Magyarország 2014 2020: célok, fejlesztési irányok Kovács-Nagy Rita 2011. november 17. Területfejlesztési Szakmai Műhely Szeminárium
2007-13 időszak eddigi hazai eredményei: A 2007-13-as időszakra rendelkezésre álló uniós források 8.200 Mrd Ft összegű keretén belül: több mint 67.000 pályázat került benyújtásra 9.100 Mrd Ft támogatás igénnyel, ezek közül közel 34.000 projekt részesült csaknem 5.200 Mrd Ft támogatásban, több mint 31.000 db projekt esetében már szerződéskötés is történt közel 4.800 Mrd Ft összegben, már több mint 25.000 db projekt esetében került sor kifizetésre 2.000 Mrd Ft értékben. 2
2007-13 időszak eddigi hazai eredményei: 3
Az Új Széchenyi Terv előrehaladása: Az Új Széchenyi Terv céljaihoz kapcsolódóan eddig közel 2.000 Mrd Ft fejlesztési forrás került meghirdetésre, amelyre: több mint 11.000 db pályázat került benyújtásra összesen 1.000 Mrd Ft támogatási igénnyel, ezidáig több mint 4.000 projekt részesült összesen több mint 160 Mrd Ft támogatásban, közel 3.000 db projekt esetében már szerződéskötés is történt csaknem 80 Mrd Ft összegben, A kifizetett támogatások értéke közel 3 Mrd Ft. A beérkezett és támogatott pályázatok többsége a Vállalkozásfejlesztési Programhoz kapcsolódik. 4
Az Új Széchenyi Terv előrehaladása: 5
A Vállalkozásfejlesztési Program eredményei: Az Új Széchenyi Terv programjai között a legkiemelkedőbb teljesítményt a Vállalkozásfejlesztési Program pályázatai nyújtják: több mint 4.800 projekt részesült támogatásban Vállalkozásfejlesztési Program GOP és KMOP tükörpályázatai keretében, ebből több mint 3.300 projekt részesült vissza nem térítendő támogatásban, míg 1.500 ügylet esetében, visszatérítendő támogatásokkal (mikrohitel, kockázati tőkejuttatás, garancia) segítettük a magyar kis- és középvállalati szektort, a legsikeresebb pályázat a Mikro- kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésére kiírt pályázat, amelynek keretében közel 1.800 vállalkozás körülbelül közel 20 Mrd Ft támogatást nyert el, az EU szinten is újszerű Mikro-vállalkozások fejlesztése pályázati konstrukció együttesen biztosít vissza nem térítendő támogatást és kedvező kamatozású támogatott mikrohitelt, amelyre közel 2.000 pályázat érkezett be, és a már nyertes közel 1.000 projekt révén több mint 8 Mrd Ft értékű beruházás kerül megvalósításra. 6
2007-2013 időszak végrehajtási tapasztalatai Az operatív programok félidei értékelései alapján Hosszú és rövid távú tapasztalatok, melyek közül az alábbi hosszú távra vonatkozó javaslatok figyelembe vétele kötelező Átfogó országstratégia vagy fejlesztéspolitikai koncepció elfogadása és alátámasztása ágazati stratégiákkal. Stratégia alapú tervezés mielőbbi megkezdése A 2014-2020-as időszak tervezése az Európa 2020 és a Duna Stratégia figyelembe vételével. A támogatások célzottabb felhasználása, a fejlesztési források koncentrációjának növelése az országos szinten stratégiai fontosságú célcsoportok esetében. Célcsoportra szabott, komplex projektek integrált tervezése, és területileg integrált programok kialakítása, fejlesztési cél vezérelt pályázatok bevezetése, valamint ezek kiemelt vezetői monitoringja. Szakpolitikai értékelések, hatásvizsgálatok szerepének erősítése, az értékelések hasznosulásának elősegítése. 7
2007-2013 időszak végrehajtási tapasztalatai Az operatív programok félidei értékelései alapján Programokra vonatkozó problémák és javaslatok 1. KÖZOP: hosszú tervezési, engedélyezési és előkészítési igényű projektek, pl. régészet 2. KEOP: derogációs kötelezettségek teljesítése (ivóvíz, szennyvíz, hulladék), energetika területén beérkező nagy számú projekt, értékelői kapacitás korlátos, a beérkezett nagy számú projektek 95 %-a nagyon gyenge műszaki megalapozottságú, stb. 3. TÁMOP, TIOP: (köz)oktatási források vonatkozásában magas abszorpciós kockázat 4. GOP, ROP-ok: jó ütemű kifizetések 5. EKOP, ÁROP: elsősorban közszféra fejlesztéseit tartalmazzák, lassú az előkészítésük, projektenként szükséges a gyorsítás 8
Az 5. kohéziós jelentés következtetései növelni kell a kohéziós politika hozzáadott értékét, egyértelmű európai szintű iránymutatást kell adni a tagállamok és régiók számára; a pénzügyi erőforrásokat (támogatásokat) minden tagállamnak és régiónak az előttük álló feladatok közül a legfontosabbakra kell koncentrálniuk; a tagállamokban szilárd makrogazdasági politikát és erős intézményeket kell biztosítani a támogatások felhasználásához; folyamatosan értékelni kell a támogatások felhasználásának minőségét; 9
10
A Nemzeti Reform Program vállalásai a 20-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra növelése (jelenlegi érték: (2009. évi) 60,5%); a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 százalékra növelése (jelenlegi érték: (2009. évi) 1,15%) ; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése (jelenlegi érték: (2008. évi) 6,6%); 10 százalékos energia megtakarítás elérése; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest (jelenlegi érték: (2008. évi) -36,1%); a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelése a 30-34 éves népességen belül (jelenlegi érték: (2009. évi) 23,9%); az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentése a 18-24 éves népességen belül (jelenlegi érték: (2009. évi) 11,4%); a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 százalékpontos csökkentése (jelenlegi érték: a három indikátorral érintettek a teljes népesség 28,3%-a). Az Európa 2020 Stratégia öt kiemelt célkitűzésének eléréséhez Magyarország a fenti vállalásokkal járul hozzá 2020-ig 11
12
A kohéziós politika részaránya az Unió 2014-20 időszakra szóló költségvetésében Kohéziós politika 33 % ( 336 milliárd) Egyéb (mezőgazdaság, kutatás) 63 % ( 649 milliárd) Connecting Europe Facility 4 % ( 40 milliárd) 13
Új cél- és jogosultsági keretrendszer 1) Konvergencia - GDP/fő < 75%/EU25 átlag - Phasing-out régiók 2) Regionális versenyképesség és foglalkoztatás - GDP/fő > 75%/EU25 átlag - Phasing-in régiók 3) Európai Területi Együttműködés 1) Beruházás a növekedésbe és foglalkoztatásba - GDP/fő < 75%/EU27 átlag (kevésbé fejlett régiók) - GDP/fő: 75-90%/EU27 átlag (átmeneti régiók) - GDP/fő > 90%/EU 27 átlag (fejlettebb régiók) 2) Európai Területi Együttműködés 14
GDP/fő < 75 % of EU average 75-90 % > 90 % 3 régiókategória Kevésbé fejlett régiók Canarias Guyane Réunion Guadeloupe/ Martinique Madeira Açores Malta Átmeneti régiók Fejlettebb régiók EuroGeographics Association for the administrative boundaries 15
Megerősített stratégiai programozás Mainstream célok 11 tematikus cél Európa 2020 Stratégia (~Lisszaboni Stratégia) Közös Stratégiai Keret (~ Közösségi Stratégiai Iránymutatások) Partnerségi Szerződés (~Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) Nemzeti Reform Program Operatív Program 16
Tematikus koncentráció Adott Alap forrásaiból meghatározott százalékarányt az előírt tematikus cél megvalósítására kell fordítani. Preferált tematikus célok: - kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése - KKV-k, az agrárszektor, a halászati szektor versenyképességének növelése és vízkultúrák támogatása - alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden ágazatban - Társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem 17
Eredmény- és teljesítményorientáció Világos és mérhető célok és mérföldkövek Indikátorok Közös indikátorok Programspecifikus indikátorok Értékelési rendszer (ex ante, ongoing, ex post) Szabályozott jelentéstétel 18
Területi igények integrált kezelése Integrált helyi, területi fejlesztési kezdeményezések (helyi akciócsoportok által készítendő helyi fejlesztési stratégiák) több Alap által finanszírozott programok lehetősége Fenntartható városfejlesztés, innovatív akciók Városfejlesztési Platform Integrált Területi Beruházások 19
2011. február 18-ai Kormányülésen 4. pont: Jelentés a szakterületi stratégiai tervek összehangolásáról, előterjesztő: KIM A Kormány a jelentést megvitatta. A Kormány döntése alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter kapott felhatalmazást arra, hogy a szakterületi stratégiák, tervek tekintetében alkalmazandó egységes elveket határozzon meg. Magyary Program intézkedési terve 9. feladat: Kialakítjuk az egységes stratégiai tervezési és monitoring rendszert. határidő: 2012. június 30. 20
3.2.4. A közigazgatási stratégiaalkotás megújítása A [jelenlegi kormányzati stratégiai] dokumentumok áttekintéséből kiderült, hogy: a tárcák által használt megnevezések alapján legalább 20 féle típusú stratégiai dokumentum megnevezés létezik, jelenleg a szakpolitikai stratégiák sem egymással, sem a magasabb szintű dokumentumok tartalmával nincsenek megfelelő összhangban, a stratégiai dokumentumok kidolgozottsága és részletezettsége nagymértékben eltérő, több esetben sem látszik a stratégiák kapcsolódása a kormányprogram érintett célkitűzéseihez, kétharmadukhoz nem készült költségbecslés. Az elvégzett helyzetelemzés tapasztalatai alapján szabályozásra kerül a kormányzati stratégiai tervezési folyamat, ennek részeként lehatárolásra kerül a kormányzati stratégiai tér, ez tartalmazza a stratégiai dokumentumok típusait és kötelező formátumát, tartalmát, rangsorrendszerét is. részlet a Magyary programból 21
Stratégiai irányítási rendszerrel szembeni elvárások és bevezetésének hatásai TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HASZON KORMÁNYZATI MUNKÁBA VETETT ÁLLAMPOLGÁRI BIZALOM ERŐSÖDÉSE PARLAMENTI ÉS KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL FEJLŐDÉSE KORMÁNYZATI PROGRAMOK HATÁSOSSÁGÁNAK JAVULÁSA PROGRAMOK EREDMÉNY- ÉS TELJESÍTMÉNY- KÖZPONTÚSÁGÁNAK ERŐSÖDÉSE KORMÁNYZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI MUNKA SZÍNVONALÁNAK NÖVEKEDÉSE KORMÁNYZATI MUNKA BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE STRATÉGIAI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL SZEMBENI ELVÁRÁSOK Egyértelmű felelősségvállalás Kiszámíthatóság Gazdaságosság Rendszeres kommunikáció Hiteles információk Alapos döntés-előkészítés Komplexitás kezelési képesség Tervezés és végrehajtás szoros összekapcsolása Finanszírozhatóság biztosítása Politika és szakpolitika integrációja Társadalmi haszon alapú célhierarchia Felügyelhetőség (nyomon követhetőség) Mérhető teljesítmények Nyilvános beszámoltatás Tervezettség Visszacsatolás Módszeresség Motiváltság Magas szintű szakértelem Támogató intézményrendszer Összehangoltság Szabályozottság Beavatkozási képesség növelése 22
Javaslatok / új elemek A. Kormányzati tervdokumentumok típusainak standardizálása kötelező tartalmi elemekkel: Stratégiai tervdokumentumok formális hierarchiáját is meg kell teremteni ez a keretrendszer egyik pillére E hierarchia teszi lehetővé a jövőben a tervezési szintek közötti összehangolást Javasolt főbb dokumentum típusok melyek standardjait a tervezési jogszabály fogja előírni: 23
És ami a fentiekből hiányzik: területi tervezés az önkormányzati törvény jövő év elején esedékes elfogadását követően válik időszerűvé 24
Köszönöm a figyelmet! 25