ÉLVEZETI SZEREK ALAPFOGALMAK 2. héth 2009. február r 17. Szeghy Lajos
Gyógyszer, drog vagy kábítószer? GYÓGYSZER: GYSZER: betegs GYÓGYSZER: betegséget get vagy nemkívánt egészségi gi állapotot megelőző ill. megszüntető szer Azok az anyagok, amelyeket az illető állam(ok) ) arra felhatalmazott hatóságai (Mo-n: : Országos Gyógyszerészeti szeti Intézet) gyógyszerként gyszerként ismernek el. DROG: a) az z ember viselkedését, hangulatát és s tudatállapotát befolyásoló pszichoaktív v kémiai anyag b) szárított növényi nyi vagy állati részek KÁBÍTÓSZER: nemzetközi zi egyezmények alapján n meghatározott, tiltott DROG (ENSZ Egyezmények 1961, 1971 & 1988) A A különbsk nbség g nem az anyagok között, k hanem használatuk célja c és s módja m között k van. Bayer I.: Drogok és s emberek. MGyT,, Budapest. 2005. 18. old.
Dózis-hatás összefüggések Dózis (adag): valamely gyógyszer azon meghatározott mennyisége, amellyel a kívánt hatás elérhető Általában testsúlyra vonatkoztatják, pl. [mg/testsúly kg] Meghatározása: pl. állatkísérletekkel 10 9 8 7 elhullott 6 macskák 5 száma [db] 4 3 2 1 0 1 2 3 8 10 0,06 0,07 0,08 0,09 0,1 0,11 0,12 0,13 0,14 0,15 0,16 halálos sztrofantin adag [mg/kg macska] 7 6 2 0 1 0 Összesen elhullott macskák száma [db] 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 LD 50 0,06 0,07 0,08 0,09 0,1 0,11 0,12 0,13 0,14 0,15 0,16 halálos sztrofatin adag [mg/kg macska] Eloszlási hisztogram Kumulatív eloszlási hisztogram Terápiás index = LD 50 /ED 50
Néhány drog biztonsági mutatója Biztonsági Mutató = akut halálos adag a kívántk hatást kivált ltó adag ( >1!) Például: BM heroin 6 GHV alkohol 8 10 metamfetamin 10 kokain MDMA kodein 15 16 20 metadon 20 LSD 1000 marihuána >1000 Adagolási módm intravénás orális orális orális intranazális/szívott orális 20 orális 20 orális orális szívott DE: Tolerancia! Kölcsönhatások! sok! Gable RS: Comparison of acute lethal toxicity of common abused psychoactive p substances. Addiction 99:686 :686-896896 (2004)
Gyógyszer együtthatások 9 8 7 6 5 B 4 3 2 1 0 III II I 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A Szinergizmusok izobólái: I. potencírizó szinergizmus, II. additív szimergizmus, III. antagonizmus jellegzetes görbéje.
Gyógyszerek eloszlása a szervezetben Radioizotóppal jelzett Probon (fájdalomcsillapító) eloszlása a kísérleti állatokból (egér) lefagyasztás után készített egésztest metszetek alapján Probon eloszlása 30 másodperccel az iv beadás után (KIR, gyomor nyálkahártya) Probon eloszlása 20 perccel az iv beadás után (vizeletben) Knoll J.: Gyógyszertan, Medicina.
Egy gyógyszer vérben mért koncentrációjának időbeli változása különböző adagolási módok esetén Intravénás inj. sub cutan inj. per os Vizsgált hatóanyag: radioizotóppal jelzett Deprenyl Knoll J.: Gyógyszertan, Medicina.
A sejtmembrán szerkezete cytosolic integral pheripheral Mathews van Holde: Biochemistry, Benjamong P.C.Inc., 1990.
Integrális membránprotein Mathews van Holde: Biochemistry, Benjamong P.C.Inc., 1990.
Sejtmembrán szerkezete az ioncsatornákkal Mathews van Holde: Biochemistry, Benjamong P.C.Inc., 1990.
Egyes drogok néhány n ny gyakori mellékhatása Szerv Mellékhat khatás Drog agy szem álmatlanság álmosság hallucináci ciók pszichózis zis homályos látásl bevérzett szem tüdő emfizéma ma* rák szív szívroham szívritmuszavar amfetaminok,, koffein alkohol LSD kokain, marihuána fenciklidin (PCP) marihuána dohány, marihuána dohány amfetaminok,, kokain amfetaminok,, kokain, marihuána máj vese májzsugorodás vizelési inger alkohol alkohol, koffein gyomor hányinger opiátok tok,, hallucinogének nek belek székreked krekedés opiátok
A káros k használat (abúzus) DSM-IV (Diagnostic & Statistical Manual)* szerint Az abúzus egy szer használat latának maladaptív v módja, m amely klinikailag jelentős s károsodk rosodáshoz shoz vagy zavarhoz vezet, legalább egy vagy többt az alábbiakb bbiakból l 12 hónapos h időszakban szakban: 1. Visszatérő szerhasználat lat,, amely a nagyobb munkahelyi, iskolai vagy otthoni szerepelvárásokban sokban hibát t eredményez 2. Visszatérő szerhasználat olyan helyzetekben, amikor az fizikailag veszélyes 3. A szer használat latával kapcsolatos ismételt jogi problémák 4. Folyamatos szerhasználat tartós s vagy visszatérő szociális vagy személyek közti problémák k ellenére, amelyeket a szer hatása okozott vagy súlyosbs lyosbított *American Psychiatric Association, 2001
A függőség g (dependencia) DSM-IV (Diagnostic & Statistical Manual)* szerint A függf ggőség g egy szer használat latának maladaptív v módja, m amely klinikailag jelentős s károsodk rosodáshoz shoz vagy zavarhoz vezet, legalább 3 az alábbiakb bbiakból ugyanabban a 12 hónapos h időszakban szakban: 1. tolerancia,, azaz a szer egyre nagyobb mennyisége szükss kséges a kívánt k hatás s elérése céljából vagy a szer azonos adagjának folyamatos használata esetén n csökken a hatás 2. megvonás 3. a szert gyakran nagyobb adagokban vagy hosszabb időszakig szedik,, mint eredetileg szánd ndékozták. k. 4. állandó kívánság g vagy sikertelen kísérletek k a szerhasználat abbahagyására vagy kontrollálására ra 5. jelentős s idő és s aktivitás s irányul a szer megszerzésére re,, a szer használat latára vagy a hatásait saitól l való megszabadulásra sra 6. fontos szociális, foglalkozási vagy rekreáci ciós s tevékenys kenységek feladása vagy csökkent kkentése a szerhasználat miatt 7. a szerhasználat folytat atása a szer okozta állandó / visszatérő fizikai vagy pszichológiai problémák k megléte ellenére *American Psychiatric Association, 2001
A függőség g (dependencia) BNO-10 (Betegségek gek Nemzetközi zi Osztályozása)* sa)* szerint Viselkedési, si, kognitív és s fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amelyik ismételt használatot követk vetően en alakulhat ki. Jellemzői: 1. erős s vágy v a gyógyszer gyszer bevétel telére (sóvárgás) 2. a használat latának a kontrollálási nehézs zsége 3. a szedés s folytatása a káros k következmk vetkezmények ellenére 4. a drog szedésének az előnybe részesr szesítése se más m s aktívit vitásokkal szemben 5. hiány nyérzet 6. megnövekedett tolerancia 7. néha fizikai megvonási tünetekt *ICD-10; Egészs szségügyi gyi Világszervezet gszervezet,, 1992-1994 1994
Kábítószer/drog okozta közvetlen k halálozások lozások Magyarországon gon Drog Heroin Metadon Egyéb ópiát Hallucinogén Amfetaminok Ecstasy-típus Kokain Egyéb kábítószer Szerves oldószer Nyugtató/altat /altató Politoxikománia Összesen Év 2004 2005 8 2 4 3 2 5 3 225 10 262 13 2 1 2 6 3 1 1 * 8 178 10 225 * Kihűléses halál, l, vérben v THC 29 (83% férfi) f Közvetett halálesetek lesetek : heroin 3 kokain 1 kannabisz 1* amfetamin 7 Forrás: : Az EMCDDA számára készk szített 2004. és s 2005. évi jelentések
Csoportosítás idegrendszeri hatás szerint KIR STIMULÁNS amfetaminok,, kokain, efedrin, fentermin,, koffein, nikotin, stb. KIR DEPRESSZÁNS ópioidok,, marihuána,* barbiturátok, tok, antidepresszánsok, benzodiazepinek, antipszichotikumok,, GHB (GHV), alkohol,* stb. EGYÉB B KÖZPONTI IDEGRENDSZERI HATÁS hallucinogének, nek, fenciklidin, ketamin, inhalánsok, nsok,, stb. *Dózisfüggő! KIR: Központi Ideg Rendszer (CNS)
Krónikus toxicitás: : lassú víz... Dohányzás: 1929 - F. Lickint (statisztikai öszefüggés a dohányzás és a tüdőrák közt) 1939 - F.H. Müller (az első kontrollált epidemiológiai vizsgálat) 1943 - E. Schairer & E. Schöniger (a dohányzás tüdőrákot okoz) Pl. marihuána: Tekintettel a csekély akut toxicitásra, a jól j észlelhető akut pszichotikus és s egyéb tünetektől l eltérő jellegű krónikus toxicitás tünetei csak több t évig tartó, rendszeres használatot követően en jelentkez(het)nek. nek. Épp az alattomos toxicitás lehetősége miatt kell ezzel a kérdéssel foglalkozni. De: : jelenleg alig állnak rendelkezésre 10-15 15 évre visszatekintő humán n adatok, melyek tudományos alapossággal elemezhetők k lennének. nek.
Mitől addiktív v egy drog? heroin Gyors hatás? Erős hatás? Tartós hatás? Fizikai meg- vonási tünet? Függőségre gre hajlamosítás crack-kokain kokain kokain amfetaminok dohány metadon alkohol MDMA marihuána LSD UK Strategy Unit Drug Project: Phase 1 Report: Understanding ding the Issues (2003)
Néhány drog veszélyességének egy racionális skálája 3.0 2.5 2.0 1.5 A Class B Class C Class No class 1.0 0.5 0.0 heroin kokain utcai m etadon alkohol ketamin benzodiazepinek amfetamin buprenorfin kannabisz 4-MTA LSD anabolikus szteroidok GHB Ecstasy khat Nutt D et al: Lancet 369: : 1047-1053 1053 (2007)
A drogok d és kábítószerek forrásai Természetes Félszintetikus Szintetikus Növényi Állati Mikrobiális Szerves Szervetlen koffein bufotenin nikotin stb. THC morfin kokain efedrin meszkalin LSA, stb. etanol pszilocibin stb. heroin LSD metkatinon stb. fentanil metadon fenciklidin amfetamin DOB, MDMA, 2C-I, GHB, stb. N 2 O EMBERI? etanol,γ-hidroxivajsav γ-hidroxivajsav,, DMT, morfin, stb.
A drog - receptor kölcsönhatás s típusait AGONISTA: a neurotranszmittert utánozva kötődik a receptorhoz és s hasonló hatást fejt ki ANTAGONISTA: A: gátolja a neurotranszmitter kötődését, t, ezáltal annak hatását ENZIMGÁTL TLÓK: biokémiai reakciót t akadályoznak meg!
Drogok rangsorolása sa akut * toxicitásuk szerint (szokásos sos adagolás) alkohol marihuána GHB (THC) MDMA fenobarbitál metamfetamin kokain kodein LSD heroin nikotin in metadon flunitrazepam alacsony toxicitás közepes toxicitás Tipikus halálos adag >100 g >10 g >1 g >100 mg >10 mg nagy toxicitás *egy anyag, egyszeri adag Forrás: Gable RS: Comparison of acute lethal toxicity of common abused psychoactive p substances. Addiction 99:686 :686-696696 (2004)
A függőség g (dependencia) DSM-IV (Diagnostic & Statistical Manual)* szerint A függf ggőség g egy szer használat latának maladaptív v módja, m amely klinikailag jelentős s károsodk rosodáshoz shoz vagy zavarhoz vezet, legalább 3 az alábbiakb bbiakból ugyanabban a 12 hónapos h időszakban szakban: 1. tolerancia,, azaz a szer egyre nagyobb mennyisége szükss kséges a kívánt k hatás s elérése céljából vagy a szer azonos adagjának folyamatos használata esetén n csökken a hatás 2. megvonás 3. a szert gyakran nagyobb adagokban vagy hosszabb időszakig szedik,, mint eredetileg szánd ndékozták. k. 4. állandó kívánság g vagy sikertelen kísérletek k a szerhasználat abbahagyására vagy kontrollálására ra 5. jelentős s idő és s aktivitás s irányul a szer megszerzésére re,, a szer használat latára vagy a hatásait saitól l való megszabadulásra sra 6. fontos szociális, foglalkozási vagy rekreáci ciós s tevékenys kenységek feladása vagy csökkent kkentése a szerhasználat miatt 7. a szerhasználat folytat atása a szer okozta állandó / visszatérő fizikai vagy pszichológiai problémák k megléte ellenére *American Psychiatric Association, 2001
Néhány drog addiktív v potenciálja* LSD oldószerek koffein MDMA amfetamin alkohol marihuána kokain metadon nikotin in heroin kissé addiktív mérsékelten addiktív igen addiktív diktív * állat ill. humánkísérletek, a fogyasztási késztetés, az elvonási tünetek súlyossága, a tolerancia megjelenése és a függőség előfordulási gyakorisága alapján Goldstein A & Kalant H: Drug policy: striking the right balance. Science 249:1513 :1513-15211521 (1990) Henningfield JE & Benowitz NL: personal communication for The New York Times (1994) The Royal College of Psychiatrists: Drugs: Dilemmas and Choices (2000)