PUSZTADOKTOR MAGAZIN II. évfolyam 8. szám a Madárkórház Alapítvány havilapja 2007. augusztus Hírek a Madárparkból Nyári önkénteseink A humánus madártartás ABC-je Megint méreg végzett a sasokkal
Pusztadoktor magazin 2007. augusztus Olvasói levél Csókák a kertben A kertünkben van egy mandulafa, már közel ötven éves. Szép terebélyes és nyáron a nagy melegben kellemes árnyat ad. Tavasszal az első a virágzó fák közül. Szép halvány rózsaszín a virágja, és amikor elvirágzik, a virágszirmok egy kis szellő hatására rózsaszín hópiheként hullanak a fáról. Különleges fajta, mert a termése papírhéjú, könnyen feltörhető kézzel is. Termése augusztus közepére olyan állapotba kerül, hogy teljesen kifejlődik, de még a zöld héj rajta van. Ekkor jelennek meg a cinkék és hegyes kis csőrükkel lyukat vájnak a mandula héján és csipegetik a tejes állapotban lévő belsejét. A cinkék megjelenése után jönnek a harkályok és ők is hasonló módon fogyasztanak a mandulából. Ezt követően megérkezik 2-3 csóka. Leszednek a fáról egy-egy mandulát, feszállnak vele a háztetőre, kibontják és lakmároznak belőle. Olyan ügyesek, hogy teljes egészében ki tudják szedni a magot a héjból. Feltehetően valamilyen módon társaik tudomására hozzák a fellelt táplálék helyét, mert ahogy telnek a napok, egyre több csóka jelenik meg a fán és hangos csacsogás közben szedik a fáról a mandulát, majd a tetőn elfogyasztják. Egy alkalommal, amikor úgy láttam, hogy nagyon sok csóka érkezett, megszámoltam őket 17-en voltak. Ennek a létszámnak egy-két napba telik, hogy leszüreteljék a mandulát, majd amikor végeztek vele, hirtelen eltűnnek. Nyomukban csak néhány szem mandula marad a földön, valamint az ereszcsatornában a rengeteg héj. Nem sajnálom, hogy nem én szüretelem le a mandulát, mert madárbarát kertemben nő az egyébként fogyatkozó madarak sokszínűsége. Siklósi László Galéria: Radványi Gábor: Hajnali Június 30-án került megrendezésre Hortobágyon a Délibáb Futás, ahol nem csak futhattak a résztvevők. A 6 és 16 km-es távot futva, kerekesszékkel, vagy túrázva is lehetett teljesíteni. A program fővédnöke Fodor Gábor Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter, védnökei pedig Titi Éva, Hortobágy Község polgármester asszonya és Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója volt. Akik a program során vagy máskor fotókon megörökítették a Hortobágy természeti, tájképi értékeit, jó eséllyel pályázhattak a meghirdetett fotópályázaton. A beküldött képekre július 25- ig lehetett szavazni. A Madárkórház különdíjat ajánlott fel, melyet Radványi Gábor Hajnali című képével nyert el. Választásunkat a szavazók is megerősítették, hiszen ez a kép kapta a legtöbb közönségszavazatot is. A pályázat képei megtekinthetők a www.futanet.hu oldalon. Legyen Ön is a mecénásunk! A Pusztadoktor Magazint már második éve jelentetjük meg havonta. Sajnos lapunkat önerőből kell fenntartanunk, ami komoly plusz kiadást jelent az Alapítványnak. Ezért kérjük, legyen Ön is a mecénásunk, támogassa a Pusztadoktor magazin kiadását: 59900029-10001868 Köszönettel: Dr. Déri János 2
2007. augusztus Pusztadoktor magazin Hírek a Madárparkból Madárshow a Hídi vásáron A Hortobágy Madárparknak a Hídi vásár alkalmával több ezer látogatója volt. Itt a madármentő kiállítás, látványkórház, a röpdék látogatása mellett minden nap változó programmal madárshow-t is nézhettek a látogatók. Egyed István ragadozó madár bemutatója során láthattunk egy idomított bengáliai uhut, és megismerkedhettünk a vándorsólyom idomítás hagyományos fogásaival. A bábuzás, vagy szatunázás a sólyom kondícióját, röpképességét javítja. Egy bőrbábu szíjon való lengetésével, melyhez táplálékot erősítettek, hívja magához a solymász a távolabb repülő madarat. A nagy sebességgel érkező sólyom elől a bábut az utolsó pillanatban elhúzva többszöri vágásra, lendületes, gyors fordulásokra készteti a madarat, amely a vadászathoz szükséges manőverezés és kitartás gyakorlásához szükséges. Az idomítás sokak számára új, különleges módszere a sárkánnyal való magasítás. A több száz méter magasságba felengedett sárkány alá a sólyom kedvenc táplálékát kötik, amelyhez a sólyom úgy tud hozzájutni, ha felrepül érte, lábaival megragadja és lehozza a sárkánnyal együtt, mely nem kis fáradsággal jár. Ménkű Imre egy ritkán látható amerikai ölyvvel, a Harris howk-kal az alapidomításról tartott bemutatót. A gazdáját kisebb távolságról szabadon követő madár azonnal kézre kell jöjjön a solymászkesztyűn felkínált jutalomfalatért. A madárshow után egy-egy gyógyult és a szabad életre felkészített madár látványos szabadon engedése következett. Gólyák, sárgalábú sirály és egerészölyvek nyerték vissza szabadságukat. Sárgarigó-mentés Bornemissza János régi támogatónk és segítőnk Monoron egy sérült, repülni nem jól tudó sárgarigót talált. A hortobágyi Madárkórházba hozta, ahol pár nap után annyira felerősödött, hogy a a látványkórház egyik röpdéjében egy seregély, pajzsos cankó és törpegém társaságában az önálló táplálkozás mellett a tökéletes repülési készségét is visszaszerezte. A tavasszal későn érkező, és nyár végén korán induló sárgarigók már afrikai útjukra készülnek. A biztos felkészülés miatt ismerős környezetben, társai közé, megtalálási helyén, Monoron engedte szabadon megmentője. Repatriált ölyvek Kovács Péter szabadon engedi az ölyvet Az Albertirsáról a Madárkórházba került három ölyvfióka neveléséről, tanítgatásáról, a szabad életre való felkészítéséről folyamatosan beszámoltunk olvasóinknak. Eljött az ideje, hogy visszatérjenek szülőföldjükre. A három közül kettő egy fészekaljból származott, melyeket egy vihar által kidöntött fűzfán lévő fészkükben talált meg Tábori Judit. Pásztor János, a helyi természetvédelmi csoport vezetője nevelte őket, majd a hortobágyi Madárpark speciális lehetőségei között tanultak vadászni, leszoktak az áramütés miatt veszélyes villanyoszlopra szállásról, megtanulták megvédeni magukat, zsákmányukat és területüket más ölyvektől, konkurens fajoktól és ragadozóktól. A nevelt, szelíd ölyveknél az embertől való félelem, és a számukra biztonságos távolságtartás kialakítását a nagyröpdébe látogatók korlátozott belépésével értük el. Az utolsó megfogás, majd a több órás szállítás maradandó élmény számukra. Albertirsa határában, volt fészkükhöz közel kerültek szabadon bocsátásra. Pásztor János a madármentők emléklapjával 3
Pusztadoktor magazin 2007. augusztus Önkéntesek a Madárparkban A nyári hónapokban sok önkéntes segítette a munkánkat Cseszlai Evelin és Zsombor megfigyelései a Madárparkban Cseszlai Evelin megfigyelései Gólyák A Madárkórházban lábadozó gólyák megtanulták, hogy fél a róka a villanypásztortól, ezért minden este bementek az elkerített részre. A doktor úr azt mondja, hogy minden állat a fényre megy és a gólyákhoz közel van a mozgásérzékelő lámpa. Az első héten elengedtünk 6 gólyát és abból 1-2 ott kószál, mert azt hiszik, hogy kapnak ennivalót. Azt vettük észre, hogy ez az 1-2 gólya reggel korán és kora este mindig ott van. Kelepelnek, furcsa hangokat hallatnak, s azt várják, hogy valahogy szerezzenek halat. Azután láttuk, hogy az egyik gólya kivitt az ajtón egy halat, és odaadta a másik gólyának, aki kint volt a röpdénél. Solymászkodás A Hídi-vásáron két solymász is eljött, hogy bemutatót tartson a Madárkórháznál. Az első nap egy vándorsólyom bemutatóját láthattuk, ahogy egy sárkányról levadászta a csalit. A következő nap Harris Howk (amerikai szalagos álölyv) bemutatózott egy vándorsólyommal, akinek leszáradtak a karmai, mert rászállt egy villanyvezetékre. Törpegém Műtöttünk egy törpegémet, azt hittük, hogy a szárnya ki van csavarodva, de egy régi törés volt, sajnos újra el kellett törni a csontot. Nem volt mindegy, hogy hol nyitjuk fel a bőrét. Sok volt az ideg, az izom és egy véna is ott futott. Végül felnyitottuk a szárnyat, csináltunk egy kis sebet és elvágtuk a rosszul összeforrt csontot, majd helyesen összeilletsztve rögzítettük. A műtét sikerült, felébredt az altatásból, és betettük egy helyiségbe, ahol a műtét utáni lábadozó madarak vannak. Zsombor csinált neki egy az élőhelyéhez hasonló helyet, és mikor hazajöttünk a Hortobágyról, ő nagyon jól volt. Valaki behozott egy kis kalitkában egy kis galambot. Valami nem volt rendben a szárnyával. Vizet adtunk neki Balázzsal, majd lefertőtlenítettük a fejét és a szárnyát. A doktor úrral még aznap este megműtöttük, s én azt hittem, hogy el van törve a szárnya. Így is volt, de régi törés lehetett és a teste úgy gyógyította, hogy egy gennyes kinövés maradt ott. Felbontottuk és kiszedtük a betokosodott, kemény gennyet. Sajnos a galamb nagyon sovány volt. Balázsnak igaza lett, nem élte meg a reggelt. Mi mindent megtettünk, hogy életben maradjon. Nekem 14 évesen nagy élmény volt az itt töltött két hét. Szeretem az állatokat, szeretek segíteni rajtuk. Kiemelkedően érdekeltek a műtétek, amik sokszor késő éjszakába nyúltak. Én cseppet sem bántam. Köszönet a kedves embereknek, akik a hortobágyi ottlétünket segítették. Cseszlai Zsombor megfigyelései Bengáliai uhu és a vándorsólyom A bengáliai uhut látványosságnak hozták a Hídi-vásárra. Nyulat, fácánt, pockokat, néha rókát zsákmányol, ha rossz helyen ül a vándorsólyom, akkor azt is levadássza: például kint lévő sziklaperemen. Hoztak hozzá egy fiatal vándorsólyom hímet, ami nagyon ügyes vadász. 700 méter magasból észreveszi az alatta elvonuló galambcsapatot és kiválasztja a neki megfelelőt. Zuhanó repülésben kb. 300 km-es sebeséggel megközelíti a galambot és erős rúgásával egyből megöli. Az elpusztult galambot elkapja és a földön megkopasztja. A vándorsólyom nagyon gondos szülő. Ha fiai vannak, akkor mindenféle kisvadat összeszed nekik (fácán, nyúl, fogoly, galamb, fajd). A tojó adja a szájukba az ételt, addig, amíg nem lesznek tolla- 4
2007. augusztus Pusztadoktor magazin sak. A hím szinte egész nap a levegőben van, hogy beszerezze az élelmet. Ő a felelős azért is, hogy a fiatalok megtanuljanak vadászni. Ilyenkor sok étel kárba megy, mert leteszik pl. a szemben lévő sziklaperemre a kis fácánt és a fiatal sólymoknak meg kell közelíteni és megfogni azt. Nagyon örülünk, hogy önkéntesként dolgozhattunk a Hortobágyi Madárkórházban, megismerhettünk azokkat az önfeláldozó emberekket, akik segítenek dr. Déri Jánosnak ebben a nem mindennapi munkában. Kívánjuk, hogy legyen ereje és kitartása mindehhez. Köszönünk mindent! Gólyák A Madárkórházban volt egy fiatal gólya, akinek el volt törve a lába és a szárnya. A többi gólya rendezgette a tollát, megetették, egy öreg hím itatta, akinek az egyik lábát amputálni kellett térdtől lefelé, mert áramütés érte. Ez az összetartás és gondoskodás még a bajban is jellemző a gólyákra. Evelin és Zsombor Cseszlai Evelin és Szabó Zoltán a pultnál Önzetlen segítség Gazdit keresünk amikor egy vadon élő madarat gyógyultan szabadon lehet engedni. A Madárkórházban önkéntesként dolgozott egy debreceni család augusztus hónapban. Kivették részüket a madarak etetéséből, a volierek tisztításából. Közben megismerkedhettek az itt élő ölyvekkel, gólyákkal. A nagyröpdében találkozhattak hazánk legnagyobb ragadozó madarával, a réti sassal, mely még így fogságban, sérülten is fennséges madár. A szülők; Papp Erzsébet és Soltész Gábor, a gyerekek; Kovács Rebeka és kis barátjuk Guba Zsolt. Vannak olyan emberek, akik kikötik az út mentén egy fához megunt kutyájukat, és otthagyják étlen-szomjan. Szerencsére olyanok is vannak, akik nem tudnak elmenni egy sorsára hagyott állat mellett. Munkánk során nem csak a madarak mentését, gyógyítását tartjuk fontos feladatnak, hanem a szemléletformálást is. Ezért is örülünk annak, ha önkéntesek jelentkeznek, azzal a céllal, hogy tevőlegesen segítsék munkánkat. Tá m o g a t á s u k során a Madárkórház is adhat valamit. Madármentő tapasztalatokat, a természet közelségét és azt a felejthetetlen élményt, Köszönjük önzetlen segítségüket és támogatásukat! fotók: Kovács István Képünkön ez a nagyon kedves kutya megmentőjével, Elség Tiborral megpihent a Madárparkban egy időre, amíg helyet kerestünk neki valahol Debrecen és Budapest között, ami nem is olyan egyszerű vasárnap délután. Tibor nem sajnálta a fáradságot, hogy elvigye Egerbe a kutyamenhelyre, mert csak ott tudták fogadni. Új gazdája jelentkezését várjuk a szerkesztőségben. 5
Pusztadoktor magazin 2007. augusztus A humánus madártartás ABC-je Hogyan szokta a legtöbb család rászánni magát madárvásárlásra? Ugye, a gyermek nyüstöli aput vagy anyut, vegyen neki egy papagájt vagy kanárit. Ha a síránkozás elég kitartó, akkor az ember rászánja magát, elvégre nem olyan drága ajándék, egy bicikli vagy akár játékmackó is többe kerül. Csakhogy sokan nem számolnak vele, hogy azzal a kis élőlénnyel jó adag kötelezettséget és felelősséget is vásároltak maguknak. Három fontos, megszívlelendő gondolat: 1. A madár nem játékszer! 2. A madár nem szobadísz! 3. A madarak legtöbbje társas lény! A madárka érző, gondolkodó, ragaszkodó, lelkes élőlény. Nem játékszer, de elbűvölő játszótárs lehet, ha a gazdi tényleg társnak tekinti és annak megfelelően foglalkozik vele. Buta közhely, hogy a madárnak kalitkában a helye. A madár számára borzasztóbb dolgot el sem tudok képzelni, mint ha egy pirinyó (pláne magas, henger alakú, helyváltoztatást is lehetetlenné tevő) kalitkában felrakják valamelyik bútor tetejére, esetleg az előszobában, vagy az erkélyen a falra akasztják, és az egész szerencsétlen kis életét azon a néhány négyzetcentiméteren kell leélnie, társkapcsolat nélkül, röpködés nélkül, unalomra és monotóniára kárhoztatva. Aki így képzeli el a madártartást, az vegyen inkább eggyel több cserép dísznövényt, mert ezt a bánásmódot csak a növények viselik el károsodás nélkül! Sokan azt sem tudják, meddig él egy kismadár. Nos, a hullámos papagájok 10, de akár 15 évig is elélhetnek, ha betegségek meg nem rövidítik az életüket. A pintyfélék, pl. a kanári életkora is kb. 10 év. A nimfapapagájok átlagosan 20 évig élnek; egyes nagypapagájok várható életkora az emberével összemérhető! Tessék azt is végiggondolni, hogy ennyi ideig kell a kis kedvencről gondoskodnunk! Háziasszonyok gondolják meg, el tudják-e viselni, hogy a madárka elesége kiszóródik, hogy tollpihék röpködnek a szobában, hogy röptetés idején a madárkák mindenfelé potyogtatnak. Hogy a bútorok tetejéről a porcelán, üveg mütyürkéket el kell rakni, hogy a nyitott polcon elhelyezett könyvek sarka is veszélyben forog, mert a papagájok imádnak mindent megrágcsálni, sőt játékból ledobálni, amihez csak hozzáférnek. Hogy szellőztetéskor is alkalmazkodni kell a kismadárhoz, akinek éppen nem tetszik a kalitkába beülni (tanácsos az egyik ablakszemre keretes szúnyoghálót szerelni). Hogy elutazás alatt is gondoskodni kell a madárkák ellátásáról, lehetőleg a megszokott helyükön, hogy a költöztetés okozta stressztől megóvjuk. Jó, ha mindezeket még a madár megvásárlása előtt végiggondoljuk, nehogy túl későn derüljön ki alkalmatlanságunk a humánus madártartásra; nehogy a madárka néhány hónap alatt megunt nyűggé váljon, szoba sarkába eldugott szerencsétlen, rémült kis rabként kelljen tengetnie az életét. Legjobb, ha ilyenkor megbeszéljük serdülő gyermekünkkel, mennyivel jobb lesz inkább az állatkertben örökbefogadni egy madarat vagy akár egy egész madárcsapatot, s azokat gyakran meglátogathatjuk. Netán gyakrabban elmehetünk a hortobágyi Madárparkba, a gólyákban, récékben, ragadozó madarakban gyönyörködni. Lássuk, hogyan rendezhetik be a várt kis jövevény életét; hogyan érhetik el, hogy a madárka elragadóan barátságos, kedves játszótárssá váljék; hogyan őrizhetik meg a kismadár egészségét a madárélet végezetéig. Hogyan válasszuk ki a kívánt madárkát? 1. Mindig fiatal lehetőleg nem több, mint 6-8 hetes madarat vásároljunk, mert csak az alkalmas igazán szelídítésre, magunkhoz szoktatásra. Foglalkozzunk vele naponta több órát, beszéljünk hozzá megnyugtatóan, szoktassuk a kezünkhöz. A fiatal madár az ilyen gazdit hamarosan párjául fogja tekinteni, és élete végéig meghatóan ragaszkodik hozzá. Mivel azonban az embernek sok egyéb kötelezettsége van, gyakran kell a madárkát egyedül hagyni, és mivel a papagájok, pintyek kifejezetten társas lények, a madár ilyenkor szenved! Két-három hónap múlva, mikor már kellően szelíd és barátságos, válasszunk hozzá párocskát. A párja már tőle fogja megtanulni, hogy bízzék az emberben, és jó esetben ő is teljesen megszelídül. A madárpár egymás iránti gyöngédsége is megható, szívet melengető élmény! (Jó néhány éve két összeszokott papagáj-kislány került hozzám. A fehér Nünüke és a zöld Zsuzsóka hihetetlenül szerették egymást, és Nünüke kifejezetten féltékeny volt Zsuzsókára, a hímecskéket a közeléből is elkergette! Később Nünüke sajnos daganatban elpusztult, Zsuzsóka 14 évet élt és több fészekalj gyönyörű madárkának adott életet.) 2. Mindig erőteljes, élénk mozgású, domináns természetű madárkát válasszunk! A visszahúzódó, félénk madárka gyakran beteg vagy betegségre hajlamos, nem örömet, hanem bánatot vásárolunk vele. Itt szeretném megjegyezni, hogy a hullámos papagájok jelenleg már erősen beltenyésztettek. Lelkiismeretlen tenyésztők a különleges színek elérése céljából a legközelebbi rokonokat, apát a lányával, anyát a fiával párosítják. Ez az egész állomány genetikai leromlásával jár, így a kis papagájok fokozottan hajlamo- 6
2007. augusztus Pusztadoktor magazin sak daganatokra és egyéb betegségekre. A kalitka kellékei és elhelyezése. A normális kalitkaméret legalább 60x40x30 cm. A keskeny, magas kalitka föltétlenül kerülendő! Ennek csak a legmagasabb ülőrúdját használja ki a madár, és így alig van mozgáslehetősége. A kalitka ne legyen se túlzsúfolt, se kopár. Ügyelni kell, hogy ennivalóját, ivóvizét, játékát stb. könnyen elérhesse az ülőrudakról. Éjszaka a legtöbb papagáj hintán szeret aludni (ez legyen valamivel magasabban az ülőrúdnál), de napközben is szívesen hintázik, tornászik rajta. Célszerű az önetetőn és az önitatón kívül még széles szájú etetőedény(ek)ről is gondoskodni a lágyeleség számára: főtt tojás, sárgarépa, zöld, alma stb. Ezen kívül kell még egy edényke a madárhomoknak, sódernek, ásványi anyagoknak. Gondoskodjunk csőrkopta-tóról vagy szépia-darabról, továbbá játék(ok)ról is. A kalitka világos, kellemes hőmérsékletű helyen legyen, legalább 1-1,5 méter magasan. (Alacsonyabban fél a madár.) Soha ne legyen huzatnak kitéve! A hirtelen lehűlésnek kitett madarak éppúgy megfáznak, mint az emberek. A tűző napot is csak rövid ideig bírja: ha napoztatjuk is, csak úgy, hogy el tudjon húzódni a napról, ha melege van. (Rengeteg végzetes balesetet okozott már az a divatos szokás, hogy az erkélyen vagy az udvaron tartják kalitkában a papagájt. Ugyan a többi madárhangot hallva vidáman csivitel, de tömérdek veszélynek van kitéve, úgymint: hőguta, napszúrás, meghűlés (hiszen nem tud sem árnyékba húzódni, sem menedéket keresni a hirtelen jött szélvihar, zápor, lehűlés elől); a rosszul becsukott kalitkaajtón kiröppenhet, vagy a közelébe férkőzött macska kipiszkálhatja az ajtót és már vége is.) A kalitka a kismadár állandó otthona, abban alszik, abban eszik, de gondoskodni kell róla, hogy minden nap legalább két-három órát szabadon röpködhessen! A gazdival is csak így tud társas kapcsolatot teremteni, kedves, szeretetre méltó lényét kiteljesíteni. Ügyeljünk rá, hogy a röptetésnél az ablak előtti függöny be legyen húzva, nehogy nekirepüljön az ablaküvegnek és agyrázkódást kapjon. Célszerű a kalitka fölé alkalmas ülőrudat vagy dekoratív ágacskát szerelni a falra; akkor szabadon röpködve többnyire ott fog megpihenni, az ürülék is az alá potyog, és egyáltalán nem lesz több szemét a szobában, mint ha kalitkába van zárva. Jó, ha hozzászoktatjuk, hogy ha elé tartjuk a kalitkát, arra rászálljon. Így költöztethetjük át a másik szobába, ha éppen nincs kedve a kalitkába bemenni. Arra is könnyen rászoktatható, hogy (különösen este) a kalitka nyitott ajtaját elé tartva, a be-bebe vezényszó mondogatására önként bemenjen a kalitkába. Így elkerülhetjük a megfogást, amit a legszelídebb madár se visel el szívesen. A higiénia rendkívül fontos. Mielőtt madarunk eleségéhez, eszközeihez nyúlunk, mindig alaposan mossunk kezet, nehogy betegségkeltő kólibaktériumot vagy más baktériu-mot, vírust hurcoljunk be. Az eleségbe hullott ürüléket, üres maghéjakat rendszeresen távo-lítsuk el. Az ivóvizet naponta cseréljük. Nagyon jó hatású az adag ivóvízbe adagolt késhegynyi Laktiferm C por, amely tejsavbaktériumokat és 12-féle vitamint tartalmaz, hatékonyan segít a bélflórát rendben tartani. (Állatpatikában kapható.) Negyedévenként -félévenként célszerű alaposan fertőtleníteni mindenét 20 %-os Hypóval, Flóraszepttel, majd alapos öblítés és szárítás után helyezni vissza. A zöldeleséget, sárgarépát, almát mindig alaposan mossuk meg és törlőkendővel szárítsuk meg. Főtt tojást is jó, ha rendszeresen kap (a magevőknek is szükségük van állati fehérjére, különösen a fejlődésben levő madárnak ill. a fiókáknak, de a felnőtt madarak jó erőnlétéhez is szükséges). A tojást ajánlatos legalább 20-30 percig főzni, az esetleges Salmonella- és egyéb fertőzés elkerülése végett. Ha megfelelően tágas térben vannak elhelyezve, akkor a legkülönbözőbb fajú madárkák is remekül megvannak egymással! Arra azonban ügyelni kell, hogy különböző fajú madarakat ne zárjunk közös kalitkába, pl. a békés természetű nimfapapagájt sem hullámos papagájhoz, mert a kis hullámosok elég agresszíven tudnak viselkedni. Dr. Molnár Lívia Tel.: (52) 481-683 Megint méreg végzett a parlagi sasokkal Nagy valószínűséggel mérgezés, vagy a nem az előírások szerint használt növényvédő szer végzett azzal a két parlagi sassal, melyeket július közepén holtan találtak Hegyeshalom mellett. A parlagi sas fő lakóterülete Eurázsia. Európában főként Magyarországon és Szlovákiában fészkel, körülbelül nyolcvan-száz párról tudnak a szakemberek, Ausztriában nemrég három párt találtak. Hazánkban egyre nő a számuk, elsősorban a parlagoltatás és az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) nevet viselő programnak köszönhetően. A parlagi sasok nagy része az Alföldön él, itt tavaly ugyancsak mérgezés következtében több mint húsz példány pusztult el. A Kisalföldön 2000 óta látni ezt a madárfajt. Hegyeshalom környékén fészkelt egy pár három fiókával. Először az egyik, öt-hat éves hím madár tetemére találtak rá, majd az egyik fiókáéra is. Váczi Miklós, a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatvezetője szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a család többi tagja is elpusztulhatott, hiszen azóta nem látták őket. Arra lehet következtetni, hogy mérgezés áldozatai lettek, és az sem kizárt, hogy valaki tudatosan okozta vesztüket. Előfordulhat az is, hogy valaki rókákat akart megmérgezni, és a madarak annak a teteméből fogyasztottak. Valószínűsíthetők a nem megfelelően használt növényvédő szerek is, bár ennek kevés a lehetősége. A madarakat az Országos Állategészségügyi Intézet munkatársai vizsgálják meg, így kiderül a haláluk biztos oka. A parlagi sas természetvédelmi eszmei értéke egyedenként egymillió forint. A madarat az ÉTT-programban a túzok és a kerecsensólyom mellett kiemelt fajként kezelik. Uniós támogatású védelmi program is folyik a faj megmentéséért. 7
Augusztus: gólyák mennek, lilék jönnek Gólyák szabadon A Madárkórházban meggyógyult gólyák előtt kitárult a röpde ajtaja. Komótosan kisétáltak, és csakhamar szárnyra kaptak, hogy csatlakozzanak Afrikába induló társaikhoz. Azok, amelyeknek nem sikerült tökéletesen felkészülni a nagy útra, a Madárparkban telelnek át. Megérkeztek a lilék Augusztus vége felé megváltoznak a fények a pusztán, észrevétlenül rövidülnek a nappalok, a szelek már olykor-olykor hűvösek. Talán nem is tudatosul bennünk, de ilyenkor már Lappföldön leesik az első hó, és bizony ez az ott költő madarakat költözésre készteti. A hűvös északi szelekkel megérkezik egy ritka és még sok titkot rejtő madár, a havasi lile. Ez az alig 20-24 cm-es madár a gyakorlatlan szem előtt észrevétlen marad a puszta szikpadkái, fűcsomói között. A magashegyi gyér növényzetű, vagy a tundrai költőhelyén fészkelő madár csak pár hónapot tölt ott. A kotlás túlnyomó részét a hímek végzik, és a tojók a színpompásabbak. Lile alkatán kívül biztos ismertetőjegye a világos szemöldöksáv, mely a tarkóján összeér. Hortobágyon augusztus végétől novemberig tartózkodik, közben átvedlik téli ruhájába, majd a fagyok beköszöntével délebbre vonul, egészen Afrika északi vidékeire. Hazai vonuló állománya általában 2-300 példány körülire tehető. Ha valaki meg akarja lesni ezt a ritka kis madarat, mindenképp keressen szakvezetőt, hiszen a Hortobágyi Nemzeti Park egyik szabadon nem látogatható területén pillanthatjuk meg. Nagyszerű rejtő színe miatt találomra szinte lehetetlen észrevenni, szakavatott szem és kiváló helyismeret szükséges a madarak megleléséhez. a 33-as út mentén Látogasson el hozzánk! Hortobágyi Madárpark www.madarpark.hu Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk: pusztadoktor@axelero.hu 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Az állatorvos válaszol című rovatunkkal kapcsolatban felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Hirdetésfeladás: pusztadoktor@axelero.hu Tel: (30) 943-5494. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István. Tördelés: TerepSzemle Stúdió ISSN 175 456X