül, vagy akár csak csökken a támogatása stb. Mindehhez képest hogyan alakul a gyógyszerfogyasztás: egészségesebbek itt fent az emberek? Hát, az idén sajnos ide is felszivárgott valahogy az influenza, az üdülôk felhozták, ezért aztán most több ezzel kapcsolatos készítmény, antibiotikum is fogyott. Másrészt természetesen errefelé is érvényes az, hogy elöregszik a lakosság, a fiatalok elhagyják ezeket a településeket, és az idôsek persze itt is csak megbetegszenek elôbb-utóbb. És persze, a hegyi levegô egészséges, sôt gyógyító erejû de hát éppen ezért települnek ide fel légzôszervi betegségekben szenvedôk, asztmások, tehát az ilyen betegekbôl itt paradox módon relatíve több van, mint akár lent, Pesten. 17
Következetesen használja a lent -et: néha azért még látja Budapestet? És egyáltalán, mint állandó készenlétben levô orvos-kézipatikus, néha azért elhagyja ezt a sasfészket? Megvallom, egyre kevesebbet gondolok Pestre, és egyre ritkábban is jutok oda, talán úgy kéthavonta. Ha pedig, mondjuk, egy hétvégére el akarunk valahová menni, akkor itt van a felsô szinten egy helyes kis apartman az ügyeletes orvos számára, csak persze meg kell szervezni a helyettesítést. Egyébként meg, akárhol máshol is vagyok, mindig alig várom már, hogy újra kiüljek ide, a csöndbe. Más kérdés, hogy elôször mindig megijedek, hogy megsüketültem: itt a csönd tényleg hallgat. A mátraszentimrei kézigyógyszertár ellátását a budapesti Európa Patika végzi, amelynek tulajdonosa a Bogdánházaspár, Gerencsér Ágota és Bogdán Zsolt. Milyen konstrukcióban dolgozik együtt gyógyszerész és háziorvos egy ilyen kézipatika mûködtetésében? Ez úgy történik, ahogyan a törvény is elôírja: a kézigyógyszertár mûködtetését az orvos végzi esetünkben Zorkóczy Ferenc doktor úr, aki választ magának egy gyógyszertárat, anyagyógyszertárat, ha úgy tetszik, amellyel szerzôdést kötnek, és ez a patika biztosítja az induló készletet, illetve a mûködés során a rendszeres, folyamatos feltöltéshez szükséges gyógyszereket. Miért éppen önök vállalták ezt, Budapestrôl? Ugyan Pesten élünk, de én gyöngyösi vagyok, és megmaradt a kötôdésem, szeretem a Mátrát, tájfutó voltam, szóval visszajárok, a doktor urat is ismertem megkeresett minket, hát belevágtunk. Egymás számára ismeretlenekkel szerintem nem is nagyon mûködtethetô egy ilyen patika, hiszen például csak az induló készlet értéke nagyjából másfél millió forint volt, amit mi oda egyszerûen kihelyeztünk. A heti szállítások értéke is azért néhány százezer forint, utólagos elszámolással. És hogyan éri meg hetente gyógyszert szállítani Magyarország legmagasabban fekvô településére? Hát, ha mindent beleszámolunk, akkor nem biztos, hogy olyan nagyon megéri Mert nemcsak a szállításról van szó, hanem az egésznek a kezelésérôl: hogy naprakészen meglegyen az ottani nyilvántartás, és ha például árváltozás van, vagy a támogatás mértéke módosul, akkor már másnap (!) Szentimrén ezek a változások megvalósuljanak. Ilyenkor mi bizony aznap jóval elôbb bejövünk, a számítógépes rendszerünkbe beemeljük interneten keresztül az ottani készletet, elvégezzük a szükséges ármódosításokat, azután visszaküldjük az új adatokkal, hogy a doktor úr már ezekkel tudjon nyitni. De ugyanígy figyelemmel kell kísérni és megvalósítani az egyes gyógyszerek kivonását, selejtezését például szóval, minden felelôsség, ami egy gyógyszertárnak szállító nagykereskedôt terhel, az ránk, mint anyapatikára is érvényes. Az az igazság, hogy egyedül maradt édesanyámhoz egyébként is gyakran járok Gyöngyösre, megyek a Mátráért, télen síelni nekem ezért éri meg László István 18
A kézigyógyszertár mûködtetése 52. (1) Olyan településen, ahol közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem mûködik, háziorvos kérelmére kézigyógyszertár mûködtetése engedélyezhetô. Az engedély a kérelmezô személyéhez kötött. (2) Kézigyógyszertár mûködtetése arra a földrajzi területre engedélyezhetô, ahol a háziorvos a tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a településen közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár az év egy meghatározott naptári idôszakában nem mûködik. (3) Ha a kézigyógyszertár mûködtetésére adott engedélyben megjelölt településen közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár mûködtetését engedélyezik, ezek megnyitása napjával a kézigyógyszertár mûködtetésére vonatkozó engedély módosításáról, illetve visszavonásáról intézkedni kell. (4) A kézigyógyszertárban tartható gyógyszereket csak közforgalmú gyógyszertárból lehet beszerezni. (5) A háziorvos a kézigyógyszertárból csak a nyilvántartásában szereplô beteg részére és csak az általa rendelt gyógyszert szolgáltathatja ki a sürgôs szükség esetét kivéve. (6) A külön jogszabály szerinti árhoz nyújtott támogatással történô gyógyszerrendelésre jogosító szerzôdésben az egészségbiztosítási szerv a szakmailag megalapozott, hatékony és gazdaságos gyógyszerrendelés szakmai szabályaira figyelemmel meghatározhatja a háziorvos kézigyógyszertárából kiszolgáltatható közfinanszírozott gyógyszerek körét. Forrás: 2006. évi XCVIII: törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól II. rész, I. fejezet 19