EGYÉNI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG ÉS ÉLETMÓD KÖZÖS H A T Á S A A NŐI N EM I M ŰKÖ DÉSEKRE (M ÓDSZERTANI T A N U L M Á N Y ) DR. V E R Ő TIB O R A női m eddőség és a havivérzés zavarainak okai m egváltoztak az elm últ évtizedek alatt. A sterilitást pl. régebben főleg a nemi szervek kóros elváltozásai idézték elő, az épnek látszó genitaliák m űködészavarainak aránya sokkal csekélyebb v o lt a mainál. A gonorrhoea, gyerm ekágyi láz és septikus abortuszok fokozatos leküzdésével, az antibiotikum ok elterjedésével joggal várhattuk volna a m eddő házasságok gya koriságának ugrásszerű csökkenését. A dem ográfiai adatok például M agyarországon ezt a folyam atot jelezték is. A m egfelelő korú házas nők k özött a gyerm ektelenek aránya 10 15% - ról az 1960-as évek végére 6% -ra csökkent. (F igyelem be véve azt, h ogy k ö zöttük szándékosan gyerm ektelenek is vannak, a m eddőség aránya m ég ennél is kisebb.) M indazonáltal egyes kisebb népességcsoportokban végzett felmérések alapján egyes szerzők (M a rtius, Oberheuser, Staemmler, Davis, K irk, Turshen) még az 1960-as években is 10 15% k özött m ozgó infertilitási arányt észleltek. Ennek alapján feltételezhető, h ogy ezekben a népességcsop ortokban az utolsó 20 30 év alatt a funkcionális sterilitás gyakoribb lett. Nem teljesen azonos, de hasonló a helyzet a menstruációs zavarok kóroktanát illetően is. A funkciózavarok n övekvő gyakorisága izgalmas problém a, annak ellenére, h ogy kezelésének lehetőségei szélesedtek az utolsó években. A szintetikus és félig szintetikus horm onhatású gyógyszerek tökéletesítésével, a pszichoterápia módszereinek fejlesztésével kitűnő eredm ényeket értek el már eddig is és a jövőben nyilván ezt még inkább várhatjuk. Kérdéses azonban, m ennyire töm egesek ezek az eredm ények, alkalmasak lesznek-e arra, h ogy a sterilitás gyakoriságát m indenütt csökkentsék. Sem m iképpen nem várhatunk azonban választ e m ódszerek alkalmazásával arra, m iért oly gyakoriak a genitalis funkciózavarok. E kérdést ma az egész világon a m odern életm ód káros hatásaival magyarázzák. K evert hatások ezek, lehetnek pszichoszom atikus jellegűek, de a fizikai és kém iai kórokok is hatnak a m odern társadalm akban. A tú lh a j szolt életm ód, vagy Selye szavaival az életritmus hibái vitathatatlanul pathogen tényezők, és így a reprodukció folyam atára is károsak lehetnek. M ivel azonban minden egyén tűrőképessége más, igen nehezen fogalm azhatjuk m eg, m ikor válik egy bizonyos életvitel pathogenné a nemi m űködések 22*
344 DR. VERŐ TIBOR szem pontjából és m eddig nem az. A z exogén ártalom pathogenitása tehát az egyéni teherbíróképességtől is függ, előbbi intenzitásának fokával egyenes, utóbbiéval ford ított arányban. A kettőnek bizonyos variációi a káros hatás okozói, de ilyen variációkat eddig nem kutattak, így a genitális funkciókra gyakorolt hatásukat nem ismerjük. A n yag és módszer E zek a gondolatok indítottak arra, h ogy m érhető és összehasonlító tulajdonságokat keressünk m ind az életkörülm ények jellemzésére, mind az egyéni teherbíróképesség megítélésére. 500 asszonyt vizsgáltunk, egy textilnyom ógyár ivarérett korú dolgozóit. A m i az első havivérzés (m enarche) idejét és lefolyását illeti, annyit eddig is tudtunk, hogy ezeknek a norm álistól eltérő (késői, szövődm ényes) változatai későbbi horm onzavarok előfutárai. Ezért tételeztük fel szerepüket a teherbíróképesség kialakításában, bár erre eddig nincs adat. A későbbi m enses-ciklusok lefolyása és a fizikai, szellemi s egyéb megterhelésekkel szembeni teherbíróképesség közti összefüggés sem tisztázott. A z alkat szerepe már ism ertebb, de az alkat meghatározása nem könnyű, hiszen a leírt típusok közti átm enetek gyakoribbak, m int a tiszta esetek. E zért választottuk az objektív m ódon m érhető és könnyen kiszám ítható (töm eges vizsgálatok!) K aup-indexet. A menarche időpontja 3 részre osztja az anyagot (korai, normális, késői). A menarche lefolyása két részre (zavartalan-szövődm ényes), ugyanígy a menses-ciklus stabilitása (stabil-labilis) és szubjektív lefolyása (panaszm entes-panaszokkal kísért) a jelenlegi m unkaviszony előtt. A z alkatot a K au p- index segítségével jellem eztük, ez 3 elválasztható csoportot alkot (a K au p- index egy hányados, m elyben a számláló a testsúly/g, a nevező a testm agasság/cm négyzete), éspedig 1,2-1,9; 2,0-2,7; 2,8-4,0. A vizsgált dolgozó nők különböző élet- és m unkakörülm ényeit a munka jellege (szellem i-fizikai), az esetleges idült vegyi ártalom fennállása, a műszakok száma, a lakás és m unkahely közötti utazás időtartam a és a családi elfoglaltság alapján igyekeztünk jellemezni. A vizsgálat során kitűnt, h ogy a munka szellemi és fizikai jellege nem m indig különíthető el élesen, vegyi ártalom nem fordult elő; ezt a csoportosítást csak annak esetleges lehetősége szabta meg. A családi elfoglaltság, ill. megterhelés jellemzésére nem eléggé átfogó adat a gyerm ekek száma. Így a m unkam űszakok száma és a napi utazások időtartam a a lakás és munkahely k özött, m int kon krét és m atem atikai összehasonlítás végett egyértelm ű csoportosítás lehetőségét nyújtó adatokat használtuk fel a megterhelés mérésére. Részletes kórelőzm ény és nőgyógyászati, colpocytológiai, valam int arborisatiós vizsgálatok segítségével tájékozódtunk az asszonyok genitális funkcióiról. A kiknél szükséges volt, beszereztük a férj andrológiai leletét, valam int méhűri vizsgálatot és a petevezetők átjárhatóságának vizsgálatát végeztettük el.
NŐI NEMI MŰKÖDÉSEKRE HATÓ TÉNYEZŐK 345 Eredményeink A z 500 nő term ékenységéről (teherbeesés lehetősége a terhesség sorsától függetlenül) és m enses-ciklusáról az 1. táblában szám olunk be. 1. A vizsgált asszonyok fertilitása, valam int a m enstruációs ciklusban bekövetkezett változások OepmuAbiiocmb nődecpenymbix uccjiedooanwo otcemiiuh u uamenenus. e MeHcmpyaifuoHHOM mikae Fertility of Investigated Females and Changes in the Menses Cycle
346 D R. VERŐ TIBOR A m ikor tehát az életm ódnak és az egyéni teherbíróképességnek a term é kenységre kifejtett hatását kutattuk, 404 asszonyból 48 funkcionálisan m eddő nő statisztikai eloszlását vizsgáltuk meg. E gy másik vonatkozásban pedig (havivérzés zavara) 247 nő közül 56-nak az eloszlását vizsgáltuk; itt töb b féle szem pont alapján jártunk el. K ülön vizsgáltuk azokat, akiknél ciklusos vérzés-rendellenesség alakult ki (45 eset), valam int akiknél csak szubjektív panaszok léptek fel (25 eset). Á tfedés m iatt jelent e két csoport összesen 56 esetet. A szellemi és fizikai munka hatását az I. ábra m utatja be. I. A m unka jellege és a női nem i m űködészavarok közti összefüggés a vizsgált anyagban Ces3b Meoicdy xapanmepom paőombi u paccmpoiicmeamu oicenckoü nojioooü ifjyukiiuu e uccjiedoeahhom Mamepuane Rclalionship bctiucen the Characler of Work and the Disorders in Scxual Function of Females in the Materiül Studied A funkcionális sterilitás előfordulása a két csoportban alig különbözött. A 2. tábla adatai alapján e különbség nem szignifikáns. T öb b ciklusos vérzészavar fordult elő a fizikai dolgozók k özött; ez a különbség már enyhén szignifikáns. Sem a három műszakos m unka, sem a naponta kétszer egy óránál hoszszabb utazás nem emelte a funkcionális sterilitás gyakoriságát. A II. ábra ism erteti a műszakok száma és a funkcionális zavarok gyakorisága közötti öszszefüggést. Heading: A (1) menses-ciklus Fertility; (2) Genital ezúttal functions is sérülékenyebb on the basis of the volt, menses m int cycle; a term (3) ékenység; who előbbinél use contraception P 1 és but 0,1 pregnancy % k özött still van, occurs; míg 6. utóbbinál sterile; 7. for 90% organic -n ál reasons; is több. 8. fun Persons. Lateral Text: 1. Evaluable; 2. Of w hich; 3. fertile; 4. those who do not use contraception; 5. those ctional sterility; 9. Non-evaluable; 10. the husband is sterile; 11. those who use contraception and do not become pregnant; 12. those who do not live sexual life regularly; 13. Together; 14. No change; 15. became labile; 16. became labile and longer; 17. became labile and m ore; 18. became shorter; 19. became shorter and less; 20. became less; 21. became labile, with subjective com plaints; 22. became longer, more frequent, with subjective com plaints; 23. with subjective com plaints; 24. above 35 years; 25. an organic gynaecological disease occurred; 26. themenstrual anamnesis is uncertain.
NŐI NEMI M Ű KÖDÉSEKRE HATÓ T ÉN YEZŐ K 347 A végzett munka jellege (1) Funkcionális sterilitás kimutatható (2) igen (3) nem (4) összesen (o) Ciklusos vérzészavar lépett fel (6) igen (3) nem (4) összesen (5) 6 70 76 5 50 55 42 286 328 40 152 192 48 356 404 202 247 30% > P > 20% 5 % > P > 2,5 %
348 DR. VERŐ TIBOR U gyanezt találjuk az alábbi táblán, ahol az utazás időtartam ától függetlennek látszik a funkcionális sterilitás frekvenciája. A menses-ciklusra azonban káros hatást gyakorolt a hosszantartó utazás (III. ábra). Munkahelyére (1) 60% =- P =- 50% Gyalog közlekedik (2) Naponta kétszer utazik (3) 5 30 perc (4) 30 60 perc (4) egy órán tú l(5) Összesen (6) 1. F u n kcion ális sterilitás k im u ta th a tó : 2. ig e n... IC 9 7 16 48 3. n e m... 124 82 25 125 356 4. Összesen... 140 91 32 141 404
NŐI NEMI MŰKÖDÉSEKRE HATÓ TÉNYEZŐK 349 A zt m ondhatjuk az eddigiek alapján, h ogy sem a három műszakos munka (am ikor minden 3. héten éjjel dolgozik az asszony), sem a naponta végzett hosszan tartó kényszerű utazás nem befolyásolta a nők term ékenységét, a m enses-zavarok gyakoribb előfordulását azonban előidézhetik. A teherbíróképesség szerint osztott anyagban vizsgálva a megterhelő tényezők és a funkcionális zavarok frekvenciájának összefüggéseit, kevés egyedből álló csoportokat nyertünk. Végleges következtetések levonásához ezért az 500 főből álló k is m inta anyaga nem v olt elegendő. A nnyit azonban megállapítottunk, h ogy a késői vagy szövődm ényes menarche, valam int az alacsony (2,0 alatti) K aup-index emeli a vizsgált megterhelő faktorok pathogenitását, ugyanis ezekben az állapotokban azok k özött találtunk feltűnően gyakrabban funkcionális sterilitást és m enses-zavart, akik három m űszakban dolgoztak, vagy akiket a hosszú naponkénti utazás terhelt meg. Ezek a megterhelések önm agukban - az egész anyagban ártalmatlannak tűnnek, m int a fentiekben kim utattuk. Csakis a csökkent teherbíróképességűek k özött váltak kórokozó tényezőkké. Következtetések K áros túlterhelés az általunk vizsgált gyári munkásnők k özött csak akkor fordult elő, ha egyéni teherbíróképességük csökkenése m ellett életm ódjuk is m egterhelő. Sem a teherbíróképesség csökkenése önm agában, sem a megterhelő életm ód nem emeli a funkciózavarok frekvenciáját. Csakis a két faktor szerintünk pathogen variációja. A z, hogy egyes fizikai vagy pszichoszom atikus behatások ártalmasak lehetnek a női szervezetre, szinte közhelyszerű. H iába tartunk azonban károsnak valam ilyen exogén faktort, ha nem határozzuk meg pontosan, kikre káros az. Más szóval, hiába tűnik egy exogén behatás általában ártalm atlannak, ha olyanok is akadnak, akiknél ez funkciózavart válthat ki. Mi olyan megterhelő tényezők hatását elem eztük, am elyek általában ártalm atlanok. K ésői vagy szövődm ényes menarche után és alacsony K aup-index érték m ellett azonban mégis károsnak találtuk azokat. Eredm ényeink alapján tehát úgy tűnik, nem elégedhetünk meg az exogén káros tényezők kutatásával és ezektől elkülönítve az endogén aetiológiai faktorok leírásával sem. Csakis a kettő együttes hatásának ismerete viheti előre a genitális funkciózavarok okainak kutatását. M indkét tényezőt objektíven m eghatározható és töm eges vizsgálatoknál könnyen m érhető adatokkal kell jellem ezni, h ogy ma, a gépi adatfeldolgozás korában az egyéni teherbíróképesség és különböző életkörülm ények m ind több pathogen variációjára fény derülhessen. Így lassan kirajzolódnak m ajd a genitális m űködészavarok megelőzési lehetőségeinek körvonalai. M egism erjük m ajd, kik e betegségek jelöltjei, kiknek kell életkörülm ényeik gondos megválasztására különös gondot fordítani. Természetesen csak akkor definiálhatjuk m ajd konkrétan, kik e je lö l tek, ha a mindennapi élet általában ártalm atlan megterheléseinek hatását nagyobb (ezres szintű) szériákon vizsgáljuk meg a különböző teherbíróképességű nők csoportjaiban.
350 DR. VERŐ TIBOR CO M M O N E F F E C T O F T H E IN D IV ID U A L E N D U R A N C E A N D M A N N E R O F L IF E O N T H E S E X U A L F U N C T IO N O F F E M A L E S Sum m ary A u th or stu d ied th e sexual fu n ction s o f 500 w om en w ork in g a t fa ctories w h o are generally h ea lth y an d w h ose m anner o f life m eets norm al requirem ents. T ak in g in to con sid eration, how ever, the v ery slight differences in their individual endurance and in their life conditions, au th or d iscovered certain p ath ogen ou s variation s. H e stated th a t a fter la te m en arch e or m enarche w ith com p lica tion s an d in case o f lo w K a u p -in d e x the w ork in three sh ifts an d the lon g daily tra vel from h om e to w ork increases th e freq u en cy o f disorders in sexual fu n ction s. A u th o r draw s atten tion to th e n ecessity o f in vestigatin g th e effects o f m anner o f life w ith d em ogra p h ic m eth ods in th e groups o f fem ales w ith d ifferen t enduran ce. T hus w e can learn w h o are th e can d id ates as fa r as disorders in genital fu n ction are con cern ed, and through this w hat are the w ays o f preventing these diseases.