ANNALES XXXV. HIST.-NAT. MUSEI PARS NATIONALIS ZOOLOGICA. HUNGARIGl. 942. E I N E NEUE ERDWÜHLMAUS (PITYMYS) AUS D E M KELEMEN-GEBIRGE. Von J. ÉHIK. (Budapest). (Mit Textabbildung und Tabelle). I m Sommer 94 hatte ich das Glück mit der Unterstützung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften i m Kelemen-Gebirge (Siebenbürgen) faunistische Aufsammlungen zu machen. A n dem zuoi Hauptmassiv des erwähnten Gebirges gehörenden 800 m hohen Berg Dregus erbeutete ich 6 Exemplare einer Pityrnys-Avt. Schon an der Fundstelle fiel m i r die außerordentlich helle fahlgraue Farbe der Tiere auf. Ich vermutete gleich, daß ich eine bisher unbekannte Art fand. Die nähere Betrachtung und Untersuchung bewies, daß meine Vermutung richtig war. Das Erwerben des interessanten Tieres kann ich i n nicht geringem Maße meinem lieben Freund, Herrn Forstoberrat O S K A R K L Ő Z E L verdanken, der mir i n meinen Forschungen vielfach behilflich war. Um meiner innigsten Dank barkeit Ausdruck zur verleihen, benenne ich die neue A r t Ihm :zu Ehren. Pitymys Klőzeli n. sp. F u n d o r t d e s T y p u s : Dregus, 800 m. ü. d. M., KelemenGebirge, Siebenbürgen. Geographische V e r b r e i t u n g : Derzeit ist die A r t nur vom Dregus bekannt, es ist aber sehr wahrscheinlich, daß sie in allen höheren Regionen des Kelemen-Gebirges vorkommt. D i a g n o s e : Farbe bläulich fahlgrau, mit einem ganz leichten hell ockergelben Anflug. Schwarz unten weiß, oben dunkelgrau Schädel flach und eckig. Die Seitengruben am hinteren Teil des 'Gaumenknochens sind auffallend tief. Diastema besonders groß (6.5 mm). Äußerer Hirnhöhenbreitenindex an adulten Tieren niedrig <59.66.8).
A u ß e r e M e r k m a l e : Die falilgraue Farbe des Tieres ist keineswegs das Ergebnis einer Ausbleiclmng oder Abwetzung und steht mit der dunkler-taubengrauen Farbe der Haarwurzel nicht i n Zusammenhang. Beine des Tieres ganz hell, fast weiß; die dunklere Farbe tritt nur ausnahmsweise auf und ich fand sie nur an juvenilen Individuen. Schwanz auffallend kurz (2633 mm). Die fahlgraue Farbe dürfte nicht nur mit der gewaltigen Höhe des Kelemengebirges, sondern auch mit dem vulkanischen Ursprung des Gesteins i m Zusammenhang stehen. S c h ä d e l : Bei den adulten Tieren eckig, mit Leisten versehen und flach. Das Foramen magnum des auf dem flachen Schädel dach liegenden Schädels hat von oben gesehen die Form eines nied rigen Dreiecks, welche Eigenschaft das Tier an P. dacius hungaricus erinnert. Schädel der juvenilen Tiere ist gewölbt, folglich ist das Hirnhöhenbreitindex der adulten Tiere nur 59.56.8, der juvenilen dagegen 65. Das Interparietale hat die Form eines i n die Spitze gezogenen Rhombus. Ein ähnlich geformtes Interparietale tritt an den übrigen Arten nur ausnahmsweise auf. So geformt ist z. B. das Interparietale von P. transsyloanicus ; diese A r t hat aber eine nach hinten stark divergierende Zahnreihe und darum ist der hintere Teil ihres Gaumens breit. I m übrigen ist sie die einzige A r t, an Obere und untere Zanreihe von Pitymys Klőzeli n. sp. Vergrößerung 0 fach. welcher die Seitengruben des Gaumenknochens die Tiefe der Seiten gruben von P. Klőzeli erreichen. Die Zahnreihe des letzteren ist aber, ebenso, wie bei den übrigen Arten nur mäßig divergierend.
2 G e b i ß : Die letzte Schlinge des m und m ist wenigstens zwei mal so lang, wie breit, sie ist also i n die Richtung der Längsachse ausgezogen. Obwohl diese Eigenheit unsere A r t ziemlich einheitlich charakterisiert, ist dies nicht bloß die Eigenschaft von P. Klőzeli; sie ist auch an anderen Arten zu bemerken. Anstelle einer ausführ lichen Beschreibung gebe ich hier die Zeichnung der Zahnreihe. K ö r p e r m a ß e : I n der Reihenfolge: Kopf-Rumpflänge, Länge des Schwanzes, des Hinterbeines und die des Ohres: No. 475/4 ad 9 Typus: 97, 3 5.5, 0 m m ; No 475/43. ad $ Typus: 90, ±25, 6,9 m m : No 475/34, ad $; 92,?, 6,0mm; No 475/35 juv. $: 84,30, 6, 0mm; No 475/42 juv. 0^:87,26, 5, 0mm; No 475/44. juv. 9: 80,±25, 5.5, 0 mm, Alle 6 Exemplare wurden an dem Dregus im Kelemengebirge (Siebenbürgen) i n einer Höhe von 700800 m ü. d. M. erbeutet. Leg. ÉHIK. 3-2 3 6 204 3-0 3 6 0-3 70 5-8 25 3-2 3 4 6-6 JUT. Ó* 205 2-2 3 7 0-5 Nr. 475 43. ad.ó* 2-0 32 3-6 Nr. 475'44. juv. 20-0 25 3 6 juv. <? Nr. 475/4. ad. Nr. 475/42. 9 9 g-«g.«s 4. M Ï *= < Megjegyzés Anmerkung 6-9 2-5 ad. Nr. 475 35. O P 'Si.*' M a g h s s á g -szélesség index Âutserer Hii nhóhenbreiten- J index 5 6-4 S Nr. 475/34. a H V * - «-c Az alsó zápfogsor hossia Länge der unteren Molarreihe Diastema Länge des Diattema O c c i p i t a l i s m a g a s s á g (bullá val e g y ü t t ) llinterhauptshóhe mit Bulla Az orrcsontok hossza Länge der Nmtenbeine Occipitalis szélesség Hinterhauplsbri'itc am Otion Interorbitalis s z ű k ü l e t. Stirntnge Zygomaticus szélesség Breite zwischen den Jochbogen 64 A l a p hosszúság Batilarlänge 0-6 Nem Geschlecht Leltári szám I n D e n t a r Nummer S c h ä d e l m ä ß e : s. die beiliegende Tabelle. B e m e r k u n g : Die A r t ist mit ihrem flachen Schädel und mit ihrem kurzen Schwanz der P. dacius ähnlich, unterscheidet sich aber von dieser durch die tiefen Seitengruben des Gaumenknochens und durch die Farbe. M i t ihren tiefen Seitengruben erinnert sie dagegen an P. iranssylvanicus; von dieser unterscheidet sie ihre abweichende Farbe, der flache Schädel, das niedrige Höhenbreiteninde' und die divergierende Zahnreihe. 52 5-604 6-7 648, 63 6-9 5-2 53 59-5 typus 59 67 4-9 50 647 0 5'8 69 5-6 8 typus 0-6 6-6-7 5i 5'0 64
EGY Ú J F Ö L D I P O C O K (PITYMYS) A K E L E M E N HEGYSÉGBŐL. írta: D r. ÉHLK GYULA (Budapest). 94 nyarán, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, a Kelemen hegység állatvilágát tanulmányoztam. Nevezett hegység főcsoportjához tartozó 800 m magas Dreguson 6 drb Pitymys-t is fogtam. Már a helyszínen feltűnt az állatok rendkívül fakó színe. Sejtettem, hogy eddig ismeretlen állat került kezembe. A közelebbi tanulmányozás igazolta sejtésemet. Az érdekes állat megszerzéséhez hozzájárult KLŐZEL OSZKÁR főerdőtanácsocs. kedves barátom is, a k i tudományos munkámban az ilyenkor szokásos támogatáson jóval túlmenőleg volt segítségemre azzal, hogy a nehéz háborús viszonyok közepette ellátott kenyérrel, s ezzel havasi kutatásaimat lehetővé tette. Őszinte hálámat azzal fejezem k i, hogy az új állatot tisztele tére nevezem el. Pitymys Klőzeli n. sp. A t i p u s l e l ő h e l y e : Dregus, 800 m magasságban, Kele men-hegység, Erdély. Földrajzi e l t e r j e d é s e : Ezidőszerint csak a Dregusr5l ismeretes, de nagyon valószínű, hogy a Kelemen-hegység magasabb régióiban mindenütt előfordul. D i a g n ó z i s : Színe kékes fakószürke, a világos okkernek leheletszerű árnyalatával. Farka alul fehér, felül sötét színű. Lapos koponyája szögletes. A szájpadlás-csont hátsó felén lévő oldalgödrök feltűnően mélyek. A diastema jellegzetesen nagy (6.9 mm). A koponya magasságszélességindexe kifejlett állaton alacsony (59.5 6.8). K ü l s ő b é l y e g e k : Az állat fakószürke színe nem kopás eredménye, s így nem függ össze az egyes szőrök tövének galamb szürke színével. Az állat lába egészen világos, majdnem fehér színű: sötétebb színárnyalatot kivételesen és csak fiatal állaton észleltem. A farok feltűnően rövid (2633 mm). Az állatok fakó színe annyira jellegzetes, hogy egy szempillantásra kiemelhetők a rendelkezésemre álló tíz másféle faj és alfaj közül. Ez a fetűnő színezet nemcsak a nagy magassággal, hanem nyilván a hegységet alkotó kőzet vul káni eredetével is összefügg. K o p o n y a : A kifejlett állat koponyája feltűnően szögletes,, lapos és léces. A lapos koponyatetőre fektetett koponyán a foramen magnum (felülről nézve) lapos háromszögnek látszik, s ezzel a jelleg*
gel a P. dacius hungaricusra emlékeztet. A fiatal állat koponyája domború, még nem ennyire lapos, ennek következtében míg a ko ponya magasságszélesség-indexe kifejlett állaton 59.56.8, addig fiatal állaton 65 is lehet. Az interparietale erősen csúcsba húzott rombusalakú. Az ilyen alakú interparietale a többi fajokon egészen kivételes. Ilyen p l. a P. iranssylvanicus interpafietáléja, azonban ennek a fajnak fogsora hátrafelé erősen divergáló, s így hátsó száj padlása széles. Egyébként ez az egyetlen faj, melynél a szájpadlás oldalgödreinek mélysége megközelíti a P. Klőzeli szájpadlása oldal gödreinek mélységét, ez utóbbinak fogsora azonban nagyon mérsé kelten divergáló; olyan, mint az összes többi fajoké. F o g a z a t : Az m és m utolsó hurokja legalább kétszer olyan hosszú, mint amilyen széles, vagyis a hossztengely irányában erősen megnyúlt. Noha ez a sajátság elég egységesen jellemzi új faiunkat, még sem kizárólagos sajátsága, mert más fajokon is észlelhető. Rész letes leírás helyett lásd a fogsor rajzát. T e s t m é r e t e k : A fej és test, a farok, a hátsóláb és a fül hossza sorrendben: No 475/4. ad. 9 tipus: 97, 3, 5.5, 0 m m ; No 475/43. ad. $ tipus: 90, ± 2 5, 6, 9 m m : No 475/34. ad. $: 92.? 6. 0 m m ; No 475/35 j u v. $: 84, 30, 6,0 m m ; No 475/42 juv. $: 87, 26. 5, 0 m m : No 475/44. juv. 9: 80, ± 2 5, 5.5 0 mm. Mind a hat példány a Dreguson gyűjtve, Kelemen hegység, Erdély, 94. aug. végén, 700800 m magasságban. Leg. ÉHLK. K o p o n y a m é r e t e k : A koponyaméreteket lásd a mellékelt táblázaton. M e g j e g y z é s : Az állat lapos koponyájával és rövid farkával a P. daciusra emlékeztet, de eltér tőle mély oldalgödreivel és színé vel. Mély oldalgödrével viszont a P. íranssylvanicushoz hasonló, de színe más, koponyája is lapos és fogsora sem annyira divergáló és magasságszélességi-index is jóval alacsonyabb. 2