Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi gazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény és a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. -ának felhatalmazása alapján a gazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet figyelembevételével a helyi gazdálkodási tervet az alábbi rendeletben hirdeti ki: A helyi gazdálkodási tervet e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. 1. 2. A rendelet hatálya kiterjed Szaknyér község közigazgatási területén az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó intézményekben, és a lakosságnál keletkező okra, valamint azokra a gazdálkodó szervezeteknél keletkező okra, melyek a települési ok körében értelmezhetők, illetve a közszolgáltatás keretébe tartoznak. 3. A Képviselő-testület a gazdálkodási tervet 2 évente felülvizsgálja, és a benne foglaltak végrehajtásáról beszámolót állít össze. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 4. Szaknyér, 2005. május 26. Hada Ibolya polgármester dr. Biró Lívia körjegyző
Szaknyér község helyi gazdálkodási terve I. fejezet Tervezési szint: Szaknyér közigazgatási területen Készítette: Kakasmandikó BT. Cím:9923 Kemestaródfa, Fő u. 36. Idõtartam: 2005-2008 A tervezés bázis éve: 2004 I.1. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai: A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 35 -a előírja, hogy a települési önkormányzat illetékességi területére helyi gazdálkodási tervet dolgoz ki. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. OGY határozat pedig a következőket írja elő: Az OHT elfogadását 270 nappal követően a Környezetvédelmi Felügyelőségek irányításával a területi tervezési statisztikai (nagy) régiókra kiterjedő területi gazdálkodási terveknek kell készülniük, amelyeket a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdet ki. A területi tervek kihirdetését 270 nappal követően a települési önkormányzatok kötelesek helyi gazdálkodási tervet készíteni, és azt helyi rendeletben kihirdetni. Ezeknek a törvényi kötelezettségeknek tesz eleget a jelen terv. A terv kidolgozását az OHT-ben foglalt irányelveknek és előírásoknak megfelelően végeztük. Tervezésbe bevont hatóságok, ÖK-ok és egyéb szervezetek, együttműködések formái: A terv elkészítésébe bevontuk adatszolgáltatóként a szolgáltatókat: szilárd tekinetében a Müllex Kft-t, folyékony esetén pedig a Vasivíz RT-t. Veszélyes ra vonatkozó adatokat pedig az illetékes hatóságtól: a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kértünk. I.2. Általános adatok: Szaknyér község adatai: Területe: 293 ha Lakónépessége: 67 fő Lakások száma 38 Községi Önkormányzat 9934 Szaknyér, Petőfi S. u. 5.; Tel: 94/526-004, 94/526-020, 526-021 Körjegyzőség: Hegyhátszentjakab, Kossuth L. u. 39.; T./F.: 94/526-004 Polgármester: Hada Ibolya (Szaknyér, Petőfi S. u. 16..; T: 30/604-0566)
Jegyző: Biró Lívia (elérhetőség: Körjegyzőségen) Kistérségi társulás: Őrségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Statisztikai térség: Őriszentpéteri I.2.1.Fekvés, szomszédok Szaknyér község Vas megye déli részén, az Őrségben található. Szomszédos települések északon Őrimagyarósd, keleten Hegyhátszentjakab, délkeleten Felsőjánosfa, délnyugaton Pankasz, nyugaton Kisrákos, északnyugaton Viszák. Közigazgatási határai azonban csak a következőkkel határosak: északon Őrimagyarósd, keleten és dél-keleten Hegyhátszentjakab, délnyugaton Kisrákos, nyugaton Viszák. Vasútvonala nincs, burkolt közúton északról az Őrimagyarósd-Viszák közútról, keletről Hegyhátszentjakab felől közelíthető meg. A legközelebbi városok: Zalalövő (7 km) és Körmend (20 km). I.2.2.Domborzati adottságok, éghajlat, vízrajz, talajok Domborzat: Az Őrség alacsony dombvidék, nyugaton még markánsabb dombokkal, mélyebb völgyekkel, keleten nagy, lapos fennsíkszerű hátakkal. Szaknyér az Őrség keleti részén található, tőle északra valóban nagy fennsík kezdődik (Nádasd-Szőcei- fennsík). A község belterülete egy délies fekvésű domboldalon van, a völgyben húzódik a Szentjakabi-patak A község déli része pedig északi fekvésű domboldal, ami szintén a Szentjakabi-patak völgyében ér véget.. A közigazgatási terület keleti és nyugati széle a természetben is határvonal: egy-egy észak-dél irányú völgy, mindkét völgy déli lejtésű, a nyugati maga a patak fővölgye, míg a keleti völgy is végül a Szentjakabi- patak fővölgyébe torkollik. Éghajlat: Mérsékelten hűvös mérsékelten nedves éghajlatú a kistáj, mely kelet-északkelet felé egyre szárazabb és melegebb, így Szaknyér éghajlatára már a kistáj aridabb szélső értékei jellemzőek. Évi csapadéka ez alapján kb. 700 mm körül van. A napsütéses órák száma 1850-1900 óra/év között van.. Vízrajz: A község teljes területe a Zala vízgyűjtőjéhez tartozik, fő vízfolyás a belterülettől délre a közelben húzódó Szentjakabi-patak, mely Felsőjánosfa alatt torkollik, a Zalába annak bal oldali mellékvize.. A völgyben mélyen beágyazódott patak, mely a belterületen is áthalad, de áradásai nem jelentenek gondot. A térség legjelentősebb vízfolyása a Zala folyó, így Szaknyér vízgazdálkodására úgy kell tekinteni, minta Balaton vízgyűjtőjén lévő községet, és ennek megfelelő súllyal kell a vízminőség megóvására törekedni.. Ezen kívül állandó vízfolyás nincs, időszakos patak a község keleti szélén húzódó oldalvölgyben van. Talajok: Az uralkodó talajtípus a Rába pleisztocén kavicsteraszain kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A vízgazdálkodási és termékenységi tulajdonságait a felszín közeli, vaskolloidokkal összecementált vízzáró kavicsréteg határozza meg. Ezeknek a talajoknak a termékenysége igen gyenge, a kavicsréteg talajfelszíntől való távolságától, a talaj kilúgozottságának a mértékétől függően. Ahol a kavicsrétegre homokos, löszös üledék települt, kedvezőbb vízgazdálkodású és termékenységű, agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek (az utóbbi változatok általában szántók, míg az előbbiek főként erdők). Változatos
alapkőzeten képződtek a barnaföldek. A kavicsot főleg töltésanyagnak, útjavításra korábban spontán fejtésekből hasznosították. Ma már a községben fejtés nincs, újraéledését meg kell előzni. Egyes helyeken kis mennyiségű ot raktak le bennük. I. 3. Területhasználat I. 3.1. Művelési ágak A kistérség legkisebb területű települése Szaknyér. A község teljes közigazgatási területe 293 ha. Ebből nemzeti parki védett természeti terület a teljes külterület (248 ha), ami a község 85%-a A művelési ágak megoszlása: szántó: 159 ha erdő: 64 ha rét-legelő: 17 ha kivett: 7 ha szőlő- gyümölcsös 1 ha I. 3.2. Erdők A kis külterületű község az Őrség magas (40-60 %-os) erdősültségétől eltérően csupán 22 % erdővel rendelkezik. Az erdők főként a meredek domboldalakon és a vízmosásszerű völgyekben, illetve a vízfolyások mentén maradtak meg. A község belterületétől északra fekvő nagy fennsíkszerű területen kisparcellás mezőgazdasági területek vannak. Az erdők a községhatár szélén nyugat, dél, és kelet irányban találhatók, szinte gyűrűszerűen körülvéve a belterületet. Az erdőtenyészet adottságai jók, a humid klíma (sok csapadék és magas páratartalom) és a talaj is kedvező (a mezőgazdasági művelésre szinte alkalmatlan, kavicsos altalajú vagy felszínig kavicsos talajokon is jól fejlődik az erdő). Általában a terület nagy részének potenciális (lehetséges) vegetációja a gyertyános- kocsánytalan tölgyes. Az északi vagy más hűvösebb oldalak és mélyebb völgyekben potenciális vegetációja bükkös, a patakok mentén égerliget, a szélesebb völgyek nem közvetlen vízfolyás menti részein a gyertyános- kocsányos tölgyes. A jelenlegi rétek és szántók potenciális vegetációja is mindenütt erdő (jól mutatja ezt a felhagyott parlagok és rétek spontán önerdősülése is). Kavicskitermelés- elhelyezés: A belterülettől délre lévő domboldalban igen régóta folyt kisebb mértékű kavicsfejtés. Jelenleg már nem termelnek kavicsot, de a korábbi fejtések nyomai még láthatók. I. 3. 3. Rétek A község természetközeli rétjei főleg a patakvölgyekben maradtak fenn, kevés féltermészetes rét a kisparcellás mezőgazdasági területeken és az erdőbe ékelődve is található. A legnagyobb kiterjedésű nedves rétkomplexum a belterülettől délre a Szentjakabi- (Vízmelléki-) patak bal partján van. A belterülettől nyugatra lévő patak menti rétek már erősen az erdők közé- és alá szorultak, jellemző természetközeli állapotú rész csak kis töredékekben található, többségük kaszálatlanság miatt teljesen elgyomosodott, főleg elcsalánosodott. Ezek egy része kaszált, kis része legeltetett, és vannak műveletlenek is. A rétek különbözősége a hasonló adottságok mellett az eltérő kezelésből (kaszálás, legeltetés, nem művelt) adódik. A műveletlen vizes rétek önfenntartó, stabil magassásosok mely jelzi a jó vízállapotokat is. Erdősülés, gyomosodás nem jellemző. Kisebb foltban nádas is van. Természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyek. A kaszált vizes rétek mocsárrétként azonosíthatók, a domboldalak kissé szárazabb, de még üde részein franciaperjés jellegű típusok jellemzőek.
I. 3.4. Területhasználat és mezőgazdaság értékelése: A teljes külterületre jellemző a rendkívül apró, sőt törpeparcellás művelésszerkezet. Ez a hagyományos tájkép és gazdálkodás egyik legmarkánsabb megjelenése az Őrségben. Nagy tábla gyakorlatilag nincs is. A szántóterületek aránya a környezeti adottságokhoz képest meglehetősen magas. Ebben a faluban még kevésbé súlyos a parlagok növekedése (csak néhány parcella műveletlen a többszázból), mint más őrségi községekben pl. (Őriszentpéter környékén), másrészt a kis parcellaméretek miatt egyébként is jobb a helyzet, ha egy-egy percellát nem is művelnek, csak kis területű probléma keletkezik, másutt 10 vagy akár 100 haos táblák állnak parlagon. A parlagok más oldalról nézve előnnyé változtathatók. A nem művelt területeken nincs vegyszerterhelés, könnyen újra művelésbe vehető pl. ökológiai gazdálkodásba, kaszálással rétté alakítható, a gazos területek fontos madárélőhelyek és apróvadnak is kedvező lehet. I. 4.Infrastruktúra, közművek, ipar Településszerkezet: egy nagyon kicsi falu Szaknyér, gyakorlatilag egyutcás település, hossztengelye kelet-nyugat irányú. Utak: A község belterületén kívül Hegyhátszentjakab felé és a Viszák-Őrimagyarósdi közút felé burkolt utak vannak. Ivóvízhálózat: A teljes belterületen vezetékes ivóvíz biztosított. Szennyvízhálózat: nincs kiépítve, ez a település legnagyobb környezetvédelmi és gazdálkodási problémája. A településen semmilyen ipari üzem nincs. I. 5.Egyéb fontos tényezők Települési Környezetvédelmi Program: 2004-ben készült el (készítő: Ökorégió Alapítvány, Dötk.) A teljes külterület az Őrségi Nemzeti Park területére esik.
II. FEJEZET A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE II.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE II.1.1. Nem veszélyes ok II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes ok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Mennyiség Települési szilárd 18,95 Települési folyékony 0* Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási ok és egyéb inert ok Mezõgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes ok 0,25 Ipari és egyéb gazdálkodói inert ok Összesen 19,2 * 2004-ben a Florasca Kft-től nem rendeltek szippantást a községben. II.1.2. Szelektíven gyûjtött, kiemelten kezelendõ áramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó, a települési szilárd tól elkülönítetten gyûjtött, kiemelten kezelendõ áramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Mennyiség Veszélyes ok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai ok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi ok Állati eredetű ok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb Nem veszélyes ok Csomagolási ok összesen Gumi Egyéb (bio)
II.1.3. Csomagolási ok II./3. táblázat A csomagolási ok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Papír és karton csomagolási Mûanyag csomagolási Fa csomagolási Fém csomagolási Vegyes összetételû kompozit csomagolási Egyéb, kevert csomagolási Üveg csomagolási Textil csomagolási Összesen Szelektíven gyûjtött mennyiség n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a II.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Szaknyérban üzemelő szilárd lerakó nincsen, a településen összegyűjtött szilárd ot a Müllex-Körmend Kft. saját tulajdonát képező Harasztifalu község közigazgatási területén található (hrsz.: 049/2.) jogszabályi előírásoknak megfelelő lerakó telepén kerül elhelyezésre. A települési folyékony elhelyezése csak részben megoldott, mivel közcsatornahálózat és egyedi tisztító nincs a településen, a keletkező folyékony ot a lakossági bejelentés alapján a Florasca Kft. végzi. A szolgáltató adatközlése alapján 2004-ben nem volt a községben szippantás. Az építési törmelék lerakása: Jelenleg a Müllex-Körmend Kft. saját tulajdonát képező Harasztifalu község közigazgatási területén található (hrsz.: 049/2.) jogszabályi előírásoknak megfelelő lerakó telepére van lehetőség lerakni, de a nagy távolság (költség) miatt ez a gyakorlatban nem valósul meg. A község több területén találhatók még illegális lerakók (elhagyott ), amelyeket az Önkormányzat, valamint a lakosság és a civil szervezetek bevonásával folyamatosan felszámolunk. 2004-ben összegyűjtött mennyiség kb. 2,5 t, amely a közszolgáltató lerakó telepére került kezelésre. A Landfill Hulladéklerakó Információs Rendszer által nyilvántartott, Szaknyér 039/106 hrsz-ú ingatlanon lévő lerakó - amelyet az Önkormányzat tervez felszámolni és rekultiválni - adatai a következők: koordinátái EOVX=172202, EOVY = 457839, lerakott térfogata 200 m 3.
II.3.1. A településre beszállított és onnan kiszállított, nem veszélyes ok II./4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes ok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Településre beszállított Településrõl kiszállított Települési szilárd 0 18,95 Települési folyékony 0 0* Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési, bontási ok és egyéb 0 inert ok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem 0 veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0,25 veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói inert 0 Összesen 0 19,2 * 2004-ben a Florasca Kft-től nem rendeltek szippantást a községben. II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendõ áramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő áramok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított Településrõl kiszállított Veszélyes Hulladékolajok n.a Akkumulátorok és szárazelemek n.a Elektromos és elektronikai ok n.a Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi ok Állati eredetű ok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb Nem veszélyes Csomagolási ok összesen Gumi Egyéb
II.3.3. A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási ok Jelenleg a községben csomagolási ok gyűjtése és szállítása nem valósul meg. A szaknyéri Önkormányzat szilárd kezelési közszolgáltatás fejlesztése céljából részt vett a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat 2004. évi "Zöld Forrás" Pályázatán és a szelektív gyűjtő rendszerek kiépítése - céljára benyújtott pályázaton 168,5 e Ft-ot nyert, ez lehetővé teszi 1 db gyûjtõsziget kialakítását, ahol papír a papír-, az üveg-, és PET palack ok szelektív gyűjtése valósulhat meg. Az így összegyűjtött csomagolási a szolgáltató Müllex Kft-n keresztül másodnyersanyagként újrahasznosító cégekhez kerül. (Hunguard Glass Kft. Orosháza, Avermann-Holvex Kft. Miskolc, Duparec Kft. Budapest, Dunapack Rt. Budapest, Plastway Kft. Törökbálint,Biomrak 2000 Kft, Budapest, Aranyhíd-Coop R., Kéthely, Partium 70 Műanyagfeldolgozó Rt Berettyóújfalu). II.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA II.4.1.Nem veszélyes ok II./6. táblázat A nem veszélyes ok kezelési arányainak bemutatása (mérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd 0 0 0 0 18.95 100 0 0 Települési folyékony Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási ok és egyéb inert ok Mezõgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 0,25 100 0 0 veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói inert Összesen 0 0 0 0 19,2 100 0 0 II.4.2. Kiemelten kezelendő áramok II./7. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt áramok kezelési arányainak bemutatása (mérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Veszélyes ok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai ok Kiselejtezett gépjármûvek Egészségügyi ok
Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** Állati eredetû ok n.sz. n.sz. Növényvédõ-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb Nem veszélyes ok Csomagolási ok összesen Gumi Egyéb (bio) **** III. FEJEZET A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETÕ MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK III.1. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE Jelenleg még nincs az Önkormányzatnak szilárd és folyékony ok elszállítására vonatkozó közszolgálat ellátására vonatkozó elfogadott rendelete a községben. A cselekvési programba ennek mielőbbi elkészítését és jóváhagyását betervezzük. III/8. táblázat: A területen folyó, kezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Florasca Kft. 9400 Sopron, Csányi u. 5. Cég neve: Címe: Eng. tárgya: Eng. száma: Eng. Érvényessége Müllex Kft. 9900 Körmend, Egységes 927/6/2004. 5 évig Rákóczi u. 5. körny.használati engedély Települési folyékony H-1591/7/2002. H-10191-6/2003. 3 évig 3 évig IV. FEJEZET AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A szaknyéri Önkormányzat szilárd kezelési közszolgáltatás fejlesztése céljából részt vett a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat 2004. évi "Zöld Forrás" Pályázatán és a szelektív gyűjtő rendszerek kiépítése - céljára benyújtott pályázaton 168,5 e Ft-ot nyert, ez lehetővé teszi 1 db gyûjtõsziget kialakítását, ahol papír a papír-, az üveg-, és PET palack ok szelektív gyűjtése valósulhat meg. Az így összegyűjtött csomagolási a szolgáltató Müllex Kft-n keresztül másodnyersanyagként újrahasznosító cégekhez kerül. (Hunguard Glass Kft. Orosháza, Avermann-Holvex Kft. Miskolc, Duparec Kft. Budapest, Dunapack Rt. Budapest, Plastway Kft. Törökbálint,Biomrak 2000 Kft, Budapest, Aranyhíd-Coop R., Kéthely, Partium 70 Műanyagfeldolgozó Rt Berettyóújfalu).
V. FEJEZET A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELÕTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK V.1. HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA A települési szilárd összegyûjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését a Müllex-Körmend Kft. végzi. A szolgáltatás keretén belül biztosítja ingatlanonként a két hetente egyszeri lakossági vegyes begyüjtését. A szolgáltató évi egyszeri (tavaszi) lomtalanítási akciót végez a község teljes közigazgatási területén. A település lakosságának munkanapokon a Müllex kft harasztifalui telephelyén lehetöséget biztositanak, ingatlanonként 2 m 3 mennyiségig a haztártásokban felhalmozódott nem veszélyesnek minősülö ainak díjmentes átvételére. A közszolgáltatás ellátásához szükséges alábbi járművekkel, gépekkel, berendezésekkel és eszközökkel rendelkeznek: 7 db gyűjtő, 3 db konténerszállító, 1 db 3.5 t -ás, 3 db 4.5 t ás áruszállító tehergépkocsi, 1 db homlokrakodó, 1 db tömörítő, 2 db személygépkocsi, 1 db homlokrakodó, 1 db önjáró komposztkeverő, 2 db nyerges pótkocsi, 3 db konténerszállító pótkocsival. A települési folyékony elhelyezésérõl a Florasca Környezetgazdálkodási Kft gondoskodik. A szolgáltatást igény szerint végzik a településen. A szolgáltató a megrendelésektõl függõen 10 m 3 -es Kamaz, illetve 4,5 m 3 -es IFA típusú szállítóeszközöket használ. V./9. táblázat: A nem veszélyes okat begyűjtő szervezetek Hulladék Települési szilárd Települési folyékony Begyûjtõ, szállító neve Begyûjtött mennyiség Müllex- Körmend Kft. Florasca Kft. Székhely (település) Körmend Rákóczi út 5. Sopron Csányi út 14. Begyûjtõ kapacitása Begyûjtésre használt szállító-eszköz 19,2 t/év 55.000 t/év szövegesen ismertetett 0 t/év n..a. szövegesen ismertetett Kezelõ megneve-zése Müllex Kft. Florasca Kft. V./10. táblázat: A területen működő, egyéb kiemelt ot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék* Begyûjtõ, szállító neve Székhely (település) Begyûjtött mennyiség Átvevõ kezelõ megnevezése V.1.2. A területen folytatott kezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése A szilárd mennyisége 19,2 tonna/év. Szaknyér község közigazgatási területén szilárd lerakó telep nincsen. A keletkező 100 %-a lerakásra kerül a Müllex-
Körmend Kft. saját tulajdonát képező Harasztifalu község közigazgatási területén található (hrsz.: 049/2.) lerakón. A nevezett telephelyen a Kft. 1993. június 01-től üzemeltet EU normáknak megfelelő szigetelt települési szilárd lerakót a szükséges hatósági engedélyek birtokában. (építési engedély: 35-5/1993. 237/1998, egységes környezethasználati engedély: 927/6/2004, használatbavételi engedély: 5545-5/1998, vízjogi üzemeltetési engedély: 10.343/4/1998, szállítási engedély 14/3516-2/2004.) A telephely alapterülete 19 ha, szilárd térburkolattal, gépjárműtárolóval, melegvizes mosóberendezéssel, betonburkolatú komposztáló területtel, bálázóval és épülettel, szociális kiszolgáló épülettel és irodahelyiséggel rendelkezik. Az eddig elhelyezett mennyisége 115.000 tömörített m 3, a kiépített hasznos lerakó térfogata 75.000 m 3. A nem hasznosítható okat a tároló medencébe helyezik. A tároló medencék dombépítéses módszerrel kerülnek kialakításra. A tárolók szigetelését 3 x 20 cm-es tömörített agyagréteg és HDPE szigetelő fólia biztosítja. Ezen helyezkedik el a geotextilía, majd a kavicsszivárgó a szükséges dréncsövekkel a csurgalékvíz elvezetésére. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencékbe jut, majd locsolással visszaforgatásra kerül a felületre. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a kompaktorral történő tömörítése. A kialakítandó tárolóprizmák oldalai agyag-, illetve földréteggel kerülnek takarásra, majd növénytelepítéssel illeszkednek a környezetbe. Az üzemelés alatt álló depóniáról a szél általi elszóródását fogó háló gátolja. A telep monitoring rendszerét 6 db figyelőkút alkotja. Az alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítható a környezetszennyezést kizáró elhelyezése. A kiépített tárolókapacitással és eszközállománnyal hosszú távon biztosítható a térség összes településének elhelyezése. A folyékony ot a Florasca Kft. gyűjti és saját telepein (Körmend Horvátnádalján vagy Pankaszon) lerakással ártalmatlanítja. A lerakók műszaki védelem nélküliek. V.1.3. A felhalmozott ok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése A település közigazgatási területén több helyen található illegális pl.: erdőben, utak szélén, árkokban, patakmedrekben. Az illegális lerakott összetétele vegyes. Legtöbb azonban még mindig a kommunális, csekély az építésből származó törmelék mennyisége. A községben a szervezett gyűjtés bevezetése óta évről-évre csökken az illegálisan lerakott szemét. Különböző gyűjtési akciók során ezek részben begyűjtésre kerültek. Az így összegyűjtött mennyisége 2004-ben 2,5 t volt. Ezeket a gyűjtési akciókat a községben folyamatosan végzik. V.2. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen Jelenleg másodnyersanyag visszanyerés nem valósul meg a gyűjtési közszolgáltatáson belül, ennek kiépítése a már elnyert pályázati segitséggel valósul meg 2005 során. V.2.2. A területen a települési részeként keletkező biológiailag lebomló szerves mennyisége, és ebből a lerakásra kerülõ mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelõkapacitás és a késõbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése.
A biológiai úton lebomló szerves anyagú közül a települési ban megjelenő bio (konyhai szerves, kerti és közterületi növényi ), lerakását kell csökkenteni. A településen keletkező kommunális szilárd éves mennyisége 19,2 t, külön bio gyűjtés nem valósul meg, de mivel a település falusias beépítésű igy a háztartásoknál történő komposztálással megoldható a bio kezelése. V./11. táblázat A biookat kezelő telephelyek adatai Telephely Kezelés módja Kezelt Kezelt mennyisége Létesítmény kapacitása M 3 /év Keletkezõ termék V.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE V.3.1. A településen keletkező települési folyékony mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés -körzetenként Leé (m 3 /év/fõ) Mennyiség Települési folyékony * A begyűjtött mennyiség a 2004-es évben 0 tonna, ezért nem szerepeltettük. V./12. táblázat A begyűjtött települési folyékony mennyisége Begyûjtõk, szállítók Begyûjtõ neve Székhelye Begyûjtött mennyiség t/év Florasca Kft Sopron Csányi út 14 Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év Kezelési mód 0 szövegesen ismertetett V. 3.2. A települési folyékony kezelése V./13. táblázat A települési folyékony jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség Kezelõtelep üzemeltetõje 0 A szolgáltató Florasca Kft. kimutatása alapján 2004 évben nem volt szippantott szennyvíz szállítás.
V. 4. A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE V.4.1. A településen keletkezõ települési szennyvíziszap mennyisége A településen szennyvíziszap nem keletkezik. VI. FEJEZET AZ ELÉRENDÕ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A helyi gazdálkodási tervben a tervezési időszak végére elérendő célokat úgy határoztuk meg, hogy teljesüljenek a jogszabályokban, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a területi tervben meghatározott mindazon feltételek, amelyeket önkormányzati szinten kell megoldani. A fentiek alapján a tervezési időszak (2005-2008) alatt elérendő gazdálkodási célok: A helyi kezelési önkormányzati rendeletek elkészítése a szilárd és folyékony elszállítására vonatkozó közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet elkészítése, kihirdetése a települési folyékony jogszabályoknak megfelelõ elhelyezésének megoldása, a folyékony szállítására vonatkozó szerződés megkötése erre vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozással szelektív gyűjtési rendszer felállítása, és a lakosság helyi komposztálásra ösztönzése a térségi lerakókba elhelyezett mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítható feldolgozása céljából a veszélyes ok elhelyezésének megoldása az építési bontási ok hasznosítását elősegítő rendszer kidolgozása (szelektíválása, hasznosítás pl. útépítésre); tudatformálás, ismeretterjesztés a kialakított rendszerek igénybevételére. VI.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITÛZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDÕSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZÕ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE VI.1.2. A keletkező várható mennyiségének alakulása, csökkentési célok VI./14. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó csökkentési célok Hulladék A keletkező várható mennyiségének alakulása, csökkentési cél Várható mennyiség Települési szilárd Települési folyékony Építési-bontási és egyéb inert Kommunális szennyvíziszap* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Csökkenés nem várható, lassú, de egyenletes 1-19 1,5 %-os növekedés prognosztizálható a közcsatorna hálózat kiépítésével csökkenés várható Stagnálás várható - - Stagnálás várható Stagnálás várható 0,25
VI./15. táblázat A kiemelten kezelendõ áramokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Csökkentési cél Várható mennyiség Hulladékolajok Akkumulátorok és elemek Elektronikai ok A térségi udvar megépítésével mennyisége növekedni fog A térségi udvar megépítésével mennyisége növekedni fog A térségi udvar megépítésével mennyisége növekedni fog Stagnálás várható Kiselejtezett gépjárművek Állati eredetű Stagnálás várható ok Egészségügyi Stagnálás várható ok Gumi Stagnálás várható Csomagolási Növekedés várható VI.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITÛZÉSEK TERVEZÉSE VI./16. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Mennyiség Települési szilárd Ipari és egyéb gazdálkodói ok Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási A jelenleg működő vegyes gyűjtés mellett, papír, PET palack, üveg szelektív gyűjtésének megindulásával a képződött mennyiség 10-20%-a hasznosításra kerül A keletkező minél nagyobb arányú hasznosítására kell törekedni Szaknyérban nem üzemel szennyvíztisztító, így szennyvíziszap nem képződik Célkítűzés az építési legalább 30 %-os hasznosítási arányának elérése 2 0,1 VI./17. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Települési szilárd Ipari és egyéb gazdálkodói A bio házi újrahasznosítással, a papír, PET palck, üveg ot szelektív gyűjtéssel a lerakandó menyisége10-20 %-a hasznosításra kerülhet a szelektív gyűjtés megindulásával n.sz. A települési biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmát 2004- ig az 1995-ben képződőtt mennyiség 25 %-át, 2007-ig 50 %-át kell hasznosítani n.sz
Építési, bontási Kommunális szennyvíziszap Célkítűzés az építési legalább 30 %-os hasznosítási arányának elérése Célkítűzés az építési legalább 50 %-os hasznosítási arányának elérése - A jelenlegi 66 %-os hasznosítáai arányt tartani kell VI./18. táblázat A kiemelten kezelendõ áramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Mennyiség Hulladékolajok Térségi udvar megépítésével el kell érni a n.a területi terv szerinti hasznosítási célt Akkumulátorok és elemek Térségi udvar megépítésével el kell érni a n.a területi terv szerinti hasznosítási célt Elektronikai ok Térségi udvar megépítésével el kell érni a n.a területi terv szerinti hasznosítási célt Kiselejtezett gépjárművek EU előírás szerint 2006. január 01-ig biztosítani kell minden járműre a 85 %-os hasznosítást n.a Állati eredetű ok A régiós 97 %-os hasznosítási arányt el kell érni n.a Egészségügyi ok n.a Gumi A keletkező gumi teljes mennyiségének n.a hasznosítását meg kell valósítani a lerakási korlátok miatt Csomagolási 2007-ig el kell érni az 20 %-os hasznosítási arányt VI./19. táblázat A kiemelten kezelendõ áramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Hulladékolajok Térségi udvar megépítésével A regenerálás arányát 60 %-ra növelni el kell érni a területi terv szerinti kell a meglévő kapacitások jobb hasznosítási célt kihasználásával Akkumulátorok és elemek Elektronikai ok Kiselejtezett gépjárművek Állati eredetű ok Egészségügyi ok Térségi udvar megépítésével el kell érni a területi terv szerinti hasznosítási célt Térségi udvar megépítésével el kell érni a területi terv szerinti hasznosítási célt EU előírás szerint 2006. január 01-ig biztosítani kell minden járműre a 85 %-os hasznosítást A régiós 97 %-os hasznosítási arányt el kell érni A térségi udvar megépítésével el kell kezdeni a lakosságnál keletkező veszélyes egészségügyi szelektált begyűjtését és ártalmatlanító szervezethez történő szállítását A begyűjtési rendszer bővítésével el kell érni a 90 %-os begyűjtési arányt A begyűjtés kiépítése elsődleges, majd a begyűjtött ok 60 %-át kellene hasznosítani EU előírás szerint 2006. január 01-ig biztosítani kell minden járműre a 85 %- os hasznosítást A jelenlegi mintegy 97 %-os hasznosítási arányt meg kell tartani
Gumi Csomagolási A keletkező gumi teljes mennyiségének hasznosítását meg kell valósítani a lerakási korlátok miatt 2007-ig el kell érni az 20 %-os hasznosítási arányt A keletkező gumi teljes mennyiségének hasznosítását meg kell valósítani a lerakási korlátok miatt 2005-ig el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt VII. FEJEZET A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM VII.1. MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLET- FORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK VII./20. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemlélet-formálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatásfejlesztéssel foglakozó programok Program célja Határidõ Résztvevők Becsült Költség Forrás Tudatformálás, ismeretterjesztés a kilakított rendszerek igénybevétele céljából 2008-ig folyamatos Önkormányzat Lakosság Civil szervezetek Helyi médiák Vállalkozói szféra (eft) n.sz. -saját forrás -pályázati források Ismertető anyagot kell készíteni a szolgáltatók, a civil szervezetek és a hatóságok bevonásával a kialakított rendszerek igénybevétele céljából. Meg kell jelentettni a helyi írott sajtóban, valamint egyéb tájékoztatási, szemléletformálási eszközökön, hogy a lakosság minél szélesebb körben megismerje a kialakított rendszereket, ezáltal a lakosságot minél szélesebb körét be lehessen vonni a programok végrehajtásába. Az elkészített ismertető anyag segítségével iskolai kampányt kell folytatni a helyi oktatási intézményekben, hogy a tanulók már időben rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a keletkezéséről, keletkezésének megelőzéséséről, hasznosításásáról és ártalmatlanításásáról. A lakosság felé nyilvánossá kell tenni és propagálni kell a gazdálkodási-csökkentési célokat, hogy a megvalósításban hatékonyabban közreműködjenek. Ezzel párhuzamosan a szerves anyag (fű, széna, nyesedék) házi komposztálását kell jelentősen növelni kell, mellyel két cél is megvalósul: egyidejűleg: csökken a lerakóra kerülő mennyisége és a fölösleges légszennyezés is. VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program VII./21. táblázat A települési ok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Cselekvési program Határidõ Résztvevők Becsült Költség (eft) Forrás
Cselekvési program Határidõ Résztvevők Becsült Költség (eft) Folyékony jogszabályoknak megfelelő elhelyezése: -közcsatornahálózat kiépítése, ahhoz való csatlakozás. Folyékony szállítási szerződés megkötése 2008.12. 31-ig Önkormányzat Szolgáltató Hatóságok 2005.12.31. Önkormányzat jegyző Szolgáltató Kb. 40 000 n.sz. - Forrás -saját forrás -pályázati forrás Folyékony elszállítására vonatkozó közszolgáltatásról szóló helyi rendelet megalkotása, kihirdetése Szelektív gyűjtősziget kiépítése Térségi Hulladékudvar megépítése: -szelektált gyűjtése a fém-, az építési törmelék, a zöld, a lim.lom, a papír-, az üveg-, a műanyag- és a veszélyes oknak, A lerakó (039/106 hrsz-ú ingatlan) ártalommentes felszámolásának elindítása, rekultiváció tervezése 2005.12.31. Önkormányzat jegyző 2005.06.30. Önkormányzat Szolgáltató Hatóságok 2008.12. 31-ig Önkormányzat Szolgáltató Lakosság 2006.12.31. Önkormányzat Lakosság n.sz. - 350 -saját forrás -pályázati forrás 30.000-35.000 -saját forrás térségi szinten -pályázati forrás 2-3 000 - pályázati forrás A települési szilárd tekintetében alapvető célkítűzés a településen a korábbi, műszaki védelem nélküli lerakó ártalommentes felszámolásának elindítása, a szelektív gyűjtés beindítása gyűjtő szigetek kiépítésével, hosszabb távon egy térségi udvar megépítése a településtől elérhető távolságra: Őriszentpéteren. A létesítés célja a térségi, regionális műszaki védelemmel ellátott lerakón elhelyezett mennyiségének csökkentése az újrahasznosítható feldolgozása. A udvarban lehetőség nyílik a szelektíven gyűjthető fém-, papír-, műanyag-, üveg, textil-, a lakossági körben keletkező veszélyes- (elem, akkumulátor, gyógyszer, festékes doboz, elektronikai, állati eredetű ok stb.), építési törmelék-, és egyéb (bútor, lom stb.) ok átvételére. A települési folyékony tekintetében alapvető célkítűzés a jogszabályoknak megfelelő elhelyezés. Ennek megoldása a hegyhátszentjakabi közcsatornahálózathoz való csatlakozás. Már elvi vízjogi engedélye van a létesítménynek, jelenleg folyik a kiviteli tervezés. Szaknyér, 2005. május 21.