KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL Kereki Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II. 26.) Kormányrendelet, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, az állatok védelmét, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. (1) E rendelet hatálya Kereki község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) Az e rendeletben foglaltakat a veszélyes ebre csak akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. 3. E rendelet alkalmazásában: a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása gazdasági haszon céljára, munkavégzésre, sportcélok elérésére, mutatványos vagy bemutatási célra, kedvtelésre irányul. b.) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. c.) jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). d,) kisállat: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, nyest, nyérc, görény és e körbe tartozó egyéb állat, e.) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha e.) egyéb haszonállat: juh, kecske, sertés és e körbe tartozó egyéb állat, f.) egyéb állat: kutya, macska és e körbe tartozó egyéb állat. g.) Veszélyes eb: a törvényben, kormányrendeletben meghatározott kutyafajta, továbbá amelyet a jegyző veszélyes ebnek minősít.
2 AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. (1) A község közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, járványügyi, higiéniai, valamint építésügyi, környezetvédelmi- és természetvédelmi szabályok betartása mellett is csak az e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. (3) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (4) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (6) A szabadban tartott állatot- különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (7) Az állattartó köteles: a.) az állatának ellátásáról, állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b.) a jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állománynyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, valamint az önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról öt napon belül tájékoztatni e rendelet 1.számú állattartási tevékenységről tájékoztatás mellékletében, valamint az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről külön jogszabályban meghatározott határidőn belül gondoskodni; c.) Állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait jogszabályban meghatározott esetekben- végrehajtani; d.) Állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágását, illetve leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni; e.) Az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenti, és az állati testet vizsgálatra bemutatni; f.) A külön jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; g.) Az állati eredetű melléktermék, így különösen az elhullott állata tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről külön jogszabályban előírt módon gondoskodni; h.) Az állategészségügyi hatóságot annak felhívására az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történő végrehajtásáról tájékoztatni; i.) Állata külön jogszabály szerinti állategészségügyi vizsgálatának elvégzéséről gondoskodni.
3 (8) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről saját költségén gondoskodni. (9) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. (10) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (11) Gazdasági haszonállat nem tartható ott, ahol ennek tartási feltételei nem biztosítottak, vagy nem biztosíthatók. (12) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. (13) A jegyző a (11) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles megküldeni a természetvédelmi hatóságnak. (14) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a (12) bekezdés szerinti állatok kivételével- az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. (15) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását. AZ ÁLLATTARTÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 5. (1) Tilos valamennyi kisállat, nagyállat és egyéb haszonállat tartása a: d.) közintézmények udvarán, e.) élelmiszeripari és kereskedelmi üzletekben, f.) üzemi konyhákban és vendéglátó egységekben, továbbá az ezekhez tartozó belső területeken, valamint ezek környékén 50 m-es sugarú körben és ahol az állattartásra szolgáló melléképületeknél a szabályozási tervben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt védőtávolság nincs biztosítva. (2) Kereki község belterületén portánként maximum 4 db ló, szamár, öszvér, vagy 10 db tehén, vagy 30 db sertés, vagy 30 db juh, vagy 30 db kecske tartható. 6. Baromfi és házinyúl csak a lakóépülethez tartozó udvar vagy kert elkülönített részén, illetve ólban, ketrecben tartható. 7. (1) Az állat tulajdonosa az állathullát, vetélt magzatot, magzatburkot, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Ezek ártalmatlanítása az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. (2) Az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tartója ismeretlen, továbbá vadon élő állat esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket védett állatfaj esetében is- az állattartó, illetve vadászható állatfaj esetében a vadászatra jogosult köteles megtéríteni.
4 (3) Az állat életének kioltását az állat tulajdonosa, az állatvédelmi hatóság, illetve a természetvédelmi hatóság kezdeményezheti. (4) Többlakásos lakóház udvarán és közös használatú kertjében állattartás csak az összes lakó legalább 75 %-ának hozzájáruló nyilatkozatával történhet. 8. A méhek elhelyezésére és tartására a 15/1969.(XI.6.) MÉM sz. rendelet rendelkezései az irányadók. 9. (1) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsíthatja a környezetet. (2) Az állattartásban olyan technológiát kell alkalmazni, amely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását lehetővé teszi. 10. (1) Közterületre állatot kiengedni tilos. (2) Az állattartás körülményeinek folyamatos ellenőrzésére a jegyző, a tartott állatok darabszámának, az ebek közterületen való tartózkodásának, közterületi szennyezésének és az emberre veszélyes vadállat tartásának a folyamatos ellenőrzésére a polgármester által feljogosított polgármesteri hivatali dolgozó és a közterület-felügyelő jogosult és köteles. (3) A polgármester korlátozhatja az állattartást olyan esetben is, ha azt közegészségügyi, községképi, esztétikai, építészeti szempontok indokolják. A döntés előtt ki kell kérni a hatósági állatorvos és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat véleményét. (4) Minden állattartó köteles a tulajdonában levő, illetve gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani AZ EBTARTÁS SZABÁLYAI 11. (1) Házőrző kutyát csak megkötve, vagy állandóan zárva tartott udvarban lehet tartani. Több lakó által használt közös udvarban kutya csak megkötve tartható, kivéve ha szabadon tartásához a tulajdonostársak, bérlőtársak együttesen hozzájárultak. (3) Az ebeket a tulajdonosai úgy kötelesek tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (4) Ha a kutya harapós, vagy támadó természetű, a telep, ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (5) Bekerítetlen ingatlanon ebet megkötve vagy kifutóban lehet tartani. (6) Többlakásos lakóházban kutya csak a ház tulajdonosának (kezelőjének), illetve társtulajdonosainak hozzájárulásával tartható. (7) A kutyatulajdonos köteles a kutyát úgy tartani, hogy az a lakótársak és szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (8)Az eb által lakóházba, közös udvarban okozott szennyeződést az ebtartó azonnal köteleseltakarítani.
5 (9) Tilos az ebet beengedni, illetve bevinni: a.) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyre az üzemeltető hozzájárulása nélkül, b.) élelmiszert árusító üzembe, élelmiszerraktárba, közterületen olyan helyre, ahol élelmiszerárusítás folyik, c.) oktatási egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, sportpályára, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, játszótérre, játszótérként használt közterületre az intézményt őrző, valamint vakvezető kutya kivételével. (10) Ebet közterületen sétáltatni pórázzal és szájkosárral ellátva lehet! Az általuk okozott szennyeződés eltakarításáról az eb sétáltatója köteles gondoskodni. (11) Tilos ebet sétáltatni a közvetlen vízparti területeken és minden táblával jelölt területen. 12. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen ebtenyészet létesítésére, fenntartására csak a polgármester adhat engedélyt az illetékes tisztiorvosi hatóság előzetes hozzájárulásával. (2) Többlakásos lakóház közös udvarán ebtenyészet létesítése tilos! 13. Veszélyes- és a jegyző által veszélyesnek minősített eb külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható. 14. (1) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm.rendelet 7. -a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni. (2) A település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról a polgármester gondoskodik. 15. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen tartott ebeket veszettség elleni immunizálásban kell részesíteni. Ennek megtörténtét a tulajdonosnak felhívásra igazolni kell. (2) A jegyző az eboltást elmulasztó ebtulajdonost az állatorvos jelzése alapján szabálysértési eljárás megindítása felszólítja a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására. A pótoltás elmulasztásáról értesíti az állategészségügyi hatóságot. Az eb leöletésének elrendelése esetén gondoskodik a határozat végrehajtásáról. EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK 16. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények létesítésének, illetve engedélyezésének szabályait az OTÉK, valamint a helyi építési szabályzat tartalmazza. (2) Csak akkor folytatható állattartás, ha a) a az állatok elhelyezésére szolgáló új melléképületek elhelyezésénél az építésügyi szabályokat betartották; b) az állatok elhelyezésére szolgáló építmény hézagmentes falazatú, szilárd burkolatú és padozatú, megfelelő lejtésű,
6 c) a trágya és trágyalé tárolása a közegészségügyi, környezetvédelmi és a következő (3) és (4) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően megoldható. (3) A trágyát szivárgásmentes trágyagyűjtőben kell tárolni úgy, hogy onnan a trágyalé ki ne folyhasson. A trágyatelepnek vízhatlan aljzatúnak és oldalfalúnak kell lennie, vagy a trágyatelep körül peremtöltést és árkot kell létesíteni. (4) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt trágyalégyűjtőt kell létesíteni. A trágyalégyűjtőt és az állatok elhelyezésére szolgáló melléképületet zárt csatornával kell összekötni. 17. (1) Az állatok szálláshelyeit az állattartó köteles tisztán tartani, rendszeresen takarítani és szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal fertőtleníteni. A trágyalét és a trágyagyűjtőt szükség szerint, de legalább évente kell kiüríteni és fertőtleníteni. (2) A kártékony állatok (patkány, egér, férgek) irtásáról az állattartó folyamatosan köteles gondoskodni az állatok tartására szolgáló létesítményekben és ezek környékén. ÁLLATOK VÉDELME 18. (1) Az állattartó köteles az állatot a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezések szerint gondozni, etetni, itatni és egészségügyi állapotára ügyelni. (2) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni. (3) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban: állatviadal). Tilos az állatviadal megszervezése, tartása, továbbá az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. 19. 1 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. (1) E rendelet 2009. május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Kereki Község Képviselő-testületének 13/2007.(XII.11.) számú rendelete. (2) Az állattartó, ha állattartását tiltott helyen folytatja, köteles azt 2009. május 1. napjáig megszüntetni. (3) A polgármester a (2) bekezdésben meghatározott határidőt kérelemre, egy ízben legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja, ha az állattartás megszüntetése az állattartó vagy családja megélhetését veszélyeztető jövedelem kieséssel jár. Kereki, 2012. május 24. Dr. Kiss Pál címzetes főjegyző 1 Megállapította: 8/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 4. -a, hatályos: 2012.05.25-től
7 ÁLLATTARTÁSI TEVÉKENYSÉGRŐL TÁJÉKOZTATÁS 1.számú melléklet Az állattartó neve:... Lakcíme:... Elérhetőség /telefon, fax, e-mail cím /:.. haszonállatok:. db ló,. db szamár,. db öszvér,. db szarvasmarha,. db bivaly ). db sertés,. db juh,. db kecske. db tyúk,. db gyöngytyúk,. db kacsa,. db liba,. db pulyka,. db galamb. db nyúl. db méhcsaládok. Db.. egyéb Az állat állandó telephelye:... Állattartási tevékenységemet az alábbiak miatt megszüntetem:.... Méhcsalád esetén: A méhek állandó telephelye:... A méhcsaládok száma:... A vándoroltatáshoz kiadott állatorvosi igazolás száma:... A kiadás helye:... ideje:... A méhek utolsó tartási helye:... A jelenlegi vándortanya pontos megjelölése:...
8 A kaptárak száma:... Az elszállított kaptárak száma:... A letelepedés pontos ideje:... Az elvándorlás pontos ideje:... Az új vándortanya/hazatelepülés esetén a méhek tartási helyének megnevezése:... Kelt..., 20... év... hó... nap.... állattartó aláírása Megjegyzés: a nem kívánt részt kérjük kihúzással jelölje