A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Zöngésségi hasonulás a magyarban: C[+zörej] [+zöngés] / _ C [+zörej, +zöngés] C[+zörej] [ zöngés] / _ C [+zörej, zöngés] Az a probléma, hogy ezt két külön szabályként kell fölvennünk, ez rendezési problémákhoz vezethet (azon felül, hogy kontraintuitív). Megoldás: C[+zörej] [α zöngés] / _ C [+zörej, α zöngés] α paraméter: + vagy, de egy alkalmazásban csak egy értéke lehet
A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Másik példa: bécsi német palatális mgh-k [l] elıtt kerekek, másutt nem: vier 4 = für -ért [i] viele sok = fühle érzek [y] Heer sereg = hör hall [e] hehlen elrejt = Höhlen barlangok [ø] V [α kerek] / _C [α laterális] Az a baj, hogy így viszont bármi bármivel kombinálható lenne!
A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Ismét másik példa: keleti finn (á la Kiparsky) [ kerek] [+kerek] [+felsı] i y u [ felsı] e ø o [ alsó] æ a [+alsó] [+elöl] [ elöl]
A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Ismét másik példa: keleti finn (á la Kiparsky) Az összes nem felsı hosszú mgh diftongizálódik: ee ie oo uo øø yø aa oa ææ eæ Milyen jegyek változnak és pontosan hogyan? (hosszú mgh = V i V i )
A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Ismét másik példa: keleti finn (á la Kiparsky) Az összes nem felsı hosszú mgh diftongizálódik: ee ie oo uo øø yø aa oa ææ eæ V i [ felsı, α alsó] [ α felsı, alsó] / _V i
A bináris jegyek kiterjesztése: alulszabottság (underspecification) Példa: olasz igék tıváltakozása, 1Sg ~ 2Sg spargo ~ spar[d ]i pago ~ pa[g]i for[d ]o ~ for[d ]i pag- -C[ elöl] for[d ]- -C[+elöl] sparc- -C[ elöl] kiönt, szétszór fizet alakít Ezután a mássalhangzó hiányzó jegyértékét a következı magánhangzó tölti ki!
A bináris jegyek kiterjesztése: alulszabottság (underspecification) Az alulszabottság mellett a legjobb érv az, amikor a redundancia és a fonológiai inaktivitás együtt jár. Példa: magyar zengıhangok zöngéssége redundáns nem váltja ki a zöngés hasonulást (látna) mögöttesen nem [+zöngés], hanem [ zöngés]; késıbb tölti be egy redundanciaszabály: [ zörej] [+zöngés]
A bináris jegyek kiterjesztése: alulszabottság (underspecification) Így a zöngés hasonulás szabálya is egyszerőbb: C[+zörej] [α zöngés] / _ C [α zöngés] A környezet leírásában nem kell kikötni, hogy csak zörejhangok váltják ki. Viszont az alulszabottság mint eszköz magában hordozza a ternáris jegyhasználat veszélyét
A bináris jegyek kiterjesztése: alulszabottság (underspecification) (d ) (C) (g) [ foly,+elöl] [ foly, elöl] [ foly, elöl] [ foly] [ zöng] [+elöl] [+zöng] [ elöl] [+elöl] [ foly,+elöl,+zöng] [ foly, +elöl, zöng] [ foly, elöl, zöng] (d ) (t ) (k) Három különbözı kimenet ez probléma! A gyakorlatban különbözı módokon korlátozzuk azt, hogy default értékek hogyan jelenhetnek meg; itt az ellentápsorrend a gond.
A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Unáris jegy: aminek nincs értéke; vagy jelen van, vagy nincs bináris unáris [+kerek] = [kerek] [ kerek] =
A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) mi a különbség a gyakorlatban? V [+kerek] / _ C[+nazális] (tep, top, ton, *ten) unárisan: V [kerek] / _ C[nazális]
A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) mi a különbség a gyakorlatban? V [+kerek] / _ C[ nazális] (*tep, top, ton, ten) unárisan: V [kerek] / _ C?! a semmik nem különböznek egymástól!
A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Az unáris jegyekkel kevesebb dolgot lehet kifejezni, tehát szigorúbb a formalizmus. Ha ez megfelel annak, hogy empirikusan mi létezik és mi nem, akkor az elmélet jobb. (Pl. tény, hogy a [ nazális] nem szokott fonológiai folyamatokat kiváltani)
A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Elem-elméletek: a legkisebb építıkövek az elemek önmagukban is van felszíni értelmezésük bár ez az unáris jegyeknél sincs kizárva
A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Elemek és szegmentumok A = [a] U = [u] I = [i] AU = [o] AI = [e] UI = [y] AUI = [ø] Érvek: implikációs viszonyok nyelvelsajátítás patolingvisztikai jelenségek történeti folyamatok
A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Viszont így három elemmel nem tudunk 7- nél több szegmentumot leírni! Megoldás: több elem, vagy belsı struktúra, pl. AI = [ε] AI = [e] AAI = [ε] AII = [e]
Jegygeometria A szegmentumok felfoghatók jegyek halmazaiként, belsı szerkezet nélkül De jegyek bizonyos részhalmazai gyakran egységesen viselkednek Pl. nazális hasonulás
Jegygeometria n m / _p n / _f n / _ n / _c n / _k n N / _q jegyekkel leírva több szabály volna, kevés átfedéssel, vagy többszörös paraméterezéssel más megoldás: a helyjegyek funkcionális csoportot alkotnak
Jegygeometria A funkcionális csoportokat a szintaxishoz hasonlóan fák csomópontjaiba rendezzük a szegmentumoknak belsı (hierarchikus) szerkezete van, ezt hívjuk geometriának (de a mondatszerkezettıl eltérıen a szegmentumot alkotó jegyek egyszerre jelennek meg)
Jegygeometria pl. Gyökér (R) Hely Gége Gégeföl. (Laringális) (Szupralaringális) [...] [...] [...]... [...] [...] [...]... [...] [...] [...]...
Jegygeometria: helyhasonulás
Jegygeometria: helyhasonulás
Jegygeometria: helyhasonulás
Jegygeometria Sokféle konkrét modell létezik! hely- és gégecsomópont: nem annyira vitatott (bár mgh-s és msh-s nem ugyanaz) gégefölötti csomópont (vagyis a módjegyek, kivéve a laringálisakat): problémásabb ezek a jegyek nemigen funkcionálnak együtt némelyik képzési helyhez van kötve ([later]) némelyik csak teljes hasonulással terjed, önállóan nem (pl. [zörej] vs. [naz]) máshová helyezik, közös csomópont nélkül
Jegygeometria mshk: R [+/ szon] [+/ foly] [+/ naz] Lar C-hely mghk: R [+ szon] [+ foly] [ naz] Lar [+/ zönge] Lab Kor Dor [+/ lat] [+/ felsı] [+/ hátsó] [+ zönge] Lab V-hely Dor [+/ felsı] [+/ hátsó]
Jegygeometria A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia (nem egy elmélet, hanem egy modelltípus, illetve föltevések egy csoportja, amelyek konkrét modellekben valósulnak meg)
Autoszegmentális fonológia: margi tónus Csádi nyelv, Nigéria Háromféle tónus: magas (á) alacsony (à) emelkedı (ǎ) két db. bináris jeggyel leírható volna, de gyanús, hogy nem ez a jó megoldás
Autoszegmentális fonológia: margi tónus Kétszótagú (monomorfémikus) szavakon is csak háromféle mintázat fordul elı: ndábjá érint dzà ù ver ŋgùrsú hajlít
Autoszegmentális fonológia: margi tónus Poláris klitikumok (itt a és gu): à sá gù eltévedsz á dlà gú esel á və&l gù repülsz Az elsı kettı bináris jegyekkel leírható volna, de a harmadik hogyan?
Autoszegmentális fonológia: margi tónus A határozott toldalék: (1) sál sálárì férfi kùm kùmárì hús (2) ímí ímjárì víz tágú tágwárì ló (3) tì tjǎrì reggel hù hwǎrì sír ú ù ú wǎrì tőz
Autoszegmentális fonológia: margi tónus (i) van egy deszillabifikáló szabály u,i w,j / _V Így elvész egy tónushordozó! (ii) a határozott toldalék tónusa csak akkor változik meg, ha elıtte deszillabifikálódó, alacsony tónusú magánhangzó van: tì tjǎrì hù hwǎrì ú ù ú wǎrì reggel sír tőz
Autoszegmentális fonológia: margi tónus Mind a három jelenség jól magyarázható, ha nem három tónus van, csak kettı, és az emelkedı a másik kettı kombinációja (azaz H, L, LH) a tónusok és a szegmentumok egymástól valamennyire függetlenül funkcionálnak
Autoszegmentális fonológia: margi tónus Monomorfémikus alakok tónusmintázatai: H L L H σ σ σ
Autoszegmentális fonológia: margi tónus Monomorfémikus alakok tónusmintázatai: H L L H σσ σσ σσ A megengedett mintázatok ugyanazok, mindegy, hány szótagon valósulnak meg
Autoszegmentális fonológia: margi tónus Poláris klitikumok viselkedése: L H L H L H a sa gu a dla gu H LH L a vəl gu
Autoszegmentális fonológia: margi tónus Tónusváltó határozott toldalék: L H L L H L L H L t i a r i t j a r i t j a r i