Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint a Jobbikos szavazók jellemzően nem írták alá az íveket. Kifejezetten nagy arányban az alacsonyabb végzettségűek és a Budapest északi külsőbb kerületeiben élők adták nevüket a népszavazási kezdeményezéshez. Az Integrity Lab reprezentatív budapesti közvélemény-kutatás segítségével mérte fel a NOlimpia aláírók társadalmi és politikai hátterét. Az aláírók nemi és életkori aktivitása a választási részvételhez hasonló mintázatot mutat: a férfiak nagyobb arányban írtak alá, mint a nők, az idősebbek pedig, mint a fiatalok. A végzettség szerinti megoszlás azonban jelentősen eltér: a legmagasabb arányban a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők írtak alá, őket követi a legmagasabban kvalifikált diplomás csoport. A NOlimpiai kampány alapvetően sikeres volt a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is: az aláírók 36 százaléka pártot nem választó bizonytalan. A legtöbb pártos aláíró az MSZP-től érkezett az összes szignó 18 százalékát szocialista szimpatizánsok adták. A Momentum Mozgalmat az aláírók 12 százaléka választaná egy most vasárnapi választáson. A legkisebb szeletet a Jobbik és a Fidesz szavazók jelentik: a két jobboldali párt szavazói alig 8 százalékban járultak hozzá a sikerhez. A NOlimpia kampány tehát a kormánypárti szavazókat alapvetően nem mozgatta meg, döntően a baloldali-liberális pártok, illetve a bizonytalanok körében bizonyult hatásosnak. A saját bevallása alapján a budapestiek 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aláírta a NOlimpiai kezdeményezést, ez valamivel magasabb arány a ténylegesen leadott közel 20 százaléknál. A közvélemény-kutatások során a válaszadók rendre felülbecslik a (politikai) aktivitással kapcsolatos terveiket, részvételüket, különösen egy sikeres kampány után. 1
Bevezetés 2017 februárjában a Momentum Mozgalom NOlimpia kampányában egy hónap alatt 266 ezer aláírást gyűjtött azért, hogy a 2024-es budapesti olimpia megrendezéséről pontosabban a pályázat visszavonásáról a fővárosiak népszavazáson dönthessenek. Az Integrity Lab legújabb, budapesti közvélemény-kutatásában 1 az aláírók társadalmi-politikai összetételét vizsgálta, hogy kiderüljön, kiket sikerült elérnie és mozgósítania a Momentumnak és a csatlakozó pártoknak. A jelenlegi közvélemény-kutatási adatokból jól látszik, hogy az ellenzék csak akkor lehet esélyes a 2018-as választási győzelemre, ha a jelenlegi pártos szavazókon túl a bizonytalanokból vagy/és a kormánypárti szimpatizánsokból is meg tud szólítani tömegeket. Az olimpiai aláírásgyűjtés egy olyan politikai akció volt, ami a pártos logikán túl is működhetett: kutatásunk arra is választ ad, valóban átlépte-e a jobb-bal, illetve kormányellenzék törésvonalakat. Saját bevallása alapján a budapestiek 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aláírta a NOlimpiai kezdeményezést, ez valamivel magasabb arány a ténylegesen leadott közel 20 százaléknál. A közvélemény-kutatások során a válaszadók rendre felülbecslik a (politikai) aktivitással kapcsolatos terveiket jó példa erre, hogy az aláírásgyűjtés elején a fővárosiak mintegy 40 százaléka jelezte, hogy aláírná a kezdeményezést. Kisebb arányban, de az utólagos önbevallás is a nagyobb aktivitás irányába torzít: a válaszadók egy része a vélt társadalmi nyomás miatt úgy nyilatkozhat, mintha ő is részt vett volna, legyen szó szavazásról, tüntetésről vagy aláírásgyűjtésről különösen igaz ez egy sikeres akció után. 1 A reprezentatív közvélemény-kutatás 500 budapesti lakos telefonos megkérdezésével, 2017. március 28- április 2. között készült. Az adatok nem, életkor és végzettség szerint reprezentatívak. 2
3 24% 34% 24% 27% 11% 1. ábra: Aláírók aránya a különböző demográfiai csoportokban Demográfiai összehasonlítás alapján az aláírók nemi és életkori aktivitása a választási részvételhez hasonló mintázatot mutat: a férfiak nagyobb arányban írtak alá, mint a nők, az idősebbek pedig, mint a fiatalok. A végzettség szerinti megoszlás azonban jelentősen eltér: a legmagasabb arányban a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők írtak alá, őket követi a legmagasabban kvalifikált diplomás csoport. 3 31% 34% 22% 18% Belváros Bel-Buda Belső-pesti öv Észak külső Kelet külső Dél külső 2. ábra: Aláírók aránya a főváros különböző részein 3
A fővároson belül az északi külső kerületekben élők voltak a legaktívabbak: az Óbudától Újpesten át Rákospalotáig húzódó városrész lakónak harmada aláírta az Olimpiai népszavazásról szóló ívet. Szorosan követik őket a belső-pesti részen (Angyalföld, Zugló és Kőbánya) élők és átlag feletti aktivitást látunk a belvárosban (V.-IX. kerület) élőktől is. A legkevésbé Budapest déli külső kerületeit mozgatta meg az aláírás-gyűjtés: a XX.-XXIII. kerületek lakóinak kevesebb, mint ötöde válaszolt úgy, hogy aláírta az íveket. A szocio-demográfiai adatok mellett megvizsgáltuk az aláírók jelenlegi pártválasztását is. A mára Momentum-szavazókká válók közel kétharmada aláírta februárban a népszavazási kezdeményezést, a párt jelenlegi szavazóinak túlnyomó többsége tehát jó eséllyel a kampány hatására választja ma a Momentumot. Noha a gyűjtésben az Együtt és az LMP a kezdetektől részt vett, saját szavazóik eltérő arányban vallották, hogy alá is írtak előbbiek esetén ez a tábor felét, utóbbiaknál csak negyedét jelenti. Annak ellenére, hogy szervezetileg sem a DK, sem az MSZP nem igazán állt bele a kampányba, szavazóik igen magas, 40 százalékos arányban aláírták a kezdeményezést. Úgy tűnik, hogy a jobboldali pártok szimpatizánsai viszont alapvetően távol maradtak az aláírástól: az Olimpia ügyében hezitáló Jobbik szavazóinak csak 15 százaléka, míg a vitától elzárkózó kormánypárt szavazóinak alig 6 százaléka írt alá. 7 63% 6 5 38% 48% 6% 3. ábra: Aláírók aránya a pártok szavazói között 4
A pártpreferencia és aláírók viszonya a másik oldalról is érdekes lehet: az aláírók mekkora részét tették ki a különböző pártpreferenciával rendelkező választók. Ez az előbbi metszethez képest viszonyítást ad a pártok eltérő támogatottságához, másképp szólva megmutatja, az aláírók mekkora része baloldali, jobboldali vagy épp pártnélküli választó. Ezek alapján a NOlimpiai kampány alapvetően sikeres volt a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is: az aláírók 36 százaléka pártot nem választó bizonytalan. A legtöbb pártos aláíró az MSZP-től érkezett az összes szignó 18 százalékát szocialista szimpatizánsok adták. A Momentumot választja ma minden nyolcadik aláíró ezzel az Együtt-P-MLP szintjét hozzák. A legkisebb szeletet a Jobbik és a Fidesz szavazók jelentik: a két jobboldali párt szavazói alig 8 százalékban járultak hozzá a sikerhez. A NOlimpia kampány tehát a kormánypárti szavazókat alapvetően nem mozgatta meg, döntően a baloldali-liberális pártok, illetve a bizonytalanok körében bizonyult hatásosnak. DK 8% LMP 6% Jobbik Fidesz 3% Bizonytalan 36% Momentum 12% Együtt, P, MLP 12% MSZP 18% 4. ábra: A NOlimpia aláírók jelenlegi pártpreferenciája 5