BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI PROJEKTMUNKA A Kempelen Farkas Gimnázium iskolaudvarának fás szárú növényei Készítette: Deutsch Tamás 12.B Konzulens tanár: Sebő Péter Kempelen Farkas Gimnázium 2007.
2 Tartalomjegyzék Célkitűzés, témamegjelölés... 3. Módszerek... 3. Eredményeim A meghatározott fajok listája... 4. A fajok térképi ábrázolása... 7. Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők... 9 Fényképek...CD mellékletben Néhány faj határozásának részletes leírása Egybibés galagonya... 11 Vénic szil... 12 Orgona... 13 Borostyán... 15 Lucfenyő... 16 Nyír... 17 Kislevelű hárs... 18 Hegyijuhar... 19 Kecskefűz... 20 Fagyal... 21 Felhasznált irodalom... 23
3 Célkitűzés, témamegjelölés Munkám célja az iskolaudvar fás szárú növényeinek azonosítása és a meghatározott egyedek, fajok térképen történő ábrázolása volt. Ennek bemutatására a dolgozatomban részletesen ismertetek 8 faj határozását, több esetben fényképeken bemutatva a határozási bélyegeket. Célom volt továbbá, hogy az iskolaudvar fáiról és cserjéiről olyan fényképeket készítsek, amelyek bemutatják azokat, lehetőleg virágos állapotban. Olyan fényképeket is szerettem volna készíteni, amelyeken a vizsgált fajok azonosítását segítő, un. határozási bélyegek megfigyelhetők. Az elkészült fényképek a dolgozathoz mellékelt CD-n jó minőségben megtalálhatók, egy részük a dolgozatban nyomtatott formában is szerepel. Módszerek A fajok meghatározásához a Simonyi Tibor Seregélyes Tibor: Növényismeret című könyvében szereplő határozókulcsokat használtam. Az ebben nem szereplő fajok azonosításához Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok - Virágos növények) és több fákról és cserjékről szóló könyvet használtam. Ezek részletes jegyzéke az internetes forrásokkal együtt az irodalom-jegyzékben található meg. Az iskola nyomtatott, szintvonalas térképét Illés Balázs: Az iskola területének pontos mérése című évfolyamdolgozata alapján készítettem, az egyes fajok elhelyezkedését a tereppontokhoz képest történő méréssel határoztam meg. A meghatározott fajok rövid, táblázatos illetve grafikus jellemzéséhez elsősorban a Növényismeret című könyv ökológiai és növényföldrajzi, rendszertani adataira támaszkodtam. Az elkészült fajlista alapján kigyűjtöttem az iskola udvarán előforduló fajok jellemzőit, s az adatok egy részét grafikusan is ábrázoltam.
4 Eredményeim A meghatározott fajok listája Az iskola udvarán 38 fás szárú növényfajt azonosítottam. A lista alapján megállapítható, hogy a fajok nagy része zárvatermő. A zárvatermő fajok 17 családba tartoznak, ezek közül a rózsafélék családját 11, az olajfafélék családját 4, a fűz- és nyírfafélék családját 3, a juharfélék családját 2, a többi családot összesen 12 faj képviseli. Az említett adatokat kördiagramon mutatja be a következő ábra: nyitvatermők zárvatermők rózsafélék olajfafélék fűzfafélék nyírfafélék juharfélék egyéb Az iskolaudvar növényfajainak rendszertani megoszlása
5 Az iskolaudvar fás szárú növényeinek listája rendszertani sorrendben a következő: Nyitvatermők - Duglászfenyő Pseudotsuga menziessii) - Lucfenyő (Picea abies) - Nyugati tuja (Thuja occidentalis) Zárvatermők Rózsafélék családja: - Alma (Malus sylvestris, több különböző virágszínű változatban) - Szilva (kék termésű Prunus domestica és sárga termésű csersznyeszilva Prunus cerasifera) - Meggy (Cerasus vulgaris, több kertészeti változatban: zöld levéllel: a convar. vulgaris, piros levéllel a convar. austera) - Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) - Szeder (Rubus fruticosus) - Madárberkenye (Sorbus aucuparia) - Kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis) - Közönséges mandula (Amygdalus communis) - Vadrózsa (Rosa canina) - Cseresznye (Prunus avium) Diófafélék családja: - Közönséges dió (Juglans regia) Szilfélék családja: - Vénic szil (Ulmus laevis) Bodzafélék családja: - Fekete bodza (Sambucus nigra) Hársfafélék családja: - Kislevelű hárs (Tilia cordata) Mályvafélék családja: - Hibiszkusz (Hibiscus syriacus) Olajfafélék családja: - Orgona (Syringa vulgaris) - Magas kőris (Fraxinus excelsior)
6 - Aranyfa ( aranyeső, Forsythia suspensa) - Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) Fűzfafélék családja: - Kecskefűz (Salix caprea) - Fehér nyár (Populus alba) - Kínai nyár (Prunus simonnii) Eperfafélék családja - Füge (Ficus carica) Kenderfélék családja: - Komló (Humulus lupulus) Pillangósvirágúak családja: - Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Borostyánfélék családja: - Borostyán (Heldera helix) Borbolyafélék családja: - Sóskaborbolya (Berberis vulgarius) Juharfélék családja: - Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) - Platánlevelű (korai) juhar (Acer platanoides) Szőlőfélék családja - Vadszőlő (Parthenocissusus tricuspidata) Somfélék családja: - Húsos som (Cornus mas) Nyírfafélék családja: - Közönséges mogyoró (Corylus avellana) - Törökmogyoró (Corylus colurna) - Közönséges nyír (Betula pendula)
7 A fajok térképi ábrázolása 23 8 21 21 21 21 18 21 20 8 21 21 21 20 27 21 18 30 18 30 18 32 30 31 29 29 18 30 30 29 27 28 27 26 24 25 19 18 17 35 34 33 33 16 31 15 32 27 27 27 27 27 36 37 38 39 40 40 41 1 42 1 2 3 3 8 8 8 8 1 4 9 11 12 14 13 6 7 6 5 8
8 1: Közönséges nyír - Betula pendula 2: Egybibés galagonya - Egybibés galagonya 3: Almafa - Malus sylvestris 4: Szeder - Rubus fruticosus 5: Kecskefűz - Salix caprea 6: Fekete bodza - Sambucus nigra 7: Hibiszkusz - Hibiscus syriacus 8: Fehér akác Robinia pseudoacacia 9: Díszalma - Malus sylvestris 10: Közönséges orgona Syringa vulgaris 11: Borostyán Heldera helix 12: Aranyvessző Forsythia suspensa 13: Fekete bodza Sambucus nigra 14: Sóska borbolya Berberis vulgarius 15: Díszcseresznye - Prunus avium convar. vulgaris 16: Füge - Ficus carica 17: Nyugati tuja - Thuja occidentalis 18: Közönséges dió - Juglans regia 19: Madárberkenye - Sorbus aucuparia 20: Alma - Malus sylvestris 21: Fehér nyár - Populus alba és Kínai nyár Populus simonii 22: Platánlevelű (korai) juhar - Acer platanoides 23: Közönséges mandula - Amygdalus communis 24: Húsos som - Cornus mas 25: Vénic szil - Ulmus laevis 26: Lucfenyő - Picea abies 27: Vadrózsa - Rosa canina 28: Meggy - Cerasus vulgaris 29: Törökmogyoró - Corylus colurna 30: Platánlevelű (korai) juhar - Acer platanoides 31: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus 32: Cseresznye - Prunus avium 33: Meggy - Cerasus vulgaris 34: Magas kőris - Fraxinus excelsior 35: Komló - Humulus lupulus 36: Kerti madárbirs - Cotoneaster horizontalis 37: Madárberkenye - Sorbus aucuparia 38: Magas kőris - Fraxinus excelsior 39: Alma - Malus sylvestris 40: Közönséges orgona Syringa vulgaris 41: Közönséges mogyoró - Corylus avellana 42: Duglászfenyő - Pseudotsuga menziessii 43: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus
9 Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők A következő táblázatban a (Növényismeret könyvben megtalálható fajok) az iskolaudvaron előforduló fajok flóraelem besorolása és ökológiai mutatói szerepelnek, megállapítható, hogy a fajok nagy része európai, eurázsiai eredetű, sok hazánkban is őshonos pl. vénic szil, lucfenyő, kislevelű hárs. Betelepített fajok közül megtalálható az É-amarikából származó fehér akác vagy a mediterrán eredetű hibiszkusz. A T értékek tekintetében a fajok elég egységesek, nagyrészük a lombhullató erdő zóna hőmérsékleti igényeihez alkalmazkodott faj. A W értékek szerinti megoszlást a táblázat után következő grafikon mutatja, amelyről megállapítható, hogy a fajok 2-6 W értékkel jellemezhetők, a két leggyakoribb típus a 4 és 5 (ezek mérsékelten üde és üde talajú területek növényei). Ökológiai mutatók Fajok Flóra elem T W R N Z Alma, nemes Eu-szmed 5 6 4 Borostyán Alt-med 5 5 3 2 4 Cseresznye D-euá-szmed 6 2 5 Dió a-dkeu 5 6 3 2 3 Egybibés galagonya Euá 5 4 3 2 4 Édes mandula Med 6 2 4 Fagyal, közönséges Eu 5 4 3 2 3 Fehér akác n-am 5 3 4 3-4 5 Fehér nyár Euá 5 6 4 0.3 4 Fekete bodza Eu 5 5 3 4-5 5 Hegyi juhar Köz-eu (med) 5 6 3 Hibiszkusz Euá-(med) 0 3 3 Húsos som DKeu 6 3 4 3 3 Kecskefűz Euá 5 5 4 0 4 Kerti madárbirs Köz-eu 4 2 5 Kislevelű hárs Eu 5 5 3 3 3 Komló Cirk 5 7 0 3-4 4 Luc, közönséges Eu 3 6 2 0 3 Madárberkenye Euá 4 5 2 2 3 Magas kőris Eu 5 5 4 3-4 3 Mezei szil Köeu 5 7 4 0 4 Meggy, közönséges Eá-szmed-kont 6 4 5 Mogyoró, közönséges Eu 5 5 3 0.2-3 3 Nyír, közönséges Euá 3 4 0 0.2-3 Orgona, közönséges DKeu 8 4 4 1-2 4 Platánlevelű juhar Eu 5 5 3 3-4 4 Sóskaborbolya Eu-med 6 3 4 2 3 Szeder Eu 5 4 2 Vadrózsa Eu 5 3 3 2 4
9 10 8 7 6 fajok száma 5 4 3 2 1 0 2 3 4 5 6 W Rövidítések Flóraelemek: k -kelet ny -nyugat é -észak d -dél kö -közép eu - európai á -ázsiai Ökológiai mutatók A fajok W érték szerinti megoszlása am -amerikai kozm -kozmopolita cirk -cirkumpoláris kont -kontinentális med -mediterrán szmed -szubmediterrán atl -atlanti T-érték: a növényfajok hőmérsékleti igényi a legjellemzőbb klímaövvel megadva: 0 tág tűrésű faj, határozott hőigény nélkül 1 tundra 2 erdős tundra 3 tajga balk -balkáni pont - pontusi alp -alpesi kárp -kárpáti pann -pannóniai n -neofiton adventi a - archeofiton 4 tű- és lomblevelű elegyes erdők 5 lomberdő klíma 6 szubmediterrán lomberdő 7 mediterrán, atlanti örökzöld erdő W-érték: a fajok vízigénye, ill. az a termőhely, ahol a növény a leggyakrabban előfordul: 0 extrém száraz 4 mérsékelten üde 1 igen száraz 5 üde 2 száraz 6 mérsékelten nedves 3 mérsékelten száraz 7 nedves 8 mérsékelten vizes 9 vizes 10 igen vizes 11 vizi R-érték: a fajok ph-igénye, az a savanyú meszes talajtípus, ahol a faj jellemzően előfordul(talajreakció): 0 ph-ra nézve tág tűrésű faj 2 gyengén savanyú 4 enyhén meszes 1 savanyú 3 közel semleges 5 meszes, bázikus N-érték: a növényfajok nitrogén-igénye (Soó-féle mutatók): 0 közömbös fajok 1 nitrogénben szegény termőhelyeken élő fajok 2 inkább nitrogénben szegény termőhelyeken élők 3 közepes nitrogénigényű fajok 4 inkább nitrogénben gazdag, jó tápanyag ellátású talajokon élők 5 csak nitrogénben gazdag túltrágyázott Z-érték: a fajok degradációtűrésének (ill. veszélyeztetettségének) jellemzése (Németh-féle értékelési rendszer) 1 degradációt nem tűrő 2 degradációt kevéssé tűrő 3 degradációt közepesen tűrő 4 degradációt jól tűrő 5 degradációt kedvelő - ismeretlen degradációtűrésű
11 Néhány faj határozásának részletes leírása Galagonya 1.a: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.a: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3.csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. A galagonya hajtása szórt levelekkel A galagonya szárnyasan tagolt levélzete 2.b: - A levelek tagoltak. 3.b: - A levelek szárnyasan tagoltak. D. alcsoport: szórt állású, tagolt vagy összetett levelűek 1.a: -A levél nem összetett, többé-kevésbé karéjos. 2.a: -A levelek szárnyasan tagoltak. 3.a: - A hajtás tüskés. 7.b: -A levél hónaljában (nem mindig) egy tövis van. Az ágcsúcsok is tövisesek.
12 - Az ág tövises, a levelek a féllemez közepénél mélyebben 3-5 részre hasogatottak. Bibeszál többnyire 1. Tölgyesek, írtások gyakori cserjéje. Vénic szil A galagonya virágzata 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b-A levelek szórt állásúak. A szil szórt állású levélzete A szil kihegyezett, érdes levélzete
13 2.b: - A levelek tagoltak. 3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett. C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas, vagy csipkés szélű levelek. 1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek valamivel a levélváll felett erednek. 5.b: - A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak csúcsába futnak. 7.a: - A levél jól láthatóan hosszabb a szélességénél. 9.a:- A levél válla nagyon egyenlőtlen, csúcsa kihegyezett, gyakran érdes. - A kocsány 3-6-szor hosszabb, mint a virág. A lependék hártyás szélének éle sűrűn pillás, a termések csüngők, hosszú kocsányúak. A levél tojásdad, válla erősen aszimmetrikus, széle kétszeresen fűrészes, fonáka lágy szőrős, az érzugokban nem szakállas. Oldalér 12-19 pár. A kéreg lapos darabokra válik le. A szil termése Orgona 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.a: - a levelek átellenes állásúak.
14 Az orgona átellenes levélállása A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1 m magas, mindig felálló cserje. 6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.b: -A levélnyél hosszabb, a levéllemez szélesebb, vállán szíves vagy elkeskenyedő. Az orgona elkeskenyedő levélzete -A levelek szívesek. A párta nagyobb, lila vagy fehér. A porzók a párta torkában vannak. Illatos virágú díszcserje, könnyen elvadul, és napos, meleg lejtőkön meghonosodik (vadon legközelebb az Al-Dunánál él.)
15 Az orgona különböző színű pártái Borostyán 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b-Virágos, magva növények. 7.b- A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek. A borostyán ép szélű levélzete B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek 1.b: -A levélfonák csupasz vagy kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás, a virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.b -A levél szélesebb 2 cm-nél, a lemez alapján 3-5 erősebb oldalér ered, az idősebb levelek vaskosak, bőrszerűek. A szár kúszó.
16 -A virágzó hajtás levele ép szélű, tojásdad. A virágernyők gömbösek. A bogyó fekete. Főleg gyertyános, bükkös és ligeterdőkben, gyakran a gyepszinten tömeges. Csak a fényre jutó hajtások virágoznak, ezek levele is más. A borostyán léggyökere A borostyán levélzete Lucfenyő 1.b: -Száras-leveles növények. 5.b: -Virágos, magvas növények. 7.a-A magvak össze nem nőtt termőlevelek között szabadon állanak. A termőlevelek megfásodnak, tobozt, tobozbogyót alkotnak. Virágtakaró és termő nincs. Tű- vagy pikkelylevelű fák vagy cserjék. /NYITVATERMŐK/ 1.b: -Fák vagy cserjék, tű- vagy pikkelylevelekkel. 2.a: -A levél zöld, tű vagy pikkely alakú. A termős virág toboz, tobozbogyó. 3.a: -A tűlevelek szórtak, sűrűn állnak, négyélűek, szúrús hegyűek. A 8-15 cm hosszú toboz lesüngő. A magas hegyekben önálló övet alkot. Nálunk vadon csak a nyugati határszélen, másutt ültetik. A lucfenyő termése és levélzete
17 A Lucfenyő szórt tűlevélzete Nyír 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen, fogasan vagy csipkésen bemetszett. C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek 1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek valamivel a levélváll felett erednek. 5.b: -A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak csúcsába futnak. 6.a: -A levél háromszögű vagy fordított trapéz alakú, szélén durván fogas, többnyire hosszú nyelű. -A levél háromszög-tojásdad vagy rombos. A széle 2-szeresen fűrészes, csúcsa hegyes. Lecsüngő, vékony ágú fa, kérge fiatalon fehér. Mésztelen talajú, üde vagy szárazabb erdők elegyfája, fenyíéreken, lápokon állományalkotó. Díszfaként is ültetik kertekben, parkokban.
18 Kislevelű hárs A nyír levélzete 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett. A kislevelű hárs bemetszett levélzete
19 C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek 1.b: -A levéllemez alapján 3-5, kb. egyenlő ér ered. 2.b: -A nagyobb levelek nyele mindig hosszabb 2 cm-nél. 3.a: -A levélfonák csillagszőröktől ezüstös, vagy csak az érzugokban látható szőrpamat. A levélváll ferde. Hársfélék családja 1.b: -A levelek fonákán csak az érzugokban van szőrpamat. 2.a: -Az érzugokban barnás-vörhernyes szőrpamat van. A levél majdnem kerek, hirtelen kihegyezett, 3-9 cm hosszú. Üde és középnedves, árnyas erdőkben. Az Alföldön ritka. Hegyi juhar 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.b-A levéllemez tagolt, 3-5 karéjú. A termés kétszárnyú. A hegyi juhar tagolt levélzete
20 Juharfélék családja 1.b: -A levél ép vagy karéjos. 2.b: -A levél tenyeresen 3-5 karéjú. 4.a: -A levelek nagyobbak 10 cm-nél, a hasábok legfeljebb a lemez közepéig érnek. A virágok zöldesek, lombfakadás után fejlődnek, a virágzat lecsüngő. Üde, árnyas erdőkben, főleg a hegy- és dombvidéken. Kecskefűz 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek. B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek 1.b: -A levélfonák csupasz és kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás. A virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.a: -A levél csak kivételesen szélesebb 2 cm-nél, nem hosszabb 4 cm-nél, kihegyezett, középen a legszélesebb, legalább fiatalon szőrös. A kecskefűz tojásdad levele
21 Fűzfélék családja 1.a: -A rügyek egy külső pikkelye van. A levél tojásdad. 2.b: -A levél tojásdad-elliptikus, kissé kihegyesedő csúcsú. 3.a: -A levél 5-10 cm hosszú, színe sötétzöld, fonáka tömötten szürkés-molyhos, kerekített vállú. A virágzó barka tojásdad. Kis fa, amely a hegy- és dombvidéken gyakori, az Alföldön ritka. Nedves erdőszélek növénye. A kecskefűz tojásdad barkája Fagyal: 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék 1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1m magas, mindig felálló cserje.
22 6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.a: -A levélnyél rövid (0.5 cm), a lemez alapján keskenyedő, legalább háromszor olyan hosszú, mint amilyen széles. A fagyal átellenes levélpárjai Olajfélék családja 1.b: -A levelek épek és ép szélűek. 5.a: -A levelek lándzsásak. A párta kicsi, fehéres, erős illatú. A porzó kiálló. A termés fényes fekete, gömbös, bogyószerű. Gazdagon sarjadó cserje. Tölgyelegyes erdőkben mindenfelé gyakori.
23 Felhasznált irodalom Godet, J-D.: Fák és cserjék, Officina Nova, Bp. 1993. Kropog E. Mándics D. Molnár K.: Fák és cserjék növényismeret mindenkinek, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2002. More, D. Fitter, A.: Fák, Gondolat, Bp. 1990. Polunin, O.: Európa fái és bokrai, Gondolat, Bp. 1981. Simon T.: A magyarországi edényes flóra határozója, Harasztok-virágos növények, Tankönyvkiadó, Bp. 1992. Simon T. Seregélyes T.: Növényismeret A hazai növényvilág kis határozója, Nemzeti Tankönykiadó, Bp., 2000. Turcsányi G. Turcsányiné dr. Siller I.: Növénytan, http://www.hik.hu/tankonyvtar /site/books/b159/index.html Hazánk növényvilága - http://www.terraalapitvany.hu/haznov/