Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban



Hasonló dokumentumok
Odúlakó madarak kétszárnyú (Diptera) együttesei

Odúlakó madarak légyegyüttesei

KÉSŐ ŐSZTŐL TAVASZIG FEJLŐDŐ CSÍPŐSZÚNYOG LÁRVÁK VIZSGÁLATA ZIRC KÖRNYÉKÉN (DIPTERA: CULICIDAE)

Vizsgálatok a Badacsonytomaj Keszthely partszakasz és a Kis-Balaton csípõszúnyog-faunáján (Culicidae)

Adatok a Duna mente csípõszúnyog faunájának (Diptera: Culicidae) ismeretéhez I.

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE CSÍPŐSZÚNYOG (DIPTERA: CULICIDAE) FAUNÁJA. Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A kék vércse védelme a Kárpát-medencében

Somogy megye csípõszúnyogjainak katalógusa (Diptera: Culicidae)

Szakmai zárójelentés

Csípõszúnyog fajok (Dipera: Culicidae) magyarországi áttelelésére vonatkozó adatok

CSÍPŐSZÚNYOG FAJEGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA A FELSŐ-TISZA (BEREG) TÉRSÉGÉBEN

Vizes élőhelyek csípőszúnyogegyüttesei

MILYEN SZÚNYOGOK CSÍPNEK BENNÜNKET A BALATON KÖRNYÉKÉN? WHAT KINDS OF MOSQUITOES BITE US AROUND LAKE BALATON?

A nyugat-nílusi vírus okozta lóencephalitis klinikuma

A KÉKVÉRCSE-VÉDELMI MUNKACSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA

Revised checklist and distribution maps of mosquitoes (Diptera, Culicidae) of Hungary

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

CSÍPŐSZÚNYOG KUTATÁS A BALATON TÉRSÉGÉBEN 2005-BEN A BALATONI CSÍPŐSZÚNYOG LÁRVATENYÉSZŐ- HELYEK TÉRKÉPEZÉSÉNEK EREDMÉNYEI

TISZAÚJVÁROS CSÍPőSZÚNYOG HELYZETE ÉVBEN ÖSSZEFOGLALÓ

CSÍPŐSZÚNYOG IMÁGÓ-EGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA POPULÁCIÓDINAMIKAI NÉZŐPONTBÓL A BALATON TÉRSÉGÉBEN 2006-BAN

Bevezetés. Kerékgyártó István Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Tiszaújváros, Tisza út 2/a H-3580 Hungary 2009.

MAGYARORSZÁG CSÍPÔSZÚNYOG FAUNÁJÁRÓL (DIPTERA: CULICIDAE)

CSÍPŐSZÚNYOGOK (DIPTERA: CULICIDAE) ÁTTELELŐ IMÁGÓEGYÜTTESEI DEBRECEN ÉS KISVÁRDA TÉRSÉGÉBEN

Sopron környékének csípõszúnyog-faunája (Diptera: Culicidae)

A kékvércse-védelmi program tapasztalatai Vajdaságban

Az Aggteleki Nemzeti Park katonalégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Stratiomyidae)

OTKA K67900 Vadon élő madarak egyes vírusfertőzéseinek vizsgálata projekt Szakmai zárójelentés

1 Elnevezésük 2 Elterjedésük 3 Megjelenésük 4 Életmódjuk 5 Szaporodásuk 6 Fajaik 7 A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok 8 Jegyzetek 9 Források

KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS MALÁRIA A

Augusztusban tovább folytatódott az aszályos időjárás, amely nem kedvezett a csípőszúnyogok fejlődésének augusztus hó összes csapadék:30 mm/hó

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

MADARAK JELADÓKKAL. Nagy Károly Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kutatók Éjszakája - Nyíregyházi Főiskola szeptember 26.

Szarvasmarhák vérszívó, nem vérszívó és nyugtalanságot okozó legyei illetve szúnyogjai. Dr. Chandra Bhushan Veterinary Services, RM-MERA

15. évfolyam 36. szám szeptember 12. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A KÉK VÉRCSE (FALCO VESPERTINUS) VÉDELMÉNEK TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

A Velencei-tó és környékének csípõszúnyog-faunája (Diptera: Culicidae)

Dr. Palatitz Péter MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport

Egyenesszárnyú fajok a pusztában és a költőládákban mit tudunk róluk?

ADATOK A BARCSI BORÓKÁS CSÍPŐSZÚNYOG FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA, CULICIDAE)

Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján

Adatok az Aggteleki Nemzeti Park bögöly-faunájához (Diptera: Tabanidae)

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE

1.sz. MELLÉKLET A KÉSZÍTMÉNY JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet kétszárnyú faunájának ismeretéhez, I. Fonalascsápúak (Diptera: Nematocera)*

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest,

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae)

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)

Indul a Túzok Tusa I. fordulója!

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

MIKOR OLTSUK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT: MORBILLI ELLENANYAG-SZŰRŐVIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE

VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

Műodúk. - szaporodási periódusban használják: védett helyet képvisel, ahol a lerakott tojások, a fiókák rejtve maradnak a ragadozók előtt

KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus)

A Legionella jelenlétének kimutatása

A transzfúziók legkomolyabb kockázatai

A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3

LOVAK FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉGÉNEK

AZ MME KÉKVÉRCSE-VÉDELMI MUNKACSOPORT ÉVI EREDMÉNYEI

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan )

National Food Chain Safety Office. Dr. Abonyi Tamás NÉBIH Mátraháza, november 24.

A Havrix megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biológiai anyagokra előírt követelményeinek.

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest

M. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM

Kék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

Szigetszentmiklósi SZ.R.I.- Tüdőgondozó

Adatok Gyűrűfű kétszárnyú (Diptera) faunájához a Biodiverzitás Napok gyűjtései alapján

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/ Záró sajtóesemény, Kecskemét, szeptember 26.

linolsav-tartalm tartalmának

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.

HELIACA. a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI. SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE

A közterület, mint élettér

A nyugat-nílusi vírus szerológiai összehasonlító vizsgálata Magyarországon

22. évfolyam 41. szám október 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

M{ZD{ CX MME_CX-5_COVER_13R1_V2.indd 1 30/01/ :56

M{ZD{ CX MME_CX-5_COVER_12R1_V2.indd 1 30/01/ :27


Madárvédelem Vásárhelyen

Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: Ft

Pulyka légzőszervi betegségek

cobas TaqScreen West Nile Virus Test a cobas s 201 rendszeren történő használatra

A nyugat-nílusi láz vírusának rezervoár fajai Szakdolgozat

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM DIPLOMAMUNKA

Átírás:

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01.

Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több, mint 3000 kihelyezett költőláda Afrikában telel

Vizsgálatok célja Kétszárnyúak első sorban potenciális vírusvektorok kvalitatív és kvantitatív vizsgálata a költés során Fészekanyag kétszárnyú faunájának vizsgálata

Mintavétel helye Mezőcsát (Bükki Nemzeti Park) Fészekanyag kinevelése Kardoskút (Körös-Maros Nemzeti Park) géles mintavétel

Mintavételi módszer 1. Kinevelés

Mintavételi módszer 2. Gélcsapda

Géles mintavételi módszer használhatósága Nem volt szignifikáns különbség a géles csapda és a szélesebb körben használt nem száradó ragasztó segítségével csapdázott legyek száma között Üres odúkban (kontroll) nem fogott kétszárnyúakat => az anyagnak nincs vonzó hatása A nem száradó ragasztóval szemben a madarak nem ragadnak bele, az esetleges kontaktus problémát nem okoz A nem száradó ragasztóval szemben a géles csapdából az állatok könnyen kioldhatók és faji identifikációra alkalmasak A géles csapdával fogott állatok az benzines kioldás után alkoholban történő tartósítással alkalmasak vírus rns kinyerésére

Fogási eredmények Csípőszúnyogok egyedszáma 2010 2011 2012 összesen Mintavétel (24 h) 69 134 165 368 Culex pipiens Linnaeus, 1758 7294 3541 3012 13847 Culex modestus Ficalbi, 1890 936 612 210 1758 Coquillettidia richiardii (Ficalbi, 1889) 5 24 33 62 Ochlerotatus dorsalis (Meigen, 1830) 0 0 1 1 Összes csípőszúnyog 8235 4177 3255 15668 Ʃ Diptera egyed : 16.678 Ʃ Diptera család: 23 Ʃ Diptera faj: ~50

Eredmények Szúnyogok csapdánkénti átlagos egyedszáma időszak tojás kis fióka 13 nap nagy fióka >13nap 2010 40,5 138,7 107,9 2011 15,2 42,6 42,6 2012 5,0 32,9 22,3 2010: esős év; 2011,2012: száraz év

Eredmények több fióka több szúnyogot vonz (p<0,0001) nagyobb fiókák több szúnyogot vonzanak (p=0.0112) kis fiókás korban (<13 nap) eredményesebbek a szúnyogok, mint nagy fiókás korban (p= 0.0013)

Hazai faunára új Ceratopogonidae fajok: Leptoconops bidentatus Gutsevich, 1960 Culicoides alazanicus Dzhafarov, 1961 Culicoides manchuriensis (Tokunaga, 1941) Culicoides duddingstoni Kettle & Lawson, 1955

Nyugat-nílusi vírus Cynthia Goldsmith www.news-medical.net West Nile virus (WNV) RNS vírus, 50 nm flavivírusok családja vektorai: csípőszúnyogok többnyire Culex genus madár, ló, ember patogén influenzaszerű, ritkábban idegrendszeri tünetek 2004-ben mutatták ki először Magyarországon

Nyugat-nílusi vírus 4 csípőszúnyog faj WNV kimutatás RT-PCR Cx. pipiens WNV pozitív (Lineage-2) prevalencia: 4,2% (CI: 0,9 7,5%) 134 fiókából 1-1 ml vér WNV kimutatás (RT-PCR) ellenanyag kimutatás (WNV Competition ELISA) Nem találtunk WNV RNS-t Szeropozitív prevalencia 25,4% (CI: 18,8 33.2%) szignifikánsan negatív összefüggés: ellenanyagszint és fiókák kora Fehérvári P., Soltész Z., Bakonyi T., Barna M., Szentpáli-Gavallér K., Solt Sz., Palatitz P., Lázár B., Kotymán L., Dán Á., Papp L., Harnos A., Erdélyi K. (2012): Evidence for vertical transmission of maternal antibodies of WNV in Red-footed Falcons (Falco vespertinus).

Kinevelés fészekanyagból Mezőcsát (BNP) 2009: 3 év alatt 2010: 1 év alatt összegyűlt fészekanyag összegyűlt fészekanyag egyedszám: 22154 db egyedszám: 987 db fajszám: 40 fajszám: 17 Legtömegesebb fajok: 83%: Carnus hemapterus Nitzsch, 1818 9%: Tephrochlamys tarsalis (Zetterstedt, 1847) Faunára új faj: Fannia lineata (Stein, 1895) (Fanniidae)

Kinevelés fészekanyagból Mezőcsát (BNP) 2009: 3 év alatt 2010: 1 év alatt összegyűlt fészekanyag összegyűlt fészekanyag Carnus hemapterus 720egyed/fészek Carnus hemapterus 4 egyed/fészek

Köszönetnyilvánítás Fehérvári Péter Kotymán László Seres Nándor Solt Szabolcs Palatitz Péter Bakonyi Tamás Erdélyi Károly Szentpáli-Gavallér Katalin Papp László Peregovits László Ronkay László Pályázatok: HU-SRB IPA CBC (HU-SRB 0901/122/120) OTKA K67900 EDENext EU FP7

Köszönöm a f igyelmet!