A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai Kiss Nóra Okleveles környezetkutató Belső konzulens: Ballabás Gábor, tanársegéd, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Külső konzulens: Berndt Mihály, környezetvédelmi szakmérnök, EnviroPlus Kft. Budapest 2010.
Bevezetés Célkitűzés A zaj összetett probléma. szabályozása: társadalmi, műszaki, egészségügyi szempontok (A környezeti zaj, mint probléma, az EU új, környezeti zajra vonatkozó szabályozása) Dolgozatom célja: a hang, a zaj általános bemutatása szakirodalmi feldolgozások vizsgálat a Hungária körúton műszeres mérés és kiértékelés* zajtérképek elemzése, értékelése a gyakorlati megvalósítás problémái* * Az EnviroPlus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft-vel közös munka eredménye
Az előadás vázlata: A mérés menete, kivitelezése A jelenlegi zajterhelés vizsgálata A mért adatok prezentálása, elemzése A mérés során tapasztaltak összegzése A zajtérképek felhasználása új lehetőségek a környezeti zajvédelemben A végrehajtás tapasztalatai, problémái Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra Összefoglalás
A mérés menete, kivitelezése 1. ábra. A mérési pont ábrázolása a mérési területen forrás: Google Earth, 2010.
A jelenlegi zajterhelés vizsgálata Műszeres mérés: aktuális forgalmi helyzethez tartozó zajszint keresztmetszeti forgalomszámlálás* Mérés kivitelezése: MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése című szabvány szerint 25/2004. (XII.20.) KvVM előírásai szerint Jelenlegi zajterhelés megállapítása: szakaszos mérés 5 intervallum (6-10 óra, 14-17 óra, 18-22 óra, 22-23 óra, 5-6 óra). * akusztikai járműkategóriák szerint: I.: személy- és kisteher-gépkocsi II.: szóló autóbusz; könnyű tehergépkocsi, motorkerékpár III.: csuklós autóbusz, nehéz tehergépkocsi + villamos (akusztikai járműkategória besorolása nincs)
A jelenlegi zajterhelés vizsgálata Műszer: Brüel & Kjaer 2250 típusú kézi integráló zajszintmérő műszer Mérési pont: az út legszélső forgalmi sávjának akusztikai középvonalától 7,5 méter távolságban a földfelszíntől 1,5 méter magasságban. Mérés időtartama: 1 óra/ 1 időintervallum, 10 percenként L Aeq, L AFmin, L AFmax [db] leolvasása
A mért adatok prezentálása, elemzése I. mérési szakasz (7:00-8:00)
IV. mérési szakasz (22:00-23:00)
Összegzés: a Hungária körút zajhelyzet szempontjából problémás terület a zajterhelés mértéke nem változott az előző évekéhez képest okai: romló útburkolat járművek megengedettnél nagyobb sebessége zajcsökkentő intézkedések bevezetése Zajcsökkentő intézkedések: éjszakai időszakra 50 km/h sebességkorlátozás funkcióváltás (lakófunkció helyett szolgáltató funkció)
A zajtérképek felhasználása új lehetőségek a környezeti zajvédelemben legkritikusabb helyszínek lokalizálása stratégiai szintű zajcsökkentés megtervezhető környezeti hatásvizsgálatok részletesebb kidolgozásának lehetősége (Környezeti zaj stratégiai zajtérkép) 10. ábra. A közútra vonatkozó 24 órás átlagos zajszint ábrázolása Budapest területére forrás: EnviroPlus Kft. 2010.
A végrehajtás tapasztalatai, problémái Budapestre (és vonzáskörzetére) elkészült stratégiai zajtérképek a négy zajforrás csoport (közút, vasút, üzem, légi közlekedés) valódi zajterhelését nem jelenítik meg nem minden esetben valós konfliktus-helyzetek jelennek meg (11 12. ábra) a lakossági érintettség pontosabb meghatározása 11 12. ábra. Budapesti példa a konfliktustérképre. forrás: EnviroPlus Kft.; Google Earth, 2010.
Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra csak az azonos megítélés alá tartozó zajforrás-csoportok okozta zajterhelés összegzése valódi konfliktushelyzet: - zajmutató (LKZ) alkalmazása (13 14. ábra) egyenletes elosztás elve - a lakóépületben lakók a teljes homlokzatra egyenletesen vannak elosztva 13 14. ábra. Valódi konfliktushelyzet szemléltetése az Üllői úton. forrás: EnviroPlus Kft. 2010., Google Earth 2010.
Következtetések, tapasztalatok, javaslatok összegzése műszeres mérés keretében végzett vizsgálat a Hungária körúton a vizsgálat célja: vajon a korábbi problémás zajhelyzet napjainkban is fennáll-e a Hungária körúton? eszközök, módszerek: Brüel & Kjaer 2250 típusú integráló zajszintmérő műszer, keresztmetszeti forgalomszámlálás eredménye: a problémás zajhelyzet a mai napig is fennáll javaslatok a zajcsökkentés lehetséges módjaira a stratégiai zajtérképezés gyakorlati megvalósításainak nehézségei javaslatok a problémák lehetséges megoldásaira
Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, Ballabás Gábornak és Berndt Mihálynak a dolgozat megírásához nyújtott segítőkész munkájukért. Köszönöm a figyelmüket!
Akusztikai (hangtani) alapfogalmak A hang rugalmas közegben terjedő mechanikai energia hangérzetet kelt az érzékelésére megfelelő érzékszervvel rendelkező élőlényekben (Patkós A., 2007.) Közeg szerint három fajtája különböztethető meg.: szilárd testben történő hangterjedés (testhang) folyadékban leggyakrabban víz történő hangterjedés (folyadékhang) gázban leggyakrabban levegő történő hangterjedés (léghang) Hullámok formájában terjed (longitudinális, transzverzális) így a hangot, mint hullámjelenséget tekintve, három mennyiséggel fejezhető ki: a rezgés frekvenciájával, terjedési sebességével és hullámhosszával. (Koren E., 2009.)
A zaj A hang és zaj elkülönítése az emberi szubjektivitásból adódóan nem egyértelmű. (Dr. Zseni A. 2009.) Zajforrások a környezetben: Közlekedési zajok: közúti, vasúti, légi közlekedésből származó zajok; ipari, üzemi zajok; áramlási zajok; bányászatból származó zajok; katonai tevékenységből származó zajok; szabadidős zajforrások; egyéb zajforrások: épületen belüli zajforrások, épületen kívüli zajforrások A hang és a zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásai: 30 db felett: pszichés zavarok 65 db felett: vegetatív károsodás 90 db: halláskárosodási folyamat kezdete