Az elátkozott emlékmű története Az írás a Népszabadság 2014. 07. 23. számában jelent meg. 16 komment Czene Gábor Népszabadság Most, hogy a sasos-arkangyalos szobrot az éjszaka leple alatt felállították a Szabadság téren, s már biztos, hogy avatóünnepség sem lesz, nagy vonalakban felidézzük, miért is folyik a tiltakozás az emlékmű ellen. A héber nyelvű feliratot elrontották Teknős Miklós / Népszabadság A Magyar Közlöny szilveszteri számában jelent meg az a Semjén Zsolt által jegyzett kormányhatározat, amely társadalompolitikai szempontból fontos célnak minősítette, hogy Magyarország német megszállásának hetvenedik évfordulójára, 2014. március 19. napjára megvalósuljon a megszállásnak emléket állító emlékmű, méghozzá a Szabadság téren. Az ehhez kapcsolódó kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást. A végrehajtásért Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelenleg kancelláriaminiszter és Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos volt a felelős. A kormányrendelet rögzítette, hogy nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye. A kormányhatározat és a kormányrendelet következetesen a német megszállásnak emléket állító emlékműről beszél, áldozatokról egyetlen szót sem ejt. A Kormányzati Információs Központ mégis az áldozatokra hivatkozott, amikor a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) kétségeinek és aggodalmának hangot adva hangsúlyozta: emlékműállításnak nem a társadalmi párbeszéd kezdeténél, hanem annak lezárásakor van helye. Az erre kiadott válaszközlemény kinyilvánította, hogy a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a Magyarország tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt hetvenedik évfordulójára szervezett emlékévvel. OLVASÓLISTA Putyin együttműködést ígér A Google-nak fejlesztenek Ahol legót sodor partra a víz Kutya nélkül sehová Az MTI halála További cikkek Előfizetne a Népszabadságra? Érdekel A szocialista Steiner Pál kérdésére Semjén Zsolt közölte, hogy a Szabadság téri emlékmű nem a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójára tartott emlékévi események része, attól elkülönült kérdés. Az emlékmű annak mementójaként fog állni, miként azt az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország a területét megszálló német hadsereg bevonulása okán elveszítette önrendelkezését. A fideszes kormányzat ebben az ügyben az első pillanatoktól kezdve cinkelt lapokkal játszott A szobor terveit egy ellenzéki politikus, Pásztor Tibor V. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő hozta nyilvánosságra. A legrosszabb sejtelmek váltak valóra: ekkor tört ki az igazi botrány. A Szabadság téri emlékmű megalkotásával a kormány Párkányi Raab Péter szobrászt bízta meg. Kiderült, hogy a vandálbiztos kivitelben készülő szobor egyik alakja Gábriel arkangyal lesz, a másik a német birodalmi sas. Gábriel arkangyal idézzük a szobrász leírását Isten embere, Magyarország szimbóluma. Alakja szép és szelíd. Teste tökéletes, tekintetében nem jelenik meg rémület. Arca szelíd, szeme csukva. A birodalmi sas a harmadik birodalmat megjelenítő náci szimbólum, amely formai megfogalmazásban tökéletes ellentétje Gábriel arkangyal alakjának. A látványtervben nem szerepelt, de a mű leírásában a szobrász kitért egy kicsi, ám annál fontosabb, középpontban lévő elemre is: a Gábriel arkangyal kezéből kihulló országalmára. A szobrász maga írta le, hogy a szelíd Magyarországra lecsapó náci birodalom ellentétét kívánja megjeleníti. A tiltakozók nem találgatásokra, hanem a kormány által jóváhagyott koncepcióra alapoztak, amikor ellenezték a szobor létrehozását. Igazuk volt: nehéz lenne vitatni, hogy történelemhamisító az a felfogás, amely Magyarországot ártatlannak tünteti fel, és a vészkorszakban elkövetett bűnökért minden felelősséget igyekszik a németekre hárítani. Az V. kerületi önkormányzati testület jobboldali többsége élén a fideszes Rogán Antal polgármesterrel megadta a tulajdonosi hozzájárulást a beruházáshoz. A Mazsihisz kilátásba helyezte, hogy a Szabadság téri emlékmű és két másik ügy (Szakály Sándor idegenrendészeti
eljárásról szóló nyilatkozata, valamint a Schmidt Mária vezetésével épülő józsefvárosi Sorsok Háza) miatt távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól. A Mazsihisz vezetői próbáltak tárgyalni, de csak Lázár Jánosig jutottak, akinek viszont nem volt felhatalmazása rá, hogy bármiről megállapodjon. A Mazsihisz közgyűlése végül a bojkott mellett döntött. Időközben Kövér László házelnök, Gulyás Gergely fideszes képviselő vagy például Schmidt Mária is azzal vádolta a Mazsihiszt, hogy beszállt a parlamenti választási kampányba. Lázár János egészen furcsa nyilatkozatot tett: úgy vélte, a Mazsihisz ultimátuma nem befolyásolja jó irányban a zsidók és a magyarok együttélését, ami (Lázár szerint) több száz éven át sikeres volt a Kárpát-medencében. Orbán Viktor hajthatatlannak bizonyult A Fidesz igyekezett úgy tenni, mintha a Szabadság téri emlékmű körüli konfliktus leszűkíthető lenne a kormány és a Mazsihisz ellentétére. A valóságban viszont Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke és még a kormánnyal jó kapcsolatban lévő Köves Slomó-féle EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) is bírálta a koncepciót. Ellenzéki pártok, civil szervezetek, történészek és közéleti személyiségek sora tiltakozott. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának vezetője kemény hangú közleményben utasította el a szobortervet, az amerikai és a német nagykövetség is kifejezte nemtetszését. A fideszes kormányzat ebben az ügyben az első pillanatoktól kezdve cinkelt lapokkal játszott. Amikor például a Népszabadság megírta azt a több forrásból származó, hivatalos helyről is megerősített hírt, hogy a parlamenti választások utánra halasztják a Szabadság téri emlékmű felépítését, Rogán Antal még azt is tagadta, hogy egyáltalán szóba került volna ilyen elképzelés. Kijelentette, hogy lapunkat vagy félrevezették, vagy megrendelésre született a cikk. Giró-Szász András kormányszóvivő is közölte, nincs tudomása arról, hogy változna a kormány álláspontja az emlékmű ügyében. Aztán nem sokkal később mégis megszületett az újabb kormányhatározat, ami a sasos-arkangyalos szobor felállításának elhalasztásáról szólt. Új határidőként május 31-e szerepelt a határozatban, amelybe immáron bekerült, hogy az emlékmű a megszállás áldozatainak állít emléket. Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt a Mazsihisz vezetőinek, és tudatta: a vitatott emlékezetpolitikai kérdésekről majd húsvét után folytatják a konzultációt, a választási kampány időszaka nem alkalmas a párbeszédre. Ezért keltett különösen nagy felháborodást, hogy április 8-án a parlamenti választás után két nappal, jóval a húsvéti ünnepek előtt mindenféle egyeztetés és konzultáció nélkül megindult az építkezés. A Szabadság téren azonnal megkezdődtek és több mint száz napja tartanak a tiltakozó demonstrációk. Orbán Viktor hajthatatlannak bizonyult. Amikor a Mazsihisz vezetőivel találkozott, közölte, hogy az emlékmű ügyében nincs mozgástere. Dávid Katalinnak, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának írt levelében a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan. A kormány titokban döntött a megszállási emlékműről, most több mint féléves hercehurca után, másfél hónappal túllépve a kormányhatározatban lévő módosított határidőt titokban állották fel a sasos-arkangyalos szobrot. A Szabadság téri demonstrációk nem voltak eredménytelenek, a Fidesz KDNP jobbnak látta, ha nem kockáztatja meg az ünnepélyes szoboravatót. Korábbi közlések szerint az emlékmű több mint kétszázmillió forintba került, ehhez jönnek a rendőri készültség nehezen megbecsülhető költségei. Drága mulatság volt, és a legkevesebb, ami elmondható: nem érte meg. Ajánlott cikkek You might also like Facebook Twitter Hírmátrix Előfizetés
Belföld Kultúra Magyarország Határontúliak Támogatás Csok Törökország Terrorizmus Turizmus Angela Merkel Film Díj Saul fia Golden Globe Álláspont Fórum Aranylabda Lionel Messi Magyarország Úszás Tud/Tech Izrael AIDS Orvostudomány HIV Börtön Fotó Szabadulás Mexikó NolBlog NolTV Energia Energetika Áram Rezsi Labdarúgás Terrorizmus Blogszemle NolBlog Gasztronómia Noltv Videó Chili a szembe
Legfrissebb tartalmak a nol-on 11:58 Engem toltak ki a kéményen" 11:58 Bombagyárat találtak a párizsi merénylők belgiumi lakásában 11:41 Mára elpusztultak a partra vetett ámbráscetek 11:36 Így törtek be a kommandósok a Köpcös rejtekhelyére videó 11:21 Ugrás a jövőbe Legnépszerűbb cikkeink Még csak most törhet ki az igazán nagy Katinka-botrány Az erdélyi magyarság megkapta kábító csokját Keményen beszólt az Orbán-kormánynak az Európa Tanács Pontról pontra megcáfolták a kormányt, Lázár semmit nem akart mondani Masszív zsidózás árnyékolja be a Saul fia sikerét Impresszum Médiaajánlat Levél nekünk Hírlevél A NOL kiadója az Mworks Print Zrt. Minden jog fenntartva Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Több, mint 700 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga. Astronet Horoszkópok Asztrológia Ezotéria Test és lélek Tények és talányok Auto-Motor Autós hírek Újdonságok Autó tesztek Használt autó Tuning Lakáskultúra MaiNap Magazin Életstílus Lakóterek Tanácsadó Shopping Hírek Sztárok Megyei hírek Mindmegette Receptek Olvasnivalók Desszertek Diéták Baba-mama Nemzeti Magyar foci
Neon NOL.hu i foci Csapatsportok Formula-1 szelep Celeb Trend Fesztivál Neon Celeb Lőjetek le Belföld Tudomány Regionális hírek Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Bács-Kiskun Békés Heves Somogy Tolna Nógrád Világgazdaság Vállalatok KKV Pénzügy Tőzsde Szolgáltatások Újság előfizetés Jegyvásárlás TV műsor Program ajánló