Seregi János Festetics Imre emlékének megőrzése a Bakonyerdő Zrt tevékenységében Keeping memories of Festetics Imre, activities of the Bakonyerdő Company seregij@t-online.hu Kaposvári Egyetem, 7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40., egyetemi tanár Összefoglaló A célt alátámasztja a Bakonyerdő Zrt. ars poétikája: Mindenünk a természet! és Festetics Imre jelmondata: Személyesen és fáradhatatlan mozgalommal dolgozz, ha meg akarod tudni, hogy mit írt elő a természet szabályként, önmaga számára. A megvalósításban Vörösmarty Mihály Titka Teremtésnek című (1842) versében írt, egymondatos jelszava is realizálódhat: Titka teremtésnek, a természetbe merült el: Vizsgáld ezt, s jobban értheted egykor amazt. (Forrás: Bakonyerdő Zrt. média anyagok) A Bakonyerdő Zrt. felismerte, hogy a társadalom természetes környezet iránti érdeklődésének felébredésével a környezettudatos gondolkodás formálásában és a környezeti nevelésben fontos szerepet kell vállalnia. A cél tehát világos volt 2012 tavaszán: Állatpark létrehozása Keszthely Gyenesdiási határában. A helyből és a célból adódott az elnevezés is. Festetics Imre a Keszthelyi történelmi család kiemelkedő egyénisége, a magyar állattenyésztési genetika világhírű (de kissé elfelejtett) megalapítója. Az Állatpark három területrészből áll, összesen 4,2 hektáron, bemutatva az őshonos magyar házi- és vad állatfajokat és fajtákat, azok tartási módját. A park területén ma (2012 óta) 9 tenyésztőtől származó, 17 fajból és fajtából álló 84 egyed él, nem számítva az eddigi időszak szaporulatát. A látnivalók kapcsolódnak a Bakonyerdő Zrt. oktatási tevékenységéhez, a keszthelyi Georgikon Kar hallgatóinak és a látogatók ismereteinek bővítéséhez. A Részvénytársaság vezetése jelentős állami támogatással és a környező Önkormányzatok segítségével tovább lépett. Darnyay-Dornyay Bélának, a Keszthelyi Hegység értékeinek feltárási munkáját folytatva, az Állatpark szomszédságában kialakította és 2014 októberében megnyitja a Természet Házát, Bakonyi Attila építész Göcseji kerített házra utaló nagyszerű tervét, Takács Győző képzőművész szobraival. Így válik teljessé a 250 éve született Festetics Imre munkássága, beteljesülhet a mondás: Csak a láng terjesztheti a lángot! A szerző köszönetét fejezi ki a következő szakembereknek a témában nyújtott segítségükért: Varga László, Mészáros Gyula, Horváth Iván, Novákné Szőke Anett, Szakács István, Seregi János, Takács Győző. A Festeticsek története: Állatorvosi pályámat Vas megye határszéli területén kezdtem, ahol három községben: Horvátlövőn, Felsőcsatáron és Nardán horvátok között dolgoztam. A közöttük eltöltött négy év alatt ragadt rám néhány szó, szívembe markol ma is daluk, a Tamo daleko, daleko kraj morja - üzenetük haza. Haza, abba a mára furcsa alakban, de a miénk országba vallják sokan közülük. A ma független Horvátországból hozták magukkal, több mint 500 éve a család és az idősek megbecsülését, tisztaságukat, 361
állatszeretetüket, számos olyan tulajdonságot, amellyel mi is gazdagodhatnánk. Ez a nemzeti érzésük nem bántó, többször náluk járva irigykedve láttam jellegzetes zászlójukat mindenhol, a fürdőnadrágon át a törülközőig díszítő elemként bárhol. A világon egyedülállóan velük, a horvátokkal áll fenn a leghosszabb idejű, több mint 800 éves perszonálunió,816 évig! Történelmünket pedig fémjelzik a két nép közös családjai: a Zrínyiek, a Grassalkovicsok és a későbbiekben tárgyalandó Festeticsek. A Festetics család Horvátországi, Turopoljei származású. Ez a Központi Horvátország: az Ogulin és Kapronca közötti térség volt a mindenkori horvát állam központja, ma is az egyik legfejlettebb területe az országnak részéről indult. A család első ismeretes őse János a 16. század végén említtetik. A család II. Mátyástól kapott nemesi címerlevelet. A Festetics család a németújvári Batthyányiaktól indított:magyarországon először Festetics Pál telepedett le a 17. század közepén, aki 1634-től halálig, 1640-ig gróf németújvári Batthyány Ádám németújvári tiszttartója volt. Családnevét Festeticsként (esetleg Ferszetics, Firstatics) írták le. Előnevét a Tolna vármegye-i Tolnáról vette, mégpedig úgy, hogy feleségül vette tolnai Bornemissza Erzsébetet, s vele kapta a tolnai birtokot is. Fia, szintén Pál (1639/1640 1720) dunántúli vicegenerális volt a család vagyonának megalapozója. Leszármazottai a későbbi időkben mind grófi rangot nyertek, 1766-ban, 1772-ben, 1857-ben és 1874-ben. Sőt, Festetics Tasziló 1911-ben magyar hercegi rangot is kapott főméltóságú címmel. A családnak két főága és több alága létezik. Jelenleg Ausztriában élnek. A továbbiakhoz Festetics Pál kamarai alelnököt tekintjük a család alapítójának Ő 1756-ban rövid ideig a kőszegi kerületi Tábla ülnöke volt, de még ugyanebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz rendelték. 1758-ban udvari, 1759-ben kancelláriai tanácsos lett, majd 1762-ben rangjának megtartásával az Udvari Kamarához került. Ez állásában Mária Terézia bizalmasává lett, akinek felkérésére javaslatokat készített az 1764-i országgyűlés elé terjesztendő királyi előterjesztésekhez, többek között az adó felemelése, a nemesi felkelés reformja, az országgyűlést követően pedig az úrbérrendezés tárgyában. 1772-ben grófi rangot nyert, kinevezték titkos tanácsossá és a magyar kamara alelnökévé. 1777-ben Baranya vármegye főispánjává nevezték ki. 1772-ben három osztályos gimnáziumot alapított, aminek fenntartója is volt egyben. Az ő nevéhez fűződik még Keszthelyen a Szentháromság szobor, a templom főoltára, a heti vásár tartásának joga, Keszthely első tűzoltókocsijának a vásárlása. A Festetics Páltól született utódok: Az ekkor a Festetics családban születettek mindegyikéhez nevezetesség kapcsolható. 362
A CSALÁDFA Julianna (*Jablonca, 1753. október 30.; Bécs, 1824. január 20.), gróf Széchenyi Ferenc felesége, Festetics Júlia Széchenyi István édesanyja György (*Ság, 1755. december 31.; Keszthely, 1819. április 2.) A GEORGIKON ALAPÍTÓJA A GEORGIKON ALAPÍTÁSA A Georgikon ógörög szó eredeti jelentése: a földművelésről szóló tanköltemény; a leghíresebb Vergilius Georgicája. A keszthelyi Georgikon neve ezen túl az alapító keresztnevére is utal. Gróf Festetics György a hazai gazdálkodás fejlesztésére alapította iskoláját, amely 1797 júliusában egy tanárral (Balla Károly) és egy tanulóval kezdte meg működését. Célja az volt, hogy felsőbb szervezetű gazdasági tanintézete és földműves-iskolája legyen, de hamarosan még hat, vagyis összesen nyolc külön rendeltetésű iskolai intézményt egyesített benne, melyek mindegyikének közvetve vagy közvetlenül, eredetileg saját birtokai számára a gazdatiszt-képzés volt a feladata. Az intézményt József nádor 1801. augusztus 23-án szántással avatta fel. Ugyanebben az évben a keszthelyi kis gimnáziumot ötosztályossá emeltette és abban nemes ifjak számára convictust alapított (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át). János (??, 1844.?) - főúr. Szülei gr. Festetics Pál (1722 82) és Bossányi Julianna csillagkeresztes hölgy. Testvérei gr. F. Julianna (1753 1824), György (1755 1819) és Imre (1764 1847). Keszthelyen nevelkedett. 1792 95 között a pozsonyi akadémia diákja volt. Később Bérbaltavári birtokán élt.. Természettudományos érdeklődésű volt, Kitaibel Pál köréhez tartozott. Akárcsak fivérének, Imrének, kapcsolata volt a morvaországi tudományos élettel. Levelezést folytatott gr. Franz Salmmal gazdaságról, irodalomról, többek között a juhtenyésztésről és - nemesítésről (1807 21). A brünni Hesperus c. lap ismertetést közölt F. János parasztokról szóló cikkéről, mely először német nyelven a Topographisches Archivban jelent meg 1821-ben. Témánk szempontjából Imre a fontos. 363 363
Festetics Imre (1764-1847) Személyesen és fáradhatatlan szorgalommal dolgozz, ha meg akarod tudni, hogy mit írt elő a természet szabályként önmaga számára. Festetics Imre jelmondata Festetics Imre, egy Vas megyei arisztokrata volt az első magyar tudós, aki önálló örökléstani munkát közölt egy nemzetközi tudományos folyóiratban. Festetics Imre1764. december 2-án született Simaságon és 1847. április 4-én halt meg Kőszegen születése és halála egyaránt Vas megyéhez kötik. 1791-ben vette feleségül Boronkay Katalint. Gyermekeik Kőszegen, Simaságon illetve Kőszegpatyon születtek. Az utódok sorsa éppen az apának a beltenyésztéséről vallott nézeteinek a fényében érdekes. Egyik fia, István (1798-1835) ugyanis 1829 tájékán Chernel Saroltát vette feleségül. István gyermekei közül Elek (1834-1916) Chernel Krisztina férje lett, leánya Mária (1836-1910) viszont Chernel Kálmánhoz, a magyar természettudományban jelentős Chernel dinasztia tudós tagjához ment feleségül. Nem tudjuk még, miként ismerkedett meg F. Geissler (von Geissler, 1751-1824) munkásságával. Geissler azáltal teremtett iskolát Közép-Európában, hogy meghonosította és sikeresen továbbfejlesztette, a térségben elterjesztette R. Bakewell (1725-1795) Angliában kidolgozott juhnemesítési és tenyésztői módszerét, röviden: a legjobbat a legjobbal Festetics Imre bizonyítható Brünni kapcsolata, az Ökonomische Neuigheiten szerkesztője, Cs. André, Geissler nézeteinek feltétlen híve és terjesztője volt (Orel és Wood, 1981.)/Szabó T. Attila nyomán/ A magyar genetika első tudományos emléke Alphonse de Candolle (1885) izgalmas tudománytörténeti seregszemléjének (A tudósok és a tudomány fejlődése az utóbbi két évszázadban) tanúságtétele szerint Magyarország 1789 és1829 között a világ tudományos nagyhatalmai közé tartozott. Tudósaink a külföldi tudományos társaságok megbecsült tagjai voltak. Ezeknek a társaságoknak a folyóiratai, évkönyvei bőven szolgálhatnak még meglepetésekkel a magyar, de az egyetemes tudománytörténet számára is. Cikkének főbb felismeréseit és megsejtéseit a következőképpen fogalmazta meg: a. Az egészséges és erőteljes alkatú állatok továbbadják és örökítik jellegzetes tulajdonságaikat. b. A nagyszülők azon tulajdonságai, melyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következő nemzedékekben. c. Azok közé az állatok közé, amelyek több nemzedéken keresztül birtokában voltak a nekik megfelelő tulajdonságoknak, olyan utódok is kerülhetnek, melyeknek eltérő tulajdonságaik vannak. Ezek változatok, variánsok, a természetnek a játékai, melyek továbbszaporításra alkalmatlanok akkor, ha a cél (adott) tulajdonságok átörökítése. d. A beltenyésztésnél feltétel marad a törzsállatok lehető leggondosabb kiválasztása. Csak azok jótékony hatásúak a beltenyésztésben, amelyek döntő mértékben hordozzák a szükséges tulajdonságokat. (A szerkesztő (André) megjegyzése: Véleményem szerin ez a döntő, a fő kérdés.) /Szabó T. Attila nyomán/ A BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZRT A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Zrt.) a Balaton felvidék és a Magas-Bakony erdeinek kezelője, az állami tulajdonú erdővagyonból 62.410 hektáron gazdálkodik. A 364
részvénytársaság erdőterületének 76 százaléka Veszprém, 15 százaléka Zala, 9 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében található. Ez Magyarország egyik legerdősültebb térsége. A Magyar Állam, mint az erdők tulajdonosa elvárja a részvénytársaságtól, hogy a kezelésére bízott erdőterületen megvalósítsa a természet közeli, tartamos és fenntartható erdőgazdálkodást, a természetvédelmi oltalom alatt lévő területek szakszerű kezelését, biztosítsa a magánszféra hatékonyságával vetekedő gazdálkodási tevékenységet, és maradéktalanul feleljen meg az egyre markánsabban megjelenő össztársadalmi igénynek - az erdők közjóléti és közcélú feladatainak - kielégítésében. A Bakonyerdő Zrt.-nél folyó munkát a cég pápai központja irányítja, koordinálja és ellenőrzi. Itt határozzák meg - összhangban a törvényekkel és a változó társadalmi elvárásokkal - a közép- és hosszú távú stratégiai feladatokat, célokat is. A jogi képviseletet is a központ látja el. A Bakonyerdő Zrt. gazdálkodási területén nyolc erdészetet alakított ki. Ezek a következő központokkal működnek: Balatonfüred, Bakonybél, Bakonyszentlászló, Devecser, Farkasgyepű, Keszthely, Monostorapáti, Pápa. A Társaság két fafeldolgozó üzemet is működtet: Magyarország legkorszerűbb parkettagyárát Zalahalápon, és az ország egyik legnagyobb fűrészüzemét Franciavágáson. Vadászati irodája szervezi és koordinálja a vadásztatást, valamint a vadászházak ökoturizmusba való mind teljesebb bevonását is. A hagyományos erdőgazdálkodás mellett egyre jelentősebb szerepet tölt be az erdő közjóléti szerepe. A Zrt. felismerte, hogy a társadalom természetes környezet iránti érdeklődésének felébredésével a környezettudatos gondolkodás formálásában és a környezeti nevelésben fontos szerepet kell vállalnia. Egyre nagyobb igény mutatkozik az erdő közjóléti, természetvédelmi funkciói iránt. Ugyanakkor kiemelt feladata közvetíteni a Zrt. elkötelezettségét a társadalmi igények legteljesebb kiszolgálásának irányába. A Bakonyerdő Zrt. oktatási tevékenysége 3 erdei iskolában valósul meg A BAKONYERDŐ ZRT. FESTETICS IMRE ÁLLATPARKJA A Társaságban a tartamos erdőgazdálkodás mellett egyre nagyobb szerepet szán közjóléti tevékenységének. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Közép-Dunántúli régió természeti kincsekben gazdag részén, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken folytat erdőgazdálkodást. A Balaton-felvidék csodálatos és változatos tájképi megjelenésén túl rengeteg történelmi emlékkel is büszkélkedhet. Működési területén több olyan más jellegű turisztikai centrum található, amely nagyobb tömegeket vonz. Ezzel együtt a közjóléti intézményeinket is látogatják, így ezek folyamatos szinten tartása, fejlesztése elengedhetetlen. A Gyenesdiás-Keszthely elkerülő út mellett kialakított, három területrészből álló, összesen 4,2 hektáros Festetics Imre Állatpark 2012. május 26.- án nyitotta meg kapuit. A látogatók az őshonos magyar háziállatokon kívül megtekinthetik a hazai vadfajok egy részét is. A tanulók, de a keszthelyi Georgikon Kar hallgatói is rendszeresen látogatják az állatparkot. Itt szakvezetés és tájékoztató anyagok, valamint alkalmi előadások, rendezvények segítségével ismerkednek meg Festetics Imre tanaival és a park állatállományának tanulnivalóival. A törekvést Takács Győző képzőművész alkotásai is támogatják. Az Állatpark állatállománya: Szarvasmarhafajták: magyar szürke marha, magyar tarka marha Magyar bivaly Juhfajták: cikta, cigája, magyar racka (fekete, fehér), magyar Lófajták: hidegvérű - muraközi; melegvérű - kisbéri félvér Sertésfajták: mangalica - szőke, vörös, fecskehasú merinó 365 365
Nemesített magyar kecske Magyar szamár Magyar tyúkfélék: fedett nyakúak - sárga - fehér - kendermagos - fogolyszínű kopasznyakúak - erdélyi kopasznyakú - fekete - fehér - kendermagos Pulykafélék: rézpulyka, bronzpulyka Vízi szárnyasok: magyar kacsa (fehér, tarka), magyar fodros lúd (fehér, tarka) Gyöngytyúk Kutyafajták: puli, komondor Hazai vadfajok: gímszarvas, őz, dámvad, muflon, vaddisznó,fácán,fogoly A park területén ma (2012 óta) 9 tenyésztőtől származó, 17 fajból álló 84 egyed él, nem számítva az eddigi időszak szaporulatát. Az állatpark létrehozásával - a környezeti nevelés mellett - Társaságnak az is célja volt, hogy a látogatók: - Szerezzenek tapasztalatokat, közvetlenül gyűjtsenek élményeket élő környezetükről; - Ismerjék meg ezen élőlények alapvető jellemzőit; - Alakuljon ki bennük az ökológiai szemléletmód. Míg a szülők padokon, kiülőkön pihennek, addig a gyerekeknek lehetőségük van a kisállat simogatóban a bébi állatokkal személyesen is megismerkedni. Az állatpark területén ezen kívül játszótér is szolgálja a gyerekek szórakozását. A Részvénytársaság vezetése jelentős állami támogatással és a környező Önkormányzatok segítségével tovább lépett. Darnay-Dorner Bélának, a Keszthelyi Hegység értékeinek feltárási munkáját folytatva, az Állatpark szomszédságában kialakította és 2014 októberében megnyitja a Természet Házát. Ebben a csodálatos épületkomplexusban, egy Göcseji kerített ház vonalát követve (Bakonyi Attila építőművész tervei alapján) a látogató megismerheti a Balaton- Felvidék flóráját és faunáját. Az eseményt Takács Győző képzőművész plakettjei is megörökítik. Az épület előtt a művész két alkotása (szobra): Festetics Imre és Darnay-Dorner Béla portréja áll. Mindezek hirdetik: A Bakonyerdő Zrt és partnerei Keszthely és Gyenesdiás önkormányzata, a Georgikon Kar és a Balaton- Felvidék, a Keszthelyi Riviéra valamennyi lelkes híve és látogatója megismerheti hazánk, e homloknyi ország (Váci Mihály) csodálatos szegletét, annak minden szépségét és értékét. Így válik teljessé a 250 éve született Festetics Imre munkássága, beteljesülhet a mondás: Csak a láng terjesztheti a lángot! 366