80 éves amagyar bauxitbányászat DR. FAZEKAS JÁNOS okl. bányagépész mérnök, okl. gazdasági mérnök (Tapolca) Atíz évvel ezelõtti Bányásznapon, 1996-ban, amikor amagyar bauxitbányászat 70 éves mûködését ünnepeltük, nagyon sokan nem hittek abban, hogy megéri a80. évfordulót is. Most örömmel nyugtázhatjuk, hogy ahazai bauxitbányászat fennáll, hûen azokhoz az elõdeinkhez, akik 80 évvel ezelõtt megindították agánti külfejtést, nagy elszántsággal, hosszú távon tervezték ennek afontos ércnek atermelését, hasznosítását. Történeti áttekintés AzI.világháborúutánMagyarországelvesztettehagyományos bányászati régióit, Erdélyt és afelvidéket. Lázaskutatásindultmegazegészországterületénhasznosítható nyersanyag-elõfordulások feltárására, akorábban érdektelennek tartott, vagy fel nem ismert elõfordulásokfontossáváltak. Abauxitesetébenishasonlóvoltahelyzet;az1920-asévektõlsorrajelentettekbe zártkutatmányokat hozzáértõk és laikusok, vállalkozók éskalandorokegyaránt.ittcsakaszámottevõketemlítjük: 1920.január10-énBalásJenõbányamérnökagánti területre, 1920.április 17-énZalatnayStürmerJózsefés társa ahalimbától délrefekvõterületre, 1923-ban dr. Lázár Andor az Iszkaszentgyörgy-i területre, 1926-ban pedig az AJAGsvájci cég anyirád, Szõc, Halimba,Úrkút,Csékútterületére. Afelsoroltak valóban kutattak és termelési szándékukvolt,aminekköszönhetõen1926októberébenmegindulhatott az elsõ megrakott szerelvény ameleges-i bányábólkitermeltbauxittalgántról Bodajkra. (Agánti bauxitbányászatról eszámunkban külön cikkben emlékezünkmeg.) Ahazai kutatásokat, atermelés felfuttatását ösztönözteanémetháborúskészülõdés,hiszenabauxitelsõsorban németországi export keretében került értékesítésre illetve feldolgozásra. Amegnövekedett igény is közrejátszott abban, hogy 1939-ben a Magyar BauxitbányaRt.abányaüzemekfejlesztésévelegyidejûleg Tósokberénd község határában maajka kerülete 20 kt/év kapacitású timföldgyár és 10 t/év kapacitású alumíniumkohó építését kezdte meg. 1941-ben megindult az Almásfüzitõi Timföldgyár építése, és aháború végéreszinteteljesenelkészült. Ezzel egy idõben amák Rt. alumíniumkohót épített Tatabányán, 1942-ben Csepelen megindult acsepeliújalumíniumhengermû,ahazaielõállításúalumínium feldolgozására. AMagyar Bauxitbánya Rt. 1943- banmegindítottaaszékesfehérvárikönnyûfémmûvet. Mindez megteremtetteahazaibauxitbányászatbiztosította nyersanyagbázison az alumíniumipari vertikumlétrehozását,mûködtetését. AII.világháborúutánaPotsdamiEgyezményértelmébenMagyarországonmindennémettulajdonaSzovjetunióraszálltát,ígyaszovjet-magyarjóvátételkeretébenazalumíniumiparis.LétrehoztákaMagyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt.-t (MASZOBAL), ami az adott gazdasági, politikai környezetben ahazai államosított vállalatokhoz képest jelentõsen kedvezõbb körülmé- nyekettudottbiztosítani.1950februárjábanamaszo- BAL keretében, Balatonalmádi székhellyel megalakult abauxitkutatóexpedíció. 1952-benabauxitbányáktermelésemeghaladtaaz1 milliótonnát,deatermelésfelfutásával párhuzamosan fokozódtak amûvelési, szállítási és szervezési nehézségek. 1954végénmegszûntaMASZOBAL,aszovjetrészvények magyarállamitulajdonbakerültek.az átmenet közel sem volt zökkenõmentes. Problémát jelentett, hogyazaddigbizonyosértelembenkivételezetthelyzetben lévõ MASZOBAL vállalatoknak integrálódniuk kellett az állami ipar szerkezetébe. Aszovjet export kieséseértékesítésinehézségeketvont maga után.nehezítette ahelyzetet, hogy abauxitbányászatot, noha termelésének nagyobb részét ekkor már aföld alatti üzemek adták, nem tekintették azonos kategóriának a szén- és ércbányászattal. Az eszközök és berendezések korszerûtlenek és rossz mûszaki állapotúak voltak, a föld alatti termeléshez pedig nem állt rendelkezésre megfelelõszámúszakképzettmunkaerõ. 1958-ban akölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretein belül bauxitszállítási megállapodást kötöttekcsehszlovákia,lengyelország ésanémetdemokratikusköztársaság(ndk)timföldgyárairészére5 modulusú érc szállítására. Ez lehetõséget teremtett a gyengébb minõségû termelvény értékesítésére, ahazai timföldgyárakpedig jobbminõségûércetkaphattak. 1962-ben megkötötték amagyar-szovjet Timföld- AlumíniumEgyezményt,amihosszútávrameghatározta amagyar alumíniumipar lehetõségeit. Ez az egyezményanemmegfelelõ kommunikációhiányábanés az akkori propaganda eleve negatív megítélése miatt a közvéleménybenmint apolitikaikiszolgáltatottság ésa 4 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám
szovjetek katonai céljainak elõsegítését jelentõ szerzõdéskerültelkönyvelésre. Ezzel szembenazonbanahazai alumíniumiparnak és az egész nemzetgazdaságnak jelentõs lehetõséget nyújtott. Az egyezmény lényege, hogy avillamosenergia-igényes timföld kohósítását a Szovjetunióbanvégeztékbérmunkajelleggel.Akiszállított, hazai elõállítású timföld feldolgozásáért az orosz kohókbankinyertalumíniumegyrészévelfizetettamagyarfél KGSTparitáson. Ahazai timföldgyártás fénykorában elérte a880 kt/év termelést, ami jelentõs feladatot rótt a nyersanyagellátást biztosító hazai bauxitbányászatra. Jelentõs bányászati fejlesztések indultak meg illetve valósultakmegúgykincsesbánya,mintnyirád-halimbatérségébenaz egyezményteljesíthetõségeérdekében.atermelésvolumenea70-esévekvégéreilletvea80-asévekben elérte a3millió tonnát. Akülfejtéssel induló bauxitbányászatban anegyvenes évektõl egyre nagyobb szerepetjátszott amélymûvelés, de napjainkig is jelentõsa külfejtések aránya (1. ábra). 1. ábra: Magyarországbauxittermelése 1985-ben a nagyegyházi területen a Tatabányai Szénbányák is megkezdte abauxittermelést, és 1988-ig 756ezertonnaércettermeltki. 1986-banmárerõsenérezhetõvéváltazalumíniumipari recesszió, bár az éves termelés atatabányaival együttmeghaladtaa3milliótonnát,deazévköziigényingadozásokmegnehezítettékatervezéstésatermelésirányítást, ezáltal nagyobb jelentõséget kapott akönynyebben beindítható, ill. szüneteltethetõ külfejtések kompenzálószerepe. 1990-ben afejér megyei Bauxitbányák beolvadt a BakonyiBauxitbányaVállalatba.Akétvállalatösszevonását abauxitigény nagymérvû csökkenése, az évközi igénymódosulások rugalmasabb kiegyenlítése, az irányító apparátus létszámának csökkentése tette indokolttá. 1990. december 31-én lejárt amagyar-szovjet Timföld-Alumínium Egyezmény (1991-re ugyan még meghosszabbították, de jóval kisebb mennyiséggel). Az Egyezményáltalahazaitimföldgyárak ésezenkeresztül abauxitbányászat számára biztosított stabil piaci háttér ezzel megszûnt, és az adott világpiaci helyzetben nem volt lehetõség más területeken történõ jelentõs értékesítésre. A timföldgyári termelés csökkenése a bauxitigények drasztikus visszaesését vonta maga után. Abauxittermelés1991-benmáralighaladtamega2milliótonnát,1994-benpedig836kt-racsökkent,miközben afelhasználtanyagokésazenergiaáranövekedett. Ezt az idõszakot atúlélésért való küzdelem jellemezte,mindenterületenaköltségekcsökkentése(szervezési intézkedések, létszámcsökkentés, anyagtakarékosság, beruházások leállítása, karbantartási munkák minimalizálása,feleslegesséválteszközökértékesítése) lettalegfõbbcél. Afellendülést az iparág 1996-ban bekövetkezõ privatizációja hozta meg, melynek következtében elõbb 900ezer,majd1milliótonnáranõttatermelésiésértékesítési lehetõség. Akapacitás szinten tartása érdekébenújmélymûvelésûbányaberuházásárakerültsorfenyõfõ II/1 néven. Abánya 1998-ban kezdte meg atermelést. 2002-benaMOTIMRt.leállította abauxit-feldolgozást, ennek következtében jelentõsen lecsökkent a hazai bauxitigény. Az ajkai timföldgyár fajlagos költségeinek csökkentésére ahazainál jobb minõségû bauxit importja kezdõdött meg Boszniából,Jajcekörnyékérõl. A2003.évi hazai bauxittermelés már csak 600 ezer tonna volt, de a korábban mûvelt nagy kapacitású bányák kimerülése miatt új beruházásokat kellett eszközölni. Halimba III. pótlására 2001-ben indult aközel 2millió tonna ércvagyonnal rendelkezõ Halimba II. DNybánya beruházása. Fenyõfõ pótlására pedig Bakonyoszloptérségébennyílnakkisebbmélymûvelésesbányák. Kissérészletesebbenszólnékamagyarbauxitbányászat eredményes mûködését sok más mellett elõsegítõnégyfontosterületmunkájáról.ezek:aföldtanikutatás,avízvédelem,amûszakifejlesztésésazinfrastrukturális fejlesztések, mely utóbbi fõ célja akiemelkedõ színvonalúszakemberellátottságbiztosításavolt. Bauxitkutatás Abauxitbányászatkezdeténkézifúrásokkal,kutatóaknákkaléskutatóárkokkalfolytakutatás.1950-igcsak abányavállalatok vagy egymással versengõ vállalkozók kutattak. Szisztematikus, hosszú távra tervezõ kutatómunkacsak1950után,abauxitkutatóexpedícióilletve abauxitkutatóvállalatmûködtetésévelvalósultmeg. Anövekvõ hazaibauxitfeldolgozás és export menynyiségének biztosítása érdekében az egyezményaláírását követõen jelentõsen megnövekedett amélyfúrásos kutatás mennyisége, és 1976 végére az ismert földtani készletarohamosannövekvõkitermelésellenéreelérte a130milliótonnát. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 5
Alegjelentõsebbtalálatok: BitóII(1962), anyirádi telepcsoportok, Csordakút (1966), Csabpuszta (1967), Bakonyoszlop (1968), Iharkút (1974) és Nagyegyházán akõszén alatti bauxittelepek. 1960 és 1990 között több mint 3000 km bauxitkutató fúrás mélyült, és közel 170 milliótonnaföldtaniércvagyonnalgyarapodottamegismert bauxitkészlet (2. ábra). A kutatások elõkészítésébenegyrenagyobb szerepetkapottageofizika, azértékelésbenazanyagvizsgálat. Egyrejelentõsebblettavízföldtanikutatás,amegfigyelõ hálózat bõvítése, mivel ebben az idõben vált kritikussá abányavíz-védelem mind gazdaságossági,mind akörnyezetihatásokszempontjából.abauxitkutatással egyidejûleg karsztvízszint észlelõ hálózat is létesült. Az 2.ábra: Bauxitkutatás1950-2006 alumíniumipar a Dunántúli Középhegység területén 500-nál több megfigyelõpontot létesített, és rendszeres nívóészleléssel biztosította abányabiztonsághoz és a vízelvonási károk bekövetkezésének elõrejelzéséhez szükségesadatokat. Avégrehajtott fejlesztések fizikai eredményei mellett abauxitkutató Vállalatnál ahazai szilárdásványkutatás területén mind mûszaki és technológiaiszínvonalát, mind szakember ellátottságát tekintve alegkorszerûbbföldtanikutatásikapacitásjöttlétre. 1991után agazdaságiátalakulásésazalumíniumipar nehéz helyzetekövetkeztében akutatásmértéke addigsohanemtapasztaltmélypontrazuhant.1995-ben abauxitkutatóvállalatutódja, ageoprospektkft.felszámolásrakerült;az eszközökés alétszámegyrészea Bauxitbányáhozkerült,afennmaradóeszközökprivatizálásávalújvállalkozásalakult. 1995-2003 között a bauxitkutatás a Bakonyi BauxitbányaKft.-n belül folyt. Újrakutatásbavonták a Gerecsetérségét10-15kmkutatófúrásmélyítésével,ill. eredményes pótkutatást végeztek aszõc és Nyirád térségében korábban felhagyott bányaterületeken, valamintfenyõfõii.éshalimbaii.dnyterületén. 2004-tõl az iparág további reorganizációja során a kutatócsoport kiszervezésre került, és önálló társaságkéntmûködiktovább. Aktív vízvédelem ADunántúli-középhegység fõ tömegét alkotó karbonátos kõzetek üreg-, illetve repedésrendszerében tárolódó csapadék-utánpótlódású, jól-rosszul összefüggõ vízrendszer egy hidraulikai rendszert alkot. Ennek természetes állapotában az utánpótlódó vízmennyiség egyensúlyban volt aforrások formájában eltávozó vízhozammal.abányászatmegjelenésével ésavízigények (ivó- és ipari víz) növekedésével fokozatosan nõtt a mesterséges vízkivétel, megbomlott akarsztvíz-háztartásegyensúlya,megkezdõdöttanyugalmikarsztvízszint regionális süllyedése. 1985-ben aszén- és bauxitbányászat összes vízemelése meghaladta a620 m 3 /pértéket, melybõlabauxitbányászat310m 3 /p-celrészesült. 1926ótaközel110milliótonnabauxitottermeltek ki abányákból, és ennek mintegy 60%-át csak nagy mennyiségû karsztvízemelés védelmében lehetettafelszínrehozni.egytonnabauxitbiztonságoskitermeléséhezszükségesvízemelésnyirádtérségében 180 m 3,Kincsesbánya térségében 58 m 3, Halimbán 7m 3 volt,avízveszélyes bányászatteljes idõtartamáravetítve. Abauxitbányászat anyirádi és az iszkaszentgyörgyi medence területén alkalmazott ún. aktív vízvédelmi rendszert Kincsesbányán csapoló-vágatokkal, Nyirádon vízemelõ-kutakkal. Mindegyik önállóaniskiemelkedõmûszakimegoldásvolt. Akarsztvízszintsüllyesztésekörnyezetikárokat isokozott,melyetsohanemvitatottabauxitbányászat,ésjelentõsösszegeketfordítottenyhítésükre. Akárok közül alegnagyobb vitát ahévízi-tóforráshozamánakjelentõs csökkenéseokozta.ezzelakérdésselkapcsolatbanszámosközleményjelentmegkorábbanis,ésatörténetösszefoglalásátjelen számunkbanisközreadjukkülöncikkben.mintismeretes, avitában nem aszakértõk döntöttek, ajelentõs és egyre erõsödõ politikai nyomás hatására 1989. április 20-ánanyirádibányákbauxittermelésének1990.június 30-áigtörténõmegszüntetésétrendelteelaMinisztertanács. Ez adöntés Nyirád térségében mintegy 7,5 millió tonna bauxit kitermelésének lehetõségétõl fosztotta meg az iparágat. Hasonló okok miatt nem került sor a nagyegyházi bánya megnyitására, amely további 15-16 millió tonna bauxitvagyon elvesztését jelentette. Ez a két tétel összesen ahazai ipari vagyon közel negyedrészéttetteki. Mûszaki fejlesztés Amagyarbauxitbányászatazelteltnyolcvanévalatt a kubikolástól ateljesgépesítettségigésamagasszintûautomatizálásigjutottel. Akétháborúközöttabauxitbányászatotkülfejtéses termelés jellemezte. Alapát-csákány technikát rövidesen agõz- illetve dízel üzemû bagerek váltották fel és váltakuralkodóvá.aszállítástkézicsillézésselilletvelóvontatással végezték, de rövidesen itt is megjelentek a gõzésdízel bányamozdonyok. 6 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám
Amélymûvelés termelés szintén kézi szerszámokkal,lószállítássalindultanegyvenesévekben. A második világháborút követõen a szénbányák mind technikai,mind technológiaifejlettség szempontjából messze megelõzték abauxitbányászatot, ezért elsõsorban aszénbányászatban bevált módszerek és berendezések alkalmazásával próbálkoztunk, és minden területen egyszerre kívántunk eredményt elérni. Az eltérõgeológiaiadottságokésabauxitsajátosfizikaitulajdonságai miatt azonban aszénbányászatban alkalmazotttechnológiátéseszközöketnemlehetettegyazegyben adaptálni, abauxitbányászatnak új utakat kellett keresni. Akísérletek eredményeként Iszkaszentgyörgyön a szkréperszállítás és -rakodás, Nyirádon és Halimbán a sínhez kötöttfejfelettikanalasrakodógépeknyertekalkalmazást.ajövesztésterületénáltalánossáváltafúrásrobbantásos technika, mûvelési módként kamra-, pillérvagypásztafejtéstalkalmaztak. ABauxitkutató Expedíció által végzett szisztematikuskutatáseredményekéntanyiráditérségbenmintegy 100 kisebb-nagyobb lencse vált ismertté, melyek ércvagyona10-1000ktközöttváltozott.horizontálisésvertikális szétszórtságuk miatt egyenkéntifeltárásuk, mûvelésük idõ-, munka- és költségigényes lett volna, ezért többlencsekoncentrálttermelésbevonásáttaláltákgazdaságosnak. 1965-tõl az Egyezmény miatt elõtérbe került a teljesítménynövelése, afizikai munka csökkentése. Jelentõsgépesítésiprogramindultmeg. Kísérletek indultakafrontfejtésigépekésberendezésekalkalmazására, abiztosítás korszerûsítésére, arakodás-szállítás gépesítésére.afrontfejtésikísérleteknemjártakeredménnyel abauxitspeciáliskõzetfizikaitulajdonságaiéstelepülési viszonyaimiatt.akamrafejtésekben1966-tólkezdtekel foglalkozniaszintomlasztásosfejtéssel,amiacavo310- es távirányításos, gumikerekes, sûrítettlevegõs, rakodószállítógépek(lhd)bevezetésével1969-benváltáltalánossámindkétterületen. Amûvelésimélységnövekedésévelszükségessévált abiztosító szerkezetek korszerûsítése is, akorábbi fabiztosítást felváltották az acéltámok és acélsüvegek. A hidraulikus támok (Thyssen és HBT), alumíniumsüvegek és asüvegkapcsolásra kifejlesztett SZEK hidak lehetõvétettékafejtésikamrákméreténeknövelését. Aszûk keresztmetszetet ismét amunkahelyi szállítás jelentette, így kerültek alkalmazásra agumikerekes diesel-hidraulikus rakodó-szállítógépek (JOY TLF-4, GHH LF-4), melyek kapacitása közel háromszor nagyobbacavo-310-énál (fényképek). Agépek távirányítással való felszerelését abánya szakembereivégeztékel.anagytermelékenységûszintomlasztásoskamrafejtésáltalánossáválásaésazönjáró LHD technika alkalmazása kötelezõvé tette agumiszalag szállítást egészen akülszínig. Így anyolcvanas évek bányanyitásainál amélységtõl függetlenül általánossáváltamezõbeliéslejtõsaknaiszalagszállítás. Aszemély- és segédanyag szállítás is átalakításra szorult, miután acsilleszállítás megszûnt. AMulticar Cavo310rakodógépfejtésben(vezetékestávirányítás) GHHrakodógépfejtésben(rádióstávirányítás) Bakonybányaautóésoldalvillástargonca aföldalattiaknarakodón AknakiszolgálásTZKkistraktorral Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 7
kisteherautók átalakításával lehetõvé vált abányabeli alkalmazásuk,ésezképezteazalapjátaszemély-éssegédanyag-szállítás gépesítésének, melynek keretében jelentõs újításokkal tették teljessé arendszert (aknarakodó gépesítése, motorkerékpár bányabeli alkalmazása, Bakony teherautókifejlesztésestb.). Ajelentõsmûszakifejlesztésekeredménye, hogyaz egyfõrejutóbauxittermelés amagyarbauxitbányászatbanmeghaladjaaz1000t/fõ/évértéket. Infrastrukturális fejlesztések Abányászatahol megtelepül, mûködni kezd, jelentõs fejlesztéseket valósít meg mind a települési infrastrukturális, mind humánpolitikai vonatkozásban. Így volt ez abauxitbányászat esetében is, amit már a kezdetekben is jól szemléltetnek agántibánya nyitását követõépítkezések,fejlesztések (lásdott). Aháborúbefejezéseésakárokhelyreállításautána termelés megindulásával ismét munkaerõgondok jelentkeztek.alétszámbiztosításalakásokésszociálislétesítményeképítésétköveteltemegmindtapolca,mind Kincsesbánya környékén. Az ún. állami nagyberuházások költségvetésének 10%-át ilyen célú beruházásokra kellettfordítani.ígyépültmegéslettönállóközségkincsesbánya,ésfejlõdöttújból várossátapolca, ahol több mint1500lakásépült, többekközöttazy-házak. Adolgozók szakmai felkészültségének növelése érdekében Tapolcán megépültaz ún. Munkásmûvelõdési és Továbbképzõ Központ, ahol könyvtár és elõadótermeksegítettékaszintefolyamatosanszervezetttovábbképzõ tanfolyamokat, vállalati és iparági tanácskozásokat.aközpontbanszámosszakmaikonferenciátisrendeztek, de mindezek mellett kulturális eseményekre (színházielõadások,hangversenyek)issorkerült. AzYházakTapolcán Abauxitbányászat 50 éves fennállása alkalmából megnyitottákagántibányászatimúzeumot,melymagába foglalja abagolyhegyi és ameleges külfejtéseket és mintegy 45 méter hosszú föld alatti bányatérséget, a fennmaradt relikviákkal. 1981-ben Tapolcán is kialakításrakerült abányászatigyûjtemény, mely arégizárda épületébenmûködött,annak1991.évireprivatizálásáig. Összefoglalás Összefoglalvakijelenthetõ,hogyamagyarbauxitbányászat mindig avilág bauxitbányászatának élvonalába tartozott, annak ellenére, hogy az itt fellelhetõ bauxit kutatása és bányászata, települési helyzete, minõségi változékonyságaésvízveszélyességemiatttalánalegbonyolultabbvoltavilágon. Ezért is elismerésreméltómindazok munkája,akik az elmúlt nyolcvan évben az iparág eredményes mûködéseésfennmaradásaérdekébendolgoztak. AgántiBalásJenõBauxitbányászatiMúzeum Atapolcaibauxitbányászatigyûjtemény DR. FAZEKAS JÁNOS 1969-ben végzett amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán bányagépész mérnökként. ABakonyi Bauxitbányánál kezdett dolgozni, üzemmérnök, üzemi gépészeti vezetõ, majd mûszaki-gazdasági tanácsadó beosztásokban, kiemelten foglalkozott atechnológiai fejlesztésekkel elsõsorban az LHD gépek alkalmazásával.1981-benmérnök-közgazdászioklevelet,1985-benegyetemidoktoricímetszerzett.1983-tól2002-igavállalat vezérigazgatójakéntirányítottaatársaságot,ahazaibauxitbányászatszervezetikorszerûsítését,átalakítását,magánosítását. 2002-2005-ig amal Rt. bauxitstratégiai igazgatójaként az import bauxitellátás megteremtésén dolgozott, 2005-2006-ban nyugdíjba vonulásáig abakonyibauxitbányakft.ügyvezetõjevolt. Több szakmai szervezetben végzettés végez munkát (MTABányászati Tudományos Bizottsága, Veszprém megyeiakadémiaibizottság,iparkamarastb.),egy-egyciklusonátazombke,ill.abányászatiszakosztályelnökitisztéttöltöttebe. 8 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám