I. Tartalmi összefoglaló DÖNTÉSI JAVASLAT A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. (3) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Agrárkamara kidolgozta a Kutyakozmetikus szakképesítésre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeit. A törvényi szabályozás értelmében a szakképesítésért felelős miniszter az elfogadott követelményeket jogszabályban adja ki. II. A kormányprogramhoz való viszony A tervezett rendelet a Kormányprogram meghatározó, a humánerőforrás fejlesztését segítő elemének végrehajtását szolgálja a földművelésügyi és vidékfejlesztési ágazatban. III. Előzmények A mestervizsgáztatásra vonatkozó követelmények kiadásához a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet módosítása szükséges. Ez a jogszabály jelenleg 29 szakma mestervizsga követelményeit tartalmazza, közülük 21 szakmában a Magyar Agrárkamara, 8 szakmában pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) szervez mesterképzést és -vizsgáztatást. Sorszám Szakma megnevezése Illetékes gazdasági kamara 1. Hentes és mészáros MKIK 2. Pék MKIK 3. Mestergazda Magyar Agrárkamara 4. Mestergazdaasszony Magyar Agrárkamara 5. Mezőgazdasági gépmester Magyar Agrárkamara 6. Növénytermesztő mester Magyar Agrárkamara 7. Kertészmester (Dísznövénytermesztő) Magyar Agrárkamara 8. Kertészmester (Gyümölcstermesztő) Magyar Agrárkamara 9. Kertészmester (Kertépítő és fenntartó) Magyar Agrárkamara 10. Kertészmester (Zöldségtermesztő) Magyar Agrárkamara 11. Vincellérmester Magyar Agrárkamara 12. Erdészeti mester Magyar Agrárkamara 13. Vadász-vadtenyésztő mester Magyar Agrárkamara 14. Állattenyésztő mester (Baromfi- és Magyar Agrárkamara kisállatenyésztő) 15. Állattenyésztő mester (Juhtenyésztő) Magyar Agrárkamara 16. Állattenyésztő mester (Sertéstenyésztő) Magyar Agrárkamara
17. Állattenyésztő mester (Szarvasmarha-tenyésztő) Magyar Agrárkamara 18. Mesterlovász Magyar Agrárkamara 19. Halászmester Magyar Agrárkamara 20. Méhészmester Magyar Agrárkamara 21. Tej- és tejtermékgyártó mester MKIK 22. Molnár MKIK 23. Virágkötő Magyar Agrárkamara 24. Malomipari és takarmánykeverék-gyártó mester MKIK 25. Húsipari mester MKIK 26. Cukoripari mester MKIK 27. Tejfeldolgozó mester MKIK 28. Kertészmester (dohánytermesztő) Magyar Agrárkamara 29. Vadászpuskaműves mester Magyar Agrárkamara IV. A kezdeményezés indokai A Kutyakozmetikus mesterképzés és -vizsgáztatás bevezetésének indoka elsősorban a mind nagyobb teret hódító kisállattartással összefüggően növekvő lakossági igények magasabb szintű kielégítésére szakemberek képzése. További szakmai-pedagógiai indok, hogy a képzés jellegéből adódóan ellentétben a legtöbb más szakképesítéssel a kutyakozmetikus tanulók gyakorlati oktatása kizárólag egyedi munkahelyen, legfeljebb 2-3 főt foglalkoztató műhelyben történhet. Ennek következtében a kis műhelyekben nincs mód a tanulók képzéséhez megfelelő végzettségű gyakorlati oktató foglalkoztatására. V. Várható szakmai hatások A mester magasabb szinten képes ellátni feladatait. A mester a tanulmányai során megszerzett pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján el tudja látni a tanulók gyakorlati képzését, valamint partnereivel és beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni. VI. Várható gazdasági hatások A tervezett jogszabálynak közvetlenül érzékelhető gazdasági kihatása nincs. VII. Várható társadalmi hatások A szakma magasabb szintű művelése a szolgáltatást igénybe vevők megelégedettségét várhatóan növeli, de a kutyakozmetikus mesterképzés- és vizsga bevezetésének lényegi társadalmi hatása nem várható. VIII. Kapcsolódások A tervezett jogszabály összhangban áll a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvénnyel.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2008. (...) FVM r e n d e l e t e a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. 2. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a./2008. FVM rendelethez ki: 1. Az R. mellékletének jegyzéke a 29. sorszám után a következő sorral egészül (A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke) [Sorszám Szakma megnevezése Illetékes gazdasági kamara 30. Kutyakozmetikus mester Magyar Agrárkamara 2. Az R. melléklete a következő 30. ponttal egészül ki: 30. KUTYAKOZMETIKUS MESTER mestervizsga szint és szakmai követelmények 1. A mesterképzés és vizsgáztatás célja A szakmáját jól ismerő és azt a gyakorlatban alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében olyan kompetenciák elsajátítása, amelyek által a mester a kutyakozmetika területén vállalkozni tud, szakmai tanácsadásra képes. A vállalkozást képes megtervezni, beindítani, azt folyamatosan működtetni és fejleszteni. Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján fel tudja vállalni a tanulók gyakorlati képzését, valamint partnereivel és beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni. Munkáját a munkabiztonsági, állatvédelmi- és állat-egészségügyi, a baleset-, tűz- és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, valamint eleget tud tenni a tulajdonosi és a társadalmi elvárásoknak. 2. A mestervizsgára való jelentkezés feltételei 2. 1. A mestervizsgához szükséges alap szakképesítések adatai A szakképesítés, részszakképesítés megnevezése OKJ azonosító száma Kutyakozmetikus 31 621 02 0010 31 03 1/2006. (II. 17.) OM rendelet Kutyakozmetikus 31 7899 01 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet A táblázatban felsoroltakkal egyenértékűnek minősülnek a korábbi jogszabályokon alapuló azonos tartalmú szakmai képesítések. 2. 2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat Kutyakozmetikus Szakiránya Időtartama 5 év
A vizsgára jelentkezéshez a 2. 1. és a 2. 2. pont szerinti feltételek együttes megléte szükséges. Az előírt szakmai gyakorlatot a mestervizsgát szervező területi agrárkamarának kell hitelt érdemlő módon bemutatni. 3. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök 3. 1. A mester munkaterületének leírása: A kutyakozmetikus tevékenység magában foglalja: - a kutya kozmetikai ellátását, - kiállításra történő speciális felkészítését, - a kozmetikai ápolással, a tartással, táplálással és a kiállítással összefüggő szakmai tanácsadást, - az ápolási, anyagok, eszközök, berendezések szakszerű alkalmazását, - a kutyás etikával és az általános társadalmi együttélési szabályokkal összefüggő viselkedési normákat. 3. 2. A mester feladatköre: - a környezeti és személyi higiéniai szabályok betartása, illetve betartatása, - a munkabiztonsági, állatvédelmi, állategészségügyi, állatjólléti és környezetvédelmi feladatok betartása, illetve betartatása. 3. 3. A kutyakozmetikus mester szakmai, elméleti és gyakorlati tudása alapján, valamint a vállalkozási és pedagógiai ismeretek birtokában alkalmas a kutyakozmetikus vállalkozás vezetésére, irányítására. Feladata: - a piackutatás, - az adminisztrációs tevékenységek ellátása, - az anyagok, eszközök, berendezések beszerzése, - az alkalmazottak szakszerű irányítása, - a kommunikációs és informatikai eszközök használata, - közreműködni a szakmai testületek, szervezetek munkájában, valamint a szakmai bemutatók szervezésében, - a tanulók gyakorlati képzése, - a beosztottak és a tanulók emberi és szakmai irányítása. 4. Szakmai követelmények és elvárások 4. 1. A kutyakozmetikus mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok: Ápolási feladatok végzése területén:
- az általános és speciális (tenyészszemlére, kiállításra történő felkészítés) kozmetikai (fésülés, nyírás, trimmelés, fürdetés, szárítás, fazonkialakítás) és higiéniai feladatok ellátása. Eszközhasználattal kapcsolatos feladatok területén: - az általános és speciális kozmetikai tevékenységeknél használatos eszközök szakszerű használata, tisztítása, karbantartása, tárolása, nyilvántartása. A kutyakozmetikus tevékenység végzésére alkalmas műhely (szalon) működtetése és annak berendezéseivel kapcsolatos feladatok területén: - a megfelelő klíma beállítása (hőmérséklet, fény, páratartalom), - a berendezési tárgyak balesetmentes elhelyezése, működtetése, - napi és időszakos takarítás, fertőtlenítés, - a hulladék szakszerű tárolása, kezelése, - a szolgáltatást igénybe vevő személyek várakozóhelyének kialakítása és rendben tartása, - az előírt nyilvántartások és az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése, - a kutyakozmetikusra vonatkozó higiéniai, állategészségügy-, állatvédelmi, állatjólléti, baleset- és környezetvédelmi szabályok betartása, illetve betartatása. Szaktanácsadási feladatok területén: - a kutya tartásának ismeretei, - a kutya emberrel való kapcsolata, - a tanulók, időszaki munkacsoportok tevékenységének szervezése és irányítása. 4. 2. Szakmai gyakorlati követelmények: A) Jártasság szintjén tudja: - a csontvázrendszer, az izomrendszer, az emésztőkészülék, a nemi szervek, a kültakaró és az érzékszervek részeit megmutatni, - az állat viselkedési formáit felismerni és az annak megfelelő bánásmódot alkalmazni, - a kozmetikákban leggyakrabban előforduló fajtákat ellátni, - a nem fertőző, szervi megbetegedések, - a fertőző, valamint a parazitás betegségek tüneteinek felismerését. B) Készség szintjén tudja: - ismertetni és megmutatni a kutya testtájékait, - a kölyökkutya és a növendékkutya szoktatási, nevelési fogásait, módszereit alkalmazni, - a fedeztetés előtti, a vemhesség alatti, a szülés előtti és a szoptatási időszak alatti kozmetikai műveleteket elvégezni, - az idős kutyák ápolásának módszereit, - a szakmai nyelv használatát, - a rendszeres és időszakos kutyakozmetikai és higiéniai műveleteket,
- ezen belül a hosszú szőrű, rövid szőrű, nyírós és trimmelős kutyafajták kozmetikáját, - az egészséges állat beteg állattól való megkülönböztetését, - az állatok védelméről és kíméletéről szóló jogszabály előírásainak alkalmazását, - a működő kutyakozmetikai műhely (szalon) berendezését, felszerelését, - az eszközök használatát, tisztítását, tárolását, karbantartását, - a munkabiztonsági dokumentáció készítését, - a munka-egészségtani szempontok betartását kutyakozmetikai szalon létesítésekor, - a kutyakozmetikai szalon működtetésének biztonságtechnikáját (vegyi anyagok, veszélyes hulladékok, tűzvédelem), - az elsősegélynyújtást. 4. 3. Szakmai elméleti követelmények: A) Ismeret szintjén tudja: - a kutya társadalmi, környezetvédelmi fontosságát és az állatvédelmi és jólléti előírásokat, - a kutyatartási módokat, feladatokat, - a kutyatartásban rejlő nevelési lehetőségeket, - az örökléstani alapismeretek kinológiai vonatkozásait, - az FCI fajtacsoport - beosztás jellemzőit. B) Megértés szintjén tudja: - a kiállításra történő felkészítés alapelveit, - a kutya testének felépítését és szervezetének működését (a mozgás aktív-passzív szervei, az emésztés, a keringés, alégzés, a nemi szervek, a külső és belső elválasztású mirigyek, a kiválasztás, az ideg- és az érzékszervek rendszere), - a kutya leggyakrabban előforduló betegségeinek tüneteit, - a kutyatenyésztésben felhasználható általános állattenyésztési ismereteket, tekintettel az alapfogalmakra, a tenyésztési eljárásokra, a kiválasztás módszereire, a párosítás, illetve pároztatás alapelveire, - a kutyakozmetikusi tevékenység szempontjából gyakori fajták jellemzőit, viselkedési formáit, - a Kiállítási Szabályzat előírásait. C) Alkalmazás szintjén tudja: - a kültakaróval kapcsolatos anatómiai, fejlődéstani és küllemtani ismereteket, - az ápolási, állategészségügyi és állatvédelmi ismereteket, - a kutyakozmetikus szakmában alkalmazott eszközök, szerszámok használatának szabályait, - az egészséges és a beteg kutya életjelenségeit, - a rendszeres és időszakos ápolás módszereit, feladatait, műveleteit, - a rendszeres ápoláshoz szoktatás alapelveit, - az általános kutyakozmetikai és higiéniai műveleteket a) a szőrzet kibontásának módjait, a kefélés, fésülés műveleteit, b) a fürdetés és szárítás technikáját,
c) a nyírás és trimmelés elméleti alapjait, d) a karomápolás jelentőségét, menetét és a szükséges használati eszközöket, e) a hallójárat tisztításának szükségességét és módját, f) a végbél körüli mirigyek (bűzmirigy) ellenőrzését, ápolási feladatait, élettani vonatkozásait, g) a fogazat gondozásával kapcsolatos tudnivalókat (a fogápolás eszközeit), - a fürdetés, nyírás, trimmelés sajátos feladataihoz szükséges eszközök megkülönböztetését, - a kutya ápolásánál használatos anyagok hatását, - az ápoláshoz szükséges eszközök és anyagok szakszerű használatát, - felismerni azokat a kizáró okokat, amelyek miatt a kozmetikai műveletek elvégzése nem ajánlott, - a magyar fajták jellemzőit, viselkedési formáit, - a munkabiztonság és környezetvédelem szervezeti kereteit, szabályozóit, - a munka-egészségtani szempontokat kutyakozmetikai szalon létesítésénél, - a kutyakozmetikai szalon működtetésének biztonságtechnikáját (vegyi anyagok, veszélyes hulladékok, tűzvédelem), - az elsősegélynyújtást. 5. A mestervizsga részei és tartalmi jellemzői Kutyakozmetikus mester mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki - elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket, továbbá a pedagógiai alapismereteket, - képes munkáját magas színvonalon önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani, - alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére. 5. 1. A mestervizsga szervezeti rendje: A kutyakozmetikus mestervizsga lebonyolítását a Magyar Agrárkamara elnöksége által jóváhagyott, érvényes mestervizsga szabályzat alapján kell végrehajtani. A mestervizsga részei: 5. 1. 1. Írásbeli vizsga 5. 1. 2. Gyakorlati vizsga 5. 1. 3. Szóbeli vizsga 5. 1. 1. Szakmai írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsga a kinológia (anatómiai és élettani alapismeretek, állategészségügyi és tenyésztési alapismeretek, küllemtan) témaköreit foglalja magába. A szakmai írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek. Az írásbeli vizsgafeladatnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított
elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni. Az írásbeli feladat megoldására legfeljebb 3 órát kell biztosítani. Az a jelölt, aki nem felel meg a szakmai írásbeli vizsga követelményeinek, a mestervizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie. 5. 1. 2. A gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga menetét - a vizsgahelyszín előzetes bejárása után - a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg. A gyakorlati vizsgafeladat a következő 3 részből áll: a) a kutyakozmetikai műhelyben (szalonban) használatos anyagok, eszközök, berendezések megnevezése, szakszerű használata, b) nyírós fajta teljes körű ellátása (más fajta esetében a teljes testfelület ollózási technikával történő fazonkialakítása), c) trimmelős fajta teljes körű ellátása. A vizsgázó egyaránt köteles az a), b) és c) pontok szerinti részből vizsgázni. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg, de az egyes feladatok elvégzésére legalább 3-3 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek b) és c) részei szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók. A szakmai, gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munkabiztonsági, állategészségügyi, állat- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére. Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el a megfelelő minősítést, a vizsgát nem folytathatja. A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről. 5. 1. 3. Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsga rendjét a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket. 5. 1. 3. 1. Szakmai szóbeli vizsga: A szakmai szóbeli vizsgát a területi agrárkamara által megadott tételekkel kell lebonyolítani, általános kinológia (anatómiai és élettani alapismeretek, állategészségügyi és tenyésztési alapismeretek, küllemtan, fajtaismeret), kozmetikai ismeretek, a kiállítási szabályzat alapismeretei és a hazai kiállításokon leggyakrabban előforduló fajták szakszerű bemutatásának tárgyköreiből. 5. 1. 3. 2. Vállalkozási ismeretek:
A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozások tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, könyvelési, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből. A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható. 5. 1. 3. 3. Pedagógiai ismeretek: A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek. A mestervizsgán a területi agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni. A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból ötven százalékos teljesítményt nem ér el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet. 5. 2. A mestervizsga minősítése: A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat: - megfelelt, - nem felelt meg. Nem felelt meg minősítést kap az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem felelt meg szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet. 5. 3. Javító-, pótló vizsgára vonatkozó előírások: Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem felelt meg szinten teljesítette. Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg. 5. 4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei: A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható. Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a Magyar Agrárkamara elnöke az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Mestervizsga szabályzatban meghatározott módon, felmentést adhat. Az elméleti vizsgán szakmai elméletből felmentés nem adható. Az elméleti vizsgán felmentés adható: - szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek; - vállalkozási ismeretekből: a jogi végzettséggel, továbbá közgazdasági felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett; - pedagógiai ismeretekből: a szakoktatói, műszaki vagy mérnöktanári végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen mestervizsgát tett.
5. 5. A mestervizsga szervezése: Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel; az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a Magyar Agrárkamara területi szerve arra jogosultnak minősítette. 5. 5. 1. A mestervizsga tárgyi feltételei: A gyakorlati vizsgát a Magyar Agrárkamara által akkreditált képzőhelyek (a gyakorlati vizsga lebonyolítására alkalmas kozmetikai szalonok) bonyolíthatják. A mestervizsga tárgyi feltételeit a kiadott gyakorlati feladatok határozzák meg. 5. 5. 2. A mestervizsga személyi feltételei: A mestervizsga bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki - az adott szakterületen elismert szakember, - oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik. A segítő szakembereknek szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint pedagógiai képesítéssel, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, érettségivel és mestervizsgával kell rendelkezniük. 5. 6. Iratkezelési szabályok: A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályozóív) közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel. A szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól szóló külön jogszabályok az irányadók.