A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. október Szerkesztő: Duruc József Megjegyzés: A szövegben pirossal kiemelt részek 2012. január 1 től a Tűzvédelmi törvény hatályba lépő új rendelkezéseinek megfelelően változni fognak! 1. A tűz elleni védekezés fogalma, helye a közigazgatásban. A tűz elleni védekezés jellegét tekintve közfeladat, amelyet a társadalom létfeltételeinek biztosítása körében minden társadalomban meg kellett és meg kell szervezni. Mint minden közfeladat a társadalom tagjainak együttes erőfeszítését igényli és megszervezésében jelentős szerepe van az államnak és szerveinek. A tűz elleni védekezéshez hasonlóan a közfeladatok közé tartozik például a környezetvédelem, a járványok elleni védekezés, a közrend védelme, az árvizek elleni védekezés, a honvédelem, stb. Magyarországon a tűz elleni védekezés rendszerét, a tűzvédelmi feladatokat, jogokat és kötelezettségeket az 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Tűzvédelmi Törvény) és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A tűz elleni védekezés törvényben meghatározott fogalma: A tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem) az 1996. évi XXXI. törvény meghatározása szerint (tűzvédelem fő feladatait megjelölve): a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási feladatok ellátását, a tűzvizsgálatot, valamint ezek feltételeinek biztosítását jelenti. 1.1. A tűz elleni védekezés tartalma, fő részei 0.0.1 A tűzesetek megelőzése A tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. A tűzesetek megelőzése érdekében különböző létesítések során olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetőleg kizárják, vagy csökkentik tűz keletkezésének lehetőségét, gátolják a tűz továbbterjedését és biztosítják az épületben tartózkodók menekülési lehetőségét.
A létesítmények, építmények, technológiák és anyagok használata és az üzemeltetés, során az adott környezetben a tevékenységet úgy kell folytatni, hogy tűz ne keletkezzen. A tűzmegelőzésre vonatkozó előírásokat a különböző szintű jogszabályok, biztonsági szabályzatok, nemzeti szabványok és a gazdálkodó szervek vezetői által saját létesítményeikre kiadott Tűzvédelmi Szabályzatok tartalmazzák. A tűzmegelőzési előírásokhoz tartoznak a tűzoltás feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek és követelmények is, melyek előírják pl. hogy hol, milyen tűzoltó készüléket kell elhelyezni, hol kell tűzivíz vezetéket, vagy - hálózatot, esetleg oltóvízmedencét létesíteni, hová kell beépített tűzjelző, vagy önműködő tűzoltó berendezést telepíteni, ki kell e alakítani tűzoltósági beavatkozási központot, szükség van e tűzoltósági kulcsszéf létesítésére, fenntartására. A tűzmegelőzési tevékenység tehát magába foglalja az ez irányú szabályozási tevékenységet és a szabályok gyakorlati érvényesítésére irányuló tevékenységet. A tűzmegelőzés tehát olyan tevékenység, ahol a fő célok a következők: a tűz keletkezés esélyének csökkentése, a nagy valószínűséggel tüzet okozó égés feltételeinek, térbeli és időbeli együttlétének korlátozása, kizárása, a személyek védelmének biztosítása, veszélyeztetett személyek beazonosításával, érintett személyek számának korlátozásával, a menekülés, menekíthetőség, életmentés lehetőségének biztosításával, a külső és belső tűzterjedés mértékének korlátozása, gátlása, a terek tűzvédelmi célú lehatárolása, a kockázati egységek biztos elválasztása, a tevékenység kapcsán érintett vagyon védelme, a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítása a tűzjelzés, a kezdeti tűzoltás, a megközelíthetőség, a tűzoltási felvonulási terület, a dolgozói és tűzoltói beavatkozás, a tűzoltóvíz, kiemelt esetben a speciális oltóanyag, helyi beavatkozó erők és eszközök biztosítása. 0.0.2 A keletkezett tüzek eloltása A tűzoltási feladat a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. A tűzoltási feladatok ellátása elsősorban a tűz eloltását, terjedésének megakadályozását, biztonsági intézkedések megtételét jelenti, de fontosságát tekintve elsődleges a tűz által veszélyeztetett személyek védelme, mentése és ide tartozik a jelentős értéket képviselő anyagi javak, vagyontárgyak védelme, mentése is. 0.0.3 A tűzvizsgálat 2 A tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló tűzvédelmi hatósági tevékenység. A tűzvizsgálat a tűz keletkezési okának, idejének, helyének, körülményeinek vizsgálatát és felderítését jelenti, részben a felelősség megállapítása, részben a tűzvédelmi szakmai tapasztalatok szerzése, következtetések levonása céljából. Fontos cél a szerzett szakmai következtetések hasznosítása a későbbi szabályozásoknál, műszaki fejlesztéseknél, oktatásnál, lakossági tájékoztatásnál. A
tűzvizsgálat tűzvédelmi hatósági tevékenység és annak sikere, eredményessége érdekében az érintetteknek jóhiszemű együttműködési és tűrési kötelezettsége van. 0.0.4 A tűzvédelem feltételeinek biztosítása 3 A tűzvédelem fogalma a tűzmegelőzési, a tűzoltási és a tűzvizsgálati feladatokon túl magában foglalja e feladatok teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi, anyagi, műszaki szervezeti és szervezési feltételek biztosítását is. A tűzvédelem feltételeiről a tűzvédelem alanyainak (az állami szerveknek, a tűzoltóságnak, az önkormányzatoknak, a gazdálkodó tevékenységet folytató szervezeteknek és személyeknek, a magánszemélyeknek, stb.) a szükséges - legalább a jogszabályokban meghatározott - mértékben gondoskodni kell. 0.1 A tűz elleni védekezés szabályozási rendszere. A tűz elleni védekezés összességében és részfeladatait tekintve jogilag részletesen szabályozott kötelezettség és tevékenység. 0.1.1 A tűzvédelmi szabályok fajtái, formái A Tűzvédelmi Törvény rendelkezései szerint az alkalmazandó tűzvédelmi biztonságossági követelményeket jogszabályok, európai közösségi jogi aktusok és honosított harmonizált szabványok határozzák meg. A tűzvédelmi követelményeket alapvetően normatív szabályozók tartalmazzák, konkrét esetekben azonban nagy jelentőségük van a tűzvédelmi hatóságok egyedi hatósági döntéseinek is. A tűzvédelmi szabályozás normatív eszközei: A tűzvédelmi követelményeket többféle szabályanyagban találhatjuk meg. Ezek a szabályanyagok lehetnek: Jogszabályok (főképp jogokat, kötelezettségeket, feladatokat, hatásköröket szervezeti és irányítási viszonyokat érintő szabályok). A jogszabályok között nagy számban fordulnak elő hazai jogszabályok (törvények, rendeletek), európai jogszabályok és jogszabállyal kiadott országos szabályzatok. Törvényben meghatározott korlátokkal tűzvédelmi tárgyú viszonyokat is szabályozhatnak közjogi szervezetszabályozó eszközök, amelyek körében a Kormány határozatai, illetve a miniszteri utasítások lehetnek jelentősek. A nemzeti jogszabályok között számos törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelt határoz meg tűzvédelmi jogokat és kötelezettségeket. A jogszabályok az állam által kibocsátott kötelező normák. Európai közösségi jogi aktusok, amelyeket hazánk, mint az EU tagja köteles követni és érvényesíteni a belső viszonyaiban is. (EK rendeletek, irányelvek, határozatok és ajánlások) Jogszabállyal kiadott országos szabályzatok, amikor sajátos jogi megoldással, jogszabályi előírás léptet életbe kötelező tűzvédelmi előírásokat. A szabályzatok a tűzvédelem anyagi-jogi szabályai közül főképp a műszaki, magatartási követelményeket tartalmazzák, pl. a Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az egységes szakmai gyakorlat biztosítása érdekében saját alárendelt szervezetére kiterjedő
hatállyal kibocsát főigazgatói intézkedéseket. Ezek a rendelkezések az ügyfelek jogait közvetlenül nem érintik, de az eljáró tűzoltószervek tevékenységén keresztül közvetett hatással lehetnek a gazdálkodó szervekre és magánszemélyekre is. Szabványok, amelyek főképp a tűzvédelem műszaki, technikai normáit tartalmazzák. Az EU csatlakozást követően különösen megnőtt a szerepük a honosított harmonizált szabványoknak. A gazdálkodók helyi tűzvédelmi szabályzatai, amelyek a tűzvédelmi viszonyok szabályozásának fontos konkrét eszközei a gazdálkodó szervek - és gazdálkodó magánszemélyek által a helyi viszonyokra készített tűzvédelmi szabályanyagok. A tűzvédelmi ügyekben keletkező egyedi döntések lehetnek: Határozatok, Végzések, Tűzvizsgálati jelentés, Szakhatósági állásfoglalás, (részdöntés) Hatósági bizonyítvány 0.1.2 Az egyes szabályozási módok jellemzői A jogszabályok A jogszabályok között vannak kimondottan tűzvédelmi szabályokat tartalmazók, de számos más jogterület szabályai is gyakran kapcsolatosak a tűzvédelemmel. A tűz elleni védekezés alapvető jogi szabályait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és végrehajtási rendeletei, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló 2008. évi XXXIII. törvény tartalmazzák. A tűz elleni védekezéssel is kapcsolatos jogszabályok közül különösen jelentősek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait megállapító 2004. évi CXL. törvény, vagy például az országos településrendezési és építési követelményeket megállapító 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást szabályozó 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, illetve a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet. Tűzvédelmi szempontból is jelentős jogszabályok a Büntető Törvénykönyvről és a szabálysértésekről szóló törvények, vagy pl. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény. A tűzvédelmi törvény végrehajtásának részletes szabályairól az alábbi kormányrendeletek rendelkeznek: A 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról. 4 A 117/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzoltóság tagjaira vonatkozó élet- és balesetbiztosításról. A 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról.
5 A 256/2008. (X. 21.) Korm. rendelet az önkéntes tűzoltóság létesítéséről, működésének feltételeiről és feladatáról. A 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról. A 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, 139/2004. (IV.29.) Korm. rendelet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól. 139/2007.(VI.18.) Korm. rendelet a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv kijelöléséről. Belügyminiszteri, önkormányzati és területfejlesztési miniszteri, valamint önkormányzati miniszteri rendeletek sora szabályozza a tűzvédelmi munka egyes főbb területeire vonatkozó anyagi jogi és eljárási rendelkezéseket. A tűzvédelem alapvető rendelkezéseit szabályozó törvények végrehajtására az alábbi tárgykörökben kerültek kiadásra miniszteri rendeletek: A Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről A tűzvédelmi szabályzat készítéséről. A tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi berendezések, szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának szabályairól. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. Az európai közösségi jogi aktusok, honosított harmonizált szabványok által nem szabályozott tűzoltó-technikai termék vonatkozásában a tűzvédelmi biztonságossági követelmények. Az erdők tűz elleni védelméről. A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. Az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről. A tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. A tűzoltóság által végezhető szolgáltatások köréről és szabályairól. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámáról. Azon technikai eszközök köréről, amelyek beszerzését a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezésében vagy útján lehet igényelni és a beszerzés pályázati feltételeit, A tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeiről, képzési rendszeréről.. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről. A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységéről.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről. A tűzoltás, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának részletes szabályairól. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományát, és műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét. A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról. A hatályos tűzvédelmi jogszabályok jegyzékét a Melléklet tartalmazza. A jogszabállyal kiadott biztonsági szabályzatok Az országos biztonsági szabályzatok kötelező előírásokat tartalmaznak, amely kötelező erő abból ered, hogy azok alkalmazását egy-egy jogszabály rendeli el. A tűzvédelemben alkalmazott fontosabb országos illetve nemzetközi szabályzatok : - Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat, - Gázpalack Biztonsági Szabályzat, GBSZ - Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata, NYEBSZ - Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat, - Acetilén Gázfejlesztő Biztonsági Szabályzat, - Hegesztés Biztonsági Szabályzat, HBSZ - Robbanóanyag - ipari Biztonsági Szabályzat, RBSZ - Nukleáris Tűzvédelmi Szabályzat - veszélyes árúk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályzatok, pl.: RID, ADR, ADN, ICAO/IATA, stb. Az Európai Közösségi jogi aktusok Az Európai Közösség normáit minden tagállamban alkalmazni kell. Az Európai Unió jogalkotó szervei a Tanács, a Bizottság, és az Európai központi Bank. Fontos szerepük van a jogalkotásban a Parlamentnek és az érintett szakbizottságoknak. Az Európai Közösség által az alábbi jogszabályok kerülnek kiadásra: Elsődleges jogszabályok: a szerződések és a hozzá kapcsolt jegyzőkönyv. Másodlagos jogszabályok: Rendelet minden részében kötelező minden tagállamra, közvetlen hatályú, nem igényel tagállami szabályozást, Irányelv az elérendő cél érdekében kötelezi a tagállamokat és a cél megvalósítása érdekében a saját jogrendszernek megfelelő belső szabályozást igényel, Határozat meghatározott címzettekhez szóló konkrét ügyekben a megszólítottra kötelező hatályú, Ajánlás, Vélemény nem kötelező jellegű általában a címzettek irányába meghatározott cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg. Az egyenértékűség vizsgálata az EK tagállamok gyakorlatában. 6
7 Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról 2004. évi XIV. törvény mellékletében felsorolt jogszabályok, köztük a tűzvédelmi törvény és végrehajtása tárgyában kiadott műszaki tartalmú jogszabályok technikai jellegű előírásainak nem kell megfelelniük azoknak az áruknak, amelyeket: - az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő és/vagy hoztak forgalomba, vagy - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (a továbbiakban: EGT- megállapodás) részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az adott árura vonatkozó jogszabályban foglalt technikai jellegű előírás által érvényesíteni kívánt kényszerítő követelmény tekintetében egyenértékű védelmet nyújtanak. A hazai technikai jellegű tűzvédelmi jogszabálytervetek egyeztetése az EK szerveivel A műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében kötelezően előírja a szabályanyagok tervezeteinek kiadás előtti egyeztetését az Európai Közösség szerveivel. A kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások magyarországi végrehajtásáról 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet, a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. A fenti rendelet alapján a jogszabályalkotók a műszaki tartalmú jogszabályok tervezeteit kiadás előtt kötelesek egyeztetés céljából a közösségi jogforrásokban meghatározott határidőn belül megküldeni, illetve a hatáskörükbe tartozó területen észrevételeiket megtenni. A tűzvédelmi szabványok A nemzeti szabványosításra vonatkozó szabályokat az 1995. évi XXVIII. törvény tartalmazza. A szabványosítás olyan szabályozó tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat nyújt fennálló, vagy várható problémákra. A szabványosítás célja: az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítése, a szolgáltatások színvonalának javítása, a nemzetgazdasági igények érvényesítése a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben, a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása, a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetése, az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelme és a biztonság, a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítása, a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetése, a minőség védelme.
8 A szabványosítás eredménye a szabvány, amely elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet (Magyar Szabványügyi Testület) alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni Magyarországon csak nemzeti szabványként lehet. A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes. A szabványok előírásának betartása főszabályként önkéntes, érvényesítésük főképp a szerződéses kapcsolatokban valósul meg. A szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület bocsátja ki. A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). Pl.: MSZ 447:1998 (és a szabvány címe) MSZ EN 60079-1:1998 (és a szabvány címe) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető. A honosított harmonizált szabványok jelentős része csak angol nyelven vásárolható meg, így az alkalmazása során előfordulhatnak a fordításból eredő vitás kérdések is. Az angol nyelvű szabványok csak akkor kerülnek kiadásra magyar nyelven is, ha a fordításra a Magyar Szabványügyi Testületnek valaki megbízást ad. A hivatalos fordítás költségei jelentősek, így azt jelentős gazdasági érdekcsoportok rendelik meg, vagy közérdekű szabványok esetén az érintett minisztériumok finanszírozzák. Az Európai uniós jogharmonizáció következtében, a termékek biztonságossági követelményei tekintetében kitüntetett jelentőséget kaptak az úgynevezett honosított harmonizált szabványok. Honosított harmonizált szabványnak azt a szabványt nevezzük amely: - az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és - az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett - harmonizált európai szabvány, - amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően - magyar nyelven - nemzeti szabványként közzétettek; A tűzvédelemben alkalmazott szabványok tehát követhető, követendő műszaki normák, amelyeknek megtartása, követése garantál egy elfogadható és kívánatos műszaki színvonalat, illetve biztonsági szintet. A szabványban meghatározott műszaki megoldás alkalmazását a hatóságok egyedi határozatukban kötelezően el is rendelhetik az ügyfél részére. Nem kizárt az sem, hogy jogszabály utaljon valamely szabványra és meghatározza azt, mint megvalósítandó biztonsági megoldást. Erre enged következtetni a Nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6.. rendelkezése is, miszerint műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek
9 alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Számos ilyen jogszabályi utalást találunk az OTSZ- ben, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben, az építészeti tervdokumentáció követelményeit, valamint az építési és használatbavételi eljárás rendjét szabályozó rendeletekben. 0.2 A tűzvédelmi feladatok végrehajtására kötelezettek köre és kötelezettségeik. A tűz elleni védekezésről, mint közfeladatról tevékenysége során gondoskodni kell mindenkinek. Különösen fontos, - ezért törvényben is meghatározott - feladataik vannak: az államnak és szervezeteinek ( főképp a szabályozás, a szervezés, a finanszírozás, az irányítás, a felügyelet, és a szankcionálás terén), az önkormányzatoknak ( főleg a településfejlesztés, az intézmény fenntartás és a tűzoltási és műszaki mentési szolgáltatás terén), a Magyar Köztársaság területén tartózkodó - magánszemélyeknek függetlenül attól, hogy magyar állampolgárságúak e vagy sem, függően attól, hogy vállalkozást működtetnek e vagy sem.( Nem magyar állampolgárok esetén az érvényben lévő nemzetközi és diplomáciai megállapodások figyelembevételével.), - jogi személyeknek, ami alatt értendő minden olyan szervezet (vállalat, intézmény, társadalmi szervezet, szövetkezet, társaság, amely jogszabály, illetve az alapító okirata szerint jogi személyiséggel rendelkezik.) amely tehát a jognak, mint szervezet önálló alanya lehet, - jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (minden olyan szervezet amely nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel.) Alapelv, hogy a tűzvédelemről elsődlegesen annak kell gondoskodni, aki tevékenységével valamilyen tűzveszélyt okoz, vagy okozhat. A tűzvédelmi törvény az egyes kötelezettek részére meghatározza azon minimumkövetelményeket, hogy milyen feladatok teljesítésével, milyen módon kötelesek a tűzvédelemről gondoskodni. A gondoskodási kötelezettség egyben az egyes kötelezettek felelősségét is megalapozza. 1.3.1. Állami feladatok a tűzvédelem területén. 1.3.1.1. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (BM) tűz elleni védekezéssel és a tűzoltósággal kapcsolatos feladatai A belügyminiszter - a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője (a BM OKF főigazgatója) útján - gyakorolja a tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását.
A belügyminiszter irányító jogköre a bányák föld alatti részei kivételével a tűzvédelmet és a műszaki mentést ellátó és az abban közreműködő valamennyi szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed. A Magyar Honvédség létesítményei tekintetében a tűzvédelmi irányító jogköre a törvényben meghatározott korlátokkal érvényesül. A belügyminiszter a tűzvédelmi irányítási jog-és feladatkörében: előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, illetőleg a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést, valamint a tűzoltóság tevékenységét; egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő szabályozásokkal kapcsolatban; kezdeményezi a központi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének javaslatára a települési önkormányzat képviselő-testületénél a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, és gyakorolja az ezekkel összefüggő egyetértési jogot; meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit; meghatározza a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit; gyakorolja a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóságok, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetőleg társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során az illetékes minisztert megillető jogokat; meghatározza a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét. 1.3.1.2. A központi katasztrófavédelmi szerv (BM OKF) tűzvédelemmel és a tűzoltósággal kapcsolatos irányító tevékenysége és feladatai 10 A BM katasztrófavédelmi szervezete BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra és területi szervekre- a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokra (továbbiakban: MKI) tagozódik. Az OKF és annak megyei szervei, a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos, illetve megyei szerveinek összevonásával jöttek létre és államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szervekként működnek. Ellátják a hivatásos állami tűzoltóság, valamint a polgári védelmi szervek jogszabályban meghatározott feladatait. Az OKF főigazgatója az alárendeltjei, valamint az önkormányzati, a létesítményi, az önkéntes tűzoltóságok továbbá a tűzvédelmi feladatot ellátók szakmai feladatainak végrehajtása érdekében: - meghatározza a polgári védelmi, a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezetek szakmai munkáját és tevékenységét,
11 - ellátja a hatáskörébe tartozó tűzvédelmi hatósági, szakhatósági és szakértői feladatokat, - együttműködik a hazai és a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel a katasztrófák elhárításában, - katasztrófahelyzet esetén a főigazgató közvetlenül utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre való felkészítésre, a jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére, - meghatározza a tűzoltó tanintézeti képzés és a továbbképzés, valamint az ezen területekhez kapcsolódó tudományos kutató tevékenység tartalmát és a végrehajtás kereteit; egyetértési jogot gyakorol a tanintézeti képzés tantervei és tematikái tekintetében, - felügyeli, ellenőrzi a hivatásos önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi, műszaki mentési és ezekkel kapcsolatos munkavédelmi tevékenységét, - a BM tudományos céljaival összhangban koordinálja a katasztrófavédelemmel, a tűzvédelemmel, a műszaki mentéssel és a tűzoltósággal kapcsolatos tudományos kutató munkát, - kapcsolatot tart a szakterület szerinti érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervekkel, valamint a szakmai társadalmi szervezetekkel és azok szövetségeivel, - javaslatot tesz a miniszter részére a tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos szakmai szabályozásokra, - ellenőrzi a tűzoltó készülék forgalmazók, javítók, karbantartók tevékenységét, illetve javító műhelyeik működését, - véleményét ki kell kérni a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezésénél és felmentésénél, Az OKF főigazgatójának irányítási jogkörei a tűzoltóságok tekintetében: közvetlen utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek a tűz oltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételre, az ezzel kapcsolatos felkészítésre, jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére, koordinálja a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait. 1.3.1.3. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok tűzvédelemmel és tűzoltósággal kapcsolatos feladatai A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok megyei szinten ellátják a hivatásos állami tűzoltóság jogszabályban meghatározott feladatait. - ellátják a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok közvetlen szakmai felügyeletét, segítik az önkormányzatok és tűzoltó egyesületek tűzvédelmi tevékenységét. - katasztrófahelyzet esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgató közvetlenül utasítást adhat a megye területén működő tűzoltóságok egységeinek mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre való felkészítésre, a jelentéstételre, működési területük elhagyására,
12 - irányítja a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság mentési tevékenységét, - véleményét ki kell kérni az illetékességi területén a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokának, illetve az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél, - ellátja a külön jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat, - végzi a riasztási és segítségnyújtási tervek és a tűzoltási és műszaki mentési tervek jóváhagyását, továbbá ügyelete útján közreműködik a tűzoltóság riasztási és segítségnyújtási rendszerének működtetésében. 1.3.2. Az önkormányzatok tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai Önkormányzati törvény előírásai szerint a települési önkormányzat gondoskodik a helyi tűzvédelemről. A tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint az önkormányzatoknak (illetve szerveinek) a helyi tűzvédelemről való gondoskodás körében alapvetően tűzmegelőzési, tűzoltási, műszaki mentési és intézmény fenntartási feladatai vannak. A helyi tűzvédelemről történő gondoskodás egyre inkább önkormányzati társulás formájában valósul meg, térségi feladatellátásként szervezve. A települési tűzvédelem szervezése A tűzvédelmi törvény előírásai szerint a tűzoltás és a műszaki mentés azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek. Ez általában térségi feladatként van szervezve. Aki tüzet vagy annak követlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségének). A polgármesteri hivatal köteles a hozzá beérkezett tűzjelzést haladéktalanul továbbítani az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz. A tűzjelzés lehetőségét az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz minden településről és létesítményből biztosítani kell. Tűjelzés céljára a településen mindenki számára bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. Az ezzel kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot terhelik. A kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv - amely gyakran az önkormányzat szerve - haladéktalanul köteles bejelenteni (szóban azonnal és írásban is) az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati,
13 illetve önkéntes tűzoltóságnak azokat a változásokat, amelyek a településen a tűzoltást befolyásolják (út, közművezeték elzárása, forgalom elterelése stb.). A településen az oltóvíz- nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az önkormányzatok részt vesznek a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában. A tűzoltóság fenntartása A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok esetében az általános irányítás a székhely szerinti önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. Ez alapvetően a következő jogosítványokat foglalja magában: A hivatásos önkormányzati tűzoltósággal rendelkező önkormányzat -fővárosban a fővárosi önkormányzat - képviselőtestülete: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter előzetes egyetértésével megszüntetheti a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot. Erre vonatkozóan a miniszter részére a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője tesz javaslatot; elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát; a fővárosban - a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője véleményének kikérésével - kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos jogszabályban meghatározott munkáltatói jogköröket; a területi katasztrófavédelmi szerv véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos jogszabályban meghatározott munkáltatói jogköröket; önkéntes tűzoltóság alapításában vehet részt; beszámoltatja a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot. A hivatásos önkormányzati tűzoltósággal nem rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter előzetes egyetértésével hivatásos önkormányzati tűzoltóságot hozhat létre; önkéntes tűzoltóság alapításában vehet részt; gondoskodik az önkéntes tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről; megállapítja az önkéntes tűzoltóság fenntartásához, illetőleg a költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét; hozzájárulhat más tűzoltóság létesítéséhez. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként, a létesítés, a fejlesztés és a felújítás költségeit pályázati formában a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium útján biztosítja.
14 A pályázat a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben szabályozott feltételek szerint a fejlesztési költség egészére vagy annak meghatározott részére irányulhat. A központi költségvetésből történő hozzájárulás mértékét a hivatásos önkormányzati tűzoltóság előírt legkisebb létszámának és gépjárműállományának figyelembevételével állapítják meg. Az önkéntes tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat, valamint az átvállalt feladattal arányosan a központi költségvetés gondoskodik. A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt fejezet költségvetésében elkülönített tartalékalap van biztosítva. Ebből gondoskodnak a működési területen kívüli vonulások költségeiről, illetőleg a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítéséről. A tűzoltóságot fenntartó szerv a tűzoltóság készenléti szolgálatot, illetve a tűzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles életés baleset-biztosítást kötni. A tűzoltással műszaki mentéssel kapcsolatos kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben, az önkormányzat, mint a kárt okozó tűzoltóság fenntartója jár el. Saját (önkormányzati) intézmények és vagyon tűzvédelmének biztosítása Az önkormányzatok, mint gazdálkodó szervezetek, saját létesítményeik tűzvédelméről kötelesek gondoskodni. Fenntartó és irányító szervként az általuk irányított intézmények tűzvédelmi, biztonsági viszonyaival kapcsolatban is van felelősségük, mivel az anyagi, költségvetési eszközök biztosításától a biztonsági szabályozások meglétén keresztül a tűzvédelmi oktatási, nevelési feladatokig irányítási, felügyeleti, ellenőrzési kötelezettségük van. Az önkormányzatok tartják fenn pl. az iskolák jelentős részét, az óvodákat, az öregek napközi otthonát, a (művelődési) közösségi házakat, könyvtárakat, egészségügyi ellátó intézményeket, stb. Törvények: A hatályos tűzvédelmi jogszabályok jegyzéke (2012. január 1- ig!) MELLÉKLET 1996. évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999.évi LXXIV. törvény A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 2008. évi XXXIII. törvény Az önkéntes tűzoltó egyesületekről Kormány rendeletek
15 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, 116/1996. (VII.24.) Korm. rend. A tűzvédelmi bírságról, 117/1996. (VII.24.) Korm. rend. A tűzoltóság tagjaira vonatkozó kötelező élet- és balesetbiztosításról, 118/1996. (VII.24.) Korm. rend. A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról, 256/2008. (X. 21.) Korm. rendelet Az önkéntes tűzoltóság létesítéséről, működésének feltételeiről és feladatáról 180/ 1998 (XI.6.) Korm. rend. A tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról, 139/2004.(IV.29.) Korm. rend. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól, 139/2007.(VI.18.) Korm. rend. A tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv kijelöléséről, Katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletei (BM, ÖTM, ÖM) 11/2007. (IV.24.) ÖTM rend. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről 6/2007. (III. 13.) ÖTM rend. A tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól 27/2009.(X. 29.) ÖM rendelet A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgák rendjéről, 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelet a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a működési területről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rend. A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 11/2008. (XI. 26.) ÖM rendelet A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámáról, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok szervezési kategóriába sorolásáról és a készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományáról 30/1996. (XII.6.) BM rend. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről 34/1996. (XII.29.) BM rend. A tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi berendezések, szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának szabályairól 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 11/1997. (II.18.) BM rend. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet Az erdők tűz elleni védelméről 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rend. A Hivatásos Tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról 19/2007.(VIII. 29.) ÖTM rend. A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról 37/1997. (VI.11.) BM rend. A tűzoltóság által végezhető szolgáltatások köréről és szabályairól 21/1998. (IV. 22.) BM rend. A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya Ruházati Szabályzatának kiadásáról
16 48/1999. (XII. 15.) BM rend. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 1/2003. (I.9.) BM rend. A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól. 35/2003.(VII.29.) BM rendelet A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítési és fejlesztési költségeivel kapcsolatos pályázati feltételekről. 22/2009. (VII.23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről 6/2003.(VI. 20.) MeHVM rendelet A tűzvédelem és a műszaki mentés polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó különös szabályairól 18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól