TÁJÉKOZTATÓ a válság következtében munkahelyüket elvesztı személyek foglalkoztatásának elısegítését célzó támogatásról A támogatás célja, a gazdasági válság következtében álláskeresıvé vált, és álláskeresési járadékban részesülı munkavállalók munkához juttatása oly módon, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejébıl még hátralévı idıtartamra járó álláskeresési járadék összege a foglalkoztatásukat segítse elı. A támogatás igénybe vételének feltételei Támogatás állapítható meg annak a munkaadónak aki/amely vállalja a gazdasági válság következtében álláskeresıvé vált, és álláskeresési járadékban részesülı munkavállaló teljes munkaidıben történı foglalkoztatását munkaviszony keretében, vállalja, hogy az érintett munkavállaló munkaviszonyát a foglalkoztatási kötelezettség idıtartama alatt mőködési körben felmerülı okból, rendes felmondással nem szünteti meg. vállalja, hogy a foglalkoztatási kötelezettség idıtartama alatt a támogatással érintett munkaviszony közös megegyezéssel sem szőnik meg, tudomásul veszi, hogy a foglalkoztatási kötelezettség megsértését jelenti a munkaviszony fenti jogcímeken történı megszüntetése mellett, ha a foglalkoztatási kötelezettség teljes idıtartama alatt az állásidı mértéke a 0 munkanapot meghaladja, vagy a munkaviszony a munkavállaló rendkívüli felmondásával szőnik meg, nyilatkozik a 008. január 1-jét követıen de minimis jogcímen, valamint átmeneti támogatásként kapott (odaítélt) támogatások támogatástartalmáról, és a még el nem bírált kérelmeirıl. Támogatható a foglalkoztatása annak a személynek, aki álláskeresési járadékban részesül, és az álláskeresési járadék folyósítási ideje a munkaszerzıdés megkötését közvetlenül megelızı idıponthoz képest legalább 180 nap múlva jár le. A támogatás mértéke, idıtartama A támogatás a 85/004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján átmeneti támogatásként folyósítható, melynek havi összege nem haladhatja meg a munkába lépéskor hatályos minimálbér és járuléka 60 százalékát. Ha az álláskeresınek az álláskeresési járadék alapját képezı járulékalapja az álláskeresıvé válást közvetlenül megelızıen alacsonyabb volt, mint a kötelezı legkiesebb munkabér, a támogatás mértékét azzal arányosan kell megállapítani. A támogatás igénybevételével egyidejőleg ugyanazon munkavállaló foglalkoztatásához a helyközi utazás támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása, valamint a külön törvény szerint igénybe vehetı Start kártyával (Start, Start Plusz, Start extra) rendelkezı személy foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény kivételével más támogatás nem vehetı igénybe.
A támogatás az álláskeresési járadék folyósítási idejébıl még hátralévı idıtartammal megegyezı idıtartamra állapítható meg. A támogatás igénylése A támogatás a foglalkoztatást megelızıen benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltségen lehet benyújtani. A támogatás elbírálása, folyósítása A támogatás mértékérıl, idıtartamáról, a támogatás részletes feltételeirıl a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerzıdést köt. A támogatást a munkaügyi központ havonta utólag folyósítja a munkáltató által beküldött elszámolás alapján. Hatósági szerzıdés 010. december 31-ig köthetı. Nem nyújtható támogatás a 104/000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakulturához kapcsolódó tevékenységet végzı vállalkozásnak, az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés I. mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékek elsıdleges termelésével foglalkozó vállalkozásnak, az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés I. mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak: - amennyiben a támogatás összege az elsıdleges termelıktıl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, - amennyiben a támogatás az elsıdleges termelıknek történı teljes vagy részleges továbbítástól függ, harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, amennyiben a támogatás az értékesítési hálózat kialakításához és mőködtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülı egyéb folyó kiadásokhoz kapcsolódik; amennyiben az átmeneti támogatás az importáruk helyett hazai áru használatától függ. annak a vállalkozásnak, amely 008. július 1-jén nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak minısült, továbbá annak a munkaadónak, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 199. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 15. -ban meghatározott feltételeinek, annak a munkaadónak, amely az államháztartásról szóló 199. évi XXXVIII. tv.(áht.) 15/D -ban elıírt közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget annak a munkaadónak, aki a közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti nyilatkozata alapján nem részesülhet támogatásban, annak a munkaadónak, akit a Knyt. megsértése miatt bármely szerv jogerısen kizárt és a kizárás tényét a honlapon közzétették, a kizárást megállapító jogerıs döntéstıl számított két évig.
A munkaadónak írásbeli nyilatkozatot kell tennie (a kérelemben vagy külön íven) arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene csıd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, a 008. január 1-jét követıen de minimis jogcímen, valamint átmeneti támogatásként kapott (odaítélt) támogatások támogatástartalmáról, és a még el nem bírált kérelmeirıl, arról, hogy rendelkezik-e lejárt esedékességő, meg nem fizetett köztartozással, annak tudomásul vételérıl, hogy lejárt esedékességő, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás mentesség igazolásáig, illetve az APEH fizetési könnyítésrıl szóló határozatának bemutatásáig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül. A támogatás kérelméhez csatolandó mellékletek Munkaerıigény-bejelentılap. Gazdasági társaság vagy egyéni cég esetén - cégbíróság vagy közjegyzı által kiadott 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy - Céginformációs Szolgálat által kiadott hiteles, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy - a hatályos cégkivonat, illetve társasági szerzıdés munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyezı és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelıen aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, - igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról. Egyéb bírósági nyilvántartásban szereplı munkaadó esetében - az alapító okirat (alapszabály) másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyezı és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelıen aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, - a munkaadó székhelye szerinti megyei bíróság által kiállított, 30 napnál nem régebbi a nyilvántartásba vételrıl szóló igazolás, - költségvetési intézmény munkaadó esetében az alapító okirat másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyezı és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelıen aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el. A cégjegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya vagy annak munkaadó által az eredetivel mindenben megegyezı felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelı aláírással és annak léte esetén pecséttel ellátott másolata. Egyéni vállalkozás esetén a bemutatott vállalkozói igazolvány, vagy a vállalkozói tevékenység megkezdésérıl tett bejelentés alapján kiadott igazolás ügyintézı által ellenırzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. Mezıgazdasági ıstermelı munkaadó esetén az ıstermelıi tevékenységet bizonyító, 15 napnál nem régebbi hivatalos igazolás, mezıgazdasági termelı esetén APEH bejelentkezés másolata, vagy a bemutatott ıstermelıi igazolvány ügyintézı által ellenırzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. Magánszemély munkaadó esetén a bemutatott személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, taj-kártya ügyintézı által ellenırzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. 3
A 007. CLXXXI. törvény alapján elıírt nyilatkozat, valamint érintettség fennállása esetén a közzétételi kérelem (letölthetı a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról) Munkáltatói nyilatkozat rendezett munkaügyi kapcsolatokról. Hozzájáruló nyilatkozat köztartozás-mentesség vizsgálatához. Nyilatkozat az 199. évi XXXVIII. Törvény 15/D. - ban meghatározott többségi befolyásról. Jelen tájékoztató anyag és a kérelem nyomtatvány mellékleteivel együtt letölthetı honlapunkról (www.ddrmk.hu) a Támogatások/Munkáltatók menüpontból illetve elektronikusan e-mail címére kérheti a regionális munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaitól. Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a regionális munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz! A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségeinek elérhetıségét megtalálja a www.ddrmk.hu Szervezetünk/Kirendeltségek menüpont alatt. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 4
TÁJÉKOZTATÓ a nehéz helyzetben lévı vállalkozás fogalmának meghatározásáról 85/004.(IV. 19.) Korm. rendelet 8. melléklete 1. A nehéz helyzetben lévı vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás.1. pontjának megfelelıen akkor tekinthetı egy vállalkozás nehéz helyzetben lévınek, ha az képtelen akár saját erejébıl, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezıi által biztosított források révén arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külsı beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét.. Valamely vállalkozás, méretétıl, illetve a körülményektıl függetlenül, akkor tekinthetı nehéz helyzetben lévınek, ha a) korlátolt felelısségi alapon mőködı társaság esetén jegyzett tıkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 1 hónap során veszett el; vagy b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelısséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tıkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 1 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás függetlenül a vállalkozási formától megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. 3. Egy vállalat a. pontban hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévınek tekinthetı, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvı veszteségek, a csökkenı forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvı adósságok, az emelkedı kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Az utóbbi esetben ez az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét. Egy nehéz helyzetben lévı vállalkozás mindenesetre csak akkor jogosult támogatásra, ha igazolni lehet, hogy képtelen saját erejébıl, illetve a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezık által biztosított források bevonásával talpra állni. 4. Az újonnan alapított vállalkozások még akkor sem jogosultak megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, ha induló pénzügyi helyzetük bizonytalan. Ennek tipikus esete, ha egy korábbi vállalkozás felszámolásából új vállalkozás jön létre vagy pusztán átveszi egy ilyen vállalkozás teljes eszközállományát. Elvileg egy vállalkozást a vonatkozó tevékenységi területen elkezdett mőveleteitıl számított elsı három éven keresztül tekintenek újonnan alapítottnak. Csak ezen idıszak után válik jogosulttá megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, feltéve ha a) e melléklet értelmében egy nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak minısül, és b) nem tartozik egy nagyobb üzleti csoporthoz, kivéve az 5. pontban megállapított feltételeket.
5. Egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó, vagy azáltal átvett vállalat rendszerint nem jogosult megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, kivéve, ha a vállalat igazoltan saját mőködése, és nem a csoporton belüli önkényes költségfelosztás eredményeként jutott bajba, és a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy csoportszinten megoldhatóak legyenek. Amennyiben a nehéz helyzetben lévı vállalat leányvállalatot hoz létre, a leányvállalat az ıt ellenırzı nehéz helyzetben lévı vállalattal együtt csoportnak tekintendı és az e bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelıen támogatásban részesülhet. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
TÁJÉKOZTATÓ a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolásáról A kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) alapján a Munkaerı-piaci Alap kezelıjének az elızı év adatai alapján minden év június 30-ig adatot kell szolgáltatni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére az kkvknak nyújtott támogatásokról. Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy közép-, kis-, vagy mikro vállalkozásnak minısül-e (ezt a munkaügyi szervezet nyilvántartja). Nyilatkozattételre az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a vízi közmő társulat, továbbá az erdıbirtokossága társulat kötelezett. Egyéni vállalkozás A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerő rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló 009. évi CXV. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységre, b) a magán-állatorvosi tevékenységre, c) az ügyvédi tevékenységre, d) az egyéni szabadalmi ügyvivıi tevékenységre, e) a közjegyzıi tevékenységre, f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre. Egyéni cég Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkezı jogalany, amely a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes. Gazdasági társaság Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségő gazdasági társaság: a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság, valamint a közös vállalat. 005. január 1-jétıl egy vállalkozás az alábbi mutatók figyelembe vételével határozza meg a jellegét. A táblázatban foglaltak közül a megelızı évi beszámoló alapján a foglalkoztatotti
létszámnak, valamint a pénzügyi határértékek (éves nettó árbevétel, mérleg fıösszeg) közül valamelyiknek (egyiknek) kell eleget tenni. Megnevezés Összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint (fı) Éves nettó árbevétel* legfeljebb (millió euró) Mérleg fıösszeg* legfeljebb (millió euró) Középvállalkozás 50 50 vagy 43 Kisvállalkozás 50 10 vagy 10 Mikrovállalkozás 10 vagy * Az euróban megadott összeg alatt az annak megfelelı forintösszeg értendı, amelyet a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (mérleg fordulónap) érvényes, újonnan alapított vállalkozás esetén a megelızı naptári év utolsó napján érvényes, az MNB által megállapított deviza középárfolyamon (www.mnb.hu) kell átszámítani. Nem minısül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állami, illetve önkormányzati tulajdon közvetve vagy közvetlenül tıke vagy szavazati jog alapján, együttesen vagy külön meghaladja a 5 százalékot. A fenti mutatók túllépése, vagy az azokban fennálló csökkenés csak akkor eredményezi a vállalkozás jellegének megváltozását, ha a határértéket két, egymást követı beszámoló idıszakban túllépi, vagy elmarad az érték a megjelölt határértéktıl. A besorolás idıpontjában a rendelkezésre álló két elızı évi beszámoló az irányadó. A egyéni vállalkozás minısítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik; Az egyszerősített vállalkozói adóról szóló 00. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minısítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik (a kkv-nak történı minısítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie); Amennyiben az egyéni, illetve társas vállalkozás mőködési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni; Éves beszámolóval, egyszerősített beszámolóval, a Szja tv-ben elıírt bevallással nem rendelkezı újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni; Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
TÁJÉKOZTATÓ a de minimis támogatás szabályairól (támogatást kérelmezıknek) Csekély összegő (de minimis) állami támogatásnak minısül minden olyan állami (központi költségvetési, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítási alapok, a helyi és kisebbségi önkormányzatok illetve az Európai Unió közösségi forrásai) forrásból nyújtott támogatás, amelyrıl a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni. Egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, fenti jogcímen odaítélt támogatások támogatástartalma három egymást követı év alatt nem haladja meg a 00.000,- eurónak, közúti szállítás esetén 100.000,- eurónak megfelelı forintösszeget. Az állami támogatásról szóló döntés napját megelızı hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett két tizedes pontossággal meghatározott deviza középárfolyamon átszámított, 00.000,- eurónak megfelelı forintot kell korlátként figyelembe venni (www.mnb.hu). (Kivétel a közúti szállításban mőködı vállalkozások, ahol a felsı határ 100.000,- eurónak megfelelı forintösszeg) Az értékhatár számítása szempontjából a támogatástartalom az irányadó. A támogatást kérınek írásban kell nyilatkoznia a kérelem benyújtását megelızı három év alatt kapott de minimis támogatásokról. E célból figyelembe veendı az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelızı két pénzügyi évben kapott de minimis támogatás. A kérelmezınek a nyilatkozat megtételekor valamennyi olyan támogatást számba kell vennie, amelyet a vállalkozás részére de minimis támogatásként megítéltek. A nyilatkozatot a korábban támogatást nyújtó szervek tájékoztatása alapján kell megtenni. A Munkaerı-piaci Alapból 003. január 1.-tıl, egyéb állami forrásból 00. január 1.-tıl kezdıdıen nyújthatók de minimis támogatások. A támogatást nyújtók ettıl kezdve kötelesek tájékoztatni az általuk nyújtott a támogatás de minimis jellegérıl és támogatástartalmáról. Amennyiben ez nem történt meg, a támogatást nyújtó kérelemre utólag köteles az erre vonatkozó tájékoztatást megadni. Az állami támogatások formája lehet vissza nem térítendı és a visszatérítendı pénzeszközök nyújtása, kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, kedvezményes feltételő kezességvállalás, állami tıkejuttatás, adókedvezmény, adóalap-kedvezmény, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, követelésrıl való lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet és a kedvezményes lízing is. Nem nyújtható de minimis támogatás az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerzıdés I. számú mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékek elsıdleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak, a halászathoz, akvakultúrához (vízi élılényekkel (növények, állatok) kapcsolatos gazdálkodás, termelés, tenyésztés) kapcsolódó tevékenységet végzı vállalkozásoknak. Nem nyújtható de minimis támogatás továbbá az exporttal kapcsolatos tevékenységek (különösen: az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával, mőködtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülı egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás) támogatásához, széniparban tevékenységet folytató vállalkozásnak, teherszállító jármővek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén mőködı vállalkozásnak valamint a nehéz helyzetben lévı vállalkozások részére sem. Nehéz helyzetben lévı vállalkozás meghatározását a 85/004 (IV.19.) Korm.rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerzıdés I. számú mellékletében felsorolt termékek A brüsszeli nómenklatúrában A termékek leírása szereplı vámtarifaszám 1. Élı állatok. Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek 3. Halak, rákfélék és puhatestőek 4. Tejtermékek; madártojások; természetes méz 5. 05.04 Állati belsı részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban 05.15 Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat 6. Élı fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítı lombozat 7. Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek 8. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja 9. Kávé, tea és főszerek, a matétea (09.03 vtsz.) kivételével 10. Gabonafélék 11. Malomipari termékek; maláta és keményítı; sikér; inulin 1. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány 13. ex 13.03 Pektin 15. 15.01 Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék 15.0 Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból elıállított faggyú (beleértve az elsı lét ( premier jus )) 15.03 Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve 15.04 Halból és tengeri emlısbıl nyert zsír és olaj, finomítva is 15.07 Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva 15.1 Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve 15.13 Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék 15.17 Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai 16. Húsból, halból, rákfélékbıl vagy puhatestőekbıl készült termékek 17. 17.01 Répacukor és nádcukor szilárd állapotban 17.0 Egyéb cukor; cukorszirup; mőméz (természetes mézzel keverve is); karamell 17.03 Melasz, fehérítve is
A brüsszeli nómenklatúrában A termékek leírása szereplı vámtarifaszám 17.05 * Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével 18. 18.01 Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve 18.0 Kakaóhéj, -hártya, -bır és kakaóhulladék 0. Zöldségfélékbıl, gyümölcsbıl vagy más növényrészekbıl elıállított készítmények..04 Szılımust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérı módon lefojtva.05 Friss szılıbıl készült bor; szılımust alkohol hozzáadásával lefojtva.07 Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor) * ex.08 * ex.09 * Az e szerzıdés I. mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékekbıl nyert bármilyen erısségő etil-alkohol és szesz, denaturálva is; a likırök, egyéb szeszesitalok és szeszesitalok elıállítására használt összetett alkoholos készítmények ( koncentrált kivonatok ) kivételével.10 * Ecet és ecetpótlók 3. Az élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok 4. 4.01 Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék 45. 45.01 Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy ırölt parafa; parafahulladék 54. 54.01 Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) 57. 57.01 Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) Az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa 1959. december 18-ai 7a. rendeletének (HL 7., 1961.1.30., 71. o.) 1. cikke által beillesztett vámtarifaszám.
TÁJÉKOZTATÓ az átmeneti támogatás szabályairól (támogatást kérelmezıknek) A globális pénzügyi-gazdasági válság hátrányos következményeinek enyhítésére az Európai Unió lehetıséget kívánt biztosítani arra, hogy a válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére átmenetileg új támogatási lehetıségek nyíljanak. Ennek megvalósításaként az Európai Unió Hivatalos Lapjának 009. január -i számában jelent meg az ideiglenes közösségi keretszabály a finanszírozási lehetıségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban címő bizottsági közlemény (009/C 16/01). A fenti közlemény hatályba lépésével 010. december 31-éig új (két évre szóló, átmeneti) támogatási szabályok léptek életbe. E körben (többek között) a tagállamok a csekély összegő támogatások mellett további lehetıséget kaptak átmeneti támogatás nyújtására vállalkozásonként 500 ezer euró összeg erejéig. E támogatási szabályokat azonban a tagállamok csak a Bizottság által jóváhagyott támogatási program keretében alkalmazhatják. 009. április 17.-étıl a de minimis támogatások közül a munkaviszony melletti képzés (9. ), munkahelymegırzı támogatás (18/C. ) és a munkaerı-piaci program kidolgozásához, illetıleg annak kidolgozásához és/vagy részben, vagy egészben történı megvalósításához nyújtott támogatás (6/G. ) átmeneti támogatásként is adható [7. (4) bek.] Átmeneti támogatásként (fenti támogatások) akkor nyújthatóak, ha - a támogatás nyújtására a globális pénzügyi és gazdasági válság miatt indított munkaerı-piaci program keretében kerül sor, és - a támogatást a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében 008. július 1-jét követıen nehéz helyzetbe került munkaadónak nyújtják, - a munkaadó a támogatás nyújtását megelızıen nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a 008. január 1-jét követıen mekkora összegő de minimis vagy átmeneti támogatásban részesült, és van-e olyan, az említett támogatások iránt benyújtott kérelme, amelynek elbírálása folyamatban van [7. (4) bek.]. Átmeneti támogatásként (fenti támogatások) nem nyújthatók az alábbi esetekben: - halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végzı vállalkozásnak; - az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés I. Mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékek elsıdleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak, valamint e mezıgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak, amennyiben a támogatás összege az elsıdleges termelıktıl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy amennyiben a támogatás az elsıdleges termelıknek történı teljes vagy részleges továbbítástól függ; - harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen amikor a támogatás mértéke az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódik; illetve értékesítési hálózat kialakításához és mőködtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülı egyéb folyó kiadásokhoz kapcsolódik; - amennyiben az átmeneti támogatás az importáruk helyett hazai áru használatától függ [7. (5) bek. és 85/004. (IV. 19.) Korm. rend. 3/A. () bek.]
Az átmeneti támogatások nyújtásának egyéb szabályai: - Ugyanazon munkaadó tekintetében az átmeneti támogatásként és a csekély összegő támogatásként igénybe vett támogatás 008. január 1. és 010. december 31. között együttesen nem haladhatja meg az 500 ezer eurónak megfelelı forintösszeget [7. (6) bek.]. - Az átmeneti támogatásként nyújtott támogatás ugyanazon elszámolható költség vonatkozásában nem halmozható a csekély összegő (de minimis) támogatásnak minısülı támogatással [7. (7) bek.]. - Az átmeneti támogatásként nyújtott támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegő halmozás eredményeként a támogatási intenzitás túllépné az adott állami támogatásra irányadó támogatási intenzitás felsı határát [7. (8) bek.]. - Az átmeneti támogatásként nyújtott támogatások esetében támogatási döntés 010. december 31-éig hozható [7. (9) bek.]. - Ha a munkahelymegırzı támogatás nyújtására átmeneti támogatásként kerül sor, a támogatásnak az 500 ezer eurónak megfelelı összeg értékhatáron belüli ismételt nyújtása esetén, munkahelymegırzı támogatás iránti kérelem a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen azonnal is benyújtható (nem kell a fı szabály szerinti fél évnek eltelnie), de ennek feltétele, hogy a munkaadó a korábbi támogatással összefüggésben vállalt foglalkoztatási kötelezettségét teljesítette [7. (10) bek.]. - A munkahelymegırzı átmeneti támogatásként annak a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében, 008. július 1-jét követıen nehéz helyzetbe került munkaadónak is nyújtható, aki központi vagy regionális munkahelyteremtı beruházási támogatásban [18., 18/A. (3) bek. a) pont] részesült, és e támogatásokkal kapcsolatos foglalkoztatási kötelezettsége - a hatósági szerzıdésnek a támogatást nyújtó szerv döntése alapján történı módosítása eredményeként - ideiglenesen szünetel [7. (11) bek.] Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ