Munkahelyek építészete 1. 9. előadás Az ipartelepítéstől a telek beépítéséig Tervezés módszertana ipari létesítményekhez Királyi Sóüzem, Arc-et-Senans, terve: Claude Nicolas Ledoux, 1774-1779
Telepítés beépítés Telepítés = az ipari üzem helyének kiválasztása Helykijelölés Ipari park Beépítés
Vízimalom, Haaksbergen (NL)
Szélmalmok, Consuegra, (E)
Textilgyári idill
Ipari táj 1870 Nyugat Europa
Ipari táj 1900, Glasgow, Clydebank (Gb)
Ipari táj 1930, Weiss Manfréd Művek, Csepel, Budapest
Királyi Sóüzem, Arc-et-Senans (F), terve: Claude Nicolas Ledoux, 1774-1779
New Harmony, Robert Owen idealisztikus kommunája 1825
Une Cité Industrielle, Tony Garnier, 1918
Une Cité Industrielle, Tony Garnier, 1918
Une Cité Industrielle, Tony Garnier, 1918
Le plan Voisin, Le Corbusier, 1922
Ipari üzem és a település Az Athéni Karta (Charter of Athens) 1933 A CIAM (Congrès International d'architecture Moderne) 1933. i Athéni Kongresszusán szerkesztett manifesztum a funkcionális városról, írja le a zónák elvét De a merev elválasztás bizonyos esetekben nem, vagy nem kielégítően működik Korrekció: környezetet nem terhelő ipari zónák, beépítési lehetőségek beépítése a vegyes-, lakó területek közé alapellátás finom ipari tevékenységek (elektronika, finommechanika) szolgáltatás
Telepítés szempontjai Energiaforráshoz (víz, szél) kapcsolódó Nyersanyag lelőhelyhez kapcsolódó pl: bánya, erőmű, építőanyag, konzervipar Készárú fogyasztóhoz kapcsolódó pl: élelmiszeripar Jelentős energiaszükséglet igényű pl: alumínium, vegyipar Munkaerő, kooperáció igényű pl: szolgáltató, feldolgozóipar, kutatás Jelentős vízigényű pl: papír, vegyipar, atomenergia Közlekedési kapcsolatigény pl: raktározás, elosztás Környezetvédelem szempontú pl: szennyező üzemek +Iparpolitikai szempontok
A helykijelölés szempontjai A telepítés szempontrendszerének finomítása: Természeti, földrajzi tényezők éghajlat (szél) domborzati viszonyok (lejtés, ár-belvízveszély) talajviszonyok, geológiai, földrengési szempontok Infrastrukturális tényezők közlekedés, szállítás infrastruktúrájának állapota vízellátás minősége szennyvízcsatlakozás kapacitása energia (elektromos, gáz, gőz) biztosíthatósága melléktermékek elhelyezése, lerakása, feldolgozhatósága Társadalmi, személyi tényezők munkaerő mennyisége, képzettsége, vonzási körzet Szabályozási tényezők általános és helyi építési előírások (OTÉK, KSZT) védőterületek biztosítása (20-1000 m, védőerdők) terület nagysága (elhelyezés, bővítés, belső közlekedés 50-80fő/ha)
Ipari övezet: terület felhasználási kategória A helyi rendezési tervben (KSZT) ipari létesítmény elhelyezésére kijelölt terület a kijelölés szempontjai a részben a korábbiak, de a figyelembe kell venni a településszerkezeti adottságokat és hosszú távú célokat a kedvező telekméretet és telektömb geometriai formáit a szakaszos építés követelményét a közműsávok helyeit a közúti kapcsolatok helyigényeit, szervezését vasúti iparvágány geometriai követelményeit a védősávok helyét a személyközlekedés megoldását a parkolási lehetőségeket
Ipari park Ipari üzemek tudatos, csoportos elhelyezése zöld környezetben Mit nyújt: bizonyos szolgáltatások közös megoldását könnyű kooperáció közös felügyelet előközművesítés, energiarendszerek úthálózat iparvágány védőterületek közös szabályozás: egyszerűbb engedélyezés Bérelhető műhelyház (inkubátor ház) mint a bériroda közös felügyelet infrastruktúra választható területek
Polgár Ipari Park
Polgár Ipari Park
Nagytétény Ipari (disztribúciós) Park
Nagytétény Ipari (disztribúciós) Park
INTEX Ipari Park, Guanzhou, Kína
Beépítés Az épületek és hozzájuk csatlakozó kiszolgáló területek elhelyezése a telekhatáron belül A beépítés szempontjai Építési előírások Elő-, oldal-, hátsókert, beépítési %, építménymagasság stb. Technológia Technológiai sorrend és helyigényei Raktározás, anyagmozgatás helyigénye, útvonala Segédüzemek, közművek helyigénye Bővíthetőség Biztonság Környezet Tűztávolságok, körüljárhatóság Biztonságos személyközlekedés kapcsolatai, rendszere Vagyonbiztonság, üzembiztonság, védőtávolságok Benapozás, tájolás, szélirány... Építészeti, illeszkedési szempontok Rendezettség, zónásítás
Telek és az út kapcsolata megközelítés lehetőleg a kisebb forgalmú út felöl (30 m) felállási távolság (15m) üzemi parkoló OTÉK szerint telken belül, kerítésen kívül kerékpártároló porta (lehetőleg ne, de legfeljebb egy.) Telken belüli közlekedési felületek utak (személy-, teherforgalom elválasztása) biztonság, meleg üzem esetén követelmény rakodóterületek gépkocsifordulók (vasúti pályák) várakozó és parkolóhelyek
Utak, fordulók, rakodási területek helyigénye
A beépítés során elhelyezendő épületek, építmények Általában a következő részeket kell elhelyezni: 1. termelő üzem (technológia+raktározás..) 2. a dolgozók létesítményei (öltözők, étkezők, tanműhely, orvosi rendelő..) 3. adminisztrációs épületek (igazgatás, kereskedelem, bemutatás) 4. segédüzemek (porta, infrastruktúra, tárolás) 5. közlekedési, szállítási, anyagmozgatási (+rakodási területek) útvonalak, parkolók 6. közművek (+védőterületek) 7. zöldterületek, védősávok Az elhelyezés módja: pavilonos elrendezés: a különféle funkciójú épületek önállóan tömbösített elrendezés: összevontan előnyök: intenzívebb, flexibilisebb rövidebb szállítás, infrastruktúra egységesebb szerkezeti rendszer veszteségek csökkentése olcsóbb építés (felületek csökkentése) hátrányok: mesterséges szellőztetés (és világítás) tűzrendészeti kérdések optimális: 10 000 m2, de akár 50 000 m2 is lehet
megközelítő út telek Ideális beépítés 1.
megközelítő út telek tervezési program (m2) bővítés (tartalék) Ideális beépítés 2. Telekméret<tervezési program+tartalék HATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK: beépítési % stb..
megközelítő út telek tervezési program (m2) technológia bővítés (tartalék) iroda-szociális blokk közlekedési, rakodási terület segédüzemek (esetleg tömbösítve) Ideális beépítés 3. tervezési program tagolása a funkcionális tartalom szerint
megközelítő út telek tervezési program (m2) bővítés (tartalék) dolgozók parkolói iroda-szociális blokk (tűzoltóút) technológia, raktár rakodási terület segédüzemek Ideális beépítés 4. a megközelítéshez szükséges közlekedőterületek biztosítása (fordulási sugarak!!!)
Ideális beépítés 5. megközelítő út telek tervezési program (m2) bővítés (tartalék) dolgozók parkolói személyközlekedés iroda-szociális blokk technológia, raktár (tűzoltóút) porta, kerékpártároló rakodási terület trafó segédüzemek
Ideális beépítés 6.
1. kocsiszín 2. hőközpont 3. villamos javítóüzem 4. központi szociális épület 5. fordítókorong 6. mozgólépcső-javító főműhely 7. járművizsgáló 8. ipari víztisztító 9. pályafenntartási épület 10. járműmosó 11. szabadtéri tároló 12. kétvágányos karbantartó csarnok 3. Metró járműtelepe, Budapest X. Kőérberki út, Iparterv, Földesi Lajos IPARTERV 1983
Tervezésmódszertan
A létesítmények megvalósításában közreműködők (személyek, szervezetek) Az építtető (cég, magánszemély), vagy annak megbízottja= beruházó Tervező (cég)+számos altervező és szakértő Kivitelező (fővállalkozó cég)+számos alvállalkozó Műszaki ellenőr (cég) az építtető megbízottjaként A különféle funkciók összevonhatók pl: Tervező+műszaki ellenőr Tervező+kivitelező A relációk is változnak pl: Beruházó-kivitelező-tervező
A létesítmény megvalósításának (optimális) fázisai A feladat meghatározása: (a termék, a technológia és a teljesítményigények megfogalmazása) Tervező kiválasztása (a technológus tervező kiválasztása, az építész kiválasztása) Tervezési megkezdése Koncepcionális tervezés (akár konkrét helyszín nélkül) a technológus és az építész valamint az esetlegesen szükséges szaktervezők bevonásával Sokszoros konzultációk, előzetes engedélyek beszerzése Helykijelölés, telekválasztás (a tervezőkkel folytatott konzultáció segítségével) Konkrét helyszínre készülő tervek (engedélyezési, tender, kivitelezési) Kivitelezési szakasz Kivitelező kiválasztása (konzultációk, árajánlatok) költségcsökkentés Kivitelezés (tervezői művezetés mellett, műszaki ellenőrzés) Üzembehelyezési szakasz Használatbavételi eljárás (megvalósulási terv, hatósági eljárások) Próbaüzem Üzemeltetési szakasz Karbantartás, átalakítás (a technológia elavulását követve, teljesíményigények növekedése stb.) Felszámolási szakasz
A tervezésben közreműködő tervezők és szakértők (a végtelen hosszú lista részlete) Technológus tervező (és a technológiai terv egyéb szakértői) Építész tervező (generáltervező, felelős tervező) Tartószerkezet tervező (esetleg külön alapozás és egyéb speciális szerkezetek.) Épületgépész tervező (normál gépészet: víz, csatorna, szellőzés, gáz, fűtés) Elektromos tervező (erős és gyengeáramú hálózatok, alap világítás) Belsőépítész Területrendező (kert) Út- és belső közlekedés tervező Tűzvédelmi tervező Épületszerkezeti tervező Külső közműcsatlakozások tervezője (víz, csatorna, gáz, elektromos kapcsolatok) Felvonó tervező Akusztikus szakértő Konyhatechnológus tervező Sprinkler tervező Környezetvédelmi tervezők (hulladék, zaj, szennyvíz és egyebek) Munkavédelmi tervező Biztonságtechnika, tűzjelző, számítógépes hálózatok tervezői Geodéta, talajmechanikus
Tervfázisok Koncepcóterv Beépítési terv 1:500 lépték, fő kapcsolatok, technológiai sorrendek, helyigények, beépítési paraméterek rögzítése Beruházási program 1:200 lépték, pontos alaprajzi elrendezés szerkezetek, anyagok definiálása =költségek tervezése Engedélyezési tervdokumentáció 1:100 lépték, pontos alaprajzi elrendezés szerkezetek, anyagok definiálása =hatóságok felé (Tenderterv) 1:100 lépték, jellemző részletrajzok, pontos mennyiségek, szerkezetekre vonatkozó teljesítmény definíciók =árajánlatokhoz Kivitelezési tervdokumentáció Pallértervek 1:50 lépték pontos méretek rögzítése gyűjti a létesítményre vonatkozó információkat: a csomópontok jeleit, a rétegrendeket, a konszignált elemeket Konszignációk: 1:20 lépték az egyes elhelyezendő gyártmányokra vonatkozó méret, teljesítmény, darabszám stb. Részlettervek: 1:1-1:20 léptékben az összeépítéshez (nem gyártmánytervek) Költségvetés a mennyiségek, kivitelezési utasítások megoldások szöveges gyűjteménye Műszaki leírás a tervekről le nem olvasható megoldások, részletes specifikációk szövegesen Megvalósulási terv A pallértervek javított változata, átvezetve rajta a kivitelezés során történt változtatásokat
A technológiai terv tartalma Leírja a technológiai folyamatokat (folyamatábra, blokkdiagramm) Meghatározza a szükséges technológiai berendezéseket (gépspecifikáció) Elrendezési tervjavaslat (alaprajz, térbeli viszonyok bemutatása, célszerűen innen szükséges az építész munkája) Rendelkezik a technológia időbeliségéről (ütemtervek, ciklusidők, közbenső puffertárolók) Meghatározza a szükséges erőforrásokat és azok paramétereit (létszám-szakmai összetétel-műszakszám, energiaellátás: villamos energia, gáz... egyéb közművek: víz, csatorna) Rendelkezik a készletekről (alapanyag előtárolás, készáru raktározás) Rendelkezik a szállítás módjáról (alapanyag beszállítás, készárú kiszállítás) Rendelkezik a csomagolásról (kibontás, becsomagolás, komplettírozás) Rendelkezik a segédanyagokról (a technológia segéd anyagai, kenőanyagok...a termék segédanyagai-csomagolóanyagok...) Rendelkezik a keletkező hulladékokról (mennyiség, típus, környezeti veszélyesség, ártalmatlanítás, lerakás) Munkavédelmi előírások (besorolja a munkahelyeket, védőeszközök, biztonsági zónák, burkolatok)
Köszönöm a figyelmet!