Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com Felnőtt hittan 1.7. Jézus galileai működése 3. (Mk 2,13-) BEVEZETÉS: elolvassuk együtt: Mk 2,1-12 TÉMA KIFEJTÉSE Lévi meghívása. Lakoma a vámosokkal Mk 2,13-17: Hol történik az esemény? o A tenger mellett (13. vers), azaz a Galileai-tó környékén, majd pedig valószínűleg Kafarnaum városban, ahol Lévi dolgozott. Mit tudunk Léviről? o Alfeus fia és vámos. o Máté név jelentése Isten ajándéka. A kettős név más apostoloknál is előfordul: János/Márk, Saul/Pál, Simon/Péter. A két különböző nevet egy arám és egy görög név összetételeként szokás viselni, hiszen olyan világban élnek, amikor az arám környezet át van itatva a görög-római jelenléttel. Tehát az a személy, aki nemcsak a saját arám környezetében szerepel, hanem szerepet visel a görög-római síkon is, ilyen nevet vesz fel. 1 Máté esetében a Máté név görög eredetű a Lévi pedig héber. o Jelképe ember, esetleg szárnyakkal. 1 Dr. Takács Gyula: Kézikönyv az evangéliumokhoz, Veszprém, 2006. 261.o.
o Rufinus és Szókratész szerint Etiópiában, Szent Jeromos szerint Perzsiában, mások szerint Szíriában, Makedóniában, Írországban hirdette az evangéliumot, és valószínűleg szentmise közben lett vértanú. Meghívatásának és mártírhalálának megrendítő ábrázolása Caravaggiótól (Róma, S. Luigi dei Francesi, 1597/98). o Máténak tulajdonítják a Pszeudo Máté-evangéliumot, melyben először jelenik meg a jászolnál az ökör és a szamár. o Ünnepe: szeptember 21. Mit jelentett akkor vámosként dolgozni? o Adórendszer az Ó- és Újszövetség idején. Az Ósz-ben a királysággal együtt jelent meg az adó. A királynak járt: birtokadó (Ez 48,21) és tized a gabonából, a borból és a jószágból (1Sám 8,15.17) Ez utóbbi különösen a fogság után vált szokásossá. Az adó alól azok, akik a Templom szolgálatában álltak, mentesek voltak (7,24). A rómaiak földadót (részint természetben, részint pénzben kellett fizetni) és különféle fejadókat vetettek ki, ami vagy függött a jövedelemtől, vagy attól függetlenül a gyermekek és az öregek kivételével minden zsidónak fizetnie kellett (népszámlálás szükségessége Jézus születésekor); s behozatali és kiviteli vámot szedtek. o Templomadó: a 20 évnél idősebb izraelita férfiak fejadója, melyet évente a jeruzsálemi templom fenntartására fizettek. A fogság előtti időkben a kultusz költségeit a királyok fedezték (2Krón 31,3: Ez 45,17-25; 46,13-15), alkalmanként nemesfém- v. pénzgyűjtést rendeztek (2Krón 24,5), a templomban perselyek álltak az önkéntes adományok számára (2Kir 12,5.17; 22,4-7; Mk 12,41-44). A királyság megszűnésével a fogság után vezették be a templomadót, s ezt a diaszporában élők is befizették. Nehemiás idejében a templomadó 1/3 sékel (10,33) volt. Később a Kiv 30,11-16; 38,25 alapján (vö. 2
1Krón 24,6) 1/2 sékelre emelték. Jézus korában tíruszi érmével kellett fizetni, ezért a templomban pénzváltók váltották be a zsidó, görög és római pénzérméket (pénzváltók kiűzése). 1 sékel = 11,4g. 50 sékel = 1 mina (kb. 500 g). 60 mina = 1 talentum (kb. 30 kg) Kövess engem! és Máté rögtön követte Jézust. o Máté hallhatta és láthatta már Jézust, hogy csak úgy ott hagyott mindent. o Nagy hatással lehetett rá Jézus, hogy rögtön életstílust váltott Máté. o Máté tette és az, hogy befogadta Jézust, nagy hatást tett a többi vámosra és bűnösre is, hiszen egy asztalnál ülnek Jézussal. o A farizeusok továbbra is lenézik a kitaszítottakat, de Jézus irgalommal veszi őket pártfogásába. Kérdés a böjtről 2 Mk 2,18-22 Mi is tulajdonképpen a böjt, és hogyan nézett ki ez a valóságban? o Megfosztja magát minden tápláléktól és italtól, esetleg tartózkodik a nemi kapcsolatoktól egy vagy több napon át, napnyugtától napnyugtáig. Jón 3,1-10: Ebben étel és italböjtről olvashatunk. 2 Sám 11,11: Uriás úgymond böjtöt tart a házaséletben is a harc sikeréért. o A böjt az aszkézis, a tisztulás, a gyász, a könyörgés kifejezése. o A Biblia a böjtöt az imádsággal és az alamizsnával együtt azok közé a lényeges cselekedetek közé sorolja, amelyek kifejezik az ember- 2 Felhasznált irodalom: Biblikus Teológiai Szótár, SZIT, Bp. 1972. 149-151. 3
nek az Istennel szemben tanúsított alázatosságát, reménységét és szeretetét. Lásd.: Mt 6,1-17 az alamizsnáról, imádságról és böjtről. A böjt értelme. Mint előbb említettük, a böjt kifejezi az ember alázatát Isten előtt. A böjt egy vallási tett. Az ember Isten felé fordul hittel befogadja Isten működését, a jelenlétébe helyezkedik. Mindezt jól látjuk Mózesnél és Illésnék, amikor 40-ig böjtölnek az Istennel való találkozáskor. Íme további példák, amelyek kihangsúlyozzák a böjtnek a szerepét. mindegyik esetben látható, hogy a böjthöz kérő imádság kapcsolódik s nem az önsanyargatás a lényege. o Mielőtt valami nehéz feladatot vállal (Bír 2,36; Eszt 4,16); o Bocsánatot kér egy vétekért (1Kir 21,27); o Gyógyulásért könyörög (2Sám 12,16.22); o Siránkozik temetésnél (1Sám 3,13; 2Sám 1,12); o Megözvegyülésnél (Jud 8,5); o Valamilyen balszerencse esetén (1Sám 7,6); o Valamilyen csapás megszűnéséért (Joel 2,12-17); o Megnyílni az isteni fénynek (Dán 10,12); o Elnyerni a szükséges kegyelmet egy küldetés teljesítéséhez (ApCsel 13,2) o Felkészülni az Istennel való találkozásra (Kiv 34,28). Jézus is 40 napig böjtöl, melynek értelme a küldetésére való felkészülés. Az Atyára való bizakodó ráhagyatkozás. A böjt gyakorlata az Ószövetségben. A Leviták könyvében jelenik meg a böjt, melyet az engesztelés szertartása előtt kellett megtartania a népnek. Ez örök törvény számotokra. A hetedik hónapban, a hónap tízedik napján böjtöljetek, s ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, sem a közületek valók, sem a köztetek élő idegenek. Ezen a napon végezzék el rajtatok az 4
engesztelés szertartását, hogy megtisztuljatok. Tiszták lesztek az Úr előtt minden bűnötöktől. Legyen ez szombati nyugalom számotokra, és böjtöljetek. Örök törvény ez. (Lev 16, 29-31) o Mi történt ezen az engesztelésen: a szentélynek, a megnyilatkozás sátorának és az oltárnak a kiengesztelése, illetve engesztelés a nép minden mulasztásáért, minden engedetlenségéért és minden bűnéért (vö. Lev 16. fejezet). o A babiloni fogság után még 4 kötelező böjti nap jött ehhez: Jeruzsálem ostroma kezdetének, elfoglalásának, a templom lerombolásának, Gedalja meggyilkolásának napja (Jer 41,1; 52,6). o Lehetett böjtölni buzgóságból is (Mk 2,18-22). A Lk 18,12-ben a vámos és a farizeus esetéről olvasunk. Ebben a farizeus azzal dicsekszik, hogy hetenként kétszer is böjtöl. Miért nem böjtölnek Jézus tanítványai? o Jézus szeretné elkerülni a formalizmus veszélyét. Nem jó, ha gőgből és öntetszelgésből böjtöl valaki (Mt 6. fej.). o Az igazi böjt a felebarát szeretetével társul és az igazságosság keresését jelenti (Iz 58,2-11). Nem választható el az alamizsnától és az imádságtól. Továbbá Isten szeretetéből kell fakadnia. o Ma a böjt célja, hogy az emberek megnyíljanak Isten előtt, várva az Ő második eljövetelét. 5