3-4. háttéranyag: Növényvédő szer felhasználás Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 3-4. háttéranyag: Növényvédő szer felhasználás Magyarországon 5.2 melléklet: Dr. Pethő Ágnes (szerk.) (NÉBIH, 2015. január): A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ (POP) NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1950-2010 KÖZÖTT Dr. Pethő Ágnes (szerk.) et al. (OKKP, 2013. április): ATRAZIN-TARTALMÚ NÖVÉNYVÉDŐSZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1960-2007 Módszertani Gyűjtemény tervezetek: A környezetben várható koncentrációk előre jelzett értékeinek kiszámítása és felhasználása a kockázatbecslésben (2014. május) Kockázatbecslés a nem cél-szervezetekre - ökotoxikológia (2014. január)

Növényvédő szer felhasználás Magyarországon Szerkesztette: Dr. Pethő Ágnes Alapértékelésben résztvevő szakértők: Dr. Bleicher Edit Dr. Repkényi Zoltán Dr. Dienes Dóra Budapest, 2015. január

Tartalom 1 Bevezetés...3 2 Engedélyezett és kivont szerek az elmúlt 20 évben...6 3 A növényvédő szerek vízsége...7 3.1 Növényvédő szerek környezeti és ökotoxikológiai vizsgálatának áttekintése...7 3.2 A Módszertani Gyűjtemény környezeti és ökotoxikológiai ajánlásai...9 3.3 A növényvédő szerek régi és új osztályozása vízségi szempontból 10 3.4 A növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolása...11 4 Vízmonitoring szempontjából nek ítélt hatóanyagok...12 4.1 Perzisztens növényvédő szerek felhasználása 1950-2010 között...12 4.2 Atrazin-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1960-2010 között...13 4.3 Egyéb áttekintések szerint nek tekinthető hatóanyagok...13 4.4 Az összesített lista módosítása a NÉBIH-NTAI Engedélyezési Részleg értékelése alapján...19 4.5 A monitoringra kiválasztott hatóanyagok indoklása a forgalmi adatok figyelembe vételével 211 5 Mellékletek...28 5.1 Fogalmak, rövidítések...28 5.2 Csatolt cikkek és szakanyagok...28 5.3 Táblázatok... 28-58 2

1 Bevezetés Amikor a növényvédő szerek potenciális ségét készülünk felmérni a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése érdekében a következőket kell figyelembe vennünk: - Fontos tudnunk, milyen növényvédő szereket, mikor, azaz mettől meddig alkalmaznak /alkalmaztak hazánkban. Egy országban alkalmazott növényvédő szerek skálája folyamatosan változik, részben a bennük lévő hatóanyagok státusza miatt, részben a mindenkori növényegészségügyi és gazdasági tényezők következtében. A növényvédő szerek engedélyezése során meg kell határozni, hogy azok a vegetációs periódus során mikor, hányszor, milyen céllal, mely kultúrákra alkalmazhatók, milyen technológiával juttassuk ki azokat annak érdekében, hogy minél hatásosabbak legyenek növényvédelmi szempontból, de mégse jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot sem a kijuttató személyek, sem a környezet számára. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy nem önmagában a növényvédő szert, hanem az adott felhasználását engedélyezzük. - Fontos tudni, hogy az alkalmazott növényvédő szerek milyen hatóanyagokat milyen mennyiségben tartalmaznak. Az egyes hatóanyagok értékelése 1991 óta uniós szinten történik, az értékelésben minden uniós tagállam részt vesz. A közös hatóanyag-paletta folyamatosan változik, nem elsősorban a gazdasági, hanem a hatóanyagok értékelésének egyre pontosabb humán- és környezetkockázati értékelése miatt. Az hatóanyagok jegyzéke az EU-tagállamokra nézve egységes és kötelező, a lista az EU honlapján jellemzően negyedévente kerül frissítésre. Nem hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer nem lehet forgalomban, vagy legalábbis szigorú megkötésekkel. Ilyen eset lehet egy szükséghelyzeti engedély, amely a felhasználók egy meghatározott köre számára elérhető. Mivel a növényvédő szerek nem csak hatóanyagokat tartalmaznak, fontos tudni a növényvédő szerek pontos összetételét, azaz hogy a hatóanyagokon kívül az adott szer milyen vivőanyagot, oldószert, stabilizáló szert, védőanyagot, kölcsönhatás fokozó anyagot és egyéb segédanyagot tartalmaz. A növényvédő szerek engedélyezése során ezen anyagok humán-, és környezet- egészségügyi kockázatait is figyelembe kell venni. Emiatt az Európai Parlament és Tanács 1107/2009 rendelete növényvédő szerek forgalomba hozataláról (továbbiakban Rendelet) a hatályát kiterjesztette a hatóanyagokon kívül a védőanyagokra, kölcsönhatás fokozó anyagokra és egyéb segédanyagokra is. Jelenleg a következő kategóriákba sorolják az anyagokat. 1. táblázat Növényvédő szer kategóriák Category AC - Acaricide AL - Algicide AT - Attractant BA - Bactericide DE - Desiccant EL - Elicitor FU - Fungicide HB - Herbicide IN - Insecticide MO - Molluscicide Kategória atkaölő algaölő csalogató baktériumölő szárító kioldó gombaölő gyomirtó rovarölő csigaölő 3

NE - Nematicide OT - Other treatment PA - Plant activator PG - Plant growth regulator Pruning RE - Repellant RO - Rodenticide Safener ST - Soil treatment Synergist VI - Virus inoculation fonálféreg-irtó egyéb kezelés növény-serkentő növekedés szabályozó sebkezelő riasztó rágcsálóirtó stabilizáló talaj fertőtlenítő hozamfokozó vírusvakcina Korábban a növényvédő szerek értékelése és engedélyezése nemzeti szinten történt. Az új Rendelet szerint annak hatályba lépését követően (2011.06.14.) a növényvédő szerek értékelése zónánként történik. Az EU három zónájából Magyarország a középső zóna (Central zone) tagja, mely Írországtól Romániáig terjed (1. ábra). Az adott zónán belül mindegyik tagállam részt vállal a növényvédő szerek értékelésében és a zónán belül azon tagállamok, ahol még a szert használni kívánják az adott készítményt, átveszik az értékelést. Az engedélyek kiadása azonban továbbra is nemzeti szinten történik. 1. ábra A növényvédő szerek háromzónás értékelési rendszere Zónánként egy tagállam értékel a zónabeli tagállamok számára. Kivéve a raktár, üvegház és vetőmag kezelésénél az egész EU egy zónának minősül, de csak egy tagállam értékel ez esetben is. Kissé bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes zónába sorolt országok egészen eltérő klimatikus és biogeográfiai adottságokkal rendelkeznek. Emiatt már korábban növénytermesztési szempontból az EPPO (európai és Földközi-tenger melléki növényvédelmi szervezet) Európa tagállamait négy zónába sorolta a biológiai vizsgálatok összehasonlíthatósága végett (2. ábra). Minden tagállamnak joga van a 4

három értékelési zónán belül nemzeti követelményeket indokolt céllal felállítani. Magyarország a délkeleti EPPO zónába sorolható. Ez azt jelenti, hogy a növényvédő szerek értékelése szempontjából a középső zónabeli tagállamokkal működünk együtt, de a biológiai vizsgálatokat a délkeleti EPPO zónának megfelelően kell elvégeztetni és benyújtani. A növényvédő szerek hatékonysági értékelése során ez a négy zónás rendszer továbbra is megmaradt, így a hatékonysági vizsgálatok a délkeleti zónára történő elvégzése esetünkben, a mi nemzeti követelményünk. 2. ábra EPPO zónabeosztás:összehasonlítható klimatikus térségek a hatékonysági vizsgálatokhoz Az értékelés részletesen kiterjed a növényvédő szerek fizikai-kémiai tulajdonságainak, szermaradék vizsgálatának, analitikai tulajdonságainak, humán toxikológiai, környezeti, ökotoxikológiai, továbbá hatékonysági értékelésére, azonban az engedély technológiai előírásaival csak az egyes szerek használatának mikéntjét tudjuk megadni. Az egyes növényvédő szerek humán- és környezetkockázati szempontú értékelése során elért komoly előrehaladás ellenére, néhány alapvetően fontos tényező figyelembe vételére nem kerül sor a jelenlegi rendszerben. - Egy adott területen az együttes alkalmazásra javasolt kombi csomag vagy ikercsomag környezeti hatásának vizsgálata egyazon vegetációs periódus alatt jelenleg nem történik meg. A kockázatértékelés fejlődésével ez a terület is górcső alá kerülhet. - Nem tudjuk befolyásolni, hogy milyen egyéb növényvédő szereket és mekkora mennyiségben alkalmaznak még az egyes területeken. A kijuttatás során egy adott, vagy többféle növényvédő szert együtt juttatnak-e ki. Az egy tenyészperiódus során alkalmazott szerek lehetnek azonos funkciójúak (pl. herbicidek), melyek felerősíthetik egymás hatását, de lehet, hogy éppen a herbicid-rezisztencia kialakulását fokozzák. Ismert az is pl. hogy egyes gombaölő szerek a rovarölők hatását potencírozzák. A vegetációs periódus során a kellő hatékonyság elérése érdekében azonos funkciójú és akár azonos hatásmechanizmusú, különböző néven futó szerek is kijuttathatók, amelyek együttes hatását az engedélyezés során nem tudjuk figyelembe venni. - Nincsenek az egyes növényvédő szerek alkalmazásának területi megoszlására vonatkozólag adataink. Az 1950-es években beindult a nagyüzemi gazdálkodás. Az intenzív gazdálkodásba bevont, immár 60 éve növényvédő szerekkel és műtrágyákkal kezelt legjobb termőföldjeink talaj- és vízháztartásáról szinte semmit nem tudunk. A korábbi MÉM-NAK még végzett rendszeres talajtani vizsgálatokat a 90-es évekig, de a szervezeti átalakítás során megszüntették a talajtani vizsgálatok elvégeztetését és csak szórvány monitoring történik. Az 5

egyes területekre kijuttatott növényvédő szerek mennyisége vonatkozásában a permetezési naplók lehetnek irányadók, de elektronikus formában ezek is csak az Agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) Programba bevont területekre állnak rendelkezésre. Bár az engedélyezés során az egyes kultúrákra vonatkozó szermaradék határértékeket figyelembe vesszük, nem tudni, hogy a talajok termőképessége, biológiai élete és pufferkapacitása a több évtizedes vegyszeres hatásra miként változik meg. Sajnos ez a vizeinkről is elmondható. Noha az egyes szerek környezeti hatását részletesen értékeljük, a felszíni vizeinket és felszín alatti vízkészletünket érő terhelést csak rendszeres, a nézve ebb hatóanyagok monitoringjával lehetne felmérni. A vizek helyváltoztató mozgása miatt a növényvédő szerek kifejezetten vízszennyező hatóanyagainak megállapításának és azok szisztematikus megfigyelésének van értelme. 2 Engedélyezett és kivont szerek az elmúlt 20 évben Uniós csatlakozásunk óta (2004. május) óta eltelt 10 év során jelentősen megváltozott a növényvédő szereink kínálata. Részben szűkült a nálunk korábban, de az EU-ban nem készítmények visszavonása miatt, másrészt bővült az új hatóanyagok felvétele és a nálunk korábban nem létező, de az EU-ban készítmények elfogadása révén. Erről részletes cikkek jelentek meg a Növényvédelem szakfolyóirat 2010. évi 46. számában: 1. Pethő Á., Somogyiné Pálos É.: Az Európai Közösségben használt növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja (1993-2009) Növényvédelem. 2010. 46 (7) 289-336. 2. Pethő Á., Somogyiné Pálos É. és Baranyi T.: A hazánkban használt növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja (2004-2009) Növényvédelem. 2010. 46 (7) 337-362 A csatlakozás óta Magyarország mint uniós tagállam évente jelentést küld a Bizottság felé a nálunk és visszavont készítményekről. Az 1994-től napjainkig terjedő és visszavont készítmények okiratai elérhetők a NÉBIH-NTAI ENIR adatbázisában, illetve lekérhetők a NÉBIH-NTAI Engedélyezési Osztály adatbázisából. Ennek a tömérdek és áttekinthetetlen információ átadása helyett annak van értelme, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási terv kialakítása érdekében bizonyos vízségi szempontok alapján értékeljük a hazai készítményeket. Az uniós és hazai jogszabályok, valamint a hozzájuk kapcsolódó útmutatók és módszerek részletesen leírják a növényvédő szerek környezeti és ökotoxikológiai értékelésének szempontjait. Ezek közül itt csak a legfontosabbak soroljuk fel. (A két kapcsolódó szakterülethez - környezeti sors, viselkedés és ökotoxikológia - számos munkadokumentum, útmutató, állásfoglalás stb. tartozik.) Hazai jogszabályok: 1. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2. 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról 3. 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről Módszertani Gyűjtemény: környezeti sors és ökotoxikológia fejezete Uniós jogszabályok: 6

1. A TANÁCS 91/414/EGK IRÁNYELVE (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1107/2009/EK RENDELETE (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről 3. A BIZOTTSÁG 283/2013/EU RENDELETE (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról 4. A BIZOTTSÁG 284/2013/EU RENDELETE (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról 5. A BIZOTTSÁG 546/2011/EU RENDELETE (2011. június 10.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek értékeléséhez és engedélyezéséhez használt egységes alapelvek tekintetében történő végrehajtásáról 6. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról 7. A BIZOTTSÁG 547/2011/EU RENDELETE (2011. június 8.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek címkézésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról Uniós útmutatók: 1. SANCO/11244/2011 rev. 5 (14 March 2011) Guidance document on the preparation and submission of dossiers for plant protection products according to the risk envelope approach, 2. A PECsw és PECsed értékek kiszámításához a FOCUS (2001). FOCUS Surface Water Scenarios in the EU Evaluation Process under 91/414/EEC. Report of the FOCUS Working Group on Surface Water Scenarios, EC Document Reference SANCO/4802/2001-rev.2. 245 pp 3. FOCUS groundwater scenarios in EU review of active substances. SANCO 321/2000 rev.2; http://viso.jrc.it/focus/ 4. Guidance Document on Terrestrial Ecotoxicology GD SANCO/103299/2002-17 October 2002. rev 2 final 5. Guidance Document on Aquatic Ecotoxicology GD SANCO/3268/2001 rev.4 (final)-17 October 2002. 6. Risk Assessment for Birds and Mammals GD Sanco /4145/2000 25 September 2002. és /vagy Guidance of EFSA on Risk Assessment for Birds and Mammals (17 December 2009) 7. Guidance document on regulatory testing and risk assessment procedures for plant protection products with non-target arthropods. ESCORT 2 workshop 21-23 March 2000 3 A növényvédő szerek vízsége 3.1 Növényvédő szerek környezeti és ökotoxikológiai vizsgálatának áttekintése A növényvédő szerek vízségének értékelése rendkívül komplex és e tanulmány kereteit messze meghaladó feladat. A vázlatos áttekintés érdekében dióhéjban szemléltetjük az értékelés folyamatát. Környezeti szempontból a talaj és a levegő mellett értékelésre kerül a hatóanyagok és a készítmények vonatkozó értékelése. A növényvédő szerek történő környezeti értékelésének során vizsgált tényezők: 7

- Vizekbe jutás módja, gyakorisága, mértéke, - A szer és bomlástermékeinek azonosítása, - A bomlás útja és sebessége a vizekben (hidrolitikus, biológiai bomlás, fotokémiai bomlás, lebomlás telített zónában) - Üledékekben felhalmozódása (esetleges biomagnifikáció vizsgálata) - Környezeti koncentráció becslése: a felszíni és talajvizekben (PEC SW, PEC GW ), üledékekben (PEC sed) - Vízvizsgálatok értékelése az egységes irányelvek alapján A környezeti vizsgálatokat megalapozó fizikai-kémiai vizsgálatok ismeretében a vizsgálatokat az összes jelentős metabolitra, bomlás- és reakciótermékre el kell végezni, amelyek a kiindulási hatóanyag 10%-át meghaladó mennyiségben jelen vannak és akkor is, ha ennél kevesebb, de meghatározó hatásúak. A becsült környezeti koncentrációk megállapítása, az ún. PEC értékek a talajokra, a felszíni- és talaj, az üledékre és a levegőre vonatkoztatva kerülnek meghatározásra. Az ökotoxikológiai értékelés nemcsak a környezeti értékelés kiegészítője, de egyben a nem-cél szervezetekre gyakorolt kockázat becslése is a környezeti adatokra támaszkodva. Az ökotoxikológiai értékelés a szárazföldi és a vízi szervezeteket egyforma súllyal értékeli. Az ökotoxikológiai értékelés alá eső szervezetek: Szárazföldi környezet - Madarak, emlősök és egyéb szárazföldi gerincesek - Méhek, nem-cél ízeltlábúak - Mikro- és makro talajlakó szervezetek - Nem-cél növények - Szennyvíziszap kezelés Vízi környezet - Halak - Vízi gerinctelenek - Algák - Vízi növények (makrofiták) - Üledéklakók Kockázat becslési megközelítés alapelvei: Az akut vizsgálatoknál a toxicitás és az környezeti kitettség (expozíció) arány (un. TER-érték, vagy HQ-érték) meghatározása az 50%-os letális/hatásos koncentráció (LC 50 /EC 50 ) és a felszíni vonatkozó becsült maximum koncentráció (PECsw), hányadosának kiszámításával (TERa= LC 50 /PECsw) történik. A krónikus esetben a hosszú távú TER érték számítása a hatástalan szint (NOEC= no observed effect level) és a PECsw hányadosának meghatározásával történik (TERlt= NOEC/PECsw). Üledéklakókra nézve az üledékekre vonatkozó becsült koncentrációval (PECsed) számolunk (TERlt= NOEC/ PECsed). Az alapszintű értékelést követi a kockázatbecslés finomítása, újabb magasabb rendű adatok módosított expozícióval végzett vizsgálat, mikrokozmosz teszt stb. - figyelembevételével, illetve szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedések előírásával. Vizek esetében ilyen lehet a nem kezelt védősáv meghagyása a felszíni vizek mellett (pufferzóna, vagy vegetációval borított védőzóna). 8

3.2 A Módszertani Gyűjtemény környezeti és ökotoxikológiai ajánlásai A 89/2004. (V. 15.) FVM rendeletet szervesen kiegészítő és a hazai értékelést segítő Módszertani Gyűjteményben (továbbiakban MGY) közölt környezeti és ökotoxikológiai fejezetek alapkövetelményként rögzítik a környezetet érintő értékelési folyamatot. Az uniós alapelvek mellett a nemzeti sajátosságokból adódó követelmények is bemutatásra kerültek. Az útmutató rövidesen kiadásra kerül, a környezeti és ökotoxikológiai fejezetek aktuális verzióját a mellékletekben csatoljuk. A MGY-ben szereplő, a növényvédő szerek biztonsági óvó rendszabályaira vonatkozó különleges biztonsági (un. SPe) mondatok és egyéb előírások a kockázatbecslés nyomán a 89/2004 (V. 15.) FVM rendeletet követve kerülnek alkalmazásra. A MGY-ben található különleges mondatok megegyeznek az 547/2011/EU rendelet III. mellékletében a környezet védelmére megfogalmazottakkal. A címkére a klasszifikáció mellett ezek az SPe mondatok is felkerülnek, mivel a környezet védelme szempontjából lényegesek. A vizek védelme érdekében környezeti szempontból a következő különleges biztonsági mondatokat alkalmazzuk.. SPe 1 A talajvíz/a talajban élő szervezeteinek védelme érdekében ezt, vagy [megfelelő hatóanyag vagy anyagcsoport]-ot tartalmazó bármilyen más készítményt ne használja ugyanazon a területen [az előírt időtartam/gyakoriság]-nál hosszabb ideig/többször! (Maximum xxx g hatóanyag/ha/yyy év) A mondatot olyan növényvédő szerekre kell alkalmazni, amelyeknél az egységes elvek szerint elvégzett értékelés alapján, az felhasználási területen a veszély csökkentésére intézkedések szükségesek, elsősorban a talajban való felhalmozódás (kumuláció), a földigilisztára vagy más talajlakó szervezetre gyakorolt hatás vagy a talaj mikroflóra, illetve a talajvíz szennyeződése elkerülésére (89/2004 (V.15.) FVM). [Pl.: A talajvíz védelme érdekében a készítmény vagy más, xxx hatóanyagot tartalmazó készítmény, ugyanazon a területen yyy évente egyszer, maximum zzz g/ha dózisban használható!] SPe 2 A talajvíz/a vízi szervezetek védelme érdekében [az előírt talajtípus vagy helyzet] talajokon ne használja! A mondatot a talajvíz vagy felszíni víz potenciális szennyeződésének elkerülésére kell alkalmazni bizonyos körülmények között (például: talajtípus, topográfia vagy drénezett talaj), ha az egységes elvek szerint végzett értékelés alapján, az felhasználási területen a veszély csökkentését szolgáló intézkedésekre van szükség az elfogadhatatlan hatások elkerülésére (89/2004 (V.15.) FVM). Egyéb környezetvédelmi előírás az 547/2011/EU rendelet III. mellékletében a környezet védelmére megfogalmazott általános előírás: SP 1 A termékkel vagy annak tartályával ne szennyezze a vizeket. (A berendezést vagy annak részeit ne tisztítsa felszíni vizek közelében/kerülje a gazdaságban vagy az utakon lévő vízelvezetőkön keresztül való szennyeződést). Egyéb környezetvédelmi előírás a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rend. alapján. Az ivóvízbázisok belső védőterületén felhasználni tilos, külső védőterületen és a hidrogeológiai védőövezeten belül külön engedélyezéstől függően használható. A vízi szervezetek vonatkozásában a figyelembe veendő különleges SPe mondatok: Több növényi kultúrára történő kockázatbecslés esetén, a puffer zónát az egyes kultúrákra egyedileg 9

kell megadni. Az SPe 3 standard mondat ennek megfelelően, kultúrákra tagolva kerül megfogalmazásra: SPe 3 A vízi szervezetek /nem célzott növények/ nem célzott ízeltlábúak/ rovarok védelme érdekében a nem mező gazdasági földterülettől/ felszíni vizektől (az előírt távolság) távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet. A hazai engedélyekben kizárólag a vízi szervezetekre az SPe 3(1), míg az összes élő szervezetre az SP 3(7) vonatkozik. Külön SPe3(4) mondatunk van a légi permetezésre. SPe 3(1) A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől (adja meg a távolságot) távolságban tartson meg egy kezeletlen biztonsági sávot! SPe 3(7) A vízi szervezetek/nem cél-növények/nem cél-ízeltlábúak/rovarok védelme érdekében a nem mezőgazdasági földterülettől/felszíni vizektől [az előírt távolság] távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet! SPe 3(4 légi) A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől... m (hidastraktorral végzett kezelés esetén m, légi kezelés esetén m) távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet! Spe 4 A vízi szervezetek/nem cél-növények védelme érdekében a vizet nem áteresztő felületeken (pl. aszfalt, beton, utcakövezet, vasúti pályák és az elfolyás egyéb veszélye esetén) ne alkalmazza! A csávázó szerek / granulátumok esetében alkalmazandó /alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedés az engedélyokirat egyéb környezetvédelmi előírások pontja alatt: A növényvédő szer / csávázott vetőmag nem használható / növényvédő szerrel kezelt szaporítóanyag nem vethető a vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében mért 5 m-es biztonsági távolságon belül! Az ivóvízbázisok belső védőterületén felhasználni tilos, külső védőterületen és a hidrogeológiai védőövezeten belül külön engedélyezéstől függően használható. A talajvíz/a vízi szervezetek védelme érdekében homoktalajokon (KA < 30), valamint fokozottan érzékeny és/vagy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területeken ne használja! 3.3 A növényvédő szerek régi és új osztályozása vízségi szempontból Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló új 1272/2008/EK rendelet (továbbiakban CLP rendelet) vízségi szempontból a következő módosításokat tartalmazza: - változott a korábbi osztályozás, - a régi ségi R (risk) mondatokat, un. H (hazard) mondatok váltják fel, - az S (safe) biztonsági mondatokat új óvintézkedésre vonatkozó un. P (precaution) mondatok váltják fel. A CLP rendelet VII. mellékletében szerepel a régi és az új besorolás összehasonlítása, melyből a /vízi szervezetekre vonatkozó módosításokat emeltük ki az alábbi táblázatban. 2. táblázat Régi és új osztályozás összevezetése vízi szervezetekre vonatkozólag A 67/548/EGK irányelv szerinti besorolás CLP rendelet szerinti besorolás 10

veszélyjel és Veszélyességi osztály és Figyelmeztető mondat veszély (R) mondat kategória N; R50 Aquatic Acute 1 H400 N, R50 53 Aquatic Acute 1 H400, H410 Aquatic Chronic 1 N; R51 53 Aquatic Chronic 2 H411 R52 53 Aquatic Chronic 3 H412 R53 Aquatic Chronic4 H413 Jelmagyarázat: N R50 környezeti veszély nagyon mérgező vízi szervezetekre R50/53 nagyon mérgező a vízi szervezetekre/ a vízi szervezetekben hosszantartó károsodást okoz R51/53 mérgező a vízi szervezetekre/ a vízi szervezetekben hosszantartó károsodást okoz R52/53 ártalmas a vízi szervezetekre/ a vízi szervezetekben hosszantartó károsodást okoz R53 H400 H410 H411 H412 H413 a vízi szervezetekben hosszantartó károsodást okoz nagyon mérgező a vízi élővilágra nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra A növényvédő szerek vízi ség szempontjából történő értékese a fenti szempontok figyelembe vételével történt. Vannak közismerten a növényvédő szerek, mint például a klórozott szénhidrogén-tartalmú perzisztens szerek, de ezek már kivonásra kerültek. Ugyanakkor a jelenleg alkalmazott növényvédő szerek megítélése komplex feladat. A mérlegelés egyik szempontja a bennük lévő hatóanyagok besorolása az uniós értékelés alapján. Azonban a készítményben levő hatóanyagok aránya, az egyéb segédanyagok mennyisége és hatása döntően megváltoztathatja egy szer ségét. Mindezeken felül az alkalmazott technológia még a hatóanyagok megfelelő alkalmazását is képes biztosítani. A növényvédő szerek értékelése során mindez együtt kerül mérlegre. Ezért nekünk a jelenleg technológia mellett forgalomban lévő növényvédő szerek vízi ségéről kell képet kapnunk. 3.4 A növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolása A címkén megjelenő osztályozás mellett a növényvédő szereket forgalmi kategóriába is soroljuk. A készítmények sége és a felhasználásból eredő kockázat alapján jelenleg három kategória létezik az alkalmazhatóság szerint. I. felsőfokú (egyetemi) képesítéshez kötött, II. középfokú képesítéshez kötött (megfelelő egyetemi tantárgyi vizsga, középiskolai vagy szaktanfolyam), III. szabadforgalmú kategória - képesítéshez nem kötött Ez a rendszer átalakulóban van. Az életbe lépő új rendszer három, új alapokon nyugvó kategóriába sorolja be a növényvédő szereket: A. forgalmi kategória növényorvosi vényköteles B. forgalmi kategória nem vényköteles (szabad forgalmú) 11

C. forgalmi kategória nem vényköteles (szoba- és balkonnövények, valamint házikerti dísznövények ápolására készkiszerelésű növényvédő szerek, valamint a feltételrendszernek megfelelő növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek. Az új rendszer azonban nem lesz enyhébb, mert a jelenlegi I. mellett a II. kategóriába sorolt készítmények javarésze is vénykötelessé válik, így a hazai forgalmi kategóriák jobban korrelálnak az uniós tagállamokéval. A jelenlegi besorolás szerint tehát az I. és II. kategóriába sorolt növényvédő szerek vízi ségét érdemes elemeznünk, de nem szabad elhanyagolnunk azt a tényt sem, hogy a III. kategóriába sorolt szerek is komoly környezeti veszélyt hordozhatnak, amennyiben nagy mennyiségben, és többször is alkalmazzák azokat. 4 Vízmonitoring szempontjából nek ítélt hatóanyagok 4.1 Perzisztens növényvédő szerek felhasználása 1950-2010 között A perzisztens növényvédő szerek sajátossága, hogy hosszú időn át fennmaradnak a talajokban és vizekben, nehezen bomlanak le, esetleg bomlástermékeik is perzisztensek és ek a környezet számára. A fizikai tulajdonságaiknak megfelelően (pl. lg Pow>3) a táplálkozási láncban feldúsulhatnak. Emiatt az uniós csatlakozásunk kapcsán (2004) készült egy felmérés A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) csökkentése címmel. A programot a GEF/UNIDO finanszírozta és az akkori KvVM bonyolította. A nemzeti program keretében felmérésre került a NÉBIH-NTAI jogelődjénél, a Növény- és talajvédelmi Központi Szolgálatnál (NTKSZ) a hazai POP-tartalmú növényvédő szerek hazai felhasználása 1950-2000 között. A tanulmány nyomtatásban megjelent és jelenleg is elérhető. Pethő Á.- Ocskó Z.: POP- növényvédő szerek hazai felhasználása 1950-2000 között In: A környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagok csökkentése. GEF/UNIDO nemzeti program, NTKSZ tanulmány 1-24 + 10 táblázat. Ez az értékelés megújításra került az endoszulfán, mint utolsó POP-tartalmú hatóanyag uniós visszavonása kapcsán és cikk formájában közzétételre került 2010-ben a Biokontroll c. folyóiratban: Pethő Á.: A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező (POP) növényvédő szerek hazai felhasználása 1950 és 2010 között. Biokontroll 2. évf. 3. szám 2011. 12-23. Azonban a részletes táblázatok nem kerültek nyilvánosságra. Ezért a tanulmány háttéranyagát most beépítve összesítést kaphatunk a hazánkban használt POP-tartalmú növényvédő szerek 1950-2010 közötti felhasználásáról (Ld.5.2 melléklet). Készítmények A 60 év során mennyiségében a legtöbbet a lindán-tartalmú készítményekből használtak fel (189 650 t), javarészt az 1960-80 közötti években. A 2. helyezett DDT-tartalmú szerek (114 736 t) zömét az 1950-70 közti periódusban alkalmazták. Ugyanerre a periódusra esett a HCH-tartalmú készítmények virágkora (46 860 t). E három hatóanyagot tartalmazó készítmények mennyiségi prioritása annak is köszönhető, hogy más klórozott szénhidrogén tartalmú növényvédő szerekkel együtt kombinálva is alkalmazták. Az aldrin-tartalmú készítmények szintén magas számot mutatnak (66 800 t), de mivel ezeket 2%-nyi mennyiségben szuperfoszfátba keverve alkalmazták, tényleges szennyező hatásuk csekély azokhoz a rovarölő szerekhez viszonyítva, melyeket tiszta hatóanyagként is (pl. DDT, lindán) alkalmaztak. A toxafén-tartalmú szerek szintén az 50-es évektől kezdődően, de 30 éven át viszonylag stabilan, mégis szerényebb szerepet játszottak a rovarölő szerek sorában. Az endoszulfán-tartalmú készítmények kezdetben kisebb mennyiségben kerültek felhasználásra, de a 12

vetélytársak piacról történő kivonása után jelentősebb szerephez jutottak 1970 után. Hatóanyagok Azonban ha a hatóanyag-tartalomra vetítve értékeljük a helyzetet egészen más képet kapunk. Az elmúlt 50 év során a POP hatóanyagok közül kétségkívül a DDT-ből fogyott a legtöbb (39 480 t = 59,4%), aminek felhasználása 1950-1970 közé esett. A második helyen a lindán (γ-hch) felhasználása áll (kb. 13 300 t = 20%), amely főként 1960-1980 között történt. Az első 20 évben még jelentős volt a HCH (α- és β-hch) értékesítés (kb. 10%), 1960-1980. között pedig a toxafén (5,44%) felhasználása. Hosszú felezési ideje miatt még megemlíthető a 60-as évek közepén forgalmazott aldrin (2,8%). A dieldrin felhasználás összmennyisége elhanyagolható, de erős perzisztenciája miatt érdemes megemlíteni, hogy teljes felhasználása az 1960-as évek első felére tehető. Az utolsó 40 év egyetlen jelentős kifutójaként az endoszulfán maradt meg, felhasználása 1970-1990 között érte el csúcspontját. 4.2 Atrazin-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1960-2010 között A perzisztens hatóanyagokon kívül számos vízszennyező hatóanyag létezik. Ilyenek a triazinok, amelyek többsége vízszennyező és Magyarországon rendkívül kedvelt gyomirtó szerek voltak visszavonásukig. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében a Peszticid szennyezés, terhelés hatásának vizsgálata (különös tekintettel a triazinokra) témakörben az Atrazintartalmú növényvédő szerek hazai felhasználása (1960-2007) címmel készült egy felmérés, melynek anyaga a 2013-as Ökotoxikológiai Konferencián is szerepelt. A tanulmány elérhető és a jelenlegi anyag mellékleteként is (Ld. 5.2 melléklet). Itt is csak rövid észrevételt teszünk a felhasználásra vonatkozólag. A vizsgált 48 évnyi időtartam során forgalmazott teljes növényvédő szer felhasználás 6,2%-át tették ki az atrazin-tartalmú készítmények (144 741 t), ami tekintettel a hatóanyagok széles skálájára, meglehetősen magas aránynak számít. Ez a mennyiség több, mint a DDT-tartalmú készítmények 60 év során történt összes felhasználása (114 736 t). Az atrazin-tartalmú szerek a többi herbicid arányában az 1981-2007 közötti időszakra vonatkoztatva a gyomirtó készítmények 13%-át adták. Ez a nagy arány világosan tükrözi a gyomirtásban az atrazin jelentőségét. Hatóanyagra vetítve a közel 50 év alatt az atrazin hatóanyag összmennyisége: 55 041 t, ami a készítmények átlag 38%-os atrazin-tartalmára utal. Ez jóval nagyobb mennyiség, mint az 50 év során alkalmazott DDT hatóanyag mennyisége (39 480 t). 4.3 Egyéb áttekintések szerint nek tekinthető hatóanyagok A 2. fejezetben ismertetett szempontok szerint tekintettük át a még vízségi szempontból szóba jöhető hatóanyagokat. Ehhez felhasználtuk az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kapott táblázatokat is. Az Excel táblázatok tartalmazták a 60/2000/EK Vízkeret Irányelv X. mellékletébe sorolt, a vízpolitika területén elsőbbségi anyagok jegyzékét. Mivel a jegyzék időről-időre változik a 2008/105/EU direktívával megadott 33 hatóanyagot tartalmazó listát és a 2013/39/EU irányelvvel megadott 45-ös listát adták meg, beépítve néhány korábbi listán szereplő hatóanyagot is. Bár mindig a legutolsó lista az aktuális, de a monitoring szempontjából fontosak lehetnek a korábbi listákon is szereplő hatóanyagok. A listákon szerepelnek a felsoroltak közül azok, melyeket elsőbbségi anyagnak tekintenek, így ezeket mi is X-szel jelöltük. A 3. oszlopban a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 kormányrendeletben megadott és mérgező anyagok listáján csillaggal jelöltük azokat a növényvédő szer hatóanyagokat, melyek vízsége jelentős. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 kormányrendeletben kötelezően mért paraméterek nem relevánsak növényvédelmi szempontból, így ezt az oszlopot töröltük. Csillaggal jelöltük a 2000-2012 Környezethasználati monitoring alrendszer (FAVI-MIR-K) 13

listáján és a 2004. évi OTH listán a számunkra fontosabb hatóanyagokat. Végül alaposan áttekintettük a NTKSZ- MGSZH-NÉBIH 2002-2010 között felszíni vízmintákból detektált komponenseket a korábbi jelentésekből és a gyakoribb hatóanyagokat csillaggal jelöltük (3. táblázat 6. oszlop). A leggyakrabban detektált komponensek a következők voltak: 1. atrazin- a maximum 2006-ban a leggyakoribb, de még 2010-ben is gyakori (205 eset) 2. dikamba 2002-2004 között igen gyakori, majd gyakorisága alábbhagy (168 eset) 3. MCPA 2002-2004 között igen gyakori, majd 2006-tól már nem jelentős (158 eset) 4. 2,4-D - 2003-2004 között ez a leggyakoribb szennyező, 2009-tól már nem jelentős (156 eset) 5. diklórprop- 2002-2004 között igen gyakori, majd 2006-tól már nem jelentős (128 eset) 6. mekoprop - 2002-2004 között igen gyakori, majd 2006-tól már nem jelentős (126 eset) 7. acetoklór- 2002-2004 között gyakori, majd 2007 után már alig (90 eset) 8. MCPB 202-2004 között gyakori, utána nincs (45 eset) 9. metolaklór- 2002-2004 között gyakori, 2007-után már nincs (36 eset) 10. bentazon 2004-től emelkedik! (31 eset) 11. prometrin- 2002-2009 között folyamatos, de alacsony gyakoriságú (21 eset) 12. diazinon - 2002-2006 között gyakori, 2007-után már nincs (21 eset) 13. terbutilazin- 2006-tól folyamatosan kimutatható, közepes gyakorisággal (17 eset) A megadott egyesített listát jó kiindulási pontnak találtuk és azt bővítettük (lásd később) Az előzetesen értékelt listákat különválasztottuk az általunk értékelt egyesített és bővített listától és a 3. táblázatban jelenítjük meg. 14

3. táblázat Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez megadott és értékelt adatok áttekintése (NÉBIH-NTAI) 2005 60/2000/EK Vízkeret Irányelv elsőbbségi anyagok jegyzéke 33-as lista, 2008/105 EU direktíva X= elsőbbségi vesz. anyag 45-ös lista 2013/39 EU direktíva (jelenleg ez érvényes) X= elsőbbségi vesz. anyag 1,2 diklór-etán 1,2 diklór-etán Alaklór* 220/2004 K.r felszíni vizek védelme 2.sz.mell. (=érvényes lista) és mérgező anyagok (a fontosabbak *-gal jelölve NÉBIH-NTAI) 2000-2012 FAVI Környezethasználati monitoring alrendszer (FAVI-MIR-K) detektált komponensek (a fontosabbak *-gal jelölve NÉBIH-NTAI) 2004. évi OTH lista (a fontosabbak *-gal jelölve NÉBIH-NTAI) 2,4,5-T* 2,4-D (diklorfenoxi-ecetsav)* NTKSZ- MGSZH-NÉBIH környezeti minták 2002-2010 felszíni vizekben detektált komponensek (a gyakoribbak *-gal jelölve NÉBIH-NTAI) 2,4-D * alaklór alaklór Aldrin* 2,4-D* acetoklór* acetoklór * antracén X antracén X Alumínium (összes) Acetoklór* atrazin* alaklór* atrazin atrazin Antimon (összes) AD67 diazinon atrazin * benzol benzol Antracén Aldrin endoszulfán* atrazin-dezetil Cd és vegyületei aklonifen Arzén (összes) Alfametrin MCPA bentazon * DEHP (dietilhexilftalát) bifenox Atrazin* Ametrin metolaklór diazinon * diklór-metán brómozott difeniléter X Azbeszt Atrazin* prometrin dikamba * diuron Cd és vegyületei Bárium (összes) Benefin propaklór diklórprop * endoszulfán X cibutrin Benz(g,h,i)perilén Benfluralin propizoklór endoszulfán fluorantén cipermetrin Brómozott difenil-éterek (PBDE)* Bentazon terbutrin izoproturon HCH (hexaklórciklohexán) X DEHP X BTEX (benzol, toluol, etilbenzol, xilol) Butilát trifluralin karbofurán hexaklór-benzol X diklórfosz Cianidok (könnyen felszabaduló) Cikloát klórpirifosz hexaklór-butadién X diklór-metán Cianid (összes) Cipermetrin lindán Hg és vegyületei X dikofol X Dieldrin* DDD összes* malation 15

izoproturon dioxinok X Dioxinok és furánok DDE összes* MCPA * klóralkánok C10-13 X diuron Di(2-etilhexil)ftalát DDT összes* MCPB * klórfenvinfosz endoszulfán 1,2-diklór-etán* Dezetil-atrazin mekoprop * klórpirifosz fluorantén DDT* Dezetil-terbutilazin metolaklór * naftalin HBCDD X Diuron Dezizopropil-atrazin molinát Ni és vegyületei HCH X Diklórmetán (DCM) Diazinon oxifluorfen heptaklór, Dieldrin* nonifenol X Endoszulfán* prometrin heptaklór-epoxid X oktilfenol hexaklór-benzol X Endrin* Dietil-toluamid propaklór PAH X: benzopirén, X, Dikamba benzofluorantén X, hexaklór-butadién X benzoperilén X, indenopirén Etilén oxid propizoklór X Pb és vegyületei Hg és vegyületei X Ezüst (összes) Diklórprop S-metolaklór pentabróm-difeniléter X izoproturon Fluorantén Dimetoát terbutilazin* pentaklórbenzol X kinoxifen X Heptaklór* Diuron trifluralin pentaklór-fenol klóralkánok C10-13 X Hexabróm-bifenil Endoszulfán* simazin klórfenvinfosz Hexaklórbenzol (HCB)* Endoszulfán-I (alfa) tributil-ón vegyületek klórpirifosz Hexaklórbutadién (HCBD) trifluralin naftalin Hexaklór-ciklohexán (HCH)* Endrin* Endoszulfán-II (béta) triklór-benzolok Ni és vegyületei Higany (összes) Epsilon-lindán (e-hch) triklórmetán (kloroform) nonifenol X Isodrin EPTC oktilfenol X Izoproturon Eszfenvalerát PAH X Kadmium (összes) Etilparation Pb és vegyületei Klór-alkánok, C10-C13**** Etion pentaklórbenzol X Klórdán Fenarimól pentaklór-fenol Klórdekon Fenpropatrin 16

PFOS X Klórfenvinfosz Folpet simazin Kloroform (triklór-metán) Forát terbutrin Klórpirifosz Heptaklór* tributil-ón vegyületek X Kobalt (összes) Heptaklór epoxid trifluralin X Króm (VI) Hexaklór-benzol (HCB)* triklór-benzolok Króm (összes) Hexazinon triklórmetán Mirex Karbofurán Molibdén Klórdan (klórdrin)* Naftalin Klórpirifosz Nikkel (összes) MCPA Nonil-fenolok és nonil-fenoletoxilátok Oktil-fenolok és oktil-fenoletoxilátok Metil-paration* Metolaklór Ólom (összes) Metoxiklór Ón (összes) Metribuzin Pentaklór-benzol Molinát Pentaklórfenol Napropamid Perklóretilén (tetraklóretilén) DDD: o,p-ddd, p,p-ddd Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k)*****: Benz(a)pirén,Benz(b)fluorantén,Be nz(g,h,i)perilén, Benz(k)fluorantén Indeno(1,2,3-cd)pirén, DDE: o,p-dde, p,p-dde Poliklórozott bifenilek (PCB-k) DDT*: o,p-ddt, p,p-ddt Réz (összes) Pendimetalin 17

Simazin Penkonazol Szelén (összes) Pirimifosz-metil Széntetraklorid (tetraklór-metán, TCM) Pirimikarb Tallium (összes) Prometrin Toxafén Propaklór Tributil-ón és vegyületei Propazin Trifenil-ón és vegyületei Propizoklór Trifluralin Satoklór Triklórbenzolok (TCB) Simazin Triklóretilén ß-HCH (béta HCH) Vinilklorid Szekbumeton Terbumeton Terbutil-azin Terbutrin Trifluralin Vinklozolin α-hch (alfa HCH) γ-hch, lindán,(gamma HCH) δ-hch (gamma HCH) 18

4.4 Az összesített lista módosítása a NÉBIH-NTAI Engedélyezési Részleg értékelése alapján Az egyesített listában felsorolt növényvédő szer hatóanyagok esetében a felsorolt és általunk is relevánsnak tartott hatóanyag mellett megadtuk mindazon hatóanyagokat, amelyek vízségi szempontból szóba jöhetnek (4-6-táblázatok). Mindhárom táblázatban a vízkeret-irányelv szerinti elsőbbségi anyagokat X jellel jelöltük. A 3. táblázatban szereplő hatóanyagok listáját azokkal a hatóanyagokkal egészítettük ki, amelyek a készítmény értékelések alapján még fontosnak tűntek. Az áttekinthetőség kedvéért az egyesített listát új excel táblázatba (4. táblázat) vittük, hogy új oszlopokkal egészíthessük ki. Ezeket egy kék vonallal választottuk (4. táblázat ). A felsorolt hatóanyagok (4. táblázat 1. oszlop) közül piros betűvel kiemeltük azokat, melyek a POP-anyagok, vagy az atrazin értékelés során már korábban vizsgálat alá kerültek. Továbbá zöld betűvel jelöltük azokat, amelyek a készítmény-értékelések szerint relevánsnak bizonyultak vízségi szempontból. Ebből a 114 hatóanyagból választottuk ki a monitoringra érdemeseket, amelyeket értékelést követően fontosság szerint csillaggal, vagy kereszt jellel jelöltünk. A 2. oszlopban a hatóanyagok uniós státuszát adtuk meg a listára kerülés jogszabályának feltüntetésével. Az hatóanyagokat zölddel, míg a korábban betiltott/elutasított, vagy visszavont hatóanyagokat barna háttérrel jelöltük. Az elutasítottak között van három (acetaklór, fluzilazol és karbendazim), melyek az utóbbi években kerültek visszavonásra és vízségi szempontból fontosak, ezért ezek forgalmi adatait figyelembe vettük. Általában visszavonás előtt emelkedik azon készítmények felhasználása, melyek kifuttatásra kerülnek. A 3. és 4. oszlop tájékoztató jellegű és a hatóanyagok uniós klasszifikációjára utal. Az 1272/2008/EU rendelet szerint a hatóanyagokra még a kettős besorolás (korábbi és az új együtt) alkalmazható 2015. június 1-ig, míg a keverék anyagok (készítmények) vonatkozásában 2015. június 1-től kötelező a CLPrendelet alkalmazása, így a jelenlegi készítményeknél a régi és az új besorolás is érvényben van. Ugyanakkor a készítmények sége szempontjából a bennük lévő hatóanyagok sége csak tájékoztató jellegű lehet a hatóanyagok eltérő aránya, a készítmények pontos összetétele és az alkalmazott technológia sokrétegűsége miatt. Tulajdonképpen mi a hazai körülmények között használt készítmények sége alapján extrapolálunk vissza a bennük lévő ebb anyagok kiválasztására. Az 5-9. oszlopok a növényvédő szerekre vonatkozó hazai helyzetet mutatják. Az 5. oszlopban azt jegyeztük fel, hogy az adott hatóanyagok voltak-e, ha igen mettől meddig a hazai növényvédő szer piacon. A hajdanában domináns POP-hatóanyagú szerek, vagy az atrazin már korábban kifutottak, de perzisztens jellegük miatt még a talajokban és a vizekben ma is előfordulhatnak. Néhány növényvédő szer az uniós elutasítás ellenére csatlakozásunkkor még nélkülözhetetlen volt számunkra növényvédelmi szempontból, ezek a készítmények un. nélkülözhetetlen használat ( essential use ) vagy derogáció címén egy meghatározott ideig ek voltak a hazai piacon. E kivételeket sárga háttérrel emeltük ki. Van néhány, a múltban is közkedvelt anyag, mint az acetoklór (visszavonva 2011) vagy az atrazin (visszavonva 2007), melyek a visszavonásuk ellenére még ma is jelentős mennyiségben mutathatók ki. A korábbi mintákban gyakran kimutatható 2,4-D, MCPA, dikamba, bentazon, metolaklór jelentősége alábbhagy, mert az új hatóanyagok kiszorítják azokat. Ugyanakkor még ma is szerek, ezért érdemes rájuk figyelni. Vannak felfutó hatóanyagok (pl. terbutilazin, S-metolaklór), melyek felhasználása vízségük ellenére nő. A 6. oszlopban feltüntettük, hogy az 1. oszlopban szereplő hatóanyagoknak van-e hazai készítménye, ha van, hány darab. Azt is célszerű figyelembe venni, hogy a szereket hány kultúrában, milyen mennyiségben és mekkora védőtávolsággal használják fel, amit a mérlegelés során igyekeztünk

figyelembe venni (ENIR adatbázis), bár a tanulmány terjedelme határt szab annak, hogy mindezekre kitérjünk, valamint nagymértékben csökkentené az áttekinthetőséget. A 7. oszlopban a kiadott hazai engedélyek alapján jelöltük a készítmények vízi szervezetekre történő besorolását. A besorolás a becsült környezeti (PEC) koncentrációk felhasználásával történik. Ezt a nagyvonalú besorolást finomítják a készítmények technológiai felhasználáshoz javasolt speciális (SP) mondatok (ld. 3.2. pont). A 8. oszlopban szereplő rövidítések közül az SP 1 az általános vízszennyezés ellen, a SPe 1 a talajvíz/ a talaj élő szervezeteinek védelmére, az SPe 2 a talajvíz vagy felszíni víz potenciális szennyeződésének elkerülésére, az SPe 3(1) a vízi szervezetek védelme érdekében biztonsági sáv alkalmazására, az SPe3 (7) a vízi szervezetek/nem cél-növények/nem célízeltlábúak/rovarok védelme érdekében biztonsági sáv alkalmazására vonatkozik. Az SPe 3 mondatok mindig egy adott kultúrára kerülnek meghatározásra, így a biztonsági sávok méter szerinti kimutatása rendkívül megbonyolítaná a jelenlegi értékelést, annál is inkább, mivel a régebbi értékelésben a védőtávolságok ségi alapon, az újabbakban pedig kockázatbecsléssel lettek megállapítva. Mindenesetre az SP- mondatok gyakorisága (ENÍR adatbázisból kigyűjtve) világosan jelzi, hogy a javasolt technológia betartásának milyen fontos a szerepe, hiszen igen sok készítmény a és a vízi szervezetekre és nem mindegy mikor, hányszor és miként kerülnek felhasználásra.. A 9. oszlopban a készítmények forgalmi kategóriáját (ld. 3.3 pont) adtuk meg. A régen visszavont készítmények forgalmi kategóriája általában nem ismert, de nincs is jelentősége. Azonban a nemrég visszavontaknál és a meglévő szereknél feltüntettük. Az enyhébb forgalmi kategória láthatólag összefüggést mutat a készítmények forgalmának emelkedésével. A forgalmi adatokat az 5. táblázatban közöljük a 2010-2013. közötti évekre vonatkozólag. A táblázat a hazai készítmények forgalmi adatait az egyes hatóanyagokra visszavetítve mutatják. Az 1. oszlopban lévő hatóanyagok közül csillag jellel jelöltük a vízmonitoring szempontjából kiemelten fontos és plusz jellel a fontos anyagokat. Az uniós szinten eket zöld háttérrel, míg az elutasított hatóanyagokat barna háttérrel emeltük ki. A további oszlopokban a forgalmi kategóriák mellett a 2010-13 évekre vonatkozó forgalmi adatokat, azok összesítését és átlagát közöljük kilogramban. Az egyes hatóanyagok időtartama azt is jelzi a felhasználási adatokkal együtt, hogy az egyes hatóanyagok mikor voltak jellemzőek, illetve alkalmazásuk mikor kerül/került leszálló ágba. A statisztikai értékelés során a hatóanyagokra vonatkozó forgalmat az egyes készítményekben található hatóanyag-arány alapján kalkuláltuk ki. A visszavont hatóanyagoknak nincs forgalmuk, hacsak nem az utóbbi négy évben kerültek visszavonásra. Az készítmények számától függően, néhány esetben adatvédelmi okok miatt nem közölhetők az adatok. Ha kevés felhasználó egy-két készítménye adja csak ki az adott hatóanyag szerforgalmát, a forgalmi adatokhoz a nem releváns kifejezést írtuk. A 2010-2013. közötti évek szerforgalma lehetőséget nyújt arra, hogy lássuk, mely hatóanyagok alkalmazása kerül előtérbe, vagy esik vissza. Továbbá négy év átlagából kitűnik az is, hogy mely hatóanyagok a legkedveltebbek. Jól látszik, hogy az alacsonyabb kategóriába sorolt készítmények forgalma (III. kat.) messze vezetik a sort (kén és glifozát), majd ezt követi a II.-III. kategóriás (Smetolaklór és mankoceb) hatóanyagú készítmények forgalma. A mérleg forgalmi serpenyője mellé azonban a készítmények ségét kell tennünk a másikba. Az áttekinthetőség kedvéért a 6. táblázatban alfabetikus sorrendbe tettük a monitoringra javasolt hatóanyagokat. Az állandó monitoringra jelölteket az 1. oszlopban * jellel, míg az átmeneti monitoringra javasoltakat + jellel jelöltük. A felsorolt további hatóanyagok (jel nélkül) monitoringja is célszerű lenne, de ezeket tartalmazó készítményekből igen kevés van jelenleg és felhasznált mennyiségük is alacsony, így vízségük még nem kardinális kérdés. Ugyanakkor a piacuk bővülése akár rövidesen is odavezethet, hogy célszerű lesz figyelni a vizekben megjelenésüket. 20

4.5 A monitoringra kiválasztott hatóanyagok indoklása a forgalmi adatok figyelembe vételével Ismételten bebizonyosodott, hogy a kevésbé anyagok alkalmazásának a domináns alkalmazása kifejezetten sé válhat. Az éves felhasználási adatok az egymillió tonnát meghaladó évi felhasználástól az ezer tonna/év felhasználásig terjednek az értékelt hatóanyagok vonatkozásában. A leggyakrabban használt és kiválasztott hatóanyagok a 7. táblázatban láthatók. 7. táblázat: Vízmonitoringra jelölt növényvédő szer hatóanyagok Hatóanyag lista Funkció Forgalmi kategória Átlag felhasználás (2010-13) kg-ban Javasolt monitoring jellege 1. 1 2. 3. 4. 5. 6. 7. atrazin HB I. volt nincs felhasználás folyamatos DDT összes IN, AC nincs felhasználás folyamatos endoszulfán IN nincs felhasználás folyamatos HCH (alfa és béta HCH) IN nincs felhasználás folyamatos lindán (gamma-hch) IN nincs felhasználás folyamatos Hexaklórbenzol (HCB) IN, AC, HB nincs felhasználás folyamatos kén FU III. 1028449 ideiglenes 8. 9. glifozátsav (IPA-, kálium és ammónium sója) réz-hidroxid / rézoxiklorid, rézszulfát és egyéb rézvegyületek HB III. 997 900 folyamatos FU III. 560000 folyamatos / ideiglenes 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. S-metolaklór HB II-III. 513959 folyamatos mankoceb FU II-III. 410334 folyamatos acetoklór HB II. volt 316184 folyamatos terbutilazin HB I-II. 248858 folyamatos pendimetalin HB I-II-III. 240318 ideiglenes paraffin-olaj IN III. 198692 ideiglenes 2,4-D HB I-II-III. 152361 folyamatos 21

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. bentazon HB I-II. 135745 ideiglenes dimeténamid-p HB I-II. 124647 folyamatos kaptán FU I. 120821 folyamatos klórpirifosz IN, AC I. 107414 folyamatos tebukonazol FU I-II. 107171 folyamatos thiram FU I-II. 89465 ideiglenes metazaklór HB I. 85910 folyamatos dikamba HB I. 85287 folyamatos klórtalonil FU I-II. 81962 folyamatos folpet FU I. 75784 ideiglenes imazamox HB I. 66832 ideiglenes MCPA HB I-III. 51090 ideiglenes dimetoát IN I. 50229 ideiglenes karbendazim FU I. volt 39663 ideiglenes fluzilazol FU I. volt 39472 ideiglenes Az első hat pirossal írt, már nem hatóanyag (atrazin, DDT, endoszulfán, HCB, lindán és egyéb HCH-k) az erős perzisztenciája és vízszennyező hatása miatt került bele a listába. Mint ahogy a 3.2 pont alatt említettük az 51 év során alkalmazott DDT hatóanyag mennyisége 39 480 tonna volt, ami évi 775 tonnának, azaz 775 ezer kg /év átlagnak adódik. Ezt itt csak a többi hatóanyaggal történő összevetés érdekében ismételjük meg. Az endoszulfán utolsó készítményei csak 2006-ban kerültek visszavonásra és a 2002-2006 közötti felszíni vízmintákban néha kimutathatók voltak.a POPhatóanyagok mindegyikét hormonháztartási rendszert károsító (endokrin disruptor, továbbiakban ED) anyagnak tartják. - Atrazin hatóanyagból a közel 50 év alatt 55 041 tonna került összesen forgalomba, ami évi átlag 1147 tonnának, azaz 1,1 millió/kg/év átlagnak adódik. Az atrazin utolsó készítményét nélkülözhetetlen használat címen Magyarországon az 2007.12.31-ig lehetett felhasználni, a többi készítmény (mintegy 20 db) engedélye 2002-2004 között visszavonásra került. A atrazin perzisztenciáját mutatja, hogy 2002-2010 között a leggyakrabban kimutatható hatóanyag volt a felszíni vízmintákban. Az atrazint is ED anyagként tartják számon. - A további három, piros betűvel írt hatóanyag szintén nem. Közülük egyedül az acetoklór átlag felhasználása volt kiugróan magas a 2010-13 közötti időszakban, főleg takarmányok gyommentesítésére használták. Éves átlag felhasználás szerint a 6. leggyakrabban használt 22