GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Hatályos zajvédelmi jogszabályok Farkas Kristóf környezetvédelmi szakügyintéző Győri Járási Hivatal Agrárügyi Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. 2
Zajvédelmi jogszabályok Jogszabály száma Jogszabály címe 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet Az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről 29/2001. (XII. 23.) KöM GM együttes rendelet Egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet A háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendet Egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajrendelet) 4
Zajrendelet szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép; üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az építési zaj- vagy rezgésforrás, közlekedési zaj- vagy rezgésforrás és szabadidős zaj- vagy rezgésforrás kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli - közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő - járműhasználat, járműmozgás, rakodás; 5
Zajrendelet védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti lakó-, üdülő-, vegyes terület, különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei, zöldterület (közkert, közpark), gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el; védendő (védett) épület, helyiség: kórtermek és betegszobák, tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban, lakószobák lakóépületekben, lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben, étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben, szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei, éttermek, eszpresszók, kereskedelmi, várótermek; vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, 6
Zajrendelet A Zajrendelet hatálya nem terjed ki: A közterületen megtartott, alkalmi rendezvényekre munkahelyi zaj és rezgésre a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre a járművön belüli rezgés stb. 7
Zajrendelet Általános rendelkezés: Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. Az eljáró hatóság: Jegyző (pl.: vendéglátás, szabadidős tevékenység, védendő helyiség belső tere) Területi környezetvédelmi hatóság (pl.: közlekedési, üzemi zajforrások) 8
Zajrendelet Hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet A hatásterület határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-lel alacsonyabb, mint a határérték, egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 db, éjjel (6:00-22:00) 45 db. 9
Zajrendelet Üzemi vagy szabadidős zajforrás A zajforrás üzemeltetője köteles zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Zajkibocsátási határértékkel akkor kell rendelkezni, amennyiben a hatásterületen van védendő terület, épület vagy helyiség. A határértékről a környezetvédelmi hatóság dönt. A zajforrás területén és hatásterületén tervezett vagy bekövetkezett változásokat 30 napon belül be kell jelenteni 10
Zajrendelet Építési zajforrás A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. A határértékek betartása alól felmentés kérhető 11
Zajrendelet Közlekedési vonalas létesítmény Közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése A létesítési engedélyezés során kell igazolni a határértékek távlati forgalom (15 év) melletti teljesülését. 12
Zajrendelet Fokozottan zajos terület Olyan közüzemi létesítményeknél kerül kijelölésre, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre. Kijelölés kérelmezésével egyidejűleg intézkedési tervet kell benyújtani. A környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyó határozatban fokozottan zajos területnek minősíti a védendő környezetnek azt a részét, amelyik beleesik a zajterhelést okozó közüzemi szolgáltató (közüzemi létesítmény) hatásterületének abba a részletébe, amelyen belül a zajterhelés nem csökkenthető a határérték szintjére. 13
Zajrendelet Fokozottan zajos terület A fokozottan zajos területen bizonyos építési korlátozások érvényesülnek (pl.: iskola céljából nem adható építési engedély) A kijelöléskor meglévő védendő épületek tulajdonosai megfelelő passzív akusztikai védelmet igényelhetnek a közüzemi szolgáltatótól 14
Zajrendelet Intézkedési terv A zajkibocsátási határérték túllépése esetén a szabadidős vagy üzemi zajforrás üzemeltetője intézkedési terv benyújtására köteles Az intézkedési terv akkor kerül jóváhagyásra, ha a zajforrás üzemeltetője bemutatja, hogy az intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését Ha az üzemeltető az intézkedési tervet nem vagy csak részben hajtja végre, akkor a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet 1-6 db túllépés között korlátozza, 7-10 db túllépés között felfüggeszti, 10 db túllépés felett megtiltja. 15
Zajrendelet Zaj- és rezgésbírság Üzemi vagy szabadidős zajforrás által okozott, Építési zajforrás által okozott, Környezeti rezgésforrás által okozott határérték túllépés esetén Jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettség megszegése esetén 16
Zajrendelet Zaj- és rezgésbírság 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazása lehetséges mérlegelés alapján A zajbírság 6 havonta ismételhető 17
Zajrendelet A zajkibocsátási határérték éjjel LKH= 40 db A zajtól védendő panzió épületénél a határérték nem teljesül Túllépés az éjjeli időszakban T= 2 db volt A határérték túllépéssel érintett védendő helyiség N=5 db 18
Zajrendelet B = 160 000 * (1,5* TÜK + ) *CA*CB ahol: B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága, TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma db-ben, N: a zajkibocsátási határérték túllépésével érintett védendő homlokzat mögött elhelyezkedő zajtól védendő helyiségek száma, N 19
Zajrendelet Jelen esetben: TÜK= 2 db N= 5 CA módosító tényező értéke : 0,59 CB módosító tényező értéke: 0,48 A bírság számított összege: B = 160 000 * (1,5* 2 + 5 ) * 0,59 * 0,48 = 237 256 Ft. Kerekítve: B= 237 000 Ft 20
A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 21
KvVM rendelet A zajkibocsátási határérték (LKH) megállapításának módszere 1. A zajforrás közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más zajforrás hatásterületével LKH= LTH LTH: jogszabály szerinti zajterhelési határérték 2. Több, még határértékkel nem rendelkező zajforrás hatásterülete áll fedésben LKH= LTH-KN N: a fedésben álló zajforrások száma KN= 10 lgn, de legfeljebb 5 db 3. Egy, vagy több, már határértékkel rendelkező zajforrás hatásterülete áll fedésben LKH= LTH-5 db 22
KvVM rendelet A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem: 2. Számú melléklet szerinti űrlap A határértékkel rendelkező zajforrás hatásterületén bekövetkező változások bejelenése: 3. Számú melléklet szerinti űrlap 23
KvVM rendelet Az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszere Előkészítés Lefolytatás Meghatározandó zajjellemzők Vizsgálati eredmények értékelése 24
KvVM rendelet Előkészítés 1. A vizsgált terület kijelölése Hatásterületen belül elhelyezkedő terület Több határérték esetén a határértékek számának megfelelő részterület 2. A mérési pontok kijelölése A vizsgálat céljának megfelelően Legalább a részterületek kritikus pontjával megegyező számú 3. Kiegészítő mérési pontok Ha a működési körülmények későbbi monitorozása érdekében Az ellenőrzésre és dokumentálásra alkalmas helyen 4. Az üzemi létesítmény működési körülményeinek megválasztása A rendszeresen előforduló, legkedvezőtlenebb üzemi állapotokban 25
KvVM rendelet A mérés lefolytatása A mérés folyamán az MSZ 18150-1 szabványt, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó módszert kell alkalmazni A meghatározandó zajjellemzők Minden mérési ponton a zajforrás zajkibocsátására jellemző LAM megítélési szintet kell meghatározni A vizsgálat eredményének értékelése Összevetés a határértékekkel 26
A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM rendelet) 27
KvVM-EüM rendelet Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra. Csendes övezetben és fokozottan védett területen a határértékek 5 db-lel kisebbek 28
KvVM-EüM rendelet Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken alkalmi rendezvény: előre meghatározott alkalomból és időben tartott, legfeljebb 8 napon át tartó esemény, amely olyan helyszínen kerül megrendezésre, amely alaprendeltetése szerint nem az adott jellegű rendezvény tartására szolgál; Nem közterületen tartott alkalmi rendezvény határérték nappali időszakban 65 db, éjjeli időszakban 55 db nappali időszak: 6:00-23:00 éjjeli időszak: 23:00-6:00 megítélési idő nappal a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, éjjel a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra. 29
KvVM-EüM rendelet Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra. 30
KvVM-EüM rendelet A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken 31
KvVM-EüM rendelet megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): 16 óra, b) éjjel (22:00-6:00): 8 óra. Csendes övezetben és fokozottan védett területen a határértékek 5 db-lel kisebbek A határértékeknek új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen kell teljesülniük. Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra a) fenti határértékek érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják; b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják. 32
KvVM-EüM rendelet A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben A helyiségbe behatoló zaj zárt állapotú nyílászárók mellett nem haladhatja meg a fenti határértékeket megítélési idő közlekedési zajforrásra: nappal (6:00-22:00): 16 óra, éjjel (22:00-6:00): 8 óra; üzemi és szabadidős zajforrásra: nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra. 33
Köszönöm a figyelmet!