Az önkormányzatinyzati tulajdonú víziközművek az új víziközmű törvény szabályoz lyozásában Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda www.drszaboivan.hu
A szabályoz lyozáss alkotmányjogi alapjai ALAPTÖRV RVÉNY P) cikk A természeti erőforr források, különösenk a termőföld, az erdők éss a vízkv zkészlet, a biológiai sokféles leség, különösenk a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális lis értékek a nemzet közösk örökségét képezik, amelynek védelme, v fenntartása éss a jövőj nemzedékek számára való megőrz rzése az állam éss mindenki kötelessége.
Új Ötv. 2011.évi CLXXXIX. törvt rvény 13. (1) A helyi közügyek, k valamint a helyben biztosíthat tható közfeladatok körébenk ellátand tandó helyi önkormányzatinyzati feladatok különösen: 21. vízikv ziközmű-szolgáltat ltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltat ltatásróll szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzatnyzat ellátásért felelősnek minősül
Néhány szó az előzm zményekről 20 éve adós s a jogalkotás s a szakmának ezzel a törvt rvénnyel Az 1964. évi IV. törvt rvény óta nincs átfogó szabályoz lyozás, a jogalkotás s nem követte azt drámai változv ltozást ami a víziközművekben végbev ment Az 1995. évi LVII. TörvT rvény a vízgazdálkodásróll kiegész szítő szerepet töltötttt be
A vízgazdv zgazdálkodási törvt rvény szabályoz lyozása a tulajdoni viszonyok tekintetében 2007. január 1-ig lehetővé teszi 49%-os részvételt a magántulajdon részére (Budapest, Pécs, Szeged)- komoly visszaélésekresekre ad lehetőséget 2007. január 1-től csak 100%-os állami és önkormányzatinyzati tulajdonban állhatnak, kivételt képez a koncessziós üzemeltetés. Lehetőség van a holdingszerű tulajdonlásra A korábban végbement privatizációt nem érinti Üzemeltetési formák: Hagyományos bérüzemeltet zemeltetés Vagyonkezelés koncesszió
A viziközm zmű törvény megalkotásának előzm zményei 1995 óta többt tervezet is keringett Az aktuális kormányzatoknak nem volt érdeke a szabályoz lyozás s (2008-as privatizáci cióss kísérlet) k 2006-os önkormányzatinyzati választv lasztásoksok után n indul meg a folyamat 2009 januárban munkacsoport áll fel 2011. április tárcakt rcaközi egyeztetés
Preambulum Nemzeti vízikv ziközmű vagyon védelmev Fenntartható fejlődés Ivóvízkincs védelmev Fogyasztóvédelem Szolgáltat ltatási feltételek telek biztosítása sa
Alapelvek (A sorrend fontos mert alapelvi ütközés esetén a törvényi sorrendet kell figyelembe venni) A természeti erőforrások kímélet letének elve Azt a műszaki, közgazdasági, gi, szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amelyek az ívóvíznyer znyerő források és készletek hosszútávú igénybevételét szolgálják Az ellátásbiztonság elve Nagyobb üzembiztons zembiztonság mellett Legalább egy település közigazgatási területén belül Egységesengesen működtethető Folyamatosan és hosszútávon Műszaki és környezeti kockázatokat ésszerűenen elvárhat rható minimumra csökkenti Az ellátási felelőss sség elve Az ellátásért felelős: Állam és az Önkormányzatnyzat Szolgáltat ltatói felelőss sség elve Hálózat teljesítő képességének mértékéig fogadj az igényeket, ivóvízet szolgáltat, ltat, elvezeti és tisztítjatja a szennyvízet, zet, elvezeti a csapadékvizet a befogadóig
Szennyező fizet elve: A szolgáltatás kereteit úgy kell kialakítani, hogy ha megállapíthat tható a szennyező személye akkor az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő fizesse meg Regionalitás elve A víziközmű szolgáltatás létrehozása vagy fejlesztésese esetén műszaki és gazdaságossági gi szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű hálózat megvalósítása sa az ésszerűbb megoldása az elkülönült lt víziközmű hálózatokra alapozott változattal szemben úgy az egybefüggő víziközmű hálózat kialakítását t kell előnyben részesíteni Szolidaritás elve Árképzési mechanizmus, a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető hálózattal rendelkező településeken lehetővé teszi a kedvezőbb díjtételektelek melletti szolgáltatás nyújtását Költségmegtérülés elve A díjban az indokolt működtetési költségeknek meg kell térülniük (2000/60/EK Vízkeretir zkeretirányelv) Legkisebb költség elve Olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amely az üzemeltetés biztonság megtartása mellett a viziközm ik zmű várható időtartam során legkisebb mértékben eredményezik a díj emelkedését
A VízikV ziközmű törvény céljaic A tulajdoni viszonyok tisztázása sa (vagyonfelmérés, éss nyilvántart ntartás létrehozása) Az Energiahivatal alá szervezett főhatóság, a VízikV ziközmű Hivatal Egységes ges és átfogó törvényi szabályoz lyozáss a szolgáltat ltatásra (fogyasztó éss szolgáltat ltató kapcsolata, szolgáltat ltató éss szolgáltat ltató kapcsolata) A szolgáltat ltatókk integráci ciója Az állami szerepvállal llaláss erősítése se
Víziközművek tulajdonjoga A vízikv ziközmű kizárólag az állam éss az önkormányzatnyzat kizárólagos tulajdonában állhat (6. ) Mi a vízikv ziközmű? Közcélú vizi létesl tesítmény ami, kitermelést, vízbázis-védelmet,kezel delmet,kezelés, száll llítást, elosztást st végezv Szennyvíz z esetén: összegyűjtés, elszáll llítás kezelés, elhelyezés Feltétel: tel: lakossági felhasználó részére, legalább 20 települési belterületen leten lévől háztartáss ellátását t szolgálja lja
Beruházás s esetén Ha nem állam, vagy önkormányzatnyzat az ellátásért felelős- üzembe helyezéssel az ellátási felelős s tulajdonába kerül Az ellátási felelős Közigazgatási terület leténn lévől felhasználási si helyekre, éss azokat közvetlenk zvetlenüll ellátó víziközmű rendszerekre nézven a települési önkormányzatotnyzatot illetik az ellátási felelős jogai éss kötelezettsk telezettségei
Állam, ha kizárólag ő a tulajdonos Vagy a közmk zmű vagyon értékének 50%-ával rendelkezik Közöss tulajdon esetén:a tulajdonos társaknak meg kell egyeznie az ellátási felelős s jogairól, ha nem akkor a legnagyobb lakosságsz gszámú önkormányzatnyzat lesz az ellátási felelős Hivatal erről l bizonyítv tványt állítt ki
Mit hoz a jövő? j November végigv megjelenik a végrehajtv grehajtási rendelet: - meghatározza azokat a módszertanim útmutatókat, amelyek alapján n szolgáltat ltatók működési engedélyt kérhetnekk - drákói i szigorúság g a kiszervezett tevékenys kenységek esetében - lehetséges ideiglenes engedélyt kiadni
A szolgáltat ltatóii integráci ció várható eredményei Jelenlegi ismereteink szerint 2013-ra kb 50 szolgáltató marad a 490-ből 2016-ra kb 20-30-ra fog csökkeni a számuk Az integráció nyertesei a regionális állami vízművek lesznek, mert nekik van leginkább lehetőségük tőke bevonásra A botcsinálta integrációk közül sok szét fog esni, és egy-egy nagyobb integrációhoz csatlakoznak A funkcionális holdingok csak átmeneti lehetőséget adnak a kisebb szolgáltat ltatók továbbműködtetéséhez. A Hivatal engedélyezési eljárása, és közbeszerzésisi szabályozás miatt hosszú-távon beolvadnak -
KÖSZÖNJÜKK A FIGYELMET!