Népességföldrajz Demográfia
A demográfia fogalma A népesség összetételének, változásának és területi elhelyezkedésének törvényszerűségeit, az előidéző okokat és következményeit kutatja, valamint feltárja a népesedési folyamatok befolyásolásának lehetőségeit.
A demográfia három ága Népesedésstatisztika Quantitatív jelleg (népesség száma, megoszlása, népmozgalom) Népesedéselmélet Okokat, következményeket, népességfejlődés ált. tendenciáit, törvényszerűségeit vizsgálja Népesedéspolitika A népesedéselmélet gyakorlati megvalósítása Egymásra épülő rendszer
A demográfia forrása Primer (elsődleges) Demográfiai célból gyűjtöttek Népszámlálás, népesedésstatisztikai célú mintavételes felvételezések, népmozgalmi adatfelvételek, vándormozgalmi adatgyűjtések Szekunder (másodlagos) Nem demográfiai célból gyűjtöttek, de a demográfia tudja használni azokat Esettanulmányok, monográfiák, különböző vizsgálatok, publikációk adatai, megállapításai
A népességstatisztika Álló népesség A népesség megoszlása: Életkor Családi állapot Foglalkozás Iskolai végzettség Területi elhelyezkedés szerint Népmozgalmi statisztika A népesség számát, összetételét befolyásolják közvetlenül: születések halálozások migráció közvetve: házasságkötés válás
Népmozgalom A népesség számának változása Növekedés, csökkenés vagy stagnálás Befolyásoló tényezői természetes elem: születés, halálozás Közvetlenül Közvetetten mechanikus elem: vándorlás házasságkötés, válás Természetes és tényleges szaporodás
A népességszám változásának természetes elemei (Mauritius)
Módszerek Népszámlálás Egy meghatározott területen élő népesség minden egyedére kiterjedő, az adott időpontra vonatkozó demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele Többnyire 10 évenként 1860 körül a Föld lakosságának 15%-ára, 1950 körül a 80%-ára kiterjedő felmérés
Egy-egy település népessége Jelenlevő (tényleges, de facto) népesség A népszámlálás eszmei időpontjában az összeírás helyén tartózkodó személyek összessége Állandó (de jure) népesség Az adott területen bejelentett állandó lakással rendelkező személyek száma
Két népszámlálás között Mikrocenzus Két népszámlálás között tartott felvételezés A lakosság 2%-ra terjed ki Magyarországon Számított népesség Minden évre, a születések és halálozások, valamint a vándorlások száma alapján
A népességstatisztika legfontosabb nemzetközi szervezetei 1853. Brüsszel, Nemzetközi Statisztikai kongresszus Célja: egyesíteni az adatgyűjtés, a feldolgozás és az elemzés elveit 1885. London, Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute ISI) 1878. I. Demográfiai Kongresszus Célja: a népességtudomány elméleti kérdéseinek nemzetközi szintű megvitatása 1928. Nemzetközi Népességtudományi Unió (International Union for the Scientic Study of Population IUSSP) Célja: a demográfia tudományos haladásának elősegítése Az egyes országok demográfusai közötti kapcsolat szorosabbra fűzése 1945 ENSZ megalapítása UN Statistical Office Statistical Yearbook Demographic Yearbook Statistical Papers Népesedési bizottság Population Commission
Szervezetek Nemzetközi Családtervezési Szövetség (London) International Planned Parenthood Federation (IPPF) Családtervezés gondolatának és gyakorlatának elfogadtatása, megismertetése Európai Népességtudományi Központ European Centre for Population studies Európán belüli népességtudományi együttműködés növelésére Népesedési Tanács - The Population Council Népszaporodással kapcsolatos technikai és tudományos problémák tanulmányozása
A magyar népességstatisztika adatforrásai 1867. Országos Statisztikai Hivatal megszervezése 1868. Hivatalos Statisztikai Közlemények Népszámlálások eredményei Bűnözésre vonatkozó adatok Mezőgazdasági összeírások összesítései 1872-től évente (Magyar) Statisztikai Évkönyv 1931-től (Magyar) Statisztikai Zsebkönyv 1923-tól (Magyar) Statisztikai Szemle Havi folyóirat, elméleti és módszertani tanulmányok 1958-tól Demográfia Népességfejlődés hazai és nemzetközi problémái