A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek

Hasonló dokumentumok
A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia

Fonológia BBK tavasz

ó ó É ö ó ó é á á ö ü ű ó ö ö ő é é é ű ó á é é é ű ó é á á é ö é í é á ő é á íí ó é á á í á ő é ü á ó ő á é ó é á á á ó é é ü ő ú é é ő ó ó ő á é é ő

ö ú í á á í ö á á í á í őí á í á á őí á á ő á ó ü ő á á í á í á ő á á ő ő á ű ő ö ú ú ő ő ö ő á á á í ó ö ő ő ö á ó á á í á ó á á ű ó ü á á ő ö á á á

Atomikusak-e a beszédhangok?

Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

Ú ű Á ű


ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó

Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

Fonetika és fonológia

ö Ö ő Í ú ö ö ö ö ő ó ó Ö ú ó ü ó ö Ö ő ö ö ö ő ő ő ö ó ö ő ö ö ö őö ö őö ü ö ö ö ő ö ö ő ő ó ö ö Í ö ú ő ö ó ö ü ó ö ő ó ú ö őí ó ó ó ű ö ű ö ö ő ő ű

ű ö

ű ü Á

ü ő ű í Ó Á Á

í í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó

ö Á É ö ö í Á É í

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö

Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?


Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í

ú Ó ő Á Ü ú ú ő ú í Í É ő í ö ü ö ő ö í ö í ő ö ö Ö ö ö ö í Í ö Í É í ö í ö Í ö ö ö É í ö ö ő ő ú ő ö í í í í ő ő ö í ö ú Í ö ö í í ö ö ú É í ö ö Í ő


ö ú Í ő ő ö í ö ű í ő ő ü ő ő ő ú ő í í Í ő ő ö ő Íí

é á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő

á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

ö ő ő ú ő ó ű ő ő ó ö ű ú ü ó ő ú ő ő ő ű Ö ő Á Ö ő ő ő ő ó ü ő ő őő ö í ü Ó ö ő Ó Ö ü ö í ü ú Ö ő ú ó ő Ö Ó ő ő ő ő í ő í ó ő ő ú ó í ü ő ő ő ó ó í ő


á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí

ü ó í í ö ő ú í ö ő ü ű ö ó ó É ő ó í ö ü ó ő ő í í í í ó ó ó ó ö ú ő üí ő í

ö í ö ö ő Ő Ő Ö ü ó ö ú ó ű Ö ő ő ő ő ö Ő ö ő í Á ö ő ö ű í Ü Ő ű ó ö ú ő ó í ő ő ű ö ü ó ő í ő ő í ó í í ü ö ö ó ü ő ű í ő ö í ű ö ö ú í ö ó ü ü ő ú


Fonetika és fonológia

ö É Á ó ó á é á ó ö á É É ö ó

ő ó ó ó ő Í ü ö ú ó ó ö ő ű ű ü ó ó ó ü ü É Á É Ü ó ű ö ó ö ó ü ö ö ó ö ó ú ö ő ó Ó Ó ü ü ó ő ü ő ö ö ö ó Ü ő ó ó ú ű ó ú ü ü ó ó Í ó ó Á ü ó ü ö Í ö


é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

ő óű ü ó ö ő ü ö ö ó ö ő ú ü ö ö ő Í ü ó ö ö ú Í ő ó ö ö ő ö ő ó ő Úő ó ú ő ö ő ó ő ő ő ö ü ő ó ö Í ő ő ö ő ő ú ő Ú ó ó ő ö ő Í ü ő ő ő ó ü ő Í ő ő Í

Fonológia Balogné Bérces Katalin tavasz

Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]

Á É Í É ó ű ű ü ű ó ü ő ü ű ő í ő ő

ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú

ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő

Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó

ó ó í ó í ű ó í Á Á ö ő ü ó ő ű ó ő Ú ó ű ó óő


Fonetika és fonológia

ő ö ó ü ü ó ö é é ó é ü é é ő ö ö Ö ó é é ó ö ó ő ö é ő ö é ő ö é ő ö é ő ó ó ó í é é ü ő í ö ö ö í é ő ü é ö é ő ő é é ó é ó ü ó é ő é é íé í ő é é é



Autoszegmentális fonológia. Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ

Ú ö É Í ü

ü ö ő ü ú í í ő í ö ő ő í ő ő í ő í ü ő ő í ó í ö úú í í ű í ő ő ö ü ü ó ü ö ö ő ü ő ó ó ü ö Á ü ü ü ő í ő ü ő ú í ú ü ö ő í í ö ő ü í ü ó ú ü ú ü í ő





öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é



Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

ú ó ó ó ó ó í ú ó ó őí Ö í ő ő ö ü ő ó í ö ő ő ő ő ó É Á í É í ü ú í ú ü ó ó ü í ó í í ű ó ű ü í íí ú í ó ü í ü íü í ü É í ü ö í ó íü ü ü í ő ü ü ű í

ú ü ő ü ü ü ú í ü ű ő ü Ó ö É ü É ü É É ü ú í í ü ő ö ü ú ü ü ő ö í ő ö Ü Ü Ó É É í É Á Á ű ü ő ű ö ő ű ö ö ő í ö ő ü í ö ü

ú ő Ú ő ő ú ő Ú ú Á ő ő ú ő ő ű Ú Á ű ő ő



í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í

á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö


Ó É É Ó Á Á É É Á É ő é á é é ö é ú á ú áí í á Í á Íó ü Í í é ú í á é é ú á á á é é á ő é é ű á á í é é ü é é é ó í á á ó é é ő é ú á é ö é ó á á á í

É ű ö í í ö Ö ű Íö í Í Í ű ö Ö í Á É É í ű Í ű ű ö í ű ű ü ü ö í ű ö í Á ű ö í ö ö í í É É Á ű ö ö ű ö Í ö ü í ű ö ö ö Í ű í ü ű ö Í



Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú




ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á


Hangrendszer, fonológia

ö ű é é é é é ü é é ú É ü é é é ö ú ú é é é é é ű é ü ö é ű é é é é é ö éü ő é ú ö é é ű é ú é é ő é Á é ű é ö ű é é ú é é é é é é é é é é ö é é Á ö é





í ö ó í ú ű ö ó ü üí ó ö ú ó í ó ó ó ö ö ö ü ó ö ö ö í í ó ö ü ö í í í ö ó ü ú ö ö í ö ó ó í í ó ű í ó ő í íüí ó í ó í í ü ó í ö ű üí ő ó ó ü ö ü ü ő


ó ú í ó ö ö ö ő ü ö í ó ö ó ö ó ö ő ó ö ő ö ú ö ó


ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é


é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú

ü ő ö ü ő ü ő í ü ő ű ü ő ü ő ö ü ő ö ö ü ő ű ö ü ő ü ö í ü ő ü í ü ő ü í ü ő ü ő ö ü ő í ő ö í í Ü í ó


Átírás:

A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Zöngésségi hasonulás a magyarban: C[+zörej] [+zöngés] / _ C [+zörej, +zöngés] C[+zörej] [ zöngés] / _ C [+zörej, zöngés] Az a probléma, hogy ezt két külön szabályként kell fölvennünk, ez rendezési problémákhoz vezethet (azon felül, hogy kontraintuitív). Megoldás: C[+zörej] [α zöngés] / _ C [+zörej, α zöngés] α paraméter: + vagy, de egy alkalmazásban csak egy értéke lehet

A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Másik példa: bécsi német palatális mgh-k [l] elıtt kerekek, másutt nem: vier 4 = für -ért [i] viele sok = fühle érzek [y] Heer sereg = hör hall [e] hehlen elrejt = Höhlen barlangok [ø] V [α kerek] / _C [α laterális] Az a baj, hogy így viszont bármi bármivel kombinálható lenne!

A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Ismét másik példa: keleti finn (á la Kiparsky) [ kerek] [+kerek] [+felsı] i y u [ felsı] e ø o [ alsó] æ a [+alsó] [+elöl] [ elöl]

A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Ismét másik példa: keleti finn (á la Kiparsky) Az összes nem felsı hosszú mgh diftongizálódik: ee ie oo uo øø yø aa oa ææ eæ Milyen jegyek változnak és pontosan hogyan? (hosszú mgh = V i V i )

A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Ismét másik példa: keleti finn (á la Kiparsky) Az összes nem felsı hosszú mgh diftongizálódik: ee ie oo uo øø yø aa oa ææ eæ V i [ felsı, α alsó] [ α felsı, alsó] / _V i

A bináris jegyek kiterjesztése: alulszabottság (underspecification) Példa: olasz igék tıváltakozása, 1Sg ~ 2Sg spargo ~ spar[d ]i pago ~ pa[g]i for[d ]o ~ for[d ]i pag- -C[ elöl] for[d ]- -C[+elöl] sparc- -C[ elöl] kiönt, szétszór fizet alakít Ezután a mássalhangzó hiányzó jegyértékét a következı magánhangzó tölti ki!

A bináris jegyek kiterjesztése: alulszabottság (underspecification) Az alulszabottság mellett a legjobb érv az, amikor a redundancia és a fonológiai inaktivitás együtt jár. Példa: magyar zengıhangok zöngéssége redundáns nem váltja ki a zöngés hasonulást (látna) mögöttesen nem [+zöngés], hanem [ zöngés]; késıbb tölti be egy redundanciaszabály: [ zörej] [+zöngés]

A bináris jegyek kiterjesztése: alulszabottság (underspecification) Így a zöngés hasonulás szabálya is egyszerőbb: C[+zörej] [α zöngés] / _ C [α zöngés] A környezet leírásában nem kell kikötni, hogy csak zörejhangok váltják ki. Viszont az alulszabottság mint eszköz magában hordozza a ternáris jegyhasználat veszélyét

A bináris jegyek kiterjesztése: alulszabottság (underspecification) (d ) (C) (g) [ foly,+elöl] [ foly, elöl] [ foly, elöl] [ foly] [ zöng] [+elöl] [+zöng] [ elöl] [+elöl] [ foly,+elöl,+zöng] [ foly, +elöl, zöng] [ foly, elöl, zöng] (d ) (t ) (k) Három különbözı kimenet ez probléma! A gyakorlatban különbözı módokon korlátozzuk azt, hogy default értékek hogyan jelenhetnek meg; itt az ellentápsorrend a gond.

A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Unáris jegy: aminek nincs értéke; vagy jelen van, vagy nincs bináris unáris [+kerek] = [kerek] [ kerek] =

A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) mi a különbség a gyakorlatban? V [+kerek] / _ C[+nazális] (tep, top, ton, *ten) unárisan: V [kerek] / _ C[nazális]

A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) mi a különbség a gyakorlatban? V [+kerek] / _ C[ nazális] (*tep, top, ton, ten) unárisan: V [kerek] / _ C?! a semmik nem különböznek egymástól!

A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Az unáris jegyekkel kevesebb dolgot lehet kifejezni, tehát szigorúbb a formalizmus. Ha ez megfelel annak, hogy empirikusan mi létezik és mi nem, akkor az elmélet jobb. (Pl. tény, hogy a [ nazális] nem szokott fonológiai folyamatokat kiváltani)

A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Elem-elméletek: a legkisebb építıkövek az elemek önmagukban is van felszíni értelmezésük bár ez az unáris jegyeknél sincs kizárva

A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Elemek és szegmentumok A = [a] U = [u] I = [i] AU = [o] AI = [e] UI = [y] AUI = [ø] Érvek: implikációs viszonyok nyelvelsajátítás patolingvisztikai jelenségek történeti folyamatok

A privatív jegyek kiterjesztése: unáris jegyek (és elemek) Viszont így három elemmel nem tudunk 7- nél több szegmentumot leírni! Megoldás: több elem, vagy belsı struktúra, pl. AI = [ε] AI = [e] AAI = [ε] AII = [e]

Jegygeometria A szegmentumok felfoghatók jegyek halmazaiként, belsı szerkezet nélkül De jegyek bizonyos részhalmazai gyakran egységesen viselkednek Pl. nazális hasonulás

Jegygeometria n m / _p n / _f n / _ n / _c n / _k n N / _q jegyekkel leírva több szabály volna, kevés átfedéssel, vagy többszörös paraméterezéssel más megoldás: a helyjegyek funkcionális csoportot alkotnak

Jegygeometria A funkcionális csoportokat a szintaxishoz hasonlóan fák csomópontjaiba rendezzük a szegmentumoknak belsı (hierarchikus) szerkezete van, ezt hívjuk geometriának (de a mondatszerkezettıl eltérıen a szegmentumot alkotó jegyek egyszerre jelennek meg)

Jegygeometria pl. Gyökér (R) Hely Gége Gégeföl. (Laringális) (Szupralaringális) [...] [...] [...]... [...] [...] [...]... [...] [...] [...]...

Jegygeometria: helyhasonulás

Jegygeometria: helyhasonulás

Jegygeometria: helyhasonulás

Jegygeometria Sokféle konkrét modell létezik! hely- és gégecsomópont: nem annyira vitatott (bár mgh-s és msh-s nem ugyanaz) gégefölötti csomópont (vagyis a módjegyek, kivéve a laringálisakat): problémásabb ezek a jegyek nemigen funkcionálnak együtt némelyik képzési helyhez van kötve ([later]) némelyik csak teljes hasonulással terjed, önállóan nem (pl. [zörej] vs. [naz]) máshová helyezik, közös csomópont nélkül

Jegygeometria mshk: R [+/ szon] [+/ foly] [+/ naz] Lar C-hely mghk: R [+ szon] [+ foly] [ naz] Lar [+/ zönge] Lab Kor Dor [+/ lat] [+/ felsı] [+/ hátsó] [+ zönge] Lab V-hely Dor [+/ felsı] [+/ hátsó]

Jegygeometria A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia (nem egy elmélet, hanem egy modelltípus, illetve föltevések egy csoportja, amelyek konkrét modellekben valósulnak meg)

Autoszegmentális fonológia: margi tónus Csádi nyelv, Nigéria Háromféle tónus: magas (á) alacsony (à) emelkedı (ǎ) két db. bináris jeggyel leírható volna, de gyanús, hogy nem ez a jó megoldás

Autoszegmentális fonológia: margi tónus Kétszótagú (monomorfémikus) szavakon is csak háromféle mintázat fordul elı: ndábjá érint dzà ù ver ŋgùrsú hajlít

Autoszegmentális fonológia: margi tónus Poláris klitikumok (itt a és gu): à sá gù eltévedsz á dlà gú esel á və&l gù repülsz Az elsı kettı bináris jegyekkel leírható volna, de a harmadik hogyan?

Autoszegmentális fonológia: margi tónus A határozott toldalék: (1) sál sálárì férfi kùm kùmárì hús (2) ímí ímjárì víz tágú tágwárì ló (3) tì tjǎrì reggel hù hwǎrì sír ú ù ú wǎrì tőz

Autoszegmentális fonológia: margi tónus (i) van egy deszillabifikáló szabály u,i w,j / _V Így elvész egy tónushordozó! (ii) a határozott toldalék tónusa csak akkor változik meg, ha elıtte deszillabifikálódó, alacsony tónusú magánhangzó van: tì tjǎrì hù hwǎrì ú ù ú wǎrì reggel sír tőz

Autoszegmentális fonológia: margi tónus Mind a három jelenség jól magyarázható, ha nem három tónus van, csak kettı, és az emelkedı a másik kettı kombinációja (azaz H, L, LH) a tónusok és a szegmentumok egymástól valamennyire függetlenül funkcionálnak

Autoszegmentális fonológia: margi tónus Monomorfémikus alakok tónusmintázatai: H L L H σ σ σ

Autoszegmentális fonológia: margi tónus Monomorfémikus alakok tónusmintázatai: H L L H σσ σσ σσ A megengedett mintázatok ugyanazok, mindegy, hány szótagon valósulnak meg

Autoszegmentális fonológia: margi tónus Poláris klitikumok viselkedése: L H L H L H a sa gu a dla gu H LH L a vəl gu

Autoszegmentális fonológia: margi tónus Tónusváltó határozott toldalék: L H L L H L L H L t i a r i t j a r i t j a r i