Horváth Mihály Történelemverseny 2015 JAVÍTÓKULCS Orvoslás, varázslás és gyógyítás az Ókorban 1. feladat Írja be a táblázatba a szerzők neve mellé a műveik címét és a mű orvostörténeti vonatkozását jelző betűket! (Figyelem, két mű és egy állítás nem tartozik egyik szerzőhöz sem!) (Elemenként 0,5 pont) Szerző Mű címe A mű orvostörténeti vonatkozása, állítása 1. Censorinus (Ld. Forisek) f) A születésnap A) az antik tudomány zsebenciklopédiája az antikvitásban nagyon divatos számmisztika jegyében az emberi élet és a számok közötti összefüggéseket vizsgálja. 2. M. Porcius Cato (Ld. Majoros) c) De re rustica F) Népies babonás gyógyeljárásokat tartalmazó gyűjtemény 3. Celsus (Ld. Majoros, Kertész) b) De medicina B) Enciklopédiájának orvostudományt taglaló része 4. Polübiosz (Ld. Ridoók- Sarkady - Szilágyi) e) Az ember természetéről C) Az emberi szervezetben négyféle nedvesség van. 5. Hippokratész (Ld. Ritoók- Sarkady-Szilágyi) g) Epidémiák könyve D) Szűkszavú esetleírások gyűjteménye (A művek címét azon a nyelven közöltük, amelyen a megadott szakirodalomban jellemzően szerepelt.) 2. feladat Egészítse ki a táblázatot a hiányzó elemekkel! Írja be a felsorolt elemeket a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 0,5 pont) Sorszám a térképen A hely neve A hely jelentősége ókori gyógyászat szempontjából 1. a) Kósz Pl. innen származott Hippokratész vagy: itt alapított iskolát Hippokratész (Ld. Ritoók-Sarkady- Szilágyi) 3. b) Szaisz Pl. Egyiptom (egyik) legjelentősebb orvosi iskolája működött itt. (Kákosy) 6. c) Cumae Pl. ókori római forró vizes gyógyfürdő (Hétköznapi élet a római császárok korában) 2. d) Alexandria Pl. az orvostudomány fontos központja az ókorban (Kákosy) 4. e) Epidaurosz Pl. Aszklepiosz-szentély vagy: innen származik az egyik leghíresebb Aszklepiosz-szobor (Levi)
3. feladat Mit jelentenek az alábbi fogalmak? Fogalmazza meg tömören, lényegre törően! Azt is nevezze meg, hogy melyik civilizációval kapcsolatban találkozunk vele! (Elemenként 1 pont) a) diaitétiké: az életmód szabályozásával megoldott egészségvédelem az ókori görögöknél (Ld. Kertész István) b) kheirurgia: a sebészi beavatkozás, kézzel végzett orvosi munka az ókori görögöknél (Ld. u.o.) c) pharmakeutiké: a gyógyszeres kezelés az ókori görögöknél (Ld. u.o.) d) taberna medica: az orvos üzlethelyisége, rendelője az ókori Rómában (Ld. Hétköznapi élet a császárok korában) e) clinicus: a helyben gyógyító orvos az ókori Rómában (Ld. u.o.) (A pont akkor adható meg, ha fogalommagyarázat tartalmazza a kiemelt szót vagy annak szinonimáját és a civilizációt is. A pontok nem bonthatók.) 4. feladat Válaszoljon a forrásokhoz kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont) «Körülbelül a hetedik héten pedig (7 x 7), azaz a negyvenkilencedik napon az egész ember ki van fejlődve a méhben.» Azt is mondja, hogy ennek a számnak a befolyását abban is észlelték, hogy a hetedik hónap előtt sem férfi, sem nőnemű ivadék nem jöhet a világra épségben és a természet törvénye szerint, s hogy e magzatok, miután a fogantatástól kezdve, mint valódi magzatok, 273 napig voltak az anyai méhben, csak ekkor, vagy már az első hét napot is számítva, a negyvenedik héten (280 nap) születnek meg. (Gellius III. 10, Muraközy Gyula fordítása) a) Mely szám (0,5 pont), és miért az szerepel kitüntetett helyen a görög filozófusoknál, az ókori orvosoknál? Nevezzen meg egy okot! (0,5 pont) Szám: 7 (vagy 9) Ok: pl.: Az antik gondolkodók a hetes és a kilences számot is csodás számnak tartották (Ld. Forisek-cikk) vagy: pl. Püthagorasz és a püthagoreusok szent számnak tartották, vagy pl. A hetes, kilences, sőt a tízes számok az antik néphitben is kiemelt szerepet játszottak, egyes elképzelések szerint innen kerültek át a tudományba is. Egyéb helyes válasz is elfogadható. b) Húzza alá az alábbi hét életszakasz közül a legelső és a legutolsó életkort! (a kettő együtt 0,5 pont) paidion meirakion anér preszbütész gerón paisz neaniszkosz Túl a Maeotis tengeren él egy nép, a nagyfejűek, akik mihelyt megszületik gyermekük, és fejük még alakít ható, formálni kezdik azt, kényszerítik, hogy hosszában nőjön, kötelékekkel veszik körül és mesterséges eszközöket alkalmaznak, hogy a fej alakját megváltoztassák. (Hippokratész) c) Milyen okokra szokták visszavezetni a test eltorzításának szokását? Pl. az uralkodó, vagy az előkelő réteg privilégiuma volt. Pl. Minden kornak megvolt a maga szépség-ideálja, s a társadalom tagjai igyekeztek ahhoz hasonlítani, ha kellett külső beavatkozással idomulni. Pl. Az emberek többsége elégedetlen önmaga képével, sokat megtesz azért, hogy szebbnek, arányosabbnak láthassa magát. d) Milyen módszert alkalmaztak az ókori Egyiptomban a fej torzítására? Pl. kötéssel (Ld. Józsa) az orvoslás tudományát úgy osztották fel, hogy náluk az orvosok nem több, hanem csupán egyféle betegség gyógyításával foglalkoznak. Így aztán minden hely tele van orvosokkal; egyes orvosok a szemet gyógyítják, mások a fejet, ismét mások a fogat, van, aki az altesti bajokat, s van, aki a belső betegségeket. (Hérodotosz)
e) Mely ókori civilizáció orvostudományát jellemezte így Hérodotosz? Egyiptom f) Alátámasztják-e a források Hérodotosz megfigyelését? igen (Ld. Kákosy) 5. feladat Képek. Válaszoljon a képekhez kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont) a) Milyen műveletet örökítettek meg az antik cserépedényen? (Ld. Kertész) érvágás b) Kit ábrázol a szoborcsoport? (Ld. Józsa) Szeneb törpét (és családját) c) Nevezze meg az ábrázolásmód egy olyan vonását, amely alapján a rendellenességgel született férfi társadalmi helyzetére, elismertségére következtethetünk! Pl. Felesége gyengéden öleli át férjét, ami arra utal, hogy társának, nem pedig megvetendő, csökkent értékű embernek tekintette. Pl. szobron örökítették meg, ami megbecsült társadalmi helyzetére utal d) Melyik egyiptomi uralkodót ábrázolja a dombormű? (Ld. Józsa) IV. Amenhotep vagy: Ehnaton e) Nevezzen meg legalább két testi elváltozást, amelyek az ábrázoláson megfigyelhetők! Pl. A végrészek megnyúlása, (elsősorban az állkapocs, fül, és orr alakváltozása) Pl. Lelógó has. Pl. deformált fej stb.
6. feladat Hogyan viszonyultak a rendellenességgel világra jöttekhez a különböző ókori civilizációkban? (Elemenként 1 pont) (Ld. Józsa) a) ókori Egyiptom: pl. nem jelentett társadalmi hátrányt b) Mezopotámiában: megölték vagy: az ikrek és torzok világra jöttét az államra, társadalomra nézve veszélyesnek tartották. c) Spártában: Megölték vagy kitették a Taügetoszra d) Kínában: sorsukra hagyták az újszülöttet e) dél-amerikai indián kultúrákban: külön rétegbe sorolták, de képességeiknek megfelelő munkát kellett végezniük: f) Az ókori Izraelben: eltűrték, vagy talán természetesnek vették, legfeljebb bizonyos foglalkozásokból (pap) zárták ki a sérülteket 7. feladat Az istenek világa. Határozza meg, hogy alábbi istenségek A) mely civilizációban és B) milyen módon kapcsolódtak a gyógyításhoz? (Elemenként 0,5 pont) a) Aszklépiosz: (Levi) A) ókori görögök B) istenné vált mitológiai orvos b) Thot: (Kákosy) A) Egyiptom B) mint a bölcsesség istene az orvosok patrónusa is volt. c) Marduk: (Oppenheim) A) Mezopotámia/Óbabiloni Birodalom B) főisten, aki orvosként is bemutatkozik d) Hügeia: (Kertész) A) ókori görögök B) Aszklépiosz leánya, az egészség megszemélyesítője (Ld. A görög világ atlasza) e) Gula: (Oppenheim) A) Mezopotámia B) Nagy Orvos Úrnő, a gyógyítás és a halál és a gyógyulás istensége (Ld. Oppenheim) f) Imhotep: A) Egyiptom B) istenné vált orvos g) Éa: (Oppenheim) A) Mezopotámia B) a mesterségek és az orvosok védőistene Mezopotámiában (Oppenheim) 8. feladat Melyik civilizációban uralkodtak az alábbi téves elképzelések? (Egy-egy civilizáció több helyes is szerepelhet.) (Elemenként 0,5 pont) a) a pulzus az a hely, ahol a szív beszél: Egyiptom (Kákosy) b) úgy hitték, a szív is részt vesz az emésztésben: Egyiptom (Kákosy) c) a vérkeringés középpontja a hasüreg: görögök (Ritoók-Sarkady-Szilágyi) d) a fülön keresztül levegő jut a belső szervekbe: Egyiptom (Kákosy) e) a fogideget a testtől idegen élőlénynek tartották: Egyiptom (Kákosy) f) a vérképzés központja a máj: Róma (Galenus) (Majoros) g) a szív az értelmi képességek központja: görögök (Ritoók-Sarkady-Szilágyi) h) ha az árpa kelt ki előbb, akkor a várandós asszony fiút fog szülni: Egyiptom (Kákosy)
9. feladat Egészítse ki az alábbi táblázatot: írja be, hogy melyik ókori kultúrában alkalmazták az egyes gyógyeljárásokat, és írja mellé az alul felsorolt gyógyítási célok betűjelét! (Elemenként 0,5 pont) Gyógyeljárás Melyik ókori kultúrához kötődik? Gyógyítási cél a) tönkölyliszt, mésztufa és méz keveréke Egyiptom A) fogtömés (Hétköznapi élet a fáraók korában) b) kénes gyógyvíz (Hétköznapi élet a római Róma B) jót tesz az idegeknek császárok korában) c) inhaláció (Kákosy) Egyiptom F) köhögés ellen d) amulett és varázsmondóka (Oppenheim) Mezopotámia E) mindenféle betegség ellen e) salétromsavat elegyítettek ólom-szulfiddal, rézoxiddal és mézzel (Hétköznapi élet a fáraók korában) Egyiptom D) ezzel kenték be a szemhéjat szemgyulladás ellen 10. feladat Egészítse ki az alábbi mondatokat a hiányzó szavakkal! (Elemenként 0,5 pont) a) Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy Hnum isten irányítja a leheletet. (Hétköznapi élet a fáraók korában) b) Az ókori Mezopotámiában többnyire a(z) gonosz rontást és/vagy bűnöket tekintették a betegségek okának. (Oppenheim) c) Az ókori görögök szerint a gyomorhurut Apollón isten átkának következménye. (Levi) d) Az ókori görög orvosok a(z) testnedvek egyensúlyát tekintették egészség alapvető biztosítékának. (Ritoók-Sarkady-Szilágyi) e) Az ókori Rómában fontosnak tartották a tapasztalati megfigyelést, kísérleteket is végrehajtottak élő állatok/majmokon/en/ön. (Majoros) f) Az ókori rómaiak szerint a gyógyvizeket gyógyító istenek vigyázták, és a gyógyulásért hálából fogadalmi tárgyakat ajánlottak fel nekik. (Hétköznapi élet a római császárok korában)