1. melléklet a 17/2011. (V. 27.) önkormányzati rendelethez HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 1. ÁLTALÁNOS ADATOK Település neve: Paks Város Önkormányzat neve: Paks Város Önkormányzata Önkormányzat címe: 7030 Paks, Dózsa György út 55-61. Állandó lakosok száma: 19.878 fő (2010. december 31.) Az önkormányzat megbízásából kapcsolatot tartó személy neve: Hoffmann Zoltánné beosztása: beruházási csoportvezető címe: 7030 Paks, Dózsa György út 55-61. telefonszáma: 75/500-512 A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. -ának (1) és (3) bekezdéseiben előírt kötelezettségeknek megfelelően a települési önkormányzatnak - az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban - a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia, melyet önkormányzati rendeletben kell kihirdetnie. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Kormány rendeletben határozták meg. A terv készítéséért felelős szerv: Paks Város Önkormányzata Bázis év: 2006. Tervezési időszak: 2008-2014. Tervkészítés időpontja: 2008. Tervmódosítás kezdési időpontja: 2010. I. félév Bázis év: 2009. A hulladékgazdálkodási terv bázisául szolgáló hulladékkeletkezési-kezelési adatokban a terv szempontjából meghatározó nagyságrendű változás nem történt, a hulladékgazdálkodási terv módosítását az elmúlt két év eseményei, eredményei, és a paksi hulladékgazdálkodási rendszer támogatása érdekében megpályázott KEOP 7.1.1.1 pályázatra benyújtott és sikeres elsőfordulós pályázatból következő változások indokolják, illetve teszik szükségessé. Paks, 2011. május 1
Paks városa a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos hosszú távú elképzeléseit 2004-től 2008-ig terjedő tervezési időszakban a 160 települést magában foglalni kívánó Kaposmenti Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer projekt keretében, azzal együttműködve kívánta megvalósítani. Paks Város Önkormányzata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bíztatására a Kaposmenti Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretein belül tervezte a városban keletkező települési szilárd hulladékok ártalmatlanításához szükséges hulladékkezelő létesítmények megépítését, a regionális hulladékkezelő rendszer létrehozását. 2007 elején azonban a környezetvédelmi tárca jelezte, hogy a területi összefüggés hiánya miatt nem támogatja a programot, csak akkor ha a területi homonegitás megvalósul. Ebben az időszakban Európai Uniós támogatás elnyerésre alkalmas részletességgel kidolgozott tervvel, a terv megvalósításához szükséges engedélyekkel és pályázati dokumentációval a Kaposmenti Regionális Hulladékgazdálkodási Program még nem rendelkezett, emiatt a paksi döntés a rendszerből való kiválásra, komolyabb kockázatokkal nem járt. Paks Város Önkormányzata részére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban: KvVM) Paks és környéke hulladékgazdálkodási problémáinak önálló, de kötelezően térségi, kistérségi megoldását javasolta. A továbblépésre: részben a regionális programoktól független, önkormányzati beruházási program keretén belül lebonyolított beszerzések és beruházások megvalósítása, részben a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásból való kilépés, és egy önálló, Paks körzetére kiterjedő hulladékgazdálkodási kisprojekt beindítása, valamint a miniprojekt megvalósítását támogató új pályázati kiírás feltételrendszere ad lehetőséget. Erre tekintettel a város hat környékbeli településsel Bölcskével, Gerjennel, Györkönnyel, Madocsával, Nagydoroggal és Pusztahencsével összefogva, 30.000 lakos települési hulladéka előírásoknak megfelelő kezelését biztosító hulladékgazdálkodási miniprojekt kidolgozásába kezdett, amelyet az Európai Uniós Környezet és Energia Operatív Program /KEOP/ pályázaton nyert támogatás felhasználása mellett, közösen terveznek megvalósítani. Az önkormányzati társulás a KEOP-7.1.1.1/09 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése konstrukcióra benyújtott Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer megnevezésű pályázati dokumentációval, a kétfordulós pályázat első fordulóján 2009. november 4.-én jutott túl, a támogatási szerződés aláírására 2009. december 17-én került sor. A Paks és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszert létrehozni kívánó Paks és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2010. július 20.-án alakult meg. A pályázatot kiíró és elbíráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a pályázat készítője, a budapesti COWI Kft. közti előzetes előkészítő egyeztetéseket követően, a 2010. március 17-ei módosított pályázati kiírás alapján a 2. forduló pályázati dokumentációja 2010. december 20-án benyújtásra került. A pályázati dokumentáció elbírálásának, a támogatási döntés meghozatalának elvben 2011. áprilisig meg kell történnie. Paks, 2011. május 2
A város rövid bemutatása Paks Tolna megye északkeleti részén, a Duna-völgy jobb partján, a Dél-Mezőföld tájegység keleti szélén helyezkedik el. Lakóinak száma 2010 végén 19 878 fő volt. Teljes közigazgatási területe 14.826 ha, belterülete Paks, Paks-Dunakömlőd és Paks-Gyapa - 1.431 ha. A város életének, gazdaságának meghatározó eleme a közel 5.000 főnek munkát adó, az ország áramellátásának közel 40%-át biztosító paksi atomerőmű üzemeltetése. A mezőgazdasági termelésre a növénytermesztés és az erdőgazdálkodás a jellemző. A növénytermesztés jelentős ágazata a gabona maradt, emellett megtalálható a kukorica és a napraforgó, de számottevő a szőlőművelés is. A dunai halászattal a Paksi Halászati Szövetkezet foglalkozik. A város idegenforgalma egyre inkább felfutóban van, jelentős számú látogatót fogad a Paksi Atomerőmű Látogatóközpontja, illetve a világörökség címre tervezett, a Limes út részété képező Lussonium Római Kori Erőd. A település közigazgatási területén található kijelölt természetvédelmi területek Natura 2000 területek: - Dunaszentgyörgyi láperdő - Paksi tarkasáfrányos - Paksi ürgemező - Tengelici homokvidék - Tolnai Duna - Közép-Mezőföldi löszvölgyek A Dél-Mezőföldi tájvédelmi körzet részeként védett területek: Tengelici homokvidék Ürge mező Paksi tarkasáfrányos Helyi jelentőségű természeti területek és emlékek: - Cseresznyési láprétek a Csámpa-patak mentén - Imsósi erdő Duna-parti gesztenyefasor Anna utcai általános iskola udvarán lévő tiszafa, papíreperfa és vadgesztenye csoport A Római katolikus templomkertje és az attól délre levő fásított köztér (Templom tér) Kalap u. 6. sz. ingatlan előkertjében levő örökzöld Laktanya u. 1. sz. ingatlanoldalkertjében levő két tiszafa Vörösmarty utcai gesztenyefák Laktanya utcai gesztenyefasor Művészeti Iskola udvarán álló tiszafa Dunakömlód, Római katolikus templom előtti gesztenyefasor Faluhelyi fák és fasor Paks, 2011. május 3
Prelátushoz tartozó szőlőterület, Rókus utca Szent István téren levő fehéreperfa - Városi múzeum kertje - Bezerédj Általános Iskola Deák F. utcai épületének előkertje Császárfa, Deák F. u. 22. (Tüdőbeteg gondozó) Ciprus, Hegyhát u. 7. Kocsányos tölgy, Pollack M. u. Platán fasor, Táncsics M. u. Mezőgazdasági környezethasználatokhoz kapcsolható vállalkozások Paksi Dunamenti Mg Rt: növénytermesztés, állattartás Biritói Pusztabír Kft: mezőgazdasági szolgáltatások, állattartás Dunakömlődi Agrár Rt: növénytermesztés, állattartás Paksi Aranykalász Mezőgazdasági Kft: növénytermesztés, állattartás Blahér Kft. Gyapa: tehenészet Paksi Halászati Szövetkezet: halászat Ipari környezethasználatokhoz kapcsolódó vállalkozások Paksi Atomerőmű Zrt. villamos áram termelés FRISSBETON STRABAG ÉPÍTŐ Rt: építőipari tevékenység Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft: betonelem gyártás Duna-Beton Kft: betonelem gyártás A & A Világítás és Bútor Rt: lámpa összeszerelés VITAFOAM Magyarország Kft: poliuretánhab gyártás Ovit Zrt. Szolgáltatások, szolgáltatók Kórház, rendelőintézet: városi rendelőintézet (több telephelyen) és egynapos sebészet szociális otthon távfűtés: DUNA CENTER THERM Kft. (az atomerőmű által termelt hulladékhőre épül) áramszolgáltató: E.ON Energiaszolgáltató Kft, MVM Partner Kft gázszolgáltató: E.ON Energiaszolgáltató Kft települési szilárd hulladékok kezelése: DC DUNAKOM Kft: települési szilárd hulladékok begyűjtése, a környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező paksi nem veszélyeshulladék-lerakó üzemeltetése települési folyékony hulladékok kezelése: DC DUNAKOM Kft: települési folyékony hulladékok begyűjtése és a paksi szennyvíztelepen történő átadása Paksi VÍZMŰ Kft: a paksi szennyvíztelepen a települési folyékony hulladékok átvétele és ártalmatlanítása szennyvíztisztítás: Paksi VÍZMŰ Kft: paksi szennyvíztelep üzemeltetése, a szennyvíztelepen a települési folyékony hulladékok átvétele és ártalmatlanítása, Paks, 2011. május 4
kommunális szennyvíz tisztításából származó szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági kihelyezésére való előkészítése hulladék kereskedelem: MÉH Márkakereskedés: papír és fémhulladékok, selejtté vált akkumulátorok és gumiabroncsok átvétele, kereskedelme üzemanyagtöltő állomások: OMV: benzinkút, autómosó MOL: benzinkút Palotás Üzemanyagtöltő Kft: benzinkút szervizek: GEMENC VOLÁN ZRt: DAF Márkaszerviz Renimpex-DC Kft: Renault márkaszerviz SUZUKI BARTA Kft: Suzuki márkakereskedés és szerviz Opel Márkakereskedés és szerviz AUTÓSZOLGA Kft: személygépkocsi javítás Bakacsi Gumiszerviz: gumiszerelés, -javítás, -eladás Több hasonló tevékenységi kört folytató kisvállalkozások áruházak: Paks és Vidéke ÁFÉSZ üzletei P P Kereskedő Áruház Spar Áruház Peny Market Áruház Tesco Áruház Aldi Áruház Lidl Áruház Az Autóbontó Kft. (Paks, Kölesdi u. 46.) gépkocsik tényleges bontásával nem, csak használt autóalkatrészek kereskedelmével foglalkozik. A hulladékgazdálkodási tervvel érintett helyi civil szervezetek, gazdálkodók és az önkormányzat szakmai bizottsága: Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány - Önzetlenül Környezetünkért, Otthonunkért Munkacsoport Alapítvány - Együtt a Parlagfű Ellen Alapítvány - MAG Környezet- és Természetvédelmi Alapítvány - Ökocsiga Közhasznú Egyesület - Civil Kerekasztal - Paksi Kertbarátok Egyesülete - DC Dunakom Kft. - Gemenc Volán ZRt. - Paksi Atomerőmű ZRt. - Dunamenti Zrt - Aranykalász Szövetkezet, Paks - Dunakömlődi Agrár ZRt. - Gazdasági Bizottság A helyi hulladékgazdálkodási terv hatálya Paks város közigazgatási területére terjed ki. A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a város a hulladékgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseit kettő, Paks, 2011. május 5
részben egymást váltó, részben egymással párhuzamosan futó, de egymáshoz szorosan kapcsolódó kistérségi és városi projekt együttes végrehajtásával tudja biztosítani. Ezek: 1. A hat környékbeli településsel Bölcskével, Gerjennel, Györkönnyel, Madocsával, Nagydoroggal és Pusztahencsével összefogva a miniprojekt megvalósításával, melyben a fejlesztés legfontosabb elemei: - Hulladékképződés megelőzése (házi komposztálás, újra használati központ kialakítása). - Szelektív gyűjtés (gyűjtőszigetek, házhoz menő szelektív gyűjtés, eseti gyűjtés, hulladékudvaron történő átvétel, zöldhulladék begyűjtés). - Szelektíven gyűjtött zöldhulladékok komposztálása, a komposzt hasznosítása - Vegyes települési szilárd hulladék gyűjtés (maradék hulladékok gyűjtése). - Vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékok lerakás előtti mechanikai kezelőműben történő aprítása, kezelése. - Előkezelt települési szilárd hulladékok lerakása 2. Tekintve, hogy a Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer elemeinek kiépítése leghamarabb 2011-ban kezdődhet el, beruházásainak eredményei várhatóan csak 2012-ben lesznek érezhetők, illetve a létesítmények használatba vehetők, és figyelembe véve, hogy a kistérségi program a Paks térségében évi 20.000 tonnát meghaladó mennyiségben keletkező építési-bontási hulladékok kezelésének megoldására nem terjed (nem terjedhet) ki, a térségi programhoz illeszthető, külön önkormányzati beruházási programot is folytatni kell. Ennek keretén belül: - 100.000 tonna befogadóképességű bányagödör feltöltése, inerthulladék hasznosítással - 1 db konténeres hulladék begyűjtő jármű beszerzése. - Illegális hulladéklerakók és folyamatos felszámolása. - A szennyvíztisztító telep KEOP pályázati támogatással való korszerűsítése. A kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának és a hulladékkezelő létesítmények megépítésének koncepciója összhangban van új, elfogadott országos és területi hulladékgazdálkodási terv nem lévén - a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 17.) KvVM rendelet 3. számú mellékletével kihirdetett Dél-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervének VII. fejezetében rögzített cselekvési program céljaival. Paks város helyi környezetvédelmi program felülvizsgálata a törvény kötelezettségének megfelelően 2007-ben megtörtént, mely már tartalmazza a Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának tervét is. Paks, 2011. május 6
Amennyiben 2011. márciusáig nem sikerül megszerezni a Paks és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakításához szükséges pályázati támogatást, úgy 2011 májusában vizsgálni kell Paks város számára a hulladékgazdálkodás területén a hosszú távon megoldást biztosító alternatív megoldást a pályázat A változat I. ütemének megvalósítását, a hulladéklerakó megépítését illetve azokat az egyéb beruházásokat, amelyeket projektnélküli esetben is meg kell valósítani, vagy a jelenlegi lerakó egységes környezethasználati engedélye további meghosszabbítását. PAKSI TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKLERAKÓ BŐVÍTÉSE SAJÁT BE- RUHÁZÁSBAN A megvalósítás peremfeltételei 1. Begyűjtési körzet: Paks és 2 település 2. A szelektív hulladék-gyűjtés a jelenlegi szinten marad 3. A lerakó 160 000 m 3 4. A komposzttelepnek /1500 t/év/ a HG.követelményeknek megfelelően 2016. márciusától kell üzemelnie 5. A hasznosíthatatlan inert hulladék lerakását a felhagyott bányagödrök feltöltésére hasznosítani kell. 6. A jelenlegi szociális létesítmények maradnak 7. A lerakáshoz új kompaktor és egy új dózer, valamint 2 db normál kukásautó beszerzése szükséges 8. Hulladék megnevezése: 16 100 tonna/év települési vegyes. hulladék + 3000 tonna takaró = 19100t / 0,9 = 21 222 m 3 7,5-8 évre elegendő a 160 000 m 3 -es lerakó 9. A papír és műanyaghulladék begyűjtése a jelenlegi szinten marad 2. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE A helyi tervben a hulladékgazdálkodási tervek részletes követelményeiről szóló 126/2003. (VII.15.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletének 2.6. és 5.4. pontja alapján a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni. Felhasználásra kerültek az Országos Hulladékgazdálkodási Terv [110/2002. (XII. 12.) OGY határozat], valamint a Területi Hulladékgazdálkodási Terv [15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet]. A hulladékadatokat a közszolgáltatóktól, az önkormányzati érdekeltségű vállalkozásoktól és a jegyző által, a tervkészítés érdekében bekért bevallásokból gyűjtöttük össze. Paks, 2011. május 7
A 2009-ben helyben keletkezett 4.163 t települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) mellett a paksi kommunális szennyvíz tisztító telep a szomszédos települések elhelyezési gondjainak csökkentése érdekében 800 t, más településről származó települési folyékony hulladékot is átvett ártalmatlanításra. A behozatal korában is hasonló arányú volt. Pakson a csomagolási hulladékok és a zöldhulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása bár az előkészítő munka már folyamatban van jelenleg még nem teljesen megoldott. A városi rendelőintézetben keletkező egészségügyi hulladékok szelektív gyűjtését és ártalmatlaníttatását folyamatosan biztosítják. Az állati eredetű hulladékok ártalmatlaníttatásra történő átadás előtti gyűjtéséhez konténeres hulladékgyűjtőt alkalmaznak. Az építési-bontási hulladékok egy részét a helyi szeméttelep területén, a nem veszélyeshulladék-lerakóban helyezik el. A szeméttelep melletti építési-bontási hulladék tárolóban felhalmozott hulladékok további tárolását a felügyelőség nem engedélyezte, de a hulladékok és hasznosítására vonatkozó előzetes vizsgálat a 34474/10 iktatószámú határozattal lezárult, a hulladékok aprítással, osztályozással, 20-55 mm-es építési adalékanyaggá alakításával, építési termékké alakításával történő hasznosítását elfogadta. Az inert hulladékra vonatkozó begyűjtési és hasznosítási engedély ügygyszáma: 26424/2009, iktatószáma: 103717/10) A felhalmozott inert hulladék mennyisége 2009. december 31.-én 14 297 tonna, 2010. december 31.én 30 411 tonna volt. Az iparvállalatok és az egyéb gazdálkodó szervezetek vállalkozóinak az egyéb nem veszélyes hulladékát zömében a közszolgáltató által üzemeltetett lerakóban ártalmatlanítják. A városban keletkező veszélyes hulladékok elszállíttatásáról a vállalkozók maguk gondoskodnak, ezek a hulladékmennyiségek az egyedi, vállalati hulladékgazdálkodási tervekben jelennek meg. 2.1. A tervezési területen kezelt hulladékok típusa és éves mennyisége (2009. évi adatok) Hulladék megnevezése Paks mennyiség (t/év) Kevert települési szilárd hulladék 16.141 Települési folyékony hulladék n.a. ebből szippantással elszállított 4.163 helyben maradó n.a. Települési szennyvíztisztítóból származó iszap 620 Építési, bontási és egyéb inert hulladék 24.501 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 56 Ipari és egyéb Papír- és kartonhulladék 188 gazdálkodói nem veszélyes Műanyag hulladék 29 hulladékok Fahulladék 70 Acélhulladék 468 Rézhulladék 4 Paks, 2011. május 8
Veszélyes hulladékok* Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV Ólomhulladék 3 Alumíniumhulladék 17 Kábelhulladék 41 Textilhulladék 5 Gumihulladék 41 Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari - Gépipari 15 Alumíniumipari - Egyéb ágazati (energiaipari) Festékes göngyöleg, festék 38 Irodatechnikai hull. 3 Olajos rongy 41 Olajos föld - Olajleválasztó olajos iszapja 36 Vegyszermaradék 24 PCB és PCT tartalmú hulladékok - Hulladékolajok 60 Akkumulátorok, elemek 50 Elektronikai termékek 40 Kiselejtezett gépjárművek 500 Egészségügyi hulladékok 67 Állati eredetű hulladékok 39 Növényvédő szerek és csomagolási hulladékaik 3 Azbeszt 9 Papír és karton csomagolási hulladék 189 Műanyag csomagolási hulladék 6 Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék 61 Csomagolási Fém csomagolási hulladék - hulladékok* Kompozit csomagolási hulladék 73 Üveg csomagolási hulladék 29 Textil csomagolási hulladék - Zöldhulladék 1.112 Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok nem keletkezik: - nincs adat: n.a. * A keletkező veszélyes hulladékok elszállíttatásáról az érintettek egyénileg gondoskodnak. A csomagolóanyagok mennyiségét külön nem mérték, ezek mennyisége az ipari hulladékoknál szerepel. A listában szereplő, a vállalatoktól származó információk alapján meghatározott hulladékmennyiségek nem egyeznek a tervezés területen évente ténylegesen keletkező összes mennyiséggel. 2.2. A tervezési területen gyűjtőhelyeken, tárolókban, telephelyeken felhalmozott (nem kezelt) hulladékok Hulladék felhalmozás csak építési, bontási hulladékok esetében, azok Környezetvédelmi Felügyelőség által engedélyezett tárolójában, a tervezett hulladék hasznosítás előkészítése érdekében történt. Az építési bontási hulladékok építési termék előállításával történő hasznosítására engedéllyel rendelkezik a DC Dunakom Kft.. A szeméttelep területén ideiglenes építési hulladék gyűjtőhelyet terveznek 2011-ben kialakítani, mert lehetőség lesz az építési, bontási hulladékoknak a szeméttelep meglévő lerakó-terének 2012.-es rekultivációjakor történő hasznosítására is. Az első, az átmeneti felső záró-réteg kialakításához felhasználható 10.000 t föld, talaj, és 6.000 t betontörmelék ideiglenes, burkolatlan gyűjtőhelyét a rekultivációt követően kiürítik, a terület felszabadul. - Paks, 2011. május 9
Ezen felül a tervezési területen a hulladékok közül csak az illegálisan lerakott, elhagyott települési szilárd hulladékok esetében van felhalmozódás. Az illegális hulladéklerakók, tájsebek listáját, pontos helyét az önkormányzat rendszeresen felméreti, és a feltérképezett illegális hulladéklerakók felszámolását folyamatosan végezteti. A területen keletkező egyéb hulladékok tárolása a megengedett gyűjtőhelyi tárolási időt nem haladja meg, ártalmatlanításuk szervezetten, megfelelő módon megoldott. 2.3. A tervezési területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége (2009. évi adatok) Hulladék megnevezése beszállított Paks mennyiség (t/év) kiszállított Kevert települési szilárd hulladék 1.198 - Települési folyékony hulladék 800 - Települési szennyvíztisztítóból származó iszap - - Építési, bontási és egyéb inert hulladék - - Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok - 56 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Veszélyes hulladékok Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok Papír- és kartonhulladék - 188 Műanyag hulladék - 29 Fahulladék - - Acélhulladék - 468 Rézhulladék - 4 Ólomhulladék - 3 Alumíniumhulladék - 17 Kábelhulladék - 41 Textilhulladék - 5 Gumihulladék - 41 Vegyipari, gógyszeripari és műanyagipari - - Gépipari n.a. 15 Alumíniumipari - - Egyéb ágazati (energiaipari) Festékes göngyöleg, festék - 38 Irodatechnikai hulladék - 3 Olajos rongy - 41 Olajos föld - - Olajleválasztó olajos iszapja - 36 Vegyszermaradék - 24 PCB és PCT tartalmú hulladékok - - Hulladékolajok - 60 Akkumulátorok, elemek - 50 Elektronikai termékek - 40 Kiselejtezett gépjárművek - 500 Egészségügyi hulladékok - 67 Állati eredetű hulladékok - 39 Növényvédőszerek és csomagolási hulladékaik n.a. 3 Azbeszt - 9 Papír és karton csomagolási hulladék - 189 Műanyag csomagolási hulladék - 6 Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék - 61 Csomagolási Fém csomagolási hulladék - - hulladékok Kompozit csomagolási hulladék - 73 Üveg csomagolási hulladék - 29 Textil csomagolási hulladék - - Zöldhulladék - - Paks, 2011. május 10
Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok - - 2.4 Területi éves hulladékmérleg Hulladék megnevezése Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Területi éves hulladékmérleg Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb Arányok t/év % t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok - - - - 16.141 100 - - 4.163 100 620 100 - - - - - - -. - - - 12.251 50 12.250 50 -. - - - - - 56 100 188 100 - - - - - - 29 100 - - - - - - Fahulladék - - 70 100 - - - - Acélhulladék 468 100 - - - - - - Rézhulladék 4 100 - - - - - - Ólomhulladék 3 100 - - - - - - Kevert települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Települési szennyvíz-tisztítóból származó iszap Építési, bontási és egyéb inert hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Papír és kartonhulladék Műanyag hulladék Alumíniumhulladék 17 100 - - - - - - Kábelhulladék 41 100 - - - - - - Textilhulladék - - - - - - 5 100 Gumihulladék - - 41 100 - - - - Vegyipari, gyógyszeripari - - - - - - - - és műanyagipari Gépipari - - - - - - 15 100 Alumíniumipari - - - - - - - - Festékes göngyöleg - - 38 100 - - - - Irodatechnikai hull. - - 3 100 - - - - Olajos rongy - - 41 100 - - - Olajos föld - - - - - - - - Olajleválasztó olajos - - - - - - 36 100 iszapja Vegyszermaradék - - 24 100 - - - - PCB és PCT tartalmú hulladékok - - - - - - - - Hulladékolajok 60 100 - - - - - - Akkumulátorok, elemek 50 100 - - - - - - Elektronikai termékek 40 100 - - - - - - Kiselejtezett 500 100 - - - - gépjárművek Egyéb ágazati Paks, 2011. május 11
hulladékáramokkiemelten kezelendő veszélyes Csomagolási hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő szerek és csomagolási hulladékaik - - 67 100 - - - - - - - - - - 39 100 - - 3 100 - - - - Azbeszt - - - - 14 100 - - Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Kompozit csom.- hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Zöldhulladék 1112 80 Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok 189 100 - - - - - - 6 100 - - - - - - - - 61 100 - - - - - - - - - - - - - - - - 73 100 - - 29 100 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A hulladékot jelentős mértékben felhalmozó, tároló vállalkozások: A városban a hulladékot jelentős mértékben felhalmozó, tároló vállalkozások nincsenek, az építési-bontási hulladékok építési termék előállításával, és rekultiváció során tervezett hasznosítás céljából történő gyűjtését a DC Dunakom Kft. a környezetvédelmi hatóság engedélyével végzi. 2.5. A kevert települési szilárd hulladék összetétele A lerakott hulladék összetételére vonatkozóan a DC Dunakom Kft, a hatályos szabvány szerinti összetétel meghatározásokat végeztetett 2007 évben. Az összetétel vizsgálatok a vegyesen gyűjtött 200301 EWC számú hulladékokra vonatkoztak. Paks, 2011. május 12
A szabvány és a KEOP pályázati tervezési adatok konverziója a következő táblázatban szerepel (az összetétel a 200301 EWC kód alá tartozó 15979 tonnára lett kiszámítva). Szabvány szerinti mérések eredményei (t) KEOP tervezési összetétel adatok (t) Papír (80%) 2 030 Papír 2 045 Karton (5%) 15 Papír (20%) 508 Csomagolási papír 788 Karton (95%) 280 Műanyag (10%) 344 Műanyag 344 Műanyag (90%) 3 096 Csomagolási műanyag 3 096 Üveg (25%) 168 Üveg 168 Üveg (75%) 503 Csomagolási üveg 503 Fém (40%) 96 Fém 96 Fém (60%) 144 Csomagolási fém 144 Szerves (100%) 3 748 Biológiailag lebomló 4 730 Finom frakció (50%) 983 Kompozitok 338 Textíliák 409 Higiéniai hulladékok 352 Nem osztályozott éghető hulladék Nem osztályozott éghetetlen hulladék 296 1 640 Veszélyes hulladékok 48 Finom frakció 50% 983 Egyéb 4 065 3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. Jogszabályokban meghatározott követelmények rövid leírása A hulladékgazdálkodási stratégia fő kereteit elsősorban az Európai Unióban érvényes jogszabályok adják. Az alábbiakban a fejlesztési szükségszerűséget alátámasztó hatályos jogszabályok, települési szabályozási tervek, és települési/térségi fejlesztési koncepciók vonatkozó részeinek bemutatására kerül sor. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Paks, 2011. május 13
A környezet védelméről szóló törvény a hulladékgazdálkodással kapcsolatban általános elveket fogalmaz meg. Ezek az általános elvek a következők: A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. A meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, többek között a kommunális hulladékkezelés településre vonatkozó feladatait és előírásait is. Ezekkel az általános elvekkel összhangban külön törvény rendelkezik a hulladékgazdálkodásról. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (2011.-ben módosításra kerül) A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) biztosítja azokat a kereteket, amelyekre a hulladékkal kapcsolatos magyar szabályozás építhet. A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. A hulladékgazdálkodás általános szabályai A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: o o o o az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. Paks, 2011. május 14
A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés). Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A törvény tartalmazza továbbá a gyártóra, forgalmazóra, fogyasztóra, hulladék termelőjére vonatkozó, hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Rendelkezik a hulladékkezelés, hulladékgyűjtés, hulladékszállítás, hulladékhasznosítás és a hulladékártalmatlanítás szabályairól. A törvény szerint a települési önkormányzatok kötelezettsége a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása. A közszolgáltatás kiterjed: a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására; a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére; kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is; a települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, a törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy a társulási törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg. Hulladékgazdálkodási tervek A törvény határozta meg a hulladékgazdálkodás stratégiai tervezésének szintjeit is: Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Területi hulladékgazdálkodási tervek az ország 7 régiójára, és Helyi hulladékgazdálkodási tervek. Paks, 2011. május 15
A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet A rendelet hatálya a települési hulladékra, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységre, szolgáltatásra terjed ki. A rendelet alkalmazásában települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása; valamint a települési hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének általános előírásai A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. A hulladékkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységéről a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály előírásai szerint. A hulladékkezelő tevékenység eszközeit - kivéve a szilárd hulladék gyűjtő, tároló edényzetet - kizárólag az engedélyezett telephelyen szabad tárolni. Települési hulladék - folyékony hulladék esetében ártalmatlanító telepen, szilárd hulladék esetében hulladéklerakón történő - jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő lerakására akkor kerülhet sor, ha a hulladékot kezelték fizikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárásokkal, tulajdonságainak olyan megváltozása érdekében, amely a hulladék mennyiségének vagy környezetre gyakorolt hatásának csökkenését eredményezi. A biogáz keletkezéssel járó hulladékkezelési eljárások során gondoskodni kell a keletkező gázok összegyűjtéséről és a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak megfelelő kezeléséről. A települési hulladékkezelés végzéséhez szükséges egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól külön jogszabály rendelkezik. A települési szilárd hulladékra vonatkozó szabályok Az elkülönített (szelektív) hulladék begyűjtését az erre feljogosított szervezetnek úgy kell megszerveznie, hogy az elősegítse a hulladék összetevők újrafeldolgozását vagy visszanyerését, illetőleg energetikai hasznosítását, vagy ártalmatlanítását. Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében házhoz menő begyűjtő járatot, hulladékgyűjtő udvart, gyűjtőszigetet kel kialakítani. A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthetők a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint veszélyes hulladék összetevői. A hulladék- Paks, 2011. május 16
gyűjtő szigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet. A begyűjtő járat eszközeinek alkalmasnak kell lennie a tervezett hasznosítható, illetőleg veszélyes hulladék összetevők begyűjtésére. A begyűjtő járat működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság begyűjtésre és szállításra vonatkozó hulladékkezelési engedélye szükséges. A begyűjtött települési szilárd hulladék előkezelése, hasznosításának vagy ártalmatlanításának elősegítése érdekében - a hulladék környezeti kockázatát csökkentő - kezelést csak engedéllyel rendelkező telephelyen szabad végezni. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet A rendelet hatálya a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget), a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar), valamint a válogatómű létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. A hulladékgyűjtő udvar és a válogatómű létesítése külön jogszabály alapján telepengedély köteles tevékenység. A hulladékgyűjtő udvar és a válogatómű létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról. Működésüket üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. A hulladékgyűjtő sziget A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor az alábbi követelményeknek kell eleget tenni: szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni; elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre; a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtő járműhöz illesztett rendszerű legyen. Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított. A hulladékgyűjtő udvar A hulladékgyűjtő udvar létesíthető az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére, a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadására. Paks, 2011. május 17
Hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni: a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye; a lakosság által elfogadható ráhordási távolság; a begyűjtendő hulladékok köre; a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint; a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei; a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága; a hulladékhasznosítás lehetőségei; a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata; gazdaságossági szempontok. A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékfajták gyűjthetők: a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladék, a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék. A jogszabályban meghatározott hulladékokon túl a hulladékudvarban begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzés szerinti elemzéséből kell meghatározni. A hulladékgyűjtő udvart körül kell keríteni, és őrizni kell. A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete - a 11. (1) bekezdés alapján - az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2 a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A válogatómű A válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik. Nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyag tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék. A válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges. Paks, 2011. május 18
A válogatóművek telepítésénél a helyszín kiválasztása során előnyben kell részesíteni azokat a regionális központokat - jellemzően a sűrűn lakott és erősen iparosodott területeket -, ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű hasznosítható hulladék keletkezik. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok számát figyelembe véve - a 23. (2) bekezdése alapján - legalább 100 000 lakost ellátó területen létesíthető válogatómű. A kistérség számára alakított pályázati kiírás kivételt tett a megvalósíthatóság érdekében. /Szelektíven gyűjtött hulladék válogatást természetesen ennél kisebb begyűjtési körzet esetén is lehet végezni, de ekkor a létesítményt nem lehet a jogszabály szerinti válogatóműnek nevezni./ A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet A rendelet a tevékenységeket alapvetően két csoportra osztja: a) a nem veszélyes hulladékok gyűjtése és a nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása tevékenységek csupán bejelentés-köteles tevékenységnek minősülnek, b) a telepengedély-köteles tevékenységek közé hulladékkezelési szempontból semmit sem soroltak be Az eljárást a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője folytatja le. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Kormány rendelet A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra kell meghatározni. A települési szilárd, illetve folyékony hulladék (a továbbiakban együtt: települési hulladék) kezelésére irányuló közszolgáltatás díját külön-külön kell meghatározni. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként határozható meg. A közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet, továbbá a díjszámítás módszertanát és a díjképlet elemeit is részletesen meg kell határozni és közzé kell tenni. A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatározni, hogy a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen. Költségnek és ráfordításnak minősül különösen a) a hulladékbegyűjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás, -hasznosítás gyakorlásához szükséges, a hulladékkezelő létesítménynek, eszköznek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költsége és ráfordítása, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is; b) a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és a harminc évig történő monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége; c) a számlázás és díjbeszedés költsége; Paks, 2011. május 19
d) a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, különösen a környezetvédelmi hatósági eljárásért fizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költsége; e) az a) pont szerinti létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások. Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek, így különösen a hulladéklerakó gáz, komposzt, valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt. Az utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - hivatalos fogyasztói árindex-alakulás alapján korrigált bevételt. Ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt, mentességet, vagy ingyenességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat köteles megtéríteni. A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni. Az egységnyi díjtételek - elkülönítve - tartalmazzák: a) a települési szilárd hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának, b) a települési folyékony hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának, illetve nem szennyvíztisztítóban történő elhelyezés esetében az utógondozásra és a monitorozásra is kiterjedő költségeit. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. A KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A Kormányrendelet 6. (1) bekezdése szerint A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 20. (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett, kivéve, ha a törvény. 23. f) pontja alapján az önkormányzat mentességet állapított meg, vagy a közszolgáltatás ingyenes. Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató a) a közszolgáltatást felajánlja, illetve b) a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. A közszolgáltatási díjat a közszolgáltatási díj fizetésre kötelezett számla ellenében, meghatározott időszakonként, utólag köteles megfizetni. Paks, 2011. május 20