Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez gyógytornász szakirány számára 2009/2010. tanév
Tartalomjegyzék 1. Tájékoztató a szakdolgozat elkészítésének rendjérıl 2. Tájékoztató a formai és tartalmi követelményekrıl 2
Tájékoztató a szakdolgozat elkészítésének rendjérıl A képesítési követelmények (289/2005. sz. Korm. Rendelet, az SZTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 18. pont és az SZTE ETSZK Kari Tanulmányi Ügyrend 18. pont) alapján készült Tantárgy program elıírásai szerint a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele. A szakdolgozat-készítés összesen 20 kreditpont értékő. 1. A szakdolgozat célja A szakdolgozat célja: a képzés során megismert, tetszılegesen választott tudományterület bármely, a gyógytornász fizioterapeuta szempontjából releváns problémakörének önálló, tudományos igényő feldolgozása révén elısegíteni, hogy a hallgató folyamatosan fejlessze képességeit, bıvítse ismereteit; elsajátítsa a könyvtárhasználat, az irodalomkutatás módszereit; szerezzen tapasztalatot különbözı kutatási módszerek alkalmazásában, tudományos igényő elemzés készítésében; gyakorolja szakmai kérdésekben álláspontjának világos, szabatos, tárgyilagos kifejtését. 2. Követelmények 2.1. A szakdolgozatban a hallgató választott témáját saját szakmai tevékenysége, szakirodalmi tájékozottsága, ismeretei alapján dolgozza fel. 2.2. Bármely választott szakdolgozati téma feldolgozása gyógytornász fizioterapeuta aspektusból történjen. 2.3. A hallgató a választott témához tartozó alapvetı hazai és nemzetközi szakirodalmi forrásokat tekintse át és ügyeljen arra, hogy a legújabb források is szerepeljenek a dolgozatban. 2.4. A Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak tantárgy megkezdésének elıfeltétele a Fizioterápia alapjai szigorlat. 2.5. Az gyógytornász szakirányon a Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak mérföldkı a következı tantárgyakból épül fel: - Tudományos kutatás alapjai ea. (SZD0301E) (kötelezı kurzus): 50 óra (14 kontakt óra + 36 egyéni óra) 2 kredit, - Biostatisztika (SZD0302E) (választható) 60 óra ( 28 kontakt óra + 32 egyéni óra) 2 kredit, - Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 1. gy. (SZDE0303G) (kötelezı kurzus): 60 óra ( 7 kontakt óra + 53 egyéni óra) 2 kredit, - Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 2. gy. (SZD0304G) (kötelezı kurzus): 180 óra ( 6 kontakt óra + 174 egyéni óra) 6 kredit, - Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 3. gy. (SZDE0305G) (kötelezı kurzus): 300 óra ( 10 kontakt óra + 290 egyéni óra) 10 kredit. 2.6. A hallgató köteles minden egyes szemeszterben a kötelezı tantárgyelemek tantárgyleírásán meghatározott konzultáción / elıadáson / gyakorlaton megjelenni és az ott meghatározott követelményeknek eleget tenni. Ennek áttekintését az Idı és munkaterv és az adott kurzusok tantárgyleírásai is segítik. 3
2.7. A félévi teljesítést a Tudományos kutatás alapjai ea., illetve a Biostatisztika kurzusok esetben a tantárgy felelıs oktatója, Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 1. gy. kurzus esetében pedig a belsı konzulens a Kurzusfelvételi értesítı és eredménylapon (hallgató által kinyomtatható teljesítési lapon ) és az Elektronikus leckekönyvben (ETR) a tantárgyelem értékelésének megfelelı módon ismeri el. Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 2. gy., Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 3. gy. teljesítését a konzulens a Szakdolgozat készítéshez kapcsolódó kurzus(ok) teljesítésének igazolása nyomtatvány kitöltésével és aláírásával ismeri el, s azt gyakorlati jeggyel értékeli. A 8. szemeszterben ezen kívül a témavezetı a szakdolgozat végsı értékeléseként beadásra alkalmasnak/beadásra nem alkalmasnak minısíti a dolgozatot a Szakdolgozat nyilvántartó és értékelı lapon (konzultációs lap). 2. 8. A belsı konzulens a Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 1. gy., Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 2. gy., Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 3. gy., kurzus esetén írásban értékeli ( Értékelı lap nyomtatvány) a követelményekben meghatározott, hallgató által elkészített munkát, ám jegyet csak a Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 1. gy.,kurzus esetében ad. A témavezetı Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 2. gy., Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 3. gy., kurzus esetén írásban értékeli ( Értékelı lap nyomtatvány) a követelményekben meghatározott, hallgató által elkészített munkát és azokra jegyet is ad. 3. A tanszék/szakcsoport által biztosított feltételek 3.1. A választott téma feldolgozását a tanszékvezetı által megbízott, az adott tudományterületnek megfelelı kvalifikációval rendelkezı témavezetı segíti. A témavezetı feladata a hallgató munkájának figyelemmel kísérése ideértve a gyakorlati munkavégzést, betegvizsgálatot és kezelést is -, amellett annak eldöntése, hogy a szakdolgozat a hallgató önálló munkájának eredménye-e, az elkészült munka megfelel-e a tartalmi és formai követelményeknek. A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, a témavezetı csak tanácsot ad, véleményt mond, javaslatot tesz. Nem feladata például a nyelvhelyességi és helyesírási hibák kijavítása, a dolgozat szerkezetének, szövegének változtatása. 3.2. A témaajánlat nyilvánosságra hozatalának, a témaválasztás, valamint a szakdolgozat benyújtásának határidejét minden évben az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Tanrend tanévnaptár fejezete tartalmazza. 3.3. A szakdolgozat elıállításával kapcsolatos gépelési, nyomtatási, másolási és egyéb technikai feladatok megoldása a hallgató feladata. Ehhez segítségként használhatja a Karon a hallgatók számára rendelkezésre álló számítástechnikai infrastruktúrát. 3.4. A Tanszék biztosít úgynevezett belsı konzulenst, azokhoz a szakdolgozatokhoz, amelyeknek nincs tanszéki témavezetıje. A belsı konzulens csak és kizárólag formai és szerkezeti szempontból tanácsokkal, ajánlásokkal segíti a hallgatót. A hallgató a Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 1., 2., 3. kurzus teljesítése során minimum 1-1 alkalommal köteles felkeresni a belsı konzulenst, legkésıbb a leadási határidık elıtt 2 héttel. A kurzusok alatt a belsı konzulens a kijavított munkát csak 1 alkalommal konzultálja újra. A belsı konzulens esetében is szükséges a Szakdolgozat nyilvántartó és értékelı lap vezetése. A Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak c. kurzusok közül a belsı konzulens neve alatt futót kell az ETR-en felvenni. A Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 1. kurzust a belsı 4
konzulens értékeli. A Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 2. 3. kurzust a témavezetı értékeli. A hallgató a Szakdolgozat-készítéshez kapcsolódó kurzus(ok) (2-3) kurzus teljesítésének igazolását formanyomtatványon juttatja el a belsı konzulenséhez, aki azt ETR-ben rögzíti azt. 4. A szakdolgozat elkészítésének rendje 4.1. A hallgató elsıként témavezetıt és témát választ, amelyhez segítséget nyújt a tanszék által biztosított Szakdolgozati témakörök megadása (5. szemeszter vizsgaidıszak elsı hete). A témaválasztást február elejéig (aktuális dátum a tanév rendjében) köteles a hallgató a Szakdolgozat témájának, konzulensének kiválasztása nyomtatványon a tanszéken leadni. Ezt követıen a tanszék hivatalosan, írásos formában felkéri a témavezetıket, s a hallgatónak ezután van lehetısége a témavezetı megkeresésére. Ezt követıen a témát Tanulmányi és Oktatásszervezési Iroda regisztrálja. 4.2. A szakdolgozat készítéssel kapcsolatos határidıket a Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 1, 2, 3. kurzusok tantárgyleírása és az aktuális Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez gyógytornász szakirány számára valamint a Kari Tanulmányi Naptár/Tanrend tartalmazza. 4.3. A témavezetıvel történt egyeztetés alapján a hallgató szakdolgozatát szabadon választott témából is készítheti. 4.4. A téma vagy a témavezetı változtatásához a hallgatónak hivatalosan írásban kell kérvényt benyújtania a tanszékvezetı felé, melyet ı fog elbírálni. Ha a hallgató témamódosítást kér, a dolgozatra elıírt idı a módosítástól kezdıdıen újra számítandó. 4.5. Az elkészült, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelı szakdolgozatot az a Szakdolgozat nyilvántartó és értékelı formanyomtatványokkal (témavezetınként, belsı konzulensenként külön kell vezetni) valamint a Nyilatkozattal (lásd 1. sz. melléklet) együtt egy spirálozott példányban (amelyet az értékelés után a hallgató visszakap) és egy adathordozón (CD, tetszıleges file formátumban) a Tanrendben megjelölt határidıre a Tanulmányi és Oktatásszervezési Iroda illetékes munkatársának kell benyújtani. A beadáshoz a témavezetı Szakdolgozat nyilvántartó és értékelı lapon beadásra alkalmas záradékkal ellátott hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. A szakdolgozat tanrendben leírt beadási határidejének a hallgató önhibájából történı elmulasztása a záróvizsga felfüggesztésével jár. 5. A szakdolgozat értékelése 5.1. Az elkészült szakdolgozatot a tanszék/szakcsoport által felkért opponens a megadott szempontok alapján elbírálja, szöveges értékelést készít (amely tartalmazza az esetleges opponensi kérdéseket is), és 1-5-ig terjedı osztályzattal értékeli. A bírálati szempontok a szakdolgozati értékelı lapon találhatók. 5.2. A szöveges bírálatból a Tanulmányi és Oktatásszervezési Iroda egy példányt, legalább egy héttel a záróvizsga elıtt, a hallgató rendelkezésére bocsát. 5
6. A szakdolgozat védése 6.1. A szakdolgozat szóbeli védése elıre meghatározott idıpontban, háromtagú bizottság elıtt történik (egyik tagja az opponens kell legyen). A védés nyilvános. 6.2. A hallgató a szóbeli védésen maximum 10 percben ismerteti dolgozatát, kutatásának lényeges aspektusait - audiovizuális eszközzel szemléltetve (Microsoft Power Point bemutató) - és reagál az opponens véleményében megfogalmazottakra, valamint az opponensi kérdésekre, illetve egyéb a bizottság részérıl felmerült kérdésekre. A bizottság az opponens véleménye, valamint a szóbeli védés alapján (az értékelés szempontjai: a témakörhöz kapcsolódó átfogó ismeretek bizonyítása; az elıadás módja, szemléltetése; a kérdésekre adott válaszok, vitakészség) állapítja meg a szakdolgozat végleges érdemjegyét. Az érdemjegy beszámít a záróvizsga eredményébe. 6.3. A dolgozat opponens által elégtelenre való értékelése esetén a Kari Tanulmányi Ügyrend 18./53. és 54. pontja szerint kell eljárni. 7. Felmentés a szakdolgozat készítés kötelezettsége alól Az illetékes tanszék/szakcsoport vezetıje felmentést adhat a szakdolgozat elkészítésének és védésének kötelezettsége alól a Kari Tanulmányi Ügyrend 18/55. pontjában foglaltak alapján. 8. Egyéb kérdések Az Útmutatóban nem említett kérdésekben az SZTE TVSZ és a Kari Tanulmányi Ügyrend elıírásai érvényesek. 6
Tájékoztató a formai és tartalmi követelményekrıl 1. A szakdolgozat felépítése és formátuma A megírandó mő tartalma, felépítése és strukturáltsága megegyezik a tudományos problémamegoldást célzó kutatás tartalmával, fejezetekbe foglalva a fı mozzanataival. A szakdolgozat terjedelme a megadott formátumban számítva min. 50 000 karakter (szóköz nélkül, kb. 25 gépelt oldal) legyen. A mellékleteket, irodalomjegyzéket, tartalomjegyzéket - oldalszámozás nélkül - ezen felül kell számítani. 1. 1. Az írásmő vázlata és tartalmi követelményei Számozás tekintetében a leendı szakdolgozat számozásait követjük a könnyebb megérthetıség végett. BORÍTÓLAP Spirálozott formátum. (A borítólap 1/3 és 2/3 oldal határán SZAKDOLGOZAT felírat, középre zárt. A borítólap jobb alsó részén NÉV, alatta SZEGED, 2009; betőnagyság mindkét esetben a sablon szerint.). CÍMOLDAL A címoldalnak tartalmaznia kell: - Intézmény, kar, szak, tagozat megnevezése (lap bal felsı része); - a szakdolgozat címét (1/3 és 2/3 oldal határon, középre zártan kell elhelyezni; a dolgozat címe legyen rövid, figyelemfelkeltı, de utaljon a dolgozat tartalmára.); - a szakdolgozó nevét (a lap alsó jobb oldali részén); - a témavezetı nevét, beosztását (a lap alsó bal oldali részén). TARTALOMJEGYZÉK A munka egyes fejezeteinek, alfejezeteinek kezdı oldalszámát jelöljük meg a kezelhetıség érdekében. Nagyobb terjedelmő, sok ábrát és táblázatot tartalmazó munkák esetén külön ábrajegyzék és táblázatok jegyzéke is ajánlatos. A tartalomjegyzéket legutoljára készítjük el a szövegszerkesztıvel (Beszúrás, hivatkozás, tartalomjegyzék), amikor a dolgozat szövegszerkesztésével teljesen készen vagyunk. 1. BEVEZETÉS (a fı fejezetek mindig új oldalon kell, hogy kezdıdjenek) Az érdeklıdés felkeltése a téma fontosságának bemutatásával, az elızmények ismertetésével. 1. 1. A probléma felvetése, kifejtése A probléma megfogalmazásában segít: - a hasonlóságok vagy különbözıségek észrevétele, - a logikai összefüggés hiányának észrevétele, - a lényeges és lényegtelen egymástól való megkülönböztetése, - az ellentmondások felfedezése, - az elemzıképesség. 7
1. 2. A vizsgálat tárgya, célja A vizsgálat lehet esetismertetés, vagy magasabb elemszám esetén statisztikai számításokkal alátámasztott kutatás. Tisztázzuk, hogy a probléma megoldáshoz mit szükséges vizsgálni (tárgya), s mi volt a célunk a kutatás, vizsgálat lefolytatásával, a kutatás hipotézisének ismertetése. Természetesen a kutatómunkánk és ebbıl fakadóan a dolgozat jellegétıl függıen célunk: leírni, bemutatni, feltárni, bizonyítani valamit! Célként tehát új ismeretek feltárását, meglevı ismeretek új szempontok szerinti értelmezését, egyes szaktudományágak ismereteinek integrálását, már meglevı ismeretek gyakorlati alkalmazásának bemutatását, a terminológia egységesítését jelölhetjük meg. 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A témával kapcsolatos hazai és nemzetközi irodalom teljes körő áttekintése. Népszerő témák esetén gyakran alkalmazott és ajánlható megoldás az irodalmi áttekintést tovább strukturálni eredményekkel, módszerekkel kapcsolatos részekre. A teljes áttekintésbıl kitőnnek a már megoldott problémák, ismeretek, eredmények, s ez által derül ki, mik a vizsgálandó problémák, kérdések. Nem az alapozó tudományok részletes, tankönyvi bemásolását várjuk, hanem a felvetett problémához tartozó elméleti háttér célzott áttekintését, a témában publikált eddigi vizsgálatok eredményeinek bemutatását. Így meg kell említeni a témához tartozó problémákat, melyek már megoldottak, vagy még megoldásra várnak, a módszer alkalmazásának szükségszerőségét alátámasztó munkákat, az ismeretek rendszerét alkotó munkák szerzıit, a másoktól átvett módszerek alkalmazóit, eredmények, ábrák elsı közlıit. A szakirodalom áttekintésére a könyveken és folyóiratokon kívül a szemlézı kiadványok, dokumentációs kiadványok, áttekintı mővek, tematikus bibliográfiák, konferencia kötetek, floppyk, CD-k és a megfelelıen használt internet alkalmasak. Szakmailag helytálló, ismert szerzıjő, szerzıcsoportú munkát válasszunk, kerüljük a laikusoknak szánt ismeretterjesztı munkákat. Nem sorolható a szakirodalom közé az órai jegyzet. A felhasznált szakirodalomra szövegközi hivatkozással kell utalni a formai követelmények részben leírtak szerint. 3. HIPOTÉZIS A kutatás, vizsgálat várható eredményének feltételezése. Egy jelenség szükségszerő bekövetkezésének okai és bizonyos feltételei vannak. A feltételek, mint a jelenség okai, és a jelenség bekövetkezésének oksági (valószínőségi) feltételezése ez alapján tudjuk megfogalmazni hipotézisünket. Egyszerőbben fogalmazva: mi milyen feltételek mellett mit okoz. A hipotézist bizonyos esetekben célszerő részekre bontani, s a részeket vagy alhipotéziseket külön-külön vizsgálni. 4. KÉRDÉSFELVETÉSEK (nem minden esetben szükséges külön részként szerepeltetni!) A hipotézis igazolását vagy cáfolatát elısegítı, a hipotézisbıl következı kérdések megfogalmazása. 5. ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatásban, vizsgálatban részt vevı vizsgálati vagy kísérleti személyek, eljárások (módszerek), eszközök, konkrét beavatkozás, terápia leírása. Általában legalább több részbıl áll: a személyek, vizsgálati eszközök, tesztek, módszerek alkalmazott kezelés, terápia leírása, bemutatása. Akárcsak az irodalom ismertetésénél, itt is 8
tanácsos az áttekinthetıség érdekében (és a dolgozat írója számára könnyebbséget jelentı szerepe miatt) több részre bontani. A vizsgálati személyek általános jellemzése (nem, kor, testalkati mutatók), valamint speciális jellemzıik, állapotuk, diagnosztizált, illetve a hallgató által elvégzett vizsgálatok során regisztrált eltérések bemutatása szükséges. A vizsgálat módszereinél az egyes változók mérésénél használt módszereket külön-külön részletesen célszerő leírni. Az adott módszerhez tartozó eszközt, mőszert megfelelı precizitással kell ismertetni. Az adatfeldolgozási módszereket is fel kell sorolni, melyet a minta jellemzésére szolgáló alapstatisztikai mutatókkal célszerő kezdeni. A módszerekkel, eszközökkel kapcsolatos követelmények: Azokat az eseteket kivéve, amelyeket a vázlat megfelelı pontjában ismertettünk, pontosan le kell írni, mit (melyik változót), mivel (esetenként milyen feladatot, hogyan kellett végrehajtani) mértünk, milyen mértékegységben kaptuk az adatokat, vagy milyen változókból számoltuk ki az indexet. A mérések során használt eszközök leírásába tartozik az eszköz nevének (pl.: Neurocom Basic Balance Master) pontos leírása. 6. EREDMÉNYEK A kutatás, kísérlet vagy vizsgálat során nyert adatokból származó eredmények bemutatása. Az eredmények bemutatása magában foglalja a nyers (alapstatisztikák) vizsgált adatok ismertetését, összehasonlítások eredményeit, összefüggések feltárását és az eredmények értékelését. Az eredmények értékelése alapján statisztikai döntést hozhatunk. Az eredményekkel kapcsolatos követelmények: Alapadatokat általában nem közlünk, az eredmények fejezetben az alapstatisztikai mutatók, vagy az azokból összeállított táblázatok ismertethetık. Eredményeinket vagy táblázatokkal, vagy ábrákkal mutathatjuk be, mindkettı együtt felesleges. Ritka esetekben, amikor kiegészítı információ közlése a cél, megengedhetı a táblázat és ábra együttes alkalmazása. Az ábrák és táblázatok sorszámozva, címmel ellátva kerülhetnek a szövegbe (de a mellékletbe is!). Csak azok és oly módon kerüljenek közlésre, melyek információt tartalmaznak. Az ábra száma és címe az ábra alá, a táblázat száma és címe a táblázat fölé kerülhet. Az ábra magyarázó szövegnek minden az ábrával kapcsolatos fontos információt tartalmaznia kell, olyan módon, hogy az ábra a dolgozat szövegének ismerete nélkül, önmagában is érthetı legyen. Az ábrák tengelyein szerepeljenek a mért vagy megállapított változók és mértékegységük (pl. távolság [m], életkor[év], relatív izomtömeg [ %], ahol lehetséges, az SI mértékegységrendszer szerint. 7. MEGBESZÉLÉS A vizsgálat során nyert eredmények értékelésébıl és értelmezésébıl nyert felismeréseket, új ismereteket beillesztjük a már meglevı ismeretek rendszerébe. Állást kell foglalni, hogy hasonló problémák megoldásáról közölt irodalmi adatok milyen mértékben mondanak ellent, vagy támasztják alá nyert eredményeinket. Mindkét esetben szükséges a viszony okának vagy okainak megjelölése, a minta vagy minták jellemzıi, a választott módszerek, az alkalmazott eszközök összevetése alapján. Célszerő a probléma megoldása során felmerülı új kérdéseket, megfogalmazható hipotéziseket körvonalazni, s ugyancsak összevetni az irodalomban található, erre vonatkozó utalásokkal. Vázolni kell a probléma teljesebb megoldásához szükségesnek vélt vizsgálatokat. 8. KÖVETKEZTETÉSEK 9
A vizsgálat végrehajtásából, az alkalmazott módszerekbıl és az eredményekbıl levonható következtetések az elméleti szakemberek, és ebbıl fakadó ajánlások megfogalmazása a gyakorlat számára. A kapott eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának bemutatása. A megfogalmazott hipotézis sorsáról dönthetünk, megválaszolhatók a kérdésfelvetések, lehetıség nyílik az egyértelmő tendenciák vagy felismerhetı törvényszerőségek megfogalmazására és a lehetséges általánosításokra. 9. ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozat lényeges elemeinek rövid ismertetése. A rövidítés nem járhat lényeges információ vesztésével, ezért tartalmaznia kell a vizsgálat célját, anyagát és módszerét, legfontosabb eredményeit és alapvetı következtetéseit. IRODALOMJEGYZÉK Minden, a dolgozat megírása során felhasznált irodalom felsorolása. A dolgozat valamennyi részében megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, s a bıvebb tájékozódás forrásai az olvasó (opponens, lektor, érdeklıdı) számára, ezért az összeállításra figyelni kell, a dolgozat elengedhetetlen része. A korrekt tájékoztatásnak akkor teszünk eleget, ha az irodalomjegyzékben csak azokat a munkákat soroljuk fel, amelyekre a szövegben utalunk, illetve amelyeket a szövegközi hivatkozásokban említünk. Az irodalommal kapcsolatos követelmények. Az irodalomjegyzékben felhasználhatjuk a releváns, szakmailag helytálló, szakmai körökben elfogadott hazai és nemzetközi munkákat, folyóiratokat, könyveket, szerkesztett munkákat. Az irodalommal kapcsolatban mindig konzultáljunk a témavezetıvel. Irodalmi hivatkozásban nem használható fel órai jegyzet, laikusoknak szóló tájékoztató kiadvány, könyv. Külön szót kell ejteni az internetes hivatkozásokról, az internetrıl. A világhálón számos tartalmilag nem ellenırzött szakmainak tőnı forrást találhatunk. Igyekezzünk szakmai keresıprogramokat, folyóiratokat böngészni, s azokat felhasználni. Azért mert valami angol nyelvő, az nem biztos, hogy helytálló. Mielıtt felhasználjuk azt, alaposan járjunk utána. Hivatkozások esetében a forrás adatait az alábbi sorrendet követve írjuk le: Könyv esetén a sorrend Szerzı (k) (publikálás évszáma): Cím. Kiadó, Kiadó székhelye Szabó, R., Dr. (1990): Geriátria-idısgyógyászat. Medicina, Budapest Draper, D. O., Prentice, W. E. (2005): Therapeutic Ultrasound. McGraw Hill, New York. 10
Folyóirat cikk esetén a sorrend Szerzı (k) (publikálás évszáma): Cikk címe. Folyóirat címe, Évfolyam (szám):oldalszám. Hansen, W. B. (2001): The future of health behavior and prevention research: What will change in the next 25 years? American Journal of Health Behavior, 25(3):228 233 Sziliné Hangay Á., Gerencsér Zs. (2005): Mit tudhatunk a proprioceptív tréningrıl? Mozgásterápia, XIV(3):3-9 Internetes forrás esetén, ha ismert pontosan a cikk szerzıje, címe, a folyóirat címe, a megjelenés pontos ideje, évfolyamszám, szám, oldalszám akkor ugyanolyan módon hivatkozzunk rá, mint ahogy az alábbiakban részletesen kifejtünk. Például: a Pubmed elfogadott szakmai keresıben rátaláltunk egy cikkre, ami a témánkba vág (1. sz. ábra), letöltöttük a teljes cikket, s mivel ismert minden adat, az alábbiak szerint kell rá hivatkozni: Dominges, M. R., Barros, A. J. D. (2007): Leisure time physical activity during pregnancy in the 2004 Pelotas Birth Cohort Study. Rev Saúde Pública, 41(2):173-80 1. sz. ábra Pubmed forrás Ha ezek közül valamelyik nem áll rendelkezésre, (pl.: hiányzik újság címe, száma stb., de szerzı mindig kell legyen egyébként nem tehetjük bele a dolgozatba) de úgy ítéltük meg, utánanéztünk, hogy pl.: a szerzı elismert szaktekintély, a cikk rendelkezik hivatkozásokkal, ismert a szerzıje, akkor az alábbiak szerint kell eljárni: Watson, T.: Ultrasound Dose Calculations. http://www.electrotherapy.org/downloads/modalities/ultrasound%20dose%20calculations.pdf 2008-07-08-án. A pontos linket másoljuk le (lásd fent), ne csak a fı honlap címét pl.: www.electrotherapy.org. Ezzel együtt mentsük le, nyomtassuk ki az adott dokumentumot, oldalt, hogy az opponens kérésére azt meg tudjuk mutatni. Nem fogadható el az internetes hivatkozás, ha az nem pontos (pl.: www.pubmed.com) vagy nem tudományos jellegő cikkbıl, forrásból származik. 11
A laikus számára íródott tájékoztató jellegő kiadványok, honlapok nem elfogadható hivatkozások (pl.: www.vitalitas.hu) Alaptételként fogadjuk el továbbá, hogy név nélküli írásokat nem használhatunk fel a dolgozatunkban Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzékben ábécé sorrendben soroljuk fel a szerzıket az elsı szerzı vezetékneve alapján. Titulusok (Dr, Prof, PhD stb.) akkor kerüljön az irodalomjegyzékbe, ha a forráson is szerepel, ilyenkor mindig a név mögé kell tenni és nem szabad a titulus alapján sorrendbe tenni. Szabó R., Dr. (1990): Geriátria-idısgyógyászat, Medicina, Budapest Sziliné Hangay Á., Gerencsér Zs. (2005): Mit tudhatunk a proprioceptív tréningrıl? Mozgásterápia, XIV(3):3-9 Néhány példa az elıforduló irodalom alapján Hazai folyóiratból származó cikk az irodalomjegyzékben: Keresztes N., Pluhár Zs., Vass I., Pikó B. (2005): Sportolási szokások, motivációs tényezık 10 15 éves szegedi és székelyudvarhelyi általános iskolások körében. Egészségfejlesztés, 46(1 2):11-18. Pál K., Dr, Császár J., Huszár A., Bognár J. (2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Új pedagógiai szemle, 55(6):25-32 Nemzetközi folyóiratból származó cikk az irodalomjegyzékben: Hansen, W. B. (2001): The future of health behavior and prevention research: What will change in the next 25 years? American Journal of Health Behavior, 25(3):228 233 Ryan, R. M., Frederick, C. M., Lepes, D., Rubio, N., Sheldon, K. M.(1997): Intrinsic motivation and exercise adherence. International Journal of Sport Psychology, 28(4):335-354 Magyar nyelvő könyv az irodalomjegyzékben: Szabó I. (1995): Bevezetés a szociálpszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Szepes L. (1976): Serdülök testkultúrája egy vizsgálat tükrében. A pedagógia idıszerő kérdései hazánkban. Tankönyvkiadó, Budapest. Idegen nyelvő könyv az irodalomjegyzékben: Watson, T. (2008): Electrotherapy:Evidence Based Practice. Churchill Livingstone Elsevier, Edinburgh. 12
Magyar nyelvő szerkesztett könyvbıl könyvfejezet: Hunyadi Gy. (1935): Az attitődök. In: Halász L., Hunyady Gy., Marton L. M. (1979, szerk.): Az attitőd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest. Idegen nyelvő szerkesztett könyvbıl könyvfejezet: Draper, D. O., Prentice, W. E. (2005): Therapeutic Ultrasound In: Prentice, W. E. (2005, szerk.): Therapeutic Modalities for Physical Therapists. McGraw Hill, New York. Egyéb forrás Protokollok, ajánlások, statisztikai évkönyv, jelentések, egyebeket, amik szakmailag korretek, helytállóak, de nincs szerzıje, kiadó stb. célszerő egyéb forrásként megjeleníteni. Weboldalak nem tartoznak az egyéb források közé. Európai Tanács (2000): Európai Sport Charta, Nizza. http://ec.europa.eu/sport/doc/ecom/decl_nice_2000_en.pdf 2009-07-07-én Egy szerzı több mővének sorrendje a megjelenés évének sorrendjében, elıször az önálló munkák alapján, majd a társszerzıkkel írt dolgozatok, ugyancsak az évszámok alapján. Pl.: Kiss K. (1992) önálló munka Kiss K. (1995) önálló munka Kiss K., Nagy P.(1993): társszerzıkkel Kiss K., Horváth E., Nagy P. (1994): társszerzıkkel Amennyiben egy szerzı több ugyanazon évben megjelent munkáját citáljuk, akkor az évszám után újabb jelölést kell tenni. Pl.: Németh Z. (1996 a): Németh Z. (1996 b): Szövegben való hivatkozás Szövegközi hivatkozás lehet szó szerinti idézet. Mérsékelten használjuk, a valóban fontos kiemelendı gondolatokra, definíciókra. Oldalakon keresztül való szó szerinti idézés nem elfogadható. Szó szerinti idézés esetén idézıjelet használunk és valóban egy az egyben emeljük a gondolatot a forrásból. A forrás megjelölése lehet zárójelben a szerzı neve dılt betővel, az évszámmal és az oldalszámmal például: A vezetı feladata tehát hogy az emberek az egyéni céljaikat összhangba hozzák a szervezeti célokkal (Dobák, 2006. 15. o.). Ennek eszközei lehetnek külsı, belsı kényszerek, motiváló eszközök (Dobák, 2006). 13
De ugyanazon gondolatnál maradva választhatjuk az alábbi formát is: Dobák (2006. 15. o.) szerint a vezetı feladata tehát hogy az emberek az egyéni céljaikat összhangba hozzák a szervezeti célokkal. Ennek eszközei lehetnek külsı, belsı kényszerek, motiváló eszközök. Ha ugyanazt a gondolatot több munkában is megtaláltuk, az alábbi módon jelöljük, a szerzık sorrendjében a legfrissebbekkel kezdjük (legaktuálisabb évszámmal): A vezetı feladata tehát hogy az emberek az egyéni céljaikat összhangba hozzák a szervezeti célokkal. Ennek eszközei lehetnek külsı, belsı kényszerek, motiváló eszközök (Kiss, 2008. 25.o.;Dobák, 2006. 15.o.) Két szerzıs munka esetén: A vezetı feladata tehát hogy az emberek az egyéni céljaikat összhangba hozzák a szervezeti célokkal. Ennek eszközei lehetnek külsı, belsı kényszerek, motiváló eszközök (Dobák és Kiss, 2006, 15.o.; Fehér és Nagy, 2008, 25.o.). Kettınél több szerzıs munka esetén: A vezetı feladata tehát hogy az emberek az egyéni céljaikat összhangba hozzák a szervezeti célokkal. Ennek eszközei lehetnek külsı, belsı kényszerek, motiváló eszközök (Dobák és mtsai, 2006, 15.o.; Fehér és mtsai, 2008, 25.o.). Irodalomjegyzékben minden szerzıt fel kell tüntetni! Dobák M., Kiss A., Nagy B., Zöld I.(2006): Szervezeti formák és vezetés. Akadémiai Kiadó, Budapest. Fehér Z., Fekete P., Arany H.(2002): Stratégiai tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Szerkesztett munka esetében: Allport (1935, 96.o.) szerint az attitőd, olyan érzelmi, emocionális beállítódás Irodalomjegyzékben: Allport, G. W. (1935): Az attitődök. In: Halász L., Hunyady Gy., Marton L. M.(1979, szerk.): Az attitőd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémiai Kiadó,Budapest. A szövegközi hivatkozás másik módja a lényeg pontos kiemelése, összefoglalása minden estben az idézett szerzı(k) nevével(dılt bető) és a megjelenés évszámával. 1 szerzı estén A folyamatos, megfelelı paraméterő UH esetén a kezelıfejjel megegyezı nagyságú területen 1 perc elegendı a szükséges energiamennyiség bejutásához (Watson, 2002). 14
Vagy Watson (2002) alaptétele, hogy folyamatos, megfelelı paraméterő UH esetén a kezelıfejjel megegyezı nagyságú területen 1 perc elegendı a szükséges energiamennyiség bejutásához. 2 szerzı estén Watson és Thomas (2002) alaptétele, hogy folyamatos, megfelelı paraméterő UH esetén a kezelıfejjel megegyezı nagyságú területen 1 perc elegendı a szükséges energiamennyiség bejutásához. Több szerzı esetén Watson és mtsai (2002) alaptétele, hogy folyamatos, megfelelı paraméterő UH esetén a kezelıfejjel megegyezı nagyságú területen 1 perc elegendı a szükséges energiamennyiség bejutásához. Több munka esetén: Watson (2002) és Wilson (2004) is egyetért abban, hogy folyamatos, megfelelı paraméterő UH esetén a kezelıfejjel megegyezı nagyságú területen 1 perc elegendı a szükséges energiamennyiség bejutásához. MELLÉKLETEK Ide kerülhetnek a szöveg közé be nem iktatható, speciális felhasználók számára információt hordozó táblázatok, ábrák, egyéb kiegészítések (pl. számítógépes program), melyek a tartalom részletesebb megismeréséhez és jobb megértéséhez szükségesek. Itt már nem számozzuk az oldalszámot. NYILATKOZAT (1. sz. melléklet) A hallgató aláírásával kijelenti, hogy a szakdolgozat a saját munkája. A nyilatkozat kötelezı szövege az 1. sz. mellékletben található. Semmi más teendı nincs, csak feltétlenül saját kezőleg írja alá. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A köszönetnyilvánítás egy gesztus mindazok felé, akik segítették a szakdolgozat elkészítését, éppen ezért nem illik elhagyni a dolgozat végérıl. A dolgozat célszerő tartalmi arányai 1-4. pont 10-15% 5-6. pont 50-60% 7-9. pont 20-30% 10. pont 15-20 sor 15
Mint látható, a dolgozat érdemi része, a szerzıi tevékenységérıl szóló rész a legterjedelmesebb, az arányok betartása a szerzı érdeke. 2. Általános követelmények 2.1. Helyesírás Alapkövetelmény a használt nyelv helyesírási szabályainak tökéletes betartása. 2.2. A nyelvhelyesség A helyes mondatszerkesztés, igeidık használata, alany vagy alanyok és állítmány kapcsolatában az egyes és többes szám használata (ellentétben a német vagy angol nyelvvel!) szintén alapkövetelmény. A dolgozatban kerüljük az egyes szám elsı személyt! Még egy szerzı esetén is utalva a kutatási asszisztenciára, a dolgozatírásban közremőködı segítıkre (gépelı, rajzoló, számítástechnikus) - használjunk többes szám elsı személyt! 2.3. Tagoltság A mondanivalónkat tagoltan, megjelenésében fejezetekre, szükség szerint alfejezetekre osztva írjuk le, melyeket sorszámozással, esetenként sorszámokkal és betőkkel jelöljünk. Minden fejezetnek és alfejezetnek címe van. A címeket decimális rendszerben sorszámozzuk. A logikailag különálló részeket mindenképpen el kell különíteni, de nagyon rövid (két-három soros) alfejezeteket kerülni kell, érdemes összevonni ezeket és a címben is, kifejezni az összevonást, ezáltal elkerülhetı a széttördelés, túlaprózottság. Példa a tagolásra I. Fájdalom és elektroterápia I. 1. Definíció I. 2. A fájdalom élettana I. 2. 1. Afferentáció, központok I. 2. 1. a. Nociceptor 2.4. Ábrák, táblázatok elhelyezése Alapvetı szempont a kezelhetıség. Lehetıleg a szöveg közé, a megfelelı szövegrészbe helyezzük, a mondanivaló tényleges illusztrálására szolgáljanak, a szövegben hivatkozzunk rá. Olyan ábrát, amit csak dísznek szánunk ne tegyünk a dolgozatba. 2.5. Külalak Legyen esztétikus, de egyszerő! Az A /4-es formátum az elfogadott oldalnagyság és alak. A kiemelésre (NAGY bető, megvastagítás, dılt bető vagy aláhúzás ezek kombinációi) szinte korlátlan lehetıséget biztosító szövegszerkesztı programok ellenére sem kell túlzásba esni. A kevesebb több elv itt biztosan érvényesül. 3. A szakdolgozat külalakjára vonatkozó formai elıírások Fontos a formai elıírások betartása, mert ezek hiányában a szakdolgozatot a Tanulmányi és Oktatásszervezési Iroda tanulmányi ügyintézıje nem veszi át a hallgatótól. 16
3.1. Oldalbeállítás A/4 formátumú, tájolás: álló, Margók: alsó, felsı 2,5 cm, jobb 2,5 cm, bal 3 cm. 3.2. Oldalak számozása Elhelyezés: oldal alja (élıláb), Igazítás: jobbra, Oldalszámozás a Bevezetés fejezet oldalán kezdıdik az addigi lapszámoknak megfelelıen (tehát a bevezetés kb. 3, 4 oldal). A mellékletek már nem kerülnek számozásra. Ennek technikai megvalósításához szakasz töréspontot kell létrehozni (Beszúrás), majd a lábjegyzetben kell az oldalszámot beállítani. 3.3. Egyéb formai követelmények A dolgozat szövegében az alapvetı bekezdés stílus a Normál stílus. Ez a következıt jelenti: Betőtípus: Times New Roman CE, 12 pt, normál, sorköz 1,5 sor. Bekezdés: igazítás: sorkizárt, vázlatszint: szövegtörzs, behúzás: balról 0 cm, jobbról: 0 cm, típusa: elsı sor mértéke: 0 cm, fı fejezet: új oldalra, térköz elıtte:0pt; utána:12pt alfejezet: térköz elıtte: 24pt; utána: 6 pt minden további fejezet: térköz elıtte:12 pt, utána: 3 pt Ha egy egyébként Normál stílusú bekezdésben például valamely szövegrészt ki akarunk emelni, akkor félkövér dılt betőket használunk. Megengedett az is, hogy a szövegen belül bizonyos bekezdéseket felsorolás jelekkel lássunk el, ha azt a tartalom megkívánja. Fı fejezetek kezdete Minden esetben új oldalon kezdıdnek. A fı fejezetcím után: 2 sorköz kihagyás. Alfejezetek kezdete A szövegben folytatólagosan. Az alfejezetcím elıtt: 2 sorköz kihagyás, az alfejezetcím után: 1 sorköz kihagyás. 3.4. Eltérési lehetıségek a megadott betőtípustól Címoldalon: intézmény, kar, szak, tagozat: 14 pt, félkövér, nagybető szakdolgozat címe: 18 pt, félkövér, nagybető témavezetı neve, beosztása: 12 pt, félkövér szerzı neve: 12 pt, félkövér a dolgozat készítésének helye és idıpontja (Szeged, 2010): 12 pt, félkövér Fejezetek, alfejezetek: 17
1. (fı fejezet): 14 pt, félkövér, nagybető 1.1(alfejezet): 14 pt, félkövér, kisbető 1.1.1.: 12 pt, normál, kisbető Ábrák és táblázatok feliratozása: 11 pt, félkövéren szedve 3.5. Táblázatok készítése A táblázatokat sorszámozzuk, a sorszámozás folyamatos az egész dolgozatban, beleértve a mellékletekben található táblázatokat is.. Minden táblázatnak címe is van, ami arra utal, hogy milyen adatokat tartalmaz a táblázat. 1. sz. táblázat A táblázat címe (Elhelyezése a táblázat alatt) Forrás: (Amennyiben nem általunk készített táblázatról van szó a forráshely megjelölése a táblázat alatt, betőnagyság 10 pt, normál., ha internetes oldalról szedtük le az ábrát, akkor a forrást tegyük lábjegyzetbe, tekintettel arra, hogy egy hosszú link nem túl esztétikus egy szép ábra alatt.) 3.6. Ábrák készítése Az ábrákat sorszámozzuk, a sorszámozás folyamatos az egész dolgozatban. Minden ábrának címe is van. Ha az ábránk grafikont tartalmaz, akkor azt koordinátarendszerben kell ábrázolni és fel kell tüntetni, hogy az egyes tengelyeken milyen mennyiségeket és milyen mértékegységben ábrázoltunk. Például ha a vízszintes tengelyen a másodpercekben mért idıt ábrázoljuk, akkor a tengely alá, a jobb szélére azt írjuk, hogy idı (s). 1. sz. ábra Az ábra címe (Elhelyezése az ábra alatt.) Forrás: (Amennyiben nem általunk készített ábráról van szó a forráshely megjelölése a táblázat alatt, betőnagyság 10 pt, normál.) Ha olyan ábráink, vagy táblázataink vannak, amelyek csak fekvı helyzetben férnek el vagy fél oldal nagyságnál nagyobbak, akkor azokat a mellékletekben célszerő szerepeltetni. A kép is ábra. Ha képünket az internetrıl töltöttük le, s hosszú a hivatkozott link, akkor azt lábjegyzetben célszerő szerepeltetni. A kép ábrának minısül. A mellékletben szereplı táblázatok, ábrák a szövegbeli számozást folytatva szintén számozandóak. 18
19