DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.



Hasonló dokumentumok
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata (elsı forduló)

DR. MOSONYI ALBERT GONDOZÁSI KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM

Család - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

I. Fejezet Általános rendelkezések

Tárgy: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátás átfogó értékelése

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL


I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

/2015. (II.12.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: /2010.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET május 19-i ülésére

11/2000.(VII.20.), 12/2003.(XII.17.), 21/2004.(XII.22.)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

B E S Z Á M O L Ó án tartandó Képviselő Testületi Ülésre

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 11-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS

2/2008. (I.18.) számú rendelet. A szociális ellátásokról (módosításokkal egységes szerkezetben)

A szociális ellátások helyi szabályozásáról. Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

Értény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII. 31.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

Intézményfenntartói társulási megállapodás Szociális intézmény közös fenntartására

Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Szervezeti és Működési Szabályzat 2011.

I. fejezet Általános rendelkezések 1.

Elıterjesztés. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének szeptember 20-i ülésére

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 10/2006. (III. 20.) Kt. rendelete 1

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

A rendeletet hatályon kívül helyezte a 20/2008. (VI.20.) Ökr. 45. (3) bekezdése június 20-ai hatállyal.

Koppány-völgye kistérség szociális alapszolgáltatási koncepciója

Általános rendelkezések A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés

M E G H Í V Ó május 21-én 14 órakor. kezdődő ülésére az Új Városháza Üléstermébe.

Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete. 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról I.

Kiegészítő melléklet Paks Város évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz. 1. Az önkormányzat által ellátott feladatok értékelése

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja és hatálya

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár

M E G H Í V Ó október 9-én (csütörtök) napjára 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

Mikepércs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II. 27.) számú önkormányzati rendelete

Tartalom A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde évi szakmai munkájáról

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Családpolitikai Szótár

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének május 12-ei ülésére

Ellend Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.27.) rendelete A szociális ellátások helyi szabályozásáról

BALATONCSICSÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL TESTÜLETÉNEk. 16/2009.(XI.26.) R E N D E L E T E a szociális és gyermekjóléti ellátásokról

M E G H Í V Ó. Gyál Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2360 Gyál, Kőrösi u Szám: 6955/2016.

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete április 30-i ülésére

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

ELŐTERJESZTÉS. Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testületének december 20. napján tartott nyílt testületi ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága június 22-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S

Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére

GONDOZÁSI KÖZPONT IDŐSEK OTTHONA SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ÉS HÁZIRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Szakmai Program. Lakos Ádám Evangélikus Szeretetszolgálat Boba József A. u. 24. Tel: 06-20/

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda

BUDAPEST XVI. KERÜLET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁJROS. l, XVI. KERÜLETI BUDAPEST 2006.

IDŐSEK KLUBJA SZAKMAI PROGRAMJA. Jóváhagyva: Kálmán Béla polgármester

Készítette: Waffenschmidt Ibolya igazgató. 1. Bevezetés. Gyönk, március 30.

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelete. A szociális ellátások helyi rendszeréről

Megszüntető okirat. 1. A megszűnő költségvetési szerv megnevezése, székhelye, törzskönyvi azonosító száma

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére

A SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA és HATÁLYA

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló évről

Tárgy: Javaslat a Szociális Szolgáltató Központ Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye szociális ellátás létrehozására

Szociális és családtámogatások joga

Csanytelek Község Önkormányzata Képvisel -testülete decemberi ülésére

FEJÉR MEGYE ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2008. (XII.22.) számú R E N D E L E T E

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés március 26-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület december 12-i ülésére. Décseyné Raposa Mária irodavezető

Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Szervezeti Egység Szakmai program

Felelős szerkesztő: Erdős Zsuzsanna módszertani csoportvezető

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Tárgy: A Gondozási Központ Szakmai programjának módosítása

Városlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (XII. 9.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról

BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének július 24.-i ülésére

,,,;,,, üwas Hivatala. rornányszám : 1 %0,21,2 6. Érkezett: 2015 DEC 0 4. Tisztelt Elnök Úr!

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Tartalomjegyzék Bevezetés évi III. törvény (Szociális törvény) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2.

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság

Előterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak:

Idősek Otthona Gödöllő, fokozott ápolást igénylő idősek otthona kialakításának műszaki ellenőrzése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Átírás:

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy: Dorog Város Szociális szolgáltatástervezési koncepciója Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 92. -a rendelkezik a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettségéről: (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (4) A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. (5) A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A jogszabálynak megfelelően Barlangi Katalin, a Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ vezetője megbízás alapján - elkészítette Dorog szolgáltatástervezési koncepcióját. A koncepciót az Egészségügyi és Szociális Bizottság 2008. március 17-i, a Szociális Kerekasztal pedig 2008. március 19-i ülésén megvitatta, és a képviselő-testület számára elfogadásra javasolja. Határozati javaslat: Dorog Város Képviselő-testülete Dorog Város Szociális szolgáltatástervezési koncepcióját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tittmann János polgármester Dorog, 2008. március 19. Dr.Tittmann János s.k. 1

Dorog Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2008. Készítette: Barlangi Katalin szakvizsgázott szociális munkás 2

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS..4 1. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE..4 1.1. A szociális ellátás általános feladatai..5 1.2. Települési önkormányzat feladatai.6 2. DOROG VÁROS JELLEMZŐI 9 2.1. Demográfia 10 2.2. Foglalkoztatottsági helyzet 11 3. A HELYI SZOCIÁLPOLITIKA ELEMEI...12 3.1. A szociális és gyermekellátásokat biztosító intézmények.12 3.2. Pénzbeli és természetbeni ellátások...13 3.3. Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások és szakellátások...17 3.4. Társulási fenntartásban működő intézmények alapszolgáltatásai.26 3.5. A szociális gyermekjóléti ellátások humán erőforrása.36 4. ÖSSZEFOGLALÁS.38 5. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK.43 3

BEVEZETÉS A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény kötelezően előírja, hogy a legalább 2000 lakost számláló településeken az illetékes önkormányzatnak úgynevezett szociális szolgáltatástervezési koncepciót kell készítenie. A koncepció az adott területen élő lakosság demográfiai mutatóin túl felméri a szociális szolgáltatások iránti igényeket, a speciális ellátások biztosításának szükségességét, illetve feltárja azt, hogy az illető önkormányzat miként tesz eleget ellátási kötelezettségének, és hogy az egyes szolgáltatások milyen formában finanszírozhatóak és biztosíthatóak. A jogszabály által előírt koncepciókészítési kötelezettség csak a szociális szolgáltatásokra terjed ki. Az ellátórendszer szerves részét alkotó, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekjóléti szolgáltatások nem szerepelnek a jogszabály által kötelezően meghatározott tartalmi elemek között. Dorog város koncepciójában a teljesség igénye nélkül megemlítésre kerül a gyermekeknek nyújtott ellátások köre. A dokumentum célja, hogy átfogó képet nyújtson a szociális ellátások, szolgáltatások és a személyes gondoskodás rendszeréről, fejlesztési irányairól. A tanulmány első fejezetében a szociális ellátás feladatait tárgyalja, majd Dorog város általános földrajzi elhelyezkedés, gazdaság, infrastruktúra, népesség jellemzőit. A harmadik fejezetben a különböző szociális ellátások bemutatása révén átfogó képet nyújt a város szociálpolitikai eszközrendszeréről. Végül kísérletet tesz a felismert szükségletek és a lehetőségeket összhangba hozva a szociális jövőkép megrajzolására. A tanulmány statisztikai adatok másodelemzésével és esetenként dokumentumelemzés módszerével készült. 1. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE Elsőként tekintsük át a jogi szabályozást és ebből adódóan az önkormányzatok kötelezettségeit és mozgásterét. A vonatkozó jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról ( továbbiakban 4

szociális törvény) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban gyermekvédelmi törvény) 1990. évi LXV. törvény helyi önkormányzatokról 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Dorog Város Önkormányzatának 6/2006. (I.31.) rendelete Dorog város által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó intézmények, illetve szolgáltatások igénybevételéről Dorog Város Önkormányzatának 3/2008. (II. 29.) rendelete a szociális igazgatásról, valamit a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról 1.1. A szociális ellátás általános feladatai A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/E. (1)-(2) bekezdés szerint "A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg A szociális törvény szerint, a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A helyi önkormányzatok a törvényben szabályozott ellátásokon túl, saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A gyermekvédelmi törvény célja, a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve 5

gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Szociális ellátó vagy gyermekvédelmi intézményt működtethet egyház is. 1. 2. A települési önkormányzat feladatai A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: önkormányzati törvény) rögzíti azokat az alapelveket, kötelezettségeket, amelyeket a helyi önkormányzatoknak el kell látnia, továbbá - helyzetétől függően - felvállalhat, létrehozhat. Az önkormányzati törvény szerint: 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: [ ] közreműködés [ ] a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kissebségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A szociális és a gyermekvédelmi törvény szerint a települési önkormányzatok feladatai a személyes szociális és gyermekvédelmi gondoskodás keretében: Szociális alapszolgáltatások, ezen belül: 6

a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás b) étkeztetés; c) házi segítségnyújtás d) családsegítés e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás f) közösségi ellátások g) támogató szolgáltatás h) utcai szociális munka i) nappali ellátás Alapszolgáltatási központ intézményében biztosított ellátások: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d) gyermekjóléti szolgáltatás Az alapszolgáltatás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásának biztosítása valamely alábbi intézményben a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény (10-150 fő), b) a rehabilitációs intézmény (10-150 fő), c) a lakóotthon, d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (10-150 fő), e) az egyéb speciális szociális intézmény A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások biztosítása a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) gyermekek napközbeni ellátása, bölcsődei ellátás családi napközi házi gyermekfelügyelet c) gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülő gyermekek átmeneti otthona családok átmeneti otthona 7

A gyermekvédelmi szakellátáshoz való hozzájutás biztosításaként az otthont nyújtó ellátás megoldása, az alábbi formák valamelyikében, nevelőszülőnél a fenntartó támogatásával, ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben a területi gyermekvédelmi szakszolgálat közreműködésével. A Szociális törvény szerint: 86. (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz különös tekintettel a családsegítéshez- való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-ig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat [ ] köteles biztosítani. A települési önkormányzat harmincezer főnél több állandó lakos esetén, a tízezernél több lakosú településen biztosítandó ellátásokat, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, ahol ötvenezer főnél több állandó lakos él, utcai szociális munkát is köteles biztosítani. Más itt nem említett ellátást a megyei illetve a fővárosi önkormányzat köteles biztosítani. A települési önkormányzatok feladataikat maguk, vagy más szervekkel, személyekkel történt szerződéskötés útján, illetve társulásban láthatják el. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. A helyi önkormányzatnak személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet kell alkotnia. 8

A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - évente átfogó értékelést készít, amelyet a képviselőtestület megtárgyal. Az értékelésről tájékoztatja a megyei gyámhivatalt. 2. DOROG VÁROS JELLEMZŐI A város Komárom-Esztergom megye keleti részén, a Pilis és a Gerecse által közbezárt völgy északi bejáratánál található. A 10-es számú főközlekedési út mentén, a fővárostól mintegy 38 km-re, 1155 hektár nagyságú területen fekszik. Gazdasága hagyományosan a szénbányászatra épült, mely fénykorát az 1960-as években élte. A 2003-as évben befejeződött a széntermelés, a kiszolgáló üzemek mindegyike megszűnt. Ekkor már folyamatban lévő gazdasági szerkezetváltás, a bányabezárás követőn felgyorsult. Számos üzem átalakult, magánkézbe került, illetve számos új is megtelepedett a városban. Az ipari parkot 1999-ben alapították. A város közigazgatási terültén 4927 lakás található, ennek megközelítőleg a fele lakótelepi, a fele kertvárosi lakókörnyezetben. A városban 98 utca, 10 lakótelep és 7 tér található. Két utca kivételével mindegyik rendelkezik közcsatornával és felszíni vízelvezető rendszerrel. Ivóvízzel ellátott lakások aránya közel 100%, több mint 99%-ukban meleg vízellátás, és vízöblítéses WC. A szennyvíz csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 88%. A lakások átlagos alapterülete 66 négyzetméter. Az ingatlanok 25%-a távfűtéses, 33%-ában gázfűtés található. 2.1. Demográfia Születés és halálozás 2003-2007 közötti években 2003 2004 2005 2006 2007 Születés 117 121 110 111 121 Halálozás 186 173 148 131 159 Forrás: KSH Az elmúlt öt évet tekintve a születési mutatók hullámzóak ugyan, de lassú emelkedést mutatnak, de a halandósági mutatókkal összehasonlítva - ami minden évben meghaladta a születések számát megállapítható a népesség természetes fogyása, melyet az elmúlt három év állandó lakónépesség számának csökkenése igazol. 2005 2006 2007 9

Állandó lakosságszáma 12.789 12.714 12.667 Forrás: Dorog, Népesség nyilvántartás A lakosság számának lassú csökkenését az elmúlt évek lakáscélú beruházásai és a környező gazdasági szektor jelentős foglalkoztatási igénye sem volt képes megállítani. Dorog 75 év feletti állandó lakosainak száma 2003 és 2007 évben 2003 2007 75 év feletti állandó lakosok főben 570 673 Forrás: Dorog, Népesség nyilvántartás Az időskorúak száma, és aránya az elmúlt évtizedben jelentős növekedést mutat, ugyanakkor a népesség erőteljes fogyása kíséri ezt a folyamatot. A népesség gazdasági aktivitása csökken, ami elsősorban a születések számának csökkenéséből, valamint a születéskor várható élettartam megnövekedéséből ered, ez a tendencia Dorogra is jellemző. Dorog állandó lakónépességének korcsoportos megoszlása 2006. évben Korcsoport 0-14 15-64 65- Száma főben 1878 9103 1733 Összlakossághoz viszonyított aránya százalékban 14,77 71,59 13,63 Forrás: Dorog, Népesség nyilvántartás A gyermeknépesség eltartottsági rátája 20,63 % közelít az azonos időszakban mért Komárom-Esztergom megyei (22,20 %) átlaghoz. A 65 évesek és idősebbek 0-14 évesekhez viszonyított aránya, az öregségi index a vizsgált időszakban 92,28 %, a megyei átlagnál (95,1%) kismértékben volt kedvezőbb. Állandó lakónépesség korcsoportos megoszlása 2006. december 31-én Korcsoport 0-3 4-6 7-14 15-18 19-60 61-65 66- fő 476 320 1082 733 7815 680 1608 Forrás: Dorog, Népesség nyilvántartás A 60 év feletti időskorú lakosság száma ( 2418 fő), az összlakossághoz viszonyított aránya (19,02%) kedvezőbb, mind az országos átlag. ( 21,3%) 10

A nemek megoszlása, számát és arányát tekintve a vizsgált időben 6641 fő (52,23%) nő és 6073 fő ( 47,77%) férfi, a feminitási index, vagyis az ezer férfira jutó nők száma 1094 volt. 2.2. Foglalkoztatottsági helyzet A foglalkoztatottsági adatok tekintetében csak Dorogi Kistérségére vonatkozó információk állnak rendelkezésre, ez alapján elmondható, hogy az elmúlt évben a foglalkoztatottak száma 17.221 fő a regisztrált munkanélküliek száma 1.100 fő volt munkanélküli ráta 6,38 % az országos 7,25%-os arányhoz viszonyítva némileg kedvezőbb. A regisztrált munkanélküliek között a nők aránya 55,1 % a férfi álláskeresők aránya 44,9%. Regisztrált munkanélküliek száma Dorogon 2004-2007 év között 2004 2005 2006 2007 Regisztrált munkanélküliek (fő) 389 372 363 332 Forrás: Munkaügyi Központ Dorogi Kirendeltsége Dorogon a felnőtt korú lakosság létszámához viszonyítva a regisztrált álláskeresők aránya négy százalék körül mozog. A lakosság gazdasági aktivitásának vizsgálatakor megállapítható, hogy az elmúlt négy évben kis mértékben csökkenet a regisztrált munkanélküliek és növekedett a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt években fokozatosan emelkedett Dorogon és a környező településeken a betölthető álláshelyek száma, elsősorban a feldolgozóiparban ( SANYO, SUZUKI, stb. ). A városban a közfeladatok ellátására létrejött álláshelyek száma az új intézmények - kórház, bölcsőde, idősek otthona demens betegeket ellátó részlege- létrehozása kapcsán szintén emelkedett. Az álláshelyek bővülésével mérsékelten csökkent a munkaerő piacon rossz pozícióban lévő csoportok (45 év feletti nők, szakképesítés nélküliek, roma származásúak, pályakezdők) hátránya. A foglalkoztatottság növekedésével nőtt a szolgáltatási és fogyasztási igény, ami szintén a munkaerő szükségletet generálta. 3. A HELYI SZOCIÁLPOLITIKA ELEMEI Dorogon a közfeladatok biztosítása számos egészségügyi, oktatási, nevelési, közművelődési és szociális szolgáltatásban, intézményben valósul meg. Egészségügy: Gyógyszertár 3 Szakorvosi rendelő Kórház Háziorvos 5 Gyermekorvos 2 Védőnői szolgálat Fogorvos 2 Közművelődés: Művelődési ház Könyvtár Nevelési, oktatási intézmények: Óvoda 3 11

Általános iskola 4 Középiskola Pedagógiai szakszolgálat Zeneiskola 12

3.1. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények Dr. Magyar Károly Városi Bölcsőde Az intézmény 2005. októberétől működik, Dorog város közigazgatási területén lakó 0-3 év közötti gyermekek napközbeni ellátását végzi, valamint igény szerint időszakos gyermekfelügyeletet is biztosít. Az intézmény 20 férőhelyes, a felvehető gyermekek száma 24 fő. A beíratott gyermekek száma 30, de még így sem tudja kielégíteni azonnal az ellátási igényeket. A szakdolgozók száma 6 fő. Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ A gondozási központ 2000-től integrált intézményi formában biztosítja alapszolgáltatás keretében, az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, az idősek nappali ellátását. Szakosított ellátás keretében az ápolást, gondozást nyújtó tartós intézményi elhelyezést és 2007. októberétől lehetőséget biztosít idősek átmeneti elhelyezésére. Az alapszolgáltatások ellátási területe Dorog, a szakellátás ellátási területe Dorog Kistérség - Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Dorog, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró, Úny- és Esztergom kistérség Bajót, Dömös, Esztergom, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát - közigazgatási területe. Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Dorog városban 1987-től működik a Családsegítő Szolgálat, 2000-ben az intézmény szervezeti felállása megváltozott, Dorog város 11 környező település önkormányzatával intézményfenntartó társulás keretében működteti az intézményt. 2007-től Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmény biztosítja, a alapszolgáltatások közül a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a működteti a helyettes szülői hálózatot. Ellátási területe: Dorogi Kistérség közigazgatási területe. Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtási és Támogató Szolgálat Az intézmény Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásban 2007. júniusában kezdte meg működését, ellátási területe a Dorogi Kistérség közigazgatási területe. Az intézmény által biztosított szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat. 3.2. Pénzbeli és természetbeni ellátások A szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény alapján biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevevőinek száma, és az egyes ellátásokra fordított összeg 2003-2007 év között. 2003 2004 2005 2006 2007 Megnevezés fő E Ft fő E Ft fő E Ft fő E Ft fő E Ft Időskorúak járadéka 4 814 4 864 4 1110 3 1026 3 90 13

Rendszeres szociális segély 64 10049 39 7328 57 9769 51 10287 58 2200 Lakásfenntartási támogatás 528 6100 458 7993 468 5928 252 6802 260 3245 Ápolási díj 28 6200 29 6992 40 8674 39 5189 26 1588 Átmeneti segély 836 3500 657 3033 683 3297 693 3301 725 3789 Temetési segély 55 810 38 593 42 700 33 542 33 507 Jövedelempótló támogatás 3 183 1 500 0 20 0 0 0 0 Köztemetés 6 411 5 344 3 257 4 276 6 881 Közgyógyellátás 90 1471 90 1462 95 1760 63 2682 56 1229 Rendszeres gyermekvédelmi 528 28420 458 26957 468 29296 252 4002 260 támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 745 2062 586 3575 430 1686 260 1549 264 1869 Időskorúak járadéka 1998. január 01-től hatályos támogatási forma. A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás, melyet az önkormányzat azoknak az időskorú személyeknek állapíthat meg, akik a 62. életévüket, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték és akinek havi jövedelmük, valamint a saját és vele együttlakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 % -át, egyedülálló esetén 95 %-át, vagy egyedülálló 75. életévét betöltötte és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Ezt az ellátási formát az időskorú lakosság számának ismeretében nagyon kevesen veszik igénybe, mindössze három fő. A rendszeres szociális segélyt annak a személynek lehet megállapítani, aki 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában, illetőleg fogyatékossági támogatásban részesül. A rendszeres szociális segélyezettek másik köre (a régebben jövedelempótló támogatásban részesültek), akik aktív korú nem foglalkoztatottak és akik a törvényi jövedelmi és együttműködési követelményeknek megfelelnek. Az aktív korú nem foglalkoztatottnak az a személy minősül, aki a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, illetőleg kereső tevékenységet nem folytat, de a kérelem benyújtását megelőző kettő évben legalább egy évig együtt működött a munkaügyi központtal, illetve az önkormányzattal. A lakásfenntartási támogatás nagyságrendileg az egyik legjelentősebb támogatási forma, a havi lakásfenntartási támogatás a lakásfenntartási kiadásokhoz nyújt segítséget úgy, hogy az 14

ügyfél által jelzett közüzemi szolgáltatónál az ügyfél fogyasztói számláján kerül a támogatás jóváírásra. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha az önmaga ellátására képtelen állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartós beteg személy ápolását vagy gondozását végzi. A támogatottak köre, ezzel együtt a támogatásra fordított összeg is csökken, ennek oka a törvény szigorítása volt. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére nyújtható átmeneti segély. Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó személy volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. A jövedelempótló támogatás ellátási forma 2005-től megszűnt. Köztemetés a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető föl az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és gyógyászati ellátásokra. A közgyógyellátásra való jogosultságnak három jogcíme van. Igényelhető alanyi, normatív jogon a törvény szabályai szerint, valamint méltányosságból a helyi rendelet szabályai szerint. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében nyújtott pénzbeli ellátás volt 2006. január 1-től az ellátás rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre módosult és természetbeni támogatás formájában igényelhető. Jogszabályi változás következményeként az ellátásban részsülők száma közel felére csökkent. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 15

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítendő az a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. Egyéb szociális juttatásokban részesülők száma és az egyes ellátásra fordított összeg 2003-2007 év között 2003 2004 2005 2006 2007 Megnevezés fő E Ft fő E Ft fő E Ft fő E Ft fő E Ft Felsőoktatásban tanulók támogatása 42 840 42 860 42 840 34 680 38 1330 Bölcsődés korúak ellátása 2 73 2 50 1 35 0 0 0 0 Közlekedési támogatás (szociális 58 2600 62 389 91 1009 0 0 0 0 bérlet) Népjóléti alap juttatása 0 0 0 0 0 0 16 147 23 319 Idősek karácsonya 1700 1760 2000 2000 2500 A pénzbeli és természetbeni ellátásokról összességében megállapítható, hogy 2005 évtől összességében jelentősen csökken az ellátottak száma és az egyes ellátásokra fordított összeg is. A csökkenő tendencia a felsőoktatásban tanulók támogatásra nem érvényes, ezen ellátási forma biztosításához szükséges összeg a 2006 évi összeghez képest megkétszereződött, a támogatásban részesülők száma csak kismértékben emelkedett. Az idősek karácsonya az időskorú lakosságnak szervezett ünnepség és vendéglátás költségeit, valami a 75 év feletti időskorúaknak nyújtott élelmiszercsomag kiadásait tartalmazó össze. Az elmúlt öt évet tekintve a ráfordított összeg emelkedést mutat. Öt év alatt több, mint 100 fővel emelkedett a 75 év feletti állandó lakosok száma, valamint az élelmiszerárak is jelentős mértékben emelkedtek. 3.3 A településen biztosított alapszolgáltatások, szakellátás A szociális törvény szerint 59. (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és 16

lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (2)A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti- gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a) az otthonápolási szolgálattal, b) a pártfogó felügyelői szolgálattal, c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálattal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és kezelőorvossal. Gondozási központ A gondozási központ szolgáltatásival, elsősorban az időskorú és a fogyatékkal élő lakosság életminőségének javítását kívánja elérni. Célja, hogy egységes szakmai értékek és irányelvek mentén, egyéni szükségleteknek megfelelő, differenciált ellátást, adekvát segítségnyújtást valósítson meg. Tevékenysége során fokozott figyelmet fordít, a személyiségi jogok érvényesülésének megtartására, az egyéni autonómia biztosítására, az aktivitás és a társadalmi integráció elősegítésére. Az intézmény feladatát az 1993. évi III. - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek, valamint a mindenkor érvényben lévő helyi rendeletben szabályozott előírások szerint végzi. A gondozási központ a szociális szolgáltatások és intézmények működtetésének túl, tájékoztatást nyújt, az ellátási területén élőknek a településen működő szociális intézményekről és szolgáltatásokról. A lakosság tájékoztatását a helyi médiában, információs füzet megjelentetésével, intézményi nyílt napok szervezésével végzi. Tanácsadás és szükség esetén, közvetítés révén segítséget nyújt a különböző szolgáltatások igénybevételéhez. Segíti a településen az önsegítő és közösségi segítő csoportok szervezését, kapcsolatot tart a kistérségben működő civil szervezetekkel. (Nyugdíjas egyesületek, Mozgássérültek egyesülete, Máltai Szeretet Szolgálat, Vöröskereszt) Javaslatot tesz a szociális ellátások fejlesztésére, új ellátási formák bevezetésére, valamint új gondozási módszerek alkalmazására. 17

Kapcsolatot tart a Módszertani Központtal, a kistérségben működő szociális szolgáltatást nyújtó társintézményekkel, a Komárom-Esztergom megyében működő bentlakásos intézményekkel. Szociális alap és felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorló terepeként, szakmai tapasztalatokat és értéket közvetít. A Gondozási központ által nyújtott alapszolgáltatások és szociális szakellátás igénybevételének alakulása 2003-2007 év között ( a számok főben értendők, a tárgyév december 31-i ellátottak száma szerint) Szolgáltatás 2003 2004 2005 2006 2007 Étkeztetés 45 47 35 39 35 Házi 27 21 26 23 19 segítségnyújtás Étkeztetés és házi 28 21 21 18 19 segítségnyújtást együtt Idősek Nappali 67 59 53 57 57 ellátása Idősek Otthona * 51 51 49 49 76 *A férőhelyek száma 2007. június hónapban 50 főről 75 főre növekedett; Forrás: Gondozási Központ KSH jelentések Az alapszolgáltatásokat igénybe vevők száma, folyamatosan csökken ez az étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a 2005-től jelentős mértékben növekedett térítési díjjal és gondozási óradíjjal magyarázható. A nappali ellátás esetében jellemzően az I. számú. Idősek Klubja ellátottainak száma csökkent, az ellátottak átlagéletkora magasabb, mit a II. számú Idősek Klubjában ellátottaké, önellátási képességük is jelentős mértékben csökkent. Van olyan ellátott, akit kerekesszékkel szállítanak az intézménybe, több ellátott nehezen közlekedik egyéb mozgást segítő segédeszközt használ. Összességében jellemző a Mátyás király úton lévő klub ellátottainak elöregedése. Az elmúlt évben az nappali ellátást igénylők közül 12 fő ellátása szűnt meg, ebből 5 fő idősek otthona ellátásába került. A bentlakásos intézményi férőhely számának emelkedésével jelentősen csökkent az ellátásra várók száma. Étkeztetés Étkezetés szolgáltatást, olyan ellátottak vehetik igénybe, akik koruk, egészségi állapotuk fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk miatt, a napi egyszeri meleg ételről, maguk, illetve eltartottjaik részére más módon nem képesek gondoskodni. 18

A napi egyszeri meleg ételt a hét öt napján biztosítjuk. Az ételt a főzőkonyháról ételhordóban hazavihetik, az étel helyben fogyasztására a két idősek klubjában van lehetőség. A mozgásukban akadályozott személyek részére, az étel házhoz szállítását biztosítják. Házi segítségnyújtás A házi gondozás telephelye Dorogon az I. számú Idősek Klubja épületében található. A szolgáltatás hétköznapokon 8-16 óráig vehető igénybe. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell A szolgáltatás biztosítja: biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. - Az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését. - Az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést. - A veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzését, illetve elhárításában való segédkezést. Abban, az esetben ha a szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, kezdeményezik és együttműködnek az otthonápolási szolgálattal. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálata céljából szakértői bizottság működik, mely kötelező erejű szakvélemény ad ki a napi gondozási szükséglet mértékéről. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. A szolgáltatás alapápolási, gondozási, mentálhigiénés és érdekképviseleti tevékenységet végez. Az ellátást igénybe vevő lakókörnyezetében történő segítségnyújtás, a természetes támaszrendszert hivatott kiegészíteni, illetve pótolni. Személyi szükségletek szerinti igények felmérése, majd gondozási terv készítése a vezető gondozó és a szociális gondozó feladata. A segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása mellett végezi az alábbi tevékenységeket: - Ellátja az orvos előírása szerint az alapvető ápolási gondozási feladatokat - Segítséget nyújt a személyi és környezeti higiénia megtartásában. - Közreműködik az ellátott háztartásának vitelében. - Segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő környezetével való kapcsolattartásában. - Részt vesz az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében. 19

- Segítséget nyújt a szükséges szociális ellátáshoz való hozzájutásban. - Együttműködik az előgondozást végző személlyel. Nappali ellátás Dorogon két, egyenként 30 férőhellyel rendelkező idősek nappali ellátását biztosító intézmény működik. Az idősek klubja, elsősorban saját otthonukban élő 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, igény szerint megszervezi az ellátottak étkeztetését. Az ellátást igénybevevők részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. Egyéni gondozási terv alapján, segítséget nyújt különböző tevékenységek végzéséhez. Az ellátottak igényének megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezési programoknak, csoportoknak. A szolgáltatás nyitott formában az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működik. Biztosított szolgáltatások: Étkeztetés Igénylők napi egyszeri- főétkezés- szükség esetén diétás étkezést vehetnek igénybe. Az étel helyben történő elfogyasztására és az étel elvitelére is lehetőséget biztosítunk. Egészségügyi ellátás A klub dolgozói figyelemmel kísérik az ellátottak egészségi állapotát. Heti rendszerességgel biztosítjuk a háziorvosi ellátás helyben történő igénybevételét. Segítséget nyújtunk a gyógyászati segédeszközök beszerzésében, használatuk betanításában. Továbbá kapcsolatot tartunk az egészségügyi szolgáltatokkal, szükség esetén segítséget nyújtunk a szakellátások igénybevételéhez. Prevenciós tevékenységet is ellát az intézmény, egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat szervez. Személyi higiénia Helyben lehetőséget biztosítunk, zuhanyozásra és kisebb textíliák mosására, vasalására. Az egyéni önellátási képesség figyelembe vételével segítséget nyújtunk a tevékenységekhez. A tisztálkodást segítő eszközöket is biztosítjuk. Szabadidős programok, foglalkoztatás A kulturális és szabadidős programokról, a klubtagok közreműködésével évente tervezet készül. A program tervezet heti és havi bontásban a klub faliújságán kifüggesztésre kerül. Az intézményen kívüli programok (kirándulás, színházlátogatás) önköltségi áron vehetők igénybe. A klubban szervezett foglalkozások, előadások ingyenesek. A kreatív foglalkozásokhoz szükséges eszközöket, alapanyagokat biztosítjuk. 20

Munkajellegű foglalkozások: A klub működésével kapcsolatos feladatok, kertgondozás, udvar takarítás. Ebben az esetben az ellátottak tájékoztatást kapnak a munka- és tűzvédelmi szabályokról. Érdekvédelem A klubban Érdekvédelmi Fórum működik, ami évente egy alkalommal, és szükség szerint kerül összehívásra. A klub információt nyújt az Ellátott jogi Képviselő működésével, elérhetőségével kapcsolatban. Szociális és egyéb ügyintézés segítése A klub segítséget nyújt az ellátottak szociális és egyéb hivatali ügyintézéséhez. Alapfeladatot meghaladó szolgáltatás Pedikűr és fodrász, önköltségi áron vehető igénybe. Szakosított ellátás A szociális törvény a szakosított ellátási formákról: 66. (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. (2) A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - gondozási tervet kell készíteni. Ápolást gondozást nyújtó intézmény Az idősek otthona A épületében, a 2007. 10. 13-án jogerőre emelkedett működési engedély módosításáról szóló határozat alapján az intézmény 38 férőhelyen tartós bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona, valamint 12 férőhelyen átmeneti elhelyezésnyújtó időskorúak gondozóháza szociális ellátás nyújtására jogosult. Az átmeneti elhelyezést biztosító ellátási forma 2007. december 31-ig, kötelező ellátási típus volt a tízezernél főnél több állandó lakosú településen. A törvényi kötelezettségnek eleget téve a város önkormányzata lehetőséget biztosított az átmeneti elhelyezés működtetésére. A gyakorlatban azonban ilyen jellegű kérelem, a működési engedély kiadása óta nem érkezett. Így jelenleg nincs olyan ellátott az intézményben, aki átmeneti elhelyezésben részesül. Az 21

idősek otthona épületében lévő 50 férőhelyen ápolást, gondozást nyújtó, végleges elhelyezést biztosító intézményi ellátás működik. Az idősek otthona B épületében, 25 férőhellyel, tartós bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona szociális ellátás működik, speciális ellátási igényű csoport teljes körű ellátása történik. ( demenciában szenvedő betegek) Az idősek otthonában négy órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányuló öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában olyan 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége, vagy fogyatékossága miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Az idősek otthona teljes körű ellátást nyújt, biztosítja az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek lakhatását, étkeztetését, szükség esetén ruházattal, textíliával való ellátását, egyéni ápolását, gondozását, mentális segítését, egészségügyi ellátását, szabadidős, kulturális tevékenységet, foglalkoztatást. Ellátja lakói érdekvédelmét, segítséget nyújt hivatalos ügyek intézésében, kapcsolattartásban. Az idősek gondozóházában azok az időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyek teljes körű ellátását hivatott biztosítani, akik önmagukról egészségi állapotuk, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Ellátásukra legfeljebb egy évig kerülhet sor, ha ezt követően családi környezetébe nem helyezhető vissza, az intézmény vezetője az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja. Ha az ellátást igénybe vevő más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről az intézmény vezetője tájékoztatást ad. A gondozóházban ellátott személy gondozását az új intézménybe történő elhelyezésig, változatlan feltételekkel szükséges biztosítani. Ha az idősek otthona ellátását igénybevevő személy esetében demencia körébe tartozó középsúlyos, vagy súlyos kórkép kerül megállapításra, ellátása külön gondozási egységben, a demens betegeket ellátó részlegben kerül sor. A demens betegek teljes körű ellátása, biztonságos, a speciális igények figyelembe vételével kialakított védett környezetben történik. Az ellátottaknak nyújtott ápolási és gondozási tevékenységek mellett, komplex készségfejlesztő és készségmegtartó foglalkoztatási programokkal segítik az elemi szociális funkciók megőrzését, és a mentális hanyatlást kísérő szorongás, izoláció feloldását. A teljes körű ellátás keretében biztosított: - a lakhatás, 2-3-4 ágyas lakószobákban, ahol az egy főre minimum 6 négyzetméter lakóterület jut. - az étkeztetés, legalább napi három alkalommal ebből egy alkalommal meleg étel, orvosi előírásra, a lakó együttműködésével diétás étkezés - ruházattal, textíliával való ellátás, minden lakó használhatja saját ruházatát, ágyneműjét, egyéb tisztálkodást segítő textíliáit, abban az esetben, ha az ellátott megfelelő minőségű és mennyiségű ruházattal nem rendelkezik, öt váltás fehérnemű, hálóruha, az évszaknak megfelelő két váltás felsőruházat, utcai cipő, három váltás ágynemű, törölköző. - az ínkontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket, - a WC és fürdő helyiségekben. a tisztálkodáshoz szükséges anyagok közül az E.ü. papír, folyékony szappan, papírtörlő 22

- Egészségügyi ellátás, ezen belül az alapellátás keretében heti két alkalommal a háziorvosi ellátás. Szükség szerint helyben a pszichiátriai és neurológiai szakellátás, fogszakorvosi ellátás. A szakorvosi ellátáshoz való hozzájutás, az ellátott egészségi állapotától függően, szállítás. Évente tüdőszűrő és szemészeti szűrővizsgálat. Az orvos által elrendelt gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszköz beszerzése. Az előírt gyógy-készítmények adagolása, egyéb kezelések végzése. Heti két alkalommal gyógytornász, szükség manuál-terápa, gyógy-masszázs. - a vallásgyakorlás, a lakók vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre jutását az intézmény minden eszközzel segíti. - a szórakoztató és információ hordozó elektronikai készülékek használata, különböző sajtó termékek. - az érték és vagyonmegőrzés ( külön szabályzat szerit) - az ellátottak érdekvédelme ( érdekképviseleti fórum, ellátottjogi képviselő) - mentálhigiénés ellátás, ezen belül a személyre szabott bánásmódot, az ellátott korának, egészégi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében egyéni és csoportos megbeszélés, havi két alkalommal pszichoterápiás foglalkozás, csoportos és egyéni segítés. - az intézményen kívüli kapcsolattartás segítése - az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulásának és működésének segítése - a szabadidő hasznos eltöltése, az aktivitást segítő fizikai tevékenységek, szellemi és szórakoztató tevékenységeket, - a szocioterápiás foglalkoztatás, az ellátott életkorának és egészégi állapotának, képességeinek megfelelően, a terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatás (portaszolgálat), célja a megmaradt készségek, képességek fejlesztése, a részt vevők önbecsülésének növelése. - a kreatív műhelyekhez szükséges anyagok, eszközök. - az intézményen kívüli programok, akadálymentes személyszállítás Az idősek otthonában biztosított ápolási, gondozási és mentálhigiénés feladatok jellege Bentlakásos intézményekben a gondozási tevékenység összetettségéből eredően team munkát igényel. A szakmai team tagjai az intézményvezető, a vezető ápoló, a szociális gondozók, a szociális és mentálhigiénés szakember, foglalkoztatás szervező, az orvos és a gyógytornász. Az egyén hatékony segítésének alapja a gondozási terv készítése. Az egyéni gondozási tervet az ellátott személlyel ismertetve készítik a szakemberek. Fontos a dokumentáció évente és szükség szerinti - értékelése ellenőrzése, elméleti tartalom és a gyakorlati megvalósítás összehangolása. Gondozási tevékenység: Az intézményi szolgáltatást igénybevevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítség, mely során az ellátott, szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban részesül. A komplex segítségnyújtás, az ellátott egyéni szükségletének megfelelően, a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő testi-szellemi működés javítását célzó tevékenységek összessége. Mentálhigiénés tevékenység: A lelki egyensúly fenntartására és a krízishelyzetek korai felismerésére irányuló segítő tevékenységek összessége. Hatékony mentális támogatáshoz szükséges az ellátott életútjának megismerése, humán erőforrásinak feltérképezése, majd egy biztonságot adó segítő kapcsolat 23

kialakítása. A kompetencia határok betartása mellett, aktivitást, önmegvalósítást és közösségépítést segítő tevékenységek összessége. Konfliktus kezelés: Az egyén élethelyzetéből, a közösségi együttlétből adódó problémák kezelése olyan módszerek alkalmazásával, mely a lelki egyensúly fenntartására törekszik. A társas kapcsolatok elmélyülésének elősegítése, az izoláció feloldása, a konfliktus okának feltárása, kezelése, az egyéni esetkezelés és a közösségi szociális munka eszközeivel. terápiás és szabadidős kiscsoport működtetésével. 3.4. Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás intézményei által biztosított ellátási formák Családsegítés A családsegítés a szociális, vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízis helyzetek miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízis helyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képességek megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Alapvetően a társadalmi változásokra érzékeny szervezetként működik, amely kiemelkedő szakmai tudást és összefonott csapatmunkát feltételez, valamint a társintézményekkel és egyéb szervezetekkel történő partneri együttműködést. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítés keretében biztosítani kell: - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, - az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni, ellátásokhoz a szociális szolgáltatásokhoz hozzájutás megszervezését, - a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, - a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiákon konfliktus kezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. 24

A családsegítés feladatai: - szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, - pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, - szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára, - segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, - segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. A családsegítés az alapfeladatain túl igényekhez mérten speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Családsegítő szolgálat Dorog városra vonatkozó forgalmi adatai 2003-2007 között Megnevezés 2003 2004 2005 2006 2007 Éves forgalom 1062 1054 1039 1064 1057 Éves forgalom - ebből új kliensek száma 166 156 159 171 168 Gondozottak az együttműködési megállapodás alapján 145 149 138 152 161 Forrás: a forgalmi napló alapján ( adatok főben értendők) Családsegítő szolgálat Dorogi Kistérségre vonatkozó forgalmi adatai 2003-2007 között Megnevezés 2003 2004 2005 2006 2007 Éves forgalom 4618 5300 6370 6377 6735 Forrás: a forgalmi napló alapján ( adatok főben értendők) A családsegítő esetszáma a vizsgált időszakban, kistérség egészére vonatkozóan jelentős mértékben emelkedett, a dorogi kliensek száma sokkal kiegyenlítettebb. A dorogi lakóhellyel rendelkező ellátást kérők aránya, összes forgalomhoz viszonyítva 15,7%. A családsegítés szolgáltatást igénybe vevő dorogi lakosok száma nemek és korcsoport szerint 2003 és 2007 év között Megnevezés 2003 2004 2005 2006 2007 Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő 14-17 - 2 1 3 2-2 1 2-18-59 115 184 134 144 135 145 112 192 95 203 60 felett 15 18 25 42 23 46 18 31 41 20 Összesen 130 204 160 189 160 191 132 224 138 223 Forrás: Intézményi adattár Gazdasági aktivitás szerint Megnevezés 2003 2004 2005 2006 2007 25