'l JELENTÉS az állam vállalkozói vagyona nyilvántartási és információs rendszerének ellenőrzéséről J 1993. március 138.
A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor osztályvezető főtanácsos A vizsgálatot végezték: Majorosné dr. Locskai Noémi Malekai Mária Dr. Molnár Barnabás Németh Béláné Rnmlik János Dr. Szőllősi Géza számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos
T A R T A L O M J E G Y Z É K I. BEVEZETÉS Oldal 1-4. II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK 4. l. Összefoglaló megállapítások 4-9. 2. Ajánlások a Kormánynak 9-10. III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK l. Az állam vállalkozói vagyorra nyilvántartásiinformációs rendszerének helyzete a tulajdonosoknál ll. ll. 1.1. Állami Vagyonügynökség 1.2. Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság 1.3. Tulajdonosi jogosítványokkal rendelkező tárcák 2. A meglévő információs rendszerek hasznosíthatósága az állam vállalkozói vagyorra nyilvántartásának kialakításához. z. l. Központi Statisztikai Hivatal 2.2. Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat 2.3. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2.4. F6ldhivatal 11-18. 18-23. 23-28. 28. 28-31. 31-33. 33-36. 36-37. MELLÉKLETEK
IV. Vagyonellenőrzési V-22-42/1992/93. Témaszám: 133 Igazgatóság J E L E N T É S az állam vállalkozói vagyona nyilvántartási és információs rendszerének ellenőrzéséről I. BEVEZETÉS A tervgazdaság logikájára épülő az állami vagyon nyiivántartására, változásának nyomonkövetésére alkalmas információs rendszer a piacgazdaságra való áttéréskor elvesztette létjogosultságát. Az állam gazdálkodói vagyonával kapcsolatos nyilvántartási és információs rendszer szempontjából kiemelkedő jelentőségű az 1992. évi XXXVIII., az államháztartásról (továbbiakban: ÁHT), az 1992. évi LIV., az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről, a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznositásáról szóló 1992. évi LIII. törvény, valamint a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. r. a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló kormányrendelet. Az ÁHT meghatározta az állami vagyon összetételét, a hivatkozott törvények és kormányrendelet (amelyeket összefoglalóan privatizációs törvénycsomagnak nevezünk) az állam vállalkozói vagyoná-
- 2 - nak körét pedig egyértelműen az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetekhez (továbbiakban: tulajdonosokhoz), az Állami Vagyonügynökséghez, az Állami Vagyonkezelő Rt-hez és a meghatározott tárcákhoz rendelte. A privatizációs törvénycsomag az ÁVÜ és a tulajdonosi jogokkal rendelkező tárcák számára, illetve az ÁV Rt. részére közvetve, illetve közvetlenül előírta a hozzájuk tartozó állami vállalkozói vagyon nyilvántartási rendszere kiépítésének kötelezettségét, de erre vonatkozóan további tartalmi, illetve formai utasítást, iránymutatást nem adott. Az állam vállalkozói vagyona nyilvántartási kötelezettsége teljeskörű teljesítésének az új tulajdonosok csak akkor tudnak eleget tenni, ha az eddigi információs rendszereket működtető szervezetek, KSH, Cégbíróság, APEH, Földhivatal adatbázisaira támaszkodnak, illetve azok információit felhasználhatják. Ugyanakkor csak e szervezetek adatrendszerére támaszkodva lehet kontrolláíni a teljeskörűséget, a vagyonváltozás irányát, módját. A tulajdonosok mind működési idejüket, mind szervezettségüket, mind az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információs rendszerük kiépítettségét és működtetését tekintve rendkívül eltérő helyzetben vannak. Ezért áttekintésük csak egyedi módon, adottságaikat és eltérő funkciójukat figyelembe véve volt lehetséges, és az adott helyzetben nem terjedhetett ki az információs rendszerek számítógépes fejlesztésének és működtetésének költségeire. Az előzőekben vázoltak indokolták a vizsgálat céljának megfogalmazását és a vizsgált szervezeti kör kiválasztását.
- 3 - A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az állam vállalkozói vagyonáról rendelkező - 1992. július 28-án meghirdetett -törvényekhez', továbbá a részben vagy teljesen állami tulajdonbban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló 126/1992. (VIII. 28.) Karm. rendelethez kapcsolódó információs rendszerek: -megfelelő adatszolgáltatást tesznek-e lehetövé a tartósan,illetve időlegesen állami tulajdonban lévő szervezetekről (az országos közszolgáltató tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezeteket is beleértve); -a tulajdonosi jogokat gyakariók (ÁV Rt, minisztériumok, ÁVÜ) a törvényekben meghatározott feladatokhoz kellő részletezettséggel alakítják-e ki nyilvántartási rendszereiket; - biztosítják-e az állami vagyonelemek változásának,.értékesítésének, kezelésének, hatékony működtetésének folyamatos nyomonkövetését és ellenőrzését; - a tulaj~onosi jogokat gyakorló szervezeteknél az információs rendszer kialakításához biztosítottak-e a személyi és tárgyi feltételek; - az állam vállalkozói vagyonának átfogó, nemzetgazdasági szintű összehangolását, összesitését milyen beszámolási, statisztikai, számviteli, pénzügyi rendszerek kapcsolatán keresztül biztosítják az érdekelt szervezetek: a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: MH), a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: 1 A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. tv. az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznositásáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény, az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény.
- 4 - PM), a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH), az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: APEH), a minisztériumok, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁV Rt), valamint az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: ÁVÜ). A vizsgált szervezetek: Miniszterelnöki Hivatal, Pénzügyminisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal, Állami Vagyonkezelő Rt, Állami Vagyonügynökség. A Pénzügyminisztériumnak, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, a Földművelésügyi Minisztériumnak - az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos információs rendszerben múltban betöltött és jelenleg kialakult, e tekintetben sajátos helyzete miatt megváltozott tevékenységét az l., 2. és a 3. számú mellékletben külön mutatjuk be. A helyszíni ellenőrzés 1992. októb~r 19.-1992. december 15. kezdetének és befejezésének határideje: II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK l. Összefoglaló megállapítások Az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos korábbi információs rendszer zárt és központilag szabályozott volt. A nemzetgazdaság majdnem 100 %-a állami tulajdonban volt. Ez lehetövé tette a központi szabályozást, a "vállalkozások" relatí-
- 5 - gyűjtötte feldolgozta, ve alacsony száma pedig gyakorlatilag módot adott a teljes körű adatszolgáltatás elrendelésére és begyűjtésére. Így a gazdasági akciókat nem követő, a piacgazdaság logikáját nélkülöző, szigorú előírásokon alapuló mérlegeket az APEH be és a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet (PSZTI) Ezen elsődleges adatokon nyugvó feldolgozásokat megkapták az egységes ágazati statisztikai rendszerbe sorolt szervezetek (pl. minisztériumok, országos hatáskörű szervezetek, stb.), így azok különböző aggregáltsági szinten az állami vagyonnal kapcsolatos információkkal rendelkeztek. Ez az integrált, központi szabályozási és feldolgózási rendszer természetszerűleg, többek között a használhatatlanság okán is felbomlott, illetve bomlik fel attól a pillanattól kezdve, amikor a piacgazdaságra való áttérés, a valódi tulajdonváltás megindult, illetve amikor a vagyon egyre inkább valós érdekviszonyokat megjelenítő gazdasági kategóriává kezdett válni. A más gazdálkodási logikára alapozott, de önmagában kiérlelt és zárt, az állami vagyonra vonatkozó információs rendszer a piacgazdálkodásra való mind erőteljesebb áttéréssei párhuzamosan már nem volt képes kielégíteni egyetlen felhasználó igényeit sem. Azaz nem felelt meg sem a piaci szereplők, sem a különböző szintű döntéshozók (pl. Országgyűlés, Kormány, tulajdonosi jogokat gyakorló szervek), sem az ellenőrzés igényeinek.
- 6 - A piacgazdaságra való áttérést alátámasztó, segitő törvények és törvénymódositások 1 folyamatosan és fokozatosan változtatják a feltételeket. Ezekre is támaszkodva változott a kormányzati intézményrendszer és szervezeti struktúrája is. A meglévő államigazgatási szervezetek feladata és hatásköre értelemszerűen módosult. Az állam vállalkozói vagyorra kimutatási és nyilvántartási rendszere kiépítési kötelezettségét a törvényi szabályozás részben rendezte. Az Állami Vagyonügynökség részére közvetve az Állami Vagyonkezelő Rt. - mint tulajdonos számára - elrendelte az információs rendszer kiépítési kötelezettségét. A tulajdonosi funkciókat ellátó tárcáknak azonban nincs e téren egyértelműen elrendelt kötelezettsége. Az ÁVÜ és a KHVM általános információs rendszerrel és benne az állam vállalkozói vagyonára és változásának mérésére adatbázissal, szervezett és szabályozott adatgyűjtési és feldolgozási rendszerrel, technikai háttérrel, információs rend-.. szer fejlesztési elgondolással rendelkezik. Az ÁV Rt az alapitása óta eltelt rövid idő kerűlhetett, alatt ehhez hasonló helyzetbe nem csak az elgondolások körvonalazása történt meg. 1 Az 1988. ev1 VI. torveny a gazdasági társaságokról, az 1989. évi XIII. törvény a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről, az 1991. évi LXV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a cégbírósági nyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. ev1 XXIII. törvény módositásáról, az 1992. évi LIII. törvény a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről, és hasznosításáról, az 1992. évi LIV. törvény az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről, a 126/1992. (VIII.28.) Korm. r. a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről stb. )
- 7 - Az eddig eltelt idő alatt az új tulajdonosok természetszerűleg különböző szinten építették ki információs rendszerüket. Így az a helyzet állt elő, hogy az állam gazdálkodói vagyonát nemzetgazdasági szinten tükröző régi információs rendszer már nem, az új, a piacgazdálkodás logikájának megfelelő információs rendszer pedig még nem működik. Abból következően, hogy az információs rendszer kialakítása az adott szervezet feladata, a különböző tulajdonosoknál meglévő rendszerek összekapcsolhatósága csak véletlenszerű lehet. Így túl azon, hogy az ÁV Rt-nek még nincs teljesen kiépült információs rendszere, a három fő tulajdonosnál koncentrálódó állami vállalkozói vagyon integrált kimutatásának potenciális lehetősége nem biztosított. Jelenleg nincs olyan szervezet, amelynek az adattartalom minimális egysége biztosításához szükséges koordinációra felhatalmazása lenne. Az állam vállalkozói vagyana változásának kimutatásához azonban az előzőekben felvázolt ellentmondások megoldása sem elégséges feltétel. Ugyanis - mint azt a részletes megállapítások mutatják -ma Magyarországon nincs olyan szervezet, ahol a szervezeti változásokat folyamatosan követő, kontrollált, teljeskörű nyilvántartás működne. Így ma az állam vállalkozói vagyona ellenőrzött és teljeskörű számbavételének és változásai követésének még elvi feltételei is hiányoznak. Ez az egyik jelentős bizonytalansági tényező a vagyonkezeléshez, a privatizációhoz kötődö bevételek nagyságrendjének és elosztásának a tervezésénél. Vagyis az állam vállalkozói vagyoná-
- 8 - val való gazdálkodásnak, a Kormány tulajdonosi szerepe megfelelő betöltésének az alapfeltétele hiányzik. Ezen túlmenően az állam vállalkozói vagyonának információs rendszere a nemzetgazdasági információs rendszerének is része. Kiépülésének mű hiánya miatt a nemzetgazdaság információs rendszere sem ködhet teljes egészében. Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információs problémák lényeges jellemzője, hogy a tulajdonos és különböző információs rendszereket működtető háttér - köztük a kormányzati információs - szervezeteknél az elemi alapadatok - eltérő tartalommal és mértékben - rendelkezésre állnak. Azonban vagy az intézmény feladatköre és ebből fakadó adatszolgáltatási kötelezettsége (pl. Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat), vagy az adatrendszer titkos minősítése (pl. APEH), vagy a működés személy i, technikai fel tételei,, (pl. APEH, Földhivatal), akadályai az adatrendszerek integrálhatóságának. E többségében "művi" korlátok lebontása az adatrendszerek integrálhatósága intézményesített koordinációjának megvalósítása - legalább elvi szempontból - lehetövé tenné az állam vállalkozói vagyana és annak változásának nemzetgazdasági szintű nyilvántartását és követését. A Kormány privatizációs stratégiájának felel meg a tulajdonosi jogok gyakorlásának, a vagyonnal való gazdálkodásnak adott rendszere. Ehhez nem épült ki az állam vállalkozói vagyonát integráltan kezelő információs rendszer. Így a privatizációs folyamathoz és a vagyonnal való gazdálkodás jövőre vonatkozó elgondolásaihoz képest, a hatásokat is kimutatni tudó információs rendszer műkődése fáziskésésben van.
- 9 - Az információs rendszerek ellentmondásai ma az ellenőrzés alapfeltételeit is veszélyeztetik, igy lényegében értelmezhetetlen az ÁV Rt nemzetgazdasági átlagtól eltérő jövedelmezőségének, s az ahhoz kapcsolódó ÁSZ vizsgálat azonnali kezdeményezésének előírása is, hiszen mire a jelenlegi statisztikai rendszer alapján az eltérés egyáltalán kiderülhet, több mint félév telik el, s ez- azokfeltárásra kötelezett ellenőrzés minimális 2-3 hónapos időtartamát figyelembevéve - értelmetlenné teszi az előírást. 2. Ajánlások a Kormánynak Az állam vállalkozói vagyana nagyságának megállapitásához, a változás méréséhez, a nemzetgazdasági szintű gazdálkodás elemzése érdekében: l. Biztositani kell a gazdálkodó szervezetek teljes körét tartalmazó regiszter működtetésének feltételeit. Meg kell határozni telepítésének legcélszerűbb helyét, az adatrendszer hozzáférhetőségének és felhasználásának módját. 2. Meg kell határozni a tulajdonosi jogosítványokkal rendelkező ÁVÜ-nél, ÁV Rt-nél és tárcáknál az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó alapinformációk körét, az adatszolgáltatási kötelezettségeket és az információs rendszerek összekapcsolhatóságának módját. A szükséges jogi szabályozást ki kell adni. 3. Szabályozni kell a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériumoknál lévő állami vállalkozói vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat és beszámolási kötelezettségeket, figyelemmel az ÁVÜ-nél és az ÁV Rt.-nél működő rendszerekre.
- 10-4. A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek és az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információkat is feldolgozó háttérszervezetek információs rendszerei összekapcsolhatóságát akadályozó elemeket oldani, illetve felszámolni szükséges. 5. Újra kell szabályozni az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információs rendszereket működtető szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségét annak érdekében, hogy az adatáramlásban meglévő felesleges adminisztratív kötöttségek megszüntethetők legyenek és a döntéselőkészítésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben résztvevők megfelelő időben adatokhoz juthassanak. 6. Kezdeményezni szükséges az 1992. évi LIII. törvény 23. (2) bekezdésének elhagyását. 7. Az ÁV Rt-nek ki kell alakítania az állam vállalkozói vagyoná~ak változására, hasznosítására vonatkozó féléves jelentési kötelezettség feltételeit. 8. Intézkedni kell, hogy az Állami Számvevőszék rendszeresen és automatikusan rendelkezzen mindazon információval, amely az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervezeteket megillet.
Ill. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK l. AZ ÁLLAM VÁLLALKOZÓI VAGYONA NYILVÁNTARTÁSI-INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK HELYZETE A TULAJDONOSOKNÁL 1.1. Állami Vagyonügynökség Jogi szabályozás Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 1992. augusztus 28-án lépett hatályba. E törvény az ÁVÜ-höz tartozó vagyon és az ezzel kapcsolatos tevékenységét -ll- illetően, a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb vagyoni kört jelöl, illetve többlet feladatot ír elő. A törvény szerint a Kormány évente költségvetés végrehajtásáról szóló jeszté~ével egyidejűleg - köteles az az előző évi állami törvényjavaslat Országgyűlésnek előter beszámolni a Vagyonügynökség tevékenységéről, a hozzá tartozó állami vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményéről és az Irányelvek végrehajtásáról. A Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon alakulásáról Vagyonügynökség költségvetésétől elkülönítve - mérleget kell a készíteni, és azt a beszámolóval egyidejűleg kell előterjeszteni. A törvény nem rendelkezik a vagyonról készítendő mérleg formai és tartalmi felépítéséről. A Pénzügyminisztérium Számviteti Főosztálya ugyan készített "A privatizációs törvények-
- 12 - kel, azok végrehajtásával kapcsolatos számviteli kérdésekről" címen egy összeállítást, de az sem ad érdemi eligazítást a mérlegre. A következőket tartalmazza ugyanis: "E mérleg mérlegszerű kimutatást jelöl, és nem a számviteli törvény által meghatározott mérlegek valamelyikét". Az ÁVÜ intézkedései az állami vagyon nyilvántartására A törvény hatálybalépését követően az Állami Vagyonügynökség vezetői értekezlet keretében foglalkozott a teendőkkel. Itt került napirendre az intézmény feladatterve. Ez előírja "a törvény hatálya alá tartozó vagyon felmérését, az adatok rendszerezését és az abban bekövetkezett változások folyamatos átvezetését, a döntéselőkészitést, a befektetői igények kielégítését és a megfelelő tájékoztatást egyaránt szolgáló információs rendszer kiépítését." Az adatok rendszerezését, a gazdálkodási forma, ágazat és földrajzi elhelyezkedés szerinti megosztásban írja elő a feladatterv. Nem határozza meg azonban, hogy a teljeskörü nyilvántartás elkészítése, vezetése mely szervezeti egység feladata, a már meglévő teljeskörűség adatok mennyiben használhatók fel és mit kell tenni a biztosításához. A vagyon nyilvántartásának érdekében a munka az Informatikai Iradán kezdődött meg. A nyilvántartás felállítása - a teljeskörűség érdekében - feltételezi a törvény hatálya alá tartozó szervekre a címjegyzék előállítását és a megfelelő mérlegsorok (saját tőke és annak bontása) átvételét, rögzítését.
- 13 - A címjegyzék kialakításához az alábbi adatforrásokkal számoltak: - APEH nyilvántartása, - ÁVÜ saját információs rendszere, - Szakminisztériumok címjegyzéke, - KSH adatszolgáltatása. Az APEH-al történt kapcsolatfelvétel - többszöri levélváltás után is - negatív eredménnyel zárult. Az APEH elnökének 1992. nov. 5-én kelt válaszlevele szerint az ÁVÜ által kért adatok - név és cím - átadása az adótitok miatt nem lehetséges. A KSH-val történő kapcsolatfelvételnek a vizsgálat befejezéséig csak részben volt eredménye. Az ÁVÜ két kéréssel fordult a KSH-hoz.. Az egyik az volt, hogy az ÁVÜ-t vegyék fel az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervezetek közé az 1993. évi országos statisztikai adatgyűjtési programról (OSAP) szóló kormányrendelet kialakítása során. A másik kérés a címlista kialakításához szükséges adatok (név és eim) átadása. Az ÁVÜ-nek az OSAP-ba való felvétele a KSH Elnökének november 10-i válaszlevele szerint nem célszerű. Ugyanis az OSAP keretében gyűjtött adat semmilyen tevékenység ellátásához szükséges célra nem használható fel, az ÁVÜ-nek pedig ehhez kell. A vagyonra vonatkozó adatok nyilvántartásának elkészítésénél az Informatikai Iroda az 1991. év végi adatokat tekinti bázisnak. Erre az időpontra a rendezömértegek a cégeknél elkészültek, melyből az adatok átvezethetők.
- 14 - A rendező mérlegek az APEH-nál és a Cégbíróságon megtalálhatók. A mérlegek számítógépes feldolgozásáról azonban döntés nincs, így az adatok egy helyről, mágneses adathordozón való átvételére az ÁVÜ-nek nincs lehetősége. Ezért az ÁVÜ a saját adatgyűjtés szükségességével számol. Ehhez a címlista összeállítása, majd az alapján az adatlapos adatgyűjtés szükséges. Tekintettel arra, hogy ez az adatszolgáltatás önkéntes lesz, nem zárható ki, hogy nehézségek merülnek fel a végrehajtás során. Az!992. évi LIV. törvény és a 126/1992. (VIII. 28.) Karm. rendelet hatálybalépését követően az ÁVÜ feladattervébe felvette az ÁV Rt részére történő vagyonátadás teendőit. A konkrét akták és információk átadását a tranzakciós igazgatóságok, a jogi előkészítést és lebonyolítást a Jogi Igazgatóság végezte. Sem a feladatterv, sem az ÁVÜ és ÁV Rt. közötti megállapodás nem tartalmazta azonban azoknak a részvényeknek az átadás-átvételi teendőit, amelyek az ÁVÜ-nél találhatók, de a Kormányrendelet szerint az ÁV Rt-hez tartoznak. Az ÁVÜ-nél a nyilvántartás felülvizsgálata folyamatban van, az ÁV Rt-vel a kapcsolatot felvették, ennek keretében rendezik a ré~zvények átadását is. A különböző tranzakciós igazgatóságok nyilvántartásaiból az átadott társaságok adatait kivezették. Az állami vállalatok felmérése, az alapítói jogok gyakorlása Az 1992. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó állami vállalatoknak legkésőbb 1993. december 31-ig kötelességük a társasági szerződést elkészíteni vagy pedig az alakuló közgyűlést összehívni, azaz társasággá átalakulni.
- 15 - A korábbi jogi szabályozás szerint az állami vállalatok nem tartoztak a Vagyonügynökséghez, csak meghatározott - jogszabályok által előirt - esetekben kerültek az intézménnyel kapcsolatba. Az Állami Vagyonügynökségnél az alapitói jogok gyakorlásához - mely új feladat - az állami vállalatok felmérése, a feladatmeghatározás és a végrehajtás szervezetten, ütemesen bonyolódik. Az ágazati minisztériumoktól az ÁVÜ megkérte és október hó folyamán megkapta a hozzá tartozó vállalatok listáját, az alapító okiratokat, mérlegeket, az elsőszámú vezető személyi adatait, a peres ügyeket, a csőd vagy felszámolás alatt álló vállalatok listáját. Megalakult a Vállalati Igazgatóság. Feladata, hogy az ÁVÜ-höz tartoz? vállalatokat előkészítse a tranzakciós igazgatóság számára. A tanácsi alapitásu vállalatok körének felmérése érdekében valamennyi megyei önkormányzati hivataltól kérték a tanácsok által alapitott vállalatok iratait, ennek határideje 1993. március 15. Az állami vállalatokkal kapcsolatos teendők (alapítói jogok gyakorlása, átalakulás, privatizáció előkészítése) érdekében a feladatokat és a végrehajtás időbeli ütemezését az ÁVÜ vezetői értekezlete határozta meg.
- 16 - A kijelölt főbb feladatok: - a vállalatok számbavétele, átfogó felmérése, értékelése, - a vállalatoknál lévő állami vagyon felmérése, mégpedig az önállóan vállalkozásban működtethető egységek szerinti bontásban, - a vállalatok privatizációra való felkészítésének végrehajtása. A feladatokat részleteiben írták elő, mindegyikhez határidőt rendelve, melyek a törvény által előírt határidőkhöz igazadnak. Ezen túl a végrehajtáshoz szükséges intézményen belüli munkamegosztást is rendezték és a tárgyi és személyi feltételeket is meghatározták. Folyamatban van - a vállalatok irányítási formája szerinti ütemezésben - az ún. rövid kérdőíves vállalati felmérés, ezt követi majd a részletes adatlapos átvilágítás. Ezen túl - a KSH, az ágazati minisztériumok és az ÁVÜ korábbi nyilváetartása szerinti vállalati lista összevetése alapján - mindazon vállalatoknak körlevelet írtak, amelyek még nem nyújtottak be átalakulási tervet. Ebben kérik, hogy az átalakuláshoz szükséges előkészületeket tegyék meg, illetve készítsék el a privatizációs tervüket. Az ÁVÜ Privatizációs Információs Rendszere 1992. november 2-án lépett hatályba a 13/1992. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás az ÁVÜ számítógépes Privatizációs Információs Rendszerének (a továbbiakban: PIR) bevezetéséről. A bevezetés célja az volt, hogy a privatizációs folyamat naprakészen nyomonkövethető legyen. A felsőszintű privatizációs
- 17 - döntésekhez a vezetés, a döntések előkészítéséhez pedig a tranzakciós ügyintézők számára megbízható, teljeskörű információ álljon rendelkezésre. Az utasítás szerint az adatok rendszerbe juttatása, folyamatos aktualizálása naprakészen az ugyancsak elkészült adatbeviteli szabályzatnak megfelelőerr - a felhasználók kötelessége. A PIR adatkészletének helyessége, aktualitása és integritása feletti őrködés az Ellenőrzési Iroda feladata. 1992. december 31-ig a PIR működtetése mellett párhuzamosan folyik a korábbi rendszernek megfelelő adatrögzítés is. Így a felhasználók már maguk gondoskodnak az adatok rendszerbeviteléről, ugyanakkor -a korábbi szabályozás szerinti - ún. tranzakciós adatlapokat is kiállítják és az Informatikai Irodához eljuttatják. Az Iroda az adatbevitel helyességét ellenőrzi. A PIR induló adatbázisa döntően a volt PSZTI vállalati mérlegadataira épül. Az adatbázis lehetövé teszi, hogy a vállalatokban lévő állami vagyon a privatizációs tranzakciókan keresztül követhető legyen. A PIR bevezetésemellett jelenleg folyik a továbbfejlesztése is. Ennek során a társasági. tranzakciók (értékesítés, vagyonátadás, vagyonkezelés, tőkeemelés, lízing, társaságok egymásba alakulása, válságkezelés) rendszerbe integrálásán dolgoznak. A cél annak elérése, hogy az állami vállalatok vagyonának akár a vállalati/társasági működés, akár a különböző privatizációs technikák alkalmazása révén bekövetkezett mozgása a vagyon teljes privatizációjáig követhető legyen. A PIR gyakorlati működését, jóságát, tapasztalatait a bevezetéstől eltelt rövid idő miatt megítélni még nem lehet.
- 18 - Adatszolgáltatás Az ÁVÜ számára adatszolgáltatási kötelezettséget - a beszámolón és a hozzá tartozó vagyon alakulásán kívül jogszabály nem ír elő. Ennek megfelelően az is szabályozatlan, hogy kinek, milyen időközönként és milyen adatokat kell szolgáltatnia. A gyakorlat szerint - melynek ÁVÜ-n belüli szabálya sincs az alábbi adatszolgáltatásokat teljesítették. Rendszeres adatszolgáltatás keretében - havonta készül ötoldalas tájékoztató a privatizációs folyamatok állásáról; - havonta készül a privatizációs ütem mutató; -a Világbanknak negyedévenként szolgáltatnak adatokat, mely a tájékoztató és a privatizációs ütem adatait tartalmazza. Eseti adatkérés többször is előfordult, leggyakrabban az NGKM, IKM, PM és az MNB részéről. 1.2. Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény a 126/1992. (VIII. 28.) Karm. rendelet kihirdetésével lépett hatályba. Az Alapító Okirat elkészítésének határideje 1992. október 28-a volt.
- 19 - Így az információs rendszer nem épülhetett ki, hiszen erre döntéselőkészítő, állt az ÁV Rt. rendelkezésére. döntést hozó és a végrehajtó apparátus nem A vizsgálat ezért az eddigi információnyújtás pontosságának, technikájának, felhasználásának és a jövőbeni információs rendszer kialakitási koncepciójának felmérésére irányult. Az ÁV Rt. alapítását megelőzően tájékoztató anyagat készitett a Kormány részére a hozzá tartozó gazdálkodó szervezetek (amelyet a 126/1992. (VIII. 28.) Kormányrendelet l. sz. melléklete rögzít) tőkeszerkezetéről és az alaptőke készpénzbeli hozzájárulási igényéről. Alapvetőerr az 1991. évi rendező mérleg és rendező eredménykimutatás képezte az összesítés alapját, de az alábbi területeket is :felmérték, úgymint: -a szervezetek legnagyobb hitelezői, adósai, - a közép- és rövidtávú piaci stratégia, - az"átalakulás és privatizáció jelenlegi helyzete, középtávú terve, soron következő lépése, - a gazdálkodó szervezet jelenlegi felépítése, szervezete, tagolása, :figyelemmel a jelentős külső érdekeltségekre is, a gazdálkodó szervezet vezetési sémája, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság névsora, az operatív vezetés tisztségviselőjének neve, rövid szakmai életrajza. Az összegezett információk előállítására igen rövid idő állt rendelkezésre. A személyi és tárgyi :feltételek (l fő) sem voltak elégségesek, így csak az alapszintű információk gyűjtése történt meg.
- 20 - Az első összesítés nem ad megfelelő tájékoztatást az ÁV Rt.-hez tartozó gazdálkodó szervezetek tényleges vagyonáról, mivel abban a már társasági formában működő szervezetek vagyona ~tértékelten, a vállalati formában működő szervezetek vagyonapedig könyv szerinti értéken szerepelt. Az ellenőrzés időszaka alatt az ÁV Rt. alaptökéjét (jegyzett tőke) még nem határozhatták meg, így az nem volt ellenőrizhető. Az ÁV Rt. rendeltetésszerű működésének ellenőrzése számos nehézségbe ütközik. Az 1992. évi LIII. törvény 23. és 25. -ai két különböző tartalmú ellenőrzési feladatot írnak elő az Állami Számvevőszék részére. A 23. feltételes módban fogalmaz, és előírja, hogy: "ha az ÁV Rt. fizetésképtelen vagy nyereségének (osztalékának) mértéke l~nyegesen alacsonyabb a nemzetgazdaságban elért nyereség vagy osztalék szintnél, az ÁSZ köteles ennek okait feltárni és azokat külön jelentésben összegezni. Ez végső esetben megkövetelheti az ÁV Rt-hez tartozó - a jövőbeni átalakulással együtt - összesen 163 társaság gazdálkodásának ellenőrzését. A 25.. a Kormány éves beszámolási kötelezettségéről rendelkezik. Ez az ÁV Rt. tevékenységéről, a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek vagyonának hasznosítási módjáról, eredményeiről és az irányelvek végrehajtásáról szól. E beszámolóhoz kell mellékelni az ÁSZ elnökének jelentését az.áv Rt. tevékenységéről.
- 21 - A gazdálkodási tevékenység ellenőrzésénél az ÁSZ-nak okfeltáró feladata van, amely feltételes, mert függ az ÁV Rt. gazdálkodási eredményétől (fizetésképtelenség, nyereség, osztalékszint). Ezzel kapcsolatos, az ellenőrzés igényeit is kielégítő információrendszer kialakítása, működtetése a fizetőképesség folyamatos figyeléséhez, a gazdálkodási előirányzat kialakításához, figyelemmel kiséréséhez feltétlenül szükséges az ÁV Rt. részéről. Megoldatlan, hogy a nemzetgazdaságban jellemzően elért nyereség vagy osztalék szintje milyen információs forrásból és mikor áll az ÁSZ rendelkezésére, hiszen ennek alapján dönthető el, hogy a gazdálkodásra vonatkozó okfeltáró vizsgálatot végre kell-e hajtani vagy sem. A gazdálkodó szervezetek éves beszámolójukat május 31-ig kötelesek elkészíteni. Ezért az Állami Számvevőszék Elnökének a gazdálkodással kapcsolatos okfeltáró ellenőrzés megállapításait legkorábban a tárgyévet követő november hóban lehet összefoglalni. Ez azonban ellentmond annak a törvényi kötelezettségnek, hogy az Állami Számvevőszék Elnökének az ÁV Rt. tevékenységéről szóló jelentését az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előterjesztésével - az államháztartásról szóló törvény 53. -a szerint legkésőbb a költségvetési évet követő nyolc hónapon belül egyidejűleg kell benyújtania. Mindezért az 1992. évi LIII. törvény 23. (2) bekezdése végrehajthatatlan. Az ÁV Rt-nél az ellenőrzés időszakában - 1992 decemberében kinevezett középvezetők, információs szakemberek még nem voltak. Így csak tájékozódás alapján lehetett megítélni a jövőbeni információs rendszerükre vonatkozó elgondolásokat.