FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Soproni Tájvédelmi Körzet bővítésének (I.) természetvédelmi kezelési terve Sarród 2005
A tervezési terület neve: Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. A terv készítésért felelős Igazgatóság neve: A terv készítését felelős vezető neve és beosztása: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Kárpáti László, igazgató Felelős tervező neve: Felelős tervező cége: Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A terv készítésében közreműködők: Takács Gábor Törökné Burda Brigitta A terv felterjesztésének időpontja: A terv elfogadásának időpontja:. felterjesztő aláírása elfogadó aláírása
Tartalom TARTALOM Tartalom... I 1. Általános információk... 1 1.1. Összefoglaló adatok... 1 1.2. A tervezési terület rendeltetése:... 2 1.3. A tervezési terület jogi helyzete:... 2 1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai:... 2 1.4.1 Arbesz-rét:... 2 1.4.2 Harkai fás legelő:... 2 1.4.3 Harkai nagy rét:... 2 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok:... 3 1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások:... 3 1.6.1 Településrendezési tervek... 3 1.6.2 Üzemtervek... 3 1.6.3 Jogszabályok:... 3 1.6.4 Műszaki irányelvek:... 4 1.6.5 Szabványok... 4 1.6.6. Egyéb tervek... 4 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája:... 5 2. Leírás... 6 2.1. Környezeti jellemzők... 6 2.1.1. Éghajlat... 6 2.1.2. Hidrológia... 6 2.1.3. Felszínalaktan:... 6 2.1.4. Földtan, vízföldtan... 6 2.1.5. Talajtan... 6 2.2. Biológiai jellemzők... 7 2.2.1. Növénytársulások... 7 2.2.2. Növényvilág... 8 2.2.3. Állatvilág... 9 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők... 10 2.3.1. Mezőgazdaság... 10 2.3.2. Erdőgazdálkodás... 11 2.3.3. Vadgazdálkodás... 11 2.3.4. Halászat, horgászat... 12 2.3.5. Üdülés és idegenforgalom... 12 2.3.6. Települési viszonyok... 12 2.3.7. Ipar, bányászat... 12 2.3.8. Oktatás, bemutatás... 12 2.3.9. Kutatás... 12 2.3.10. Egyéb használat... 13 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek... 13 2.4. Táji értékek... 13 2.5. Adatbázisok... 14 2.5.1. Számítógépes adatbázisok... 14 2.5.2. A tervezési területre vonatkozó térképanyag... 14 2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyagok... 14 3. Célkitűzések meghatározása... 16 3.1. A tervezési terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése... 16 3.1.1. Méret... 16 3.1.2. Sokféleség... 16 I
Tartalom 3.1.3. Természetesség... 16 3.1.4. Ritkaság... 17 3.1.5. Sérülékenység... 17 3.1.6. Jellemzőség... 17 3.1.7. A tervezési terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete (elhelyezkedés):... 17 3.1.8. A tervezési terület története... 17 3.1.9. Potenciális természetvédelmi érték... 17 3.1.10. Különleges jelentőség... 18 3.2. A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása... 18 3.3. Ideális kezelési célkitűzések... 19 3.3.1. Elsődleges célkitűzések:... 19 3.3.2. Másodrendű célkitűzések:... 19 3.4. Korlátozó és veszélyeztető tényezők... 19 3.4.1. A tervezési terület természetes folyamatai... 19 3.4.2. A tervezési területen kívüli természetes folyamatok... 19 3.4.3. A tervezési területen belül érvényesülő emberi tényezők... 20 3.4.4. A tervezési területre kívülről ható emberi tényezők... 21 3.4.5. A természetvédelmi kezelés korlátai... 21 3.4.6. A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre (második kiértékelés)... 22 4. Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása... 24 4.1. Gyakorlati célkitűzések... 24 4.2. Természetvédelmi stratégiák... 24 4.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása... 24 4.2.2. Fajok védelme... 25 4.2.3. Látogatás... 25 4.2.4. Oktatás és bemutatás... 25 4.2.5. Kutatás, vizsgálatok... 26 4.2.6. Terület- és földhasználat... 26 4.2.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek... 27 4.2.8. Természetvédelmi infrastruktúra... 27 4.3. Kezelési feladatok... 27 4.3.1. Adatgyűjtés... 27 4.3.2. Kezelés... 28 4.3.3. Adminisztráció... 33 5. Munkaterv... 35 5.1. Középtávú munkaterv... 35 5.2. Éves munkaterv... 35 6. A természetvédelmi kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata... 37 7. A természetvédelmi kezelési terv... 38 8. Mellékletek... 41 8.1. Bibliográfia... 42 8.3. Egyéb melléklet... 53 II
Általános információk 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. Összefoglaló adatok A tervezési terület azonosító adatai: a) azonosításra alkalmas név: Soproni Tájvédelmi Körzet bővítése I. b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma: 40/TK/77 c) tervezési területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma: d) nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy nemzetközi jelentőségű terület jelölése, sorszáma: e) a tervezési terület kiterjedése: f) a megye(ék) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: g) a település(ek) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: h) a tervezési terület középpontjának földrajzi és/vagy EOTR koordinátái: i) a tengerszint feletti magassága (szélső értékek): j) a tervezési területet fedő 1: 100 000 méretarányú térképszelvények száma: k) az illetékes természetvédelmi hatóság megnevezése: 1/1977 OTvH rendelkezés 33/1999 (XII. 8.) önk. rendelet tervezett Natura 2000 terület (HUFH20012 Soproni-hegység) 156,5234 ha Harkai fás legelő: 99,6641 ha Harkai nagy rét: 24,2225 ha Arbesz rét: 32,6368 ha Győr-Moson-Sopron Ágfalva, Harka, Sopron Lásd. 1.4 fejezet. 180 300 m EOTR 71 és EOTR 61 Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség l) a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése: 1
Általános információk 1.2. A tervezési terület rendeltetése: A tájvédelmi körzet rendeltetése a védetté nyilvánító jogszabály alapján a következő: Segítse elő a műemlékekben gazdag Sopron város vonzóan szép természeti környezetének - Soproni-hegység jellegzetes képének - fennmaradását és fejlesztését. Tartsa fenn és védje a terület gazdag természeti értékeit, különleges geológiai és hidrológiai adottságait, erdőit, rétjeit, ezeknek az élőhelyeknek ritka növényeit, növénytársulásait és állatvilágát. Őrizze meg a táj kulturális értékeit. Biztosítsa az erdészeti oktatás, továbbképzés és kutatás zavartalan természeti feltételeit. A természetes környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történő felüdülést és élményszerzést. 1.3. A tervezési terület jogi helyzete: A tervezési terület jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület (Harkai fás legelő 31.012, 2000.01.20.), részben ex lege lápként védett. 1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai: A tervezési terület Győr-Moson-Sopron megyében, Ágfalva, Harka és Sopron települések határában helyezkedik el. Három jól elkülönülő mozaikra osztható: Arbesz-rét, Harkai fás legelő, Harkai nagy rét. 1.4.1 Arbesz-rét: A tervezési területek északnyugatról az osztrák-magyar államhatár, keletről, délkeletről szántók és szőlők, délről erdő, délnyugatról az egykori vasúti töltés, nyugatról a Borsó-hegy erdeje határolja középpontjának koordinátái: EOV (X): 457774 és EOV (Y): 263703 1.4.2 Harkai fás legelő: Sopron - Harka közúttól északi irányban a Soproni-hegység keleti szélén a Soproni Tájvédelmi Körzet és a Harkai kúp között fekszik. középpontjának koordinátái: EOV (X): 465517 és EOV (Y): 259556 1.4.3 Harkai nagy rét: Harkától délre, a település és a Kecske- és a Gida-patak által lehatárolt területen fekszik. középpontjának koordinátái: EOV (X): 466603 és EOV (Y): 256340 A tervezési terület áttekintő térképe a 8.3.1. térképmellékletben található. 2
Általános információk 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok: A tervezési terület jelentős részben a Magyar Állam tulajdonában (85%), ezen belül 31% Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 54% pedig az ÁPV Rt. kezelésében van kezelésében van. A területen jelentős még az önkormányzatok tulajdona. Magánszemélyek birtokában a terület elhanyagolható része, kevesebb, mint 1% van. 1. táblázat: A tervezési terület tulajdonosi összetétele a következő: Szektor Szektor név Terület (ha) % 16 központi költségvetési szervek 134.4483 85.897 61 egyéni területek, ha a jogi jelleg 3, 4, 5 8.1322 5.1955 34 részvénytársaság 1.2 0.7667 53 önkormányzatok 12.7429 8.1412 Összesen: 156.5234 100 A tervezési területen vadászati joggal a Hubertus VT rendelkezik. Egyéb szolgalmi vagy használati jogról nincs tudomásunk. 1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások: 1.6.1 Településrendezési tervek Sopron Településrendezési Terve, helyi építési szabályzatai Ágfalva Településrendezési Terve Harka Településrendezési Terve 1.6.2 Üzemtervek Hubertusz VT Vadgazdálkodási Üzemterve (1997-2007) Soproni Körzet Erdészeti Üzemterve 2004-2014 1.6.3 Jogszabályok: 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól; 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról; 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és a területrendezésről; 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről; 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről; 1996. évi LV. tv. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelettel; 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról; 3
Általános információk 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól; 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről; 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról; 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. 221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről; 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről; 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről 1.6.4 Műszaki irányelvek: MI-13-25, MI-13-38, MI-13-39, MI-13-45, MI-13-49, MI-13-56, MI-13-57 1.6.5 Szabványok MSZ 20376-1, MSZ 20376-4, MSZ 20380, MSZ-13-195, MSZ-13-202 1.6.6. Egyéb tervek Az Ikva-patak Sopron Híd utca és Országhatár közötti mederszakaszának árvízvédelmi koncepcióterve Sopron, Észak-Déli összekötő városi forgalmi út (Megvalósíthatósági tanulmány) Ikva patak komplex vízgazdálkodási alapterv (Megalapozási tervdokumentáció) 4
Általános információk 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája: A természetvédelmi kezelési terv készítője: Takács Gábor természetvédelmi felügyelő, Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. Az anyag a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővédelmi Tanszéke által készített előzetes anyag felhasználásával készült. A tervezési terület természetvédelmi kezelési feladatait a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság látja el. A terület az Igazgatóság Fertő-Hanság Tájegységének Soproni Őrkerületéhez tartozik. A terület felelőse Kozák Gábor őrkerület vezető (mobiltelefon: 06 30 2802581), aki őrszolgálati hatósági és egyéb kezelési feladatokat végez. A feladatok és hatáskörök pontos leírása a munkaköri leírásokban van rögzítve. A Tájvédelmi Körzet személyzetén kívül a tervezési területtel kapcsolatos természetvédelmi kezelési feladatokat további 9 fő végzi. A őrkerület központja Sopronban található az ún. Kakasos Házban. Itt a terület kezelésével kapcsolatos infrastruktúra (számítógép, telefon, fax) rendelkezésre áll. 5
Leírás 2. LEÍRÁS A tervezési terület a Fertőmelléki-dombság kistáj területén helyezkedik el. 2.1. Környezeti jellemzők 2.1.1. Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1800 óra körüli, nyáron a napsütés 700 óra, télen pedig 170 óra körül valószínű. A táj 40 éves átlagos csapadékmennyisége 737 mm, tenyészidőszaki csapadék átlaga 453 mm, maximális csapadékmennyisége 1130 mm, minimális csapadékmennyisége 451 mm. Évi középhőmérséklete 9,0 ºC, januári hőmérséklet -1,5 ºC, júliusi hőmérséklet 19,5 ºC. A terület humiditási száma: 82. 2.1.2. Hidrológia A tervezési területre és környezetére jellemző a jelentős lefolyás és vízfelesleg, ennek ellenére csak kisebb vízfolyásai vannak. Az Arbesz-rét északi-északnyugati oldalán, a határ mentén folyik az Ikva-patak, melynek vízgyűjtőjéhez a teljes tervezési terület tartozik. Az Arbesz-rét vizeit egy árok vezeti le a Liget-patakon keresztül az Ikvába. A Harkai fás legelő nyugati lejtőjének aljában a Gida-patak folyik, mely a Harkánál találkozik a Kecske-patakkal és veszi körül a Harkai nagy rétet. Utóbbi patakok Ausztrián keresztül érkeznek az Ikvába Nagycenknél, immár Arany-patak néven. 2.1.3. Felszínalaktan: Az Arbesz-rét területe részben sík, részben enyhe keleti kitettségű lejtő. A Harkai fás legelő keleti oldala plató, míg nyugati oldalán erősen lejt a Gida-patak medréig. A Harkai fás legelő területe szinte teljesen sík. 2.1.4. Földtan, vízföldtan A terület geológiai felépítésében meghatározó jellegűnek tekinthető az újpleisztocén kavicstakaró, amelyet jégkori vályog, átmosott löszös üledék és jelenkori hordalékagyag borít, alatta pedig vízzáró bádeni agyag (harmadidőszaki üledék) található. 2.1.5. Talajtan A területen részletes talajvizsgálatok eddig nem történtek. A terület talajára elsősorban az erdőtalajok jellemzőek. A Soproni-hegység legnagyobb részét (82%) savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok borítják, amelyek 20-40cm vastag termőrétege sok mállott, vagy részben mállott durva vázrészt tartalmaz. Agyagpalán képződtek, sekély termőrétegük miatt szélsőséges vízgazdálkodásúak és az erős kilúgzás következtében erősen savanyú kémhatásúak. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok Soprontól nyugatra löszös, míg délre és keletre harmadidőszaki üledéken képződtek. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk a mélyebb termőrétegű löszön kedvezőbb, míg a harmadidőszaki üledékeken szélsőséges. A harmadidőszaki üledéken képződött talajok erősen savanyú, míg a löszös üledéken kialakultak gyengén savanyú kémhatásúak. 6
Leírás 2.2. Biológiai jellemzők 2.2.1. Növénytársulások A tervezési terület részletes botanikai feltárása csak részben történt meg, az előzetes vizsgálatok (Tímár Gábor, Varga Tamás és Szmorad Ferenc munkái alapján) eredményei alapján a tervezési terület a következőképpen jellemezhető: Az Arbesz-rét legmélyebben fekvő, állandóan vizes területein kis kiterjedésű foltokban találjuk a következő társulásokat: Élessásos (Caricetum gracilis) Mocsári sásos (Caricetum acutiformis) Parti sásos (Caricetum ripariae) Patak menti magaskórós (Angelico-Cirsietum oleracei) A szintén mélyen fekvő, de csak időszakosan víz borította területen mocsáréteket és láprétek kisebb nagyobb foltjai helyezkednek el: Nyúlfarkfüves láprét (Sesleritum uliginosae) Ecsetpázsitos mocsárrét (Carici - Alopecuretum pratensis) Sédbúzás mocsárrét (Agrostio-Deschampsietum caespitosae) A rét magasabban fekvő, jó vízellátottságú területeit mezofil kaszálórétek borítják. Utóbbiak találhatók a legnagyobb kiterjedésben: Franciaperje-rét (Pastinaco-Arrhenatheretum) Verescsenkesz-rét (Anthyllido-Festucetum rubrae) A patak mentén kisebb égerligetet találunk, mely helyenként égerláp jelleget mutat. A Harkai fás legelő jellegzetes fás legelő, amely az országosan védett Harkai-kúpot összeköti a Soproni Tájvédelmi Körzet egyéb területeivel. 150-180 éves, hatalmas méretű, mutatós és morfológiailag is igen változatos molyhos tölgyei (Quercus pubescens, Quercus virgiliana) cserei (Quercus cerris), kocsányos tölgyei (Quercus robur) és kocsánytalan tölgyei (Quercus petraea sl.) nemcsak természeti emlékek, de génrezervációs és diverzitás védelmi szempontból is jelentősek. A területen lévő kis erdőfoltok döntő részben szintén az egykori tölgyerdő maradványai, néhány igen idős faegyeddel. Értékes a Brand-majorhoz vezető út mellett fennmaradt idős vadgesztenye fasor és a major melletti kis mocsártölgy (Quercus palustris) csoport is. A viszonylag érintetlen Gida-patakot változatos patakmenti növényzet kíséri éger, szürke nyár, kocsányos tölgy fákkal, többféle cserjével. A patak mellett, vizenyős területeken nádas (Phragmitetum communis) foltok alakultak ki. A Harkai nagy rét legmélyebben fekvő területein, elsősorban a Kecske-patak mentén nádasokat és magaskórósokat találunk: Nádas (Phragmitetum communis) Patak menti magaskórós (Angelico-Cirsietum oleracei) A terület legnagyobb részét azonban üde mocsárrétek és láprétek borítják. Ezek a foltok a legfajgazdagabbak és védett fajokban rendkívül gazdagok: 7
Leírás Nyúlfarkfüves láprét (Sesleritum uliginosae) Sédbúzás mocsárrét (Agrostio-Deschampsietum caespitosae) A rét falu felöli végén másodlagos, fajszegény mezofil gyepeket találunk. A környező területekre mezőgazdasági és erdőterületek jellemzőek (lásd. 8.2.5 térképmelléklet). Az Arbesz-rét közvetlenül határos a Soproni TK védett erdeivel. A nem védett oldalon zömmel kis- és nagytáblás szántók határolják, közöttük mezővédő fasorokkal. A Harkai fás legelőtől keletre nagy kiterjedésű szőlőket találunk, de itt található Sopron város szeméttelepe is. Délre szintén szőlők és kisebb mennyiségen ültetett erdők helyezkednek el. Nyugatra, mintegy a legelő folytatásaként nagy kiterjedésű intenzív legelők fekszenek. A Harkai nagy rét közvetlen környezetét nagy- és kistáblás szántóföldek jellemzik, de kissé távolabb szőlőket, és erdőfoltokat is találunk. 2.2.2. Növényvilág A területen az eddigi kutatások alapján a következő védett fajok kerültek kimutatásra (Tímár Gábor, Király Gergely, Szmorad Ferenc, Varga Tamás és Takács Gábor adatai): Az Arbesz-rét védett növényfajai: Latin név Veszélyeztetettség Eszmei érték (Ft) Egyedszám Alchemilla glabra AV 2000 több száz tő Alchemilla subcrenata 10 tő Carex davalliana AV 5000 néhány tucat tő Carex echinata PV 5000 néhány tucat tő Dactylorhiza majalis AV 10000 több száz tő Eriophorum angustifolium PV/AV 5000 néhány tő Eriophorum latifolium PV/AV 5000 néhány tő Euphorbia verrucosa PV - néhány tucat tő Hypericum maculatum PV 5000 több ezer tő Iris sibirica PV 10000 50-100 tő Myosotis caespitosa 5000 néhány tucat tő Neottia nidus-avis 2000 néhány tucat tő Orchis morio PV 10000 néhány tucat tő Phyteuma spicatum 5000 néhány tucat tő Sesleria uliginosa PV 2000 több ezer tő Veratrum album 2000 néhány tucat tő 8
Leírás A Harkai fás legelő védett növényfajai: Latin név Veszélyeztetettség Eszmei Egyedszám érték (Ft) Carlina acaulis AV 10000 néhány tucat tő A Harkai nagy rét védett növényfajai: Latin név Veszélyeztetettség Eszmei Egyedszám érték (Ft) Carex davalliana (KV) 5000 30 tő Dactylorhiza majalis AV 10000 800 tő Eriophorum angustifolium PV 5000 400 tő Gentiana pneumonanthe PV 10000 500 tő Iris sibirica PV 10000 200 tő Orchis morio PV 10000 80 tő Parnassia palustris AV 10000?? tő Sesleria uliginosa PV 2000 több ezer tő Sonchus palustris 2000?? 2.2.3. Állatvilág A terület állatvilágára nézve nem készültek részletes felmérések, de eddigi adatainak alapján az Arbesz-réten rendszeresen fészkel a haris (Crex crex) és a területen biztosan él a Lycaena dispar (Natura 2000) és a Limenitis populi (Natura 2000). A terület futóbogár faunáját Gulyás Levente vizsgálata és a következő védett fajokat mutatta ki: bőrfutrinka (Carabus coriaceus), változó futrinka (Carabus scheidleri), ragyás futrinka (Carabus cancellatus), ligeti futrinka (Carabus nemoralis), kék futrinka (Carabus violaceus). A Harkai fás legelő elsősorban madártani szempontból jelentős, rendszeresen előfordul a héja (Accipiter gentilis),a vörös vércse (Falco tinnunculus), az egerészölyv (Buteo buteo) és a karvaly (Accipiter nisus). 9
Leírás 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 2.3.1. Mezőgazdaság A tervezési terület művelési ágak szerinti megoszlása az alábbi táblázatban található: 2. táblázat: A tervezési terület megoszlása művelési ág szerint Művelési ág % Terület (ha) erdő 2.29 3.5844 gyep (legelő) 84.66 132.5129 gyep (rét) 6.01 9.4083 kivett árok 0.30 0.4703 kivett saját használatú út 0.50 0.7836 nádas 4.13 6.4678 szántó 1.79 2.8025 szőlő 0.31 0.4936 Összesen: 100.00 156.5234 A tervezési terület mindhárom területrészén a jellemző művelési ág gyep (90%). Az Arbeszrét és a Harkai nagy rét gyepeit kaszálóként hasznosítják, általában évi kétszeri kaszálással. A Harkai fás legelő területét részben lovakkal (5-6 db), részben birkával (500-600 db) legeltetik, de hasznosítás nem terjed ki a teljes területre. A szántó művelési ágban levő területeken jelenleg nem folyik intenzív növénytermesztés, az ingatlan spontán visszagyepesedett. A nádas művelési ágú területen jelenleg semmiféle művelés nem folyik. Az egyéb művelési ágú területek csekély kiterjedésük miatt nem jelentősek. 3. táblázat: Az egyes részterületek megoszlása művelési ág szerint Művelési ág Arbesz-rét Harkai fás legelő Harkai nagy rét gyep (legelő) 32.16 76.14 24.22 kivett saját használatú út 0.49 0.29 gyep (rét) 9.40 erdő 3.58 nádas 6.46 szőlő 0.49 kivett árok 0.47 szántó 2.80 Összesen 32.63 99.66 24.22 10
Leírás 2.3.2. Erdőgazdálkodás a) A tervezési terület erdőterületeinek erdőrészlet szintű felsorolása: Községhatár Hrsz Terület (ha) Művelési ág Erdészeti azonosító Sopron 0492/4b 3,0241 erdő Sopron 220 B Sopron 0504/5b 0,5603 erdő Sopron 220 A Elsődleges rendeltetés Lakott terület védelem Lakott terület védelem b) Az erdőkben lévő védett természeti értékek ismertetése A részletes botanikai és zoológiai vizsgálatok elkészültéig nem ismert. c) A tervezési területen hatályban lévő körzeti erdőtervek vagy erdőállomány-gazdálkodási tervek (erdőtervek) és üzemtervek felsorolása. A következő erdőtervezések esedékessége: A tervezési területen a Soproni Körzet erdőterve (2004-2014) van érvényben. d) A terület erdőgazdálkodásának jellemzői, az erdőállomány vázlatos jellemzése az erdőterv figyelembevételével, fafaj és korosztály szerinti összetétele, egészségi állapota. Az erdők múltjára vonatkozó jellemzések. Mindkét erdőrészlet fasorként funkcionál, jó egészségi állapotúak. e) Erdőgazdasági infrastruktúra (feltáró hálózat) jellemzése. Nincs jelentősége, két erdőrészletről van szó, az erdőrészlet több oldalról könnyen megközelíthető. 2.3.3. Vadgazdálkodás a) A védetté nyilvánító jogszabályban előírt - vadgazdálkodást, vadászatot érintő - természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak, egyéb kötelezettségek ismertetése: A védett területen etetők, szórók, sózók elhelyezése tilos. A védett területen vadtenyésztés, vadkibocsátás nem engedélyezhető. Vadföld létesítése, művelése nem megengedett. b) A tervezési területen lévő vadászterületek erdőrészletek szerinti felsorolása: Lásd. 2.3.2.a fejezetben. c) A tervezési terület vadászterületein előforduló védett növény- és állatfajok élőhelyének ismertetése: A tervezési területen eddig megtalált védett növények ismertetése a 2.2.2 fejezetben található. Az egyes fajok pontos elterjedésének vizsgálata eddig nem történt meg. 11
Leírás d) A tervezési területen hatályban lévő körzeti vadgazdálkodási tervek és vadgazdálkodási üzemtervek felsorolása: Hubertus VT (103600) Vadgazdálkodási Üzemterve (1997-2007). A vizsgált területnek nincs hatályos Körzeti Vadgazdálkodási Üzemterve. 2.3.4. Halászat, horgászat A tervezési területen horgászás és halászati tevékenység nincs. 2.3.5. Üdülés és idegenforgalom A tervezési területre az üdülés és idegenforgalom nem jellemző. Itt kell említést tenni az ágfalva melletti Arbesz-réten jellemző lovasturizmusról, ami a közeli lovardából indul. Jelenleg ez nem fenyegeti a láprétet, de fokozódása nem kívánatos. A Harkai fás legelőn szintén folyik lovas oktatás, de ez zömmel a karámokon belül történik. 2.3.6. Települési viszonyok A tervezési terület lakott településtől (Sopron, Ágfalva, Harka) viszonylag távol (± 2 km) található. Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten nincs építmény, de a Harkai fás legelő területén több épület található a Brand-major részeként. Ezek zömmel a terület hasznosításában részt vevő állatok elhelyezésére szolgálnak. 2.3.7. Ipar, bányászat A tervezési területen ipari és bányászati tevékenység nincs. 2.3.8. Oktatás, bemutatás A tervezési területen oktatás, illetve bemutatás jelenleg nincs, de könnyű megközelíthetősége miatt mindhárom részterület alkalmas a bemutatásra. Jelenleg semmiféle információs tábla nincs kihelyezve. 2.3.9. Kutatás Kutatás tekintetében erősen elmaradott terület. A múlt századi - e század eleji kutatók adatairól - pontos helymegjelölések híján - csak feltételezhetjük, hogy erre a területre (is) vonatkoznak (összefoglalásuk: Gombocz 1906). A kutatások a vasfüggöny közvetlen közelsége miatt sokáig szüneteltek, újabban konkrét florisztikai adatokat Csapody István cikkében találunk (Csapody, 1993). Az 1990-es években a Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani Tanszékének hallgatói és oktatói végeztek kutatásokat a területen, ezek közül kiemelkedik Tímár Gábor, Szmorad Ferenc és Király Gergely munkássága. 12
Leírás A területen 2003 óta folyik rendszeres felmérés, elsősorban az európai jelentőségű élőhelyek és fajok (Lycaena dispar) helyzetének vizsgálatára a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében. 2.3.10. Egyéb használat Nem jellemző a területen. 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek A területen jelenlegi ismereteink szerint kultúrtörténeti érték nem található. 2.4. Táji értékek A Harkai fás legelő vagy más néven harkai plató, Sopron környékének egyetlen igazi fás legelője, a soproniak egyik sokat használt rekreációs területe. 2003-ban egyedi tájértéknek lett jelölve. 13
Leírás 2.5. Adatbázisok 2.5.1. Számítógépes adatbázisok A területre vonatkozó adatbázis jelenleg nincs. A vonatkozó biotikai adatok egységes formátumban, a jelenleg készülő Természetvédelmi Információs Rendszer szerkezetének megfelelően vannak tárolva. 2.5.2. A tervezési területre vonatkozó térképanyag Topográfiai térképek (nyomtatott és szkennelt raszteres formában): 1:10000 Gauss-Krüger térképek: L-33-10-C-c-3 szelvény 1:25000 Gauss-Krüger térképek: L-33-10-C-c szelvény 1:50000 Gauss-Krüger térképek: L-33-10-C szelvény 1:10000 EOTR térképek: 71-431, 71-413 és 71-414 szelvények Digitális topográfiai térképek DTA-50 Digitális Topográfiai Alaptérkép - 1:50000 OTAB 2.0 Digitális Topográfiai Alaptérkép 1:100000 Egyéb tematikus térképek: 1:100000 agrotopográfiai térkép 1:10000 erdőgazdasági üzemi térképek: EN-5-25 szelvény 1:2880 ingatlan-nyilvántartási térkép Történeti térképek: I. katonai felmérés II. katonai felmérés III. katonai felmérés 2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyagok Légifelvételek: Repülési szám Filmtípus Képméretarány Felhasználás Megrendelő Archívum 1983-028 ff.pán. 1:10 500 TÁEG erdőtervezés ÁESZ EFE 1983-031 ff.pán. 1:10 500 TÁEG erdőtervezés ÁESZ EFE 1983-370 ff.pán. 1:50 000 topográfiai térkép felúj. MH TÉHI EFE 1983-368 ff.infra 1:30 000 topográfiai térkép felúj. MH TÉHI EFE 1986-097 infra sz. 1:10 500 Bánky doktori kutatás EFE FÖMI 14
Leírás Repülési szám Filmtípus Képméretarány Felhasználás Megrendelő Archívum 1986-125 színes 1:10 500 Bánky doktori kutatás EFE FÖMI 1988-179 infra sz. 1: 8 000 Fertő NP vegetációtérkép EFE FÖMI 1988-188 infra sz. 1: 8 000 Fertő NP vegetációtérkép EFE FÖMI 1988-191 színes 1: 8 000 Fertő NP vegetációtérkép EFE FÖMI 1989-064 színes 1: 8 000 Fertő NP vegetációtérkép EFE FÖMI 1989-110 infra sz. 1: 8 000 Fertő NP vegetációtérkép EFE FÖMI 1989-111 infra sz. 1: 8 000 Fertő NP vegetációtérkép EFE FÖMI 1989-134 infra sz. 1: 8 000 Fertő NP vegetációtérkép EFE FÖMI 1990-071 ff.pán. 1:14 400 EOTR felmérés BGTV FÖMI 1990-057 ff.pán. 1: 8 000 EOTR felmérés BGTV FÖMI 1990-058 ff.pán. 1: 8 000 EOTR felmérés BGTV FÖMI 1990-059 ff.pán. 1: 8 000 EOTR felmérés BGTV FÖMI 1990-070 ff.pán. 1: 4 500 EOTR felmérés BGTV FÖMI 1991-061 infra sz. 1:31 000 Duna "magas" FÖMI EFE 1992-015 ff.pán. 1: 6 000 Sopron városrendezés Sopron FÖMI 1992-340 infra sz. 1: 7 000 Aszalfő projekt EFE EFE 1992-342 ff.pán. 1.12 000 TÁEG erdőtervezés ÁESZ EFE 1999 infra sz. 1:30000 Phare projekt NYME NYME Űrfelvételek: 1987 Landsat TM 1991 Landsat TM 1995 SPOT P 1998 Landsat TM 1998 SPOT4 2000 Landsat ETM A tervezési területre számos digitális és analóg (dia és papírkép) áll rendelkezésre a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság archívumában. Ezek feldolgozása és adatbázisba rendezése folyamatban van. 15
Célkitűzések meghatározása 3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A tervezési terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése Kritérium Minősítő jellemző Jelentőség Méret Kicsi, de elegendő a természeti értékek megőrzéséhez ++ Sokféleség Közepes ++ Természetesség Jó állapotú, természetes, illetve természetközeli +++ Ritkaság Helyileg kiemelkedő +++ Sérülékenység Sérülékeny +++ Jellemzőség A terület található élőhelyek ++ Elhelyezkedés Kapcsolt a Soproni-hegységgel +++ A tervezési terület története Ismeretlen ++ Potenciális természetvédelmi érték Elsősorban növénytani, tájképi ++ Különleges jelentőség Nem ismert + (Országos szinten + = nincs vagy nem ismert a jelentősége, ++ = kicsi a jelentősége, +++ = közepes jelentőségű, ++++ = nagy jelentőségű, +++++ = kiemelkedő jelentőségű) 3.1.1. Méret A tervezési terület kiterjedése a Sopron környéki, hasonló jellegű területekhez képest megfelelő. A természetvédelmi védettség okaként szolgáló élőhelyek és fajok fennmaradásához elégséges. Hasonló, patakok menti láprétek és fás legelők Magyarország területén nem ritkák, de kiterjedésük mindenhol csökken. 3.1.2. Sokféleség A tervezési terület termőhelyi adottságai ugyan nem túlságosan változatosak, azonban az előforduló élőhelyek a tervezési terület kiterjedéséhez képest meglehetősen sokfélék. 3.1.3. Természetesség Mindhárom részterület jelentős emberi hatás alatt áll, ennek ellenére az Arbesz-rét és a Harkai nagy rét nagyobb része természetesnek tekinthető, a többi terület pedig természetközeli állapotú. 16