A BABONASÁG A BABONASÁG TUDOMÁNYOS JELENSÉGKÖRE BABONASÁG VERSUS VALLÁS

A BABONASÁG Mi is a babonaság? Mi számít babonaságnak és mi nem? Ki dönti azt el, hogy hol kezdődik és hol végződik a hiedelem, valamint a tudás? Létezik egyáltalán biztos tudás, vagy csak ideáljainkban szerepel? Mi a vallás álláspontja a babonaság ügyében és melyek a spirituális meglátások e kérdésben? Hogyan számolhatjuk fel a babonáinkat? A BABONASÁG TUDOMÁNYOS JELENSÉGKÖRE A babonaság olyan hitet vagy hiedelmet jelent, amelyet rosszalló értelemben használunk szubjektív, irracionális és természetfeletti szemléletekre, elképzelésekre és nézőpontokra. A kérdés azért nem egyszerű, mert ami az egyik ember számára hihetetlen és misztikus, az a másik fél számára evidencia. Ezért minden ember maga határozhatja meg szabad akaratából, hogy mit fogad el és mit utasít el a hozzá eljutó milliónyi információból. Voltaképpen minden babonaságnak minősül, amit nem bizonyítunk. De létezik-e egyáltalán olyan egyetemes és mindenki által elfogadott mérce, amely hajszálpontosan képes lenne eldönteni, hogy hol van a racionalitás és a babonaság határa. Első pillantásra tökéletesen alkalmasnak tűnik a tudomány. De tegyük fel a kérdést: milyen jogon? Milyen alapon? Mi van azokban az esetekben, amikor a tudomány tévesen ítél meg dolgokat és babonaságnak tart olyan jelenségeket, amelyeket egyelőre még ő sem ismer? Korai és elhamarkodott volna a tudományt minden más megismerési mód fölé emelni. Bizony, a tudomány sem csalhatatlan, sőt sokszor bizonyosodott már be az évszázadok alatt, hogy néha megfullad a saját maga által felállított korlátokban. Kopernikusz, Galilei, Newton, Tesla, Einstein, Schrödinger esetei hűen példázzák ezt. Az említett urak vajon babonásak voltak, amikor szentül hittek a saját találmányaikban még azelőtt, hogy a végső konstrukciójukat vagy elméletüket tökéletesítettek volna? Babonások voltak a nagy reformerek a maguk korában? Jelenleg olyan képzetekre alkalmazzák a babonaság kifejezést, amelyeknek nincs tudományos vagy logikus alapjuk a tudomány szempontrendszere szerint. BABONASÁG VERSUS VALLÁS A legádázabb háborúskodás kétségtelenül a vallás és a babonaság között alakult ki a világtörténelemben. Annyi viszály, intrika, eretnekvég és vér indult el a vallási hiedelmek és a többi szellemi eszmeáramlat között, hogy az elmúlt évezredek szinte tocsognak az ideológiákért kiömlött vértócsában. A középkori tudósok értelmezésében a babonaság olyan hiedelmekre vonatkozik, amelyek ellentétesek voltak a kereszténységgel. A vallások egy része, konkrétan a Biblián alapuló vallási irányzatok, tűzzel-vassal küzdöttek mindig is a babonaság ellen. A furcsasága ennek az egész babonakérdésnek az, hogy a vallások egymás ellen is szép számmal indítottak csatákat lásd a vallásháborúkat, s nem csak a pogányság vagy a spiritualitás képviselői ellen. Ha igazságosak akarunk lenni, akkor a pogánysággal megbélyegzett vagy eretnekséggel megvádolt személyek bűne annyi volt sok esetben, hogy másként gondolkodtak, s nem a hivatalos, kanonikus mainstream-mel(főáramlattal) értettek egyet. A babonaság fizetsége legtöbbször: kiközösítés, meghurcolás, olykor halál volt. Abban az időszakban, amikor az Ószövetség eseményei játszódtak a történelem színpadán, a környező népek vallási szokásai állandó kísértést jelentettek a zsidó nép számára. Elsősorban az egyistenhitet veszélyeztették az eltérő és sokszor többféle természetfeletti lény létezésén alapuló vallási eszmék. Valószínűleg nem véletlen, hogy a teoklaszta vallások mindig elhatárolódtak a spiritualitástól, legalábbis azokban az esetekben, amikor nem ők művelték. Magyarul ha az adott vallás papja végzett szertartást, rituálét és varázslatot, akkor az teljesen rendben volt, ellenben ha egy másik csinált hasonlót, akkor azt az ördög művének minősítették, az egész hitkultuszt pedig babonaságnak titulálták. A teoklaszta vallásra jó példa a zsidó vallás vagy a későbbi intézményesített

kereszténység. A zsidók mi mást mondhattak elnyomóikról, az egyiptomiakról, mint hogy hamis isteneket szolgálnak? Hiszen ők csak a sajátjukat fogadják el egyetlennek, a többiekével szemben intoleránsak voltak. De említhetném az egyiptomi történelmen belül Ehnaton esetét is, aki az Amarna-forradalommal törvényerőre emelte az Aton-kultuszt, amely nem tűrte meg a többi istenség mint mindenható tiszteletét. A Bibliában ennek ellenére előfordul a halottidézés (1Sám 28,7-25), a jóslás (Ez 11,26; Zak 10,2) és az asztrológia (Jer 10,2; Iz 47,13). A jóslást halállal büntették, és az álmok jelentését csak akkor fogadták el, ha azok Istentől eredtek (Ter 41,16; Dán 1,27-30).Hasonlóképpen büntették a varázslást, de minden tiltás ellenére többen használtak amuletteket. (2Mak 12,40; Ter 35,40; Bír 8,24; Iz 3,40). Pál apostol Barjézus zsidó varázslót a Sátán fiának nevezi (ApCsel 13,10), valamint a Galatákhoz írt levélben a babonaságot a test cselekedetei közé sorolja (5,20). A BABONASÁG MEGÍTÉLÉSE A babonaságot sokszor a hitetlenség szinonimájaként használják. A babonaság hamisságot, vallástalanságot és ördögi mesterkedést testesít meg. A keresztény olvasatban a babonaság bűn. Magyarországon a nagyszombati katolikus tartományi zsinat 1611-ben és 1629-ben a következőképp fogalmazott: A ráolvasást, mágiát, jövendölést, sorsvetést, tenyérjóslást, kuruzslást a prédikációban gyakran ostorozzák, és ha valakiről kiderül a babonaság, értesítsék róla a püspököt. Az egyszerű nép könnyen babonás, sok helyen javasasszonyok babonával gyógyítanak és ráolvasásokat művelnek. A plébános kérdezze gyónásban és azon kívül is, gyógyítanak-e babonás módon embereket vagy állatokat, és térítse el ettől az embereket. Manapság a babonaság jelentése összemosódott a szerencse fogalmával, mivel az emberek a véletlenszerűségben és a bizonytalanságban kapaszkodót keresnek. A vallásos emberek viszont meg vannak arról győződve, hogy nekik már megvan a tökéletes hitük, vagyis ők nem babonások. Az emberek roppant rosszul viselik a kényszerűséget, a végzetszerűséget és a természetfelettinek való kiszolgáltatottságot, kivéve, ha az Istentől származik. A bizonytalanság és a kételyek kiküszöbölésére az emberek vallásokat teremtettek. De vegyük észre, hogy sok vallásnak emberarca van annak ellenére, hogy isteni sugalmazásokon alapszik. SPIRITUÁLIS MEGKÖZELÍTÉS Az ember szereti érteni, hogy mi miért történik vele. Ha nem ismerjük az ok-okozati láncokat, máris elveszítjük a lábunk alól a talajt. Ezért kapaszkodunk különféle eszmékbe, hitfajtákba, vallásokba stb. Egyszerűen igényünk van a kiszámíthatóságra és a tisztánlátásra. Sokan annyira viszolyognak a saját létkérdéseiktől és szorongást keltő sorskérdéseiktől, hogy mindenféle módon ámítják magukat. Ez lehet spiritualitás, ezotéria, tudomány és vallás. A babonaság attól babonaság, hogy nem a valóságnak megfelelő képet mutatja. Az ember meggyőződései szerint hoz létre önmaga számára racionális világképeket, miközben észre sem veszi, hogy a valóságtól teljesen elszakad és belegabalyodik a hiedelmek pókhálójába. Az isteni törvények sokszor kifürkészhetetlenek az ember számára, de ez nem adhatna okot a babonák legyártására. Az emberek többsége azonban nem képes az igazsághoz vezető személyes utat végigjárni, mert az túl sok szenvedéssel jár, ezért a hit könnyebbik útjai közül választ egy magának valót. Így viszont óhatatlanul besétál a kétely útvesztőjébe vagy örömmel vonul az egoizmus börtönébe. Aki nem babonás, az tudja, hogy minden lehetséges és bármelyik pillanatban, akár előre nem látható módon is megváltozhat az életünk. Száraz György Boldog napot!

A RÉMÁLMOK LEGYŐZÉSE Az álmok a tudatalatti üzenetei. Vannak köztük kellemesek és kifejezetten borzalomkeltőek. A rémálmok sokszor visszajárnak kísérteni, ezért elszenvedőiknek egyáltalán nem könnyű napirendre térni felettük. Sőt, sokszor egy egész életen át tartó rettegés forrásává válhatnak. De van megoldás a rémálmok problematikájára! RÉMÁLMOK ÉS ELŐZŐ ÉLETEK Vissza-visszatérő rémálmaink olyan üzenetek a tudattalanból, amelyeket nem mindig könnyű felgöngyölíteni. Alapvető vonásuk a páni félelem, amely az ember ambivalens természetének a démoni feléhez tartozik. A félelem teljesen beleivódik, beleszövődik az ember pszichéjébe. Gyakorlatilag már édesanyja pocakjában szembesülünk az első félelmeinkkel, amikor az anyukánk félelemrezgéseit átvesszük. De félelmeket hozhatunk előző életeinkből is, amikor valamilyen meg nem oldott vagy éppen rosszul megoldott helyzet hat vissza ránk. Amikor valaki traumát okozott másnak egyik életében, ám azt jogtalanul tette, s meg sem oldotta a konfliktust az illetővel, akkor bizony a karma törvényei szerint az visszahat az emberre. Ez okozhat adott esetben egy szorongó és önbizalom hiányos személyiséget, de akár egy majdnem egészséges attitűdöt is, amelyben visszaköszönnek a régmúlt emlékei. Ilyen esetekben az előző életekre kell visszatekinteni és olyan terápiákat alkalmazni, amelyek kifejezetten arra tapintanak rá, illetve arra irányulnak, hogy feltárják az okokat és kifürkésszék az üzenetüket. A hipnoterápiák közül a regresszió, az előző életekben tett utazás vagy a speciális sorsképelemzés erre kínál módot és lehetőséget. LELKI TRAUMÁK ÉS A RÉMÁLOM Rémálmaink másik, tetemes hányadát azok a beteges, indokolatlan félelem és irtózás építi fel, amely lelki sérüléseken alapszik. E lelki megrázkódtatások főként a gyerekkor valamelyik szakaszában alakulnak ki, de hatásaikat évtizedek múltán is képesek kifejteni. Sőt, egyre erőteljesebbé válhatnak, mivel a rémségek újraálmodása energiával telíti az ember rejtett tudattartalmait és a szimbólumok szinte önálló életre kelnek. Természetesen az ember eleinte megpróbálja elhessegetni a zavaró képeket, de azok új formában, de a régi tartalommal újra betörnek a tudatába és kifejtik hatásaikat. Szenvedünk tőlük és küzdünk ellenük. De lehetséges, hogy nem a megfelelő eszközöket választjuk a rémálmokkal folytatott harcainkban. Az elfojtás például soha nem megoldás, az csak tovább erősíti a rémálmok valódi okait. Az első lépés annak felismerése és elfogadása, hogy valami nincs egészen rendben az áloméletünkben. Utána fordulhatunk egy álomfejtőhöz, aki kibogozza, hogy milyen tudattartalmak vannak az álomképbe kódolva. Ez azért hasznos, mert így megérthetjük, hogy mire vonatkozik, illetve utal az álom, honnan nyeri erejét, amellyel uralkodhat felettünk. Sokszor nem könnyű egy intuitív úton érkező üzenetet a racionális elménkkel megértenünk és feldolgoznunk, de kezdetnek ez is megteszi. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni. Előfordulhat, hogy a szimbólum- és álomfejtés nem hoz végleges megoldást, mert a racionális feldolgozás csak egy bizonyos mélységig képes hatolni a tudatalattiba. Ilyenkor olyan terápiákhoz lehet nyúlnunk, amelyek képesek a gyerekkort feltárni és ami a lényeg, kioldani a gyökérokot. Míg egyes technikák a traumák újra és újra történő átélésében látják a megoldást, addig a spirituális technikák energiák segítségével oldják és szűntetik meg a rémálmok forrását. Kineziológia, lelki súly oldás, emléksúly levétel és ezekhez hasonló módszerek léteznek, amelyek felszabadítják azokat a lelki és energetikai blokkokat, mely a rémálmok előidézői. RÉMÁLOM EGY SZEMÉLYRŐL

Ha a rémálom személyhez kötődik, akkor gyakoroljuk a megbocsátást és az elengedést. Sokszor álmunkban az adott személlyel szemben érzett belső konfliktusunk ölt testet, ezért vizsgáljuk meg alaposan, milyen volt a viszonyunk az illetővel, milyen kérdésben nem értettünk egyet, hol voltak kettőnk közötti konfliktusok. Vizsgáljuk felül a kapcsolatainkat és igyekezzünk mindent elengedni, ami csak a múlthoz kapcsol, s ami frusztrálttá tehet. Többnyire olyan személyekkel vannak rémálmaink, akik a mindennapi életünkben foglalkoztatnak és rendszerint nyugtalanná, idegessé tesznek. Másfelől, a rémálmainkban szereplő egyes személyek (vagy bármely más jelképek) a tudattalanunk archetipikus megnyilvánulásai is lehetnek, s kihozhatnak belőlünk meglepő, látens érzéseket és hajlamokat, amelyeket elképzelhető, hogy mi magunk sem ismerünk. Ilyenkor az adott személyt mi ruházzuk fel bizonyos tulajdonságokkal, őrá vetítjük ki a belső konfliktusunkat, vagy őbenne ölt testet a lelki-szellemi diszharmóniánk. Fóbiáink nagy része a rémálmainkban is megmutatkozhat, hiszen az ember mitologikusan áthangolja az életét: sötétséggel, bezártsággal, hüllőkkel, démonokkal, vérrel, veszteségekkel, gyásszal, gonoszsággal, halállal, bűntudattal, gyötrelemmel stb. lehet tele. Ezek az álomképek ősi minták, amelyek formát adnak a bennünk tomboló erőknek. Mivel minden álom valamilyen szinten egy vágyteljesítés, a rémálom a vágyak beteljesületlenségének, megvalósíthatatlanságának vagy a torz megvalósulásának is lehetnek a kifejeződései. Amúgy a rémálmaink arra is lehetőséget kínálnak, hogy feldolgozzuk mindazt, amit éber állapotunkban nem tudtunk vagy nem mertünk megtenni. A RÉMÁLMOK ELLEN A rémálok legyőzésében általánosan elfogadott eljárások és tanácsok: a kellő mennyiségű B-vitamin fogyasztás, a megfelelő kalcium és magnézium bevitel, a stressz csökkentése, a kevesebb tévénézés lefekvés előtt, a kiegyensúlyozott táplálkozás. A következő lépés az önismeret gyakorlása. A rémálmainkat megfejthetjük álmoskönyv segítségével és szakemberek bevonásával (pszichoanalitikus). A tudatalatti jelek és jelképek mindig olvashatóak, ha értjük a nyelvüket. A reményeink, a vágyaink, a múltunk és a jövőnk helyes megítélése és feldolgozása az önismeret során elkerülhetetlen lépcsőfok. A rémálmaink elárulják személyiségünk rejtett és árnyoldalát, amellyel szembesülve és amelyet átvilágítva érhetjük el a legnagyobb fejlődést. A spirituális és holisztikus terápiák nagy hangsúlyt helyeznek a fekhelyre, ahol aludni szoktunk. Ha ugyanis káros földsugárzásnak vagy elektroszmognak tesszük ki magunkat huzamosabb ideig, akkor az energiák frekvenciája megzavarhatják az agy, a tudat és az aura működését. Ez is előidézhet rémálmokat feltéve, hogy az ember ellenállóképessége a kritikus határ alá csökken és ily módon védtelenné válik a külső környezeti hatásokra. A legkeményebb rémálmokat viszont már csak a szakemberek bevonásával lehet megszűntetni. A gyerekkori traumák, a prenatális (születést megelőző) szakaszban keletkezett lelki sérülések és az előző életekből áthozott karmikus emlékek és sokkok csakis mélyreható, a tudatalattiban is gyökeres változásokat indukáló módszerekkel történhet, amelyeket gyűjtőnevükön emléksúly oldó technikáknak hívhatunk. Ilyen a regresszió, a kineziológia és számos spirituális terápia. Száraz György Boldog napot!

AFRIKAI SPIRITUÁLIS SZOKÁSOK Az afrikai kontinens egy méltatlanul elfeledett ősi föld, melynek tősgyökeres lakói semmiben sem maradnak el titkok tekintetében a világ többi táján élő bennszülöttektől. Metafizikai tradícióik, paranormális képességeik, földönkívüli múltjuk emlékei szokásaikban és varázstudományukban a mai napig elevenen élnek. Az afrikai primitívnek tartott törzseknél magától értetődik a természetfeletti lett légyen szó gyógyításról, varázslásról vagy velük született képességekről. A törzsek tagjai egyből felismerik, ha társuk spirituális erőkkel vagy adottságokkal rendelkezik. Az afrikai spirituális tradíciók arról szólnak, hogy nem tanulják az egyes képességeiket a bennszülöttek, hanem a szellemvilágtól kapják. Aki például képes álmában megjelenni valakinek, vagy a gondolataiban olvasni, akit a szellemek kiválasztanak és szolgálnak, akinek helyesek az előérzetei, az hallja a láthatatlan lények suttogását, azok az ősi gyökerekhez tartoznak. Az ilyen gyermeket kiválasztottaknak tartják és a szokások szerint készítik fel az élethivatására, ami jelen esetben a boszorkánymesterséget jelenti. A kiválasztottak, a varázslók, a sámánok és a boszorkánymesterek élete nem könnyű, mivel a képességeik csiszolása érdekében kemény időszakokat kell kiállniuk. Az egyik szokás arról szól, hogy nemes egyszerűséggel beűzik a vadonba és arra kényszerítik, hogy önellátó módon tartsa fenn magát. Szinte mindenét elveszik tőle és éppen hogy életben marad, de a testi sanyargatás eme módozata élénkíti a szellemet és fejleszti a lelki érzékenységet. Az elvonulás, a magány és a kiszolgáltatottság megtapasztalása ráébreszti a kiválasztottat a valódi értékekre és egyúttal rákényszeríti a természettel való tökéletes összhang kialakítására. Ha az illető nem őrül bele a nélkülözésekbe, akkor hihetetlen belső fejlődésen megy keresztül. Így szinte tökéletes önuralomra tesz szert. A kiképzése végén már víziókat lát és idegen nyelven is képes beszélni. Az afrikai szokások szerint ez a boszorkány természetfeletti eredetű, szellemektől kapott erejének a jele. Az Afrikába érkező misszionáriusok megérkezése nem tett valami jót a spirituális hagyományoknak, mivel a keresztény hittérítés fanatikusai ördöginek ítélték a szokásokat és tüstént irtani is kezdték. Afrikai spirituális szokás a tűzön járás, amely a testtől való eloldódást és a lélek kötelmektől való megszabadulását tűzi ki célul. Mezítláb kelnek át a parázson és közben euforikus hangulatba, vagy transzba esnek, így a tűz semmilyen kárt nem tesz bennük. A tűzön járást megelőző törzsi tánc is a révülés elérésében segít és összetartóvá kovácsolja a törzset. A reinkarnáció felfogása megtalálható számos afrikai törzs szokásrendszerében. A nigériai joruba törzsnél az a hagyomány, hogy amikor a gyermek megszületik, azonnal olyan jeleket keresnek a testén, amelyek elárulják, hogy melyik ősük született vissza közéjük csecsemő képében. Kenyában a samburukat papok irányítják. A törzs ifjainak beavatása részben arról szól, hogy a személyiségüket legyengítsék, pontosabban az egójuk szarvát letördeljék, hogy azok minél alázatosabb és bátor harcosokká válhassanak. Ha és amennyiben egy fiatalember engedetlen, akkor transzállapotba hozzák és átgyúrják ahogy arrafelé mondják. Szintén Kenyában figyelték meg a kulturantropológusok, hogy a transzállapotokat tánc segítségével idézik elő. Ezt a dobok segítik elő. A tánc voltaképpen az alkohol helyettesítésére és a stressz levezetésére is alkalmas. Érdekes viszont, hogy az asszonyok nem eshetnek transzba. Ennek oka a transzélmények gátlásokat feloldó hatásmechanizmusában keresendő, amely az asszonyi szenvedély és hév férfiakra gyakorolt nemkívánatos hatásait eredményezi. A férfiak tánc közben magasra ugrálnak a levegőben, majd a sarkukra esnek vissza. Tudományosan bizonyított, hogy ez a módszert az agy alkalózisához vezet, vagyis a savas anyag csökkenéséhez, voltaképpen lúgossághoz, amely elősegíti a transzállapot kialakulását.

Az afrikai törzseknél a tánc itt még nem ér véget. Egészen addig folytatódik, amíg a táncos végleg össze nem esik. Ezzel jelzi, hogy minden gátlását levetkőzte és megkezdhetik a félelem elűzését a törzs vezetői. Az afrikai boszorkánymesterek egy része nem kezd varázsigéket mormolni egy fertőzéses beteg esetében, hanem inkább orvoshoz küldi. Viszont az ellenőrizhetetlen eredetű és pszichológiai, szorongásos, feszültséggel járó tüneteknél az ősi módszerekhez folyamodnak. A beteget addig táncoltatják, amíg transzba nem esik, majd a boszorkánymester konzultál a beteg testét megszálló szellemmel. A megszálló szellem nem rosszindulatú, sokszor adnak a beteg gyógyítására vonatkozó tanácsot. Az afrikai törzsek hitében különösen nagy tisztelet övezte az elhunyt törzsfőnököket és hős katonákat, akiknekhaláluk után szinte isteneknek kijáró megbecsülés volt az osztályrészük. Az ősök kultusza kulcsfontosságú az afrikai népek felfogásában. Az elhunytakkal kapcsolatos szokás értelmében a halott nem egy megsemmisült lény, hanem egy élő entitás, aki visszajárt a másvilágról. Hol jóindulatú, hol pedig gonoszszándékú lényként kísértette az itt élőket. A szellemek egészen addig nem juthattak be a Holtak Birodalmába, amíg valamennyi ember el nem távozott azok közül, akik még éltükben látták őt. Nem csak az eltávozottak járhattak vissza az élőkhöz, hanem az élők is utazhattak a túlvilágra olykor-olykor látogatóba. Nem csak az észak-afrikai Maliban élő dogon népnél figyelhető meg, bár kétségtelenül általuk híresült el a földönkívüli származást tartalmazó eredetmítosz. Jóllehet a dogonoka törzs tagjai nem tudnak írni-olvasni, mégis a hagyományaikban konkrétan szerepel, hogy valaha a Szíriusz csillagrendszerből érkezett lények segítették őket kultúrájuk kialakításában és felvirágoztatásában. A dogonok mitológiáját több afrikai törzshöz hasonlóan sziklarajzok örökítik meg az utókor számára. A felbecsülhetetlen értékű szakrális ábrákat kiválasztottak őrzik. Az ábrák az égből érkezett istenekről és az általuk adott szertartásokról és életvezetési elvekről, illetve tudományágakról szólnak. A törzsek minden ünnepüket és rituáléjukat eme múltba vesző információk alapján alakítják ki. A Szíriusz társcsillagáról például azt tartják, hogy 50 éves ciklusokban kerüli meg a Szíriuszt, ehhez kapcsolódik a Szigui-ünnepük. Ezzel a néhány példával szerettem volna illusztrálni Afrika csodavilágát, amelyet elrejtenek a szélsőséges időjárási viszonyok és a múltba tett időutazás érzete. De vigyázat, mert a sivatagok, a szavannák, a dzsungelek és a hegységek valódi titkai máig feltáratlanok. Száraz György Boldog napot! A MENNYBE VEZETŐ ÖSVÉNY A DAMASZKUSZI ÚTON A Bibliából jó ismert történet szerint a Damaszkuszba vezető úton Saul megtért. Ezt az eseményt nevezzük pálfordulásnak. Amikor a fiatalember elindult, még pusztította az egyházat és tömlöcbe vettette a szentembereket és a prófétákat. Egy valóban dühös, haragos és alapvetően keresztényellenes ember képe bontakozik ki lelki szemeink előtt, ha Saulra nézünk. Az emberek szó szerint menekültek előle, rettegték jöttét. Saul azonban nem adta fel, a nyomukba eredt. Ahogyan ebben a lelki állapotban közeledett Damaszkusz felé, egyszer csak váratlanul nagy fényesség támadt és hirtelen a mennyből áradó sugarak vették őt körül. Saul a földre vetette magát és várta, mi fog

történni. Ezután szózat hallatszott a mennyből, mely megkérdezte tőle, voltaképpen felelősségre vonta, hogy miért kergeti Őt Saul. Emberünk életében ez volt a döntő fordulat. Ez a spirituális élmény örökre megváltoztatta az életét. Akkor ott Saulban valamilyen átalakulás indult el. Onnantól kezdve mindent más színben látott. Saulból így lett Pál, aki oly bőszen hirdette Isten igéjét és sokakat a keresztény hitre térített. A hagyomány szerint, ami Saullal történt, az példázat lehet minden lélek számára, hiszen nem csak a szentek és a próféták előtt nyílhatnak meg a mennyek kapui, hanem minden ember előtt, még az olyan bűnöket elkövető és félelmetes személyek előtt is, mint Saul. Utalás ez egyúttal arra is, hogy Isten és a Gondviselés mindent figyelemmel kísér, valamennyi kérést meghallgatja és válaszol rá a maga idejében a maga sajátos módján. A csoda, a megtérés csodája minden ember életébe bele van programozva. Jelen korunkban sokan elindultak a damaszkuszi úton: egyesek még csak az elején tartanak, s nem ismernek se Istent, se embert, másokban már érlelődik valami az isteni csírákból, akad olyan is, aki már megfordult és tekintetét az ég felé fordította, s találkozhatunk olyanokkal is, akik már utat mutatnak az utánuk érkezőknek. A HIT VEZET A MENNYEKBE? A hit egy olyan isteni adomány az életben, amely fokozatosan bontakozik ki az ember lelki világában. Van, aki jó alapokkal lett megáldva, de többségünkben mindent lentről kell elkezdeni. Nos, véleményem szerint az örökkévalóság nem siet sehova. Mindenki valamilyen úton áll. Aki nem hisz még igazán valamiben, az egyhelyben topog, áll. Olyan ő, mint a vitorlás, amelyet a hit szele tudna mozgatni, de mivel szélcsend van, csak vesztegel élete tengerén. Aki hisz, onnan ismerhető fel, hogy elindul és már nem tétlenkedik, hanem tevékennyé válik. A hitre azért van szükség, mert megelőzi a tudást, a bizonyosságot és a megtapasztalást. A hit segít át a kínokon, a fájdalmakon, a szenvedéseken. A mennyekbe vezető ösvény sohasem könnyű, csakis szakítópróbákon keresztül vezet oda út. Maga az ösvény van úgy felépítve, vagyis a sorsunk, hogy folyamatos megmérettetések és tanulás árán juthassunk el a mennyekbe. A mai ember viszolyog az elkötelezettségektől. Fél attól, hogy beszippantja őt valamilyen sötét út. Erre kétségtelenül akadnak is példák szép számmal. De az ilyen ember elfelejti, hogy minden rajta múlik. Ha ő azokat az erényeket gyakorolja, amelyeket a szent könyvek ismertetnek, akkor érdemessé, méltóvá válik az üdvözülésre. Merthogy a mennybe vezető ösvény végén a megváltás, az üdvözülés, a halhatatlanság áll. Egyszer mindent el kell kezdeni, és kivédhetetlen, hogy az ember jelen állapotában ne kövessen el hibát. Az ember tökéletlen lény, de attól még Isten teremtménye, aki a saját képmására alkotott. Ezért mindenképpen helye van abban a világban, amelyet mennyeknek neveznek. A menny egy földöntúli hely, ahol nincs elmúlás, nincs szenvedés, mert az isteni fény mindent beragyog és éltet. Mi tartja vissza az embereket ettől a paradicsomi helytől? A félelem, a bűntudat, a kétely és a csalódás egyebek mellett. De mi van, ha mindezen azért kell keresztül mennünk, mert ezáltal nyerjük el, alakítjuk ki vagy vesszük birtokba az isteni képességeinket és lehetőségeinket, amelyek végül is a mennyekbe emelnek bennünket? JÉZUS PÉLDÁJA A mennybe vezető ösvényt már sok nagy tanító bemutatta. Természetesen a tanítványok hajlamosak arra, hogy saját mesterüket emeljék piedesztálra a többi mester elé. Ha eltekintünk a haszontalan rangsorolástól és a lényegre koncentrálunk, akkor beláthatjuk, hogy a bölcs felismerések vezették el a szenteket és az összes kiválasztottat a megvilágosodásig. Egyébiránt már maga a megvilágosodás szó is beszédes, hiszen nem a napfényre, hanem az isteni fényre utal, amely a lélekben gyullad fel

alkalmasint. Ez az isteni tudatosság fénylik olyannyira, hogy elosztja még a legnagyobb sötétséget is: a tudatlanság és a kétely minden árnyát. Aki Jézus nyomdokain lépked, aki az Ő példáját követi, az tisztában van vele, hogy veszélyeknek van kitéve. ez magától értetődő. Ahogyan Jézus is nemegyszer megkísértette a Sátán, úgy a tanítványok és a követők is számíthatnak a diabolikus megmérettetésekre. Ahogyan Jézus is vért izzadt, úgy a követőinek is ezt az utat kell követniük. Ahogy Jézust végig járta a maga kálváriáját és keresztre feszítették, akképpen a hívőnek is meg kell hoznia a maga áldozatát. Ha nem is az egész világ üdvéért, legalább a maga üdvözüléséért. A mennybe vezető ösvény így tele van részvéttel, megértéssel, megbocsátással, irgalmassággal, szeretettel, együttérzéssel és áldozathozatallal, avagy szolgálattal. Természetesen senkinek sem kell felcserélnie emberi természetét a krisztusi személyiségre, nem is ez a cél. De az út és az irányjelző táblák napnál világosabban mutatják az irányt, hogy a hívő ember el ne tévelyedjen. Ha létezik Jóság, akkor bizonyára létezni kell Gonoszságnak is. Jó és rossz, Isten és a Sátán. Nos, mindennek megvan az ára. Mindenkinek a saját oltárán kell bemutatni az áldozatot. A mennybe vezető ösvény végén a legnagyobb áldozat áll: a halál. Ez esetben a test halála és a biztos tudat, hogy a halál után van élet, amely vagy a pokolban vagy a mennyben folytatódik. Bizonyos értelemben a spiritualitás is egyetért ezzel. A mennyet mint konkrét helyet, illetőleg világok régióit értelmezi az ezotéria, ahová ki-ki érdemei szerint juthat be. Ugyanakkor a mennybe való bejutáshoz többet igényel a spiritualitás a puszta hitnél, tudniillik tetteket. Olyan cselekedeteket, amelyek valódi áldozatokon, lemondásokon és szükség szerint vezekléseken keresztül valósul meg. Tehát nem ingyen és alanyi jogon jár a mennyország a léleknek, hanem szabad akaratából a jó melletti elkötelezettséget szolgáló tettek gyümölcseként. ÖNMAGUNKHOZ VEZETŐ ÖSVÉNY Az angyalok már elérték azt a szintet, amely felé az emberek törekednek. Az angyali lények a mennyek lakói, de ettől feladatuk és dolguk még korántsem kevesebb, mint az embereké. Ami azt illeti, az angyalok küldetése éppen az, hogy a hozzánk hasonló teremtményeket vezessék, a gondjukat viseljék és fejlesszék a Teremtő szándékai szerint. Nyilvánvaló, hogy pusztán az imádkozás és rendszeresen végzett szertartások senkit sem fognak a mennyekbe emelni. A szent cselekedeteiről ismerszik meg. De mitől válik egy szent szentté? Mi válhat egyáltalán bennünk szentté? Kézenfekvő válasz erre az, hogy ami Istennel azonos az emberben. Ez pedig az isteni én, amelyet sokan sokféleképpen írtak már le. De a lényeg az, hogy van bennünk egy isteni szikra, amely tudja a hazafelé vezető utat, ismeri a visszatérés lehetőségét Istenhez. Ezt kellene mindenkinek megtalálni, ezzel kellene azonosulnia, mert ez a mennybe vezető ösvény alanya. Ez az ember valódi individuuma, a tulajdonképpeni önmagunk. A testi dolgok ehhez a világhoz tartoznak, ez a világ pedig illúziók szövevénye. Nagyon könnyű eltévedni a színes látszatok birodalmában. Ezért tartsuk mindig szem előtt, hogy a mennyországhoz vezető ösvény mindig befelé és sohasem kifelé, mindig felfelé és sohasem lefelé vezet. Ha éberek maradunk, akkor már csak idő kérdése és elérjük a hőn áhított célunkat. Száraz György Boldog napot! A TITÁNOK ELTŰNÉSE Vajon ténylegesen éltek egykoron a Földön titánok, vagy csak mitológiai szereplők? Hogyan festi le a titánokat a görög mitológia és a spirituális emlékezettár? Milyen céllal születtek a titánok? Kik

hozták létre őket? Miért kellett eltűnniük a Föld színéről ezeknek a mágikus képességekkel rendelkező lényeknek? TITÁNOK A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN A titánok és atitaniszok a görög mitológiában szereplő lények, akik Gaia és Uranosz frigyéből születtek. Összesen tizenkét gyermeket neveznek titánnak. Pontosabban a hat fiútestvért hívják titánnak, név szerint Ókeanosz, Koiosz, Kriosz, Hüperión, Iapetosz és Kronosz, illetve a hat lánytestvért nevezik titaniszoknak, név szerint Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé és Theia. Léteznek olyan források, amelyek egy hetedik titaniszt is megemlítenek, Diónét, Theia ikertestvérét. A titánok és titaniszokeleinte az őserő megtestesítői, később pedig a találmányaik által az emberiség jótevői. Fiatalabb testvéreik a küklopszok és a hekatonkheirek. A titánok rangját utódaik örökölhették. Uranosz egyáltalán nem kedvelte legfiatalabb gyermekeit: a három küklopszot és a három hekatonkheirt. Ebből fakadóan a Tartarosz mélyére vetette őket. Édesanyjuknak, Gaianak megesett a szíve rajtuk, ezért meggyőzte a legifjabb titánt, Kronoszt, hogy álljon bosszút Uranoszon. Kronosz végül megcsonkította apját, Uránoszt, aki ily módon elveszítette hatalmát. Ezután Kronosz kiszabadította testvéreit az Alvilágból. Ám látva erejüket annyira megrettent, hogy visszazárta őket ugyanoda. Ezután kapott egy jóslatot az anyjától, miszerint saját gyermeke fogja megfosztani őt a trónjától. Kronosz összeházasodott Rheával, de tartva a jóslat beteljesülésétől és a saját végzetét elkerülendő a születendő gyermekeit egymás után lenyelte. Az ősisten minden próbálkozása ellenére Rheának sikerült egyik fiúgyermekét, Zeuszt kimentenie és felnevelnie. Zeusz felcseperedve megütközött apjával és egy hatalmas küzdelemben, a titanomakhiaban, azaz a Titánok harcában legyőzte őt. Így lett Zeuszból főisten, az ellene lázadó titánokat büntetésből a Tartaroszba zárta, a többi titánt nem bántotta. Miután hatalma szilárddá vált,ismét kiengedte őket. TITÁNOK AZ EMBERISÉG ELŐTT A mitológia nem csak az általunk ismert korszakok mitikus leírását örökíti meg, hanem a vízözön előtti korok népeinek történetét is megőrzi. Ezekben a mítoszokban és legendákban találkozunk Lemúriával, Atlantisszal és több másik, mára már a feledés homályába merült kontinenssel és különös lénnyel. Henoch Könyvében és az Akasha Krónikában találkozunk többek között a titánok és a rejtélyes őrzők történetével. A titokzatos őrzők angyali tudással és hatalommal rendelkező lények voltak, akik uralni tudták az elemeket: a tüzet, a vizet, a levegőt és a földet. Parancsszavuknak engedelmeskedtek a természet őserői. Az őrzők hatalmat gyakoroltak az őselemek lényei felett, akik engedelmesen teljesítették az utasításaikat. Varázserejük megkötötte, de akár felszabadíthatta az isteni, az elemi és a materiális erőket. Az őrzők tökéletesen tisztában voltak az alkímia lényegével, amely a teremtői képességek használatán keresztül lehetőséget kínált az anyag szellemmé és a szellem anyaggá alakítására. Így az őrzők rendelkeztek a teremtés csodálatos adományával, amit ők lelkes lények megalkotására használtak fel. Alacsonyabb rendű lényeket teremtettek, és keveredtek velük, így születettek a titánok. Henoch Könyve arról számol be, hogy az ősi alkimisták először lélektelen biotechnikai gépeket hoztak létre, de elégedetlenek voltak a teljesítményükkel. Ezért saját isteni énjükből egy részt beleültettek az újabb fajokba, aminek köszönhetően egyre tökéletesebb és öntudattal rendelkező lények születtek. Egy másik földrészen agyagbábukat hoztak létre az egregórák (őrzők), akiket szintén az isteni individuumokból merített fénnyel töltöttek fel. Az őrzők sok mindenre megtanították teremtményeiket, a titánokat. Olyan hatalmas varázserőben részesítették őket, hogy teremtőerejük

és spirituális képességeik messze meghaladták a mai emberét. Varázsszavakat és mágikus titkokat ismertek. Az egymással keveredő fajok végül külön útra tévedtek: elindultak a fekete mágia, a háborúskodás és az erőszak útján. Mind egymásra nézve, mind teremtőik számára veszélyt jelentettek, ezért az egregórák kénytelenek voltak az elpusztításuk mellett dönteni. A titánok megérezték, hogy mi készül ellenük, ezért már jóval az összecsapás előtt készülni kezdtek a nagy ütközetre. Ennek érdekében monumentális építkezésekbe kezdtek. Olyan építményeket alkottak, melyek különböző csillagok energiái voltak képesek befogni és eltárolni. Ezeket alkalomadtán fel akarták szabadítani és a háborúban felhasználni. Ennek emlékét őrzi a földön sok ciklopszépítmény. Így többek között Észak-Amerikában és a Húsvét-szigeteken. A legtöbb azonban vagy megsemmisült, vagy a tenger mélyére Indiai-óceán süllyedt, amikor a háború kitört. Az őrzők az atomenergiával győzték le teremtményeiket, a titánokat, mivel azok nem ismerték annak titkát. Kozmikus harcuk nem csak a Föld fizikai arculatát rendezte át gyökeresen, hanem a magasabb világokban is békétlenséget és diszharmóniát okozott. A rejtélyes egregórákugyan győzelmet arattak és a titánok eltűntek a föld színéről, de sokféle démon és a mitológiában fennmaradt asztrális lény keletkezett, akik azóta sem békéltek meg sorsukkal. A legendákban szereplő sokféle furcsa szerzet bizony nem csak dajkamese, hanem a magasabb rezgésű világok és régiók lakói, akik ma is léteznek és véleményük erősen megoszlik a tekintetben, hogy az utánuk született, igencsak fejletlen és egoista emberiséget vajon támogassák-e az evolúciójában, s a küszöbön álló korszakváltásban vagy sem. De ez már a jövő zenéje. Ami a titánokat illeti, ők elpusztultak, eltűntek, de azért még sok, hozzájuk hasonló, nagy erejű lény megmaradt a spirituális olvasat szerint. Száraz György Boldog napot! TAVASZI GYÓGYFÜVEK A GYÓGYFÜVEK ALKALMAZÁSA A gyógynövényeket azóta alkalmazzuk betegségmegelőzésre és gyógyításra, amióta az emberiség ezt a tudást felfedezte vagy megkapta. A világon összesen 20 ezer gyógynövényt tartanak nyílván, amelyről már bizonyított a gyógyító, illetve a jótékony hatása. Hazánkban megközelítőleg 150 fajta gyógynövényt ismerünk és szedhetünk. Régebben csak a népi gyógyászat alkalmazta a gyógyfüveket, amelyekből teát, kenőcsöt, főzetet, tinktúrát, aromát (füstölőt) készítettek, vagy nemes egyszerűséggel csal elrágcsálták. Később a természetgyógyászat, azon belül a fitoterápia, az élelmiszeripar (fűszerek és ízesítő anyagok), a vegyipar (illatszerek, kozmetikumok), a gyógyszeripar hasznosította a gyógyfüvek erejét. GYÓGYFÜVEK GYŰJTÉSEÉS SZÁRÍTÁSA A gyógynövények nevüket onnan kapták, hogy valamelyik részük olyan hatóanyagot tartalmaz, amelyik gyógyító célokra használható. Éppen ezért mindenekelőtt ajánlatos a gyógyfüvekkel alaposan megismerkedni, mielőtt a gyűjtésükbe kezdenénk. A következő három lépést tartsuk be: megfelelő időben; megfelelő helyen; megfelelő módon gyűjtsük.

A frissen szedett gyógynövényekben nagy gyógyító erő rejlik. A gyógynövényeket akkor érdemes begyűjteni, amikor a legnagyobb bennük a hatóanyag koncentráció. Kora tavasztól novemberig gyűjthetjük a legtöbb gyógyfüvet, bár olyanokkal is találkozhatunk, amelyek a hó alól is előbányászhatók. Télire érdemes leszárítani a gyógynövényeket és elraktározni. Hatóanyag a virágban koncentrálódik, akkor a virágzás kezdetekor szedjük, ha a levélben, akkor virágzás előtt és alatt, ha a gyökérben, akkor kora tavasszal vagy ősszel, ha a termésből, akkor az érés idején. Mindig csak egészséges és tisztanövényt szabad begyűjteni. Főként napsütéses időben, száraz állapotban és a harmat felszívódása után szedjünk gyógyfüveket. Nem alkalmas gyűjtőhelynek a műtrágyázott szántók, legelők, nagyforgalmú utak, szennyezett vizek partja. Ügyeljünk arra, hogy egyes gyógynövények védettek! Valamint, ha egy mód van rá, akkor ne tegyünk kárt gyógynövényszedés közben sem a természetben, sem pedig magában a növényben. Például ne gyökerestől tépjük ki, ha csak a virágára van szükségünk. Ne műanyagzacskókba gyűjtsük a növényeket. Általánosan elfogadott szabály, hogy a gyógynövényeket nem mossuk meg begyűjtésük után, hanem csak elaprítjuk, majd pediglen tiszta kendőn szétterítve árnyékos és szellős helyen kiszárítjuk. Csak miután a növények teljesen kiszáradtak, szabad eltennünk jól zárható edényekbe. A gyógynövényeket mindig óvjuk a fénytől és ne spájzoljuk be előre több évre. TAVASZI GYÓGYFÜVEK A kora tavasszal gyűjthető gyógynövények közé tartozik a csalán, a fehér fagyöngy, a kakukkfű, a macskagyökér, a medvehagyma, a martilapu és a nadálytő gyökér. CSALÁN (Urticadioica) - nagy csalán Gyógyhatása: Köszvény, magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenség, szénanátha, menstruációs fájdalmak, skorbut, levele vér- és vesetisztító, reuma, cukorbaj, hajhullás és aranyér esetében. Teája reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, vértisztító, gyomor- és bélhurut, vizelethajtó, általános erősítő. Aranyeres bántalmak esetén ülőfürdőként, bőrkiütésekre borogatóként, hajhullás, korpaképződés, hajzsírosodás ellen. Torokgyulladás ellen gargarizálóként. Csalán ellenjavallata: A csalántea nagy mennyiségben gyomorpanaszokat, bőrégést és vizeletpangást eredményez! FEHÉR FAGYÖNGY (Viscum album) Élősdi fagyöngy, fehér fagyöngy, enyvbogyó, lép, gyöngyös madárlép. Gyógyhatása: Magas vérnyomás és érelmeszesedés ellen, serkenti az immunrendszert és rákos betegségek kezelésére alkalmazzák. Leveles hajtását vérnyomáscsökkentőként használják. A fehér fagyöngydrog belső (tüdő-, gyomor-, méh- és bél-) vérzéseket megszüntető, valamint szívműködést serkentő hatású. A gyógyszeripar vérnyomáscsökkentő, daganatellenes és immunstimuláns gyógyszerek előállítására alkalmazza.

Fagyöngy ellenjavallata: MÉRGEZŐ! Csak a növényt ismerő orvos felügyelete mellett alkalmazható. Méhösszehúzódást okozva vetélést válthat ki, de vetélést okozó dózisa közel van a halálos dózishoz. Pulzuscsökkentő hatása miatt szívbetegeknek is ellenjavallt. Depresszió elleni gyógyszert szedőknél vérnyomás-emelkedést okoz, ezzel öntudatvesztést válthat ki. Kísérleti eredmények: Bár a fehér fagyöngyből készült termékeket gyakran adják rákos betegeknek, az eddigi kísérleti eredmények nem támasztják alá a pozitív hatását. KAKUKKFŰ (Thymusserpillum L.) Balzsamfű, démutka, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, töményfű vagy vadcsombor. Gyógyhatása: Fertőtlenítő, emésztésserkentő, nőgyógyászati problémákra jó és köhögéscsillapító. Teáját szélbántalmak, étvágytalanság, köhögés, görcsök, valamint szamárköhögés ellen alkalmazzák. Háztartási, likőr- és élelmiszeripari fűszer is. Az illóolajat epehajtó, bélféregűző, bőrvörösítő kenőcsökben és bedörzsölőkben, viszketést csillapító kenőcsökben és szájvizekben használják. A benne lévő timol fertőtlenítő, bélféregűző hatású. Alkalmazzák fogpépekben, hajvizekhez is. Kerti elsősegélyként a frissen szedett leveleket a sebre lehet szórni, míg a sebet kitisztíthatjuk. A seb kimosása után illóolajjal fertőtleníthetünk. Fertőtlenítő hatása miatt régen pusztító járványok visszaszorítására és a halottak balzsamozására is alkalmazták. Kakukkfű ellenjavallata: Az illóolaj MÉRGEZŐ hatású lehet, ezért csak külsőleg alkalmazzuk! Esetenként bőrkiütéseket okozhat! Pajzsmirigypanaszokban ne használjuk, mert gátolja a pajzsmirigy működését! MACSKAGYÖKÉR (Valeriana officinalis L.) - Orvosi macskagyökér Gyógyhatásai: szívidegnyugtató, ideges gyomorpanaszokra, idegfájdalmakra, ingerlékenységre és klimaxra hatásos. Ideges szív- és gyomorpanaszok elleni teakeverékek alkotórésze. Kimerültség és szellemi túlterheltség ellen is használatos. Teáját bűzaszattal keverve hisztéria ellen ajánlják. Nyugtató és enyhe altató hatása is ismert. Macskagyökér ellenjavallata: Nagy mennyiségben fejfájást, szédülést, látási zavarokat, nyugtalanságot, émelygést, reggeli kábultságot okozhat! MARTILAPU (Tussilagofarfara) Gyógyhatása: Forrázata és tinktúrája köhögéscsillapító és asztmatikus rohamokat megelőző hatású. Frissen szedett leve borogatásként alkalmazható gyulladásoknál. Martilapu ellenjavallata: Terhes és szoptató nők, alkoholisták, májbetegek ne használják! Használata ellentmondásos, van, ahol alkalmazzák, van, ahol betiltották. MEDVEHAGYMA (Alliumursinum) Kígyó- vagy poszhagyma.

Előfordulása: Fűszerkertben nem termesztett, vadon előforduló és begyűjthető hagymaféle. Hazánkban főként bükkösökben, üde, humuszban gazdag, nyirkos talajon él tömegesen. Nagyon erős hagymaszaga van. Erdőben járva hamarabb érezzük meg az illatát, mintsem magát a növényt meglátnánk. Fényes, élénkzöld, lapos levelei vannak. A hagymája hosszúkás, hártyaszerű buroklevelek borítják. A virágszára kb. 30 cm magas, laza, gömbszerű fehér virágai vannak. Árnyékos, üde talajú kertrészek szép évelő növénye lehet. Hatása hasonlít a fokhagymáéhoz, de azt több szempontból felül is múlja. Áprilisban, májusban - virágzás előtt - szedhetjük a hatalmas gyógyerővel rendelkező friss leveleket; képes az egész szervezet megtisztítására. Éppen ezért nagyon jól használható a szervezet felfrissítésére, a tavaszi méregtelenítésre. Kedvezően hat az emésztőrendszerre; a gyomorés bélműködés javulása jobb közérzetet eredményez. Vízhajtó hatású, így hatásos érelmeszesedés és magas vérnyomás ellen. Bőr rendellenességeket gyógyító hatása is van. Felhasználása:A friss levél hatása a legjobb. Apróra vágva ízesíthetjük vele a kenyeret, fűszerezhetjük ételeinket: levest, zöldségféléket, salátákat és burgonyát. A szárított levelek hatása gyengébb, de ételek, többek között túrós és más sós pogácsák ízesítésére is jól felhasználható. A friss levélből a spenóthoz hasonló ízű, de egészségesebb főzelék készíthető. Bimbójából, éretlen terméséből, hagymájából kitűnő tartósított savanyúság készíthető. NADÁLYTŐ (Symphytumofficinale) Forrasztófű, madár- vagy nadálygyökér, fekete nadálytő, összeplántálófű, sarkos fű, nadálygyökér, madárgyökér, vagy feketegyökér, nadár. Száraz György Boldog napot! Gyógyhatása: Gyomorfekély, légzési zavarok, csontzúzódás, -repedés és -töréskezelésére. Főzetként vagy tinktúraként, de csak orvosi vélemény alapján használjuk gyomorfájdalmak enyhítésére. Gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatású a porított száraz gyökér a sebre szórva. Fekete nadály ellenjavallata: Májkárosodást okozó és rákkeltő anyagokat is tartalmaz, ezért csak orvossal konzultálva alkalmazzuk! Gyógyszermennyiségben csak orvosi felügyelet mellett használható! HOGYAN KELL FÜSTÖLŐT VÁLASZTANI Az illatok látszólag észrevétlen ingerek, amelyek finoman, mégis hatékonyan bájolják el az embereket. Az orron keresztül könnyedén hathatunk a testi, lelki és szellemi állapotunkra. Ha pedig egy kis jártasságra teszünk szert a füstölőfajták világában, akkor kifejezetten tudatosan élhetünk át lelki állapotokat és spirituális élményeket. AZ ILLAT ÉS AZ EMBER Minden vallás használt és jelenleg is alkalmazza a füstölőkeverékeket. Ez egy mágikus cselekedetnek minősül, hiszen a füstnek szelleme van. A füstölők elengedhetetlen kellékei az oltároknak, az isteni áldozatoknak, a meditációknak, valamint ha úgy döntünk, a lakásunknak is. A füst voltaképpen egy közvetítő elem a láthatatlan és a látható világ között. A füst egyike az őselemeknek, ezért korántsem mindegy, hogy milyen hatást gyakorolnak ránk. A füstölő megkönnyíti a tudatállapotunk megváltoztatását, enyhíthetik a bennünk felgyülemlett feszültséget, csillapíthatják az elménk hullámzását. Közelebb vihetnek az isteni énünkhöz és gyógyító hatással is rendelkeznek.

A füstölők szerepét sokan lebecsülik, vagy mellőzik, mert még nem ismerték fel a jelentőségüket. Sokan babonaságnak tartják, de azt azért elismerik, hogy a hangulatot alaposan befolyásolják az orrunkon keresztül felvett ingerek: illatok, aromák és finom energiák rezdülései. A szaglásunk egy méltatlanul elhanyagolt érzékszervünk, amit jobbára csak akkor veszünk észre, ha alaposan meghűlünk és átmenetileg elveszítjük a szaglásunkat. Amikor sem az ételek ízét, sem az illatát nem érezzük, akkor olyan érzés fog el bennünket, mintha fűrészport rágnánk. Amikor belépünk egy helyiségbe, szinte azonnal megcsapja orrunkat az illat, s vele együtt kialakul bennünk egy kép a légkörről, amely utána erősen befolyásolhat bennünket. Minden helynek sajátos rezgése, kisugárzása van, amelyet az ottélők, vagy huzamosabb ideig ott tartózkodók bocsátanak ki. Ezt nevezzük a helyiség töltöttségének. Nem mindenki érzi jól magát minden szobában. Ennek egyik lehetséges oka a helyiség alaprezgésében keresendő. Az emberi energiák összeadódnak és megtapadnak mindenhol, ahol az emberek élnek, s ezt érezzük tudat alatt vonzónak vagy kevésbé kellemesnek. TUDATOS VÁLASZTÁS Ha tudatosan szeretnénk füstölőt választani, akkor az alábbiak szerint járjunk el: Bergamott hangulatjavító, önbizalom erősítő, frissítő és fertőtlenítő hatású. Henna az emlékezésben segít, megnyugtat, nagyon jó meditációhoz, mert tudattágító hatással bír, fejleszti az odaadást és az emberi kapcsolatokat. Ilang-ilang oldja a belső feszültséget és növeli az emberek közötti bizalmat és nyitottságot. Jázmin álmatlanság ellen jó, elősegíti a pozitív gondolkodást és fokozza az szenvedélyességet. Levendula híres a nyugtató, relaxáló rezgéseiről, kiegyensúlyozza a lelki világot és felfrissíti az idegrendszert. Lótusz a szív csakrához kapcsolódik, az odaadást és az elfogadást növeli, az önzést csillapítja. Mirha tágítja a tudatot, erősíti a tisztánlátást, védi az önbecsülést, felerősíti az ember pozitív karakterét. Ópium segíti a módosult tudatállapotok elérését, spirituális tevékenységekhez, gyógyításhoz és meditációkhoz kifejezetten alkalmas. Rózsa oldja az emberben a szorongásokat, a gátlásokat és a depressziót, felerősíti a szeretet hullámait. Pacsuli az érzékiség illata. Szantál tértisztításra, meditációhoz, kreatív tevékenységekhez és a szellemi felfedezésekhez nagyban hozzájárul. Ha a szerelmet és vágyat szeretnénk erősíteni, akkor próbáljuk ki:az ilang-ilang, a jázmin, a levendula, a rózsa, a pézsma, az erdeifenyő, a magnólia, a fahéj, és a pacsuli illatú füstölőket. A leghatékonyabb gyógyító erejű füstölők a következők: az eukaliptusz, a fahéj, a rózsa, a mandula, és az ilang-ilang füstölők illata az, ami ebben az esetben segít. A meditációt elősegítő füstölők: a lótusz, a szantálfa, a magnólia, a mirha, az akác, és a jázmin illatúak. A leghatékonyabb szellemi felfrissülést kiváltó füstölők: a pálmarózsa, a mandula, a fahéj, a benzoé, az orchidea és az ilang-ilang füstölők. A siker illatai: az aloé, a bergamott,a fahéj, a benzoé, a mandula, a szantálfa, a kamilla, a jázmin és a mandula füstölők.

TIPPEK A FÜSTÖLŐVÁLASZTÁSHOZ Hallgass az ösztöneidre és az intuícióidra, amikor füstölőt választasz magadnak! Bártan kísérletezz a füstölőkkel, tapasztald ki, melyik milyen hatást vált ki belőled! Ha többféle füstölővel is rendelkezünk, akkor hangulatunknak megfelelő illatot is gyújthatunk intuíciónk segítségével. Mielőtt füstölőd gyújtanál, szelőztess ki alaposan. Teremts tisztaságot és rendet, hiszen a füstölőgyújtás egy kis mágikus ceremóniának felel meg. Ha már egyszer füstölőt gyújtasz, akkor esetleg gyújts meg egy gyertyát is, hiszen a tűz szintén egy médium. A füstölő átjárja a teret a zenéhez hasonlóan, ezért bevetheted a zene harmonizáló hatását is, illetve ne felejtsük el, hogy a csend is egy hang a természetben, talán a legritkább manapság. Minden évszaknak, hónapnak és napnak megvan a speciális rezgése. Nem csak életünk egyes eseményei, hanem a bolygóállások és a napok is megfeleltethetőek egy-egy füstölőnek. Az alábbiakat vegyük figyelembe: A hét napjai melyik planéta uralma alatt áll: Hétfő a Hold napja. Kedd a Mars napja. Szerda a Merkúr napja. Csütörtök a Jupiter napja. Péntek a Vénusz napja. Szombat a Szaturnusz napja. Vasárnap a Nap napja. A planéták személyiségéhez legjobban illő füstölők: Nap: sáfrány, ámbra, mósusz (pézsma), aloé, balzsam, babér, szegfűszeg, mirha, tömjén, pálma, olajlevél, fenyő, kamilla, rozmaring Hold: nárcisz, liliom, ibolya, rózsa, levendula, fehér mák, tömjén, kámfor Merkúr: pimpó, menta, verbéna, tömjén, masztix gyanta, szegfűszeg, porrá tört achát, nárcisz, almavirág, baldián, majoránna, levendula Vénusz: mirtusz, vörös szantál, vörös rózsa, koriander, korall, nefelejcs, levendula, tömjén Mars: vasgyökér, csalán, vermut, levendula, tömjén, euphorbia-gyanta, ammóniagyanta, hunyor, farkasalma, bürök, vasreszelék, kén Jupiter: kőrisfa magja, aloé, stryrax-gyanta, benzoegyanta, porrá tört lapislazuli, liliom, rózsa, ánizs, encián, begónia, tömjén Szaturnusz: jácint, fenyő, ciprusfa, tömjén, fekete mák, beléndek, mandragóragyökér, nadragulya, fekete csucsor Uránusz: fenyő, fodormenta, havasi gyopár, feketegyökér Neptun: sáfrány, mák, levendula, tömjén Plútó: fekete mák, tömjén, euphorbia-gyanta, mandragóragyökér

Száraz György Boldog napot! SZERETET ÉS ELFOGADÁS Tisztában vagy azzal, hogy mi a szeretet lényege? Valódi elfogadáson alapuló szeretetet érzel minden embertársad iránt? Képes vagy szeretni azokat az embereket, akikben nem látod a jóságot? Mi alapján döntöd el az, hogy szeretsz valakit, vagy nem szereted őt? A szeretet egy tiszta idea, egy fogalom és egy oszthatatlan igazság, melynek millió megnyilvánulási formája van. A földön élő ember az anyagi világhoz viszonyítva szubjektíven és tudatfüggően érzékeli. Vagyis mindenkinek sajátos, különbejáratú értékrendje van arra vonatkozóan, hogy mi alapján szeret és fogad el valakit. A szeretet az univerzum egyik alaptörvénye, ami több mint egy érzés, egy gondolat vagy valami elmebeli funkció. Az ember szeretete azonban illékony. Sokszor nem független a hatalomtól, a státusztól, a pénztől, a rangtól és a különféle szerepektől. Az ilyen szeretet azonban hamis és múlandó, meg sem közelíti a valódi isteni szeretet magasságait. A mai emberek általános jellemzője, hogy nem mernek szeretni, elfojtják az érzelmeiket és félnek kimutatni azokat. Pedig az érzelmek a sors értékteremtő ajándékai, amelyeket igazán nem kéne megvonnunk egymástól. Az igaz szeretet ettől függetlenül létezik és az egész univerzumot áthatja és élteti. Ahhoz, hogy az ember ezt át tudja élni, meg kell előbb tanulni lemondani, tisztelni másokat és felülemelkedni. A lemondás a saját igazságink önkényességére vonatkozik, a saját elképzeléseink erőltetéséről kell lemondanunk. Akit nem tisztelünk, azt nem is szerethetjük. Ha pedig képtelenek vagyunk felülemelkedni mások, általunk észrevett hibáin, akkor az ítéleteink eltéríthetik a szeretet lelki energiáit. A szeretet energia is, mely az emberi lényekben születik meg. Egy pozitív töltésű energiaforma, amely önmagát szaporítja, voltaképpen a bőséget tartja keringésben a teremtésben. A szeretet kiegyenlíti az ellentéteket, elsimítja a konfliktusokat és létrehozza a különbségek közös nevezőjét. A szeretet szolgálja az emberiséget, mivel lehetőséget biztosít a hibák kiküszöbölésére és a diszharmónia kiegyensúlyozására. Az emberekben azonban az elmúlt évszázadokban egyre kevesebb szeretet születik, szinte tendenciává vált a szeretetlenség. A szeretet fogalma kiüresedett, átértékelődött és gyengévé vált. Vajon miért? Talán mert az emberekben jelentős mértékben csökkent a jóság, a pozitív életérzés, az alázat, a figyelem, a becsület és a tudás. Az olyan ember, aki folyamatosan sajnálja önmagát, tehetetlennek érzi magát a sorsával szemben és képtelen elfogadni, amit rámér a Gondviselés, az szeretni sem képes. Aki folyamatosan a saját vágyai kielégítésén fáradozik, vagy épp saját egzisztenciájának fenntartásáért küzd, annak energiája és figyelme sem marad arra, hogy a szeretetet megélje. A stressz, az állandó nyomás alatt a szeretet finom energiái ki sem fejlődhetnek, illetve nem érhetik el a felszínt, hogy utána a kommunikációban és a cselekedetekben visszatükröződhessen. A szeretet a lélek ereje, amely más lelkeket is felemel és szolgál. Akiben kifejlődés a szeretet érzése, az képes meghallani a szív szavát, képes lemondani szíve önzéséről és jó szívvel tesz másokért. Akit áthat a szeretet, az szívesen hoz áldozatot másokért, nem vágyik viszonzásra és még az eredményre sem. Ad és nem vár el cserébe semmit a másiktól. Aki szeret, az nem irigy és nem is féltékeny, nem kérkedik eredményeivel, sem erényeivel. A szeretet egy olyan tudásfajta is, amely megmutatkozik a szavainkban, a cselekedeteinkben, a tetteinkben és ezért beleíródik a karmánkba és a bölcsességünket is gyarapítja. A szeretet egy belső

dolog, amelynek külső megnyilvánulásai is vannak. Akinek szívében szeretet van, annak más a tekintete, más a járása, más a hanglejtése és más az aurája. Az igazi szeretet az elfogadáson alapszik. Aki tud szeretni, az nyitott, befogadó a másikra, tiszta, mert a szeretet kikristályosodik az életében. Szinte sugárzik róla, hogy ő boldog ember. A szeretet az isteni törvények ösztönös vagy tudatos, vagy intuitív tudásán nyugszik. Akiben szeretet van, nem akar több lenni önmagánál, igaz, kevesebb sem. A szeretet nem háborúzik, nem küzd, s nem küszködik. A nők alkatilag közelebb állnak a szív és a lélek dolgaihoz, ezért jobban értenek a szeretethez is. Sajnálatos módon az elmúlt bő száz évben a feminista klubok tettek arról, hogy ellenséges érzelmeket ébresszenek a férfiakból és férfiassá tegyék a nőket elvetve ezzel a viszály és a szeretetlenség csíráit a két nem között. Az elfogadáson alapuló szeretet arról szól, hogy minden embert és élethelyzetet olyannak fogadunk el, ahogy történik. Amikor az emberben ellenállás alakul ki a sorsával szemben, akkor nem a szeretetet valósítja meg. Az elfogadáson alapuló szeretet az igazi, mert ami szimpátiából ered, az csupán addig tart, amíg a szimpátia el nem illan, s át nem változik antipátiává. A szeretet az ismeretből fakad, a másik személy megismeréséből, mert akit már megismertünk, azt meg is érthetjük. Semmi sem egyszerűbb annál, mint egy ismeretlen személyt vagy egy személy ismeretlen, esetleg szokatlan tulajdonságát kritizálni és elítélni. A szeretet három alappillére: a lemondás, a bizalom és a tisztelet. Lemondani sok hasznosnak tűnő dologról az együttlét miatt, tisztelni a másikat a jövő miatt, bízni pedig az együttműködés biztosítása érdekében érdemes. Így teremti meg a lemondás, a bizalom és a tisztelet az elfogadáson alapuló szeretetet. Száraz György Boldog napot!