TERMÉSZETISMERET Helyi tanterv 9. évfolyam Fő célok: A természetismeret műveltség tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltséget, illetve a Földünkkörnyezetünk természetföldrajzi részét) tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó készségeket, képességeket fejleszti. Általános célként jelenik meg a természetismeret kerettantervében, hogy az alkalmas legyen a tanuló szakmai képzésének, illetve az általános középfokú oktatás más intézménytípusaiban való részvételnek megalapozására azzal együtt, hogy lehetővé tegye az ezen intézményekbe lépni nem készülők tudásának bővítését is a nekik megfelelő tananyag és fejlesztési feladatok segítségével. A természetismeret kerettantervi követelményrendszerét az intézmény a helyi tantervében igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok által meghatározott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz. A hároméves program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat. A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot megélt diákoknak is, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását és fejleszthetjük képességeiket. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így jut el a tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek ismerete nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben is. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kerettantervben leírt program célja, hogy az ember és természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A programnak fel kell készítenie a diákot a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a természet-gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő. A természetismereti és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki 1
megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. A tantervi program részben új ismereteket kínál, részben a korábbiak rögzítésére szolgál. Legnagyobbrészt azonban a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogyan lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást bővít és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. A kerettanterv épít a digitális technikák és az IKT-eszközök tanórai használatára, valamint a természetismeret iránti érdeklődés felkeltése utáni önálló tanulói IKT-alkalmazásra is. A természetismeret tárgyat elsősorban a matematika tantárggyal egységben célszerű tanítani. Különösen javasolt, hogy az év eleji szintfelmérés és a tanév végi komplex mérés együttes tartalommal történjen. Ezen túlmenően a kerettanterv kapcsolódási pontokat tartalmaz a többi műveltséghez is, komplex módon. A programot kétheti rendszerességgel tartott dupla órákra javasoljuk tervezni, mert ezt hatékonyabbnak véljük, mint a heti egy órányi keretet. A programban mindhárom tanévet egy-egy közös produktummal járó feladat fogja át. Ezeknek a közös produktumoknak az elkészítésében mindenkinek részt kell vennie. A projekt témája és a feldolgozás módja a tanár és az osztály közös döntésén múlik. A differenciált tanulásszervezés szintjei 1. Érdeklődés szerinti csoportbontás A csoportok érdeklődés szerint homogén szervezésűek, a csoportokon belül minden tanuló azonos feladatot végez. A csoporttagok nem feltétlenül kooperálnak egymással, ebben az esetben nem szükséges a 3-5 fős csoportszervezés, mivel a gyermekek a feladatokat részben egyénre szabott munkával is végezhetik. Együttműködést igénylő feladatvégzés esetén 3-5 fős homogén csoportszervezés szükséges. Felzárkóztatásra, tehetséggondozásra alkalmas tanulásszervezési mód. 2. Tartalmi differenciálás A gyermekek képesség szerint homogén csoportba szerveződnek, a csoporttagok között nincs együttműködés, ezért 3-5 fős csoportszervezés nem szükséges. Minden tanuló önállóan végzi a differenciált feladatokat, részben egyénre szabott munkával. 3. Szervezeti tanulócsoportos bontás A tagok között együttműködés-kooperáció van. A 3-5 fős csoportok homogén és heterogén szervezésűek is lehetnek. A csoporttagok azonos feladatot végeznek. Az eltérő képességű csoporttagok munkája között tartalmi differenciálás történik. 4. Tanulási követelmények differenciálása A tanulásban akadályozott vagy részképesség-zavaros gyermekek integrációjára alkalmas differenciálási mód. Képesség szerinti homogén csoportszerveződés. Az e csoportba szerveződött gyermekek tantárgyi követelményrendszere eltér az adott osztály általános követelményrendszerétől. A gyermekek önállóan vagy csoporttársaikkal együttműködve oldják meg feladataikat. A differenciálás alapelvei 1. A munkaformák tartalmi ismerete A változatos munkaformák csak abban az esetben alkalmazhatók hatékonyan, ha a pedagógus ténylegesen tisztában van a fogalmakkal, az alkalmazási szabályokkal, az előnyökkel, a felmerülő nehézségekkel, s kezelni tudja az esetleges problémahelyzeteket. 2. Szemlélet Ez a tanítási mód csak akkor hoz valódi eredményt, ha a pedagógus ténylegesen átlátja és kézben tartja a több szinten zajló tanulási folyamatot. 2
3. Differenciálási szempontok A munkaformákat mindig az oktatás tartalma, didaktikai-nevelési igényei és a tanulók sajátosságai határozzák meg. 4. Átjárhatóság A differenciálás soha ne jelentsen szelekciót, beskatulyázást, a tanulók mindig a számukra legoptimálisabb terhelésben részesüljenek. 5. A csoportnagyság szerepe A csoport legalább 3 fős legyen, hiszen ha ennél kisebb a létszám, már páros, illetve egyéni munkáról beszélünk. Az ideális csoportlétszám a 4 fő, mivel így valamennyi csoporttag könnyedén szerepet vállalhat, s az egyéni feladatkörök is jobban kiemelkednek, valamint ez a csoportlétszám alkalmas a további páros munkára. 6 főnél nagyobb csoportlétszám nem ajánlott, mivel nehezen átlátható a munkavégzés, így előfordulhat, hogy a tanulók nem egyenletesen veszik ki részüket a csoportmunkából, s lehetőség nyílhat arra is, hogy egyes tanulók kivonják magukat a feladatvégzésből, rosszabb esetben hátráltassák a többiek munkáját. Tanítási-tanulási munkaformák 1. Csoportmunka Homogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok képesség és érdeklődés szempontjából közel azonos szinten állnak az adott tananyag tekintetében. Heterogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok érdeklődés és képesség tekintetében erőteljesebb eltérést mutatnak az adott tananyagot tekintve. Ilyekor célszerű csoportszerepeket meghatározni, így mindenki erejének és képességeinek megfelelően vehet részt a csoportmunkában. Az ilyen jellegű csoportmunka ideális esetben megerősíti az axiómát, miszerint a gyerekek egymástól tanulnak a leghatékonyabban. A hatékony együttműködés alapja az egyenlő arányú munkamegosztás, a kölcsönös felelősségvállalás, melyet többek között csoportszerepek meghatározásával lehet elérni. A csoportszerepek, felelős-szerepek kiosztásának kettős célja lehet. Egyrészt a már meglévő társas készségek megerősítése, másrészt a hiányzó készségek kialakítása, fejlesztése. Mivel az alapozó időszakban még nem várható el, hogy a gyermek teljes önállósággal szervezze meg a csoportmunka menetét, ezért célszerű a pedagógus irányításával csoportszerepeket kijelölni (irányító, jegyző, rajzoló, beszámoló ). Mindez egyrészt időt takarít meg, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a tanulók a képességeiknek leginkább megfelelő csoportszerepben tevékenykedjenek. Ugyanakkor kiváló lehetőség nyílik arra is, hogy a gyermekek új szerepkörben is kipróbálhassák magukat. Magasabb osztályokban a felelős szerepek jelentősége elhalványul, mégis célszerű tantárgy specifikus szerepkörök meghatározása a felelősségérzet fejlesztése, fokozása céljából. Az adott témakörtől és az óratípustól függően a csoportalkotás lehet véletlenszerű, rokonszenvi választáson alapuló, vagy a pedagógus által tudatosan meghatározott. A didaktikai céloknak kétségkívül a tudatosan meghatározott csoportszerveződések felelnek meg, hiszen a jó együttműködéshez szükséges csoportfeltételek itt érvényesülnek leginkább: képesség-tudás, rokonszenv, fiú-lány arány, etnikum. A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra: együtt gondolkodás, alkalmazkodás, összefogás, érvelés meggyőzés, a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása, az összetartozás élményének személyes megtapasztalása. 2. Páros munka Páros munka alatt két, hasonló képességű tanuló együttműködő tevékenységét értjük. Ebben az esetben homogén páralakítás történik. Tanulópár fogalmán egy jobb és egy gyengébb képességű tanuló közös tanulását értjük, ahol a jobb képességű gyermek a tanár szerepében tevékenykedik (tanítva tanulás). Ekkor a páralakítás heterogén. Az ideális páros munkában a 3
tanulók segítenek egymásnak, s nincs köztük rokonszenvi ellentét. Az együttműködő párok többféle funkcióban tevékenykedhetnek (olvasó, író, számoló, gondolkodó párok). A párok lehetnek állandóak, alkalmiak vagy tantárgy-függőek (például matematikai párok). 3. Egyénre szabott (individualizált) munkaforma Minden diáknak egyéni képességei és sajátos tanulási stílusa van. Némely (kiemelkedően jól, illetve nagyon gyengén teljesítő) tanulónál ezt különösen szem előtt kell tartani a feladattervezéskor. Az egy-egy tanulóra méretezett, egyéni fejlesztést szolgáló feladattervezést individualizálásnak nevezzük. Az individualizálást elsősorban felzárkóztatáskor és tehetséggondozáskor célszerű alkalmazni. Az önálló és az egyénre szabott munka közti különbség. Önálló munka egyénileg, párban és csoportban egyaránt végezhető. Lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik. Az egyénre szabott munka esetén a feladattervezés is egyénre szabott. Alkalmazási lehetőségek: a hasonló szinten felzárkóztatásra szoruló, illetve tehetséggondozást igénylő tanulók adott esetben ugyanazt a feladatsort oldják meg önállóan. A részben egyénre szabott munka és a csoportmunka különbsége: a részben egyénre szabott munkát a tanulók önállóan végzik, nincs köztük a csoportmunkára jellemző kooperatív együttműködés. 4. Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben A differenciált feladatlapok elkészítése lehet három szintű. 5. Foglalkoztató feladatok készítése Egyszerű, rövid feladatok az adott tananyag feldolgozására az átlagos képességű tanulók számára. A foglalkoztató feladatok jellemzői: rövid terjedelmű (ne legyen időigényes), megjelölt nehézségi fokozat (tudjon sikerélményt nyújtani), játékos és érdekes legyen (ébressze fel a gyermek természetes motiváltságát). Mérés, értékelés Mindkét félév végén záró dolgozatot iratunk, amely piros tollal kerül rögzítésre. A modulokon belül röpdolgozatokat iratunk. Az órai aktivitásnak megfelelően plusz illetve mínuszos rendszer (öt jelből alakul ki egy feleletjegynek megfelelő érdemjegy). A motiváció felébresztése és ébren tartása érdekében a tanulóknak egyes témák kiadása önálló feldolgozásra, ennek értékelése feleletjeggyel egyenértékű érdemjeggyel történik. A csillagászati megfigyelések iránti érdeklődés felkeltésére a kecskeméti Planetárium szombat délutáni előadásainak látogatása érdeklődő tanulókkal. Beszámoló esetén érdemjegy szerezhető. A dolgozatok pontozási értékhatárai: 0 29 % 1 (elégtelen) 30 49 % 2 (elégséges) 50 69 % 3 (közepes) 70 89 % 4 (jó) 90 100 % 5 (jeles) Javasolt tankönyvek Hübér Magdolna: Fizika a szakképző iskolák 9 10. osztálya számára 4
KONSEPT H Kiadó, KT 0209, ISBN 963 8332 77 8 Petrás Ildikó: Földrajz 9. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó ISBN 9631644289 Petrás Ildikó: Földrajz 10. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó ISBN 9631644296 Dr. Szerényi Gábor: Biológia 9. szakiskolásoknak Mozaik Kiadó MS 3025 Dr. Szerényi Gábor: Biológia 10. szakiskolásoknak Mozaik Kiadó MS 3027 Kémia a szakiskolások számára Általános célok: A különböző felkészültségű diákok ismereteinek bővítése által betekintést nyújtson a természetben zajló folyamatokba, képet adjon azok okairól és funkcióiról. A tanuló képet kap a fizika, a természetföldrajz és a biológia által vizsgált egyes összefüggésekről, a természettudományos kutatás módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. Mintát kap a jelenségek vizsgálatának módjairól. A tanulmányok eredményeképpen összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg a mechanikai működésekről, halmaztulajdonságokról, összefüggésben az élettelen természetben (meteorológia) és az élő szervezetben betöltött szerepükkel. Ismereteket szerez testünk fölépítésének és egészségének kapcsolatairól. Példákat elemez hazánk természeti környezeti állapota, az itt folyó gazdálkodás és történelmünk összefüggéseire. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között. A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is. A legfontosabb célok a következők: - a tanulók nyitottan tekintsenek a bennünket körülvevő világra; - legyenek képesek az okok és okozatok megkülönböztetésére és adott okok ismeretében az okozatra vonatkozó következtetések levonására; - ismerjék meg és alkalmazzák az alapvető természeti törvényeket; - legyenek képesek az adatok ismeretében diagramok készítésére, valamint adott diagram ismeretében adatok, folyamatok meglátására; - legyenek képesek grafika/kép alapján az ábrázolt folyamat értelmezésére. Eközben gyakorlatot szereznek az egyéni és csoportos munkában, feltevéseik szabatos megfogalmazásában, a képi és verbális kommunikáció összekapcsolásában is. A tanuló képet kap a kémia, fizika, természetföldrajz és biológia által vizsgált egyes energetikai összefüggésekről, a természettudományos láthatatlan dolgok kutatásának módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. A tanulmányok eredményeképpen a diák összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg az elektromos, mágneses, kémiai vegyületi, atomi összefüggésekkel kapcsolatban. Érti a fentiek az élettelen természetben és az élő szervezetben betöltött szerepét. Ismereteket szerez a mikro- és makrovilág, valamint testünk fölépítésének szervezeti egységéről. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között is. A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint 5
a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is. További célok a következők: - a szerves és szervetlen világ kapcsolatának megismerésének megalapozása; - az energia és energiaáramlás mint általános szervező megismerése; - a láthatatlan hatások megismerése; - az atomi/molekuláris folyamatok megismerése; - az atomi/molekuláris folyamatok szervezetre gyakorolt hatásainak tudatosítása. A diákok érdeklődésének felkeltése és fenntartása az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása iránt, személyes és általános szinten. Az öröklődés, az ember egyedfejlődése, az evolúció és a változások keretét adó környezet fogalmának elmélyítése szolgálja mindezt. Itt válik egységessé az Osztályközösség-építő program és a társadalomismeret a természetismerettel. További célok a következők: - az élő és élettelen világ evolúciójának megismerése; - az egyes tudományos elméletek egybevetése egymással, a természettudományos érvelés néhány sajátságának elmélyítése; - az emberi tevékenység környezetalakító hatásának és a hatás következményeinek tudatosítása; - az információ és jelentőségének ismerete a fizikai-biológiai-társadalmi létben. Belépő tevékenységformák Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (diakép, videofilm, ábraelemzés, képelemzés, modell) alapján. Egyszerűbb fizikai számítások alkalmazása. Információgyűjtés ismeretterjesztő kiadványok, cikkek, videofilmek és az elektronikus média révén. Szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás, folyamatok és alapvető összefüggések felismerése. Fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Termékek használati utasításainak értelmezése. Tájékozódás tematikus térképeken. A térkép jelrendszerének értelmezése. Időjárás jelentés értelmezése. Kísérletek és mérések segítségével tapasztalatszerzés a környezetünkben lejátszódó kölcsönhatásokról, halmazállapot-változásokról, fizikai változásokról, kémiai reakciókról, az élő és az élettelen környezet kapcsolatáról. Adatok gyűjtése az emberi beavatkozások környezetkárosító következményeiről, pozitív hatású környezet-átalakításairól. A világ népesedési folyamatainak elemzése adatok alapján. Adatok gyűjtése a szervezetre káros anyagokról: alkohol, kábítószerek. A gyógyszerek használati utasításának értelmezése. Radioaktivitás fogalmának ismerete, atomerőművek jelentősége, Csernobil. Információgyűjtés a halláskárosító tevékenységekről. A gének hatásának elemzése adatok alapján, a mutáció jelentősége, rákos betegségekkel való összefüggés felismerése. Grafikonok elemzése, készítése, fizikai számítások elvégzése. Adatgyűjtés a táplálkozási hálózat tagjairól, a fény jelentőségének ismerete az egész élővilág szempontjából. Az élet szakaszainak ismerete, információgyűjtés a fogamzásgátlási módszerekről, családtervezésről, csecsemőgondozásról. A hormonrendszer működésének, hatásainak értelmezése, betegségek felismerése. Összefüggés keresése az életmód, és a vérkeringés betegségei között. Információgyűjtés a szelektív hulladékgyűjtésről, a hulladékok felhasználási lehetőségeiről, a lerakás, égetés hosszútávú következményeiről. 6
: heti 4 óra, egész évben 144 óra Főbb tematikai egységek és a hozzájuk kapcsolódó főbb fejlesztési célok: 1. Modul: Tájékozódás térben és időben A tudomány módszerei: Kísérlet és egyszerű megfigyelés különbségének megértetése. A kísérletezés célja, saját kísérletek és ismert kísérletek összegyűjtése. A mérés szerepe a mindennapokban, pl. lázmérés, földmérés, tömegmérés. Példák a modell szó hétköznapi és tudományos használatára. Modell és makett különbsége. SI mértékegységrendszer: fizikai alapmennyiségek, származtatott mennyiségek, átváltások. Csillagászat, távolságmérés, időszámítás. A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának megismerése. A távolságok fölmérésének geometriai módszere. A hasonlóság fölismerése, a nagyítás, kicsinyítés mértékének meghatározása. A tájékozódási ismereteiket legyenek képesek a hétköznapokban is felhasználni. Szemléleti térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemei, tájékozódás a fokhálózat A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakítása a különböző típusú térképek mint információforrások használatában (közölt információk felismerése értelmezése és felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése. A Kárpát-medence természetes növénytakarója, élővilága, vízrajza. (Pl. Alföld: tölgyesek, szikesek, homoki gyepek, ligeterdők; középhegység: tölgyesek, bükkösök, sziklagyepek; magashegységek: lucosok, törpefenyves, hegyi rét; lápok). A gazdálkodás hatása az élővilágra: fokgazdálkodás, erdőirtások, bányászat, folyamszabályozás, állattenyésztés, városiasodás, vízvezeték, monokultúrák, kemikáliák, természetvédelmi ek, biogazdálkodás. Vízkincsünk. A folyószabályozás és árvízvédelem módjai, problémái. Víznyerés, ivóvíz, víztisztítás. Gyógyvizek. Erdőgazdálkodás, erdőtípusok. biológia 2 7
Sziklagyepek: természetvédelmi érték. Talaj: összetevői, termőereje, védelme (szikesedés, erózió, trágyázás). Kémiai reakciók gyorsaságának függése a hőmérséklettől és a katalizátoroktól. Milyen gyorsan múlik? a szubjektív és objektív időfogalom összevetése. A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása. kémia 2 2. Modul: Mozgások A mozgások leírása: az ehhez szükséges mennyiségek, jellemzők ismerete, használatuk gyakoroltatása. Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete, használata mozgások leírásában. Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen változó mozgás, a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető összefüggései. Az egyenletes körmozgás: kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete. A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása. A Föld, mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és azok következményei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és időbeli nagyságrendekben. A Nap, a Hold, a bolygók mozgásai. Ismerjék meg Naprendszer eleminek mozgásai, és e mozgások következményeit. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok nagyságrendjéről. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül. Az emelő-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt emberi csontok példáján. A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az izomműködés lényege. A csont és az ízületek sérülései, megelőzésük. A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése. A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdő térfogatát és a légzés biológia 2 8
hatékonyságát befolyásoló tényezők áttekintése. A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A védekező reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe. A légzőmozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés hatására (kiscsoportos feladat). A légzőrendszer egészségét fenyegető és megőrző hatások (sport, dohányzás, szmog, TBC). A változások okainak és összefüggéseinek megismerése. Az állandóság és a változás oksági összefüggéseinek felismerése. A jelenségek közös jellemzőinek felfedezése. Alapfogalmak megalapozása (természettudományos megismerés, kölcsönhatás, erő, rendszer, állapot, változás, egyensúly, folyamat). kémia 2 3. modul: Tömeg, tömegvonzás A Newton-törvények kvalitatív és egyszerű kvantitatív alkalmazása. A tömeg fogalma. A súrlódási erő szerepe a mindennapokban, a tapadási, csúszási és gördülési súrlódás megkülönböztetése. A lendület-megmaradás felismerése a mindennapokban, rakétameghajtás. Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi alkalmazásokban. Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásával. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A tömeg és a súly megkülönböztetése. Az égitestek egymáshoz viszonyított mérete, tömege. A Hold hatása a Földre. Tömegvonzás. Ismerjék meg a tanulók az égitestek egymáshoz viszonyított méretét, tömegét, a Hold Földünkre gyakorolt hatását és ennek következményét. A térbeli gondolkodás, és a rendszerfogalom fejlesztése. Változatos energianyerés az élővilágban: ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Az emberi emésztés helyszínei, emésztőnedvek (nyál, gyomornedv, epe, hasnyál). Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek. A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe. Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek, mérgezések. Az alkohol hatása. Testkép, testépítés, táplálék-kiegészítők kockázatai. biológia 2 9
Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásával. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A tömeg és a súly megkülönböztetése. kémia 2 4. modul: Gázok, folyadékok, halmazállapot, időjárás elemei, evolúció A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. Elemi feladatmegoldás, az Arkhimédész törvényének ismerete. Az úszás, lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és következtetések. Hidraulikus emelő működési elve. Pascal-törvénye. A folyadékok összenyomhatatlanságának ismerete. A gáztörvények (Boyle Mariotte, Gay Lussactörvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete. A halmazállapot-változások alapvető jellemzőinek ismerete. A Celsius-skála alappontjai, az olvadáspont, forráspont feladatmegoldás-szintű ismerete. A levegőburok. A levegő alkotórészei. Az időjárás elemei. Az általános légkörzés. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. Haladás (fejlődés) és biológiai evolúció. Az evolúció darwini leírása. Közvetlen bizonyítékok (fosszíliák), anatómiai érvek. A szelekció hatása (mesterséges, természetes). A háziasítás. Ellenálló kórokozók terjedése. A biológiai evolúció közvetlenül az emberi társadalomra való alkalmazásának veszélyei (szociáldarwinizmus, eugenika). Vitatott kérdések. (Az élet keletkezésének kérdése. A nagy kihalási hullámok lehetséges magyarázatai. Az önzetlen viselkedés evolúciója. Az irányultság kérdése.) Technikai evolúció és a szokások evolúciója (divat, biológia 2 10
stílusok). Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól. Kísérletek végzése, grafikonelemzés. A környezetvédelem néhány példájának megismertetése, az érdeklődés felkeltése a környezettudatosság iránt. Példák a gazdálkodás és a természeti környezet közti összefüggésekre. Az gáztörvények (Boyle Mariotte, Gay Lussac-törvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete. Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése. Az gáztörvények: Boyle Mariotte, Gay Lussac Bernoulli-törvény, Magnus-hatás kémia 2 5. modul: Energia: mechanikai energia, energiahordozók, fosszilis energia, a tápanyagok energiatartalma A munka, energia, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete, elemi alkalmazása. A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka összefüggéseinek alkalmazása. Az energiamegmaradás tényének és a termodinamika első főtételének ismerete. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció. Az örökmozgó lehetetlensége. Energiaforrásaink, energiahordozók. A fosszilis energia felhasználása. A véges ásványkincs-készletek hasznosításának példáján olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul a környezet iránti felelősségérzet növeléséhez, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. 11
A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közlekedés, fűtés, vegyipar). Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk. Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (szőlőcukor, keményítő, cellulóz). Biológiai szerepük. Néhány nitrogéntartalmú szerves molekula: vitaminok, aminosavak, fehérjék, DNS. Óriásmolekulák felépítése és lebontása az élőlényekben. Az óriásmolekulák érzékenysége: kicsapódás. Mérgezések és következményeik. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció. biológia 2 kémia 2 6. modul: Arányok a természetben: geometriai arányok, térképek, méretarány, testarányok. Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban Az arány fontossága és számszerű jellemzése a fizikában. A geometriai rend elismerése az anyagok szerkezetében. Arányokat fenntartó és felborító erők. Fémek rácsszerkezete, rácshibák. Egyenes és fordított arányosság a fizikában, százalékszámítás veszteségekre vonatkozóan. Aranymetszés, mint nevezetes arány a természetben. Térképek, műholdfelvételek, méretarányok. A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakítása a különböző típusú térképek mint információforrások használatában (közölt információk felismerése értelmezése és felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. Aszimmetrikus (szivacs), sugarasan szimmetrikus (medúza) és tükörszimmetrikus (ember) lények. A férfi, a női és a gyermektest arányainak összehasonlítása. Az élőlények növekedését megszabó arányok (korlátozó tényezők): hiánybetegségek, fény, víz stb. Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű példákon. Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi egység biológia 3 12
(cella). Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek, folyadékkristályos kijelzők. Az arányok fontosságának beláttatása, rögzítése. Arányokat fenntartó és felborító erők fölismerése. Állandó és változtatható arányok felismerése. Szerkezet és tulajdonság összefüggésének beláttatása. Szerkezet, arány és biológiai funkció összekapcsolásaaz arány fontossága és számszerű jellemzése. A geometriai rend fölismerése az anyagok szerkezetében. Az anyagvizsgálat néhány módszerének megismerése. Néhány óriásmolekula gyakorlati fontosságának megismerése konkrét példákon. Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű példákon. Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi egység (cella). Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek, folyadékkristályos kijelzők. A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma. Mesterséges szerves vegyületek (műanyagok, gyógyszerek, tartósítószerek). Előnyök, veszélyek mérlegelése. A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közlekedés, fűtés, vegyipar). Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk. Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (szőlőcukor, keményítő, cellulóz). kémia 2 7. modul: Elektromosság: elektrosztatika, egyenáram, villamosenergia a gazdaságban, idegrendszer 13
Elektrosztatika gyakorlati és természetbeni megjelenési formái, alapkísérletek, összefüggések. Az egyenáram fogalma, jellemzői, egyszerűáramkörök összeállítása. Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerű esetekben. Az elektromos energia és teljesítmény alapvető kvalitatív összefüggéseinek alkalmazása, számítások. A villamosenergia szerepe a gazdaságban. Magyarország villamosenergia ellátása. Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések megismerése iránt. Képesség a hazánkkal, illetve a Kárpát-medencével kapcsolatos gazdasági tartalmú információk, híradások értelmezésére. Takarékosság szemléletének kialakítása a villamosenergia fogyasztás tekintetében. A reflexek fölépítése (térdreflex). Az idegrendszer szabályozó működése: a testhőmérséklet szabályozása. Az idegrendszer működését befolyásoló hatások (alkohol, drogok, gyógyszerek). Fájdalom, fájdalomcsillapítás. Kölcsönhatások, erők alaposabb, rendszerszerűbb ismerete, ok-okozati kapcsolatrendszere, az információ terjedésének lehetséges módjainak leírása az elektromágneses kölcsönhatásokon keresztül. Bővebb ismeretek szerzése a bennünket körülvevő térről. Alapismeretek szerzése az elektromágneses hullámon alapuló eszközökről. Az elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése. biológia 2 kémia 2 8. Modul: Mágnesesség: Mágneses alapjelenségek, elektromágneses indukció, transzformátor, a Föld belső szerkezete, mágneses tere, az atom felépítése Mágneses alapjelenségek. Kísérletek rúdmágnesekkel és vasreszelékkel. Az elektromágneses indukció jelensége. A váltóáram fogalmának, alapvető jellemzőinek megismerése. A transzformátor működésének gyakorlati jelentősége, magyar mérnökök munkássága. 14
A Föld belső szerkezete: földmag, földköpeny, földkéreg. A Föld mágneses tere és az ehhez kapcsolódó jelenségek. Térbeli gondolkodás fejlesztése, modellezés. A kőzetbolygó, mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedése bemutatásával az oksági gondolkodás erősítése. Az anyag atomos szerkezetének tudatosítása konkrét jelenségeken keresztül. Az atommag és elektronhéj fogalmának megismerése. A radioaktivitás 3 fajtájának, néhány gyakorlati alkalmazásának, hatásának megismerése az élő szervezetre. Energia, elektromos töltés, elektromágneses hullám, szimmetria, normálalak Az elektronburok és az atommag szerkezetének áttekintése. Az atomenergia ismerete. Az anyag, kölcsönhatás, erők, energia, információ fogalmának mélyítése. Az állapot és a változás fogalmának bővítése az atomok mérettartományában bekövetkező jelenségek megismertetésével. Az energiagazdálkodással kapcsolatos felelősségtudat erősítése. biológia 2 kémia 2 9. Modul: Fény: Elektromágneses hullámok, a fény kettős természete, csillagok, üstökösök, érzékszervek, látás Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a gyakorlati alkalmazásokra. A spektrum különböző tartományaiban: mikrohullámú sütő, rádióhullámok, mobiltelefon stb. A fény kettős természete: hullámjelleg, részecskejelleg, a foton fogalma. A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív szabályainak megállapítása. A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai. A fényelhajlás jelensége. Polarizáció. A fény elektromágneses hullám mivolta. A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének következményei. A fotocella működésének alapjai, a fény részecsketermészetének megjelenési formái. A fény terjedési sebessége, a fénysebesség kitüntetett szerepe. 15
A Naprendszer fényjelenséghez kötött objektumai: Nap, csillagok, csillagképek, üstökösök. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján. Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, biológia 2 élességállítás). A szem felépítése, bemutatása maketten. A szem rétegeinek feladatai, részletes felépítése. A látás folyamata, fénytörő közegek. A receptorok típusai, és szerepük. A fény és a kémiai folyamatok kémia 2 10. modul: Hullámok: Mechanikai hullámok, hullámjelenségek, a tengervíz mozgásai, a hallás Hullámok kétféle csoportosítása, alapkísérletek, hullámjelenségek, állóhullám. Visszhang, Doppler jelenség, rezonancia katasztrófa. A hang fizikai jellemzői: hangintenzitás, hangmagasság, hangszín, terjedési sebesség különböző közegekben. Hangszerek. Kísérletek felületi hullámokkal: visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia. A vízburok. A tengervíz mozgásai. Tengeráramlások-topográfiai ismeretekkel. A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal. A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A tengeráramlás éghajlat módosító szerepének bemutatása példák alapján. Hideg és meleg tengeráramlások példái. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései. A jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal. Folyamatszemlélet fejlesztése, logikai gondolkodás, szemléleti térképolvasás fejlesztése. A hallás. A fül felépítése. A külsőfül, középfül, és a biológia 2 belsőfül részei. A hallás folyamata, a csiga felépítése, és szerepe. Az egyensúlyozás folyamata. A tömlőcske és a zsákocska szerepe. Modell bemutatása. Hullámok, tengervíz kémia 2 16
11. Modul: Atomenergia: Maghasadás, fúzió, atomerőművek szerepe a gazdaságban, genetika, mutáció A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció elve. Az atommag kötési energiája. Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi lehetőségei. Előnyök és hátrányok mérlegelése. Atomreaktor működési elve. Atomrobbantás. Termonukleáris fúzió oka és feltételei. Energia felszabadulása. Plazmaállapot. Mesterséges magreakciók. Atomerőművek, szerepük a gazdaságban. A paksi atomerőmű szerepe Magyarország gazdasági életében. Folyamatszemlélet, logikai gondolkodás fejlesztése, környezeti gondolkodás erősítése. Legyenek képesek az atomerőművek szerepét elhelyezni a gazdaság komplex rendszerében, érezzék a paksi atomerőmű működésének jelentőségét. Ugyanakkor érezzék az atomerőművek működése során felhalmozódó veszélyes hulladékok kockázatát. Egy gén egy jelleg kapcsolatok (Rh-vércsoport, biológia 2 öröklődő betegségek). Mennyiségi és minőségi jellegek különbsége, a környezet szerepe. A nemiség szerepe a genetikai információ újrakombinálódásában (az ivarsejtek sokfélesége, a testi sejtek genetikai azonossága). A genetikai információ megváltozása: mutációk. Mutációt okozó hatások (sugárzások, vegyületek). Genetikai szabályozás: szabályozott sejtosztódás (növekedés) és szabályozatlan osztódás (rákos góc). Rákkeltő tényezők, kerülésük. atomenergia, veszélyes hulladékok kémia 2 12. Modul: Csillagászat: Csillagok élete, a Nap, Naprendszer, a fotoszintézis és a táplálékhálózat Csillagok keletkezése, fejlődése és halála. Csillag összeállása a csillagközi anyagból. Csillagok kezdeti tömege, fényessége és hidrogénkészletének kimerülése. Vörös óriások, fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak főbb jellemzői. 17
A Naprendszer felépítése. A Nap és Naprendszerünk bolygóinak jellemzése. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok) nagyságrendjéről. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül. Fotoszintézis. Változatos energianyerés az biológia 2 élővilágban: ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek). kémiai anyagok a naprendszerben kémia 2 13. Modul: Változások a természetben: Grafikonok elemzése, Magyarország népessége, korfa, szaporodás, fogamzásgátlás Tananyagra vonatkozó grafikonok elemzése: út idő, sebesség idő, gyorsulás idő, lendület idő, erő elmozdulás, áramerősség feszültség, nyomás térfogat, térfogat hőmérséklet, nyomás hőmérséklet, hőmérséklet idő, hőmérséklet belső energia. Ezek alapján egyszerű grafikonok készítése. Kompetencia mérésekben előforduló gyakorlatias grafikonok elemzése, készítése. A növekvő népességszám a világon. Természetes fogyás Magyarországon, Magyarország korfája. A tanulók figyelmének felhívása a világ egyik globális problémájára. Magyarország: A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi és gazdasági következményeinek beláttatása. Korfa elemzés: logikai térképolvasás, logikus gondolkodás fejlesztése. Az ember ivarszervei, biológiai funkciójuk. A hímivarsejt és a petesejt jellemzői. A női nemi ciklus szakaszai, a megtermékenyítés. Családtervezés. Beágyazódás, magzati élet. A biológia 2 18
magzat védelme. Az újszülött és a csecsemő világa. Nemi érés, öregedés, halál. Változások a természetben: Grafikonok elemzése, fogamzásgátlás kémia 2 14. Modul: Irányított folyamatok: Vektormennyiségek a fizikában, időjárás, meteorológia, hormonrendszer Vektor fogalma, vektormennyiségek a fizikában, vektorok összegzésének módszerei, fizikai példák. Vektor felbontása összetevőkre, fizikai példák (lejtőn leguruló testre ható nehézségi erő felbontása lejtővel párhuzamos és lejtőre merőleges összetevőkre, huzalon középen felfüggesztett lámpára ható nehézségi erő felbontása). Vektoregyenlettel leírható fizikai törvények felidézése (a dinamika alapegyenlete, lendületmegmaradás törvénye). Levegőburok. Időjárás. Meteorológia. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. Szabályozó szerepű emberi hormon (inzulin), cukorbetegség. Vezérlő szerepű emberi hormon (növekedési hormon), a testméretet megszabó tényezők. Hormonok és érzelmek kapcsolata. Irányított folyamatok, időjárás, meteorológia, hormonrendszer és a kémia összefüggései biológia 2 kémia 2 15. Modul: Áramlások: Folyadékok áramlása, folyóvíz mozgásai, vérkeringés Az áramlás általános jellemzése: áramcső, áramerősség, stacionárius áramlás, forrásmentes 19
áramlás, kontinuitási törvény (összefüggés az áramlási cső keresztmetszete és az áramlás sebessége között). Lamináris áramlás, turbulens áramlás, fizikai példák. Az áramló közeg energiája: mozgási energia, helyzeti energia, nyomás, sűrűség ismétlése, Bernoulli egyenlet, Magnus hatás, egyszerű kísérletek, a repülés alapelve, aerodinamikai felhajtóerő. A folyóvíz mozgásai, árvizek. Folyószabályozás. A Tisza szabályozása. A természeti jelenségek működésébe való antropogén beavatkozás előnyös és káros hatásaira rávilágítás, szemléletformálás. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismerése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. A szív fölépítése és működése (makett alapján). A biológia 2 vér és a nyirok, az erek szerepe. Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás. A vérnyomás és a pulzus oka, mérése. A keringési rendszer egészségét fenyegető kockázati tényezők és megőrző hatások (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, infarktus). áramlások, folyadék, vér kémia 2 16. Modul: Környezetvédelem: Radioaktív hulladékok tárolása, környezetszennyező anyagok, hulladékgazdálkodás A radioaktív sugárzás fogalma, bomlástörvények, urán rádium radioaktív bomlási sorozata, izotóp aktivitása, felezési idő. Hulladékok csoportosítása összetétele, radioaktív hulladék elhelyezésének elve és fő nehézsége. Radioaktív hulladék tároló felépítése. Atomtemetők Magyarországon. Az egyes geoszférákat érintő környezeti problémák: talajszennyezés, légszennyezés, vízszennyezés. A környezeti problémák megismertetése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A hulladékok szakszerű elhelyezkedése. A hulladéklerakók felépítése. Szelektív hulladékgyűjtés. Hulladékégetés. Környezetvédelem: Radioaktív hulladékok tárolása, környezetszennyező anyagok, hulladékgazdálkodás biológia 2 kémia 2 20
17. Modul: Számítások: fizikai számítások, térképi számítások, kémiai számítások Feladatok a mechanika témaköréből: egyenes vonalú egyenletes mozgás (út, idő sebesség), egyenletesen változó mozgás (út, idő sebesség, gyorsulás), egyenletes körmozgás (periódusidő, fordulatszám, kerületi sebesség, centripetális gyorsulás és erő), eredő erő nem zérus (lendületváltozás, erő), munka, mozgási energia, helyzeti energia, teljesítmény. Feladatok a hőtan témaköréből: nyomás, sűrűség, térfogat, hőmérséklet, hőmennyiség, hatásfok számítása a törvények alapján. Feladatok az elektromosság témaköréből: Coulomb törvényére, Ohm törvényére, elektromos munkára és elektromos teljesítményre. Térképészeti számítások. Logikai készségek földrajz 3 fejlesztése, szemléleti térképolvasás. Változó térfogat- és tömegarányok: elegyek, biológia 2 oldatok. A töménység jellemzése (százalék). Arányok a konyhában (fűszerek, só, pácok) és az iparban (ötvözetek, beton). A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma. kémiai számítások kémia 2 A 17 modul teljes óraszáma: 136 óra Év végi ismétlés: 137 138. óra fizika 139 140. óra földrajz 141 142. óra biológia 143-144. óra kémia A továbbhaladás feltételei Tudják a sebesség fogalmát, az út, idő és a sebesség kapcsolatát, a gyorsulás és a sebességváltozás, valamint az idő összefüggéseit közlekedési példákon. Ismerjék a súrlódás és a közegellenállás fogalmait. Ismerjék a nyomás jellemzőit folyadékban és gázban. Tudják a helyzeti és mozgási energia érzékeltetését konkrét példákon. Tudják a halmazállapotváltozásokat, a hőcsere jelentőségét. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Ismerjék fel a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek 21
kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben, illetve választott szakmájukhoz kapcsolódóan. Legyenek képesek társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Tudják értelmezni a térképek jelrendszerét. Ismerjék a kőzetburok felépítését, a hegységképződés, a vulkáni működés és a földrengések kialakulásának sajátosságait. Tudják a légkör összetételét, az időjárást és éghajlatot meghatározó tényezőket, és hatásukat a mindennapi életre. Ismerjék az óceánok és tengerek legfőbb jellemzőit, a szárazföldek felszíni és felszín alatti vizeinek típusait. Ismerjék a Föld felszínformáit. Tudják jellemezni az éghajlati övezeteket. Értsék az élővilág, a talaj, a vízrajz, továbbá az éghajlat sajátosságainak összefüggéseit az élelmiszertermeléssel. Ismerjék meg az élet kialakulásának feltételeit, az élő anyag szerveződési szintjeit. Tudják a sejt, a szövet, a szerv, a szervrendszer és a szervezet fogalmát. Ismerjék az élő szervezetet felépítő szövetek főbb sajátosságait és szerepüket. Ismerjék a fontosabb szervrendszerek elhelyezkedését, működési jellemzőit. Ismerjék az élő szervezetet felépítő anyagok és tápanyagok főbb jellemzőit. Értsék az élővilág sokféleségének fontosságát. Ismerjék fel a környezetvédelem, természetvédelem és környezetgazdálkodás fontosságát. Ismerjék a talajt, a vizeket és a légkört károsító hatásokat és ezek következményeit. Ismerjék a Föld globális problémáit, s ezek csökkentésének módjait. Tudják az emberi tevékenység hatását az emberi egészségre és környezetre. Legyenek tisztában a lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéjével. Ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, az egészséges táplálkozás feltételeit, a fogápolás módját, a tápcsatorna betegségeit és azok megelőzését. Ismerjék a légzés szerveit, szerepét a szervezet fenntartásában. Tudják a dohányzás káros hatásait, a szívés érrendszeri betegségeket és megelőzésüket. Ismerjék az elektromos energiaellátás rendszerét, az energiatakarékosság módjait, a hálózati elektromos energia felhasználását a háztartásban, a baleset-megelőzés alapjait. Tudják az atom, és az atommag felépítését, az atomenergia felhasználását békés célokra, ismerjék pusztító hatásait is. Ismerjék a Nap (csillagok) energiatermelését, s ennek jelentőségét a földi élet szempontjából. Tudják a radioaktivitás lényegét, veszélyeit és felhasználási eit. A tanulók rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek alapvető összefüggések felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, ország csoportokat és integrációkat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Ismerjék az élőlények táplálkozási kapcsolatait, a termelők, fogyasztók, és lebontók fogalmát. Tudják az életközösség fogalmát és jellemzőit. Ismerjék a természetes életközösségek önszabályozó rendszerét. Ismerjék az élettelen környezeti tényezőket és változásaikat. Tudják a tűrőképesség, alkalmazkodás, és szelekció fogalmát. Ismerjék a biológiai szervezetek szerveződési szintjeit, tudják a faj és populáció fogalmát, főbb jellemzőit. Ismerjék az idegrendszer vázlatos felépítését, továbbá az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti- és kábító hatású szerek (alkohol, drogok) káros hatását. A tanulók legyenek képesek önálló információszerzésre a fizika témaköreiben: a 22