Hazánkban a 17. században Lippai János már a cékla (Beta vulgaris ssp. vulgaris var. conditiva) három típusáról vörös, fehér, sárga ír (Lásd fönt). Nálunk csak a vörös változata terjedt el. Ázsiában, Orosz- és Lengyelországban, az USA-ban és Ausztráliában is nagyon kedvelt zöldségféle. Főleg konzervként hasznosítják, a friss növényekből salátát készítenek. Élelmiszeripari célokra festékanyagot vonnak ki belőle. A téli időszak frisszöldség-ellátásában jelentős a szerepe. C-vitamin-tartalma magas, de megtalálható benne a B1- és a P-vitamin is. Az ásványi sók közül a kalcium és a foszfor jelentős, de vasat is tartalmaz. Cukortartalma sem hanyagolható el. Mostani cikkünkben a betegségeit vesszük számba. Vírusos betegségek 1. oldal (összes: 7)
A cékla sárgaságánál a sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé A cékla sárgasága gyakori, súlyos veszteséget okozó betegség, amelyet a répa sárgaság vírusa okoz. Tünetei főleg az idősebb leveleken jelennek meg, először világoszöld, elmosódott szélű foltok formájában, amelyek később megsárgulnak. A sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé, de a levél az erek mentén zöld marad, összehajtva pattanva törik. Az asszimilációs tevékenység csökkenésével a gyökérhozam is csökken. A vírust a levéltetvek terjesztik, ezért ellenük kell védekezni, már az első telepek észlelésekor. A céklamozaik betegség világszerte elterjedt, a répa mozaik vírusa okozza. Fertőzés után a tünetek mindig a legfiatalabb leveleken jelennek meg. A megbetegedést világosabb vagy sötétebb zöld foltok megjelenése és az erek elhalványulása jelzi. A levelek felhólyagosodnak, hullámos felületűek lesznek, néha elkeskenyednek. Az asszimilációs tevékenység csökkenése következtében a gyökerek fejlődésükben visszamaradnak. Jelentős, akár 30 százalékos termésveszteséget is okozhat. Ezt a vírust is a levéltetvek terjesztik, de mechanikai úton is átvihető. Mivel a magtermő cékla gyökértestében tud áttelelni, tartsuk be az izolációs távolságot, és védekezzünk a levéltetvek ellen. Baktériumos betegség Az agrobaktérium gazdanövényköre igen széles. A cékla agrobaktériumos gyökérgolyvája a gyökéren kisebb-nagyobb daganatokat idéz elő. Ezek kezdetben szürkésfehér színűek, lágy állományúak, sima felületűek. Később sötét színűvé válnak, elfásodnak, felületük mélyen barázdálódik. A növények fejlődésükben visszamaradnak. A baktérium sebparazita, a talajból fertőz, ahol a széteső golyvákban 2 évig is életképes marad. A fertőzés elkerülése érdekében 2-3 éves vetésforgót szükséges tartani. Gombás betegségek 2. oldal (összes: 7)
A cékla peronoszpóra szekunder tünetei csak foltszerűen alakulnak ki: a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló olajfoltok mutatkoznak A cékla peronoszpóra hűvös (15 oc alatt), csapadékos tavasszal veszélyeztető betegség. Két tünettípusa van. A primer tünetekre jellemző, hogy a levelek söprűsödnek, sárgulnak, megvastagodnak, fodrosodnak. Fonákjukat lilásbarna bevonat (sporangiumtartó gyep) borítja. E tünetek a cékladugványokon, ritkábban a csíranövényeken láthatók. A szekunder tünetek csak foltszerűen alakulnak ki. Ilyenkor a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló olajfoltok (sporangiumtartó gyep) mutatkoznak. A legfontosabb fertőzési forrás a cékladugvány, amelynek feji részében és rügyeiben micélium formában telel át a kórokozó. A beteg rügyekből fertőzött levelek fejlődnek, amelyeken dús sporangiumtartó gyep képződik. A sporangiumok a beteg dugványok leveleiről az egyéves, étkezésre termesztett növények leveleire kerülnek, ahol kialakulnak a szekunder tünetek. Fertőzési veszély kora tavasszal jelentős, mert a sporangiumok fertőzési optimuma 8 oc, fejlődése 15 o C alatt lelassul, 20 oc felett pedig leáll. A fertőzés megelőzése céljából a növénymaradványokat mélyen forgassuk alá! Az egyéves, fogyasztásra szánt, termesztett céklát a maghozó cékla, cukor- és takarmányrépa-tábláktól távol telepítsük el. Csapadékos, hűvös tavaszon kelés után legalább kétszer, 10 napos időközzel permetezzünk! Hazánkban a cékla egyik leggyakoribb betegsége a céklalisztharmat. 3. oldal (összes: 7)
A céklalisztharmat tünete a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat Jelenlétére a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat (micélium) utal. A bevonatban később megjelennek a sárgásbarna, majd fekete termőtestek (kleisztotéciumok). Legfontosabb fertőzési források a növénymaradványok, amelyeken a kórokozó micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő ivartalan (konídiumok) és a kleisztotéciumból kiszabaduló ivaros (aszkospórák) szaporítóképletek indítják meg. Száraz nyarakon a betegség teljes lombszáradást okozhat, bár a konídiumok csírázásához és terjedéséhez meleg, párás időjárás szükséges. A betegség elleni megelőző védekezésnél rendkívül fontos a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, pl. mélyszántással. A tünetek megjelenésekor azonnal kezdjük meg a permetezést, amit szükség szerint ismételjünk. 4. oldal (összes: 7)
A cékla gyökérfekélyét is okozó cékla pleospórás betegsége a növény különböző fejlődési állapotaiban észlelhető. Savanyú, kötött, cserepes talajon, sűrű állományú növényeken gyökérfekély, illetve csíranövény-pusztulás következik be. A csíranövény gyökérnyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek, a céklavetés sorai hiányosak. A leveleken 15-20 mm-es, a maghozók szárán kisebb, zonális, szürkésbarna foltok, ezekben apró pontok, a gomba termőtestei (piknídiumok) láthatók. A gyökértesten sötétszürke foltok keletkeznek, alattuk a szövet korhad. Legfontosabb fertőzési forrás a céklagomoly (vetőmag), amelyen a piknídiumok találhatók, valamint a cékladugvány, amelyen piknídiummal és micéliummal is áttelel. Fertőzött növénymaradványokon a gomba csak néhány hónapig képes fennmaradni. Megelőzésként csak csávázott magot vessünk! Tegyük lehetővé a növények optimális fejlődését. Ne vessük túl korán. Agrotechnikai műveletekkel biztosítsuk a laza, szellős talajt. A tünetek megjelenésekor védekezzünk réztartalmú szerrel. A cékla cerkospórás levélfoltosságának tünetei a levélen látható 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok, amelyek közepe kiszürkül 5. oldal (összes: 7)
A cékla egyik leggyakoribb betegsége a cékla cerkospórás levélfoltossága (levélragya), amely a vegetáció végére a levelek leszárításával jelentős terméscsökkenést okoz. A levélen 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok láthatók, amelyek közepe kiszürkül. A levél színén és fonákán szürke bevonat található, amely apró, csomókban elhelyezkedő konídiumtartókból áll. Erősebb fertőzés esetén a foltok összeolvadnak és az egész levél elszárad. Az idősebb levelek fogékonyabbak a fertőzésre. Fertőzési források a növényi maradványokon áttelelő konídiumok és sztrómák, amelyek még kedvezőtlen körülmények között is 8-16 hónapig életben maradhatnak. A konídiumok széllel vagy esőcseppekkel a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyílásokon át a levélbe jut. Védekezésként a növényi maradványokat sekélyen forgassuk alá. Lehetőleg rezisztens fajtát termesszünk, ellenkező esetben 3-4 éves vetésforgót tartsunk. Az étkezésre termesztett céklát 4-5 leveles kortól, a maghozót a dugványok kihajtása után kezdjük el permetezni, és 10 naponként legalább 4-5 alkalommal ismételjük meg a kezelést. A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, melyeken hófehér micélium fejlődik 6. oldal (összes: 7)
A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek egyre nagyobbodnak, rajtuk előbb laza, majd dús, vattaszerű, hófehér micélium fejlődik. Később izzadmánycseppek kíséretében hosszúkás, fekete szkleróciumok képződnek. A tünetek már a szántóföldön megjelenhetnek, de ha a termés a felszedés során keletkezett sebekből fertőződik meg, akkor tünetmentesen kerül a tárolóba, ahol végül pépesen, de nem bűzösen rothad. A betegség csapadékos években okozhat gondot, amikor a szántóföldön a kórokozó gazdanövényei (pl. gyökérzöldségek) a cékla előveteményei. Védekezésként, illetve megelőzésként 4-5 éves vetésforgót tartsunk. A vetésforgóban gabonaféléket, vagy egyszikű takarmánynövényeket termesszünk. Vetés előtt mélyített szántást alkalmazzunk. A céklában kevés engedélyezett növényvédő szer áll rendelkezésre, de szükség esetén a cukorrépában engedélyezett szerek valamelyikére szükséghelyzeti engedély kérhető a hatóságtól. Szerző: Dr. Ördögh Gizella Közzététel ideje: 2019. 04. 12., péntek, 09:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/04/12/cekla-betegsegei 7. oldal (összes: 7)