Cs. Szabó Sándor Luther I II. Cs. Szabó Sándor életrajzi regényében a reformáció legendás alakjának, Martin Luthernek a korai évein és tanulmányain keresztül követhetjük végig, miként válik egy egyszerű parasztgyerek korának egyik legmeghatározóbb gondolkodójává. A kétkötetes mű első része a kezdetektől egészen 1517-ig, a 95 tétel megszületéséig mutatja be az eseményeket fizikai és lelki síkon egyaránt, ennek köszönhetően pedig egy igazi hús-vér ember alakja elevenedik meg előttünk. A második kötetben az ágostonos szerzetes, Martin Luther 95 tételét tartalmazó levél nem várt visszhangra lel, és Wittenberg egy csapásra szinte az egész birodalom figyelmének középpontjába kerül. Szavai nyomán olyan indulatok szabadulnak el az Egyházat védők és a visszaéléseket kritizálók között, hogy a békés megoldás lehetősége egyre reménytelenebbnek tűnik. Martint azonban a kiátkozástól való félelem sem rettenti vissza attól, hogy lelkiismeretét követve újra és újra megtagadja tanainak visszavonását... (Harmat Kiadó) Fodor Ákosné ajánlása
Wm. Paul Martin A Viskó Ahol a tragédia megütközik az örökkévalósággal Két éve stabilan őrzi helyét a magyar könyves toplistákon. Ahogy teszik ezt minden nyelvű társai szerte a világban. Sokakat izgat, hogy mi lehet a titka. Sokan egész egyszerűen abban látják a titkot, hogy jó olvasni ezt a könyvet... Ezt a könyvet, aminek magyarul a 10. kiadása - benne a 100 000. példány - érkezik a könyvesboltokba. Kár lenne kihagyni! Kár lenne lemaradni róla! A Viskó (The Shack) egy regény, aminek sikerével - és tartalmával - még a Forbes Magazin is foglalkozott... Nem gyakran fordul elő! (2009. június 8.) Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára. William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt több mint 10 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet a mai nemzedékre, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga sorsfordító erejű üzenetre talált a könyv elolvasása közben. (Libri) Fodor Ákosné ajánlása
Alex & Stephen Kendrick, Eric Wilson Tűzálló Hivatása gyakorlása közben, a lángoló épületek belsejében Caleb Holt tűzoltóparancsnok mindig tartja magát a tűzoltók legfőbb szabályához: soha ne hagyd cserben a társad! Ám széthullóban lévő házasságában más szabályok szerint él. Vajon tűzállóvá tehető-e még a kapcsolatuk? A főszereplő munkája az életmentés, ezúttal azonban élete legnehezebb feladata előtt áll: felesége szívét kell megmentenie. A New York Timesbestseller regény a nagy sikerű Szerelempróba (Fireproof) című film alapján készült. (Harmat Kiadó)
Ursula Koch Rózsák a hóban Nem véletlen, hogy éppen Bóra Katalin vált a reformáció korának leghíresebb asszonyává. Luther Márton feleségeként sokkal több dokumentum maradt fenn róla, mint kortárs asszonyokról. Az ő életéből következtethetünk arra, hogyan éltek más reformátorok feleségei, e kor nélkülözhetetlen háttérmunkásai. Ők tették lehetővé, hogy férjeik a nyilvánosság elé léphessenek, teológiai műveket jelentethessenek meg, zavartalanul alkothassanak és terjeszthessék tanaikat. A regény egyszerű nyelvezetével, a korabeli életkörülmények hiteles leírásával, a szereplők emberi mivoltának kitartó hangsúlyozásával észrevétlenül hozza közel az olvasóhoz a történelemnek egy fontos szeletét és annak meghatározó egyéniségeit, elsősorban Bóra Katalint. Kinek ajánljuk e könyvet? Fiataloknak és időseknek, akik az olvasmányos, népszerű formán keresztül ismerhetik meg egy reformátor asszony életét. Lányoknak és asszonyoknak, akik Katalin küzdelmes életéből erőt meríthetnek. Férfiaknak, akik a régi példa segítségével talán jobban megbecsülik az asszonyok helytállását családban és gyülekezetben. Egyszóval mindenkinek, aki szívesen megismerné az odaadó feleség, a szerető anya, a vállalkozó, a gyógyító, a gazdálkodó, a prédikátornő történetét. Talán nem volt kivételes abban a korban. Példáját azonban ma is érdemes követni nemcsak lelkészcsaládokban, hanem minden keresztyén közösségben.
Ursula Koch Rózsák a hóban A szentföldi kereszteshadjáratok idejében játszódó világhírű lovagregény! A műfaj klasszikusa, a nagy skót írófejedelem remekműve! Remek ifjúsági kalandregény! Izgalmas, humoros, romantikus kaland, mely egy kegyetlen kort idéz. Bemutatja a keresztények és mohamedánok küzdelmét, ellenségeskedését és ezen túl a keresztény táborban dúló cselszövések és érzelmi konfliktusok szövevényes fordulatait is. A hőst követve az olvasó is részese lehet a történelem felemelő és gyalázatos pillanatainak.
Prosper Mérimée Szent Bertalan éjszakája Prosper Mérimée 1829-ben, huszonhat éves korában írta meg Szent Bertalan éjszakája című regényét, amely egy csapásra ismert íróvá tette egész Franciaországban. A történelemből csupán az anekdotákat kedvelő Mérimée bevallja, hogy Thuküdidésznek a peloponnészoszi háborúról szóló történészi munkáját szívesen odaadná valamelyik rabszolgájának hiteles emlékirataiért, mivel csakis az emlékirat, vagyis az író meghitt társalgása olvasójával nyújt képet az emberről, s ez az, ami szórakoztatja őt. A 16. század Franciaországának eseményeit alaposan ismerő, rengeteget olvasó szerző egyetlen történetírótól sem kapott választ arra, hogy a Szent Bertalan-éjszakai tömegmészárlás érett megfontolás vagy egy hirtelen elhatározás hatására következett-e be. Mérimée könyvében az eseményekben főszerepet játszó valódi történelmi személyiségek csupán mellékszereplők. A vallási ellentétet két testvérpár, a protestáns Bernard Mergy és a családja vallását megtagadó, katolikussá lett George Mergy sorsán keresztül mutatja be. (Magyar Kurír)
Richard Friedenthal Luther élete és kora Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen, ámen. Ezekkel a szavakkal fejezte be a hagyomány szerint Luther beszédét a wormsi birodalmi gyűlésen, amikor megtagadta tanainak visszavonását. A szászországi kicsiny Wittenbergből kiinduló reformációs mozgalom nagy vihart kavart nemcsak Németországban, hanem messze túl a birodalom határain is. Fellépése úgy hatott ekkor mint a villám a puskaporos hordóra, viták, felkelések, nagy parasztháború követte, s Németország széttagolódásának elmélyülése, a fejedelmek hatalmának megerősödése. A szerző eleven képet rajzol a reformátor ellentmondásos lényéről, igen plasztikusan, színesen ábrázolja a kort, amelyben Luther élt, és mindazokat, akikkel akár a politikában, akár a magánéletben kapcsolatba került. Míg régebben Luther alakját csak a teológusok rajzolták meg, a szerző minden vallási elfogultságtól mentes, tárgyilagos és modern Luther-képet ad.
Umberto Eco Baudolino Hát ez meg mi? bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni Ötlet és valóság viszonya azonban a korábbi Eco-regényekből ismerős módon igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti János pap, és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.
E. C. Kelly Hugenották A 16. századi Franciaországban véres vallásháborúk dúlnak a hugenották és a katolikusok között. A Szent Bertalan-éji vérengzést túlélő hugenotta vezető, Claude Magnus de Coligny a francia király tanácsosaként veszi fel a harcot a katolikus Guise fivérekkel, miközben egyetlen lányát, Manont is védelmeznie kell. Alexis-Jean de Massard, a hugenotta bankár legidősebb lánya, Hortense esküvőjére készül, ám a Guise család bérencei elrabolják a menyasszonyt. Barthèlmy Dumont, a hugenotta textilkereskedő az udvar megrendelését teljesíti, miközben a király szeme megakad a lányán, Camille-on. A három párhuzamosan futó cselekmény bepillantást enged a hugenotta családok, a francia belviszályok, a sodró lendületű szerelmek világába és a katolikus Valois-házi uralkodó, III. Henrik életébe
Hegedüs Géza Vasbordájú szentek Regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról Csak kíméletlenül kiirtani a király ellenségeit vallotta Strafford lord és Laud, a canterbury érsek. Hullottak a fejek, a hóhér alig győzte, mígnem egyszer csak Strafford és Laud fejét kellett leütnie a királyból meg egyelőre fogoly lett. A vasbordások seregének vezére, Cromwell pedig győzelemre vitte a népet, az angol polgári forradalmat. S így neve elválaszthatatlan az emberiség új korszakának kezdetétől A rengeteg izgalmas fordulattal teli forradalom és nagy alakja, Cromwell, valósággal megelevenedik Hegedüs Géza könyvének lapjain.
Gárdonyi Géza Isten rabjai Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leánya, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.
Moldova György Negyven prédikátor Én Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter; és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. 1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket. Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett; egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott. Az ő történetüket mondja el a Negyven prédikátor, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk. Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit; régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.
Henrik Sienkiewicz Kereszteslovagok A Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados németlengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagelló Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjáért. Sienkiewicz a történeti források alapján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a legmodernebb olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.
Henrik Sienkiewicz Quo vadis A Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetike egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bujkálnak, cirkuszok porondján halnak mártírhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem
Alexandre Dumas Margot királyné A régens lánya és A fekete tulipán után a harmadik olyan romantikus regénnyel jelentkezik a Palatinus, amely Dumas legnagyobb sikerei mellett méltatlanul szorult háttérbe. Az intrikák, titkos találkák, viadalok szinte vad forgatagával bemutatott történet ráadásul olyan kulcsfogalmak körül játszódik, amelyek napjainkban is égetően aktuálisak: Dumas témája az (érdek)házasságok természete és a vallásháborúk őrülete. A történelmi tényekre épülő regényben az elfojtott vágyakat, viharos szerelmi ütközeteket egy uralkodópár szenvedi meg a XVI. század végén: Henrik király Valois Margit hercegnőt veszi nőül, egyikük katolikus, másikuk kálvinista, vállalt szerepük egy kettészakadó ország egyesítése volna. A könyv halhatatlan főhőse, Margot királyné a francia nő egyik örök szimbólumává vált, nem véletlen, hogy históriájából még napjainkban is nagy sikerű film készülhetett Isabelle Adjanival a címszerepben.
Robert Merle Francia história Valóságos írói rekordot állított fel a Magyarországon is rendkívül népszerű, világhírű francia szerző. Tizenhárom izgalmas, fordulatos regényben dolgozta fel a francia történelem egyik legmozgalmasabb, legviharosabb időszakának, a XVI. század végének és XVII. század elejének, a hugenották, az első Bourbonok, Navarrai Henrik, Medici Mária, XIII. Lajos és Richelieu korának történetét. A regényfolyam főhőse a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag, a reneszánsz típusú, okos, nemes lelkű és finom érzésű katona-polgár-értelmiségi arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol libben a szoknya. Mert Pierre de Siorac nemcsak a királyoknak, hadvezéreknek, főpapoknak és nemesuraknak, hanem az előkelő szépasszonyoknak is nagy barátja. Nem csoda hát, hogy sokszor eszére, szívére, diplomáciai érzékére és kardjára egyaránt szüksége van, hogy kivágja magát szorult helyzetéből. A Francia história című, 13 kötetes regényfolyam első darabja.
Lloyd C. Douglas És köntösömre sorsot vetettek Lloyd C. Douglas újszövetségi korban játszódó történelmi regénye a római katona, Marcellus Gallio történetét beszéli el. Hozzá kerül a sorsvetés után a keresztre feszített názáreti Jézus köntöse. Az események azonban nem hagyják nyugodni Marcellust. Rabszolgájának, Demetriusnak köszönhetően útnak indulnak, hogy megtudják, mi az igazság a különös köntössel és korábbi tulajdonosával kapcsolatban. Kitalált történet a keresztyénség gyökereiről, értékekről, spiritualitásról és hitről, amelybe elevenen szövődnek a Biblia ihletett igéi arról a Krisztusról, aki tanításával, életével, halálával és feltámadásával zsidót, pogányt, katonát, rabszolgát és a mai olvasót is képes megszólítani, és új, teljesebb útra indítani. (Kálvin Kiadó)
Tóth-Máthé Miklós Miként a csillagok A kötetben négy történelmi regény olvasható a magyar református egyház múltjából. Egy Méliusz Juhász Péterről (Isten trombitája), egy Károlyi Gáspárról ( Megszámlálta futásodat ), egy Szenci Molnár Albertről (Élet zsoltárhangra) és egy Ráday Pálról (A szabadság nótáriusa). Példaemberek messze fénylő tetteinek veretes krónikái; régmúlt és jelenkor hitpróbáló magyar sorsküzdelmeinek freskói és színdús életképei: megannyi vetülete a kiváló prózaíró, Tóth-Máthé Miklós szerteágazó, változatosan gazdag életművének, amelyben az elbeszélésformák regényektől a tárcanovellákig, a historikus drámák vagy a humoros karcolatok mára már negyedszáz kötetbe foglalt sokasága jelenít meg erkölcsöt és igazságlátást, s világítja be szenvedéllyel és kedéllyel az emberlét: az idő és a reménység örök távlatait. (Bertha Zoltán)
Nyirő József Isten igájában Az író alteregója Harghitay József nem elhivatottságból, hanem kötelességtudatból lesz pap, hogy özvegy édesanyját és testvéreit eltarthassa. Már a szemináriumban gyötri az önvád, hogy csupán képzeli vagy hazudja hivatástudatát. Később, fölszentelt papként eszmél rá, valójában székely népét kell szolgálnia, a nyomorúságban vergődő, mindenkitől kiszipolyozott, senkitől nem segített erdélyi magyarságot. Átéli a faluban a háború kitörését, a lelkesedés első mámorából való irtózatos kiábrándulást, a szörnyűségek szörnyűségének igazi arcát, a front mögötti életet, a nyomorult ki falu szenvedését, ahol ő is mint plébános folytonos nyomorban él, a nép naiv felbuzdulásait és hálátlanságait, a hadikórház borzalmait, aztán a végleges katasztrófát, a román impériumot, a magyar sors veszendőségét.
Kodolányi János Az égő csipkebokor Az égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég, új föld; Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.
Kodolányi János Boldog Margit A Boldog Margit általános középkori problémákat, eszméket, különösen az aszketizmust, a világtól való elkülönülés eszméjét vizsgálja IV. Béla különös leányának sorsában. A könyvet ma is élvezetessé teszi Kodolányi történelmi atmoszféra teremtő képessége, hasonlíthatatlanul ízes nyelve, remek stílusa, és a gondosan megkomponált mű alakjainak reális, lélektanilag is indokolt ábrázolása.
George Bernard Shaw Szent Johanna 1429. A százéves háború javában tart, bár a szembenálló felek harci kedve megkopott, összecsapás helyett inkább fosztogatnak, foglyokat ejtenek, akiket váltságdíj fejében szabadon engedhetnek. Megjelenik egy lány, Jeanne D'Arc, és minden megváltozik; pedig nem mond sokkal többet annál, mint hogy támadni kell, menni előre és hinni a győzelemben mert vele van Isten. És valóban mintha csoda történne: felszabadul Orléans, a francia csapatok szinte akadálytalanul haladnak. Jeanne megkoronázza a trónörököst, de ezután szinte egyedül marad. Sorban pártolnak el tőle azok, akik sokat köszönhetnek neki. A francia nemességnek terhére van, hiszen csorbult hatalmuk Jeanne megjelenése óta. Az újdonsült király örül, hogy van legalább egy kis országrész, amin uralkodhat, ezért abba akarja hagyni a háborút, és talán az is eszébe jut: ha Jeanne koronázta királlyá, akkor meg is foszthatja a tróntól. Az egyház fél befolyása elvesztésétől. Jeanne azt mondja, hogy Isten angyalokon és szenteken keresztül szól hozzá márpedig a közvetítő szerepét az egyház szeretné magának megtartani. A francia katonákon és népen kívül leginkább az angol katonák hisznek abban, hogy Jeanne-t égi erő segíti. Az angol hadvezetés könnyen szót ért a franciákkal: egyszerűen megveszik tőlük a lányt, pedig a francia királyi udvar és főpapság tudja: ha Jeanne az angolok kezébe kerül, halott.
C. S. Lewis Csűrcsavar levelei A cambridge-i irodalomprofesszor, író és kritikus leghíresebb könyvében alulnézetből láttatja a világot. Az ember ősi ellenségével szemben a szatíra fegyverét alkalmazza, jelezve, hogy félelmetesen komoly, mégsem rémületes valósággal van dolgunk. A tapasztalt főördög leveleiben időszerű, huszonegyedik századi tanácsokkal látja el a kezdő kísértőt: hogyan térítse le a jó útról a gondjaira bízott fiatalembert. (Harmat Kiadó) Farkas Zita ajánlása
Adrian Plass Egy kegyes kétbalkezes naplója Nagyon jó keresztyén lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet örökíti meg az utókor számára naplójában aznapi következtetését kegyes kétbalkezes, alias Adrian Plass. A szentségre őszintén és együgyűen törekvő hősünk mindennapjaiban a magunk gondjait, bajait, örömeit, küszködését és sikereit láthatjuk meg görbe tükörben. Aki beleolvas, nem fogja tudni letenni ezt a vidám, öniróniával fűszerezett, újabb és újabb csattanókat és a sorok között megbújva bölcs belátást kínáló naplót. Farkas Zita ajánlása
B. S. Aldrich És lámpást adott kezembe az Úr A regény a 19. század második és a 20. század első harmadában játszódik Amerika nyugati felében, a Nebraska állambeli Certadownban. Telepesek vándorolnak ide, abban bízva, hogy a földművelésből meggazdagodnak. Közéjük tartozik Will Deal és felesége, a regény főhőse, Abbie, aki elszegényedett skót arisztokrata és szépséges ír parasztlány gyermeke. Művészi álmokat dédelget, gyönyörű hangja van, és a festészethez is van érzéke. Két ifjú is verseng a szerelméért, egy sikeres orvos fia, Ed Matthew és a gazdálkodó Will, akihez kislánykorától kezdve mély lelkikapcsolat fűzi. Ha Edet választaná, megnyílna előtte a művészi pálya, az álmok városába, New Yorkba költözve jómódban élhetne, ünnepelt énekesnő válhatna belőle. Abbie azonban a szerelmet választja, Willhez megy feleségül, s követi őt Certadownba, ahol a termőföld gazdag, de a természeti elemek minden évben tönkreteszik a termést. Életük folyamatos küzdelem a fennmaradásért, a megélhetésért. Abbie öt gyermeket szül Willnek. Farkas Zita ajánlása
Francine Rivers A kegyelem vonala sorozat Francine Rivers 1947-ben született Amerikában egy rendőr és egy ápolónő gyermekeként. Irodalmi pályafutása a Nevada Egyetemen kezdődött, ahol angol irodalom és újságírás szakon szerzett diplomát. 1975 és 1985 között számos történelmi romantikus regény született a tollából, melyek nagy népszerűségre tettek szert. Habár Francine keresztény közegben nevelkedett, megtérésére sokkal később, már feleségként, háromgyerekes anyaként, illetve elismert írónőként került sor. Ekkor írta meg Megváltó szeretet című könyvét: Hóseás próféta történetének modern kori parafrázisa az írónő személyes hitvallásának is tekinthető. A mű azóta a keresztény regények klasszikus darabjává vált. (Harmat Kiadó) Farkas Zita ajánlása
Mika Waltari Az ország titka Marcus Mezentius Manilianus, az ifjú római polgár Alexandriában tölti a telet, szerelmét, Tulliát is odavárja Rómából. Csömörig lakott már minden testi gyönyörűséggel, melyet az elpuhult keleti nagyváros fürdői kínálnak, s egyre inkább tudásra éhesen tanulmányozza a híres alexandriai könyvtár tekercseit. Lassan arra a felismerésre jut, hogy az idő, melyben él, nagy világfordulattal terhes. A filozófia, a csillagászat, a régi jóslatok mint azt sugallják, hogy mintegy harminc évvel azelőtt meg kellett születnie valakinek, aki a világ királya lesz. Egy furcsa, keleties öltözetű férfi zaklatott szavaira lesz figyelmes az egyik téren, s hirtelen elhatározással hajóra száll, hogy eljusson a zsidók fővárosába, Jeruzsálembe, s felajánlja szolgálatait a világ új urának. Jeruzsálem előtt, egy hegyen aztán római katonákat pillant meg, átkozódó, síró tömeget, s három keresztfát: a középsőn Jézus függ, a felirat szerint a zsidók királya. Megtalálta hát, akit keresett, de későn. Vagy mégsem? Ahogy telnek a napok érthetetlen hírek jutnak a fülébe, különös jelenések tanúja lesz Marcus, s elhatározza, utánajár a dolognak. Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek. Csík Ágnes ajánlása