1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. (1) bekezdésének e, pontja, valamint az 51. (3) bekezdése alapján Makó város környezeti állapotának alakulásáról a Képviselő-testület és a lakosság részére a következő tájékoztatást adom: I. Bevezetés TÁJÉKOZTATÓ A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ALAKULÁSÁRÓL 2003. Makó Város Csongrád megyében, a Maros jobb partján terül el. Kedvező területi adottságai miatt ősidők óta lakott terület. Természetföldrajzi szempontból homogén tájat alkot, az alföldi Marosszögi kistájakhoz tartozó terület egyenletes síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság nem haladja meg a 90 métert. A város és térségének éghajlata erősen kontinentális, kevés csapadék és szélsőséges hőmérséklet jellemzi. Ebben a körzetben a legmagasabb a napsütéses órák száma. A város élete szorosan összekapcsolódik a mezőgazdasági termeléssel, a Marossal, mint vízi- illetve gyógyturizmus lehetőségével, valamint a városban áthaladó, nemzetközi jelentőségű IV. számú (43. sz. főút) Helsinki közlekedési folyosóval. II. Környezeti állapot értékelése II. 1. Felszíni vizek állapota A Maros víz- és hordalékhozama szerint a Tisza legjelentősebb mellékfolyója. A folyó hazai szakaszán a kiegyenlített medret mindkét oldalon töltések kísérik. A meder általános szélessége 100 méter, mélysége 6-8 méter, de a kifejezetten aszályos időkben gyalogszerrel is át lehet kelni a lerakott homokpadokon. A folyó vízjárása és vízhozama erősen ingadozó. A Maros vízminőségét nagyban befolyásolják a külföldi lakossági, illetve ipari szennyvízbevezetések. A megyei ÁNTSZ és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ a nyári hónapokban folyamatosan vizsgálja a szabadstrand területén a Maros vízminőségét. A folyó vízminősége széles skálán ingadozó, egy nyári időszakban kifogásolt és kiváló vízminőség egyaránt megjelenik. Az 1/a. számú melléklet tartalmazza az ÁNTSZ által mért vizsgálati paramétereket. Az 1/b számú melléklet pedig az ATIKÖFE mérési eredményei alapján történő kategóriákba sorolást tartalmazza, valamint a kategóriák rövid leírását. II. 2. Felszín alatti vizek állapota Makó város vízellátása a marosi hordalékkúptól független 200-500 méter mélységű rétegekből történik. A térség felszín alatti vízkészletei mennyiségi és minőségi szempontból védettek, ezért kiemelkedő feladat az ivóvízellátást szolgáló bázisok felmérése és védelme. A talajvízszint általában 2-4 méter mélységben van,
2 / 6 de lakott területen a szennyvízszikkasztás hatására ez lényegesen magasabb (1,1-2,5 méter), A város alatti talajvíz meglehetősen szennyezett, a vízjárás és vízminőség változás nyomonkövetésére komplex figyelő kúthálózat kiépítése lenne megoldás. A város közüzemi ivóvíz minőségének vizsgálatát az ÁNTSZ megyei intézete végzi. A vizsgálatok alapján jól látható, hogy összes csíraszám, coliform, kémiai oxigén igény, ammónium, nitrit, összes keménység, vas, mangán, és arzén esetében jelentős mértékben találhatók kifogásolható minták. A 2. számú melléklet az ÁNTSZ által vizsgált ivóvíz mintáinak értékelését tartalmazza. A kifogásolt minőségű minta azt jelenti, hogy az ivóvíz nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, de az egészségügyi határértéket túllépte. II. 3. Levegőminőség A levegő minőségi elemzésekor számba kell venni a kibocsátásokat (emisszió), a szennyező anyagok terjedését (transzmisszió) és az érzékelhető légszennyezettségi helyzetet (imisszió). Emisszió A városban a légszennyezés területén nagy ipari kibocsátókkal nem kell számolni. A Környezetvédelmi Felügyelőség legutolsó adatai szerint (légszennyező tevékenységet végző cégek bevallásai alapján) 2001.-ben 47 telep, 188 pontforrás található a városban. Makón a hasonló nagyságrendű kisvárosokéhoz képest az összes kibocsátás alacsony. Az 1997 és 2001 közötti időszakban üzemelő ipari légszennyező forrásokat és a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét a 3. számú táblázat tartalmazza. Az adatokból kiderül, hogy kén-dioxid, szilárd anyag, korom és egyéb anyag kibocsátásának tekintetében lényeges csökkenés tapasztalható, melynek oka a korszerűbb technológiák alkalmazásának jogszabályi úton kötelezővé tétele. A jelenleg működő telepek a hatályos levegőtisztasági jogszabályi kereteknek megfelelnek, évente bevallást készítenek az általuk okozott kibocsátásról. A városban a kommunális kibocsátás minimális, hiszen az intézményi és a lakossági gázellátás megoldott. A kibocsátás jelentős részét a 43. számú főút adja. Ez a probléma közvetlenül is érinti a lakosságot, hiszen a közlekedésből származó szennyezés élet- és mozgásterükben jelentkezik. A szennyvízcsatorna hálózat mentén időszakosan erős bűz tapasztalható. Ennek több oka van. Az egyik oka, hogy az elkészült 320 bekötésből mindössze 90-et használnak, így az öntisztuláshoz szükséges vízmennyiség hiányzik, a hálózat alulterhelt. A másik oka, hogy a csatornarendszert a Hagyma Kft. és a SOLE Rt. is használja. A hagymafeldolgozás esetében erős illóolajok, a tejüzem szennyvizében pedig fehérje és zsíranyagok találhatók, melyek az alulterhelt csatornában nem hígulnak fel és hamar bomlásnak indulnak. A bűz megszűnik, ha a rendszer a tervezett terheltséggel fog üzemelni. Transzmisszió A térségben uralkodó szélirány az észak-nyugati, de az ellenkező irányú déli, dél-keleti szelek aránya is jelentős. A terjedés lehetősége a domborzati viszonyok (síkvidék) miatt az átlagosnál nagyobb mértékű. Imisszió Háttérterhelés szempontjából Makó alacsonyan, illetve nem szennyezettnek tekinthető. A városban légszennyezettséggel kapcsolatosan csak ülepedő por mennyiségét mérte 2002. áprilisáig az ÁNTSZ a RIV hálózaton keresztül. A mérési eredményeik szerint ülepedő por tekintetében jelentős határérték túllépést nem mutattak Jelenleg a méréseket az ATIKÖFE végzi, szintén csak ülepedő port mérnek a város 3 kijelölt pontján. Az adatokból kiderül, hogy ebben az évben és 2002-ben megnövekedett az ülepedő por mennyisége, melyet a száraz időjárás és a növekvő gépjárműforgalom okoz. A határértéktúllépés mindkét esetben 10 % alatt volt, mely szerint a levegőminőségi besorolás még mindig a megfelelő tartományban maradt. Kértük a felügyelőséget, hogy a többi kiemelten fontos adatainak hiányában egyedi méréssel segítsék a korrekt tájékoztatást.
3 / 6 A mérési adatokat a 4. számú melléklet tartalmazza. II. 4. Termőföld állapota Makó környékének talajait a Maros folyó által létrehozott öntésföldek, réti öntés, illetve réti talajok jellemzik. A folyótól távolabb jó minőségű csernozjom talajok találhatóak. A Maros jelenlegi hordaléka iszap, illetve iszapos homok, az ezen képződött nyers öntéstalajok jó vízgazdálkodásúak, szénsavas meszet tartalmaznak, viszonylag jó termékenységűek. Meghatározó talajszennyező forrás a házi emésztők és szikkasztók, valamint az illegális hulladéklerakók, melyeknek rekultivációja igen fontos feladat. A város környékén található néhány illegális hulladéklerakó helyét az 5. számú melléklet tartalmazza. II. 5. Zaj-és rezgésterhelés A zaj és rezgésterhelés Makón elsősorban a 43. számú főút mentén keletkezik. Az átmenő forgalom igen nagy, időszakosan kiemelkedő, mely a fűút közvetlen közelében található építményeket. illetve a benne élők egészségét hosszú távon jelentősen károsíthatja. Ipari zaj nem jellemző. Kereskedelmi, vendéglátási, településüzemeltetési zajterhelés jelen van, lakossági bejelentés alapján a hatósági osztály akusztikai szakértővel végeztet az adott kereskedelmi, vendéglátóhelyen zajmérést. Határozatban korlátozzuk ezzel a zajkibocsátást, vagy a nyitvatartási időt. Az utóbbi években közlekedési zaj- és rezgésterheléses vizsgálatok elvégzésére nem került sor a városban. II. 6. Természeti értékek, védett területek állapota Makó város a Maros magyarországi szakaszának 2332 ha-os völgyében fekszik. Ez különleges adottság és kiemelt védelmet igényel. A területen illetékes természetvédelmi hatóság a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Makón a Csanádi Puszták és a Maros Ártér elnevezésű területi egységen belül a Környezetvédelmi Miniszter 8006/2001. KöM tájékoztatójában a védett szikes tavak jegyzékében foglaltak alapján a Dáli Szikesek Természetvédelmi Terület elnevezéssel kerültek természetvédelmi oltalom alá. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek művelési ágankénti összesítését a 6. számú melléklet tartalmazza. Makó Város Önkormányzatának 36/2003. (VIII.28.) Makó ör. rendelete tartalmazza a város kiemelten védendő összefüggő zöldterületeinek felsorolását, valamint a helyi jelentőségű védett természeti értékek listáját, melyek a 7. számú mellékletben kerül összefoglalásra. II. 7. Pollenterhelés Az ország más területeihez hasonlóan súlyos egészségügyi problémát okoznak az allergén pollenek. Az ÁNTSZ mérései közül a parlagfű (Ambrosia elatior) mennyisége minden nyár végén magasan a 100 db/m 3 felett van, ez a légköri összes pollenmennyiség 90%-át teszi ki. A parlagfű a legagresszívebb allergén növények egyike, a levegőben már 5 db/m 3 is felerősítheti az egyéb pollenallergiák hatását. A parlagfű pollen küszöbértéke egészséges szervezetnél 50 db/m 3. Az elmúlt évek adatai alapján az allergén pollenek mennyisége nő. Ennek oka, hogy az éghajlatváltozás (tapasztalható felmelegedés) miatt egyes növények főként az allergiát okozó agresszív gyomnövények egy vegetációs időben többször is képesek virágozni, ezáltal az allergiát okozó pollenek hosszabb ideig mutathatók ki a levegőben. II. 8. Infrastruktúra Ivóvíz ellátás
4 / 6 A városi ivóvízvezeték hálózatát 166 km fő- és gerincvezeték, továbbá 66,5 km bekötővezeték alkotja. A vízbekötéssel ellátott lakások száma 11.123, a vízmérővel nem rendelkező ingatlanok száma igen magas, 2.066 db. Az ivóvízvezetékek átlagos életkora 35 év, a vízmérők korszerűek, a bekötések állapota kielégítő, a gerincvezetékek állapota azonban nem megfelelő, több mint 7 km vezeték rekonstrukciója sürgősen elvégzendő, a legkritikusabb helyzet a kutak gyűjtővezetékeinél. Az alaplétesítmények (kutak, víztárolók, víztorony, szivattyúk, stb.) állapota jó. Szennyvízkezelés A működő szennyvízhálózat hossza 48,5 km, a bekötött lakások száma: 2.625 db, a szennyvízcsatornák átlagos életkora 20 év. A 2001. évben épített csatornák és az új szennyvíztisztító minősége a magyar átlagot meghaladja. Az 1963-ban üzembe helyezett ún. ipari szennyvízcsatorna felújítása mára szükségessé vált. A még működő szennyvíz szikkasztó aknák becsült száma 5000 db. Makó város vízfogyasztása 2002-ben 1.837.635 m 3, minimum 3.840 m 3 /nap, maximum 7.300 m 3 /nap. A keletkező szennyvíz mennyisége a saját üzemi vízművek miatt több mint a vízfogyasztás, becsült értéke 2.200.000 m 3 volt 2002-ben. Ebből elvezetésre és tisztításra 483.000 m 3 került. 2003. I. félévében 3.900 m 3 szippantott szennyvíz lett ártalmatlanítva. A tisztított szennyvíz minősége minden esetben megfelel az előírásoknak, befogadója a Maros folyó. 2002-ben 1.300 m3 szennyvíz iszap keletkezett, minőségi paraméterei szerint mezőgazdasági felhasználásra alkalmas. Elhelyezése a szilárd hulladéklerakó telepen történik, de ez év végéig a komposztálást meg kell oldani. A 8. számú melléklet táblázatosan tartalmazza az ivóvízzel és szennyvízzel kapcsolatos adatokat. Csapadékvíz elvezetés Makó földrajzi elhelyezkedése (az Alföld egyik legmélyebb pontja) és a szélsőséges időjárás (aszály és árvizek) teszik kiemelten szükségessé a belvízmentesítést és a csapadék elvezető hálózat rendeltetésszerű használatát, karbantartását. A város belterületén kb. 180 km nyílt (árkos) és zárt (csatorna) gyűjti össze a lehulló csapadékvizet kb. 1.200 ha on. Négy főgyűjtő csatorna (Nagyér, Bethlen utcai, Vitahalmi, Honvéd) 33 km hosszan szállítja tovább a befogadó csatornákon (Gacsibai, Jángori és Ardicsi) keresztül a makói főcsatornába az összegyűjtött vizet. Majd innen déli irányba továbbhaladva jut a Maros jobb parti árvízvédelmi töltéséig, onnan szivattyús átemeléssel jut a víz a Marosba. A csatorna sűrűség 2,8 km/km2. A csatornák állapota megfelelő, funkcióját szükség esetén rendeltetésszerűen ellátja, folyamatos karbantartása nélkülözhetetlen. Közlekedési hálózat Makó város közúton és vasúton is jól megközelíthető, infrastrukturális szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. A város belterületén az önkormányzati kezelésben lévő utak hossza 124,35 km, ebből 111,6 km burkolt, ez 90%. 275 km kiépített járda és 10.478 m 2 parkoló található. A város közigazgatási határán 2 híd található a Maros folyó felett, az egyiken a 43-as számú főút halad át, ez a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében van, a vasúti hidat a Magyar Államvasutak Rt. kezeli. A belterületi elsőrendű főutak teljes egésze, a másodrendű főutak 93,5 %-a a gyűjtőutak 95 %-a a kiszolgáló és lakóutak 85 %-a azfaltbeton és öntött aszfalt kivitelezésű. A kerékpárutak teljes egésze, a gyalogutak 38,5 %-a aszfaltbeton, 33,8%-a beton. A korábban elkészült utak burkolata (itatott, illetve aszfalt) felújításra szorul. Kivételt képeznek ez alól a közelmúltban elkészült önerős lakossági utak. Az utakra vonatkozó adatokat a 9. számú melléklet tartalmazza. II. 9. Hulladékkezelés
5 / 6 A Makói Regionális Hulladéklerakó Telep A 2000. évi XLIII. tv. és a hozzá kapcsolódó hulladékkezelés végzéséről, hulladék lerakásról, a közszolgáltatás szabályainak követelményeiről szóló hatályos rendeletek előírják a települési önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzését, valamint a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók felszámolását. Annak érdekében, hogy a rendeletben megadott határidőre a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul kielégítő lerakó megvalósuljon, az Önkormányzat állami finanszírozásból és PHARE támogatásból megvalósította a Makói Regionális Hulladéklerakó Telepet. A telep 1999. szeptembere óta működik a Becker-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft. kezelésében, mely céggel az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött. A telep összes területe 4 ha, ezen 2 kazetta helyezkedik el. Jelenleg megépítve 1 kazetta van 2 ha-os területen, melynek hulladék befogadó képessége 270.000 m 3. A lerakón egy 500 m 3 -es csurgalékvíz tároló rendszer is kialakításra került. Jelenleg kb. 60.000 t hulladék van a telepen (1999. szept. - 2002. dec.). A hulladék jelentős hányada (kb. 36.000 t) kommunális eredetű, valamint építési törmelék (kb. 3.600 t) és föld (kb. 10.000 t). A depót évi 12.000 t hulladék beszállítására tervezték, ezt a működés megkezdése óta folyamatosan meghaladta a tényleges beszállítás. Az adatok alapján a lerakó 1. kazettája 15 év alatt telik meg. Az éves összesítőket havi bontásban a 10. számú melléklet tartalmazza. A szelektív hulladékgyűjtés jelentősége az elkövetkező években egyre jobban növekedni fog. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szorgalmazza a minél nagyobb szelektivitást és az újrahasznosítás arányának növelését. Városunkban jelenleg 12 gyűjtőponton találkozhatunk szelektívgyűjtő konténerekkel, és tervezzük a gyűjtőszigetek bővítését, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei számára elérhető legyen. Veszélyes hulladékok begyűjtésére és elhelyezésére a városban nincs komplex megoldás, problémát jelentenek az elhasználódott elemek és akkumulátorok gyűjtése, mely feladat a gyártó kötelessége, valamint felmerült az iskolák esetében a kémia tantárgy tanítása során használt, sokszor veszélyes vegyszerek elszállításának problémája. A regionális hulladéklerakó rendelkezik ugyan egy átmeneti veszélyes hulladéktárolóval, de ez a tároló csak a kommunális hulladékba véletlenül bekerült veszélyes hulladékok átmeneti tárolására használható, szervezett veszélyes hulladékbegyűjtésre nem. A veszélyes hulladékok gyűjtésére és ártalmatlanító telepre történő szállítására szakosodott, engedéllyel rendelkező szolgáltatók városunkhoz legközelebb Szegeden találhatók. A veszélyes hulladékok elszállítása a logisztika (szállítmányozás) szempontjából kis mennyiség, valamint a nagy szállítási távolság miatt költséges. Komposztáló telep A Makói Regionális Hulladéklerakón kialakításra került egy szárazeljárásos DOPSTAT rendszerű komposztáló technológia. Jelenleg a rendszer próbaüzemelése folyik. Az országos felmérés szerint a lerakókra szállított települési hulladék 35%-át teszi ki biológiai úton lebomló anyag. Ez az érték városunkra is jellemző, azonban többletet jelent a hagyma élelmiszeri feldolgozása során keletkező évente átlagosan 2000 t szerves hulladék, mely a települési hulladék éves mennyiségéhez viszonyítva igen magas, 12,5 %. Megfelelő eljárással a válogatott szervesanyagból jó komposztanyag keletkezik, amely bevizsgálás után virág és zöldségkertészetekben használható fel. A komposztáló üzem kiemelt jelentőségű, hiszen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 56 -a (7) bekezdése, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előírja a depóba lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag mennyiségének csökkentését. Gyepmesteri telep A gyeptelep kettős funkciót tölt be, foglalkozik az állati hulladék kezelésével, ártalmatlanná tételével, valamint a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatokkal. (Az állategészségügyről szóló 1995. évi CXV. Tv.) Az Önkormányzat a
6 / 6 törvényben rögzített kötelező állategészségügyi feladatainak ellátásáról (gyepmesteri telep üzemeltetése, feladatok ellátása, állati hulladékok gyűjtése, elszállítása) vállalkozási szerződés keretében gondoskodik. Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság a Makói Kommunális és Közbeszerzési Kht. 1997-ben kötött vállalkozási szerződést, melyet ez évben a képviselő-testület felülvizsgálta, és újra értékelte a megbízó és a megbízott feladatait, kötelezettségeit a telep működtetésével kapcsolatosan. Az állati hulladékok elszállítására és kezelésére a szolgáltatási szerződést az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Hódmezővásárhelyi gyárával a Kht. Közvetlenül köti meg és évente megújítja. A telepen az állati hulladék gyűjtése, tárolása zárható konténerekben történik, a szállítás a szerződésben foglalt gyűjtő illetve céljáratokkal történik. A állategészségügyi feladatok ellátására, a működés feltételrendszerére, követelményére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket külön jogszabályok: az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FVM rendelet, illetve az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet határozzák meg. A 2003. júniusában kiadott miniszteri rendeletbe foglalt új követelmények már az uniós csatlakozás feltételrendszerének felelnek meg, melyeknek ezen időponttól kell megfelelni. Az Önkormányzat 2003. áprilisában már felülvizsgálta a telep állapotát, amelyet a 2004. májusától érvényes feltételrendszerre tekintettel az önkormányzatnak és a szolgáltatónak ismételten felül kell vizsgálni. Az önkormányzatnak és a szolgáltatónak a szerződés alapján együttesen kell a létesítményi, eszköz, valamint személyi feltételrendszert megteremteni. A telepre beszállított állati hullák éves mennyiségi adatait a 11. számú melléklet tartalmazza. III. Problémakataszter, vázlatos SWOT-analízis A környezeti állapot értékelése egyúttal magában foglalja a problémák megfogalmazását és a különböző területeken megfogalmazott problémák erősségek és gyengeségek lehetőségek és veszélyek szerinti kategóriába sorolását. A problémakatasztert a 12. számú melléklet tartalmazza, a vázlatos SWOT-analízist - melyet a Szegedi Tudományegyetem természettudományi Kara 2000. szeptemberében dolgozott ki Makói Kistérségre a 13. számú mellékletben tekinthető meg. IV. Stratégiai program kidolgozása A környezetvédelmi program kidolgozását erre szakosodott teljeskörű szakembergárdával rendelkező cégek végzik. Felmérik teljes mélységében a környezet állapotát, megfogalmazzák a megvalósítandó célokat és ehhez stratégiai programot dolgoznak ki figyelembe véve a Város és a Vezetőség igényeit és lehetőségeit. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője - Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztály - Polgármesteri Hivatal Beruházási csoport Makó, 2003. október 21. Dr. Bánfi Margit jegyző