SÁRRÉTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SÁRRÉTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 4. old. II. HELYZETELEMZÉS. A kistérség társadalmi, gazdasági infrastrukturális helyzete 2. Lakossági mobilizáció, demográfiai helyzetkép 7. old. 7. old. 9. old. III. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS JELENLEGI JELLEMZŐI A SÁRRÉTI KISTÉRSÉGBEN 6. old.. Az egyes települések közoktatási feladatainak jellemzői 6. old. 2. Óvodai ellátás 2. old.. Általános iskolai nevelésoktatás. old. 4. Középfokú oktatásképzés helyzete 7. old. 5. Felnőttoktatás 4. old. 6. Kollégiumi ellátás 42. old. 7. Pedagógiai szakszolgálat 4. old.. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléseoktatása 45. old. 9. Az oktatásigazgatás helyzete 45. old. 0. Alapfokú művészetoktatás helyzete 46. old.. Diákotthoni, kollégiumi ellátás jellemzői 47. old. 2. Helyettesítési rendszer 47. old.. A térségi látogatások legfontosabb tapasztalatai 4. old. 4. Egyéb körülmények, jellemzők a kistérségi közoktatásban 4. old. 5. A helyzetelemzés összegzése 50. old. IV. A KÖZOKTATÁS TERÜLETÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI, FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN 55. old.. Mi indokolja a kistérség együttműködési formák keresését 55. old. 2. Az együttműködés célja 56. old.. Az együttműködés alapelvei 56. old. V. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS LEHETSÉGES KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAI ÉS FELADATAI 5. old.. Prognosztizációk: A kistérség társadalmi, gazdasági élete, demográfiai helyzete ( évre) 5. old. 2. A közoktatás fejlesztésének kistérségi céljai 5. old.. Közoktatási feladatellátás a kistérségben 6. old. 4. A közoktatási kistérségi intézkedési terv feladatainak ütemezése (.) 66. old. VI. ELVÁRT EREDMÉNYEK 67. old. 2/77

VII. JAVASLATOK A KÖKOKTATÁSI TÁRSULÁS FUNKCIÓIRA, FELADATAIRA 6. old.. A kistérség önként vállalt feladatai 6. old. 2. A kistérségi intézkedési terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer 69. old. VIII. HOGYAN, KIKKEL PARTNERSÉGBEN CÉLSZERŰ MEGVALÓSÍTANI A KITŰZÖTT CÉLOKAT 69. old. IX. ZÁRADÉK 69. old. MELLÉKLETEK 70. old. /77

I. BEVEZETŐ Az uniós csatlakozást követően a kormányzat és a törvényhozás kiemelt jelentőséget tulajdonít hazánkban a kistérségi együttműködésnek, a közszolgáltatási intézményrendszer korszerűsítésének, a források költséghatékony hasznosításának. A 20022006. évekre szóló kormányprogram kimondta, hogy: Az európai uniós csatlakozás határozottan megköveteli az egyébként is szükséges, de politikai okokból rendre elhalasztott önkormányzati reform végrehajtását. A kistérségek határait a 244/200. (XII..) Korm. rendelet határozta meg, a területfejlesztési szempontok mellett a települések közötti természetes kapcsolatokat, illetve a térségi igazgatással szemben támasztható követelményeket is tekintetbe véve. A kistérségek behatárolásával, méretének meghatározásával lehetővé vált ésszerű fejlesztési programok kialakítása, illetve optimális (az ellátottak számához, a helyi igényekhez igazodó) intézményhálózat kialakítása és működtetése. A többcélú kistérség alkalmassá válhat arra, hogy közszolgáltatásokat térségi szinten biztosítsa, a területfejlesztés és az államigazgatás feladatainak összehangolásához keretet nyújtson. Az együttműködés kiterjedhet az alapvető közszolgáltatások teljes körére, azokat kiemelve, amelyek valóban kistérségi működtetést igényelnek. A legfontosabb, kooperációban ellátható területek közé tartozik a közoktatási feladatellátás és az ehhez kapcsolódó egyéb ágazati feladatok köre: pl. iskolaegészségügy, korosztályi közművelődés, szociális gondoskodás, gyermekés ifjúságvédelem, stb. A közoktatás területén a túlterhelt önkormányzati struktúra, a tíz éve tartó népességfogyás, a súlyos finanszírozási problémák megoldásának kulcsa lehet a kistérség közösen vállalható közoktatási feladatainak intézményesítése. A Sárréti kistérségi közoktatási koncepció előkészítése során összegyűjtöttük a térség közoktatás szolgáltatását jellemző fontosabb adatokat és működési jellemzőket. A vázolt helyzetelemzés, a kooperációban tervezhető feladatok döntően szakmai célokat, feladatokat tartalmaznak. Elengedhetetlen a konkrét cselekvési programok indítása előtt az érintett intézményhasználók, a nevelőtestületek, szakmai testületek és a fenntartók véleményének, álláspontjának megismerése, előzetes hatásvizsgálat és számítások végzése. 4/77

A többcélú kistérségi társulás alapadatai Kistérség neve: SÁRRÉTI KISTÉRSÉG KSH azonosító: Kijelölt önkormányzat: Ssz. Püspökladány Város Önkormányzata. A kistérség települései BÁRÁND 2. BIHARDANCSHÁZA I I. BIHARNAGYBAJOM I 4. BIHARTORDA I 5. FÖLDES I 6. KABA I 7. NAGYRÁBÉ I. NÁDUDVAR I 9. PÜSPÖKLADÁNY I 0. SÁP I. SÁRÉTUDVARI I 2. SZEREP I. TETÉTLEN I 5/77 Tagjae a többcélú társulásnak (I/N)

A Sárréti Kistérség települései és kiterjedése 6/77

II. HELYZETELEMZÉS:. A kistérség társadalmi, gazdasági infrastrukturális helyzete: A Püspökladányi statisztikai kistérség az országos átlag alatti fejlettségű 42 hátrányos helyzetű kistérség egyike. A három várost és 0 községet felölelő kistérség 5.69 fős (2004 január i adat)állandó lakosságának mintegy harmada él Püspökladányban. A három városban Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán él a lakosság 60%a, tehát a kistérség lakosságának kisebbik fele falusi lakos. A kistérségi lakosság számadatai korábban folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak, de az utóbbi években ez a tendencia megállt. A sárréti településeken az elmúlt évtizedekben negatív vándorlási egyenleg és ezzel együtt járó elöregedés volt megfigyelhető, de a tendencia a városokban és a nagyobb falvakban megfordulni látszik.. A kistérségben Püspökladány, Nádudvar, Biharnagybajom, Sáp, Szerep és Kaba népessége tekinthető kedvező korösszetételűnek. A demográfiai hátrányok mellett igen magas munkanélküliségi mutatók jellemzik a településeket. Általában ez az állapot jellemző a leghátrányosabb helyzetű nagysárréti falvakban. A foglalkoztatás rendszerváltás során bekövetkezett csökkenésével az itt élő családok életkörülményei jelentős mértékben megromlottak. A kilencvenes évek elején Magyarország urbanizáltabb térségeiből a foglalkoztatás általános érvényű leépítése miatt jelentős visszatelepülés is volt, másrészt számottevő a cigány lakosság településközi migrációja is...természeti adottságok és viszonyok: A Püspökladányi kistérség területén a természeti adottságok és viszonyok változatosak. A helyi erőforrások alapján legjobb adottságú a DélHajdúság területe, ugyanakkor a Hortobágy és különösen a NagySárrét vidékén a természeti adottságok termőföld, a gazdálkodás adottságai, stb. miatt szerényebbek..2.gazdaságföldrajzi leírás: A kistérség gazdasága helyenként közepesen, ill. gyengén fejlett, s természetföldrajzi adottságainak megfelelően mezőgazdaságorientált. Területének %a mezőgazdasági művelés alatt áll. 7/77

Talajadottságai változatosak, de a réti és a mezőségi talajtípus a leginkább meghatározó. A települések ipari üzemei a térség mezőgazdasági kultúráihoz (kukorica, cukorrépa, búza) kapcsolódva jöttek létre. Míg a DélHajdúság mezőségi talaja a szántóföldi művelésre, addig a nagy kiterjedésű szikes területek (melyek a hortobágyi és a sárréti részen találhatók) csak legeltetésre alkalmasak, melynek területe kb. 25 ezer ha. Erdők szétszórtan csak kis területen találhatók. A térség több településén található, perspektivikus természeti erőforrás a termálvíz kincs (4460 Cos nátriumkloridos termálvíz csaknem az egész kistérségben fellelhető). Kiépített fürdő azonban csak Püspökladányban, Nádudvaron, Kabán és Földesen van. A kistérség térszerkezeti fekvése kedvező. A térség közúton (Budapest, Debrecen irányából) a 4es számú főközlekedési úton érhető el. Püspökladánynál csatlakozik be a 4es számú főközlekedési útba a 42es számú (nemzetközi) főközlekedési út. Jelentős a nemzetközi forgalom, mindkét főútvonal erősen terhelt. Az úthálózatról közvetlenül ill. mellékutakon érhetők el a Nagysárrét települései. Püspökladány évtizedeken át fontos vasúti csomópontként, átrakóhelyként működött: a BudapestZáhony, BudapestBiharkeresztes, PüspökladánySzeghalom vonalon. A vasúti csomópont fénykorában közel kétezer ember számára tudott munka, és megélhetési lehetőséget biztosítani. A kilencvenes években az átmenő forgalom csökkenése, és a MÁV gazdasági szigorításai miatt a foglalkoztatási létszám 600 fő alá süllyedt, ennek ellenére továbbra is az államvasút maradt a Sárrét egyik legfontosabb munkáltatója. Több település nem rendelkezik vasúttal Tetétlen, Földes, Bihardancsháza, Nagyrábé, Bihartorda. Nádudvaron a 0as évek elején szüntették meg a vasúti személyforgalmat. A térség élelmiszergazdaságának meghatározó ipari termelője a Kabai Cukorgyár, és a köré koncentrálódott cukorrépa termesztés. A gyár 00%os francia tulajdonba került. Kabán működik még a Bonfreeze Kft is jelentős feldolgozó kapacitással. Nádudvaron üzemel a ma is országos kisugárzású mezőgazdasági és élelmiszeripari bázis a NAGISZ Rt. és Kfti, a HAGE és a KITE. A kistérség területén a dinamikus fejlődésnek indult élelmiszergazdaságot a nyolcvanas évektől kezdve, igen érzékenyen érintette a központi preferenciák megszüntetése, a tulajdonviszonyok rendezetlensége, s a keleti piacok összeomlása. Nehéz helyzetbe juttatta a helyi gazdálkodó egységeket, visszaszorította a termelést. A térségben számottevő iparosodás nem történt az elmúlt két évtizedben. Kivételt a Kabai Cukorgyár megépítése és a budapesti Kéziszerszámgyár Püspökladányba telepítése /77

jelentett. Előbbi jó hatással volt a mezőgazdasági termelésre, a lakosság foglalkoztatására. A Kéziszerszámgyár meglévő üzemre települt, mely jelentősebb létszámfejlesztéssel nem járt. A kisebb településeken, különösen a térség délkeleti szerényebb eltartóképességű részein ma már legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat, a közhasznú munkalehetőségek fenntartásával, melyek nagymértékben meghatározzák a közműfejlesztési programok sikerét is. A térség több településén a mezőgazdaság volt az egyetlen munkaadó. A 90es években főleg a melléküzemágak megszüntetésével, a szövetkezetek átalakításával megjelent a nagyszámú agrár munkanélküli. A többségük kényszervállalkozóvá, őstermelővé vált, vagy alacsony színvonalú háztáji gazdaságokat üzemeltet. A kereskedelemben és szolgáltatásban a foglalkoztatási lehetőségek az átalakulás idején főképp az ÁFÉSZek gazdasági térvesztése miatt csökkent. Megszűntek a melléküzemágak, amelyek pedig már jelentős ipari hagyományokkal rendelkeztek (cipő, fa, bútoripari melléküzemek). Ugyanakkor a kiskereskedelem magánosításával az árukínálat, a falusi szolgáltatások mennyiségi kiteljesedésével ugrásszerűen javult...településszerkezet, közigazgatási rendszer: A Püspökladányi kistérség települése településszerkezete alföldi jellegű: a településhálózat ritka, a területi egységhez képest a település alacsony településsűrűségű hálózatot alkot. Különösen jellemzőek a nagy határrésszel, nagy népességszámú rendelkező települések a kistérség északi részén: Nádudvar, Püspökladány, Kaba, Földes jellegzetes alföldi mezővárosoknak tekinthetők. A NagySárrét vidékén a lakosok jellegzetes mocsári falvakban éltek és az előzőekhez képest némileg sűrűbb településhálózat kialakulását eredményezték. A NagySárrét lecsapolása után vált nagyobb határú településsé Nagyrábé és Biharnagybajom. 2. Lakossági mobilizáció, demográfiai helyzetkép: 2.. Demográfiai helyzet és folyamatok A korábban járási székhelyű Püspökladányt kivéve minden település mezőgazdasági jellegű. Ebből adódik, hogy az egyes települések népességszámmaimumukat már több évtizeddel korábban elérték: például Bihartordán 900ban, Bárándon és Bihardancsházán 920ban éltek legtöbben. A települések döntő többségében így Nádudvaron is 949ben írták 9/77

össze a legmagasabb népességet. Mindössze Szerep és Püspökladány az a település, ahol a népességszámmaimum 960ban volt jellemző. Az évtizedek óta tartó népességszám csökkenés azt eredményezte, hogy például Nagyrábén, Bihardancsházán ma majdcsak feleannyian élnek, mint ötven évvel ezelőtt, de Biharnagybajomban, Sárrétudvariban és Bihartordán is csaknem megfeleződött a népességszám. Több mint ezer fős a csökkenés Nádudvaron, a legmagasabb népességszámhoz viszonyítva. Kaba és Püspökladány népességszáma stabil, ezeken a településeken a népesség száma az elmúlt években mindvégig azonos szinten maradt. 2. sz. táblázat Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fő)* A település neve Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen 2005. nov. ig 2 évesek száma 2 évesek száma 4 évesek száma 45 évesek száma 56 évesek száma 60 évesek száma 04 évesek száma 46 évesek száma 6 évesek száma n.a n.a. 2 2 2 2 26 2 4 5 22 6 7 7 7 4 n.a. 42 5 4 42 4 20 9 29 20 n.a. 9 04 2 5 52 6 25 49 6 45 7 00 5 4 25 50 2 0 2 45 69 9 6 7 52 65 22 7 5 64 5 90 6 5 4 5 27 5 20 524 94 2 2 220 5 27 50 7 222 70 240 52 0 n.a. n.a. n.a. 5 6 26 6 5 49 29 5 2 46 2 0 9 4 24 2 4 42 25 69 5 09 5 67 0 4 6 74 54 4 40 66 7 44 0/77

A 90es években a népességarányok jelentősen megváltoztak. A korábbi évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelentős visszavándorlás kezdődött el. A városi munkahelyek megszűnése miatt sokan tértek vissza falusi szülőhelyükre, a korábbi egyöntetűen negatív elvándorlási tendenciát a lakónépesség növekedése váltotta föl. Erről az 99. és 994. évi migrációs adatok adnak bizonyságot. A Püspökladányi kistérségben a lakónépesség stagnálása, szerény mértékű migráció jellemző az utóbbi években. Növekvő a lakosságszám: Biharnagybajomban, Sárrétudvariban és Nádudvaron. A kistérségben jellemző születési adatok 20002004.. sz. ábra 620 600 50 560 540 520 500 2000. 200. 2002. 200. 2004. Bihardancsháza lakossága fogyóban van, ingadozik a születések száma Földesen, Bihartordán és Sápon, a kistérség többi településén 2002től megállt a lakosságszám csökkenése. Összességében az öregedési inde öregedő korstruktúrájú kistérségről árulkodik. Egy egész fölötti az öregedési inde (vagyis több a 60 év feletti idős ember, mint a 5 év alatti gyermekkorú népesség) Bárándon, Bihartordán, Földesen, Nagyrábén, Tetétlenen és Bihardancsházán. A többi településen 0,9 körül alakul az öregedési inde. Kedvezőbb korstruktúrát mutat Sáp (0,70), Szerep (0,2) és Biharnagybajom (0,7) öregedési indee. A demográfiai feltételeket és igényeket figyelembe véve az óvodai és az általános iskolai nevelésoktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei a kistérségben adottak. /77

Több településen 0 éven belül épültek új iskolák Biharnagybajom, Sáp, Tetétlen, Szerep vagy bővítették a régi iskolaépületeket: Báránd, Nádudvar, Püspökladány, Sárrétudvari esetében. Folyamatban van a tornaterem építése Sápon, befejeződött az iskolaépítés I.üteme Bihartordán. A kistérség összlakosságszámának alakulása (2005. január. állapot) Település Lakosok száma(fő) Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen Összesen: 2 25 07 94 440 6576 2460 976 60 05 722 45 56 A 07 éves gyermekek száma 502 2 26 24 60 47 540 269 576 2 700 465 5 2027 A kistérség összlakosságszámának alakulása 20002004. 2. sz. ábra 55000 54500 54000 5500 52000 5500 2000. 200. 2/77 2002. 200. 2004.

A kistérségben történetileg jól szervezett az általános iskolai és az óvodai ellátás. A munkahelyek megszűnésével azonban egyre több óvodás korú gyermek édesanyja marad otthon. A társadalmigazdasági helyzet következménye, hogy a munka nélkül maradt családok többsége nem tud megfelelő színvonalon gondoskodni az óvodás és iskolás korú gyermekeiről. Egyre nagyobb a gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek aránya, növekszik a hátrányos helyzetű populáció. Az önkormányzatoknak komoly gondot jelent az, hogy az állami költségvetésből az óvodák üzemeltetéséhez biztosított normatíva csak a költségek töredékét fedezi. Az ingyenes ellátás, a fokozódó devianciák kezelése, a prevenció is feszíti a költségvetést. A kis létszámú iskolák működési költségeinek a normatív finanszírozás évek óta a felét sem fedezi. Az utóbbi néhány évben az óvodás és kisiskolás korú gyerekek száma nőtt Sápon, Szerepen és Biharnagybajomban. Gimnázium, szakközépiskola, szakképzés Püspökladányban, és kézműves szakiskola Nádudvaron működik. Mindkét intézmény tud kollégiumi ellátást is biztosítani. A kollégiumi férőhelyek bővítése és komfortosítása mind Nádudvaron, mind Püspökladány esetében indokolt és egyben a középiskolai epanziót követően megtartó erőt jelenthet. Püspökladányban, Földesen, Kabán és Nádudvaron a felnőttoktatás keretében esti tagozatos gimnázium működik. Püspökladányban nyitottak a felsőfokú képzés elindításra, megszervezésére, de az elmúlt években erre nem volt megfelelő érdeklődés. A szakképzés a korábban a gyakorlati oktatást biztosító nagyobb vállalatok megszűnése miatt igen sok nehézséggel küzd Püspökladányban. Az önkormányzat saját tanműhely fenntartásával biztosítja a térség jövőbeni szakemberei képzéséhez szükséges feltételeket. Nádudvaron a művelődési ház keretében 992ben indult be a népi kismesterségek, szolgáltató mesterségek szakiskolája. Az elmúlt évek során Nádudvaron sikerült megteremteni a jól felszerelt műhelyeket, gépeket a színvonalas képzéshez elsősorban átvett pénzeszközök révén. Püspökladányban hosszú idő óta működik szakképző, ahol 0 szakmában képeznek szakembereket. Az itt képzett pályakezdő szakmunkások a helyi gazdálkodó egységekben, a kistérségben nem mindig tudnak elhelyezkedni, jelentős részük pályakezdő munkanélküli, vagy más nagyvárosokban keres munkát. /77

2002ben A Kistérségi Támogatási Alap támogatásával térségi Foglakoztatás és Képzés Összehangolása címmel indult humánkutatás keretében feltérképezésre került a foglalkoztatás helyzete, a várható igények prognosztizálása, s a szakképzés ennek megfelelő orientálása. 2.2.Az iskolai végzettség és képzettség helyzete: Igen magas a kistérség egyes településein Sáp, Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda az általános iskolát el nem végzettek aránya. ( Pl. Szerepen 2,4% országos szinten is kimagasló az írniolvasni sem tudók aránya). A felnőtt lakosság 75%a elvégezte az általános iskolát. Legmagasabb az arányuk: Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán, míg legalacsonyabb Szerepen és Bihardancsházán. A évesnél idősebb korosztály esetében alacsony a kistérségben a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Arányuk csak Püspökladányban és Kabán haladja meg a 20%ot, míg 5% alatti az arányuk Tetétlenen, Sápon és Bihartordán, 0%ot nem éri el Bihardancsházán és Szerepen. Bihardancsháza 220 fő lakója között a 200es népszámláláskor nem élt diplomás. A diplomások aránya Püspökladányban és Kabán a legmagasabb, míg Szerepen és Sápon ez az arány a 2%ot sem éri el. Humán erőforrás tekintetében a Sárréti kistérség kedvezőtlen helyzetben van. Középiskolát és diplomát végzettek aránya a kistérség három városában az országos átlagnak megfelelő, a sárréti falvak elmaradása azonban igen nagy. Alapfokú nevelésioktatási intézményekkel való ellátottság is teljesnek tekinthető a térség településein. Óvoda minden településen található. Bihardancsháza kivételével minden településen működik általános iskola is. A statisztikai kistérségben a regisztrált munkanélküliek több mint fele szakképzetlen segédmunkás, akik mintegy 60%a a mezőgazdaságból került ki. A sárréti kistérség kisebb falvaiban a legjelentősebb foglalkoztatók jelenleg az önkormányzatok, a közhasznú munkalehetőségek biztosításával. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 99ig csökkent, utána 2002ig emelkedett. 99ben a regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben éppen meghaladta a 200 főt (aránya a 9,6%ot), ugyanakkor 2002re a számuk már elérte a 4000 főt, arányuk 2,7%ra nőtt. Folyamatosan nőtt a térségben a regisztrált munkanélküliek aránya, ugyanakkor a két nagyobb városban és Bihartordán arányuk 0% körüli maradt. 4/77

Földes, Nagyrábé és Tetétlen településeken kistérségi átlaggal megegyező a munkanélküli ráta 2,4%. Különösen magas, 20% feletti a munkanélküliek aránya Szerepen, Sárrétudvariban és Bihardancsházán. A tartós munkanélküliek aránya számottevően csak Püspökladányban, Tetétlenen, Biharnagybajomban és Földesen csökkent 994 óta. Ez a csökkenés % körüli, sőt Tetétlenen 6,5%. A többi településen lényegében stagnált, illetve mérsékelten emelkedett a 9942002 között. Bihardancsházán, Kabán és Szerepen nagymértékben nőtt a tartós munkanélküliek aránya a 59 éves lakosságon belül. A kistérségben a munkanélküliség aránya magas, több településen meghaladja az országos átlag,5szeresét. A regisztrálatlan munkanélkülieket és az idénymunkásokat is figyelembe véve ez a szám a Püspökladányi kistérségben állandó jelleggel a 9 ezer fő körül alakult az elmúlt 05 év során. 2.. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A Püspökladányi kistérség gazdaságilag aktív korú (59 éves) népessége az elöregedési tendenciát követve folyamatosan csökken. A kistérségben 2 500 fő körülire tehető aktív korú népesség a lakónépesség kb. 606%át jelenti, tehát a gyermekkorúak és a nyugdíjasok arányához képest arányuk lényegében még kedvező. A 90es években a falvakba történő visszatelepüléssel megállt az aktív korúak számának és arányának 960óta tartó csökkenése. A korábban elköltöző, vagy ingázó munkanélküliek többsége visszaköltözve itt sem talált megfelelő munkahelyet munkanélküli maradt, vagy kényszervállalkozó lett. A hazatelepültek és a helyi termelőszövetkezetek megszűnésével utcára került emberek döntő többsége a lakóhelyén próbál megélni. Ezt bizonyítja a lakóhelyén foglalkoztatottak nagy száma, illetve magas 7,%os aránya. A kistérségben ezer főt foglalkoztatnak lakóhelyén, legmagasabb az arányuk a viszonylag jó gazdasági helyzetben lévő településeken: Kabán, Püspökladányban és Nádudvaron. A többi sárréti településen a 0%os helyben foglalkoztatottság a jellemző. Báránd foglalkoztatottjai közül csak 66%, Bihartordán a munkaképes korosztály 59%, Tetétlenen 0%, Sápon 64%, Nagyrábén 75% és Bihardancsházán 54% talált lakóhelyén munkát. 5/77

III. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS JELENLEGI JELLEMZŐI A SÁRRÉTI KISTÉRSÉGBEN A sárréti kistérségben a közoktatási feladatot ellátó intézmények száma 0, ebből 7 intézmény Püspökladányban működik: óvoda, 4 általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, önálló és 5 tagintézményként működő alapfokú művészetoktatási intézmény. A térségben működik több felnőttoktatási és egy sajátos nevelési igényű óvodásokat ellátó és egy művészetoktatási alternatív fenntartású intézmény is. A településes kistérség jellemzője, hogy Bihardancsháza kivételével az óvodai és az általános iskolai oktatást a helyi önkormányzatok megvalósítják. A térség középiskolai igényét a Püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, illetve a nádudvari ÁMK Kézműves Kismesterségek Szakiskolája valósítja meg. Önként vállalt feladatként Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nádudvar, Püspökladány és Tetétlen működtet alapfokú művészetoktatást. A pedagógiai szakellátás jelenleg megyei feladatellátásban valósul meg, a püspökladányi székhelyű Nevelési Tanácsadó. Az elmúlt évben néhány esetben még a berettyóújfalui Nevelési Tanácsadó szakemberei is közreműködtek Bihartorda, Földes és Sáp szakellátásában.. Az egyes települések közoktatási feladatellátásának jellemzői: BÁRÁND Báránd lélekszáma 2 fő. A településen két, önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény működik: o az Általános Iskola és o a Napköziotthonos Óvoda. Mindkét intézmény esetében jellemző a stagnáló létszám, a belépő populáció inputhelyzetének romlása. Jelentős a rendszeres jövedelmet nélkülöző családok aránya, jellemző az elszegényedés. 6/77

Az iskola eredetileg is e célra épült épületegyüttesben működik, melyek közül e lgrégebbi az 90es években, majd a másik kettő 95ben és 992ben épült. Főzőkonyhát üzemeltetett az iskola, amely rendelkezik HACCP minősítéssel. Ellátja az óvodát és a szociális étkeztetést is. A mindennapos testnevelés feltételei adottak: tornaterem, tornaszoba, fedett terasz, focipálya és játszótér áll rendelkezésre. Az informatikaoktatást 4 db hálózatba kötött, ADSLinternettel rendelkező számítógép szolgálja. Az iskolában 000 kötetes könyvtár és módszertani folyóiratok segítik a nevelők felkészülését. A taneszközökkel való felszereltség megfelelő. A szakos ellátottság 00 %os. BIHARDANCSHÁZA A kistérség legkisebb lélekszámú (25 fő) településén már 200. óta nem működik általános iskola. A 65 éves tanulók nevelésétoktatását Nagyrábé látja el, intézményfenntartó társulás keretében. Az egy csoportos napköziotthonos óvoda 2005. szeptembere óta a nagyrábéi óvoda tagintézménye. BIHARNAGYBAJOM A 07 lakosú nagyközség két közoktatási intézményt tart fenn: o Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola o Napköziotthonos Óvoda szolgálja a kötelező és az önként vállalt (művészeti oktatás) feladatellátást. Az óvoda és az iskola egyaránt kétkét telephelyen működik. Az iskola főzőkonyhát üzemeltet, az iskolai napközis és menzás ellátást is biztosítva. Az iskolában 200ben indult el az alapfokú művészeti oktatás. Jelenleg képzőés iparművészeti és táncművészeti ágakban összesen tanszakon folyik a képzés. 7/77

BIHARTORDA A 94 lakosú faluban egy integrált intézmény látja el az óvodáztatást, az általános iskolai és a községi iskolai közös könyvtári feladatokat. Az intézmény neve: Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Községi Könyvtár Az iskola épülete 0ban épült, 960ban újították fel utoljára. Eredetileg is iskolának és szolgálati lakásnak épült. Eszközbeszerzési pályázaton nyert összegből folyamatosan vásárolnak iskolabútorokat, de szükség lenne még tanulói padokra, asztalokra, szekrényekre, stb. új pedagógiai módszerek alkalmazását lehetővé tevő speciális berendezésekre, szemléltető eszközökre. Az iskola könyvtárában kb. 500 kötet segíti a pedagógusok módszertani felkészülését. Az iskola épületének kiváltására 2004ben PHAREpályázatot nyert a fenntartó. 2005. szeptemberében már új épületben, a legkorszerűbb informatikai felszereltséggel kezdte el működését az iskola tanulócsoportjainak fele. Az iskola erősen amortizálódott, kiváltásra váró régi épületében még 4 tanterem és a főzőkonyha található. A főzőkonyha látja el a település szociális és gyermekétkeztetését. FÖLDES A 440 lakosú Földesen két intézmény lát el közoktatási feladatokat. o a Községi Óvoda o és a Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Községi Óvoda: Az óvoda két telephelyen, több épületben működik (Kállai úti Óvoda és Rákóczi úti épületek). Az étkeztetést egy főzőkonyha és egy melegítőkonyha biztosítja, melyek korszerűsítése a HACCP rendszernek ben megfelelően megtörtént. Hiányzó funkcionális helyiségek: orvosi szoba, tornaszoba, nevelői szoba. Karácsony Sándor ÁMK Általános Iskolája: Az iskola az ÁMK tagintézményeként működik, 22 párhuzamos osztállyal. A tanulók jelentős hányada (47,5%) hátrányos helyzetű, igen sok a munkanélküli szülő, az utóbbi években növekszenek a rossz szocializációs szinttel, /77

tanulási kudarcokkal terhelt tanulók. A 2004/05ös tanévtől elkezdték az integrált nevelés programját, felmenő rendszerben. és 5. évfolyamon. Az intézmény alapfokú művészeti oktatást is végez Földesen kívül Szerepen és Sápon. Az oktatás 9 tanszakon folyik, az utóbbi években 260270 fő földesi, 50 fő sápi és 40 fő szerepi növendék részvételével. Mind az általános iskolában, mind az alapfokú művészetoktatás tekintetében jó a szakos ellátottság, az eszközellátottság azonban fejlesztésre szorul. Az ÁMK épületében 2 tanteremben folyik az oktatás, az 4. évfolyam számára napközi ellátás és az 5. évfolyam számára tanulószobán történő tanulás szervezése. Az épületek (három épületben működik, egy telephelyen az ÁMK) felújításra szorulnak, a hiányzó eszköz és felszerelés vásárlására a költségvetésben nem tervezhető keret.7 számítógép segíti az informatika oktatást, az internetes elérhetőség biztosított. Az iskola szakos ellátottsága 00%os. Az ÁMK kistérségi szerepvállalása is meghatározó, kihelyezett gimnáziumi képzést is folytathatnak itt a vonzáskörzet felnőtt lakosai. KABA A 6576 lakosú településen két önálló közoktatási intézmény működik. a Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napköziotthonos Óvoda, Kaba. Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Az általános iskola épületben működik, ebből a székhely épület iskolának, a másik két épület művelődési háznak, illetve irodaháznak épült. (97577.). Jelentős gondot jelent a mindennapos testnevelés megszervezése, hiszen a rendelkezésre álló egy tornaterem a csoportok számáéhoz és a tanulólétszámhoz mérten kevés és a szabadtéri mozgást szolgáló bitumenes pálya balesetveszélyes. Az iskola közepes felszereltségű, bútorzata folyamatos cseréje nem történhettet meg. Informatikai felszereltsége jónak mondható (2 db gép, 7 internetes vonal ADSL). Az intézmény rendelkezik önállókönyvtárral, benne pedagógiai kb. 250 kötetes szakkönyvtárral. A vezetők és az alkalmazottak tájékozódását több jogi és szakmai folyóirat segíti. Átszervezésre ben került sor: ekkor indították a művészeti oktatást. A 2005/2006os tanévben 75 tanuló részvételével, négy művészeti ágban tanszakon indult be az új profilú oktatás. Az iskola innovációs feladatot is vállalt: az integrációs és képesség kibontakoztató program kidolgozása van folyamatban. 9/77

Napköziotthonos Óvoda, Kaba: A napköziotthonos óvoda három telephelyen végzi munkáját, az épületek közül a Hétszínvirág Óvoda eredetileg családi háznak, gazdasági épületnek épült, a Napsugár óvoda pártház volt, a Tölgyfa Óvoda pedig óvodaként és szolgálati lakásként funkcionált. Az intézmény épületei korukhoz képest jó műszaki állapotban vannak, valamennyi épületben rendelkeznek tornaszobával. Az intézmény felszereltsége átlagos, a bútorok cseréje folyamatos, de ig nem realizálható. Funkcionális helyiségekből van hiány, hiszen 2 csoporthoz hiányzik a külön öltöző, mosdó és WC (a mosdót két csoport használja, illetve folyosó egy részében történik az öltözködés ). Nélkülözik az elkülönítő szobát is. Az óvoda mindhárom telephelyén van melegítő konyha, melynek HACCP szerinti minősítése megtörtént. NAGYRÁBÉ A 2460 lélekszámú településen egy közös igazgatású közoktatási intézményben integrálták az óvodai és az általános iskolai szolgáltatásokat. Az intézmény neve: Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Az iskola és az óvoda épületei eredetileg e funkcióra épültek. Az általános iskola épületben, 2 telephellyel működik. Az óvodai intézményegység tagóvodája a bihardancsházi egy csoportos óvoda. A nagyrábéi és bihardancsházi önkormányzat a dancsházi gyerekek iskolázása miatt intézményfenntartó társulást tart fenn. Az óvoda főzőkonyhával rendelkezik, melynek HACCP szerinti minősítése folyamatban van. Tornaszoba, fedett terasz szolgálja a gyerekek mindennapos testmozgását. Az intézményegység felszereltsége jónak mondható, az udvari játékok fejlesztésére lenne szükség. A bútorzat cseréje pályázati források, alapítvány és a szülők segítségével folyamatos. Az óvoda épülete műszaki állapota miatt átfogó rekonstrukciókra szorul. Az iskola két telephelyen működik, az épületek kora 02550 év. Hiányoznak funkcionális helyiségek: nincs orvosi szoba, aula, szertárak, a könyvtárban nincs olvasóterem. A mindennapos testnevelés feltételei adottak: tornaterem, tornaszoba, játszótér, nagy udvar. Az iskola felszerelése az átlagosnál jobb, 5 tornateremben cserélhették ki a bútorzatot is. 7 számítógép konfiguráció, internetes elérhetőség, jogtiszta szoftverek szolgálják az informatika oktatást. A szakos ellátottság teljes, de az ellátatlan gyerekek és tanulók miatt hiányzik a logopédus és a gyógypedagógus szakember. A nevelőtestület sikeresen működteti az integrációs oktatás programját, mintegy száz tanuló bevonásával. Az intézményben működik a sárrétudvari Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozata, ahol zeneművészeti, táncművészeti és képző és iparművészeti oktatás folyik. Zenét 20, táncot 40, képző és iparművészetet 24 tanuló tanul Nagyrábén. Az iskolába és az óvodába is járnak az alapvető szakmai és jogi eligazodást segítő szakfolyóiratok. 20/77