GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁNAK GAZDASÁGI ÉS JOGI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

15. A gazdasági társaságok alapításának gazdasági és jogi követelményrendszere. A gazdasági társaságok megszüntetésének estei, különös tekintettel a fizetésképtelenség esetére vonatkozó jogi eljárásokra. A cégek átalakulása ( jogi, adózási vonatkozások). A vállalatok életpályája. A részvénytársaságok tőzsdei jelenlétének előnyei, hátrányai. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁNAK GAZDASÁGI ÉS JOGI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. Korlátolt Felelőségű Társaság ( KFT ) Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzstőkével 8 a tagok törzsbetéteiből tevődik össze) alakul. A tag kötelezettsége a törzsbetét szolgáltatására terjed ki. A társaság tartozásaiért a tag ezen túlmenően nem felel. Alapítása: tilos a tagokat nyilvánosan felhívás útján gyűjteni, csak zártkörűen lehet alapítani. alapításhoz társasági szerződés szükséges A társasági szerződés fő tartalmi kellékei: törzsbetét, törzstőke mértéke törzstőke rendelkezésre bocsátásának ideje társaság ügyintézőinek neve cégjegyzés módja FB, könyvvizsgáló adatai Tagi akarattól függően: o Mellékszolgáltatás o pótbefizetés o eltérő gazdasági jogokat biztosító üzletrész o Dolgozói üzletrész o Értékhatár megjelölése, mely felett a szerződés megkötése nem az ügyvezető, hanem a taggyűlés hatásköre o Törzstőke felemelés, leszállításának szabályai 1

Társaság törzstőkéje, törzsbetétei A társ. teljes alapító vagyona törzstőke, min. 500 ezer FT. A törzstőke törzsbetétből áll. a törzsbetét lehet készpénz és apport. Az arány min. 30%, de min. 100 ezer Ft készpénz szükséges. senkinek se lehet olyan joga az apportált vagyontárgyon, amely kizárólagos rendelkezést az apportált vagyontárgy felett korlátozza. Alapításkor az apportot rögtön rendelkezésre kell bocsátani. Mellékszolgáltatás: A tag személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Ez a közreműködés lehet: munkaviszony alapján megbízásos jogviszony alapján mellékszolgáltatás alapján A mellékszolgáltatás feltételeit, időtartamát, díjazását a társasági szerződés határozhatja meg. a társaság tagjai munkavégzésre nem kötelezhetőek, nem kötelező munkaviszonyban állniuk a társasággal. Pótbefizetés: A társasági szerződés feljogosítja a társaságot és ennek legfőbb szervét, a taggyűlést, hogy a veszteségek pótlására pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. a pótbefizetés kizárólag tagokat terhel. Ez kizárólag a veszteség fedezetére szolgál, a társaság törzsbetétét nem emeli, így a törzstőke sem emelkedik. A mértékét meg kell határozni, és a befizetés módját is. Üzletrész. A tagok jogait és kötelezettségeit testesíti meg, amelynek alapja a társaság rendelkezésére bocsátott vagyonhányad, azaz a törzsbetét. Minden tagnak 1 üzletrésze van. Ha 1 másik tagét szerzi meg, akkor az ő üzletrésze növekszik. Az üzletrész vagyoni értékű jog, mert társasági jogokat is maga után von. Az üzletrész szabadon átruházható. Elővásárlási jog létezik rá. sorrendje. 1. többi tag 2. maga a társaság 3. a társaság által meghatározott 3. személy Ha senki sem él az elővásárlási jogával, az üzletrész el kell árverezni. A társasági szerződés kizárhatja az adás-vételben történő átruházást. Tag halála estén a társasági szerződés kizárhatja, hogy a tag halála estén örökösei az üzletrészt megszerezhessék. Amennyiben kizárt az üzletrész öröklése, akkor az örökösökkel el kell számolni. Ekkor a valós forgalmi értékét kell az örökösnek kifizetni. Dolgozói üzletrész: 2

A társ. szerz. rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményesen üzletrészt szerezzenek. Mértéke nem haladhatja meg a törzstőke 15 % -át. Okirat vagy értékpapír erről sem készül. Korlátozottan forgalom képes. A dolgozók között szabadon átruházható, másra viszont nem. A tag halála esetén a dolgozói üzletrész örököse 6 hónapon belül köteles munkavállalói körben értékesíteni vagy a táraság bevonja. Társaság szervezete: Legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés. Évente legalább egyszer össze kell hívni. Hatásköre, feladata: sztv szerinti beszámoló elfogadása adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés pótbefizetést rendelhet el mellékszolgáltatások osztalékfizetés ügyvezető választása FB tagok, könyvvizsgáló választása Jóváhagyja azokat a szerződéseket, amelyet a társaság köt a tagjával vagy ügyvezetőjével társasági szerződés módosítása A tagok meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. Van helye a képviseletnek. A taggyűlés határozat képes, ha leadható szavazatok felét meghatározó tag jelen van. Az ügyvezető jogosult összehívni. a taggyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, alá kell írni. A határozatokat a határozatok könyvében kell rögzíteni. Kft ügyvezetője: Lehet a Kft tagja, de lehet kívülálló személy is. lehet 1 fő, de valamennyi tag is ügyvezető lehet. A Kft első ügyvezetőjét az alapítók jelölik ki., utána a közgyűlés választja max 5 évre, akárhányszor újra választható Az ügyvezetőnek a változásokat át kell vezetni, és be kell nyújtani a cégbíróság felé. Ügyvezető visszahívása: taggyűlés dönt az ügyvezető visszahívásáról ¾- es többséggel. Társasági szerződés módosítása: ¾- es többség szükséges. Kivétel: a társasági szerződésbe foglalt kötelezettségét növeli a tagnak vagy jogait csorbítják, akkor egyhangú többség kell. Egyszemélyes Kft Létrejötte: 1 tag alapíthatja. Lehet természetes, jogi és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 3

egyetlen tag megszerzi a már működő KFT üzletrészét Alapítás során alapító okiratot kell készíteni. Ez zömében egyezik a társasági szerződéssel. Kivétel: nincs taggyűlés. Minden taggyűlési kérdésben az alapító dönt. Ha az alapító természetes személy, akkor ő jogosult az ügyvezetésre. Valamennyi pénzbeli betét, ill. apportált vagyontárgyat a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Egyszemélyes Kft saját üzletrészét nem szerezheti meg. Bármikor lehetőség van arra, hogy az egyszemélyes Kft megszüntetését követően újabb tagokkal bővülve általános szabályok szerint működjön a vállalkozás. Az alapítói okiratot társasági szerződéssé kell alakítani, ha újabb tagok lépnek be. 2. Részvénytársaság ( Rt) Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkéből áll. A tag felelőssége az RT-vel szemben a részvény névértékéig ill. kibocsátás értékéig terjed. A részvényes ezen túlmenően az RT tartozásáért nem felel. Az Rt összes részvénye a társaság jegyzett tőkéje. A rv-ek névértéken aluli kibocsátása semmis, ezért az alapítók egyetemlegesen felelnek. nyilvánosan vagy zártkörűen alapítható. Nyilvános alapításnál a részvények forgalomba kerülnek a zártkörűnél pedig nem. Minimum 20 millió Ft alaptőke szükséges az alapításhoz. Külön törvények előírhatják, hogy meghatározott tevékenységet végző társaságok jegyzett tőkéje mennyi lehet. A 20 millió forintnak alapításkor rendelkezésre kell állni készpénzben vagy készpénzben és apportban. apport mértéke a 30%-ot nem haladhatja meg. Zártkörű Rt alapítása: Ha az alapítók abban állapodnak meg, hogy az összes részvényt az általuk megállapított arányban maguk vásárolják meg, nincs szükség alapítási tervezet kibocsátására, részvényjegyzésre és alakuló közgyűlésre, az alapszabály helyett pedig alapító okiratot kell készíteni. Az alapítok kötelesek az általuk az alapító okiratban megállapított aránynak megfelelően fizetendő összeg 30 %-át befizetni. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait az alapítók jelölik ki. Alapító okirat tartalma: Általános rész( Cégnév, székhely, tevékenységi köre...) Alaptőke összege részvények száma, névértékét, valamint hogy bemutatóra vagy névre szólóak apport- kp arány alapítókat megillető előnyök cégjegyzés módja közgyűlés összehívásának módja nyereség felosztásának szabályai Rt hirdetményei közzétételének módja 4

részvény befizetések elmulasztásának következményei könyvvizsgáló, FB adatai igazgatóság tagjai alapítás várható ktg-i amennyiben apport szolg. volt, akkor az alapító okirathoz kell csatolni egy könyvvizsgálói jelentést. Ez tartalmazza az apportált vagyontárgyak értékelését Az Rt csak akkor jegyezhető be a cégjegyzésbe, ha az apportot teljes egészében rendelkezésre bocsátották, ill. legalább 10 millió Ft értékű részvényt megvásároltak és a névértéket befizették. Alapítási tervezet. Nyilvános eljárás, melyet megelőz alapítási tervezet előkészítése. Ez még nem alapítói okirat. Ez közokiratba vagy magánjogi okiratba kell foglalni. Tartalma. Cégnév, székhely alapítók adatai alaptőke tervezett nagysága részvények típusai alapítókat megillető előnyök túljegyzésre vonatkozó szabályok jegyzési minimum alakuló közgyűlés összehívásának módja alapítás várható költsége Az alapítói tervezetet tájékoztatóban közzé kell tenni. részvényjegyzés: bárki részt vehet rajta. ekkor a fél kötelezettséget vállal arra, hogy az általa lejegyzett részvény névértékét a későbbiekben az Rt felhívására megfizeti. Ilyenkor a részvény névértékének 10%-át be kell fizetni. A részvényes ilyenkor kapja meg a részvény utalványt. Nyitó és záró nap között bárki bármennyi részvényt megszerezhet. Eredménye rv. jegyzést követően 60 napon belül alakuló közgyűlést kell tartani. Ha ezt elmulasztják, vissza kell fizetni a befizetett 10 %-ot. Egyebekben a részvényes köteles a részvény névértékének további 20%-át az Rt javára befizetni. Az alakuló közgyűlésig a vállalat részvény névértékének 30%-a befizetésre kell, hogy kerüljön. Részvényes jogai és kötelezettségei: befizetési kötelezettség. jegyzéskor 10%+20% majd 70%. A részvényes nem követelheti vissza a befizetett névérték összegét. 5

osztalékra jogosult, de ez nem követelhető tőle vissza. Osztalék előleg fizethető, de szükség esetén vissza is lehet követelni. Szerződéskötési joga az Rt-vel korlátozott. ehhez az igazgatóság hozzájárulása szükséges. Az Rt igazgatósága és FB tagjai nem köthetnek szerződést az RT-vel. Részvény birtokában tudja jogait gyakorolni, ha a rv. könyvbe be van jegyezve. azonos rv. típusba tartozó rv.-ek azonos jogokkal bírnak. Részvényest meghatalmazott is képviselheti. Részvényes jogosult részt venni a közgyűlésen, szavazhat. Részvény típusok: bemutatóra szóló névre szóló Zártkörűen alapított Rt részvényei csak névre szólók lehetnek. A bemutató szóló rv. a váltó átruházás szabályai szerint idegeníthető el. Rt szervezete. FB és könyvvizsgáló kötelező Közgyűlés: a társaság legfőbb szerve, a részvényesek összessége. Valamennyi részvényes jogosult a közgyűlésen megjelenni. Évente legalább egyszer össze kell hívni. Rendkívüli bármikor lehet. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze: Közvetlen. meghívót küldenek a részvényeseknek nyilvános meghívás. hirdetmény útján Akkor határozat képes, ha a részvényesek több mint fele jelen van. Egyszerű többséggel szavaznak, jegyzőkönyvet kell vezetni és jelenléti ívet. Ezeket 30 napon belül be kell küldeni a cégbíróságnak. Igazgatóság: Min. 3, max. 11 főből áll. Ez az Rt ügyvezető szerve. A társaság operatív működését folytatja. az igazgatóságnak egy elnöke van. Feladata, hogy évente jelentést kell készíteni a közgyűlésnek és 3 havonta a FB-nak.A közgyűlést haladéktalanul összehívhatja, ha veszteség folytán saját tőkéje az alaptőke 2/3- ra csökken, vagy ha veszteség folytán az Rt fizetéseit beszüntette. Zárt körűen alapított Rt esetén nem kötelező Igazgatóság létrehozása. jogait 1 fő, a vezérigazgató gyakorolja. 3. Betéti társaság ( BT ) A betéti társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által 6

nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A betéti társaság induló tőkéjét a törvény nem határozza meg, arról a felek a szabadon rendelkeznek. A betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet készíteni. Természetesen itt is szükség van valamennyi tag aláírására, valamint arra, hogy az okiratot közjegyző közokiratba foglalja, avagy ügyvéd / jogtanácsos ellenjegyezze. A társasági szerződésben elegendő csupán a bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. A társaság ezeken túlmenően is folytathat minden olyan tevékenységet, amely nem tilos, illetve nem korlátozott (pl. engedélyköteles). Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. A betéti társaságba is apportálható követelés. Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges. A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társasági szerződésben rögzíthető, hogy az újonnan belépő beltag a társaság - belépése előtti tartozásaiért ne feleljen harmadik személyekkel szemben. Amennyiben a tagok ezt a társasági szerződésben nem rögzítik, úgy a belépő beltag a többi beltaggal azonos módon felel a belépés előtt keletkezett tartozásokért. Megszűnik a tagsági jogviszony ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik. A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A társaságtól megváló 7

tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett. A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére a társasági szerződésből eredő felhatalmazás alapján lehet jogosult. Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó beltag kiválásától számított hat hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, amely az új szabályozás szerint a társasági szerződés egyszerű módosításával is megejthető. Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZÜNTETÉSÉNEK ESETEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FIZETÉSKÉPTELENSÉG ESETÉRE VONATKOZÓ JOGI ELJÁRÁSOKRA A vállalkozások megszűnése két csoportba sorolható: 1. Jogutódlással való megszűnés: átalakulások 2. Jogutódlás nélküli megszűnés: Végelszámolás Felszámolás Hivatalból törlés Fizetésképtelenség esetén: 1. Csődeljárás: Célja: a fizetési zavarba kerülő adós számára fizetési haladék biztosítása a hitelezőkkel kötött csődegyezség útján abból, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. Csődeljárást az adós kezdeményezi a bírósághoz csődeljárás lefolytatására benyújtott kérelemmel. A kérelemhez mellékelni kell egy 3 hónapnál nem régebbi mérleget. tevékenységét tovább folytathatja, nyilvántartásait nem kell lezárni. A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amikor az adós kérelme a bírósághoz megérkezett. a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki, akinek díját és igazolt költségeit az adós viseli. Az adós hitelképesség helyreállítását biztosító programot és egyezségi javaslatot készít, a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül tárgyalást tart, amelyre az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. a hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. Ha az adós és hitelezői között egyezség jön létre, akkor az eljárás befejeződött, az adós az elfogadott egyezség és program alapján folytatja tevékenységét. ha egyezség nem jön létre, a bíróság az eljárást megszünteti, egyben felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el. Az egyezség keretében az adós tartozásait: 8

hitelezői elengedhetik hitelezői vagy harmadik személy átvállalhatja az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek kötelezettségeiért kezességet vállal 2. Felszámolási eljárás A felszámolási eljárás megindítása A fizetésképtelenség vizsgálata A felszámolás elrendelése Felszámoló Cégközlönyben való közzététel, értesítések Hitelezői igények bejelentése, nyilvántartásba vétele A vezető tisztségviselő feladatai A felszámoló eljárása Zárómérleg, vagyonfelosztás, kielégítési sorrend Felszámolás befejezése Egyszerűsített felszámolás. A felszámolási eljárás megindítása. Az adós fizetésképtelensége esetén felszámolási eljárást kezdeményezhet- maga az adós, - a hitelező, - a végelszámoló, illetve a cégbíróság. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, ehhez a legfőbb szerv előzetes jóváhagyására van szükség. A kérelemhez mellékelni kell: - a legfőbb szerv jóváhagyásáról szóló okiratot, - három hónapnál nem régebbi mérleget, - az adós adószámát, - hitelezők névsorát, hitelek összegét és a lejárat időpontját, - a 15 000 Ft-os közzétételi költségtérítés befizetésének igazolását. A fizetésképtelenség vizsgálata A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ennek keretében az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A fizetésképtelenség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adós- a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott (végrehajtható határozaton alapuló) végrehajtás eredménytelen volt, vagy a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. A felszámolás elrendelése A bíróság végzéssel rendeli el a felszámolást, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. (A felszámolást elrendeléséről az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül kell dönteni.) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót is. A felszámolás kezdő időpontja az elrendelésről szóló végzés jogerőre emelkedésének napja, a hitelezői igények bejelentése tekintetében azonban a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak. A felszámolás megindulásával (azaz a felszámolás kezdő időpontjában) megszűnnek a tulajdonosnak az 9

adós gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai, a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni, az adós valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését követően nem került sor engedményezésre. Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója. Felszámoló az a gazdasági társaság lehet, amely a felszámolók névjegyzékében szerepel, illetve felszámolóként a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő is kijelölhető. A felszámolók névjegyzékébe nyilvános pályázat alapján felvehető az a korlátolt felelősségű társaság, illetve az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely legalább 50 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vagy a felszámolói tevékenységéből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére legalább 50 millió forint értékben biztosítási vagy bankgarancia szerződést köt. Cégközlönyben való közzététel, értesítések Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a Cégközlönyben való közzétételét. A közzététel tartalmazza: a bíróság nevét és az ügy számát az adósnak a nevét, székhelyét, adószámát ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napját) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámoló biztos nevét és lakóhelyét a hitelezők regisztrációs díjának befizetésére szolgáló elkülönített számla számát ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét). Hitelezői igények bejelentése, nyilvántartásba vétele A hitelezők a felszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 40 napon belül kötelesek az adóssal szembeni követeléseiket a felszámolónak bejelenteni. A 10

felszámolás alatt keletkezett, felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni. A felszámoló ezeket a követeléseket is az előzőek szerinti hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a törvényben rögzített sorrend szerinti tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Az igénybejelentésre nyitva álló egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A vezető tisztségviselő feladatai A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záró leltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni, a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül. A felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat. A felszámolónak tájékoztatást adni minden az egy éven belüli ingyenes jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról, a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni. A felszámolás elrendeléséről a tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék jellegű követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni. A felszámoló eljárása A felszámoló kötelezettsége, hogy felmérje az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, ennek körében egyebek mellett: Nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít. Az ütemtervet a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre be kell mutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet. A bejelentett hitelezői igényeket nyilvántartásba veszi. A vitatott igényeket a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi. Az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A kedvezőbb értékesítés érdekében a felszámolónak lehetősége van arra is, hogy a hitelezők egyetértésével korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apportként) szolgáltassa. Köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről. A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás, illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak történő bejelentéssel érvényesíthető. Az előző rendelkezés értelmében azok a szerződések is felmondhatók, amelyek tekintetében eredetileg a felmondás jogát érvényesen kizárták. A felszámolás kezdő időpontjától a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A felszámolás 11

kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező. A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron pályázat vagy árverés keretében. Fontos szabály, hogy a pályázattól, illetve az árverési értékesítéstől csak akkor lehet eltekinteni, ha hitelezők választmányt alakítottak, és a választmány ehhez hozzájárul, vagy a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Zárómérleg, vagyonfelosztás, kielégítési sorrend A felszámoló a felszámolás befejezésekor zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésé gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: a) a felszámolás költségei, b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset kiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis és mikro vállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak, f) egyéb követelések g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás. Egyszerűsített felszámolás Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján a kérelem beérkezését követő 15 napon belül végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását a csődtörvényben rögzített kielégítési 12

sorrend szerint, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és megküldi: a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak, az illetékes adó- és vámhatóságnak, illetékhivatalnak, valamint a nyugdíj-biztosítási önkormányzatnak és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervnek, a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervnek, az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőségnek, a bíróság Gazdasági Hivatalának, az adós székhelye szerint illetékes levéltárnak, az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetnek, a területileg illetékes földhivatalnak. Felszámolás befejezése A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről, a felszámolónak a szükséges intézkedések megtételére kötelezéséről, a felszámolás befejezéséről, A bíróság elrendeli a felszámolás befejezéséről szóló jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét az adós megszüntetéséről. Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak. CÉGEK ÁTALAKULÁSA Átalakulás Szétválás Egyesülés Kiválás Különválás Összeolvadás Beolvadás Átalakulás Ha a törvény e fejezete másként nem rendelkezik, az átalakulás (egyesülés, szétválás) során az egyes gazdasági társaságok alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. -Az átalakuló gazdasági társaság átalakulási tervet vagy egyesülési (szétválási) szerződést, továbbá vagyonmérleg-tervezetet készít. 13

-Az átalakulási tervnek tartalmaznia kell: az átalakulással elérni kívánt gazdasági cél megjelölését; az új tagok szándéknyilatkozatát; az új társaság társasági szerződésének (alapító okiratának, alapszabályának) tervezetét; mindazt, amit a törvény fejezet az egyes társasági formákba való átalakulás esetére előír. A vagyonmérleg (vagyonmérleg-tervezet) olyan mérleg, amely a számviteli törvény szerint készített mérlegtől annyiban tér el, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értékeken, a saját tőkét pedig átértékelési különbözettel helyesbített. A vagyonmérleg-tervezetet könyvvizsgálóval és ha a gazdasági társaságnál ilyen működik a felügyelő bizottsággal ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság állandó könyvvizsgálója erre nem jogosult. A létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleget ellenjegyezte. Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében kimutatott eszközeit (befektetett és forgóeszközeit) és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat is) átértékelheti. Ebben az esetben az átértékelési különbözettel a mérlegében kimutatott saját tőkét kell a következők szerint helyesbíteni, ha az átértékelési különbözet negatív, vagyis összességében a vagyon leértékelésére került sor, a különbözettel az eredménytartalékot kell csökkenteni; az átértékelési különbözet pozitív, vagyis összességében a vagyont felértékelték, a különbözet összegével a tőketartalékot a jogutód(ok)nak pedig a társasági adó alapját kell megnövelni. A vagyonmérleg-tervezetben az átértékelési különbözettel helyesbített saját tőke lesz az átalakulással létrejött gazdasági társaság törzstőkéje, alaptőkéje, ha a jogutód társaság társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) ettől eltérően nem rendelkezik. Ha az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékeli, a vagyonmérlegben az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell szerepeltetni. Ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg, akkor az egyes eszközök értékét a piaci értékeket is fegyelembe véve a vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege alapján kell megállapítani. Ha az egyes eszközök piaci értéke alacsonyabb, mint az előbbiek szerinti társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege, a különbözet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként is kimutatható. Tilos a vagyon értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni. Abban az esetben, ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a mérlegében kimutatott saját tőkét kell feltüntetnie. Az átalakulással létrejött gazdasági társaság törzstőkéje (alaptőkéje), ha a jogutód társaság társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) ettől eltérően nem rendelkezik a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke összege lesz. 14

Az átalakulás elhatározása, az átalakulási terv és a vagyonmérleg-tervezet elfogadása a gazdasági táraság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik, amely erről legalább háromnegyedes szótöbbséggel, közkereseti és betéti társaság esetében egyhangúlag dönt. Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál dolgozók munkavállalói érdekképviseleti szerveit is. Az átalakulásra vonatkozó döntést a gazdasági társaság köteles a Cégközlönyben kétszer egymás után, legalább tizenöt napos időközzel közzétenni. Az átalakulásról szóló hirdetménynek az átalakulási terv és a kilencven napnál nem régebbi vagyonmérleg-tervezet legfontosabb adatit kell tartalmaznia. Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági táraság általános jogutóda. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg azok a jogok, és terheli azok a kötelezettségek, amelyek a munkavállalókkal kötött kollektív szerződés alapján a jogelőd gazdasági társaságot illették meg vagy terhelték. Az e törvény alapján történő átalakuláskor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség társasági adókötelezettség és az eljárási illeték kötelezettség kivételével nem keletkezik. A jogelődöt megillető adókedvezmény ha annak feltételei egyébként fennállnak a jogutódot illeti meg. Az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek jogosultja a létrejövő gazdasági társaság, a folyamatban lévő ügyekben pedig a gazdasági társaság köteles az átalakulást az engedélyeket kiadó hatóságoknak haladéktalanul bejelenteni. Az engedélyek jogosultjaként az új társaságot kell feltüntetni. Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Ha részvénytársaság alakul át közkereseti vagy betéti társasággá, az átalakulás elhatározása előtt a bemutatóra szóló részvényeket névre szóló részvényekké kell átalakítani. Ebben az esetben a névre szóló részvényeket előállítani nem kell, azonban a részvényesi jogok gyakorlójának nevét a részvénykönyvbe be kell jegyezni. Az új gazdasági társaság cégbejegyzését elrendelő végzés kézhezvételét követő harminc napon belül a részvényeket be kell vonni. gazdasági társaság csak gazdasági társasággá vagy KKT-vé alakulhat át adó és illetékfizetési kötelezettség az átalakulás egyik formájában sem keletkezik nem kerülhet sor átalakulásra olyan cégnél, ahol a jegyzett tőkét teljes egészében nem fizették be átalakulás tilos, ha a társaság felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll csődeljárás alatt át kell alakulni az előzőknél jogutód nélküli megszűnés van, ezért nem lehet ott átalakulni az átalakult cég soha nem működik előtársaságként Rt átalakulással csak zártkörűen alapítható 15

Az átalakulásról mindig a legfőbb szerv dönt ¾-es többségben. 2 alkalommal kell döntést hozni. Elsőnél: kívánják e az átalakulást? Itt azt is eldöntik, hogy ki vesz részt az átalakulásban és ki nem. Aki nem vesz részt, az kilép a társaságból, és azzal el kell számolni. Másodiknál: Pénzügyi és számviteli döntések. Vagyonmérleget, adóbevallást, vagyonleltárt kell készíteni, nyitó mérleget kell még csinálni. Ezeket jóvá kell hagyni majd független könyvvizsgáló vizsgálja meg. Az első és második döntés között 3 hónapnál hosszabb idő nem telhet el. Egyesülés: a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, gazdasági tevékenységeik összehangolására, valamint szakmai érdekképviseletük céljából alapított jogi személyiséggel rend. társ. Saját nyereségre nem törekszik. Vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Összeolvadás: az összeolvadó gt.k megszűnnek és vagyonuk az új gt-ra, mint jogutódra száll át. Csak azonos társasági formájú társaságok választhatnak más gt. formát. Egyébként a jogelőd valamelyikének formáját viszik tovább. Beolvadás: esetén a beolvadó gt. megszűnik és annak vagyona az átvevő gt-ra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad. Különválás: a különváló gt. vagyona az átalakulással létrejövő gt-okra, mint jogutódokra szállnak át. Kiválás: a társasági szerződés módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább a kivált gt., úgy, hogy a kivált tagok egy része a társaság vagyonának egy részével új társaságot hoz létre. 1. Indulás: VÁLLALATOK ÉLETPÁLYÁJA Vállalati működés formalizálódik Kifejlesztett termék, szolgáltatás A kockázat, bukás valószínűsége még magas Vállalkozók szembesülnek a tényleges költségekkel Finanszírozási igény folyamatosan nő. Tulajdonos megtakarítása többnyire nem elegendő Banki hitel a magas kockázat, kis eszközfedezet miatt nem áll rendelkezésre A vállalat a magvetés, indulás szakaszában többnyire veszteséges 2. Korai növekedés: Lassú értékesítés élénkülés 16

Működési kockázat fokozatosan csökken, a cég stabilizálódik. Kialakul a formális működés rendje A bevételek lassabban emelkednek, mint a kiadások A növekedés ütemétől függően újabb források bevonása Állandó alkalmazottak számának növekedése A munkavállalók tulajdonhoz juttatása nem tőkehiány, hanem a jobb munkavégzésre ösztönzés eszköze A növekvő vállalatoknál felerősödhet a likviditás hiány 3. Késői növekedés: Kevés vállalat jut el ide Az értékesítés igen dinamikusan nő, a vállalat számára gondot jelent az igények kielégítése A működési kockázat csökken, alkalmazottak száma növekszik, szervezeti rendszer fejlődik Magas növekedés fokozódó finanszírozási igénnyel párosul A dinamika fenntartásához a tőzsdei bevezetés adhat utolsó lökést 4. Érettség: Dinamikus növekedés lelassul, cég stabilizálódik Az értékesítés nem nő tovább, de kockázatok jelentősen csökkenek Nagy valószínűséggel nem az alapítók, hanem professzionális menedzserek irányítanak Szervezet kikristályosodik, bürokrácia növekszik Egyszerűsödik a forráshoz jutás Nemzetköziesedés Tőzsdére lépés 5. Érettség után megújulás vagy hanyatlás Felkészülés- mi lesz a továbbiakban? A stabil pü-i, működési rendszer is meginoghat Megújulás- új termék, új piacok, új menedzsment Vagy hanyatlás, a bevételek először lassú, majd gyors csökkenése Tudatos döntés lehet a tőkekivonás 17

Válságmenedzsment- felszámolás A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK TŐZSDEI JELENLÉTÉNEK ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI Minden társaságot más és más indokok vezéreltek akkor, amikor a zárt társasági működés helyett a nyilvánossá válásról, majd a tőzsdei bevezetésről döntöttek. Részben ez a változatosság járul hozzá a tőzsdék sokszínűségéhez. Döntési szempontok: 1. A finanszírozási lehetőségek kiszélesedése, tőkebevonási lehetőség A tőzsdei befektetők jó része előnyben részesíti a tőzsdei értékpapírokat. Az értékpapírok bármikor megvásárolhatók, vagy értékesíthetők. A kibocsátók szélesebb körből tudnak forrásokat bevonni. Amennyiben a tőzsdei szereplés sikeres, a társaság könnyebben juthat friss tőkéhez kötvények, átválható kötvények vagy újabb részvények kibocsátásával. 2. Rugalmasság a pénzügyi tervezésben A tőzsdetagság megkönnyíti az átmeneti szükségessé váló tőkebevonást. A bankok is szívesebben kölcsönöznek, kedvezőbb fizetési és kamatkondíciókat érhetnek el. Lehetőség van rá, hogy saját részvény vásárlásával átmenetileg csökkentsék a társaság kinnlevő, azaz valós saját tőkéjét. 3. A részvények likviditásának megteremtése Egy nyilvános társaság értékpapírjainak likviditása azt jelenti, hogy azok bármikor eladhatók vagy megvehetők, és folyamatosan rendelkezésre áll egy piaci mechanizmusok által kialakult árfolyamon. A likviditás a tulajdonosok, és a menedzsment számára is kívánatos lehet, mivel így szükség esetén ők is könnyebben tudják értékesíteni részesedésüket. Egy likvid részvényekkel rendelkező társaság a tőkebevonások, a partnerkeresés, a pénzügyi tervezés, a vállalt felvásárlások és fúziók terén is előnyt élvez. 4. Pénzügyi befektetők megjelenése A pénzügyi befektetők elsőrangú szempontként veszik figyelembe a befektetések kockázatát és likviditását. A pénzügyi befektetők megjelenésével a társaság könnyebben megőrizheti függetlenségét. A pénzügyi befektetőket csak a profi elérése érdekli. Jó teljesítményre ösztönöznek, és megbízható visszacsatolási forrást jelentenek. 5. Szakmai befektetők megjelenése A tőzsde által biztosított publicitás egyrészt segíthet a megfelelő partner megtalálásban, másrészt ellátja azt a kezdetben szükséges információkkal. 6. A függetlenség megőrzése, a menedzsment kontroll megtartása A tőzsdén keresztül von be forrásokat, kisebb tulajdoni hányada mellett továbbra is élvezheti a többségi jogok előnyeit. Minél kisebb az irányító tulajdonos részesedése, ill. minél magasabb a közkézhányad, a vállalt annál inkább ki van téve egy ellenséges felvásárlás veszélyének. 7. A vállalatfelvásárlási és fúziós tevékenység elősegítése 18

Lehetőséget biztosít, hogy tőkebevonással teremtse elő a szükséges forrásokat, így a kibocsátással szerzett bevételek felhasználhatók a társaság esetleges akvizíciós célkitűzéseinek megvalósítására. Arra is lehetőséget teremt, hogy saját részvényeik cseréjével szerezzenek részesedést más társaságban. Két társaság egyesülése esetén a partnervállalat szemében előnyt jelent az a bizonyosság, hogy a cég pénzügyi és működési információi hitelesek, mivel egy széles befektetői bázis ellenőrzi folyamatosan a valósághűségüket. 8. Marketing érték A tőzsdei bevezetési folyamat már önmagában is nagyon jó publicitást biztosít a társaság számára. A részvénykibocsátók folyamatos reflektorfényben vannak. Az újságírók rendszeresen írnak tőzsdei cégekről, mivel ezek a hírek népszerűek olvasóik, a befektetők körében. A napi kereskedési és árfolyamadatok is erősítik a fogyasztói tudatot. 9. Üzleti kapcsolatok kiterjesztése, bizalomerősítés A tőzsdére bekerülni mindenképpen ragot jelent. Növeli a társaság piaci vonzerejét. Nagyobb bizalom alakul ki, mivel a kibocsátók szigorú törvényi és tőzsdei kötelezettségeknek felelnek meg. A szállítók esetében jobb fizetési feltételek, a hitelezők esetében pedig kedvezőbb hitelkonstrukciók érhetők el. 10. Versenypozíció erősítése, kiugrási lehetőség Verseny előnyre tesz szert. Tőkebevonás lehetősége is előnyös lehet, főleg az erőteljes növekedés fázisában, amikor a forrásszerzési képesség kiemelt jelentőségű. A tőzsdei szereplés könnyen kihasználható a társaság piaci pozíciójának megerősítésére, amennyiben hatékony marketing és kommunikációs tevékenységgel párosul, kitűnő kiugrási lehetőséget teremt. 11.A vállalat és a menedzsment teljesítményének független, objektív értékelése A piaci érték a részvények tőzsdei árfolyama segítségével állapítható meg. Így a tőzsdei lét egy olyan objektív értékelési és visszacsatolási forrást jelent, amely a társaságból független, mindenki által elfogadott. A hatékony tőkepiac biztosítja azt is, hogy az árfolyam az összes rendelkezésre álló információt tükrözze. Jó visszajelzési forrás. 12. A menedzsment és a dolgozók ösztönzése Alkalmazottak tulajdonosi érdekeltségének megteremtése kompenzációs csomag. Hasznos segítség a vállalat belső marketingjében. A társaság előnyös helyzetbe jut a munkaerőpiacon is, lehetősége van kvalifikáltabb munkaerő kiválasztására. 13. Kényszerítés a fejlődésre A befektetők árgus szemekkel figyeli az árfolyamokban tükröződő teljesítményt, amely az előrelépésre, és hatékonyságra sarkall. 14. Kisbefektetők információ szerzésének elősegítése Egyszerűbben tud kommunikálni befektetőivel. A tőzsde érettség kritériumai: 19

-méretnagyság -tulajdonosi szerkezet, közkézhányad -vállalati életút -stabil pénzügyi helyzet -növekedési potenciál -ismertség -hiteles menedzsment Nyilvánossággal járó kötelezettségek: -a tulajdonosi jogok megosztása -profitmegosztás -a részvényesi érték maximalizálása a cél -stratégiai információk megosztása -költségek -tulajdonosok nyilvánossága. 20