Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai

Vaskuti András Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai A 2011. évi LXXXIX. törvény 1 indokolása Indokolt a törvényben meghatározni a kiemelt jelentőségű ügyek körét és azok eltérő eljárási szabályait, annak érdekében, hogy az ilyen ügyek a lehető leghatékonyabb módon és ésszerű határidőn belül kerüljenek kivizsgálásra és elbírálásra. A nyomozás nem kontradiktórius eljárás, ezért a hatályos Be. nyomozásra vonatkozó szabályozásából indokolt meghatározott esetekben ezeket az elemeket mellőzni, mivel lehetővé teszik az eljárás indokolatlan és rosszhiszemű elhúzását illetve ellehetetlenítését. A jelenlegi Be.ben csak együttműködő gyanúsítottat lehet poligráffal vizsgálni, csak lehetőség a szakértőt rendbírsággal súlytani határidő túllépés miatt, és csak a feljelentő meghallgatására van lehetőség. A hatályos szabályok továbbá nem tartalmaznak határidőt a tárgyalás kitűzésére, és a tárgyalás hat hónapon belüli folytatását teszik lehetővé. A kiemelt jelentőségű ügyek esetén ennél szigorúbb szabályokat kell megállapítani. Kiemelt jelentőségű ügy [Be.554/B. ] a) a hivatali visszaélés (Btk. 225. ), b) a közélet tisztasága elleni bűncselekmények [Btk. 250. (2) bek. a) pont, és (3) bek., 255/B. és 256. ], ha annak elkövetésével ba) a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselőtestülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető, bb) a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: közigazgatási szerv) vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények [Btk. XV. Fejezet VIII. Cím], c) a bűnszervezetben részvétel [Btk. 263/C. ], d) a bűnszervezetben [Btk. 137. 8. pont] elkövetett bármely bűncselekmény, e) a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése [Btk. 288. (1) és (2) bek.], a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény [Btk. 290. (4) bek.], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban [Btk. 296/B. ], a pénzmosás [Btk. 303. és 303/A. ], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310. (4) bek.], a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. (4) bek.], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése [Btk. 314. ], f) a különösen nagy értékre, kárt, hátrányt okozva illetve különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmények [Btk. XVIII. Fejezet] és g) az el nem évülő bűncselekmények: ga) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. ában meghatározott háborús bűntettek; gb) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (Btk. XI. fejezet); gc) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bekezdés a)h) pontjai]; gd) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. (4) bekezdés, 355. (5) bekezdés a) pont]; ge) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. (1) bekezdés, 262. (2) bekezdés, 352. (3) bekezdés b) pont]. 1 hatályos: 2011. július 13tól

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 2 A kiemelt jelentőségű ügyek fogalmát a Be. 554/B. a definiálja akként, hogy már létező bűncselekményeket minősít kiemelt jelentőségű ügynek, akár további feltétel (speciális alany) fennállása esetén, akár általánosan az adott bűncselekményi kategóriára nézve. Eszerint kiemelt jelentőségű ügy: Be. bűncselekmény speciális alany 554/B. a) pont hivatali visszaélés [Btk. 225. ] 554/B. ba) pont vesztegetés bűntette [Btk. 250. (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése], vesztegetés feljelentése elmulasztásának bűntette [Btk. 255/B. ], befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 256. ] 554/B. bb) pont I. fordulat vesztegetés bűntette [Btk. 250. (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése], vesztegetés feljelentése elmulasztásának bűntette [Btk. 255/B. ], befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 256. ] 554/B. bb) pont II. fordulat 554/B. c) pont 554/B. d) pont 554/B. e) pont 554/B. f) pont vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban [Btk. 258/B., 258/C., 258/D. ], befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűntette [Btk. 258/E. ], vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E. ] bűnszervezetben részvétel bűntette [Btk. 263/C. ] bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekmény [Btk. 137. 8. pont] jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette [Btk. 288. (1) és (2) bekezdése], csődbűncselekmény bűntette [Btk. 290. (4) bekezdése], versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban [Btk. 296/B. ], pénzmosás [Btk. 303. és 303/A. ], adócsalás bűntette [Btk. 310. (4) bekezdése], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntette [Btk. 310. (4) bekezdése], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése [Btk. 314. ] lopás bűntette [Btk. 316. (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], sikkasztás bűntette [Btk. 317. (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], csalás bűntette [Btk. 318. (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], hűtlen kezelés bűntette [Btk. 319. (3) bekezdésének c) és d) pontja], hanyag kezelés bűntette [Btk. 320. (2) bekezdése], rablás bűntette [Btk. 321. (4) bekezdésének b) pontja], kifosztás bűntette [Btk. 322. (3) bekezdésének a) pontja], rongálás bűntette [Btk. 324. (5) és (6) bekezdése], orgazdaság bűntette [Btk. 326. (5) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdésének a) és b) pontja], szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselőtestülete hivatalának vezetőbeosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek vezető beosztású dolgozója

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 3 Be. bűncselekmény speciális alany 554/B. ga) pont jogok megsértésének bűntette [Btk. 329/A. (4) bekezdésének a) és b) pontja], iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntette [Btk. 329/D. (3) bekezdésének a) és b) pontja], az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. ában meghatározott háborús bűntettek 554/B. gb) pont háborús uszítás bűntette [Btk. 153. ] tiltott toborzás bűntette [Btk. 154. ], népirtás bűntette [Btk. 155. ], apartheidbűntette [Btk. 157. ], polgári lakosság elleni erőszak bűntette [Btk. 158. ], háborús fosztogatás bűntette [Btk. 153. ], bűnös hadviselés bűntette [Btk. 160. ], nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása bűntette [Btk. 160/A. ], kulturális javak nemzetközi védelmének megsértésének bűntette [Btk. 160/B. ], harctéri fosztogatás bűntette [Btk. 161. ], fegyverszünet megszegésének bűntette [Btk. 162. ], hadikövet elleni erőszak bűntette [Btk. 163. ], a vöröskereszttel visszaélés bűntette [Btk. 164. ] 554/B. gc) pont emberölés bűntette [Btk. 166. (2) bekezdésének ah) pontjai] 554/B. gd) pont emberrablás bűntette [Btk. 175/A. (4) bekezdése], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak bűntette [Btk. 355. (3) bekezdésének a) pontja] 554/B. ge) pont terrorcselekmény bűntette [Btk. 260. (1) bekezdése], Légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésének bűntette [Btk. 262. (2) bekezdése ha a halált szándékosan okozva követik el], zendülés bűntette [Btk. 352. (2) bekezdése ha a halált szándékosan okozva követik el] /Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma, 2011. 07. 11./ Az 554/B. ba) alpontja szerinti állami vezető fogalmára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 6. a ad meghatározást. Eszerint: Állami vezetők a) a miniszterelnök, b) a miniszter, c) az államtitkár, d) a közigazgatási államtitkár, e) a helyettes államtitkár.

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 4 Az első fokú bíróság illetékessége [Be.17. ] A Be. 17. a változatlan, de kiegészül egy új, (9) bekezdéssel. (9) Az eljárásra kiemelt ügyekben (Be. 554/B. ) az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész a legfőbb ügyész döntése alapján az eljárás ésszerű időn belül való illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett vádat emel. A Be. 17. új (9) bekezdése szerinti, a legfőbb ügyész döntésén alapuló vádemelés az illetékességnek a Be. 17. (3) bekezdéséhez hasonló de csak a XXVIII/A. Fejezet alá eső ügyekben alkalmazható esete, ami kivétel az általános illetékesség alól. Megjegyzendő, hogy e kivételen túlmenően a Be.nek a hatáskörre és illetékességre vonatkozó általános szabályai szempontjából a Be. XXVIII/A. Fejezet szerinti kiemelt jelentőségű ügyek eljárásának szabályai közömbösek. A XXVIII/A. Fejezet szerinti ügykategória önmagában áttétel (264. ) szükségét nem veti fel. Másrészt a 17. (9) bekezdése nem ad alapot arra, hogy ilyen indokkal vádemelést követően az ügyész az ügy áttételét kérje, még kevésbé hogy az áttételt maga megtegye. A vádemelést követően az ügy ura már a bíróság. /LB Kollégiumvezetője, 2011. 07. 13./ 2 Bár a törvény csak az első fokú bíróság illetékességének speciális szabályáról szól, de értelemszerűen ehhez igazodik a jogorvoslati ügyekben eljáró bíróságok illetékessége is. Kötelező védelem [Be.46. f) pontja] 554/D. Kiemelt jelentőségű ügyben folyó eljárásban védő részvétele kötelező. Soron kívüli eljárás [Be.64/A. ] A Be. 64/A. a az alábbi c) ponttal egészül ki: [A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni] c) az 554/B. szerinti kiemelt jelentőségű ügyben. A Be. 64/A. c) pontja alapján jövőben Be. XXVIII/A. Fejezetében meghatározott kiemelt jelentőségű ügyben is soron kívül kell az eljárást lefolytatni. A kifejezetten soron kívüliség alá tartozó ügyek (64/A. a)c) pont, 136. (1) bek., 403. (2) bek., 411. (4) bek., 552. (3) bek.) között a törvény sorrendet nem ír elő. Ehhez képest a soronkívüliség alá eső ügyek között a sorrend ügyviteli jellegű, érkezésük a meghatározó, illetve a megelőzésnek van jelentősége. Nyilvánvaló, hogy a soronkívüliségi okok halmozódásának a soron kívüli ügyek egymásközti sorrendjében jelentősége van. Ugyanakkor értelemszerűen szem előtt kell tartani, hogy a Be. XXVIII/A. Fejezete a soronkívüliség követelménye mellett az általánosnál szűkebb időkeretben szabályozza a tárgyalás kitűzését és elnapolását. /LB Kollégiumvezetője, 2011. 07. 13./ 2 2011. július 11én a Debreceni Ítélőtáblán a Debreceni Ítélőtábla elnökhelyettese, Büntető Kollégiumának vezetője, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője, a SzabolcsSzatmárBereg Megyei Bíróság, a BorsodAbaújZemplén Megyei Bíróság, a JászNagykunSzolnok Megyei Bíróság, a HajdúBihar Megyei Bíróság büntető kollégiumainak vezetői, valamint a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője és jegyzője részvételével tartott konzultatív tanácskozáson a jelenlévők, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának egyetértésével elfogadott jogértelmezés, közzétéve a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumvezetője által, 2011. július 13 án, a továbbiakban: /LB Kollégiumvezetője, 2011. 07. 13./

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 5 A módosítás folytán a Be. két helyen is [64/A. c) pont és 554/C. c) pont] tartalmazza, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek soron kívüliséget élveznek. Ez a soron kívüliség ráadásul a XXVIII/A. fejezetben meghatározott speciális (szigorúbb) eljárási határidőkre tekintettel erősebbnek tekinthető, mint bármely másik soron kívüliséget megalapozó ok, alapuljon az törvényen, az OIT határozatán vagy a bíróság elnökének intézkedésén. A Kollégium álláspontja szerint ez különösen ellentétben áll a Be. 136. (1) bekezdésének azon rendelkezésével, amely szerint az eljárást soron kívül kell lefolytatni, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van. A kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó eljárási határidők betartása az egyéb okból soron kívüli ügyeknek az elintézési sorrendben való hátrább sorolását eredményezi, azonban a terheltek személyes szabadsághoz (és szabadlábon védekezéshez) fűződő alapvető joga csak kivételesen és csak a szükséges mértékben korlátozható, ezért amennyiben a terhelt előzetes letartóztatásban van, a vele szemben folyó eljárás még a kiemelt jelentőségű ügyekben történő időszerűség biztosítása céljából sem szenvedhet késedelmet. Nem rendezte el ugyanakkor a jogalkotó, a párhuzamosan várakozó kiemelt jelentőségű ügyek közötti erősorrendet, ezért ezek kitűzésére az általános rend szerint kell, hogy sor kerüljön tehát ha van egyéb soron kívüliségi ok (pl. kiskorú sértett sérelmére elkövetett cselekmény) is, akkor ennek figyelembevételével, egyébként pedig az ügyek bíróságra érkezésének sorrendjében. A törvény hatályba lépése után a kiemelt jelentőségű ügyek közé tartozó, már a bíróságon folyamatban lévő ügyeket a Törvényjavaslat 27. (2) bekezdésére figyelemmel át kell minősíteni, függetlenül attól, hogy azokban a bíróság végzette bármilyen eljárási cselekményt (pl. tárgyalás kitűzése). /Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma, 2011. 07. 11./ Soron kívüli ügyek Be. 64/A. alapján a) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt, b) az a) pontban meghatározottakon kívül más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él, c) az 554/B. szerinti kiemelt jelentőségű ügyben. Be. 136. (1) alapján A bíróságnak, az ügyésznek, illetőleg a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárást soron kívül kell lefolytatni. Be. 138. (5) alapján Ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el, az eljárást soron kívül kell folytatni. Be. 403. (2) alapján /hatályon kívül helyezés miatt/ (2) A megismételt eljárásban a bíróság soron kívül jár el. Be. 411. (4) alapján /terhelt távollétében tartott tárgyalás okából elrendelt perújítás/ (4) Ha a perújítási indítványt a 408. (1) bekezdésének e) pontja alapján terjesztették elő, a perújítási eljárást soron kívül kell lefolytatni. Be. 551. (3) alapján (3) A mentelmi jog felfüggesztését követően az eljárást soron kívül, e törvény szerint kell lefolytatni. BÜSZ alapján 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól 33. (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat a) jogszabály rendelkezésén, b) az OIT határozatán,

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 6 c) a bíróság elnökének a rendelkezésén. (2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti. 33/A. (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben ha jogszabály eltérően nem rendelkezik minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni. (2) A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OIT határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki. (3) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás). 33/B. (1) A bíróság elnöke külön kérelem nélkül hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha: a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, illetve közérdek fűződik; b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés; c) a gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti az ügy (pl. gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása). (2) A bíróság elnöke a Be. 64/A. ának b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén külön kérelem nélkül hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését. (3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz: a) kérelmező személyi körülményei; b) az ügy tárgya és jellege; c) bíróság működésében felmerült objektív ok. Soron kívüli eljárás vonatkozik a fentieken túl a fiatalkorúakra is. Ezt nem a Be. tartalmazza, de azzal azonos szintű jogforrás, nevezetesen az 1991. évi LXIV. törvény, (a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20án kelt Egyezmény kihirdetéséről). Ennek 40. Cikk. 2. pont (iii) alpontja az alábbiakat tartalmazza: (iii) ügyét késedelem nélkül illetékes, független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény értelmében igazságos eljárás során, ügyvédjének vagy egyéb tanácsadójának, valamint hacsak különösen koránál vagy helyzeténél fogva ez nem mutatkozik ellentétesnek a gyermek mindenek felett álló érdekével szüleinek vagy törvényes képviselőinek jelenlétében bírálja el; Poligráf 180. (2) A gyanúsított beleegyezése nélkül a vallomása poligráf alkalmazásával nem vizsgálható. 554/E. Kiemelt jelentőségű ügyben a tanú vallomása beleegyezése esetén poligráf alkalmazásával is vizsgálható. Poligráf alkalmazásának az általános szabályok szerint a nyomozati szakaszban és a gyanúsítotti vallomás ellenőrzése céljából van helye, ha abba beelegyezik. Megjegyzendő, hogy a törvény nem tartalmaz kizáró rendelkezést a vádlotti vallomás (beleegyezés esetére) poligráfos ellenőrzésére, bár ezen eszköz tárgyalási szakaszban történő alkalmazásának már különösebb értelme nincs.

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 7 Ez a szabály érvényes a kiemelt jelentőségű ügyben is, de ezen esetben az eljárás bármelyik szakaszában a tanú vallomásának poligráfos ellenőrzésének (beleegyezése esetén) helye van Jelenleg a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BMIM együttes rendelet 127132. ai tartalmaznak rendelkezést a nyomozati szakaszban a gyanúsítotti vallomás poligráfos vizsgálatáról. A Be. 453. (3) bekezdés szerint a fiatalkorú terhelt vallomása poligráf alkalmazásával (még, ha kérné, vagy beleegyezne sem) nem vizsgálható. Kérdésként merül fel, hogy fiatalkorú tanú vallomása esetén vane helye poligráf alkalmazásának? Szakértő szankcionálása 113. (1) Ha a szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. (2) A szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik. Ha a szakvélemény előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel, vagy szakértői testülettel szemben van helye. 554/F. A szakértőt rendbírsággal kell sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja. Őrizetbe vétel, védővel való érintkezés megtiltása [Be.126., 43. ] 554/G. Kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig tarthat. Az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt és a védő érintkezése a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész intézkedésére megtiltható. Az intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 126. (3) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. 43. (3) A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy 554/G. Kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig tarthat. 554/G. Az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt és a

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 8 a) a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék, védő érintkezése a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész intézkedésére megtiltható. További szabály: 554/J. Kiemelt jelentőségű ügyben fogva lévő gyanúsítottat hetvenkét órán belül ki kell hallgatni. Ha a kihallgatásra az őrizet első negyvennyolc óráján belül kerül sor, a védő a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész az 554/G. alapján a terhelt és a védő érintkezését megtiltotta. Óvadék 147. (4) A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet. A bíróság az óvadék megállapításáról az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában is rendelkezhet. 554/H. Kiemelt jelentőségű ügyben a bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg, ez azonban nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Feljelentés kiegészítése [Be.172/A. ] 554/I. Kiemelt jelentőségű ügyre vonatkozó feljelentés esetén a feljelentés kiegészítést végző hatóság a feljelentőt, illetve a feljelentéssel érintett helyi önkormányzat, közigazgatási szerv, gazdálkodó szervezet képviselőjét is meghallgathatja, illetve szaktanácsadót vehet igénybe. Gyanúsított kihallgatása 179. (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, az ügyész, illetőleg ha az ügyész másképp nem rendelkezik a nyomozó hatóság a gyanúsítottat a 117118. szerint kihallgatja. A fogva lévő gyanúsítottat huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. E határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a gyanúsítottat a nyomozó hatóság elé állították. 554/J. Kiemelt jelentőségű ügyben fogva lévő gyanúsítottat hetvenkét órán belül ki kell hallgatni. Ha a kihallgatásra az őrizet első negyvennyolc óráján belül kerül sor, a védő a kihallgatáson akkor is részt

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 9 vehet, ha az ügyész az 554/G. alapján a terhelt és a védő érintkezését megtiltotta. Tárgyalás kitűzése 278. (3) A tárgyalás határnapját az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával a lehető legközelebbi napra úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. 554/K. A tárgyalás határnapját az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Elsőfokon, az első határnap kitűzése szempontjából azt jelenti, hogy az 554/K. a Be. 278. (3) bekezdése helyébe lépő különös szabály, ehhez képest és az 554/A. értelmében: iratérkezéstől számított 30 napon belül meg kell vizsgálni, hogy szükség vane a 264271., illetve 543547. szerinti teendőkre [263. (1) bek.]; legkésőbb a 30 nap letelte után haladéktalanul meg kell küldeni a vádiratot a vádlottnak, védőnek, egyben felhívni őket, hogy 15 napon belül jelöljék meg bizonyítási eszközüket [263. (2) bek.]; a vádirat kézbesítésétől számított 30 napon belül meg kell vizsgálni a védelem esetleges bizonyítási indítványait és ki kell tűzni a határnapot [278. (1) bek.]; a határnapot 3 hónapon belülre kell kitűzni az érkezési sorrend és a soronkívüliség betartatásával [278. (3) bek.]. 2. Az új 554/K. másod és harmadfokon, az első határnap kitűzése szempontjából azt jelenti, hogy az 554/A. értelmében a 358. (2) és 391. (1) bekezdés szerint: az ügyérkezéstől számított 60 napon belül kell kitűzni a határnapot tanácsülésre, nyilvános ülésre, vagy tárgyalásra; a határnapot 3 hónapon belülre kell kitűzni. Ehhez képest (első, másod, és harmadfokon) az általános eljárás és a külön eljárás között nincs különbség az ügyérkezéstől a kitűzés pillanatáig tartó idő hosszának törvényi szabályozásában; az eltérés annyi, hogy amíg az általános eljárásban csupán azt mondja meg a törvény, hogy a lehető legközelebbi határnapra kell kitűzni, addig a külön eljárásban a törvény azt is megmondja, hogy ez nem lehet 3 hónapon túli. /LB Kollégiumvezetője, 2011. 07. 13./ érkezés 30 napon belül áttétel egyesítés elkülönítés felfüggesztés intézkedés elj. csel. kényszerintézkedés eltérő minősítés

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 10 öttagú tanács elé tárgyalás mellőzéses végzés érkezés legkésőbb 30. nap vádirat kézbesítése legkésőbb 30. nap vádirat megküldése + felhívás védelmi indítványok vizsgálata vádlottnak tárgyalás kitűzése védőnek érkezés 3 hónapon belülre tárgyalás kitűzése A vádirat kézbesítésén a kézbesítettség értendő, nem csupán a kézbesítés iránti intézkedés megtétele (kiadás), még kevésbé a kézbesítésre adott utasítás kelte. Utóbbiakra a 263. (2) bekezdése szerinti haladéktalanság elvárása vonatkozik. A 278. (1) bekezdés szerinti határidő számításának alapja viszont a vádirat átvételét igazoló vétív szerinti dátum, illetve a vétívek szerinti legkésőbbi dátum (mivel a címzett bizonyítékbejelentési határideje is ettől kezdődik). /LB Kollégiumvezetője, 2011. 07. 13./ A tárgyalás folytonossága 287. (1) A bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg. Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb nyolc napra félbeszakíthatja, a bíróság pedig bizonyítás kiegészítése céljából, a közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében, vagy más fontos okból a tárgyalást elnapolhatja. (2) Az (1) bekezdés esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha az elnapolás okára tekintettel kétséges, hogy a tárgyalást hat hónapon belül folytatni lehet. (3) A tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni. (4) A tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető a tárgyalás. A tárgyalás anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni. (5) Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás legutóbbi részéről készült jegyzőkönyv ismertetésével kell folytatni, ha a megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idő telt el, és az ismertetést az ügyész, a vádlott, illetve a védő indítványozza. A jegyzőkönyv 554/L. (1) Elnapolás esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha az elnapolás okára tekintettel kétséges, hogy a tárgyalást két hónapon belül folytatni lehet. (2) A tárgyalást két hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni. (3) Ha a hivatásos bíró vagy az ülnök személyében változás történt, a tárgyalás két hónapon belül a tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető. A tárgyalás anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 11 ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni. I. A Be. 287. módosított (4) bekezdése (általános eljárás szabálya) A 287. változatlanul maradt (3) bekezdésének szóhasználatában az ismétlés és az elölről kezdés egymás szinonimája, egyaránt a folytonosság ellentéte. A 287. (3) bekezdése (változatlanul) azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni ( nem lehet ismétlés nélkül folytatni ) a tárgyalást 6 hónapon túl, függetlenül a tanács összetételétől, illetve annak megváltozásától (időtúllépés), 6 hónapon belül, ha a tanács összetétele megváltozott (időtúllépés nélküli tanácsváltozás). A 287. (4) bekezdése általános érvénnyel mindkét megismétlési (illetve elölről kezdési) követelményre nézve könnyítésként lehetővé teszi, hogy a megismétlés (elölről kezdés) a tárgyalás anyagának ismertetésével is megtörténhessen. E könnyítés korábban csupán az időtúllépés nélküli tanácsváltozás esetére volt. II. A Be. új 554/L. a (XXVIII/A. Fejezet szerinti külön eljárás szabálya) Az 554/L. a 287. (2), (3) és (4) bekezdése helyébe lépő különös szabály; ehhez képest és az 554/A. értelmében: Az 544/L. (2) bekezdése azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni ( nem lehet ismétlés nélkül folytatni ) a tárgyalást 2 hónapon túl, függetlenül a tanács összetételétől, illetve annak megváltozásától, 2 hónapon belül, ha a tanács összetétele megváltozott. Az 554/L. (3) bekezdése az időtúllépés nélküli tanácsváltozással kapcsolatos megismétlési (illetve elölről kezdési) követelményre nézve könnyítésként lehetővé teszi, hogy a megismétlés (elölről kezdés) a tárgyalás anyagának ismertetésével is megtörténhessen. A külön eljárás szabálya viszont szemben az általános eljárással nem biztosítja ezt a könnyítést az időtúllépés esetére. Miután azonban az általános eljárás szabálya a 6 hónap túllépése esetére is biztosítja a könnyítést így az 554/A. értelmében és a többen a kevesebb elve alapján is a külön eljárásban helye van a tárgyalás anyagának ismertetésével való megismétlésnek, ha erre a 2 hónapot meghaladó időtúllépés ad okot. A kifejtettek a másod és harmadfokú eljárásban is irányadók (Be. 345., 385. ). Mindent összevetve a 2011. július 4én elfogadott törvénymódosítással hatályos Be. alapján a 287. (4) bekezdése általános érvényű háttérrendelkezés, ami az időtúllépés és (időtúllépés nélküli) tanácsváltozás esetére nézve egyaránt biztosítja a tárgyalásnak az iratok ismertetésével történő megismétlését. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs olyan ok a Be.ben, ami miatt a tárgyalást úgy kellene elölről kezdeni (megismételni), hogy az a már lefolytatott bizonyítás újrafelvételével járjon. A törvény alapján a tárgyalás anyagának ismertetése egyenértékű a megismételt bizonyítással. Mindez egyaránt vonatkozik a kiemelt és nem kiemelt jelentőségű ügyekre. /LB Kollégiumvezetője, 2011. 07. 13./ A vádlott kihallgatása 290. (1) A 289. (2) bekezdésében írt figyelmeztetést követően, ha a vádlott vallomást kíván tenni, a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő. Ezt követően a tanács elnöke, majd a 286. (3) bekezdésében felsorolt személyek az ott 554/M. A 289. (2) bekezdésében írt figyelmeztetést követően, ha a vádlott vallomást kíván tenni, a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő. Ezt követően az ügyész, a védő, majd a tanács elnöke, a bíróság tagjai, végül a sértett, a magánfél, valamint

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 12 meghatározott sorrendben kérdéseket intézhetnek a vádlotthoz. az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő tehet fel kérdéseket. 286. (3) (4) A vádlott és a tanú kihallgatását, illetve a szakértő meghallgatását követően hozzájuk a bíróság tagjain kívül az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél, valamint az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő kérdést tehet fel. A tanú kihallgatása 293. (1) A tanú kihallgatásának kezdetén a tanács elnöke a 85. (2) és (3) bekezdése szerint jár el, majd ezt követően, ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, a tanács elnöke a tanút a 88. rendelkezéseire figyelemmel kihallgatja. A tanúként kihallgatandó sértett a kihallgatás kezdetén, ha korábban erről nem nyilatkozott, a 284. (2) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot is megteheti. 554/N. A tanú kihallgatásának kezdetén a tanács elnöke a 85. (2) és (3) bekezdése szerint jár el, majd ezt követően, ha a tanú vallomásának nincs akadálya, az hallgatja ki, aki a kihallgatását indítványozta. Ezt követően a tanúhoz a másik fél és a vádlott, majd a tanács elnöke, a bíróság tagjai, a sértett és a magánfél kérdéseket intézhet. A kiemelt jelentőségű ügyben tehát kötelezővé válik azon szabály, amit a Be. 295. a (tanú kihallgatása az ügyész vagy a védő által) még csak indítványhoz kötött mérlegelési lehetőségként fogalmazott meg. Ez a szabály továbbra is érvényes a nem kiemelt jelentőségű ügyekben. 295. (1) Az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára a tanács elnöke engedélyezheti, hogy a tanút először az ügyész és a védő kérdések feltevésével hallgassa ki. Ebben az esetben a tanú kihallgatására a 293. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) ha a tanú kihallgatását az ügyész indítványozta, a tanút előbb az ügyész hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz a vádlott és a védő kérdéseket intézhet, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja, b) ha a tanú kihallgatását a vádlott vagy a védő indítványozta, a tanút előbb a vádlott vagy a védő hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz az ügyész intézhet kérdéseket, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja, c) ezt követően újabb kérdéseket az jogosult intézni a tanúhoz, aki a tanú kihallgatását indítványozta, de csak olyan új tényekre és körülményekre nézve, melyek a másik kérdező kérdése folytán merültek fel, d) a tanács elnöke és a bíróság tagjai mind a kérdezés befejezése, mind bármelyik kérdésre adott felelet után kérdéseket intézhetnek a tanúhoz. (2) Ha a 290. (3) bekezdésében meghatározott valamely eset ugyanazon kérdező részéről ismételten előfordul, a tanács elnöke a kérdezőtől a kérdezés jogát megvonja.

Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 13 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott indítvány elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni. Nem változott a fiatalkorúak eljárásában írt szabály: 462. (1) A fiatalkorú vádlott elleni ügyben tartott tárgyaláson a vádlott és a tanú kihallgatását a tanács elnöke (egyesbíró) végzi. A vádlotthoz és a tanúhoz a kihallgatást követően az arra jogosultak kérdést intézhetnek. A fenti szabályok összevetéséből levonható az a következtetés, hogy, ha kiemelt jelentőségű ügyben fiatalkorúval szemben folyik az eljárás, akkor a tanú kihallgatását az 554/N. ban írtak szerint kell lefolytatni, míg a nem kiemelt jelentőségű ügyekben a kihallgatást változatlanul csak a tanács elnöke (ill. egyesbíró) végezheti.