b e s z á l l ó k á r t ya Cívisek és hajdúk / 8 Hortobágy a világ öröksége / 12 Debrecen a kultúra városa / 17 Gyógyító vizek / 20

> Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke b e s z á l l ó k á r t ya Cívisek és hajdúk / 8 Hortobágy a világ öröksége / 12 Debrecen a kultúra városa / 17 Gyógyító vizek / 20 A múlt nyomában / 22 A régió követei / 26 Programajánló / 29

B e s z á l l ó k á r t ya Cívisek és hajdúk Debrecenbe kéne menni, mondja az ismert nóta, de az utazás oka nem túl meggyőző ha éppen pulykakakast kéne venni, azt manapság alighanem egyszerűbben is megtehetjük. Ám a pulykakakasnál meggyőzőbb érvek egész sorát kínálja ez a vidék: megújult gyógyfürdőket, Világörökség rangú természeti értékeket, évszázadok óta őrzött, és tovább élő hagyományokat és ezek által egyedivé lett élményeket. > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke Debrecen a kálvinista Róma, a cívisváros, a szabadság őrvárosa, a Hajdúság fővárosa, a maradandóság városa ha egy város az idők folyamán képes volt enynyi minősítő és azonosító jelzőt magáról a köztudatba vésni, biztosan érdemes az utazó figyelmére. És ne feledjük a debreceni jelképként számon tartott főnixmadár üzenetét se: a pusztító tűzvészek után mindig újjáéledni képes város legújabb kori újjászületésének évtizedeit éli. Miközben épületek, terek, könyvtárak és múzeumi gyűjtemények őrzik az évszázados hagyományokat, a máig ható szellemi örökséget, Debrecen jelene is mind nagyobb figyelmet érdemel. Aki ma

látogat a városba, örömmel tapasztalhatja: egy olyan európai városban jár, amely egyre komfortosabb környezetet nyújt saját lakóinak, de egyúttal figyelmet szentel az ide érkező vendégek kiszolgálásának is. Ma már nemcsak a Nagytemplom (>> 52. o.), a Református Kollégium (>> 58. o.) és a Déri Múzeum (>> 64. o.) klasszikus értékei jelentenek kihagyhatatlan látnivalókat. Érdemes ide jönni az élményfürdővel bővült és megújult gyógy- és strandfürdő (>> 150. o.) frissítő szolgáltatásaiért, egyegy országos vagy akár nemzetközi hírű rendezvény kedvéért, a tavasztól őszig egymást érő programokat és mediterrán hangulatú kávézóteraszokat kínáló főutcai cívis korzóért és egyáltalán: a debreceni hangulatokért. Debrecen a szabadság őrvárosa A vidék központja vitathatatlanul a Tiszántúl fővárosa, Debrecen, de távolról sem csak az egyetlen helyszín, ahol érdemes Cívisek Az autonómiáért folytatott évszázados küzdelem a magyarságon belül önálló etnikummá gyúrta a debrecenieket. A parasztpolgárok elnevezése, a cívis a polgár jelentésű latin szóból származik. A cívisvilág egyedisége többek között abból fakadt, hogy a városi telekkel bíró pógároknak a távolabb eső szántókon és legelőkön századokig nem volt önálló birtoka, azt időről időre újrasorsolták a közösből. Ezen város inkább szántóvetők lakóhelye, mint mesterembereké vagy művészeké efféle volt a vélekedés a XIX. század végén, és valóban: a modern értelemben vett polgárság vékonyka rétegét a reformkortól nem a törzsökös cívisek alkották. Utazók ezt a jellegzetesen debreceni fajt így írták le: nyelvük és vallásuk azonos, életvitelüket az évszázadok viharai gyakorlatiassá, jellemüket nyakassá, a kálvini reformáció tanai pedig szigorúan erkölcsössé és komorrá tették. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

B e s z á l l ó k á r t ya A Déri Múzeum a múzeumok éjszakáján a belváros sokszínű programmal várja az utazót 10 időznie az utazónak. Alig húsz kilométerre innen Hajdúszoboszló kínálja mindazt, amit csak elvárhatunk egy fürdővárostól Tájoló Ki gondolná, hogy a puszta környéke valójában igen változatos vidék? Debrecen két nagy táj határán fekszik: nyugat felől a Hajdúsági löszhát, keletről a Nyírségi homokhát öleli (ennek a városhoz közeli része az Erdőspuszta). A hajdúságon nyugat felé átvágva a Tiszáig tartó Hortobágy pusztái nyújtózkodnak. Délnyugat felé Püspökladány már a Nagy-Sárréten található, Berettyóújfalu pedig a mai Magyarország területére eső Biharban van. > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke (>> 144. o.) s aki oda látogat, az maga is megbizonyosodhat arról, hogyan lehet ötvözni a legkorszerűbb gyógyászati szolgáltatások gazdag kínálatát a családi pihenés minden kellékét felvonultató attrakciókkal. És egykor Debrecen birtoka volt a hortobágyi puszta (>> 12. o.), az 1973-ban, Magyarországon elsőként létrehozott nemzeti park, amelyet ma már a világörökségek között is számon tarthatunk. Nem a közhelyes csikós-gulyás romantika hamis megidézését látja ott az utazó hanem a bemutatóhelyek (>> 118. o.) és tanösvények (>> 132. o.) segítségével, az értő kalauzolás révén laikusként is megismerheti a szó szoros értelmében vett páratlan természeti értékeket, a pusztai életmód hagyományait, nem utolsó sorban pedig mai életét: a bio-

C í v i s e k és ha j d ú k Látványosság a hortobágyi bikavásár gazdálkodás lehetőségeit, a lótartás formáit, a pusztai ételspecialitások ízeit. Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy ezernyi élmény, látnivaló, amely várja a klasszikus utazókat, akiket a történelmi, építészeti és kulturális emlékek vonzanak, várja azokat, akik csöndes kikapcsolódásra, pihentető üdülésre, testi-lelki felfrissülésre vágynak, de bátran útnak indulhatnak az ökoturizmus hívei vagy éppen azok, akik hosszú gyalogos vagy kerékpártúrákban, esetleg kiváló horgászhelyek nyugalmában lelik örömüket. És ha már útnak indultak, kiránduljanak a Bocskai-kultuszt őrző hajdúvárosokba (>> 168. o.) is, tegyenek egy túrát Nádudvarra, a híres fekete kerámia (>> 158. o.) hazájába, vagy látogassák meg Álmosdon Kölcsey Ferenc házát (>> 166. o.), Bakonszegen Bessenyei György egykori kúriáját (>> 164. o.), Nagykerekiben a Bocskaivárat (>> 166. o.). És mire bejárják ezt a vidéket, maguk is rájönnek: a régi nóta a mai utazó számára így szól: Debrecenbe és a környékére kéne menni Hajdúk Az eredetileg közép-tiszántúli néprajzi csoport neve a foglalkozásra utal: a XVI. században a hajdúk (hajtók) kísérték és védték Magyarország fontos kiviteli cikkét, az osztrák, bajor és észak-itáliai városok piacaira lábon hajtott szarvasmarhát. A marhaexport a zűrzavaros török időkben lehanyatlott, és a munkanélkülivé vált hajdúk zsoldos katonai szolgálatot vállaltak a királyi várakban, az erdélyi fejedelmeknél, földesúri magánhadseregekben két megbízás között pedig válogatás nélkül sarcolták-pusztították a lakosságot. Sajátos katonai szervezetük volt, portyázva, lesvetéssel harcoltak. Miután Bocskai István (>> 26. o.) zsoldjába fogadta őket, szabadságharcában fontos katonai szerepet játszottak. A fejedelem hálából letelepítette (>> 23. o.) őket, kiváltságot adott nekik, és ezzel meg is szelídítette a szilaj katonanépséget. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 11

B e s z á l l ó k á r t ya Hortobágy A világ öröksége A végletek világa. Fölsejlik eleink kapcsolata a csodálatos, de a megélhetéshez szükséges javakat szűken mérő természettel. A pásztorok évszázadok tárgyi és szellemi hagyatékát őrizték meg. A Hortobágyot 1974-ben nemzeti parkká nyilvánították (a hazai parkok sorában elsőként), ma 82 ezer hektár áll oltalom alatt. A puszta 1999 óta a Világörökség része. A Hortobágy a Közép-Tiszavidék legsíkabb kistája. Nyugat felől a Tisza, délről a Nagykunság, keleten a Hajdúsági löszhát határolják. Felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Ha magasról szemlélnénk a Hortobágyot, óriási színes szőnyeget látnánk. Észak-déli irányban a Hortobágy folyó szeli ketté a tarkaság, a színek egymásba fonódása a három hortobágyi élőhelytípus, a szikes puszták, a mocsarak és az erdők szoros kapcsolatáról árulkodik. 12 > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke

H o r t o b á g y a vil á g örök s é g e A távcsövet ne hagyjuk otthon! a Hortobágy változatos madárvilága lenyűgöző A puszta élővilágával való ismerkedést a vízi-mocsári élőhelyekkel kell kezdeni, hiszen a víz mindig döntő szerepet játszott a felszín alakításában, a szikesedési folyamatokban, és meghatározója a száraz puszta életének is. Hajdani árvizekre emlékeztetnek a Tisza-holtágak, a Hortobágy folyó, a Kunkápolnási mocsár és az Egyek-pusztakócsi mocsarak (>> 135. o.). A természet visszafoglalta a duzzasztással létrejött Tisza-tavat és a Hortobágy-halastavat (>> 134. o.) is, amelyeknek nagy jelentősége volt a Tisza szabályozása után kiszáradó mocsárvilág életközösségeinek megmentésében. A mocsarak nyílt víztükrét nyáron úszó virágmező borítja: a tündérfátyol sárga szőnyege tele van tűzdelve a tündérrózsa fehér virágaival, él itt sulyom, kolokán, www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország süllőhínár és a sárga virágával felszínre emelkedő rovarfogó rence. A jól átmelegedő, dús növényzetű, sekély vízben réti csík, compó, az igen szívós természetű kárász és vad- vagy nyurgaponty tenyészik. A kétéltűek közül egyik legkisebb békánk, a vöröshasú unka a leggyakoribb. Legnyüzsgőbb, leglátványosabb a madarak élete eddig több mint 340 madárfaj előfordulását sikerült bizonyítani a Hortobágyon. Pusztai látványosság a madárvonulás: Európa egyik legnagyobb madárszállóján tavasszal és ősszel darvak, vadludak és parti madarak hatalmas csapatai vonulnak át. A Hortobágy Közép-Európa egyik legnagyobb vízimadár élőhelye is, amelynek megfigyelésére a Hortobágy-halastó tanösvény (>> 134. o.) madárlesei a legalkalmasabbak. A gyakori 13

B e s z á l l ó k á r t ya A puszta és az ember Ember alkotta a puszta legszembeötlőbb felszíni formáit: a nomád pásztornépek halomsírjai, őrhalmai lehettek a kurgánok vagy kunhalmok (>> 22. o.). Tízezer években mérhető a puszta történelme, hiszen a kőkorszak elejétől lakott már a táj. Az Árpád-kor tizenkét templomos faluja a tatár és a török időkben elpusztult, emléküket például Papegyháza, Zám, Derzs, Máta neve őrzi. A XIX. században a folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása, a kisebb erdőfoltok kiirtása és a külterjes állattartás hozzájárultak a rövidfüvű szikes legelők kialakulásához. A csárdák, pásztortanyák, hodályok, gémeskutak a puszta örökös változásának bizonyítékai. A Hortobágy hasznosításának legtöbb kárt okozó időszaka az 1950-es évekre esik. A természet leigázása, a gyapot, rizs és gumipitypang termelése, a fölösleges öntözőrendszerek kiépítése óriási tájsebeket hagyott maga után. A 70-es években a juh, azután a liba volt az üzlet a nyugati exportból származó deviza erősebben nyomott a latba, mint a természetvédelmi törvény. A 90-es évek első felében a természetvédelem erősödése új helyzetet teremtett. Előtérbe került az őshonos háziállatok, elsőrendűen a szürke marha, továbbá a fehér és a fekete pödrött szarvú racka, valamint a kipusztulás által fenyegetett bivaly állományának megmentése, gyarapítása, és a külterjes gazdálkodás gyakorlása. A puszta védelmének ugyanis ez az egyik legfontosabb záloga. A pusztát keresztülszelő magasfeszültségű vezetékek a földbe kerültek. Az évezredeken át élő, működő földhasználati formák a biológiai sokféleség őrzőivé váltak ennek egyediségét ismerte el az UNESCO 1999-ben, amikor kulturális táj kategóriában a Világörökség részévé nyilvánította a Hortobágyot. 14 > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke

H o r t o b á g y a vil á g örök s é g e Ritka madár: a szürke gém nagylilik, tőkés réce, csörgő réce, vörösnyakú lúd, énekes hattyú és a kishattyú mellett olyan ritkaságok is élnek itt, mint az egész világon megritkult kislilik. Legfeltűnőbbek, leghangosabbak a telepesen fészkelő dankasirályok és a szerkők. A mocsarak mélyebb nyílt vizein növényekből építik tutaj-fészkeiket a vöcskök. Fészkel erre a bakcsó, a vörösgém, ritkábban a szürke gém, szépen gyarapszik a kócsagállomány is. A nádasok sűrűjében rejtetten él a bölömbika és az apró termetű törpegém. A mocsarakat elhagyva a száraz puszta felé az átmenetet a nedves rétvilág jelenti. Leggyakoribb növényei a hernyópázsit, fehér tippan, ecsetpázsit, vesszős füzény és a sziki lórom. E kiterjedt, változatos felépítésű világ híres fészkelője a törpe vízicsibe és a csíkosfejű nádiposzáta. Mindkettő európai ritkaság! www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország A rétvilág szinte észrevétlenül kapcsolódik a szikes pusztákhoz. A Hortobágy legismertebb arcát, a rövidfüvű, kopár legelőt a szálkahalmi tanösvényt (>> 133. o.) járva, és a Mátáról (>> 128. o.) induló szekértúra során ismerhetjük meg. Ezeknek a gyepeknek sajátos színváltozása minden évszaknak különleges hangulatot kölcsönöz. A hóolvadás után gyorsan kizöldülő puszta a veresnadrág csenkesz virágzásakor rőtvörös színt ölt, amelyet később a perzselő nyári nap aranysárgára éget. Az őszi esők a nyár végére elszáradt, megbarnult pusztát ismét zöld színnel élénkítik. A növényzet közül mindenütt fehéren villannak ki a kopár vakszikes foltok. Havas telek, esős tavaszok után a pusztát a víz uralja. Azokon a területeken, ahol ilyenkor vízi élőlények, apró rákok, rovarok után kutatnak a parti madarak cankók, godák, partfutók milliói, ott egy-két hónappal később Tündérfátyol 15

B e s z á l l ó k á r t ya 16 a szürke gulya vagy a rackanyáj legel. A száraz puszta állatvilágának szereplői a sáska, a túzok, a hermelin, a menyét és a szigorú védelem alatt álló molnárgörény. A szikesek legismertebb madarai: a bíbic és a pacsirta, a téli kenderike ezres csapatai mellett rendszeresen megjelenik a hósármány, a sarkantyús sármány és a havasi fülespacsirta. A nyüzsgő madárseregeket gyors röptű ragadozók törpesólymok követik. Külön kell szólni a pusztai erdőkről! A Tisza-ártéri erdők képe hasonlíthat legjobban a valamikor vízjárta Hortobágy erdeihez. Az ártéri erdők hatalmas vegyes gémtelepeinek lakói mellett e vidék legrejtettebb zugainak ritka fészkelője a fekete gólya. A Tisza vonalát követve és a puszta szélén ártéri fűzes és nyárfás ligeterdők, keményfa-ligetek és sziki tölgyesek díszlenek. Leghíresebb közülük az újszentmargitai Tilalmas-erdő és az Ohati tölgyes, amelyet a kékvércsék erdejének is neveznek. A hatalmas tölgyek között virágos > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke Megmentett faj: a bivaly sziki erdőssztyepp rétek húzódnak. Az erdőtípus jellegzetes lágyszárú növényei a csillagvirág, a magyar zergevirág, az odvas keltike, a réti és aranyfürt őszirózsa. Az erdőkben jelentős kékvércse-kolóniák alakulnak ki az elhagyott varjúfészkekben, és itt költ a szalakóta, a banka, az emlősök közül pedig a borz és a vadmacska élőhelye ez. A századfordulón még fátlan pusztát az 1930-as évektől kezdték fásítani, de a ma is megtalálható telepített erdők, fasorok többségét az 50-es években ültették. Sajátos telepített erdők a kerekerdők és az ún. szárnyékerdők, amelyek a háziállatokat védik az időjárás viszontagságai ellen. Ezt is jó tudni! > > A délibáb légköri fényjelenség. Azon az egyszerű fizikai jelenségen alapszik, hogy a különböző hőmérsékletű légrétegek határán a fény visszaverődhet, megtörhet. A legszebb délibábok nyáron alakulnak ki. Amikor az eltérő sűrűségű légrétegek éles határral válnak el, és a réteghatár viszonylag magasan van, akkor igen távoli tárgyak képe jelenhet meg az égen. A szik olyan talajok gyűjtőneve, amelyekben az oldható sók, elsősorban a nátriumsók felhalmozódnak. A Hortobágyon a nátriumsókban gazdag öntéstalaj, az időszakos vízborítás és kiszáradás (aszály) együttesen okozták a szolonyec szikes talajok kialakulását. A pásztorok a repedezett, oszlopos szerkezetű talaj oszlopait nevezik sziknek. A puszta szikes talaja aszályos időben beton keménységű, esős időben viszont folyóssá, járhatatlanná válik.

D e b r e c e n a kult ú r a vá r o s a Debrecen a kultúra városa Iskola- és múzeumváros is Debrecen, ahol évszázadok hagyománya sűrűsödik össze a jelenben. Az irodalmi, színházi, zenei, és az utóbbi időkben már a képzőművészeti kínálat is egyre gazdagabb és nemcsak rendezvényekben, hanem terekben is. Tavasztól őszig egymást érik a fesztiválok. Ha Debrecen kultúrával átitatott történetét dióhéjban akarjuk megismerni, álljunk meg a főtéri Kossuth-szobor előtt, és tanulmányozzuk a város ott heverő azaz a díszburkolatba mozaikból beépített címerét. Fő alakja a jobb lábával zászlót tartó Isten báránya. Az aranyrúdon függő zászló a debreceni helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelképezi, és utal a könyves város kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum a túlélést, a hamvaiból újjászülető főnixmadár a megújulást, a Nap pedig a halhatatlanságot és az erőt szimbolizálja. A város zászlós-bárányos címerét használja a magyarországi református egyház, a reformáció bibliai igéjével: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 17

B e s z á l l ó k á r t ya 18 Főnix, bárány, könyv a város lényege Debrecen kultúrájával való ismerkedést a Református Kollégiummal (>> 58. o.) kell kezdeni: az 1538-ban alapított intézmény országos jelentőségű iskola volt már a XVI. századtól, és Hittudományi Egyetemével máig az de jogutóda a ma mintegy 15 ezer hallgatót számláló Debreceni Egyetem (>> 106. o.) is. A Kollégiumban megtekinthető Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum, valamint a Nagykönyvtár kiállítása a város határain messze túlmutató kulturális hatóerőt demonstrálja. A magyar irodalomtörténetben is léptennyomon előfordul Debrecen és a Kollégium: Csokonai Vitéz Mihályról (>> 26. o.) és Móricz Zsigmondról (>> 27. o.) bizonyára mindenkinek eszébe jut a város. Aki az irodalmi hagyomány teljességét meg akarja ismerni, annak az Irodalmi Múzeum (>> 116. o.) kiállítását ajánljuk, de számos egyéb irodalmi zarándokhely is található a városban. Petőfi Zoltán szülőháza, Szabó Magda Régimódi történetének színhelyei éppúgy felkereshetők, mint Csokonai síremléke. > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke 1561 óta jelentős szerepet játszik a város életében a nyomatott könyv ekkor települt a városba Huszár Gál, s az ő nyomdájának utóda az ország legnagyobb és legrégebbi könyvgyára, az Alföldi Nyomda. Az évtizedes múltra visszatekintő Egyetemi és Csokonai Kiadók mellett viszonylag új a helytörténeti munkákat is kiadó Tóth Könyvkereskedés. Az 1950-ben alapított Alföld című folyóiratban ától cettig (Aczél Gézától Závada Pálig) minden író, költő, kritikus megjelenik, aki számít. A folyóirat szakmai fesztiválja a Debreceni Irodalmi Napok. A Versfesztivál (>> 33. o.) napjai alatt beszélgetések és felolvasások zajlanak. Magyarország egyik legrangosabb vidéki gyűjteményével rendelkezik a Déri Múzeum (>> 64. o.) itt látható Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája is. A Medgyessy Ferenc Múzeum (>> 70. o.) a XX. század egyik legjelentősebb magyar szobrászának gazdag életművéből ad áttekintést. A 2006- ban megnyílt MODEM (>> 73. o.) Magyarország egyik legnagyobb kortárs művészeti központja, és a budapesti Szépművészeti Múzeum mellett országos jelentőségű nagykiállítások otthona. A Holló László Emlékházban (>> 89. o.) az expresszív színvilágú festő életművét ismerhetjük meg. Debrecen zenei életéről is évszázados hagyományokat idézve beszélhetünk. 1739 óta szolgál a Kollégium híres kórusa, a Cantus. A Kodály Kórus nemzetközi hírnevet szerzett az elmúlt fél évszázadban, és a világ rangos seregszemléjének számít a két évente megrendezett Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny (>> 36. o.). Ugyancsak kétévente kerül sor a Katonazenekarok

D e b r e c e n a kult ú r a vá r o s a Fesztiváljára (>> 35. o.). A komolyzenei élet legrangosabb együttese a Debreceni Szimfonikus Zenekar. Koncerttermük a város kulturális centrumában, a Kölcsey Központban (>> 74. o.) van, amely többek között a változatos programokat kínáló Tavaszi Fesztivál (>> 29. o.) és az Őszi Fesztivál (>> 37. o.) fő helyszíne. A komoly- és a könnyűzene közötti átmenetet a nagy hagyományú Jazznapok (>> 32. o.) eseményei jelentik. A Vekeri-tó Fesztiválon (>> 34. o.) a magyar könnyűzene nagyágyúi lépnek fel köztük az egyik legnépszerűbb rockbanda, a debreceni Tankcsapda. A város két profi színházi társulattal rendelkezik. A Csokonai Színház (>> 89. o.) 2007-ben indította útjára a Deszka (>> 33. o.) elnevezésű fesztivált, a kortárs magyar dráma seregszemléjét. A Vojtina Bábszínház felnőtt bábjátékokkal is várja a nézőket. Debrecenben 450 éve működik nyomda A város kézműves hagyományainak életben tartóit, például szűrrátét-készítőt, viseletkészítőt, csipkeverőt akár munka közben is láthatunk a Tímárház (>> 90. o.) látványműhelyeiben. Csokonai síremléke Csokonai Vitéz Mihály (>> 26. o.) 1836-ban felállított síremléke egy majd hatméteres öntöttvas obeliszk. A sír sok vitát kavart már. Amikor Csokonait 1805-ben eltemették, egyszerű fejfa jelölte nyughelyét. A rákövetkező évben méltó síremlék emelését kezdeményezte a város. Felirat ügyében az egykori kollégistához, Kazinczy Ferenchez fordultak, aki a következőt javasolta: Árkádiában éltem én is, azaz a költészet honában. A debreceniek azonban azt hitték, Kazinczy gúnyt akar űzni belőlük, mert egy görög szöveg francia fordítása alapján úgy értették, hogy a pásztorok idilli Árkádiája szamárlegelőjéről volt híres. Így kerekedett az Árkádia-pör néven elhíresült vita Debrecen és Kazinczy között. A közelmúltban pedig amiatt csaptak össze a vitázók, hogy át kell-e helyezni a Dorottya utcából, s ha igen, hová az 1930-ban végleg felszámolt, külvárosi temető egyetlen itt maradt sírját. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 19

B e s z á l l ó k á r t ya Gyógyító vizek Ahol Debrecen környékén elég mélyre fúrtak, ott ma gyógyfürdő van ez tréfás túlzás ugyan, de sok benne az igazság. Nemcsak Hajdúszoboszlón, Debrecenben és az évtizedek óta fürdőjéről nevezetes Hajdúnánáson van gyógyvíz, hanem mindenhol. 20 > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke Ezer méter mélyből törnek fel a 60-70 Celsius-fokos hévizek az Alföldön, ahol a magyar termálkincs jelentős része rejtőzik a föld alatt. A triász-kori (mintegy 200 millió éves) tengernek a maradványa ez a víz, amely kőzet- és üledékrétegeken át tör feldúsulva, felmelegedve a felszínre. Amikor 1925-ben Hajdúszoboszlón feltört a víz, az emberek fürdeni, mosni kezdtek a mélyedésekben összegyűlt furcsa színű, kellemesen meleg vízben, és azt vették észre, hogy csillapodnak izületi fájdalmaik. Szoboszló vizét már az 1930-as években gyógyhatásúvá nyilvánították, az 1960-as években pedig a hajdúnánásit és a debrecenit is. A közelmúltban többek között Hajdúböszörmény, Nádudvar és Tiszacsege forrásaiból feltörő forró aranyat is gyógyvízzé minősítették. A strandok és szolgáltatásaik követték ezt az előrelépést: a felújítások révén a kisebb te-

G y ó g y í t ó vizek Hajdúszoboszló az 1930-as évek első fürdőzői az iszapkezeléstől a fizioterápián át a víz alatti tornáig a megfelelőt. Az ismert és neves gyógyfürdő-központok Debrecen (>> 98. o.), Hajdúszoboszló (>> 150. o.), Hajdúnánás (>> 183. o.) mellett immár Püspökladány és Hajdúböszörmény is széles kínálattal rendelkezik. A gyógyvíztudomány, a balneológia művelői szerint aki lelkiismeretesen kúrálja magát napi kétszeri fürdéssel a betegségére javallott vízzel, csökkentheti szerencsés esetében pedig akár el is hagyhatja a fájdalomcsillapítóját, amit addig mozgásszervi vagy egyéb betegségével járó nyavalyájára szedett. Ezt az állítást errefelé könnyű ellenőrizni! lepüléseken is magas színvonalú, modern fürdők üzemelnek. A Debrecen környéki és a szoboszlói sötét színű, jellegzetes illatú, alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos hévizeket elsőrendűen reumás és mozgásszervi betegségek kiegészítő kezelésére ajánlják. A nánási, debreceni vizeknek magas a konyhasótartalma, a szoboszlóira azt mondják, hogy a sókoncentrációja ötszörösére hígított tengervíznek felel meg. Gyógyászati tekintetben különleges a szoboszlói víz azért is, mert ösztrogéntartalma a meddőség kezelésében is hatásos. Az egyes fürdők vizeinek gyógyjavallatairól a Strandok, gyógyfürdők, uszodák fejezetben (>> 189. o.) olvashatnak. A gyógyvizek kivált súlyosabb betegségek esetén, akkor fejtik ki igazán áldásos hatásukat, ha gyógyászati kezeléssel is kiegészülnek. A ma már rendkívül széles választékból szakorvosok ajánlhatják www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország A gyógyvíz feltalálása A Debrecen környéki fürdőkultúra felvirágzása tulajdonképpen a trianoni békének köszönhető. Az energiahordozókban gazdag területektől megfosztott országban aktuálissá vált a dunántúli olajkincs minél hatékonyabb kiaknázása mellett az alföldi földgázkészletek feltárása is. A kutatásokban Pávai Vajna Ferenc (1886 1964) geológus vezető szerepet játszott. 1925-ben a szoboszlói földgázzal együtt meleg víz is feltört, amiről hamar kiderült, hogy gyógyhatású. Ezért nevezik Pávai Vajna Ferencet a reumások Mekkájában, vagyis Hajdúszoboszlón a hévizek atyjának. 21

B e s z á l l ó k á r t ya A múlt nyomában I. e. 5000 2000 Herpályi kultúra kurgánok Néptartó hely volt a vidék hétezer évvel ezelőtt is. A Berettyó, sőt részben a Tisza mentén is elterjedt herpályi kultúra névadó települése a késő újkőkorban, i. e. 4900-4400 táján már létezett. A Berettyóújfalu határában feltárt helységben sűrűn egymás mellé épült házak gyakran leégtek, a megmaradt romokon építették újra azokat így jött létre a réteges őskori halom. A herpályi leletek közül igen fontosak az emeletes házak maradványai egy rekonstrukció a Bihari Múzeumban (>> 165. o.) látható. A kultúra kerámiáit az égetés után vastagon felvitt, leggyakrabban vörös és fehér festés jellemzi. Másfajta mesterséges dombokat hagytak az Alföldön maguk után a mintegy négyezer évvel ezelőtt, a rézkor végén, a bronzkor elején itt élt népek kurgánokat, vagyis halomsírokat. A puszta asztalsíkjából pár méterre kimagasló dombokat nevezi a népnyelv kunhalomnak a Hortobágyon (>> 12. o.) mintegy 70 látható. I. sz. V X. század Az avarok kora 22 > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke A római birodalom uralma nem terjedt ki Debrecen hajdan mocsaras környékére a terület ékként húzódott Pannónia és Dacia provincia között. Az első évezred közepétől az avarok éltek legnagyobb számban és leghosszabb ideig Debrecen tágabb vidékén. Ebből a korból való a germánok északi támadásai ellen a Dunától keletre épített hosszú védvonalrendszer, a hegyes karókkal megerősített ördögárok, más néven Csörsz árka (>> 164. o.). A Kárpát-medencei avar birodalom két évszázados uralmát a frank Nagy Károly törte meg 795 796- os hadjáratával. Az avarság jelentős része megélte a honfoglalást. XIII XV. század Város születik A herpályi (>> 164. o.), zeleméri (>> 182. o.), gúti romok és a debreceni Nagytemplom (>> 52. o.) előzményének ma is látható alapjai arról árulkodnak, hogy a honfoglalás korát követően már az Árpád-házi

A múlt ny o m á b a n királyok idejében is voltak templomos helyek a vidéken. Írott forrás 1235-ben említi először Debrecent, amely az egyetlen példa arra, hogy várral nem rendelkező település körül jelentős uradalom alakult. A Debrecenről elnevezett család legnevesebbike Dósa volt, aki Károly Róbert nádoraként innen ítélkezett. A mezővárosi rangot 1361-ben a lovagkirály, Nagy Lajos adta meg. A Hunyadiak félországnyi birtokai között is jelentősnek számított Debrecen, amelynek kiváltságait Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet tovább gyarapította. 1554 Háromszoros adó a szabadság ára 1536-ban a később a sztambuli héttoronyba zárt enyingi Török Bálint zálogbirtokába jutott a város, amelynek lakóit már ekkor cívisként emlegették, és akik felett a Török család 1618-as kihalása után megszűnt a földesúri hatalom. A töröknek 1554-től fizetett a város rendszeres adót. De pénzzel kellett megváltani nyugalmát a másik pogánytól, a Habsburg császártól is. Ám az erdélyi fejedelmek is adóztatták a cíviseket, akik a háborús időkben is sikeresen kereskedtek szinte egész Kelet-Közép-Európában. A város azonban ha fizetett is, nem kerülte el a sarcolásokat: a császáriak mellett törökök-tatárok is dúlták, 1684 telén pedig a cívisek fogtak fegyvert Thököly Imre fosztogató kurucai ellen. 1561 Méliusz az első református püspök A zavaros török időkben nagy változások történtek: Debrecenben a katolicizmust végleg legyőzte a reformáció, és annak helvét, vagyis svájci irányzata vált egyeduralkodóvá. 1561-ben a nagy prédikátor, a debreceni lelkész Méliusz Juhász Péter (>> 27. o.) lett a Tiszántúl református püspöke. Ebben az évben már nyomda működött a városban, és az egyre híresebb Református Kollégium (>> 58. o.) is hozzájárult, hogy Debrecen jelentős kulturális központtá emelkedett (s az maradt a gazdasági hanyatlás századai alatt is). A Habsburgok katolicizmusával szembeállítva nevezi a hagyomány a reformáció kálvini irányzatát magyar vallásnak, fellegvárát pedig kálvinista Rómának. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 1605 A hajdúk letelepítése A Habsburg császárság a bevételeit a leggazdagabb magyar főurak ellen koholt vádak alapján indított, általában fő- és jószágvesztéssel végződött perek révén egészítette ki. Ez volt a fő oka, hogy Bocskai István (>> 26. o.) az udvar ellen fordult. Ám amikor Belgiojoso, felső-magyaror- 23

B e s z á l l ó k á r t ya szági főkapitány sereget küldött rá, a bihari birtokait védő Bocskai a maga oldalára állította a császár zsoldjába szegődött hajdúkat (>> 11. o.), és Álmosdnál győzelmet aratott. A hálás és nagyvonalú fejedelem 1605. december 12-én kelt levelében hajdúszabadságot kollektív nemességet és birtokot adományozott 9254 segítőjének. Bocskait a hála mellett gyakorlati megfontolások vezették: el akarta kerülni, hogy az 1605-ös bécsi békével lezárt szabadságharca után munkanélkülivé váló hajdúk rabolni-fosztogatni kezdjenek. XIX. század A pásztorrend kialakulása Szabályozott állattartásról a Hortobágyon (>> 12. o.) csak a török hódoltság utáni időktől fogva beszélhetünk. Debrecen városa ebben az időben terjesztette ki határát a környék elnéptelenedett területeire a tanács 1699-es rendelete kényszerítette ki a jószágállományt a város alatti belső legelőterületekről, a nyomásokról. A szarvasmarhákat korábban, a lóállományt csak az 1700-as évek végén verték közös gulyába-ménesbe. A pásztor foglalkozás azonban csak a XVIII XIX. század közepén kezdett specializálódni. Ekkor alakult ki a csikósok, gulyások, juhászok, kondások sokáig még tudósok által is nomád magyar örökségnek tartott úgynevezett pásztorrendje. 1849 A Habsburg-ház trónfosztása Kossuth Lajos mondta 1849 januárjában: Debreczen azon szikla, mellyre fogja építeni Isten a magyar szabadság szentegyházát, mellyen diadalmaskodni a pokol kapui sem fognak. A városba menekült kormány és az országgyűlés innen akarta megszervezni az ellentámadást a sikeres katonai fellépés volt ugyanis a feltétele annak, hogy Magyarország a bécsi udvar akaratával szemben a függetlenség útjára lépjen. Ennek a folyamatnak a betetőzése volt 1849. április 14-e. Ekkorra Kossuthnak sikerült minden ellenzőt meggyőzve a Nagytemplomban (>> 52. o.) közfelkiáltással elfogadtatni a Habsburg-ház trónfosztását. 24 > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke 1876 Hajdú vármegye létrehozása Az egykor a hajdúkat letelepítő Bocskai Istvántól különleges jogokat kapott hajdútelepülések közül a XVIII. század végére már csak hat hajdúváros Szoboszló, Böszörmény, Hadház, Dorog, Nánás és Vámospércs őrizte meg kiváltságait. Határaikat birtokcserékkel egységessé tették, és 1790-ben az országgyűlés elismerte a Szabolcs vármegyétől független közigazgatási egység, a Hajdúkerület felállítását.

A múlt ny o m á b a n Vezetőjük a hajdúkapitány volt. A kiegyezés (1867) utáni Magyarország közigazgatási reformja felszámolta az efféle helyi különlegességeket, kiváltságokat. Sillye Gábor, az utolsó hajdúkapitány országgyűlési képviselőként részt vett az átalakításban, és ő lett a Debrecen központú Hajdú vármegye első főispánja. 1944 Debrecen az ország fővárosa A bombázásokban és deportálásban, a város bevételéért folytatott harcokban több tízezernyi polgár és a város épületeinek fele esett áldozatul. 1944. október 19-én a szovjetek bevették Debrecent, és a kivérzett, romokban heverő cívisvárosban kezdődött el a magyar állam újjáépítése. A Református Kollégium (>> 58. o.) oratóriumában december 21-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az egy napra rá megválasztott Ideiglenes Kormány csak április közepe vagyis az ország területén folyó harcok megszűnte után költözött a fővárosba. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország 1950 1953 A hortobágyi kényszermunkatábor Kulákok, osztályellenségek, nyugati határsávban élő gyanús elemek, áruló szocdemek vagy csak útban lévő lakástulajdonosok 1950 nyarától kezdve mintegy tízezer embert telepítettek ki a Hortobágyra. A pusztai állami gazdaságok tanyáin 12 tábort alakítottak ki. A rabokat juhhodályokban vagy marhaistállókban tartották. A Nagy Imre nevével fémjelzett 1953-as változásokkor az internálótáborokat, így a hortobágyit is, felszámolták, foglyait amnesztiában részesítették. A kitelepítettek 1990-ben keresztet emeltek a Kilenclyukú híd (>> 126. o.) közelében. A vasúti sínekből álló kereszt arra emlékeztet, hogy marhavagonokban szállították ide családok ezreit. 1989 DebrecenbŐl Páneurópai Piknik Az osztrák-magyar határon 1989. június 27-én hivatalosan átvágott vasfüggöny csak rést nyitott Kelet és Nyugat között. Három nappal később egy debreceni étteremben a helyi MDF-szervezet két tagjának támadt egy ötlete, amit döntően debreceniek valósítottak meg: ez volt a sopronpusztai Páneurópai Piknik. Az 1989. augusztus 19-i szimbolikus határnyitáson azután váratlan (vagy talán nem is annyira váratlan ) esemény történt: majd ezer keletnémet állampolgár áttódult a megnyitott kerítésen Ausztriába. Szeptember 11-én a magyar kormány megnyitotta a határt ezzel a vasfüggöny valóban lehullt, 89 őszén-telén sorra megdőltek a kelet-európai diktatúrák. 25

B e s z á l l ó k á r t ya A régió követei Bocskai István fejedelem, hadvezér (Kolozsvár, 1557. jan. 1. Kassa, 1606. dec. 29.) Főnemesként előbb a Habsburgok oldalán küzdött a török uralom ellen hiába. A török területre menekült bujdosók nevében Bethlen Gábor, a majdani fejedelem Habsburg-ellenes felkelésre biztatta. Levelezésüket a kassai főkapitány, Belgiojoso elfogta, és a nagykereki Bocskai-birtok ellen indult. A hajdúkat a maga oldalára állító Bocskai Álmosdnál 1604. október 15-én győzelmet aratott. Bocskait a rendek Erdély, később Magyarország fejedelmévé választották. 1606-ban a fejedelem békére kényszerítette a császárt. A kollektív nemességet kapott hajdúkat letelepítette. Csokonai Vitéz Mihály költő (Debrecen, 1773. nov. 17. Debrecen, 1805. jan. 28.) Ember és polgár leszek hirdette máig tartó érvénnyel. A felvilágosodás híveként Fazekas Mihállyal és körével barátkozott. A Református Kollégiumban (>> 58. o.) a poetai osztályt vezette. Nyíltan szimpatizált a Martinovics-féle összeesküvéssel. Emiatt a Kollégium, a politikai támadásokat megelőzendő, kicsapta. Az öntörvényű költő Komáromban tanított, ahol megismerte a versekben megénekelt Lillát. Csurgói tanítóskodás után visszatért Debrecenbe, és nemsokára meghalt. 26 Fazekas Mihály tudós, költő (Debrecen, 1766. jan. 6. Debrecen, 1828. febr. 23.) > Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke A Lúdas Matyi költőjeként ismerjük, pedig csak passzióból volt poéta. Főfoglalkozása szerint volt huszár, természettudós, gazdálkodó, alma materének, a Református Kollégiumnak (>> 58. o.) gazdasági vezetője, a debreceni rendőrség megszervezője és első kapitánya. Sógorával, a botanikus Diószegi Sámuellel közös munkája a Magyar füvészkönyv, amely a kor legmodernebb, Linné-féle rendszere nyomán készült. A mai Déri Múzeum (>> 64. o.) helyén volt Füvészkertjének megnyitását már nem élte meg.