A Vértes északi része remek választás lehet egy könnyed túrához, csekély szintkülönbségekkel, de annál nagyobb élményekkel, izgalmas látnivalóival kecsegtet a Vértes. 1. oldal (összes: 7)
2. oldal (összes: 7)
3. oldal (összes: 7)
Északi hegyvonulatain magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek, melyeket a Kis-Kopasz-hegyre felvezető úton közelről, a csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátóból pedig távolról csodálhatunk. A a Vértes és a Gerecse-hegység találkozásánál, a Gerecse Natúrpark területén található. A Gerecse hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelv alapján kijelölt területek közé csaknem a teljes hegység, valamint annak peremvidéke is beletartozik. A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a Magyarország legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító tatai források környezetében számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig. A tatai tavak térségében ezen felül több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk. Az érintetlen természet mellett a kulturális sokszínűség szintén jellemzője e tájnak. A különböző korok kultúrája jól nyomon követhető az őskortól a római koron át napjainkig. A történelem fényes eseményei és komor évszázadai e vidéket is érintették. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince-kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. Érdemes ezeket az emblematikus látványosságokat is felkeresni egy-egy túra alkalmával. A magasból rálátunk a Vértes legmagasabb pontjára, a 487 méter magas Nagy-Csákányra is. Északra tekintve a Tatai-medence terül el alattunk, felette pedig gyönyörködhetünk az egész Gerecsében. Tiszta időben ellátni akár a Dunáig. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A legendás Vitányvár romjai Csákányospusztán 4. oldal (összes: 7)
A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a Vértes egyik páratlan nevezetességének, a szépséges Mária-szakadék bejárata. Végighaladva a szakadékon 500 méteren keresztül vadregényes, szűk kanyonban követhetjük a kék jelzést. Itt tör elő a Béla-forrás is. A közelben található Körtvélyespuszta régi temetőjénél és a Csákányospusztai templomromnál is érdemes megállni, elmélázni egy kis időre. Még a múlt század közepén is temettek itt el embereket, de mára, erre már csak egy szépen gondozott sírkert hívja fel a figyelmet. Körtvélyespuszta egy igazi kis erdei település volt. A puszta Felsőgalla németekkel történt betelepítése (1733) után a XVIII. század folyamán népesült be. Főként katolikus jobbágyok és zsellérek lakták. A helyi lakosságnak az Esterházy uradalom adott munkát, majd 1850 után fontos megélhetési forrás volt a mészégetés. A legendás Vitányvár romjai Aki a Vértes és a Gerecse peremvidékére tervezi következő kirándulását, ne hagyja ki a Vértes belsejének hegyormán álló romantikus Vitányvárat, a Vértes legizgalmasabb várromját, melynek legendája szintén megér egy kis utánajárást. Alig pár száz méterre a vártól, egy ismeretlen művész tisztelgett Rockenbauer Pál emlékének egy bükkfába vésett portréval, melyet azóta számtalan turistaereklye is díszít. A kilátó körpanorámája ígéri a kalandvágyó túrázónak, hogy a tatabányai Turul-emlékmű és Szelim barlang sincs messze innen. A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy tetején álló Körtvélyespusztától a kék sávon, majd alig párszáz méteres kitérővel a kék háromszög-jelzéseken és a kék kereszt-jelzésen közelíthető meg. Egész évben ingyenesen látogatható. 5. oldal (összes: 7)
Szarvaskúti pihenő és bivakszállás Medvehagyma-kedvelők figyelem! Tatabánya határában, Síkvölgyön található a Vértesi Erdő Zrt. által létesített különleges Medvehagyma gasztronómiai tanösvény, ahol a kirándulók azon túl, hogy megismerkedhetnek a növénnyel, egy-egy medvehagymás receptet találnak minden táblán. A záró tájékoztató táblán az erdőgazdaság mutatja be közjóléti létesítményeit. Aki pedig egyből megkóstolná a frissen szedett medvehagymás ételkülönlegességeket, a szarvas-kúti 6. oldal (összes: 7)
pihenőhelyen talál tűzrakó helyet, esőbeállót, melynek tetején, bivakszálláson pihenheti ki magát a fáradt túrázó. Fotók: Varga Norbert, Hartdégen Ákos Szerző: Ruff Tünde Közzététel ideje: 2019. 03. 20., szerda, 15:05 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/03/20/kortvelyesi-kilato 7. oldal (összes: 7)