Egészséges ló a szabadban vagy az ember által zárt burokban? Egyszer csak indult egy fehér ló. A rajta ülőnél íj volt. Koszorút adtak neki, s ő elindult győztesen, és hogy győzzön. ( Jelenések könyve, 6. rész ) Készítette: Konkoly Vivien Tímea Iskola: Bocskai István Református Oktatási Központ Dátum: 2015. május
A ló önteltség nélküli nemes jellem, irigység nélküli barátság, hiúság nélküli szépség. Szolgálatra kész, mégsem szolga. (Ronald Duncan) 1. Bevezetés Én azért választottam ezt a témát, mert mára már a lovak teljes részei lettek az életemnek. Mivel minden napomat köztük töltöm, immáron 14. éve, így sok mindent átéltem, és rengeteg információval, tapasztalattal gazdagodtam. Sajnos manapság a lovaglás elment a elitizmus irányába, de hiszem azt, hogy ez megállítható valamint visszafordítható. Nagyon sok ember nem társként hanem eszközként használja őket, így a fenn említett betegségek jeleit sem veszik időben észre. Ilyenkor az esetek jelentős százalékában már nem orvosolható a gond. Célom, hogy minden hozzám forduló nyitott embernek egy új barátot, társat és biztos menedéket tudjak adni, egy érzelmileg komplex patás személyében.
2. A lovak alkati felépítése Lovak rendszertani besorolása Ország: Törzs: Altörzs: Osztály: Alosztály: Alosztályág: Rend: Család: Állatok Gerinchúrosok Gerincesek Emlősök Elevenszülők Méhlepényesek Páratlanujjú patások Lófélék A lovak ősei 60 millió évvel ezelőtt kicsi, tömzsi, róka nagyságú, ötujjú állatok voltak, erdős, mocsaras területeken éltek. A törzsfejlődés során, alkalmazkodva a változó környezeti feltételekhez és a legelő életmódhoz, kialakultak a mai elegáns, gyors lovak. A ma élő lófélék (amelyek a zebrák, lovak, szamarak) a páratlanujjú patások rendjébe tartoznak. Legközelebbi rokonaik a tapírok és az orrszarvú félék. A lovat körülbelül 6000 évvel ezelőtt háziasították. A ló evolúciójában a legjelentősebb változás a láb átalakulása volt, az ujjak folyamatos visszafejlődésével. A ló páratlan ujjú patás,, csorda állat. Szerkezeti felépítését tekintve, izomzata fejlett, erős. A csoportosan élő lovak, szilárd rangsorban élnek. Mindegyik állatnak a rangelső alfa-állat alá kell rendelnie magát.
3. Sántaság A lova tulajdonságait jól ismerő lovas már első látásra felismeri a beteg állatot. A betegségek különféle, normálistól eltérő viselkedést, és a normál élettani alapértékektől való eltérést nevezzük a betegségek tüneteinek. Milyen tünetei lehetnek a sántaságnak? láb sérülés, melyből nagy mennyiségű élénkpiros vagy sötétebb vörös vér ürül a végtag meleg, lüktet a ló nem tudja terhelni valamelyik végtagját láz, levertség, megduzzat törés A sántaság a lovak egyik leggyakoribb betegsége. A mozgásszervi megbetegedés több okra is visszavezethető. Létezik fájdalom okozta, úgynevezett reflexes sántaság, bénulásos sántaság, valamint mechanikai sántaság. A sántaság oka a végtag bármely részén előfordulhat, így a vizsgálatok gyakran elég hosszadalmasak, mivel csak a teljes végtag átnézése után diagnosztizálható százalékosan az adott mozgásszervi megbetegedés. A sántasági vizsgálatok gyakran látható módszere a ló lábának injekciózása. Ilyenkor a végtag bizonyos részeit egyenként érzéstelenítik, majd megnézik, hogy a sántaság még mindig látható-e mozgás közben. Azon a próbán, amikor a sántaság először nem látható, biztosan lehet tudni, hogy a beteg területet érzéstelenítették utoljára. A másik gyakori próba a végtagok hajlítása. Ekkor az orvos hajlítva tartja a beteg végtagot, melynek során az ízületek és a szalagok erős igénybevételnek vannak kitéve. A hajlítás elengedése után a lónak rögtön el kell indulnia ügetésben. Amennyiben a sántaság a hajlítás hatására fokozódik, úgy biztosak lehetünk benne, hogy ízületek vagy szalagok megbetegedésével állunk szemben. Az állatorvos a vizsgálatok során megállapítja a sántaság fokát és típusát. A kezelés a diagnózisnak megfelelően történik. A sántaság számos fajtája gyógyítható, ha időben diagnosztizálják, és a ló kellő ideig pihenőt kap.
A patatályog elnevezésű betegség is erős sántasághoz vezet. Ilyenkor az állatorvos patakutató segítségével vizsgálja meg a ló talpát és diagnosztizálja a betegséget. Ez a betegség akkor jön elő, ha a patkószöget rossz helyre ütik, vagy a ló egy nagyobb kőre lép, illetve ha egy idegen test megszúrja a talpát. Ez nem más mint egy gennyes hólyag ami a talp alatt keletkezik. Kisebb műtéti beavatkozás(talp feltárása, és a genny kipucolása) és dunszt kötést követően, a sérülés súlyosságától mérten előírt pihenő után ez is nyomtalanul gyógyítható.
4. Kehesség A kehesség légzőszervi megbetegedésnek a gyűjtőfogalma. Legtöbbször idült légsejtes tüdőtágulat alakul ki. Legfontosabb jellemzője, hogy nem gyógyítható, maximum szinten tartható. Mivel a tüdő sérült, a gázcsere minősége is hanyatlik, így a ló terhelhetősége is csökkeni fog. Leggyakoribb, folyamatos tünete a köhögés. Egyik fő kiváltója a szennyezet, poros levegő. Az istállóban és városban tartott lovak 70 %-a, kehes lesz élete során. A betegség kialakulását követően, a lovat ki kell vonni a munkából. Ha kancáról van szó, és a betegsége nincs előrehaladva, akkor folyamatos inhaláció és vidéki, szabad helyre költöztetés után, tenyésztésre használható ha az orvos ezt engedélyezi. A kehesség kevés százalékban örökölhető, de az a ló amelyiknek mindkét szülője kehes volt, valószínű, a szabad tartás következtében is, középkorában (8-12 év) kehes lesz. Kehességre utaló jelek: pulzusszám megemelkedése kitágult orrlyukak, nehéz légzés, erőtlen köhögés megnyúlt nyak, lógatott fej fehér, sűrű orrváladék Betegség kezelése/ szinten tartása: inhalációs eszköz segítségével szteroiddal szteroid injekcióval folyamatos friss levegő biztosítása széna és takarmány folyamatos vizezésével nyálkaoldók és köptetők alkalmazásával valamint hörgőtágítók alkalmazásával lehetőségekhez mérten, pormentes környezet biztosításával
5. Kólika A lovak gyomra testtömegükhöz képest kicsi, űrtartalma 8-15 liter. A nyelőcső hegyes szögben kapcsolódik be a gyomorba, a gyomorszáj záróizma különösen erős. A gyomor még telt állapotában sem éri el a hasfalat, ezért az állat képtelen hányni. A lovak elhalálozásának vezető indoka a kólika. Ez más néven bélsárpangást jelent. Elsősorban az istállóban tartott lovakra nézve a legveszélyesebb. A betegséget emésztési zavarok okozzák, amit penészes széna, illetve más, nem megfelelő táplálék, túl gyors táplálékfelvétel, vagy egyéb ilyen körülmény válthat ki. A betegség hasi fájdalommal jár és különböző súlyosságú fajtái léteznek. ilyenkor sose hagyjuk a lovat hemperegni mert az bélcsavarodáshoz vezethet. Kólika sajátos tünetei: nem eszik, nem iszik folyamatosan a hasát nézi, puffad kapar, hempereg verejtékezik levert nem ürít bélsarat légzésszáma megemelkedik bélhangja megszűnik testhőmérséklete magas
A kólika enyhébb változatokban, infúziós kezelés, folyamatos mozgatás, beöntés és gyomormosás után kezelhető. Ha előrehaladt állapotban vesszük észre, vagy diagnosztizálható a bélcsavarodás akkor mindenképpen komoly műtétre kell sort keríteni, nagyon rövid idő alatt. Ebben a betegségben szenvedő lovaknak egyből orvosi segítségre van szükségük, és klinikára kell őket szállítani. A beavatkozást követő 2-3 napban, sajnos még nem biztos a lónak az életben maradása. A műtétek során a csavarodott bélszakaszt kivágják. A ló hosszú boksz fogságra és szigorú diétára van fogva a műtétet követő hónapokban. A gyógyulás 6-8 hónapig is eltarthat.
6. Összegzés: Kutatómunkám összegzéseként elmondhatom, hogy a magyar lótulajdonosok 40 %-a biztosít megfelelő környezetet lova számára. A fenn maradó 60% úgy gondolja, ha egy kicsi boxba van bezárva a ló, napfénytől, friss levegőtől, és friss takarmánytól elzárva akkor nem érheti baj. Sajnos a baj bekövetkeztével is kevés ember jön rá arra, hogy a helytelen életkörülmények a felelősek mindenért. Állatorvosokkal konzultálva szereztem még több tudást és ismeretet arról, hogyan is előzhetőek meg ezek a betegségek. Illetve melyek azok a korai stádiumok amelyekből a ló, még szövődmények nélkül gyógyítható. Megelőzés mely összefügg a lovak luxusigényeivel: friss takarmány, legelő szabadon áramló levegő friss ivóvíz nagy terület a mozgáshoz szakember jelenléte betegségek időben való észrevétele rendszeres etetés Elmondhatom továbbá, hogy a kutatómunkám egyértelműen bebizonyította azt a tényt, miszerint a lovaknak nem az ember által elképzelt luxus a fontos, hanem a természetes élőhelyük lehetőségünkhöz képest való maximális biztosítása.