Egyiptom művészete Ókor-1
I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik az állszakáll és a kettős korona -kartus: névgyűrű -szfinx:
Egyiptom művészete Építészet templomok, sírépítmények, A templom elrendezése: - központi szentély - nagyméretű zárt és nyitott terek - oszlopokkal körülvett udvarok -hüposztil templomok nagy oszlopcsarnoka - pülon az egyiptomi templomok kapuépítménye Oszlop - függőleges vájatsorral mélyített - törzse: növényutánzat - fejrész: papirusz, lótusz, virág Szerkezetek, alapelemek: - támaszgerendás szerkezet - térlefedés: kőgerendás áthidalás, kis fesztávolság miatt sűrű oszloperdő. - két oldalsó csarnokot a középső magasabb
Egyiptom művészete Sírépítmények: - kisméretű sírkamrák a bebalzsamozott halottak "útravalók" tárolására - föld színe alatt Sírtípusok: masztaba - csonka gúla piramis -lépcsős vagy - gúlaforma barlangsír Emléképítmények: obeliszk - emlékoszlop kolosszus - álló vagy ülő óriásméretű szobor. Szobrászat A domborművek- laposak - mélyítettek A szobrok jellemzői: - idealizálás- az arcok eszményítése - szigorú geometria - szimmetria - merev mozdulatlanság, egy előrelépő láb-álmozgás - gyakoriak a szobrokon a hieroglifák - a figura teljesen talpon áll, merev (alapállás).
Egyiptom művészete Festészet Az élet eseményeit ábrázolják, - alakok mérete: a társadalmi rang szerint változik - sírokban - koporsókon jellemzői: - legnagyobb felület törvénye - síkszerű ábrázolás - egymás fölötti elrendezés (térérzékelés) - tiszta, élénk színek - takarásos térábrázolás
1. Földrajzi áttekintés Földrajzilag a Nílus termékeny völgyét jelenti, amely átszeli a sivatagot Afrikában Csak néhány km széles, de több ezer km hosszú
2. Egyiptom a Nílus ajándéka Sok ezer évig fennálló kultúra Öntözéses földművelésen alapuló hierarchikus társadalmi rend jellemezte
3. Az ókori Egyiptom történelmének legfontosabb szakaszai Predinasztikus és archaikus kor Óbirodalom 3. évezred Középbirodalom 2. évezred eleje Újbirodalom 2. évezred vége
4. Az óegyiptomiak vallása a/ politeizmus Sok isten (politeizmus: több istenhit) Emberi és állati jellemzők keverednek
Szent állatok: Szkarabeusz és Basztet
b/ Az óegyiptomi túlvilághit A túlvilági élet, a lélek halhatatlanságának elképzelése (mumifikálás, piramisok)
c/ Egyiptomi isten-világ Az több ezer km hosszú országban, területenként másmás isteneket tiszteltek
A főisten Rá vagy Ré, a Napisten Ré Később Ámon, Théba Napistene foglalja el helyét) Ámon
Ozirisz az alvilág ura Eredetileg kos vagy bika isten később a Nappal azonosul Ozirisz a testvérével, Szethel vívott harcban meghal, de nővérének, Ízisznek köszönhetően feltámad Ozirisz és Ízisz
Anubisz, a halottak sakálfejű istene a lelkek kalauza Ozirisszel együtt ítélkezik a halottak felett
Hórusz, a sólyom égisten, akinek szeme a Nap és a Hold
d/ A monoteizmus (egyistenhit) kísérlete: az Amarna kor IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó új fővárost alapít Amarnában Atont teszi meg egyetlen istenként a korábbi istenek helyett
A fáraó halála után a reform elbukik, visszatérnek a régi istenségek tiszteletéhez Aton a Nap korongja
II. Az ókori Egyiptom építészete monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák
1. Sírépítmények Temetkező helyek előkelők túlvilági életét biztosító alkotások: masztabák, piramisok sziklasírok
a/ Masztaba (arab: pad ) Téglalap alaprajzú, sírépítmény
A mumifikált halottat ember formájú, szarkofágba helyezték A sírkamrába a túlvilági élethez szükséges tárgyakat helyeztek
II. Ramszesz múmiája
b/ Uralkodói piramisok Több kisebb-nagyobb piramis épült a fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a leghatalmasabbakat az Óbirodalom istenkirályai emeltették
A piramis építés fejlődése Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkárában Sznofru fáraó törtvonalú piramisa Dahsurban Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis, az első szabályos gúla formájú piramis
Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Az első hatalmas méretű sírépítmény, Szakkára, i. e. 2600 körül 6 szintes mintha egyre kisebb masztabák alkotnák
Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos gúla formájú piramis
A fáraó égbe emelkedésének helye Tiszta geometriai forma (négyzetes alapú gúla) Inkább emlékmű mint épület óriási tömegéhez képest elenyésző a belső tere
Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia
A legnagyobb piramisok Mükerinosz Kephrén Kheopsz (Rekonstrukció)
Oldalaik a 4 égtáj felé néznek, rendkívül pontos a tájolásuk mérnöki bravúr, hihetetlennek tűnő kivitelezés
Halotti templom részletei
Halotti templom rekonstrukciója
A legnagyobb: Kheopsz piramisa, 137 m magas (eredetileg 146 m volt)
Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra van benne különböző magasságokban
Eredetileg simára csiszolt kőlapok borították
Kephrén piramisához tartozott a szfinx hatalmas szobra (74 m hosszú és 20 m magas)
A nagy piramisok nem tudták megvédeni tulajdonosuk sírját A későbbi korok fáraói már nem piramisokba temetkeztek
c/ Az Újbirodalom fáraói a Királyok Völgyében alakítatták ki sziklasírjaikat
A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja jelentéktelen, fiatalon elhunyt fáraó sírja vált a leghíresebbé a Királyok Völgyében az egyetlen viszonylag épségben felfedezett (1922 Carter) királysír, amely bepillantást enged a fáraók temetkezési szokásaiba, gazdagságába
A sír előtere
A kincstár (Carter)
Anubisz szobra Tutenhamon sírjából, Újbirodalom, i. e. 14. sz. Ez a szobor őrizte azt ládát, amelyben a belsőszerveket tartalmazó edények voltak
Tutenhamon fáraó trónusa, i. e. 14. sz.
A kőszarkofág
A kőkoporsó, benne az ember formájú szarkofág
Tutenhamon arany halotti maszkja, Újbirodalom, 1. e. 14. sz. Arany, féldrágakő és üvegpaszta berakással
Tutenhamon múmiája
2. Templomok
Szerkesztés módja Az Újbirodalom idejére a templomok különválnak a sírépítményektől az egymást követő fáraók sokszor évszázadokig építették
Pilon vagy főkapu
Pilonnak hívják a mai építészetben a hidak kapuszerű hatalmas tartópilléreit is
Oszlopsorokkal megosztott tér az egyiptomi templomokban Hüposztil csarnok
Az oszlopok növényi formákat utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa
Luxor
A karnaki és luxori templomot szfinxek szegélyezte felvonulási út köti össze
*Obeliszk (görög: nyárs szóból) Egy darabból (monolit) faragott, hosszú, magas kő, csiszolt és aranyozott
A karnaki Ámon-templom hüposztil csarnokának rekonstrukciója
II. Ramszesz sziklatemploma, Abu Szimbelben, Újbir., i. e. 1300 k.
A bejáratot Ramszesz sziklafalba faragott 4 óriás szobra őrzi
Az első termet az Oziriszként megjelenő hatalmas Ramszesz szobrok díszítik
Az asszuáni gát építésekor (XX. sz.) a templom víz alákerült volna, ezért kivágták a sziklafalból és magasabban, a víztől védett helyen újra felépítették
Az ókori Egyiptom szobrászata
1. A szobrászat jellemzői Főleg a halotti kultuszt szolgálja, A fáraók megistenülését hirdetik
Ünnepélyes időtlenség Anyaguk főleg kő, de lehet fa, agyag, fém, csont Mindig egy kitüntetett főnézetre (elölnézet) komponáltak
A felületük festett A szemek üvegpaszta vagy féldrágakő berakást kapnak, az élő tekintet a végtelenbe réved Feliratok hirdetik a személyazonosságát
Írnok szobra, Óbirodalom,i. e. 3. évezred Festett mészkő Realisztikus részletek: kövérkés test Rendkívül kifejező az arc megformálása: feszült figyelem
Nofretéte, Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz. A korszak talán legszebb szobra, Ehnaton feleségének, Nofretéte királynőnek portréja Festett mészkő Hiányzik az egyik szemének festése (valószínűleg befejezetlen)
Az női szépség egyik leghíresebb ábrázolása a művészettörténetben
Az egyiptomi síkművészet A síkművészet összefoglaló elnevezés: a festészet és a domborművek közös neve (a két művészeti ág hasonlóságán alapul)
1. Az egyiptomi dombormű Festett és lapos, bár szobrászati eszközökkel készül, inkább a festészethez áll közelebb
2. Az egyiptomi festészet Sírkamrák falán, épületeken, bútorok felületén, papirusz tekercseken találkozhatunk vele
A térbeliség: nincs mélység, a figurák egy alapsíkon mozognak
A méret különbségek nem távolságot, hanem rangbéli helyzetet tükröznek (hierarchia)
A színek egységesen töltik ki a körvonalak közti felületeket, nincs árnyékolás (nincs fény), ez is a síkbeliséget erősíti
A képek szerves részei a feliratok, hieroglifák
Champollion fejti meg a 1822-ben a rosette-i kő segítségével
Köszönöm a figyelmet! Horák György