Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens

Átírás

1 Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék Építőmérnöki Tanszék

2 Operatív Programok

3 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP Új Széchenyi Terv Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) az Európai Tanácsnak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelete alapján elkészített, a közötti időszakra vonatkozó hazai vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ezen stratégiai terv továbbrészletezett változata, amely intézkedés-szinten tartalmazza az említett fejlesztési időszak mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó prioritásait. Ezen prioritások az alábbi felsorolás szerint foglalhatók össze: A mezőgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási szektorok versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése; A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére; A fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése; A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése; Helyi közösségek fejlesztése.

4 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP Új Széchenyi Terv Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) A felsorolt prioritások végrehajtása érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) az alábbi négy támogatási tengelyt fogalmazza meg: ÚMVP I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban; ÚMVP II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével; ÚMVP III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása; ÚMVP IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése.

5 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP Új Széchenyi Terv Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. tengely Innovatív technológiák megismertetéséhez nyújtandó támogatás Megújuló energiaforrások támogatása Az ÚMVP I. és II. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzések támogatása Az ÚMVP III. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzések támogatása Az ÚMVP III. tengely intézkedéseihez kapcsolódó bemutató támogatása Fiatal gazdálkodók induló támogatása Mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadás Kertészet korszerűsítése Állattartó telepek korszerűsítése Önálló, építéssel nem járó gépek és technológiai berendezések beszerzése Gazdanet program Ültetvénytelepítés, ültetvények korszerűsítése

6 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP Új Széchenyi Terv Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. tengely Kertészeti gépek és technológiai berendezések beszerzése Erdők gazdasági értékének növeléséhez nyújtandó támogatás Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás Erdészeti termékek értéknövelésének támogatása Mezőgazdasági termékek értéknövelésének támogatása Együttműködés új termékek, technológiák és eljárások fejlesztésére Mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra Öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás fejlesztésének támogatása Erdészeti infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtandó támogatás Mezőgazdasági bekötő- és feltáró utak fejlesztésének támogatása Mezőgazdasági telepek energia- és vízellátásának fejlesztése Birtokrendezés Megújuló energiaforrások felhasználásához nyújtandó támogatás Élelmiszer-minőségi rendszert irányító mezőgazdasági termelők támogatása Termelői csoportok élelmiszer-minőségi rendszerének bevezetése Félig önellátó gazdaságok szerkezetátalakítása Termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatása

7 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP Új Széchenyi Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. tengely Évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítésének támogatása Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása Kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodás támogatása Natura 2000 és 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések Agrár-környezetvédelmi kifizetések Állatjóléti kifizetések Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása Mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása Agrár-erdészeti rendszer első létrehozása mezőgazdasági területen Nem mezőgazdasági területek első erdősítésének támogatása Natura 2000 kifizetések Erdő-környezetvédelmi kifizetések Erdészeti potenciál helyreállítása, megelőző intézkedések bevezetése

8 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP Új Széchenyi Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Mikrovállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtandó támogatás Turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatása Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésének támogatása Vidéki örökség megőrzéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás 1698/2005/EK rendelet szerinti készségek elsajátítása, ösztönzése Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengely Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Hazai és nemzetközi kooperációk Folyó kiadások, készségek elsajátítása, animáció

9 Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv akciótervei: Ágazati Operatív Programok Gazdaságfejlesztési Operatív Program Vidékfejlesztés Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Közlekedés Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Regionális Operatív Programok: Dél-alföldi OP Dél-dunántúli OP Észak-alföldi OP Észak-magyarországi OP Közép-dunántúli OP Közép-magyarországi OP Nyugat-dunántúli OP

10 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK SZÉCHENYI 2020 Operatív Programok társadalmi egyeztetése Magyarország a számára között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.

11 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK SZÉCHENYI 2020 Operatív Programok társadalmi egyeztetése A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.

12 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK SZÉCHENYI 2020 Operatív Programok társadalmi egyeztetése A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak. A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza.

13 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK SZÉCHENYI 2020 Operatív Programok társadalmi egyeztetése Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa (eu.kormany.hu).

14 Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) társadalmi, gazdasági, továbbá ágazati és területi fejlesztési jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat, elveket határoz meg. A Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, ami mellett fejlesztéspolitikai prioritásokat fogalmaz meg a as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elkészítéséről a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. Törvény rendelkezik. A Koncepció az egyes ágazatokat, szakpolitikákat irányító minisztériumok, illetve államtitkárságok, valamint a megyei önkormányzatok és Budapest által jelzett megyei, illetve fővárosi fejlesztési igényeket és elképzeléseket figyelembe véve, azokat összehangolva adja meg a fejlesztési célokat.

15 Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kapcsolódása az uniós programozáshoz

16 Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A közötti időszak területi folyamatainak elemzéséből megállapítható, hogy a területfejlesztési politika céljai nem elégséges mértékben érvényesültek, valamint a 2005-ös Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) öt 2020-ig szóló átfogó, és hét 2013-ig szóló országos területi céljai időarányosan nem teljesültek. Továbbá: az OTK nem minden elve és célja épült be az ÚMFT ( évi uniós tervezési időszak) ágazati és regionális operatív programjaiba, azokat csak felületesen, mintegy iránymutatásként vették figyelembe, a térségi szintű fejlesztési koncepciók és programok elkészítésének a gyakorlatban kevésbé volt jelentősége, a térségek versenyképessége nem javult, a felzárkóztatás megtorpant, a területi kohézió mértéke nem volt kielégítő, a társadalmi különbségek nőttek, de a környezet állapota fokozatosan javult, a környezetterhelés pedig csökkent, az OTK csak kis hatással volt az ágazati tervezésre és a szakpolitikákra, mert az ágazatok és a területi tartalmak összességében csak részlegesen és hiányosan jutottak el az ágazati tervezés, stratégiák szintjére,

17 Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció az OTK-ban meghatározott sajátos térségtípusok és ezek céljai többnyire nem voltak tetten érhetők az ágazati szakpolitikákban, illetve gyakorlatilag nem épültek be a hazai fejlesztéspolitikába, a szubszidiaritás elvének érvényesülését gátolta, hogy nem sikerült teljes egészében megoldani az egyes területi szintek közötti feladatok és hatáskörök lehatárolását, a területfejlesztési politika csak részben tudta érvényesíteni a hatékonyság és koncentráció elvét a gyakorlatban kevésbé érvényesült a térségi, táji szemlélet elve, az egyes projektek gyakran nem a helyi igényekhez és adottságokhoz igazodtak, a területfejlesztési intézményrendszert átfedések, párhuzamosságok és alacsony hatékonyság jellemezte, a területi tervezési rendszer nem újult meg, a visszacsatolás és az átláthatóság nem érvényesült, kevés területi alapú koncentráció és az egyes térségekre szabott speciális beavatkozás valósult csak meg, hiányzott a területfejlesztési politika céljainak érvényesítéséhez szükséges kormányzati szándék, az OTK és az OFK viszonya tisztázatlan maradt.

18 Köszönöm a figyelmet!