2010. A Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek vidékfejlesztési terveinek stratégiai irányvonala A Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek vidékfejlesztési terveinek stratégiai irányvonala a 2014 a 2014 2021 2021 közötti időszakban időszakban STRATÉGIAI KERETTANULMÁNY Királyegyházi Fiatalok Egyesülete 2010.01.14. 1
TARTALOMJEGYZÉK I, Bevezetés:... 5 II, A Szinergia Egyesület bemutatása... 6 III, A Szinergia Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának elhelyezkedése és szerepe az országos és ágazati stratégiák között:... 6 III/1, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)... 6 III/2, Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)... 7 III/3, Országos Területrendezési Terv (OTrT)... 7 III/4, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és operatív programjai (ÚMFT)... 8 III/5, DDOP DÉL DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM... 9 III/6, Nemzeti Agrár környezetvédelmi Program (NAKP) (2007 2013)... 9 III/7, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST):... 10 III/8, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP 2007 2013)... 12 ÚMVP I. tengely:... 13 ÚMVP II. tengely:... 14 ÚMVP III. tengely:... 14 ÚMVP IV. tengely:... 15 IV, A Szinergia Leader Közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának időközi felülvizsgálata:... 15 IV/1, A 2008 2013 A HVS eddigi eredményeinek értékelése... 16 IV/2, A stratégia megvalósításának jelenlegi állása... 19 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat... 19 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu és településfejlesztési megoldási javaslat:... 28 IV/5, Összefoglalás:... 41 V, A szükséges következtetések levonása, a fejlesztési irányok esetleges korrekciójának megtétele... 44 V/1, Korrekciós javaslatok:... 44 1. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése... 44 2. Örökségmegőrzés... 44 2
3. Mikro vállakozások támogatása... 45 4. Közösségi szolgáltatások... 45 5. Emberi Erőforrás Fejlesztés... 46 VI, A Térségi Jövőkép felvázolása... 46 VII, A fejleszteni kívánt célterületek meghatározása... 47 VIII, A fejlesztés eszközrendszerének kidolgozása... 48 IX. Felkészülés az új tervezési időszakra... 49 X. A hosszú távú stratégiai koncepció magasabb szintű koncepciókhoz való kapcsolódása... 60 3
A tanulmányhoz segítséget nyújtottak: Bogdánné Rudics Judit, a Pécs-Baranyai Iparkamara Szigetvári kirendeltség-vezetője Fábián Szilárd, a Szigetvári Turisztikai Klaszter tagja, az FM 20.21 Bt ügyvezetője Gergőné Magda Margit, Szigetvár Város adócsoportjának csoportvezetője Horváth László, Tiszteletbeli Török Konzul, a Melio-Start Kft ügyvezetője Kerner-Hegyi Judit, a Szentlőrinci Önkormányzat pályázatírója Király Lajos, Szigetvári Vár Kft, ügyvezető Kis János, a Szinergia Egyesület alelnöke, Kétújfalu Község polgármestere Kovács Győző, a Szinergia Egyesület alelnöke, Boda Község polgármestere Kovács László, a Királyegyházi Fiatalok Egyesületének elnöke Kriszt Mónika, a Sziget-Víz Kft marketing menedzsere Lovas Kata, a Kaptár Egyesület tagja Nagy Gábor, a Szinergia Egyesület elnökségének tagja, Zók Község polgármestere Neiczerné Jaksa Szilvia, a Szinergia Egyesület elnöke, Boldogasszonyfa Község polgármestere Németh Norbert, a Szentlőrinci Többcélú Kistérségi Társulás pályázatírója Nyersné Gödöny Zsuzsa, a Szentlőrinci Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója Paizs József, országgyűlési képviselő, Szigetvár Város polgármestere Posta Bálint, Bicsérd Község településmenedzsere Rajczi Román, a Szinergia Egyesület munkaszervezet-vezetője Végvári Réka, Tédéem Pécs Nonprofit Kft munkatársa Vér József, Bicsérd Község polgármestere Völgyi Tamás, a Szinergia Egyesület titkára Zentai Gábor, a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület elnöke 4
I, BEVEZETÉS: Tisztelt Olvasó! Kevesebb ambíciója egy fejlesztési stratégiának sem lehet, minthogy változatos eszközökkel segítse a hatókörében élők boldogulását, előbbre jutását, végső soron pedig, otthonossá, szerethetővé tegye mindenki számára azt a közeget, amelyben él. A Szentlőrinci és a Szigetvári kistérségekben élők jelenét ma még az örökölt hátrányok és adottságok határozzák meg, s ezek látszólag kényszerpályán tartják a térséget, de a fejlesztésre szánt központi forrásokat jól felhasználva új irányt vehet a vidék élete. Ahhoz, hogy a fejlődés ne csak beruházásokat és infrastrukturális bővülést jelentsen, hanem mély, maradandó, pozitív változások induljanak meg a helyi társadalomban, hosszú távú átgondolt célrendszerre, elérhető erőforrásokra és eszközökre van szükség. Mindezt nagyon jól tudták azok a szakemberek, akik 2007-ben és 2008-ban összeállították Helyi Közösségünk Vidékfejlesztési Stratégiáját, amely az akkori helyzetben minden szakmai kívánalomnak megfelelt, sőt megfelel ma is, mégis indokolt az elmúlt két év történéseinek fényében értékelni, hiszen mai világunkban két év nagy idő. A Szinergia Egyesület és az elődjét képező Helyi Közösség két éve nagy lendülettel látott munkához. A megalkotott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mára pedig elkezdett működni, a gép forog tehát, de az alkotó mégsem pihen. A legszebb stratégia is holt betű marad csupán, ha nem fordítják le tettekre. Ezekről a tettekről szeretnénk most számot adni. Kovács Gábor Királyegyházi Fiatalok Egyesülete 5
II, A SZINERGIA EGYESÜLET BEMUTATÁSA A Szinergia Egyesület a Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek 66 településének 154 helyi szereplőjéből alakult. A szervezetet 13 fős elnökség irányítja, az Egyesület 7 tagú munkaszervezete egy nyertes pályázat révén 2009 végén bővült 9 tagúra, tehát komoly humán erőforrás dolgozik azon, hogy a Helyi akciócsoport területén élők kihasználva a bennük rejlő lehetőségeket az ország, felemelkedő térségei közé csatlakozhassanak. A Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásában elhelyezkedő települések, Szigetvár, valamint Szentlőrinc városai köré csoportosuló két kistérséget alkotják. Térségünk egy országosan is meghatározó mezőgazdasági tevékenységet folytató, a háztáji gazdálkodásban is példaértékű vidék, ahol az agrárium minden formája és szintje megtalálható a helyi termékeket előállító őstermelőktől a szervezett mezőgazdasági nagyvállalkozásokig, sőt az ágazati oktatási intézményekig. A helyi lehetőségek kihasználásában nyújt segítséget a Szinergia Egyesület. Legfőbb célja egy élhető vidéki környezet kialakításának elősegítése, a térségi foglalkoztatási helyzet javítása és a foglalkoztatásban érintett helyi szereplők egymásra találásának elősegítése. A Szinergia Egyesület által kidolgozott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása egyszerre szolgálja a jövedelemtermelési lehetőségek fejlesztését és támogatását, a települési vonzerő és népességmegtartó képesség megőrzését. III, A SZINERGIA EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ELHELYEZKEDÉSE ÉS SZEREPE AZ ORSZÁGOS ÉS ÁGAZATI STRATÉGIÁK KÖZÖTT: III/1, ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ (OFK) Átfogó tervdokumentumként meghatározza a fejlesztéspolitika irányelveit, az ország közép- és hosszú távú fejlesztéspolitikai céljait, és egységbe rendezi a szakmapolitikai 6
célokat. A koncepció nyolc plusz egy stratégiai célja közt fogalmazza meg a térségi versenyképesség fejlesztését, a területi felzárkózást, a fenntartható térségfejlődést és örökségvédelmet, a népesség egészségi állapotának javulását, a természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradását és fenntartható hasznosulását. 1 III/2, ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTK) A koncepció hosszú távú célokat (fő demográfiai, környezeti és településrendszerbeli változások, hosszú megvalósítási idejű infrastrukturális hálózat céljai) és középtávú feladatokat (fejlesztési programok, pénzügyi eszközrendszer, a források ágazati és területi allokációjának keretei) határoz meg. 2020-ig a koncepció környezet- és természetvédelmi feladatai a területfejlesztési politika átfogó céljai közt a fenntartható térségfejlődést és örökségvédelmet, míg 2013-ig középtávú országos területi célok közt a megújuló energiaforrások részarányának növelését és a rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztését említi. 2 III/3, ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV (OTRT) A 2003. évi XXVI. törvény (módosítva 2008) az Országos Területrendezési Tervről célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a 1 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról (Forrás: http://www.nfu.hu/doc/199) 2 Az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (Forrás: http://www.vati.hu/static/otk/hun/otk2005hun.pdf) 7
terület-felhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. 3 III/4, AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS OPERATÍV PROGRAMJAI (ÚMFT) Az ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében az ÚMFT kiemelt területeken indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programjai ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használja fel Magyarország a rendelkezésre álló forrást. A jóváhagyott operatív programokat a magyar kormány 2006. decemberében nyújtotta be az Európai Bizottságnak, amely 2007-ben az Európai Unió 27 tagállamából negyedikként hagyta jóvá hazánk valamennyi operatív programját. 4 Az ÚMFT az EU-s források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keretet tartalmazza, feladatát 15 operatív program hajtja végre. Ágazati operatív programok: Gazdaságfejlesztés OP (GOP) Közlekedés OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás OP (TAMOP) Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) Környezet és energia OP (KEOP) Államreform OP (ÁROP) Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) Végrehajtás OP (VOP) 3 2003. évi XXVI. törvény (módosítva 2008) az Országos Területrendezési Tervről (Forrás: http://www.vati.hu/main.php?folderid=2017) 4 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 Foglalkoztatás és növekedés (Forrás: http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2) 8
Regionális operatív programok: Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) Dél-alföldi OP (DAOP) Észak-alföldi OP (EAOP) Közép-magyarországi OP (KMOP) Észak-magyarországi OP (EMOP) Közép-dunántúli OP (KDOP) Dél-dunántúli OP (DDOP) III/5, DDOP DÉL DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM A Dél-dunántúli operatív program hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A felzárkózási folyamat eredményeképpen hosszú távon el kell érni, hogy a Dél-dunántúli régió és az ország fejlett régiói közötti fejlettségi szakadék szűküljön. A 2007-2013 közötti programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően jelen program stratégiai célkitűzése (2013-ig) a Dél-dunántúli régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. 5 A stratégiai cél elérése érdekében három specifikus cél került meghatározásra: A természeti- és épített-környezet megóvása a régióban Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása III/6, NEMZETI AGRÁR KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NAKP) (2007 2013) A program jellegzetesen ágazatközi, agrár- és vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi célokat valósít meg. Két fő területre összpontosít: a természeti erőforrások védelmére (talaj, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, 5 Dél dunántúli operatív program 2007 2013 CCI szám: 2007HU161PO011 (Forrás: http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok) 9
erdő és táj), továbbá a fogyasztásra, illetve felhasználásra kerülő termékek minőségbiztosítására, szennyező anyagoktól való mentességére, az élelmiszerbiztonság fokozására. A program a különböző környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok és a környezet, a természet védelmét szolgáló gazdálkodás elterjedését kívánja elősegíteni. 6 III/7, ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV (ÚMVST): A Stratégián alapul az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, megvalósításával Magyarország az európai mezőgazdasági modell működését kívánja követni, melynek keretei hazánkban már létrejöttek: erősödik a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, megindult a vidéki térségek összehangolt, a forrásokat és a fejlesztési elképzeléseket integráló fejlesztése, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok, az élhető környezet megteremtése, s egyfajta szolgáltatássá válik a szélesebb társadalom számára a környezeti szempontokat érvényesítő agrárgazdálkodás. Az ÚMVST alapján a hazai agrár-vidékfejlesztés legfontosabb feladata a vidéki térségek lakosság alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ezáltal alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelése. Ez a kedvező mezőgazdasági adottságok és a vidék elmaradottsága között feszülő ellentmondás feloldását is jelenti. A vidéki térségek gazdaságának megerősítésére a Stratégia három szálon kínál megoldást. Egyrészt a jó mezőgazdasági adottságokra alapozó, versenyképes, a térség kistermelőinek szolgáltatásokat nyújtó, azokat integrációval segítő, a helyi társadalom formálásában, aktivizálásában aktív szerepet vállaló mezőgazdasági üzemek támogatása által. Másrészt a megerősödő családi gazdálkodók, fiatal gazdák, kisebb gazdaságok támogatása révén, amelyeknek egy része a vidékfejlesztési források felhasználásának segítségével képes a termelés és a jövedelmezőség növelésére, a méretgazdaságosság révén 6 "A Kormány 2253/1999. (X.7.) határozata a Nemzeti Agrár környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről" (Forrás: http://www.foek.hu/nakp/torv/torveny.htm) 10
költségoldalon versenyelőny elérésére. Másik részük számára a nagy hozzáadott értékkel rendelkező a piaci réseket kitöltő termékszerkezet előállítása, illetve a gazdaság diverzifikációja jelentheti hosszú távon a termelés fenntartását, a megélhetést. Harmadrészt a vidéki mikro vállalkozások erősítésével, ahol lehet térségi alapon, integrált módon, a térség sajátosságaira, kitörési pontjaira alapozva. Ezen három fejlesztési irány mentén elérhető, hogy a vidéki településeken növekedjen a munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma, akik a térség adottságait kiaknázva képesek a helyi gazdaságot katalizálni, a vállalkozások összefogását előmozdítani. A fokozódó gazdasági aktivitás csak a jelenlegi, alacsony környezetterhelés megőrzése esetén kínál fenntartható fejlődési lehetőséget a vidéki térségek, a települések számára. Ezért a megvalósuló fejlesztések mindenkor a térség környezeti, természeti értékeinek megóvásával kell, hogy párosuljanak. Mindazonáltal a sikeres vidéki gazdaság csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres és élhető települések megteremtésének. Mindehhez szükség van még egy innováció-orientált ám a hagyományokat tiszteletben tartó, azokra alapozó modernizációra az alábbi területeken: - szolgáltatások elérésének javítása az új info-kommunikációs technológiák felhasználásával; - falumegújítás örökségvédelem; - kapacitásfejlesztés, innovatív vidékfejlesztési hálózatok kialakítása. A vidéki térségek infrastrukturális közlekedési, belterületi fejlesztési igényei, valamint a vidéki egészségügyi, oktatási alapszolgáltatások finanszírozása az agrárvidékfejlesztés keretein és lehetőségein is túlmutat, így ezen fejlesztések és igények megvalósítása illetve kielégítése csak több tárcát és fejlesztési programot átfogó vidékpolitika révén lehetséges. A fenti leginkább fejlesztésorientált célkitűzések mellett a Stratégia a helyi közösségek megerősödését, a helyi partnerség kiépülését, a szubszidiaritás elvével összhangban a helyi demokrácia megerősítését is célul tűzi ki a LEADER elveket követő partnerségek támogatása révén. 7 7 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007 2013) (Forrás: http://www.szilberhorn.com/uj magyarorszagvidekfejlesztesi program/uj magyarorszag videkfejlesztesi strategiai terv.pdf) 11
III/8, ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (ÚMVP 2007 2013) Az ÚMVP keretében 2007-2013. között hazánk mintegy 1 300 milliárd forint támogatás felhasználására jogosult, amely teljes egészében a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére fordítható. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) az Európai Tanácsnak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelete alapján elkészített, a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó hazai vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ezen stratégiai terv továbbrészletezett változata, amely intézkedés-szinten tartalmazza az említett fejlesztési időszak mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó prioritásait. 8 Ezen prioritások az alábbi felsorolás szerint foglalhatók össze: A mezőgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási szektorok versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése; A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére; A fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése; A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése; Helyi közösségek fejlesztése. A felsorolt prioritások végrehajtása érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) az alábbi négy támogatási tengelyt fogalmazza meg: 8 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Forrás: http://www.umvp.eu/files/umvp_program_teljes.pdf) 12
ÚMVP I. TENGELY: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban: úmvp 111.1. Innovatív technológiák megismertetéséhez nyújtandó támogatás úmvp 111.2. Megújuló energiaforrások támogatása úmvp 111.3. Az ÚMVP I. és II. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzések támogatása úmvp 111.4. Az ÚMVP III. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzések támogatása úmvp 111.5. Az ÚMVP III. tengely intézkedéseihez kapcsolódó bemutató támogatása úmvp 112. Fiatal gazdálkodók induló támogatása úmvp 113. Mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás úmvp 114. Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele úmvp 115. Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadás úmvp 121.1. Kertészet korszerűsítése úmvp 121.2. Állattartó telepek korszerűsítése úmvp 121.3. Önálló, építéssel nem járó gépek és technológiai berendezések beszerzése úmvp 121.4. Gazdanet program úmvp 121.5. Ültetvénytelepítés, ültetvények korszerűsítése úmvp 121.6. Kertészeti gépek és technológiai berendezések beszerzése úmvp 122. Erdők gazdasági értékének növeléséhez nyújtandó támogatás úmvp 123.1. Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás úmvp 123.2. Erdészeti termékek értéknövelésének támogatása úmvp 123.3. Mezőgazdasági termékek értéknövelésének támogatása úmvp 124. Együttműködés új termékek, technológiák és eljárások fejlesztésére úmvp 125. Mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra úmvp 125.1. Öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás fejlesztésének támogatása úmvp 125.2. Erdészeti infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtandó támogatás úmvp 125.3. Mezőgazdasági bekötő és feltáró utak fejlesztésének támogatása úmvp 125.4. Mezőgazdasági telepek energia és vízellátásának fejlesztése úmvp 125.5. Birtokrendezés úmvp 125.6. Megújuló energiaforrások felhasználásához nyújtandó támogatás úmvp 132. Élelmiszer minőségi rendszert irányító mezőgazdasági termelők támogatása úmvp 133. Termelői csoportok élelmiszer minőségi rendszerének bevezetése úmvp 141. Félig önellátó gazdaságok szerkezetátalakítása úmvp 142. Termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatása 13
ÚMVP II. TENGELY: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével: úmvp 211.1. Évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítésének támogatása úmvp 211.2. Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása úmvp 212. Kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodás támogatása úmvp 213. Natura 2000 és 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések úmvp 214. Agrár környezetvédelmi kifizetések úmvp 215. Állatjóléti kifizetések úmvp 216. Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása úmvp 221. Mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása úmvp 222. Agrár erdészeti rendszer első létrehozása mezőgazdasági területen úmvp 223. Nem mezőgazdasági területek első erdősítésének támogatása úmvp 224. Natura 2000 kifizetések úmvp 225. Erdő környezetvédelmi kifizetések úmvp 226. Erdészeti potenciál helyreállítása, megelőző intézkedések bevezetése úmvp 227. Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása ÚMVP III. TENGELY: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása: úmvp 311. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás úmvp 312. Mikrovállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtandó támogatás úmvp 313. Turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatása úmvp 321. Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésének támogatása úmvp 323. Vidéki örökség megőrzéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás úmvp 341. 1698/2005/EK rendelet szerinti készségek elsajátítása, ösztönzése A III. tengely vastag betűs intézkedéseiből készült támogatási rendeletek jelentek meg 2009 januárjában és decemberében. E tanulmány az ezekre a jogcímekre beérkezett pályázatok megoszlását is vizsgálja. 14
ÚMVP IV. TENGELY: Helyi közösségek fejlesztése: úmvp 411. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása úmvp 421. Hazai és nemzetközi kooperációk úmvp 431. Folyó kiadások, készségek elsajátítása, animáció IV, A SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLATA: Már a HVS megalkotása közben, a HVS-en dolgozó szakemberek és aktív helyi szereplők tisztában voltak azzal, hogy művük nem az örökkévalóságnak készül, mert bár a stratégia hét évre szól, de egy új rendszer esetében elkerülhetetlen a folyamatos alakítás, finomhangolás. A 2008-ban váratlanul, de nem előzmények nélkül beköszöntő pénzügyi világválság, majd az ezt követő világméretű gazdasági recesszió azonban gyökeresen alakította át a fejlesztési környezetet. Minderre természetesen a tervezéskor nem lehetett felkészülni, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a stratégia fő célkitűzéseit, a válság sem módosítja, hiszen az akciócsoport területét alkotó Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek gazdasági szereplői, mivel hátrányos helyzetű, leszakadó kistérségekben 9 működnek, már korábban szembesültek ezekkel a problémákkal. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a hitelek költségeinek és kockázatainak növekedése és a fizetőképes kereslet visszaesése miatt így is potenciális pályázókat vesztettünk, amit jól illusztrál az a tény is, hogy a mikro-vállalkozás fejlesztésében a II. kör után is maradványforrás (mintegy 26 millió Ft, amennyiben az összes beérkezett pályázat nyer) található, míg a másik három jogcímen egészséges túligénylés van. Az alábbiakban a rendelkezésünkre álló információk alapján, az ÚMVP III. tengelyének I. pályázati és részben a II. fordulójára beadott pályázatok megoszlásának elemzésével vonunk le következtetéseket, a HVS megvalósításának jelenlegi állásáról. 9 A szigetvári kistérség a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet besorolása szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, míg a Szentlőrinci kistérség települései nagyrészt a 240/2006. (XI.30) Korm. rendeletben meghatározott, az országos átlagot legalább 1,75 szeresen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. 15
IV/1, A 2008 2013 A HVS EDDIGI EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a következő összefoglalás található a Stratégia alapvető célkitűzéseiről: Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása A SZINERGIA LEADER Közösség stratégiájában kiemelten célként szerepel az élhető vidék megteremtése, ebből eredően, minden prioritás és intézkedés ezen célt szolgálja, különféle konkrét beavatkozási lehetőségekkel, a vidéken élők minden célcsoportjára vonatkozóan. A közösség területén a munkanélküliség átfogó, hatékony és oki kezelése, a foglalkoztatottság bővítése legfontosabb megoldandó feladat, amelyet a vállalkozások fejlesztése, a turizmus fejlesztése, és speciális humánerőforrás-fejlesztési intézkedések mentén kerül megvalósításra. A beruházási jellegű elemek mellett a kapcsolódó képzési, szaktanácsadási, együttműködési elemekre is nagy hangsúlyt helyezünk, mivel önmagában egy beruházás önállóan nem minden esetben képezhet tartós fejlődést, sikert. A beruházási elemek összeállítása a meglévő, kedvező adottságokra épülten történt. A helyben élők életminőségét, a közösség településeinek élhetőségét, népességmegtartó erejét a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és az örökségvédelmi intézkedések sorával kívánjuk javítani. Az egyes prioritások egymáshoz szervesen kapcsolódnak, egymás megvalósulását feltételezik. A prioritásokban szereplő intézkedések és HPME-k akkor hoznak érdemi áttörést, amennyiben azok döntő többsége rendben megvalósul. A gazdaságfejlesztési és turizmusfejlesztési prioritásokban elsőként a szervezeti keretek kiépítését (menedzsment szervezet, ernyő-szervezet, klaszter), a képzéseket, a szaktanácsadási részt kívánjuk megvalósítani. Ezt követően ennek megállapításaira, iránymutatásaira, eredményeire építve az egyes konkrét fejlesztési célú intézkedések kiépítése következik sorban. 16
A közösségi szolgáltatások, a humánerőforrás fejlesztés és az örökségvédelem prioritásai sok tekintetben érdemi összefüggést mutatnak a megvalósulás tekintetében. Itt is bizonyos infrastrukturális beruházások előzik meg és alapozzák meg a későbbi soft elemek megvalósíthatóságát. 10 A HVS megvalósításának e célokhoz való hozzájárulását érdemben még nem tudjuk vizsgálni, hiszen a beadott pályázatokban leírt projekteket most kezdik el megvalósítani. Befejezett, működő fejlesztés még nincs. Értékelhető azonban a pályázati aktivitás, a rendelkezésre álló források lekötésének aránya és megoszlása. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a HVS-ben kitűzött célok mennyire reálisak, illetve milyen átcsoportosításokra van szükség, illetve nyílik lehetőség. A Szinergia Egyesület, miközben a HVS megvalósításán munkálkodik, egyéb, a HVSben nem nevesített források bevonásával is segíti a HVS céljainak megvalósítását. Az Egyesület térségi foglalkoztatási paktum megvalósítására adott be pályázatot a foglalkoztatási helyzet javításában érdekelt Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek szereplőivel konzorciumban: TÁMOP 1.4.4-08/1 Szinergiában a térségi munkaerőpiac fejlesztéséért A Szinergia Egyesület elsődleges feladata a térségi foglalkoztatási helyzet javítása, a foglalkoztatottsággal érintett helyi szereplők közötti kapcsolat kialakítása és elmélyítése, ezért a foglalkoztatási paktum életre hívása is az Egyesület alaptevékenységéhez kötött. A vidékfejlesztési és foglalkoztatási stratégia alapvető célja a munkáltatói és munkavállalói rétegek egymásra találása, az érdekazonosságok és együttműködési lehetőségek feltérképezése a térségi foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése érdekében. Szervezetünk alakulása óta az élhető vidéki környezet kialakításáért és a települési életszínvonal növeléséért dolgozik. E feladat első lépése a térségi helyzetelemzés kidolgozása, majd a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítése volt. A szervezet tervezést 10 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Szinergia LK Szinergia az Élhető Vidékért (Forrás: http://leaderszinergia.hu/strategiank.php) 17
koordináló csoportja mindkét dokumentum kidolgozása során jelentős hangsúlyt fektetett a térségi foglalkoztatási helyzet feltérképezésére, valamint a munkanélküliség csökkentésére. Az Egyesület feladatköre az alakulás óta nem változott, de a szervezeten belüli feladatmegosztás kiforrottabbá vált, valamint az átfogó és a stratégiai, operatív célok beazonosítása megtörtént. Ezek után világosan látszik, hogy a szervezet céljainak megvalósításához foglalkoztatási paktum kialakítása a következő stratégiai fontosságú lépés. A 15 helyi szereplő együttműködésén alapuló foglalkoztatási paktum kialakítása és működtetése során 1 db stratégia és 2 db éves akcióterv kidolgozása várható, melynek következtében 8 db projektterv születik, ami várhatóan 22 térségi munkahely megtartásához, vagy létrehozásához járul hozzá. 11 IPA 2.1.4 - Crossborder E-R-D Strategy Joint Economic and Regional Development Strategy Along the Border (Határon Átnyúló Közös Gazdasági és Fejlesztési Stratégia) A Szinergia Egyesület felismerte, hogy a foglalkoztatási helyzet javítása, csak akcióterületének nagyobb gazdasági összefüggés-rendszerbe való helyezésével képzelhető el. Új gazdasági kapcsolatok kiépítésre Horvátország Európai Uniós csatlakozásával nyílik lehetőség, ennek érdekében az Egyesület pályázatot nyújtott be közös határ-menti horvátmagyar fejlesztési stratégia elkészítésére. A pályázat hosszas várakozás után pozitív elbírálásban részesült. Az eredmény kihirdetésekor, 2010 január közepén, el kellett volna kezdődnie a projektnek, de némi átütemezés után, 2010 februárjában elindulhat a munka. A projekt célja, hogy átadja a horvát partnerek számára a LEADER-szerű tervezési és vidékfejlesztési módszereket, majd ezek segítségével közös, határon átnyúló együttműködéséket és fejlesztéseket alapozzon meg. A Szinergia Egyesület ezzel nemzetközi gazdasági szereplővé vált, olyan estközöket és feladatokat vont magához, amelyekkel igazán hatékonyan segítheti a térség gazdaságát. 11 TÁMOP 1.4.4 08/1 Szinergiában a térségi munkaerőpiac fejlesztéséért (Forrás: A Szinergia Egyesület munkaszervezete) 18
IV/2, A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK JELENLEGI ÁLLÁSA A Szinergia Egyesület a HVS megvalósításának épp a derekán van, a III. tengely forrásainak nagy részét az első körben már lekötötték, a második értékelés alatt áll, és már néhány LEADER ablak is megnyitásra került, eredmény azonban még ezekről sincs. Befejezett fejlesztés természetesen még nincs, de a beérkezett igények alapján megtehető a szükség korrekció, ott ahol szükség van rá. Nézzük tehát a HVS-ben nevesített 20 legfontosabb javaslatot! A 10 LEGFONTOSABB GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MEGOLDÁSI JAVASLAT 1. Megoldási javaslat: A valós igényeken alapuló magán szállás- és vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi, valamint infrastrukturális fejlesztése. Megoldási javaslat várható eredménye: A már működő magán szálláshelyek és falusi vendéglátóhelyek jobb körülmények közt működnek, kiszolgáló, szolgáltató helyek, új szálláshelyek létesülnek (30 db). A települések a turisztikai vérkeringés részeivé válnak, egymás szolgáltatásait erősítő kínálati csomag jön létre. Rendszerbe szervezve jelentős gazdasági tényezővé válnak. Szektor: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Az eddig elért eredmények: Az ÚMVP III. tengelyének I. és II. pályázati fordulójában beérkezett pályázatok alapján a következő kép rajzolódik ki: Turisztika I. kör 12 Szentlőrinci kistérség Szigetvári kistérség Turisztikai pályázatok száma 16 db. 14 db. Szálláshelyfejlesztést tartalmazó pályázatok száma 10 db. 7 db. Tervezett új férőhelyek száma 92 81 12 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére I. körben a Szinergia Egyesület területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület) 19
A második körről még nem áll rendelkezésünkre tartalmi információ, mivel a beérkezett pályázatok a tanulmány készítésének idején még csak a hiánypótlásnál tartanak, annyi azonban tudható, hogy a jogcímre összesen 17 pályázat érkezett, 12 a Szigetvári kistérség, 5 pedig a Szentlőrinci kistérség területéről, csaknem 227 millió Ft forrásigénnyel, amely 66 millió Ft túligénylést jelent. A pályázatok több mint fele, legalábbis az első fordulóban szálláshely-fejlesztést (is) tartalmaz, valószínűsíthetően hasonló megoszlást mutat majd a második kör is. A létrejövő férőhelyek a falusi magánszálláshelyek kapacitását gyarapítják, zömében egyéni vállalkozók üzemeltetésében. A pályázók között megjelennek társas vállalkozások (6 db. I. kör), illetve nonprofit szervezetek, jellemzően horgászegyesületek (5 db. I. kör) is. Az ÚMVP III. tengely Turisztikai szolgáltatások fejlesztése jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye 13 Szentlőrinci kistérség Turisztika 1. Bicsérd 9 000 000 2. Boda 4 335 288 3. Boda 4 900 000 4. Bükkösd Gorica 4 194 290 5. Bükkösd 15 000 000 6. Bükkösd 2 483 819 7. Bükkösd 26 000 000 8. Bükkösd 35 000 000 9. Bükkösd 4 994 309 10. Cserdi 9 934 949 11. Helesfa 7 320 309 12. Hetvehely Kán 9 940 142 13. Hetvehely 7 932 869 14. Okorvölgy 53 164 000 15. Pécsbagota 4 965 535 16. Szentkatalin 24 347 700 összesen: 223 513 210 Szigetvári kistérség Turisztika 1. Almamellék 16 275 809 2. Bánfa 21 034 785 3. Boldogasszonyfa 21 981 528 4. Gyűrűfű 4 979 000 5. Gyűrűfű 3 745 228 6. Hobol 9 733 000 7. Kétújfalu 4 883 100 8. Mozsgó 10 388 076 9. Somogyapáti 49 772 122 10. Szentegát 51 999 518 11. Szentlászló 4 773 896 12. Szentlászló 8 707 141 13. Várad 9 203 534 14. Vásárosbéc 4 747 997 összesen: 222 224 734 13 Forrás: Szinergia Egyesület 20