XV. évfolyam 1. szám 𐌉 2016. január PHARMA PRAXIS Az ehealth és a gyógyszerészi gondozás kapcsolata a világban és Magyarországon A 2015. évi GYOK Ifjúsági Fórumának különdíjas versenyelőadása RENDEZVÉNY Összefogással a közös célok megvalósításáért Beszámoló a Gyógyszerészek Országos XXV. Jubileumi Kongresszusáról BEMUTATJUK A felénk áradó szeretet és bizalom doppingol bennünket Kismaroson működik az ország Kedvenc Patikája Egyre több az általunk elvégzendő feladat Beszélgetés a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatójával AKTUÁLIS Gyógyszert a gyógyszertárból! Egészséget támogató, életminőséget javító termékek a patikában és a patikán kívül Erő, megújulás, harmónia 2016 (2. oldal) Homeopátia pró és kontra A tudóstársadalom és az illetékes hatóság állásfoglalása MENEDZSMENT Konkrét célok, mérhető eredmények Coaching a gyógyszertárban MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991 XIV. évf. 11. szám l 2015. július-augusztus
Erő, megújulás, harmónia 2016 Úgy hiszem, karácsony tájékán valamennyien végiggondoljuk a mögöttünk álló esztendőt: mit hozott, és mit vett el tőlünk? Mit tettünk jól, és mi az, amit jövőre majd jobban csinálunk? Ilyenkor tulajdon lelkiismeretünkkel is szembenézünk: van-e szégyellnivalónk, és van-e, amire joggal vagyunk büszkék? Az évváltás mindig a számvetés és az előretekintés ideje. Ilyenkor szívesen hisszük, hogy a ránk váró hetek, hónapok jobbak, szebbek, eredményesebbek lesznek, mint a mögöttünk hagyottak. Tele vagyunk bizakodással és hittel, hogy a terveinket valóra váltjuk. Mindenekelőtt magunkra kell támaszkodnunk. Először magunkban kell rendet teremtenünk. Meggyőződésem, hogy oly sok fogadkozás és számos kitérő után, a nézetkülönbségeket félretéve végre valóban a gyógyszerészi hivatás rendbetételére és megerősítésére, a közös cselekvésre kell fordítanunk minden erőnket. Számos gondolat jut eszembe az új év kezdetén, amivel erőt sugározva szívem szerint felráznám a kihívásoktól, problémáktól olykor megcsüggedni látszó gyógyszerésztársadalmat. Sokan emlékeznek még Böjte Csaba atyára, akit egy alkalommal meghívtam az őszi kongresszusunkra, hogy legyen velünk, tartson nekünk előadást. Amikor a fagyos időben, csuhában és mezítlábas saruban megérkezett, sokan rám csodálkoztak, értetlenkedve a meghíváson. Csaba atya megkérdezte, mit várok tőle. Azt mondtam, hogy ha kiáll a pódiumra és szembenéz a közönséggel, pontosan tudni fogja. És tudta. Megérezte. Többek között a következőket mondta: Merd kibontani vitorláidat a szélben! Merd életedet, testedet, mint egy járművet, nagyobb sebességekre kapcsolni, akaratoddal tedd ötösbe, hatosba a kapcsolókart. Ne félj, ne remegj! Ha haladni akarsz, éld életedet padlógázzal. A bátor lendület téged is erősebbé, nagyobbá tesz, és csak így törheted át repülésedet lefogó korlátaidat. Ha csak topogva, félve sodródol, nem leszel képes ledönteni az akadályokat, hanem felmorzsolódol, felkenődsz a falra. Az új év első napján az emberi értékek sorában a békére, a békességre törekvést emeljük ki, és a konfliktusok megoldására a békés megoldásokat reméljük. Kívánom magunknak, hogy 2016-ban ez így is legyen, bár jól tudom, hogy az előttünk álló év sem osztja majd könynyen a sikereket. Körülöttünk változik, néha forrong a világ. Dolgunk sem lesz kevesebb vagy könnyebb, mint tavaly volt. De mint már tudjuk: ha haladni akarunk, éljünk padlógázzal. Erőt, kitartást, sikereket és elégedettséget kívánok mindenkinek a 2016. évben! Dr. Mikola Bálint
tartalom PHARMA PRAXIS Az ehealth és a gyógyszerészi gondozás kapcsolata 4 a világban és Magyarországon A 2015. évi GYOK Ifjúsági Fórumának különdíjas versenyelőadása RENDEZVÉNY a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Kiadványa Alapítva: 2002. január Összefogással a közös célok megvalósításáért 7 Beszámoló a Gyógyszerészek Országos XXV. Jubileumi Kongresszusáról 2. rész BEMUTATJUK A felénk áradó szeretet és bizalom doppingol bennünket 12 Kismaroson működik az ország Kedvenc Patikája Egyre több az általunk elvégzendő feladat 14 Beszélgetés a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatójával AKTUÁLIS Gyógyszert a gyógyszertárból! 17 Egészséget támogató, életminőséget javító termékek a patikában és a patikán kívül A gyártók szemszögéből 20 Mivel jár az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése? 2. rész Homeopátia pró és kontra 23 A tudóstársadalom és az illetékes hatóság állásfoglalása MENEDZSMENT Konkrét célok, mérhető eredmények 24 Coaching a gyógyszertárban 2. rész NYITOTT SZEMMEL Egészségügyi, gyógyszerpiaci hírek 25 TOVÁBBKÉPZÉS i menedzsment 27 KULTURÁLIS AJÁNLÓ Színház, komolyzene, kiállítás 28 Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint Felelős szerkesztő: Tóth Tamás Szerkesztőbizottság: Balázs László Barabás Éva Dr. Lovas Imre Dr. Mikola Bálint Dr. Nagy Balázs Dr. Samu Antal Dr. Simon Kis Gábor Dr. Szrogh Vivien Nyomdai előkészítés: Mészáros Péter Nyomdai kivitelezés: Innova 2000 - Innovariant Nyomda Hirdetésfelvétel: MOSZ Iroda A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6. telefon/fax: 361 236 09 74 info@magangyogyszereszek.hu ISSN 1588-8231 A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA A régi-új házi szappan 30 REJTVÉNY A 19. század magyar festői 31 Barabás Miklós Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak vagy azok egy részének bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása szükséges. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal. XV. XIV. évfolyam évf. 11. szám 1. szám l 2015. l 2016. július-augusztus január 3
pharma praxis Az ehealth és a gyógyszerészi gondozás kapcsolata a világban és Magyarországon A 2015. évi GYOK Ifjúsági Fórumának különdíjas versenyelőadása Míg a betegek számára egyes termékcsoportok elsődleges beszerzési helye egyértelműen a gyógyszertár, addig ezekről a készítményekről első lépésben az internetről igyekeznek információt szerezni. Az ellentmondást egy, a gyógyszerészi szakmai szervezetek által működtetett, gyógyszerészi gondozásra specializált internetes felület segítségével lehetne feloldani. A fenti szemléletmód gyakorlati alkalmazásához egy háttértanulmány is született, szintén az Európai Bizottság megrendelésére. A Flash Eurobarometer 404 címet viselő tanulmányhoz szükséges adatfelvételt az EU 28 tagországában, több mint 26 ezer válaszadó segítségével végezték 2014. szeptember 18 20. között. A kutatás célja az uniós állampolgárok digitális műveltségének felmérése volt, különös tekintettel arra, hogy mekkora szerepet játszik az internet az egészségügyi információk elérésében és a felhasználók kereséseiben. Ahhoz, hogy a témát kellő körültekintéssel tudjuk tárgyalni, mindenképpen szükséges magának az ehealth-nek a fogalmát tisztázni. A definíció legelterjedtebb értelmezését egy 2001-es tanulmány adja, amely a következőképpen fogalmaz: Az ehealth az orvosi informatikai, népegészségügyi és üzleti tudományok metszéspontjának feltörekvő területe, amikor is az egészségügyi szolgáltatások és információk áramlásának felgyorsítása az internet és egyéb kapcsolt technológiák segítségével történik. Szélesebb távlatokban vizsgálva a kifejezés maga nemcsak a technológiai meghatározást jelenti, hanem egyfajta új, globális gondolkodást, szemléletmódváltást is, annak érdekében, hogy az egészségügyben lokálisan, regionálisan és világszinten is fejlődést érhessünk el a legújabb információs technológiák adaptálása révén. Bár a definíció általános megfogalmazásokat tartalmaz, az ehealth mint szemléletmód gyakorlatba történő átültetésébe komoly energiákat fektetnek a fejlett nyugati társadalmak. Ezt jól példázza egy, az Európai Bizottság által 2012- ben elfogadott szakpolitikai cselekvési terv (ehealth Action Plan 2012 2020: Innovative Healthcare for the 21st Century), amely felvázolja az európai e- egészségüggyel kapcsolatos elképzelést az Európa 2020 stratégiával és az európai digitális menetrenddel összhangban. Bemutatja vagy megerősíti az e-egészségügy lehetőségeinek kiaknázásához szükséges lépéseket, ismerteti az EU szerepét, és bátorítja a tagállamokat és az érdekelteket az együttműködésre. A tanulmány részletesen kiértékeli a 37 kérdésre adott válaszokat, amelyek mélységében történő megtárgyalására jelen publikációban nincs lehetőség. Fontosnak tartom viszont néhány olyan szemléletes adat kiemelését, amely végül ötletet adott a Magyarországon végzett saját tanulmányunk tervezéséhez és elvégzéséhez. Az uniós felmérés szerint az emberek 59 százaléka használja vagy használta már az elmúlt egy évben az internetet egészségügyi információk kereséséhez. Azok közül, akik az interneten tudatosan kerestek konkrét egészségügyi információkat, 58 százalék volt az, aki gyógyszerrel kapcsolatos adatokra volt kíváncsi. A fenti tények és az EU ebben a témában mutatott jelentős kutatási aktivitása is jól szemlélteti, mennyire fontos területté vált napjainkra az ehealth tárgyköre, sőt a további fejlesztések kérdései is. A bemutatásra kerülő jelen tanulmányunkban az ehealth jelenlegi helyzetét vizsgáltuk Magyarországon, különös figyelmet szentelve a gyógyszerészettel, 4
pharma praxis gyógyszerészi gondozással való kapcsolatára mind a betegek, mind pedig a szakemberek szemszögéből. Kérdőív szakemberek részére Munkánk első szakaszában egy, a témát illetően általános kérdéseket tartalmazó kérdőívet juttattunk el a gyógyszerészeknek, gyógyszertári asszisztenseknek, illetve maguknak a betegeknek. A felmérést 2015 januárjában és februárjában végeztük. Az összes debreceni patika elérésén túl további célként tűztük ki, hogy egy kisebb városból, illetve Budapestről is szerezzünk adatokat. A válaszok számát és területi megoszlását az 1. táblázat mutatja. A gyógyszerészeknek és asszisztenseknek összesen 12 kérdést tettünk fel, ezek közül most csak a téma szempontjából legfontosabb hármat szeretném kiemelni. Először is azt szerettük volna megtudni, hogy a szakemberek megítélése szerint a rendelkezésre álló információs eszközök használata mellett a betegek mennyire vannak tisztában a saját gyógyszerelésükkel. A kérdésre adott válaszokat a 1. ábra mutatja. A második kérdésnél arra voltunk kíváncsiak, hogy a szakemberek menynyire elégedettek a jelenleg fellelhető, gyógyszer-információt tartalmazó oldalakkal. A gyógyszerészi gondozás, valamint az internet által nyújtott szolgáltatások és információk lehetséges közös jövőjére vonatkozó kérdéseinkben egy mindenki számára elérhető, megfelelő szakértelemmel kialakított rendszer elképzelését vázoltuk, és kértük ennek használatára vonatkozó véleményüket. 1. táblázat: Az első kérdőív válaszadóinak megoszlása Debreceni patikák 50 Budapesti patikák 6 Mátészalkai patikák 5 Expediáló szakemberek válaszainak száma 198 vezetők válaszainak száma 32 1. ábra: Összességében hogyan érzi: a betegek mennyire rendelkeznek megfelelő információkkal a saját gyógyszeres terápiájukat illetően? 10% 61% 29% A többségük teljes mértékben tisztában van a saját gyógyszerelésével Csupán a kisebb részük van tisztában a saját gyógyszerelésével A többségük nincs tisztában a saját gyógyszerelésével A három kiemelt kérdésünkre adott válaszokból az a kép rajzolódik ki, hogy a gyógyszertárakban dolgozó szakemberek szerint a betegeknek csupán a harmada van tisztában saját gyógyszeres terápiájával, ami arra enged következtetni, hogy a többségüknek (71%) szükségük lenne további információkra. Arra vonatkozóan azonban, hogy ezt a fennálló információhiányt esetleg a jelenleg elérhető, internetalapú gyógyszer-információs oldalakkal is lehetne orvosolni, a megkérdezettek nagymértékben szkeptikusnak bizonyultak. Az okok felderítéséhez és tisztázásához további kutatásra lenne szükség, amely a kérdés szakmai tartalomra vonatkozó, a módszertannal összefüggő, valamint felhasználói oldalait is megvizsgálná. Ezzel szemben egy, a gyógyszerészi szakmai szervezetek által működtetett, gyógyszerészi gondozásra specializált oldalt a többség már ajánlaná betegeinek további tájékozódás céljából. Kérdőív betegek számára 2. ábra: Mennyire tartja alkalmasnak a betegek tájékoztatására az interneten jelenleg elérhető gyógyszer-információs oldalakat? 86% 14% Teljes mértékben alkalmasak a betegek tájékoztatására Csak részben alkalmasak a betegek tájékoztatására 3. ábra: Ha létezne egy gyógyszerészi gondozásra specializált webes adatbázis, akkor a gyógyszerészi gondozás keretében végzett szóbeli tájékoztatás végén felajánlaná-e betegeinek, hogy további kérdések esetén informálódhatnak ebben a rendszerben? 40% 10% Igen, ajánlanám Lehetséges, hogy ajánlanám Biztosan nem ajánlanám 50% Kizárólag a szakemberektől begyűjtött válaszok alapján nem lehet megbízható következtetéseket levonni, hiszen a helyzet pontos ismeretéhez a betegoldal felmérésére is szükség van. A tanulmány folytatásaként, 2015 októberében a lakosság körében végzett kérdőíves felméréssel a felhasználók véleményét és jelenlegi szokásait is sikerült feltérképezni. A felmérésnek ebben a fázisában az általánosságban megfogalmazott kérdések helyett egy speciális készítménycsoportra, az étrend-kiegészítőkre vonatkozó kérdésekre fókuszálva vizsgáltuk, hogy az internet mennyire játszik lényegi szerepet a tájékozódás- XV. évfolyam 1. szám l 2016. január 5
pharma praxis ban, illetve a fogyasztói-felhasználói döntéshozatalban. Ez a készítménycsoport egyrészt a legelterjedtebb, széleskörűen hozzáférhető és a betegek számára a legkönnyebben behatárolható a vény nélkül kapható termékek közül. Másrészt az étrend-kiegészítők esetében kiemelkedő (és törvényileg kevésbé is korlátozott) a forgalmazók reklám-marketing célú információátadási irányultsága, így az internetes felületek olyan kiemelt marketingeszköznek is tekinthetők, amelyek szakmai tartalmát a felhasználók célcsoportjai számára alakították ki. Ennek a gyógyszertári munkával öszszefüggő kommunikációs csatornának a jelentőségét oly módon mértük fel, hogy a felhasználóknak az említett termékcsoportra vonatkozó vásárlási szokásaira kérdeztünk rá. A gyógyszertárak preferáltsága az étrend-kiegészítők esetében is szembetűnő: a betegek csaknem egyharmada a patikákban vásárol ilyen készítményeket, de ilyen szempontból a Magyarországon drogéria -ként üzemeltetett boltok is egyre népszerűbbek. Talán meglepő, hogy az internetes vásárlás a maga 11 százalékával csak a harmadik helyen szerepelt. (Megjegyzendő, hogy a felmérés nem reprezentatív, és általánosságát az is korlátozza, hogy az országnak csupán egy régiójára fókuszált.) A fenti eredmény azonban csak a következő ábrával együtt válik igazán érdekessé. Megvizsgáltuk ugyanis, hogy a betegek, ha szeretnének több információhoz jutni az adott készítménnyel kapcsolatban, mit tekintenek elsődleges (azaz elérhető és használható) információforrásnak. A kapott eredmények az előző kérdéssel összevetve éles kontrasztot adnak. Míg a betegek számára az étrend-kiegészítők elsődleges beszerzési helye egyértelműen a gyógyszertár, addig ezekről a készítményekről első lépésben az internetről igyekeznek információt szerezni. (A kérdésre válaszolva több mint kétszer annyian jelölték meg legfontosabb tájékozódási pontnak a világhálót, mint ahányan a patikákat.) 4. ábra: Elsősorban hol szokott étrend-kiegészítőket vásárolni? 1,88% Egyéb helyeken, benzinkúton 8,08% Összegzés 6,7% 11,78% Összefoglalóan elmondható, hogy az ehealth témakörében a lakossági trendek nálunk is hasonlóan alakulnak, mint tőlünk nyugatabbra. Mára, ahogy az élet minden területén, az egészségügyben is az internet vált az elsődleges információforrássá. Ez azonban nem jelent szükségszerűen rosszat. Láthattuk, hogy a gyógyszerészek túlnyomó többsége nyitott az új megoldásokra, adott esetben a szóbeli gyógyszerészi gondozás kiegészítőjeként el tudná képzelni, hogy különböző webes megoldásokat ajánljon. Hazánkban ugyan már több elindult program is céljául tűzte ki a betegtájékoztatás rendszerének áttekintését és javítását, azonban egy átfogó, szakmailag és felhasználói oldalról is elfogadott rendszer megvalósítása még várat magára. A nemzetközi példák iránymutatással szolgálnak arra, hogy milyen módszerekkel és eszközrendszerrel lehet ebben a témában sikereket elérni. Ám ahhoz, hogy olyan sokrétű és robusztus webes rendszerek jöjjenek létre, mint amilyen az Egyesült Államokban a drugs.com vagy a webmd.com, további konszenzus és megfelelő fejlesztési források allokálása válhat szükségessé. 10,99% 17,51% 22,25% 17,85% Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a felhasználók már az interneten vannak, és ha a szakmai szervezetek felügyeletével születnének meg a következő évek meghatározó oldalai, azzal mindenki csak nyerne: a betegek biztonságos és megbízható információforrást, a gyógyszerészek pedig kommunikációs csatornát a felhasználók felé. Köszönetnyilvánítás 58,18% 5. ábra: Ha szeretne több információhoz jutni a különböző étrendkiegészítőkkel kapcsolatban, akkor melyik információforrást választaná? Különbözö felvilágosító kampányok, egészségnapok stb. Élelmiszerkereskedésben Háziorvosom Interneten Nem szeretnék több információhoz jutni Drogériákban ak akban 44,78% Internet Szeretnék ezúton is köszönetet mondani a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának; témavezetőmnek, dr. Tóth E. Bélának, a Gyógyszerfelügyelet és Gyógyszergazdálkodási Tanszék vezetőjének, valamint prof. dr. Halmos Gábornak, a Biofarmácia Tanszék vezetőjének szakmai útmutatásukért; továbbá Ráduly Zsolt és Gyöngyösi Tamás hallgatótársaimnak odaadó segítségükért. Kovács Zoltán Debreceni Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar A cikk irodalmi hivatkozásokat is tartalmazó változatát weboldalunkon (www.magangyogyszereszek.hu) olvashatja. 6
rendezvény Összefogással a közös célok megvalósításáért Beszámoló a Gyógyszerészek Országos XXV. Jubileumi Kongresszusáról 2. rész Előző számunkban a siófoki rendezvény kiemelkedő momentumait villantottuk fel, ez alkalommal az egyes előadások legfontosabb információit, üzeneteit osztjuk meg olvasóinkkal. Ilyen készülék többek között az inzulinpumpa, az intelligens kontaktlencse, az okostabletta (smartpill) vagy éppen egyes tapaszok. A gyógyszeresdobozszenzor pedig valós idejű beteg-együttműködést valósít meg azáltal, hogy érzékeli, a beteg bevette-e a gyógyszerét, és ha nem, üzenetet küld erről a gondviselőjének. Csütörtök A szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezte a csütörtök délutáni szakmai továbbképzést, amely hagyományosan az innovatív gyógyszerészet jegyében telt, s amelyet ez alkalommal a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának munkatársai tartottak. Dr. Halmos Gábor professzor elsőként a teranosztika fogalmát emelte be a köztudatba, ami nem más, mint a terápia és a diagnosztika egyszerre történő megvalósítása. Erre olyan modern telemedicinális eszközök alkalmasak, amelyek az emberi testre felhelyezve vagy a szervezetbe bejuttatva szenzorként és gyógyszeradagolóként is működnek. Dr. Bácskay Ildikó az allergiás rhinitis öngyógyításával kapcsolatos szakmai irányelveket ismertette. Mivel egyre erősödő trend, hogy a páciensek sok esetben maguk döntenek saját terápiájukról, fontos, hogy a gyógyszerész felügyelje, segítse ezt a folyamatot. A leglényegesebb azt elmondani a betegeknek: honnan tudhatják, hogy hat az általuk szedett gyógyszer, illetve hogyan észlelhetik a mellékhatásokat? Az alarmtünetek megjelenése esetén viszont haladéktalanul szakorvoshoz kell őket irányítani. Dr. Oláh Gábor a szárazszem-betegség (keratoconjunctivitis succa) gyógyszeres terápia menedzsmentje kapcsán osztott meg hasznos ismereteket a hallgatósággal. E témában írt cikkét várhatóan lapunk következő számában olvashatják. Dr. Harda Kristóf a probiotikumok jelentőségéről és megfelelő alkalmazásáról beszélt. A készítményeket szakmai XV. XIV. évfolyam évf. 11. szám 1. szám l 2015. l 2016. július-augusztus január 7
rendezvény ismérvek alapján csoportosította, majd az ideális probiotikus készítmény kiválasztásának szempontjait ismertette. Az előadó az elmúlt időszakban számos közforgalmú gyógyszertár fogyási tendenciáit tanulmányozta, amelyekből kiderült: a patikák átlagosan, napi szinten kevesebb mint három embert szolgálnak ki probiotikummal. Csak ennyire lenne szükség? tette fel a költői kérdést. Ennél valószínűleg több antibiotikum fogy, így nem minden olyan páciens kap probiotikumot, akinek pedig szüksége lenne rá. Utolsó előadóként dr. Samu Antal, a MOSZ alelnöke vázolta fel a farmakoterápia menedzsmentje kapcsán a gyógyszerészek előtt álló kihívásokat. Mint mondta, a szakemberek szerepe folyamatosan változik: az orvos és a gyógyszerész ma már sokkal inkább menedzser, semmint a medicinális ismeretek tárháza. Egészségügyi szolgáltatóként a patika feladata a betegek támogatása, bizonytalanságérzetük és kiszolgáltatottságuk csökkentése. Mindennek eredménye a terápiahűség és a terápia eredményessége lehet. A gyógyszerészi gondozás hatékonynyá teszi a gyógyszerelést, megtakarítást lehet vele elérni tessék megfizetni!, jelentette ki az előadó, aki hozzátette: a gyógyszerészeknek az egészség támogatása, a betegségek megelőzése és az észszerű gyógyszerhasználat elősegítése révén a jövőben egyfajta köztes szerepet kell betölteniük. A betegközpontú gyógyszerészeti szolgáltatások végső célja pedig a gyógyszerterápiás eredmények, és ezzel a betegek életminőségének javítása. Péntek A második nap délelőttjén kiállítói prezentációk követték egymást, amelyek keretében a cégek képviselői legfrissebb fejlesztéseiket mutatták be partnereiknek, a gyógyszerészeknek. Így került szóba többek között a hidrogél tapasz, a legmodernebb vércukormérő eszközök, a liposzómás technológia C-vitaminnal együtt történő alkalmazása, a depresszió kezelésében alkalmazott orbáncfűkészítmények, a mézpasztilla, az Alzheimer-kór megelőzésének új lehetőségei, valamint egy új, szemszárazságot kezelő szemcsepp is. Az előadások szünetében került sor a kiállítások ünnepélyes megnyitójára, ahol dr. Mikola Bálint, a házigazda Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke, valamint a kongresszus három leghűségesebb kiállító partnere, a Novodata, a Phoenix és a Hungaropharma vezetője köszöntötte a megjelenteket, és koccintott egy pohár pezsgővel a jeles évforduló alkalmából. A péntek délutánt az OGYÉI előadói blokkja nyitotta. Pálffyné dr. Poór Rita, az intézet Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztályának vezetője egy nemrégiben végzett felmérés adatait ismertette, amelyekből kiderült, hogy a betegek egészséggel kapcsolatos információinak 42 százaléka a gyógyszerészektől származik. A patikák önmarketingjéről szólva az előadó kijelentette: a brosúrák ideje lejárt, a gyógyszertárak szolgáltatás típusú marketinggel A betegek egészséggel kapcsolatos információinak 42 százaléka a gyógyszerészektől származik. tehetik vonzóvá magukat a betegek/ vásárlók számára. Dr. Panker Ádám is hivatkozott a már említett Szinapszis-felmérésre, amely szerint a megkérdezett betegeknek kevesebb mint a fele (48%) tartja be teljes mértékben az előírt kezelési utasításokat. Ennél jóval kevesebben, csupán 19 százalékuk követi az orvos/ gyógyszerész által adott életvezetési tanácsokat. Az OGYÉI Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztályának munkatársa a terápiamenedzsment programokban megjelenő gyártói közreműködés olyan kockázataira világított rá, mint a promóció és a compliance-menedzsment keveredése, a növekvő gyógyszerfelhasználás, valamint az indokolatlan vagy káros márkahűség kialakulása. A pénteki nap Nemzetközi és hazai gyakorlat a gyógyszerészi gondozásban címet viselő blokkjában dr. Kollai Balázs, a közelmúltban alakult Magán-Egészségügyi Szövetség (MESZ) elnöke beszélt a megújuló egészségügy jövőképének egyik meghatározóan fontos eleméről, a collaborative practice-ről, ami nem más, mint az orvosok és a gyógyszerészek hatékony együttműködése, közös praxisa. Mint elhangzott, éppen a közös célok (hatásos terápia, beteggondozás és betegközpontúság, páciens-edukáció) és az összefogás szükségességének felismerése hívta életre a MESZt, amelynek egyik első feladata egy közös minőségirányítási rendszer kialakítása. Amerikai gyógyszerészhallgatók az Egyesült Államokban működő gyógyszerészi programokat, az ottani gyógyszerészet képzési rendszerét, tevékenységi körét és a társadalomban betöltött szerepét ismertették. A MOSZ támogatásával a tengerentúlon járt hallgatók pedig kint szerzett tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal. 8
rendezvény Kerekasztalbeszélgetésen került terítékre a patikai termékportfólió bővítésének, valamint a gyógyszertáron kívül kapható, egészséget támogató, életminőséget javító termékkör felülvizsgálatának igénye. A témában dr. Takács Gézáné és Lukácsné dr. Fodor Enikő tartott vitaindítót, felvetéseikre az OGYÉI meghívott munkatársai reagáltak. Mi lapunk 17 19. oldalán járjuk körül ezt a biztonságos gyógyszerellátást veszélyeztető, és a patikák gazdasági helyzetét is jelentősen befolyásoló problémát, amelyre egyértelműnek tűnik a megoldás: gyógyszert, egészségi állapotot befolyásoló készítményeket kizárólag patikából lehessen beszerezni. Dr. Prinz Péter a napi fogyasztási cikkek interneten történő vásárlásának robbanásszerű terjedésére hívta fel a figyelmet. Míg ez az arány 2012-ben csupán 2 százalék, 2014-ben már 23 százalék volt. Be fognak-e térni a vásárlók a gyógyszertárba, ha a vényköteles készítményeken kívül szinte minden egyéb a patikán kívül is hozzáférhető? tette fel a nem éppen rózsás jövőt sugalló kérdést az előadó. Másképp fogalmazva: reális veszélynek tartják-e a gyógyszerészek, hogy a nagy webshopok elszívják a helyi vásárlókat a patikájukból? Segítene-e ezen egy olyan hiteles szakmai felületként is működő webshop létrehozása, amely a különböző patikák öszszefogásával valósulna meg? vitte tovább a megoldás irányába mutató gondolatot az előadó. Szombat A kongresszus szakmapolitikai napja rendhagyó programmal indult: dr. Terék Blanka gyógyszerésznő Bizet Carmenjéből adott elő áriákat, az őt zongorán kísérő dr. Kolbe Ilona (aki ugyancsak gyógyszerész) pedig egy Chopin-darabbal bűvölte el az ünnepélyes megnyitó közönségét. A kiemelkedő munkát végzett kollégáknak járó elismerések átadását követően dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke idézte fel a szövetség történetének legfontosabb állomásait, majd pedig az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóit sorolta fel. Gyógyszerész segítsége nélkül lehetetlen 13 vagy több hatóanyag együttes alkalmazásával egészségnyereséget elérni jelentette ki az előadó. Dr. Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója a patikai ellenőrzések új szisztémáját, az OGYÉI szervezetébe integrálódott tiszti-főgyógyszerészet első tapasztalatait és terveit ismertette. A főigazgató asszony ez alkalommal is hangsúlyozta: nyílt, őszinte kommunikációt szeretne megvalósítani szervezete és a gyógyszertárak között. A plenáris előadásokat gyakorlati bemutató követte. Mészáros Zalán (Teva) és Klupács Péter (OMSZ) azt demonstrálta, mi a teendő akkor, ha a környezetünkben valaki rosszul lesz, eszméletét veszti. Hogyan akadályozhatjuk meg a hirtelen szívhalált, ami napjainkban a vezető halálok, s amely naponta 70 embert ér utol? A szakszerű újraélesztés fogásainak elsajátításával egészen a mentő kiérkezéséig tarthatjuk a frontot, és ezáltal mi magunk is hétköznapi hősökké válhatunk. Dr. Bidló Judit, az OEP főosztályvezetője elsőként a legnagyobb mértékben támogatott készítményeket, s ezek kapcsán az elmúlt évek trendjeit ismertette. Mint elmondta, a koleszterinszint-csökkentők támogatása például az árak radikális leszorítása eredményeként a felére csökkent. Ugyanakkor látványosan növekedett a tápszerekre fordított támogatás: az állam évente körülbelül 6 milliárd forintot vállal át e termékkör finanszírozásából. Mint megtudtuk, az OEP jelen pillanatban 857 hatóanyagot, 2009 márkát finanszíroz kisebb-nagyobb mértékben, 15 különböző támogatási technikával. A jövőben sem szűkítést, sem bővítést nem terveznek ezen a téren. Az osztályvezető azt is elárulta, ma Magyarországon 20 gyógyszertárnak van évi legalább 500 millió forintos, támogatásra jogosult forgalma. A listavezető patika támogatott forgalma 3,67 milliárd forint, ami 34,7 millió forint nettó árréstömeget jelent. Dr. Bidló Judit úgy látja, az e-receptet pilot jelleggel valószínűleg a jövő év közepétől vezetik be. A patika feladata a betegek támogatása, bizonytalanságérzetük és kiszolgáltatottságuk csökkentése. Dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója a MAGYOSZ-tagvállalatok elmúlt időszakban elért üzleti eredményeiről számolt be. E cégek nettó árbevétele 2013-ról 2014-re 2,1 százalékkal XV. évfolyam 1. szám l 2016. január 9
rendezvény csökkent, a nagyarányú külpiaci veszteségeket a magyarországi bővülésnek sem sikerült kompenzálnia. 2014-ben 76 milliárd forintot költöttek kutatásra és fejlesztésre, 68 milliárd forintot pedig beruházásra mindkét mutató növekedést jelent az előző évhez képest. A hazánkban (is) gyártó vállalatoknál foglalkoztatottak száma viszont sajnálatos módon csökkent. Az előadó a legutóbbi vaklicit eredményeit is ismertette. Eszerint az OEPnek összesen 120 készítménynél átlagosan 13,4 százalékos árcsökkenést sikerült elérnie. Dr. Ilku Lívia a Magyar Gyógyszer védjeggyel kapcsolatosan arról számolt be, hogy a logót levédették, és lehet, hogy rá fogják nyomtatni a gyógyszerek dobozára. Jelenleg 317 készítmény jogosult e védjegy használatára. Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszernagykereskedők Szövetségének elnöke nemzetközi kitekintéssel kezdte előadását. Rávilágított arra a látványos átrendeződésre, ami a legnagyobb gyártók rangsorában történt: a legmeglepőbb talán egy mindössze néhány termékkel rendelkező biotechnológiai vállalat, a Gilead Sciences előretörése, amely ma már a világ harmadik legnagyobb (forgalmat produkáló) gyógyszercége. Az előadó ezt követően a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával kapcsolatos szabályozás tervezett módosítására hívta fel a figyelmet. A január 1-jén hatályba lépő rendelkezés szerint onnantól társadalombiztosítási támogatással kizárólag a forgalomba hozatali engedély jogosultjától beszerzett termék forgalmazható. Ez a törvénycikk mindazon viszonteladókat (nagykereskedőket) kizárja az ellátási láncból, amelyek a gyógyászati segédeszközöket a forgalomba hozóktól vásárolják, és a forgalmazóknak adják tovább. Az érintettek a következő módosítást szeretnék elérni a törvény szövegében: Társadalombiztosítási támogatással csak olyan gyógyászati segédeszköz forgalmazható, amelyet a forgalmazó közvetlenül az eszköz forgalomba hozójától vagy olyan kereskedőtől szerzett be, amely igazolni tudja, hogy az eszköz a forgalomba hozótól származik. Dr. Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke a hazai gyógyszer-nagykereskedelem elmúlt negyedszázada kapcsán adott történelmi visszatekintést. Hallgatósága is nosztalgiával gondolhatott vissza az 1990- es évek közepére, amikor a hazai piac négy legnagyobb cége magyar vállalat (sorrendben: az Egis, a Richter, a Chinoin és a Biogal) volt. Vagy 1994-re, amikor az előző évhez képest 31,1 százalékos növekedést produkált a hazai gyógyszerpiac. Az előadó azokról a nemzetközi trendekről is szót ejtett, amelyek a magyar piacra is hatással lesznek. Fontos tudnunk, hogy az európai országok piacainak növekedése elmozdult a holtpontról, s bár a korábbi éveknél magasabb, de 5%-nál alacsonyabb növekedés jellemző rájuk. Az új terápiák jellemzően a kórházi csatornában jelennek meg, azaz nem növelik a gyógyszertári piacok forgalmát. A gyártói fedezetek is folyamatosan szűkülnek, ennek következtében a rabattok/engedmények mértéke is csökkenhet, vagy átalakulhat azok formája. Bagi Zoltán, a QuadroByte Zrt. cégvezetője olyan, a gyógyszertárakat érintő számítástechnikai aktualitásokról számolt be, mint a felhő alapú informatikai rendszer által kínált előnyök, vagy az egyedi gyógyszerazonosítást lehetővé tévő patikai szoftver fejlesztése és jelen pillanatban is zajló tesztelése. (Utóbbiról hamarosan részletesen is beszámolunk.) Nagy Tamás, az UniCredit Bank vezető közgazdásza egy rövid makrogazdasági kitekintést követően a vállalati és lakossági hitelezés jelenleg tapasztalható tendenciáiról vázolt átfogó képet, majd a gyógyszerészek által is igénybe vehető, illetve az egyenesen számukra kidolgozott számla- és hitelkonstrukciókat (többek között a patikavásárlási és a patika folyószámlahitelt) mutatta be. Vasárnap A kongresszus utolsó, a gyakorló gyógyszerészet jegyében zajló napján elsőként dr. Vass Gellért jogi szakértő hozott szóba olyan aktuális témákat, mint a gyógyszertárak hatósági ellenőrzésének szabályai; az ügyelet és készenlét kérdésköre, az alapvető jogok biztosának ezzel kapcsolatos vizsgálata, és állásfoglalásának lehetséges következményei; a törzstőke emelése korlátolt felelősségű társaság formájában működő gyógyszertárak esetében; illetve a személyi jog és a társasági részesedés átruházásának egymáshoz való viszonya. 10
rendezvény Juhász Katalin okleveles könyvvizsgáló a lényegesebb 2016. évi adótörvényeket ismertette. E sorok olvasásakor valószínűleg már mindenki tudja, hogy a személyi jövedelemadó mértéke ez év január 1-jétől 16 százalékról 15 százalékra csökkent, illetve hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék ugyanezen időponttól 7050 forint havonta. Dr. Kovács Zsolt, a Pharmatrainer Kft. vezetője a patikák hatékony (ön)marketingjéhez adott hasznos tanácsokat. Felmérésekből tudható, hogy a vásárlási döntések több mint kétharmada nem előre tervezett, a vevő leggyakrabban a tára előtt dönt. A vény nélkül kapható termékek forgalmát így az expediáló ajánlása, a médiában megjelenő hirdetés, illetve az eladás helyén feltüntetett reklám is befolyásolhatja. A vásárlások körülbelül 40-60 százaléka is ez utóbbinak köszönhető. Azt is tudjuk, hogy egy adott termék forgalmát akár 30 százalékkal is megnövelheti egy jól megtervezett eladáshelyi reklám. Dr. Kovács Zsolt ezt követően az officinában alkalmazható reklámeszközökről és a megfelelő termékelrendezés jelentőségéről beszélt. A négynapos kongresszust ez alkalommal is a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Közgyűlése zárta. MOSZinfó Találkozzunk a MOSZ rendezvényein 2016-ban is! Egy közösség tagjainak fő összetartó ereje a kapcsolattartás. Különösen igaz ez gyógyszerészszakmai társaságunkra, mivel munkánkat önállóan, a patika falai közül ritkán kimozdulva végezzük. Az internet korábban nem tapasztalt módon könnyíti meg a kommunikációt, ám a személyes kapcsolattartást nem tudja pótolni. A szövetségünk által szervezett rendezvények fő célja, hogy a tartalmas szakmai programok mellett baráti beszélgetéseknek, tapasztalatcseréknek is teret biztosítsanak. Az elmúlt évben a MOSZ számos rendezvényével segítette a fenti célkitűzéseket. Márciusban huszadik alkalommal ültünk össze a -működtetés munkakonferencián, hogy segítsük egymás munkáját, fejlesszük a gyógyszerellátás színvonalát. A májusi, Keszthelyen megrendezett VI. Országos i Asszisztens Továbbképző Konferencián fő segítőtársaink kerültek a figyelem középpontjába. A gyógyszertárvezető szemléletmódjával azonosulni tudó kollégák nélkül a patika nem tud sikeresen működni. A kedvező visszajelzések alapján meggyőződésünk, hogy a továbbiakban is szükséges folytatni az aszszisztens kollégáknak szervezett programokat. Idén új helyszínt keresünk a konferenciának, mivel szeretnénk azt az ország többi részéről is könnyebben elérhető helyszínen megrendezni. Júniusi rendezvényünkön, a IX. Gyógyszeres Terápia Menedzsment Konferencián a tudományra fókuszáltunk. A háromnapos, 48 kreditpontra akkreditált rendezvényen neves szakemberektől hallhattunk gyakorlati és elméleti információkat. A továbbképzési követelményeket meghatározó, jelenleg érvényben lévő rendelet szerint ötévente 50 pontot kell szerezni kötelező szinten tartó szakmai továbbképzéseken. 2016-ban május 6 8. között, a Debreceni Egyetemmel együttműködve szervezünk a cívisvárosban kötelező szinten tartó továbbképzést. Színvonalas, a napi gyakorlatban is hasznosítható előadásokkal várjuk az érdeklődőket. Októberben ismét jubiláltunk, hiszen a MOSZ és a szakma legnagyobb éves rendezvénye, a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa huszonötödik alkalommal került megrendezésre. A négynapos eseményen csaknem nyolcvan kiállító és több mint ezer látogató vett részt. A szakmai programok mellett a kiegészítő és társasági programok színesítése, a kiállítói terület átalakítása is a kapcsolatépítést, a közvetlen találkozások elősegítését szolgálták. December az Adventi Továbbképzés időszaka volt: Sopronban a szakmai előadások mellett tartalmas fakultatív programokon vehettünk részt. Célunk, hogy továbbra is színvonalas, aktuális ismereteket közvetítő és minél szélesebb körben elérhető rendezvényekkel segítsük a tájékozódást, a szakmai kapcsolattartást. Találkozzunk 2016-ban is! Dr. Nagy Balázs szakgyógyszerész, a MOSZ Felügyelő Bizottságának tagja XV. évfolyam 1. szám l 2016. január 11
bemutatjuk A felénk áradó szeretet és bizalom doppingol bennünket Kismaroson működik az ország Kedvenc Patikája A lakosság szavazatai alapján 2015-ben egy kétezres lélekszámú településen, alig két éve működő gyógyszertár lett Magyarország Kedvenc Patikája. Kocsisné dr. Balogh Anikó, a kismarosi Málnalevél gyógyszertár vezetője elárulja, mivel sikerült kivívniuk a betegek, a vásárlók szimpátiáját. Mi ennél többek vagyunk, és többet is szeretnénk nyújtani. Ha a páciens látja, hogy időt szánunk rá, figyelünk, rákérdezünk, és a visszajáró betegtől is megtudakoljuk, hogy segített-e rajta az előzőleg kiváltott gyógyszer, akkor sokkal jobban megnyílik, mi hatékonyabban tudunk segíteni és visszajelzést is kapunk a munkánkról. Nagyon fontos számunkra a pozitív visszacsatolás, amiben akkor lehet részünk, ha érdekel bennünket, ha szeretjük azt, amit csinálunk. Ezért külön hálás vagyok a csapatomnak, hiszen a lakosság szimpátiájának elnyerése, és a Kedvenc Patikám-elismerés sem csak az én érdemem. Gy.: A településen áthaladó főút mentén található a patika? : Légy szíves, mutasd be a gyógyszertáradat! Kocsisné dr. Balogh Anikó: Kismaros a szülőfalum, egy kétezer fős község, ahol korábban csupán fiókpatika működött. Mivel ott nőttem fel, tudtam, hogy ez milyen nehéz helyzetet jelent az ott élők számára. A patikalétesítésre országos pályázatot írtak ki, amit sikeresen elnyertünk. A nulláról kezdtük, egy régi, eladóvá vált épületet béreltünk ki és alakítottunk át erre a célra. Mondhatni, a semmiből építettük fel a jelenlegi betegkörünket, a bizalmat, így tényleg fantasztikus az az eredmény, amit elértünk. Régi vágyam volt, hogy saját patikám legyen. Már mögöttem is van néhány év, pár gyógyszertár, láttam jót is, rosszat is, előbbit igyekeztem megjegyezni, az utóbbit elfelejteni. Pontosan tudtam, hogy mit szeretnék: egy betegközpontú gyógyszertárat, ahol maximálisan a páciensekre irányul a figyelem, és ahol gyógyszerészi gondozást is végzünk. Azt gondolom, mindkét célkitűzést sikerült megvalósítanunk. Igyekeztem olyan munkatársakat magam köré gyűjteni, akik hozzám hasonló szemlélettel végzik a munkájukat. Az egyik a húgom, aki szakasszisztens. Sok patikában láttam, hogy nem megfelelő az expediálók hozzáállása, onnantól viszont a gyógyszerész-beteg találkozó sem tud kiteljesedni. Ha mogorva vagyok, ugyanazt kapom vissza, és ami a legfontosabb: a beteg nem fogja elmondani, hogy mi a problémája, nem fogja a segítségünket kérni. K. B. A.: Igen. Jó helyen vagyunk, nagy az átmenő forgalom. Egy átlagos kétezer fős községben jóval kisebb forgalmunk lenne, mint jelenleg, ráadásul szépen növekszünk is. Ami nagyon pozitív tapasztalat, hogy a környező településekről is sok a visszajáró betegünk: bár náluk is van gyógyszertár vagy fiókpatika, mégis hozzánk ragaszkodnak, nyilván azért, mert valamilyen pluszt adunk nekik. 12
bemutatjuk Gy.: Mi jellemző még a Málnalevél gyógyszertárra? K. B. A.: A Dunakanyarban mi vagyunk az egyetlen este 6-ig nyitva tartó patika. A gyógyszerek mellett az étrend-kiegészítők és az egyéb termékek terén is igyekszünk minél szélesebb kínálatot biztosítani. Polcainkon az állatgyógyászati és homeopátiás készítmények is megtalálhatók. Saját fejlesztésű és készítésű kozmetikumainkat (liposzómás ránctalanító, ajakír, bőrradír stb.) is nagy sikerrel forgalmazzuk. Akciózunk is, a lakosságnak ugyanis van egy rétege, akit ez vonz. A gyógyszerészi gondozásra is komoly igény mutatkozik. Az officinában gyereksarok is található, festett kis asztallal, színezőkkel. Plusz babamérlegkölcsönzésre is lehetőséget kínálunk. És persze fiatal gyógyszertárként komoly terveink is vannak: minél hangsúlyosabban kívánunk részt venni a helyi közösség életében, ami a jövőben akár egy alapítvány létrehozását is jelentheti. Jelenleg egy egészség- és sportnapot szervezünk, amin előadásokkal, szűrésekkel veszünk részt. Terveink között egy szűrőkamion Kismarosra történő elhívása is szerepel. Azt tapasztalom, hogy nagyon sok emberből hiányzik az igény saját egészségének a megőrzésére. Nehezen tudjuk elérni, hogy a betegek orvoshoz forduljanak a problémájukkal, még akkor is, amikor már tudják, hogy nagy a baj. Abban, hogy ez a helyzet változzon, nekünk is komoly szerepet kell vállalnunk. Gy.: Rátérve a Kedvenc Patikám megmérettetésre, hogyan kampányoltatok saját magatok mellett? K. B. A.: A Facebookon van egy igen aktív oldalunk, aminek köszönhetően a követők elég nagy táborát tudhatjuk magunk mögött. Emellett írom az Ancsipatikája blogot, ahol olyan problémákra igyekszem rávilágítani, amelyek már előfordultak nálam a gyakorlatban, s amelyeknek köszönhetően így hozzáértően tudok tanácsot adni. Vagy felkészülök, és elmélyedek egy-egy aktuális, engem is érdeklő témában. Gy.: Az említett felületeken az internetes generációt éritek el. Az idősebbeket hogyan sikerült megszólítani? K. B. A.: Készíttettünk egy Kedvenc Patikám kerestetik Magyarországon feliratú plakátot, amit kitettünk a gyógyszertárban. Nagy példányszámban nyomtattuk ki, és szintén az officinában helyeztük el a szavazólapokat, így aki akart, értékelhetett bennünket. Sokan éltek is vele. Mindezt úgy kommunikáltuk, hogy számunkra is fontos, hogy mit gondolnak rólunk. Gy.: Végezetül, ha magadról is mondanál pár mondatot: honnan indultál, hogyan jutottál idáig? K. B. A.: 2003-ban végeztem a Semmelweis Egyetemen, majd azt követően hatástanból szakvizsgáztam. Mindig nagyon érdekelt ez a téma. Többek között azért is végzem a gyógyszerészi gondozást, mert szeretem tudni az ok-okozati összefüggéseket. Hogyan hat a gyógyszer, az egyik embernél miért, a másiknál miért nem? Ennek ismerete nagyobb biztonságot ad az expediálás során, segít a gyógyszerkölcsönhatások és mellékhatások kiszűrésében. Több patikában is dolgoztam, 2007- ben elnyertem a Pro Praxis Pharmaciae kitüntetést, majd négy évig gyesen voltam. Van egy nyolcéves kisfiam és egy hatéves kislányom, ezért is tartom kiemelten fontosnak, hogy a gyerekeket már egészen korán az egészséges életmódra és a megfelelő szemléletre neveljük. Négy év kihagyás után tértem vissza a tára mellé, újra bele kellett rázódnom a mindennapi gyakorlatba. Rengeteget kellett tanulnom, újraolvasnom dolgokat, és éppen akkor, amikor úgy éreztem, hogy elértem a korábbi biztonsági szintet, adódott a lehetőség, hogy legyen egy patikám, amit a saját képemre formálhatok, ami olyan lehet, amilyennek én szeretném. A célomat sikerült elérnem, és innentől ez a harmadik gyermekem, akit napról napra nevelgetek, és minden percben igyekszem jobbá tenni. Szerencsés embernek tartom magam, mert nagyon szeretem a munkám. A kollégáimmal együtt vallom, hogy a hétköznapokban felénk áradó szeretet és bizalom az, ami doppingol bennünket. Tóth Tamás XV. évfolyam 1. szám l 2016. január 13
bemutatjuk Egyre több az általunk elvégzendő feladat Beszélgetés a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatójával Cégfelvásárlás, patikaértékesítés, GVH-bírság, gyógyszertári szoftverfejlesztés, kapacitásbővítés eseménytelennek semmiképpen nem nevezhető a Hungaropharma elmúlt egy éve. Dr. Feller Antal vezérigazgatót a céggel kapcsolatos, a gyógyszerészeket is érintő történésekről kérdeztem. : Milyen érzésekkel fogadta a Gyógyszerészek Országos XXV. Jubileumi Kongresszusa Nagydíját? Dr. Feller Antal: Nagyon örültem és nagyon büszke vagyok rá, különösen azért, mert az oklevél szövege szerint azt nem a Hungaropharma Zrt., hanem a vállalat menedzsmentje és kollektívája kapta. Azaz volt egy olyan személyes hangvétele, amely a vezetőkön túl valamennyi kolléga munkáját elismerte. Gy.: Az egyértelmű, hogy jelenlétükkel a kezdetektől támogatják a siófoki gyógyszerészkongresszust. Az önök számára milyen előnyökkel jár a rendezvényen való jelenlét? F. A.: Több szempontból is fontosnak tartjuk a siófoki konferenciát. Mindenekelőtt találkozási lehetőséget teremt a partnereinkkel, a gyógyszergyártókkal és a gyógyszerészekkel. Ezzel együtt az utóbbi néhány évben némi hiányérzet is van bennem. Nem tudom, hogy ennek az-e az oka, hogy csökkent a kollégák érdeklődése a szakmapolitikai változások, a hivatásfejlesztés lehetséges irányai iránt, hogy elvesztették a hitüket abban, hogy tudnak tenni saját magukért; vagy maga a kongresszus nem tudja már elég hatékonyan megszólítani az érintetteket. Tudom, hogy nehéz időszakon mentünk keresztül, de egy pillanatra sem szabadna feladni annak a lehetőségét, hogy mindenki a saját kezébe vegye a jövője és a szakmája sorsát. Különösen sajnálatos ez a tendencia most, mivel egy olyan időpillanatban élünk, amikor nagyon gyorsan alakul körülöttünk minden. Ez arra a tevékenységre is vonatkozik, amit végzünk. Ha csupán tétlen szemlélői vagyunk az eseményeknek, két év múlva nem reklamálhatunk, hogy ez vagy az miért így történt. Sokkal több gyógyszerésznek és szakmai szervezetnek kellene ott lennie Siófokon, sokkal élénkebb vitáknak, éjszakába nyúló beszélgetéseknek kellene zajlaniuk, amelyeken meg lehet vitatni a múltat, a jelent és a jövőt, mert csak ez vezet előre. Ahogy korábban, úgy ma sem elég kiválóan vezetni a gyógyszertárat. A gazdasági, szakmapolitikai környezetnek van egy olyan nagymértékű kiszámíthatatlansága, amely időnként olyan szintre is eljuthat, amikor csak összefogással lehet elérni valamit. Én nagyon hiszek a kollektív bölcsességben, abban, hogy együtt sokkal okosabbak vagyunk, mint külön-külön. Gy.: Mozgalmas időszak áll önök mögött. A Gazdasági Versenyhivatal a kórházi gyógyszerbeszerzések kapcsán kartellezéssel vádolt meg három gyógyszer-nagykereskedőt, köztük a Hungaropharmát, és szeptemberben egyenként 792,2 millió forintos bírságot szabott ki önökre. F. A.: Igazságtalan döntés született, ezért megtettük a szükséges jogorvoslati lépéseket. Ha valaki ismeri a gyógyszeripar, és különösen a kórházi szektor működését, tudja, hogy egy nagykereskedő nem képes olyan formában és olyan szinten befolyásolni az árakat, ahogy azt a GVH feltételezi. Biztos vagyok abban, hogy egy nagy valószínűséggel hosszú folyamat végén a mi igazunk kerül ki győztesen. Gy.: Egy másik GVH-s ügyük a Béres Egészségtár 100 százalékban történő felvásárlása. Ki kezdeményezte az ügyletet: önök vagy az eladó? F. A.: Az utóbbi években általános trend Európában, hogy a támogatott gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmének a jövedelmezősége is folyamatosan csökken. Az új jellemzően biológiai és igen költséges terápiák gyógyszereiből származó forgalom és árréstömeg sem a gyógyszertári, hanem a kórházi csatornában jelenik meg. Vagyis ezek sem járulnak hozzá a fedezet növekedéséhez. Ezért azok a szereplők, akik ezen a területen dolgoznak, olyan bevételi forrásokat, megoldásokat keresnek, amelyek esetében az árazás kevésbé kontrollált, illetve az árréseket nem rendelet határozza meg. Ezek az OTC-gyógyszerek, az étrend-kiegészítők, a nem támogatott gyógyászati segédeszközök, illetve az orvostechnikai eszközök. 14
bemutatjuk Az ezen a területen történő bővítés egyik lehetősége részünkről a Béres Egészségtár (BET) megvásárlása volt. A lépést, ami szerencsére az eladó szándékával is találkozott, teljes egészében a Hungaropharma menedzsmentje kezdeményezte. A BET-et a továbbiakban egy független leányvállalatként fogjuk működtetni. Egy olyan rugalmas, elsősorban OTC-készítményekre és étrendkiegészítőkre felépített szolgáltatáscsomagot fogunk rajta keresztül a piacra vinni, amely üdítő újdonságot jelent a partnereink számára. A jelenlegi kínálatot nemcsak a termékek, hanem a szolgáltatások terén is szeretnénk bővíteni. A BET mozaikszót megtartjuk, azonban nyilvánvaló, hogy a benne szereplő B betű már nem a Bérest fogja jelenteni. A GVH ez esetben pedig úgy jött be a képbe, hogy a szereplők nagysága miatt a fúzióhoz automatikusan engedélyt kellett kérnünk a hivataltól, amit meg is kaptunk. Gy.: Ugyancsak a múlt évben hirdették meg az Alma Patikák üzletrészei 100 százalékos tulajdonjogának értékesítését. Mi késztette önöket erre a lépésre? F. A.: A saját működtetésű Almapatikalánc kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy tapasztalatokat szerezzünk a gyógyszertár-működtetésben, sőt egy teljes patikalánc működtetésében, a minőségirányítástól a HR-en keresztül a gyógyszertári marketingig. Erre alapozva az elmúlt években egy nagyon sikeres Alma franchise-együttműködést építettünk fel. Ma a franchisetagok száma megközelíti a 130-at. Ezek egytől egyig olyan független, velünk szorosabb együttműködést vállaló patikák, amelyeknek 100 százalékban gyógyszerész a tulajdonosuk. Az értékesítés azonban természetesen nem az Alma franchise-tagokra, hanem arra a 65 patikára vonatkozik, amelyekben a Hungaropharmának többségi tulajdonrésze van. Mivel született egy olyan törvényi szabályozás, amelynek értelmében 2017. január 1-jétől már csupán kisebbségi tulajdonosai lehetünk ezeknek a gyógyszertáraknak, úgy döntöttünk, hogy arra szeretnénk fókuszálni, amihez igazán értünk: a gyógyszer-nagykereskedelemre, és a franchise működtetésére. Valamennyi gyógyszertárat 100 százalékban értékesíteni szeretnénk, transzparensen, a gyógyszer-gazdaságossági törvényben előírtaknak megfelelően (itt elsőként az elővásárlási jogok meghatározott sorrendjére gondolok) és természetesen a lehető legmagasabb áron. Mi azt szeretnénk, ha az adott tulajdonrészt a patikában dolgozó gyógyszerészek tudnák megvásárolni. Gy.: Saját patikai informatikai rendszert fejlesztettek. Miért volt erre szükség? F. A.: Azt könnyű belátni, hogy az informatika tökéletesen áthatja a gyógyszer-nagy- és -kiskereskedelem mindennapi működését. A gyógyszertár és a nagykereskedő, a nagykereskedő és a gyártó közötti kapcsolattartás is informatikai rendszereken keresztül működik. Azt sem nehéz megjósolni, hogy ez a meghatározó szerep a jövőben még inkább erősödni fog, úgy, hogy ennek valamennyi szereplő az előnyét fogja élvezni. Ennek a rendszernek nagyon fontos részét képezi a gyógyszertári szoftver, ami többek között a nagykereskedővel való kapcsolattartást, az expediálást, az OEP-pel való elszámolást, a készletgazdálkodást segíti. Mi ezen a területen is szeretnénk professzionális szolgáltatást nyújtani a partnereinknek, amelynek eszköze egyszerre biztonságos, korszerű és felhasználóbarát. Az sem titok, hogy a versenytársunk kezében egy 25 százalékos piaci részesedést birtokló informatikai cég (az LX-Line) van, ha pedig a Novodata küszöbönálló felvásárlása is megvalósul, az 75 százalékos piaci részesedést jelent majd a számukra. Visszatérve a saját patikai informatikai rendszerünkre: az a vállalat, amelyik ezt a szoftvert fejleszti, és reményeink szerint ez év első negyedévének végén, második negyedévének elején a piacon bevezeti, egy 100 százalékban Hungaropharma-tulajdonú cég. A rendszer alkalmazását először természetszerűleg a velünk szorosabb kapcsolatban lévő Alma-franchise gyógyszertárakban kezdjük meg, a későbbiekben lépnénk a Gyöngy Patikák felé, de természetesen mint egy független vállalat független terméke az valamennyi gyógyszertár számára elérhető lesz. A patikák természetesen a konkurencia szoftvere mellett is dönthetnek, nekünk az a célunk, hogy a Hungaropharma leányvállalata egy olyan szolgáltatáscsomagot kínáljon partnereinknek, amelyet nem érdemes visszautasítani. Gy.: Hogyan értékeli ebből a szempontból a Novodata ADG (az LX-Line német anyavállalata) által tervezett felvásárlását? F. A.: Bár a lépés kelt bennünk némi bizonytalanságot, kíváncsian várjuk a Gazdasági Versenyhivatal döntését: milyen feltételekkel mond igent a fúzióra, esetleg elutasítja-e azt? Ha megtörténik az egyesülés, azzal egy piaci szereplő nagyon megerősödik, ami potenciálisan csökkentheti a versenyt. XIV. évf. 1. szám 2014. január XV. évfolyam 1. szám l 2016. január 15
bemutatjuk Gy.: A fentieken túl milyen kihívások várnak még a Hungaropharmára? F. A.: Hadd említsek egy olyan aktuális problémát, amely januárig remélhetőleg megoldódik. Jelenleg a parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely szerint gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásához a gyógyszertár kizárólag a gyártótól szerezheti be a terméket. Ha ebben nem történik változás, a betegek az eddigieknél körülményesebben, hosszabb idő alatt fognak hozzájutni a gyógyászati segédeszközökhöz. Míg a gyógyszernagykereskedők ma akár naponta kétszer-háromszor is szállítanak, ezt egy gyártó sokkal nehezebben, komolyabb költségek árán tudja még ennél jóval ritkábban is megvalósítani. Hatékonyságban minden területen szeretnénk előrelépni. Elsősorban a raktározásra és a szállításra fókuszálva, folyamatosan fejlesztjük a logisztikai rendszerünket, annak érdekében, hogy még inkább le tudjuk rövidíteni a megrendelés és az autó érkezése közötti időt. Az elmúlt évben nemcsak a piac növekedett kismértékben, hanem a Hungaropharma piaci részesedése is. Ennek következtében egyre több az általunk elvégzendő feladat, s ha mindezt egyre hatékonyabban is végezzük, ez egy kisebb mértékű alkalmazotti létszámnövekedéssel is együtt járt. Gy.: A vállalat eredményei az elmúlt években igen szépen alakultak. Mikor számíthatnak eredményosztalékra a Magyar Gyógyszer Zrt.-ben tömörülő, Hungaropharma-tulajdonos gyógyszerészek? F. A.: A Magyar Gyógyszer Zrt. egyetlen tevékenysége, hogy a Hungaropharma résztulajdonosi jogait gyakorolja, és a bevételei is a Hungaropharma-osztalékból származnak. Egy adott üzleti év Hungaropharma-osztaléka a Magyar Gyógyszer Zrt. következő évi árbevételeként jelenik meg, és az arra következő évben fizetik ki osztalékként a tulajdonosoknak. Azaz mindkét dimenzióban van egy-egy év eltolódás. A 2007 2010-es időszak következményeinek felszámolását követően, először a 2013-es üzleti év után fizettünk 2014-ben osztalékot. Gy.: Lehet-e, érdemes-e értékesíteni ma a Hungaropharma-részvényeket? F. A.: Volt időszak, amikor többen is szerették volna eladni a Hungaropharma- vagy a Magyar Gyógyszer-részvényeiket, ám amióta a vállalat ismét olyan mértékű eredményt termel, amely után osztalékot is fizet, gyakorlatilag megszűnt az eladási láz. Tóth Tamás 16
aktuális Gyógyszert a gyógyszertárból! Egészséget támogató, életminőséget javító termékek a patikában és a patikán kívül élvezeti teák például nem forgalmazhatók patikában, a gyógyteák viszont élelmiszerboltban is megvásárolhatók. Ugyanez igaz az olvasószemüvegekre is, és a sort még hosszan folytathatnánk. Az állatgyógyászati készítmények, a gyógyászati segédeszközök, a csecsemő- és szájápolási cikkek fő beszerzési helye ma már nem a gyógyszertár. Ha további termékcsoportokat veszítünk el, a patikai forgalomnak éppen az a része válik még foghíjasabbá, amelyet kedvező árréssel lehet értékesíteni. Üzleti megfontolások A szakmának el kell érnie, hogy gyógyszert, illetve az emberek egészségi állapotát befolyásoló készítményeket kizárólag patikából lehessen beszerezni. Ez nemcsak a gyógyszertárak, hanem a betegek és az állam érdeke is. Cipőt a cipőboltból! emlékszünk még a régi reklámra, amely éppen magától értetődősége okán hangzott banálisan? Ugyanilyen evidenciának kellene lenni, hogy gyógyszert és minden egyéb egészséget támogató, életminőséget javító terméket kizárólag gyógyszertárból lehessen beszerezni. Ez napjainkban sajnos nem így van, sőt, a korábbi évek tendenciái éppen az ellenkező irányba mutatnak. Az elmúlt években, évtizedekben a gyógyszertárakból jórészt kikerültek a gyógyászati segédeszközök és az állatgyógyászati termékek; teljes mértékben kórházi beszerzésűvé váltak a nagy értékű, tételes besorolású készítmények; 2007-től pedig számos gyógyszer drogériákban, benzinkutaknál is megvásárolhatóvá vált. A konkurencia nőtt, a patikai portfólió pedig ezzel párhuzamosan zsugorodott. Mit tarthatunk a polcokon? A gyógyszertárban forgalmazható termékek körét szabályozó 2/2008. (I. 8.) számú EüM rendeletet (a továbbiakban: Profilrendelet) az elmúlt években többször is módosították. Legutóbb a 41/2011. (VII. 5) számú miniszteri rendelettel, amelynek eredményeként a patikában is kapható termékek listájáról lekerültek az ásványvizek, az élvezeti teák (amelyek élelmiszerként vannak forgalomban), az olvasó-, tartalék- és napszemüvegek, a kozmetikumok közül a parfümök, toalettvizek és kölnik, valamint a hajkezelő és a hajápoló termékek egy igen jelentős csoportja. A Profilrendeletben alig található olyan termékcsoport, amely kizárólag gyógyszertárban kapható. A jogszabály éppen hogy a hagyományos kiskereskedelmi egységekkel szemben megengedőbb: Mivel a vaklicit eredményeként a támogatott gyógyszerek ára, és ezzel együtt a belőlük keletkező árréstömeg is látványosan csökken, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a patikák fenntartható működését az ezeken kívül eső termékkör forgalma tudja biztosítani. A veszteségek kompenzálására három út kínálkozik. Az egyik az OTC készítmények árának emelése, ami elméletben ugyan növelné az árréstömeget, a gyakorlatban azonban a lakosság korlátozott vásárlóereje miatt nem igazán tűnik kivitelezhetőnek. Egy másik lehetőség (változatlan árak és kínálat mellett) a forgalom növelése, aminek eszköze a patikák marketingtevékenységének fokozása, ami több szakmai-etikai aggályt is felvet, így nem tartjuk az elsődlegesen preferálandó megoldásnak. A harmadik út a patikai portfólió (viszsza)bővítése, amelyből ezzel arányosan több bevétel származna, és magasabb árréstömeg realizálódna. Egészségügyi szempontok on kívül jelenleg 558 különféle gyógyszer kapható (tételes felsorolásukat a www.ogyei.gov.hu/listák oldal 6. pontja tartalmazza). S bár a belőlük származó bevétel elenyésző a patikai forgalomhoz képest, az általuk okozott mellékhatásokból származó egészségkárosodás így is számottevő XV. évfolyam 1. szám l 2016. január 17
aktuális lehet, ami az összegészségügyi kiadásokon belül jelentős többletterhet ró az államkasszára. A gyógyszerek kapcsán felmerülő szakmai kérdésekkel, illetve a hozzájuk kötődő egészségi problémákkal sok esetben laikus bolti eladók igyekeznek megbirkózni, nemegyszer az indokolatlan fogyasztás felé terelve a vásárlókat, ami számos betegséget indukál, gondoljunk csak az altatók, a nyugtatók vagy a fájdalomcsillapítók igen változatos mellékhatásaira és egészségkárosodást okozó hatására. A szupermarketek polcai roskadoznak a vitaminoktól, a nyomelemektől. Mint tudjuk, a mértéktelen vitaminfogyasztás (és ebbe a C-vitamin korlátlan bevitele is beletartozik) súlyos egészségkárosodást okozhat. El tudjuk képzelni, hogy a polcok árufeltöltői vagy az érintett kereskedelmi hálózat vezetője erre felhívja a vásárlók figyelmét? Itt említenénk meg a gyógyszerfogyasztókra leselkedő veszélyek közül az egyik leggyakoribb esetet is. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) a világon az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport. Ide tartoznak többek között az ibuprofen-, az acetilszalicilsav- és a paracetamol-hatóanyagtartalmú készítmények. Használatuk a jótékony hatás mellett szignifikáns rizikót is jelent, számos esetben gasztrointesztinális mellékhatások kialakulásával jár. Patikán kívül jelenleg 72-féle ibuprofen-, 6 különböző acetilszalicilsav- és 25-féle paracetamol-hatóanyagtartalmú gyógyszer kapható. Honnan tudhatja egy kellő ismerettel nem rendelkező, átlagos beteg, hogy az ugyanarra a célra szolgáló, ám egymástól eltérő nevű gyógyszerek ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, ami túladagolva súlyosan károsítja az egészségét? Előfordulhat, hogy a beteg, amenynyiben a panaszai, a fájdalmai nem enyhülnek, ugyanazon kémiai anyagot más néven megvásárolva is a szervezetébe juttatja, majd ha ez sem használ, az internetről vagy a tévéreklámokból nyert információi alapján egy harmadik, szenzációsnak beállított szert is magához vesz. Tény, hogy az összes gyógyszer okozta mellékhatás 25 százaléka az NSAID-ok használatával függ össze; az ilyen gyógyszert szedők 10 30 százalékánál peptikus fekély (főleg gyomorfekély) fejlődik ki, 30 50 százalékuknál gyomoreróziókat lehet kimutatni; az NSAID-ok okozta peptikus fekélyesek 60 százalékában először szövődmény (vérzés, perforáció) jelentkezik; az összes gasztrointesztinális vérzés 30 százaléka, és az ulcus okozta halálozás 29 százaléka direkt összefüggést mutat az NSAID-ok használatával; a hosszabb ideje nem szteroid gyulladáscsökkentőket alkalmazók 3 százalékánál életveszélyes szövődmény kialakulása várható; minden ezer NSAID-szedőből egy meghal a gyógyszer alkalmazása következtében. A Profilrendeletben alig található olyan termékcsoport, amely kizárólag gyógyszertárban kapható. A konkrét számok nyelvére lefordítva, Magyarországon mindez évi 15 ezer akut gasztrointesztinális vérzést, 7500 NSAID-szedésből eredő vérzést és évi 700, nem szteroid gyulladáscsökkentő alkalmazása eredményeként bekövetkező halálesetet jelent. Étrend-kiegészítők Ugyancsak megoldás után kiált az étrend-kiegészítők piacának napjainkban tapasztalható sokszínűsége. E készítmények a patikákon kívül számos helyen, gyógynövényboltokban, drogériákban, bevásárlóközpontok áruházaiban, élelmiszerboltokban is beszerezhetők. Vajon milyen szigorúak ezeken a helyeken a tárolási feltételek, mennyire veszik komolyan a lejárati idő előtti értékesítési szabályokat? Mi biztosítja a megfelelő minőséget? Biztos lehet-e a vevő abban, hogy amit választ, az tényleg a legjobb megoldást kínálja a problémájára? Véget kell vetni annak a tarthatatlan állapotnak, hogy amíg a gyógyszertárak esetében jogszabály rögzíti, hogy a táplálékkiegészítők, a gyümölcslevek és egyéb készítmények pontosan milyen összetételben forgalmazhatók, a szupermarketekre nem vonatkozik ez a szabályozás. Orvostechnikai eszközök Hasonlóképpen rendet kellene tenni az orvostechnikai eszközök piacán is. A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis ezek forgalomba hozatalát nem előzi meg engedélyezési eljárás. A termékeket a gyártó által elvégzett megfelelőségértékelési eljárás eredményeként felhelyezett CE jelöléssel ellátva lehet értékesíteni. E könnyítésnek köszönhetően a gyártók a piacra vezetés során sokszor ezt a könnyebb utat használják, akarva-akaratlanul is megtévesztve ezzel a fogyasztókat. 18
aktuális Tudja-e például a Kedves Olvasó, hogy a hüvelyflórát helyreállító készítmények között ugyanúgy akad gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény, mint orvostechnikai eszköz? Hogy egy adott húgyúti fertőtlenítő termékcsalád egyik tagja orvostechnikai eszköz, míg a másik étrend-kiegészítő? Vajon indokolt-e egy gyógyszerként törzskönyvezett készítmény hatóanyagát orvostechnikai eszközként forgalomba hozni? Egy olyan intraartikulárisan alkalmazott injekció (a fent ismertetett módon forgalomba hozott orvostechnikai eszköz) is a gyógyítók eszköztárának a részét képezi, amelyet más néven gyógyszerszerként is törzskönyveztek, s amelynek alkalmazása során szövődménnyel, mellékhatásokkal, allergiás reakciókkal kell számolnunk. Továbbá mi indokolja annak a jogszabálytervezetnek a megszületését, amelynek értelmében bizonyos orvostechnikai eszközök a kis- és nagykereskedők megkerülésével jutnának el az orvosokhoz és/vagy a betegekhez? Állatgyógyászati termékek Egy további kérdés, hogy miért forgalmazhat az állatorvos állatgyógyszereket, amikor ő maga is felhasználója ezeknek a készítményeknek? A két tevékenység között meglehetősen nyilvánvaló az érdekellentét: az állatorvos kötelessége, hogy minél szakszerűbben és gazdaságosabban használja a gyógyszert, forgalmazóként viszont az a célja, hogy minél több gyógyszert értékesítve a lehető legnagyobb profitot érje el. Ami a gyógyszerészek mellett szól A gyógyszerészek tökéletes szaktudással rendelkeznek, a patikákban pedig csak olyan készítmények kaphatók, amelyeknek megbízható a beszerzési forrásuk és a minőségük. A számítástechnikai eszközök elterjedésével a lakosság egyre több egészségügyi információhoz jut hozzá az interneten keresztül, azonban nem könnyű eldöntenie, hogy az ott olvasottak közül mi igaz és mi hamis. A vásárlói szokások látványos változásának lehetünk tanúi: a jövő nemzedéke számára teljesen természetes, hogy az interneten vásárol, és hogy a világ bármely pontjáról kérhet házhoz szállítást. Ehhez a trendhez igazodva már egészen kisgyermekkortól kezdve szükség lenne az egészségtudatosság oktatására. Ha a következő generációk nem fogják tudni, hogy mi az, ami megbízható, mit hogyan kell alkalmazni, azzal nemcsak maguknak, hanem családtagjaiknak is súlyos egészségkárosodást okozhatnak. Az öngyógyítás terjedésével és a gyógyszerek szélesebb körű hozzáférésével egy olyan helytelen szemlélet is gyökeret verni látszik a köztudatban, miszerint a diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában már nincs is Szakmai és üzleti szempontok egybecsengése Kényes, ugyanakkor a gyógyszertári mindennapokban gyakori kérdés, hogy az inkontinencia kezelésére szolgáló eszközök közül melyiket válassza a beteg. E termékek között is van olyan, amelyik nem csak a patikákban kapható, azonban megfelelő szaktudás szükséges ahhoz, hogy a páciensnek a legmegfelelőbbet tudjuk ajánlani. Nem mellesleg, az OEP-nél a legnagyobb támogatáskiáramlást éppen ez az eszköz-alosztály, az inkontinencia-betétek (vizeletfelszívó és defektálási segédeszközök) generálják. szükség megfelelő képzettségű szakemberre. Holott ha elfogadjuk, hogy egyetlen lakóház sem épülhet fel mérnökök közreműködése nélkül, akkor egyértelműen kijelenthetjük, hogy a gyógyszereknek, a táplálék-kiegészítőknek és az egyéb, egészséget befolyásoló termékeknek is a gyógyszertárban van a helyük. A gyógyszerészek mellett szól, hogy tökéletes szaktudással rendelkeznek, a betegek kérdéseire minőségi és egyben közérthető választ tudnak adni. A patikák minőséget képviselnek, azokban csak olyan készítmények kaphatók, amelyeknek megbízható a beszerzési forrásuk és a minőségük. Nekünk, gyógyszerészeknek ezt az információt kell eljuttatnunk a betegekhez, a vásárlókhoz, hogy tisztában legyenek vele: mennyivel többet tud adni nekik egy gyógyszertár, mint egy drogéria vagy egy egyéb, gyógyszert forgalmazó hely. Summa Ha a gyógyszerek és a többi, az emberek egészségi állapotát befolyásoló készítmény kizárólag a gyógyszertárakban lenne elérhető, az a patikák számára biztosítaná a rentábilis működés feltételeit; a betegek biztonságos forrásból, a megfelelő szakmai tanácsokkal ellátva juthatnának hozzá ezekhez a termékekhez; az államnak a központi költségvetésből jóval kisebb mértékben vagy egyáltalán nem kellene hozzájárulnia a patikák működésének finanszírozásához. A döntéshozóknak a fenti érveket kellene megfontolniuk, a szakma érdekképviseleti szervezeteinek pedig maximális erőbedobással lobbizniuk a cél elérése érdekében. Takács Gézáné dr., Lukácsné dr. Fodor Enikő XV. évfolyam 1. szám l 2016. január 19
aktuális A gyártók szemszögéből Mivel jár az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése? 2. rész Az egyedi gyógyszer-azonosítás gyakorlatának bevezetése 2019 elejére várható. Az uniós és nemzeti szinten párhuzamosan működő rendszer kialakítása, működtetése és finanszírozása mindenekelőtt a gyártókra és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjaira ró extra terheket. Az előttük álló feladatokról és a még megválaszolatlan kérdésekről a három nagy hazai gyártói érdekvédelmi szervezet igazgatóját kérdeztük. és számos kérdés merül fel a rendszer majdani konkrét működésével kapcsolatban. Egyesült erővel A 2011/62. számú európai uniós irányelv arra kötelezi a gyártókat, hogy hozzanak létre és finanszírozzanak egy olyan rendszert, amely az Európai Közösségen belül lehetővé teszi a gyógyszerek eredetiségének ellenőrzését. Ennek érdekében a készítmények dobozán egy egyedi azonosító jelet, konkrétan egy kétdimenziós data mátrix kódot (QR-kód) kell feltüntetni, illetve úgynevezett dézsmabiztos csomagolást kell alkalmazni. Az előírás elsősorban a vényköteles készítményekre vonatkozik, amelyek közül csupán az úgynevezett fehérlistára felkerülő termékek mentesülnek ez alól. A recept nélkül kapható szereknél ezzel párhuzamosan a feketelista fogalmával kell megismerkednünk: mivel az ezen szereplő készítmények fokozottan ki vannak téve a hamisítás veszélyének, rájuk ugyanúgy vonatkozni fog a fent említett szigorítás. (Ezen a listán pillanatnyilag egyetlen termékcsoport, az omeprazol-tartalmú gyógyszerek találhatók.) Várhatóan ez év februárjára születik meg az a jogszabály (Delegated Act, Felhatalmazáson alapuló jogi aktus), amely a rendszer technikai, szakmai kereteit tartalmazza. A gyógyszerpiaci szereplőknek onnantól három évük van arra, hogy az egyes tagországokban kiépítsék és elindítsák a gyógyszerellenőrzés fent említett rendszerét. A változás kapcsán a legtöbb feladat (és pénzügyi teher) nem meglepő módon a gyártókra, illetve a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjaira hárul. Mivel magát a rendszert is nekik kell létrehozniuk és működtetniük, ők azok, akik a leginkább követik az eseményeket, a törvénytervezet alakulását. Ám mivel a jogszabályt hivatalosan még nem hirdették ki, az ő köreikben is tapasztalható bizonytalanság, A Felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja előírni, hogy a rendszert milyen feltételekkel kell létrehozni. Megadja többek között az ISO-követelményeket, a gyógyszereken elhelyezendő kód kötelező elemeit, annak maximális hosszúságát, de még azt is, hogy a patikának mennyi ideje van a gyógyszer-expediálás előtti ellenőrzésre, azaz hogy az információknak menynyi idő alatt kell megtenniük az utat oda-vissza a gyógyszertári szerver és az adattárház között (300 msec) mondja dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója. Mindezt európai szinten évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer kapcsán kell majd megvalósítani. Az innovatív gyógyszergyártó cégek anyavállalatai az előkészületek során felmérték, hogy mely termékeik esetében lesz szükség biztonsági információk alkalmazására. A központok döntik el, hogy milyen termékkódváltozatot fognak használni (GS1), illetve milyen technológiával biztosítják majd a csomagolások sértetlenségét. Emellett az Európai Gyógyszer-azonosító Szervezettel (European Medicines Verification Organization, EMVO) is szerződést 20