BALATON-FELVIDÉKI AKCIÓCSOPORT HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLATA Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a környezettudatos gazdálkodásra, a helyi termékekre a fenntartható turizmusra és a térségi marketingre építve 1. Helyzetelemzés: A Balaton-felvidéki Akciócsoport Helyi Közösség a Közép-Dunántúli Régióban, Veszprém megyében alakult, területét tekintve 61 települést fed le, amely lakosságszáma 45023 fő. A lefedett terület öt statisztikai kistérséghez tartozik, és legalább négy földrajzi kistáj erőforrás-diverzitását hordozza, mégis jól működő fejlesztési egységet képez, a meglévő hálózatokra, együttműködésekre és tudásokra alapozva. A valós helyzet feltárása és elemzése a következő négy hónap feladata, az alábbi rövid helyzetelemzés minden bizonnyal változni, bővülni fog: Erőforrások, fejlesztési potenciál Gazdasági adottságok o Természeti területek mezőgazdasági hasznosítása jelentős (növénytermesztés, állattartás) o Kiemelkedő borkultúra, több világhírű borvidék o Az ország egyik kiemelkedő, hagyományos turisztikai célterülete o Széleskörű, gazdasági potenciált is hordozó nemzetközi kapcsolatrendszer o Jellemzően hagyományőrző, országos szinten kiemelkedő kulturális, turisztikai rendezvények vannak a térségben (Művészetek Völgye Fesztivál, mint legjelentősebb, sümegi végvári napok, nagyvázsonyi napok, sümegprágai fazekasnap, Nivegy-völgyi pünkösd, stb.) o Helyi beruházás-ösztönzési kezdeményezések indultak, közösségi összefogással az elmúlt években o Az egész területre adaptálható megújuló energiás modellprogram készült a Dörögdi-medencében és a sümegi kistérségben Természeti és épített örökségi potenciál o Táji érték: a Balaton közelsége, a települések többsége része a Balatonfelvidéki Nemzeti Parknak (BNP), kiemelkedően sok a természetvédelmi terület, NATURA 2000 területek nagysága az országos áltag feletti o Egyedi klíma, növény és állatvilág o Jelentős ivó- és termálvízkészletek o Kulturális örökségi értékek nemzetközi szinten is kiemelkedők (Tihany, Sümeg, Nagyvázsony, Művészetek Völgye, az akcióterület egy része Világörökség várományosi listán van, stb.) o Jellemzően aprófalvas térség o Modellértékű természeti és épített örökségi felmérés készül a sümegi kistérségben, amely adaptálható a teljes területre
Humán kapacitás o LEADER-szerű együttműködés a térségek között már 2006. évben elkezdődött o A Sümeg Térségi Marcal Forrásvidéken - mint korábbi nyertes LEADER csoport kiemelkedő a szakmai tapasztalat o A térség magában foglalja a Művészetek-völgye településeit, ahol a közösségfejlesztés szerepe az elmúlt évtizedben egyre jelentősebb volt, ez alapja a LEADER-szerű gondolkodásmódnak (korábbi LEADER kezdeményezésük is volt) o Az akciócsoportnak több országos és megyei szakmai szervezet is tagja, amely a szakirányú humán kapacitást erősíti o Az akciócsoportban meghatározó a közösségi összefogás o Egyes területeken erős és jól működő civil szervezetek találhatók o A térségben, illetve a közelében egyetemek, országos jelentőségű kutatóintézetek, fejlesztési és oktatási központok találhatók (Pannon Egyetem, Balatoni Fejlesztési Tanács, BNP, stb.) Hiányosságok amit még fejlesztenünk kell o Térségen belüli átfogó, magas szintű együttműködés o A térség külső kapcsolatai, nemzeti és nemzetközi szinten o Információáramlás o Helyi szakképzés o Helyi termékek és szolgáltatások piaca o Mezőgazdasági alapanyagok megújuló energetikai hasznosítása o Vegetáló kis- és mikrovállalkozások segítése o Hátrányos helyzetű rétegek (romák, öregek, stb.) tudatos segítése o Innovációs készség, alternatív és energiatakarékos megoldások alkalmazása o Közös marketing, rendezvényszervezés, összehangolt turisztikai attrakciók o Átfogó értékleltár o A szelíd, fenntartható turizmus külső és belső kommunikációja, az itt piacosítható turisztikai termékek és szolgáltatások bővítése o Humán kapacitás, foglalkoztatottsági szint, tudatosság, egészségi állapot o Gyenge civil szféra egyes területeken o Együttgondolkodás, közös jövőkép, közös identitástudat 2. Általános célok és jövőkép: mit kívánnak elérni a térség fejlesztésével? Milyen eredményeket várnak 2013-ra? (Jövőkép 1 mondatban és 6 általános cél) Jövőkép: Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a környezettudatos gazdálkodásra, a helyi termékekre, a fenntartható turizmusra és a térségi marketingre építve
Általános célok 1. 2 3. 4. 5. 6. Beruházások ösztönzése, gazdasági együttműködések erősítése, vállalkozásfejlesztés, képzés, szemléletformálás Természeti, épített és kulturális értékek, felhagyott területek gazdasági, turisztikai jellegű hasznosítása Térség- és településmarketing Közösségfejlesztés tárgyi és emberi feltételeinek megteremtése Hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének javítása, fiatalok megtartása és aktivizálása A szociális gazdaság feltételeinek megteremtése, közösségi szolgáltatások fejlesztése A hat általános cél kölcsönösen feltételezi és támogatja egymást, csakis együtt tudnak maradéktalanul megvalósulni. Ahhoz, hogy a Balaton-felvidéket közös erővel éltető vidékké varázsoljuk, három alapvető dologra van szükség: ütőképes, a leszakadókat felkaroló, öntudatos, együttműködő helyi közösségekre; elsősorban helyi erőforrásokra épített, a globális piacon is eladható, magas hozzáadott értéket hordozó feldolgozott termékekre és szolgáltatásokra; és arra, hogy hírünk és termékeink eljussanak a potenciális vásárlókhoz. A 4-5-6 célok a helyi közösségek fejlesztését célozzák, és reményeink szerint megteremtik a gazdasági fejlődéshez szükséges kooperatív légkört és intézményi kultúrát. Ugyanakkor egészséges helyi társadalom nem működhet biztos gazdasági alapok nélkül. Ezeket elsősorban helyi erőforrásaink mobilizálásával, hatékonyabb kihasználásával szeretnénk elérni (1-2. cél). Kulturális és természeti értékeinkből adódóan az alternatív turizmus különböző formái (kulturális, zöld, gyógy, sport, stb.) kínálják magukat. Ahhoz persze, hogy a térség a turizmusból valódi, jelentős bevételre tegyen szert, eladható, minőségi, hely-specifikus, termékekre van szükség. Ezek előállítása ugyanakkor nem képzelhető el befektetések, képzések, szemléletváltás, egymást erősítő vállalkozások hálózata, és az értékek fejlesztő megőrzését vigyázó intézmények és civil szervezetek szövedéke nélkül. Végül ahhoz, hogy termékeink eljussanak a piacra, illetve, hogy a turisták eljussanak mihozzánk is itt is hagyják a pénzüket, szükség van a helyi márkák és minőségbiztosítási rendszerek kialakítására, a tudatos és stratégiai térségmarketingre. A célrendszer végleges kidolgozása a közös, részvételen alapuló, hosszú távú stratégiai tervezés feladata. Az itt vázolt célrendszer csak indikatív jellegű, a következő négy hónapban várhatóan változni, bővülni fog.
3. Gazdaságfejlesztési koncepció A helyi gazdaság fejlesztését, mint a vidékfejlesztés egyik sarkalatos végső célját természetesen a fenti célrendszer egésze támogatja. Közvetlenül, szorosabban mégis az első három általános cél áll a gazdaságfejlesztési koncepció szolgálatában. Az eddigi tervezési munka során a gazdaság fejlesztéséhez az alábbi intézkedés-elképzeléseket gyűjtöttük össze. A lista indikatív, várhatóan változni, bővülni fog: Beruházások ösztönzése, gazdasági együttműködések erősítése, képzés, szemléletformálás Komplex, szektorokon átnyúló vállalkozásfejlesztés Munkahelyteremtés, beruházások ösztönzése Helyi termékek, szolgáltatások helyi fogyasztásának tudatos fejlesztése Gazdasági célú képzések, tréningek (innováció, nyelv, szemléletformálás, identitás, stb.) Meglévő adottságok kihasználásával ipari, vállalkozási zónák kialakítása Természeti, épített és kulturális értékek, felhagyott területek gazdasági, turisztikai jellegű hasznosítása Turisztikai vállalkozók segítése, turisztikai infrastruktúra megteremtése, fejlesztése Különböző turisztikai ágak fejlesztése (zöld, aktív, kulturális, esélyegyenlőségi) Hagyományteremtő helyi és térségi turisztikai termékek folyamatos támogatása Turisztikai értékek fenntartható fejlesztése, tudatos tájfenntartás Volt bányászati, katonai, ipari barnamezős területek hasznosítása Térség- és településmarketing Informatikai fejlesztés technikai és emberi feltételeinek megteremtése Szakmai érdekek fóruma Információáramlás és kommunikáció fejlesztése Non-profit, gazdasági jellegű szolgáltatás megszervezése Átfogó területi márka és minőségbiztosítási rendszer kialakítása, marketingje és piaci bevezetése Hogyan kívánjuk felhasználni az 1. pontban említett erőforrásokat? Az adottságokat tudatos, komplex, célirányos munkával kell a fejlesztésben hatékonyan felhasználható erőforrássá változtatnunk. Ennek érdekében értékleltárokat készítünk (kulturális, természeti, stb.), erősítenünk kell a humán kapacitást, a közösségek és az egyének tudatosságát, a bizalmat és a közösségi morált. Az 1. pontban említett hiányosságok közül melyek kezelését célozza meg a stratégia? Az alábbiakat kell fejlesztenünk: Térségen belüli átfogó együttműködés Nemzeti és nemzetközi kapcsolatrendszer Információáramlás Helyi szakképzés Innovációs készség, alternatív és energiatakarékos megoldások alkalmazása Közös marketingtevékenység
4. Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás Az eddigi tervezési munka során az alábbi intézkedés-elképzeléseket gyűjtöttük össze. A lista indikatív, várhatóan változni, bővülni fog: Közösségfejlesztés tárgyi és emberi feltételeinek megteremtése Civil társadalom fejlesztése Környezet és egészségtudatos életmód erősítése Identitástudat-, szemléletformálás Kötelező feladatokon túli oktatási-nevelési tevékenység támogatása Hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének javítása, fiatalok megtartása és aktivizálása Hátrányos helyzetűek integrálásának erősítése Fiatalok identitástudatának erősítése Kulturális, szabadidős tevékenységek támogatása A szociális gazdaság feltételeinek megteremtése, közösségi szolgáltatások fejlesztése Szociális gazdaság feltételrendszerének megteremtése Közszolgáltatási feladatok fejlesztése, átvétele a civil szféra által (pl. családi napközi, idősgondozás, ifjúsági programok szervezése, hulladékkezelés, stb.) Hogyan kívánjuk felhasználni az 1. pontban említett erőforrásokat? A szolgáltatásfejlesztés és életminőség javítása terén fokozottan figyelnünk kell a szakmai kapacitásra, amelyhez a szakemberek rendelkezésre állnak a Helyi Közösség teljes területén. A szakemberek a közös tervezési munkából kifolyólag már jól ismerik egymást. Ezen kör szélesítése és az együttműködés erősítése az alapja az erőforrások megfelelő kihasználásának. Ehhez megfelelő keretet biztosít a LEADER program. Az 1. pontban említett hiányosságok közül melyek kezelését célozza meg a stratégia? Ezen a területen a legnagyobb hiány talán a szociális együttműködés terén van. Mivel a program egyik alapvető eleme a közösségi jelleg, a helyi kezdeményezések ösztönzése, erősítése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, így a közösségfejlesztés terén a következő hiányosságokat fontos kezelnünk. Ezek több ponton is megegyeznek a gazdaságfejlesztési célirányok kezelendő hiányosságaival: Együttműködés kiszélesítése, magasabb szintre emelése Nemzeti, nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése Információáramlás fejlesztése Helyi szakképzés Közösségi marketing Értékleltár elkészítése az itt releváns szakterületeken (szociális, stb.)
Hogyan kapcsolódnak egymáshoz és hogyan erősítik egymást a gazdaságfejlesztés és az életminőség javítás keretében megfogalmazott célok? A két fő célirány összefüggéseit már megvilágítottuk a célrendszer és a jövőkép részletezésekor (3. oldal), az alábbi példákkal néhány további, mélyebb összefüggésre szeretnénk rávilágítani: Ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztési célirányok hatékonyan megvalósuljanak elengedhetetlen, hogy a helyi lakosság körében a mikroközösségek, a szakmacsoportok, gazdasági együttműködések formálódjanak, erősödjenek. Mivel a lakosságban magas arányt képeznek a hátrányos helyzetű célcsoport tagjai, az ő integrálásukkal, a szociális gazdaság feltételrendszerének megteremtésével, fiatalok identitástudatának erősítésével a gazdasági élet szereplőinek körét lehet bővíteni. A civil társadalom fejlesztése, környezet és egészségtudatos életmód erősítése, az általános szemléletformálás, az oktatás-nevelési tevékenységek támogatása többek között erősíti a helyi érdekképviseletet, a helyi termékek iránti keresletet, ami további kínálatot generál. A térségen belüli rendezvények száma és résztvevői létszáma emelkedik, ami segíti a hagyományos kisipari, kézműipari tevékenységek fenntarthatóságát. 5. Fenntarthatóság A fenntarthatóságot a következő tényezők garantálják: Tudatos, komplex stratégia, melynek kidolgozása az érintettek legszélesebb bevonásával történik Tervszerű és tudatos megvalósítás, rendszerszemlélet Termelői közösségek termelés és piaci jelenét Erős helyi közösségek, a vállalkozói, a civil és a közszféra szoros együttműködése Anyagi érdekeltség A piac megfelelő ismerete Folyamatos képzés Környezeti érzékenység, a BNP folyamatos jelenléte és szakmai támogatása 6. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőségi szempontok különösen a 4-6. általános cél keretében megvalósuló intézkedések által kerülnek előtérbe. A tervezési folyamat során különös figyelemmel leszünk arra, hogy feltérképezzük az esélyegyenlőséggel kapcsolatos speciális helyi problémákat (romák, mélyszegénység, testi és szellemi fogyatékosok, magányos öregek, kallódó gyerekek és fiatalok, stb.), amiről jelenleg kevés részletes ismeretünk van. Az esélyegyenlőség javításával kapcsolatban nagyon fontos még az önkormányzatok, a különböző intézmények és általában az emberek szemléletváltozásának elérése. Ehhez képzésre, tréningekre, közösségfejlesztési és marketingeszközökre, és a hátrányos helyzetűek problémáinak a többségi társadalom életviszonyaival való összekötésére van szükség. Mindennek pontos módszertani hátterét a tervezési időszak folyamán dolgozzuk ki. Sümeg, 2007-10-09.