Szent Mór-zsák különszám 2015. július
2 Szent Mór-zsák különszám 2015. július
Szent Mór-zsák különszám 2015. július 3
4 Szent Mór-zsák különszám 2015. július MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, néphagyományok helye a XXI. században (NTP-MKÖ-14-03-04) A programban iskolánkból, a pécsi Szent Mór Iskolaközpontból 12 tehetséges tanuló vett részt folyamatosan, de egyes programelemekben az iskola többi tanulója is részt vett. A program nyitott volt. A pécsi Szent Mór Iskolaközpont és a pécsi Néprajzi Múzeum közös szakmai együttműködése lehetőséget nyújtott, hogy növendékeink minél élmény központúbban megismerkedhessenek Baranya megye népi kultúrájával, népművészetével, hagyományaival. A tanulók motívumgyűjtő és kutató munkát végeztek, Burján István szakmai vezetésével múzeumpedagógiai foglakozásokon, tanulmányúton vettek részt. A tanultakat az alkotásaik során a festészet és a kerámiaműhelyben mélyítették tovább. A közönség projektnapokon, kiállításokon, és a Nemzeti Színházban az iskola Művészetek napi rendezvényén találkozhatott a tanulók által bemutatásra előkészített művekkel.
Szent Mór-zsák különszám 2015. július 5 A pécsi Janus Pannonius Múzeum részéről Burján István osztályvezető, etnográfus vett részt a szakmai programban.
6 Szent Mór-zsák különszám 2015. július A kerámia műhely A foglakozásokat Megyesi Andrea tanárnő vezette a Szent Mór Iskolaközpontban.
Szent Mór-zsák különszám 2015. július 7 Interjú Megyesi Andrea tanárnővel Mikor készít kerámiákat? Amikor nem az iskolában vagyok, délelőttönként kerámiákat készítek. Mit csinál egy keramikus? Sok mindent. Én például saját tervezésű használati tárgyakat és dísztárgyakat. Emellett gyakran megrendeléseket is kapok. Például szeretne valaki egy egyedi étkészletet, vagy személyes névre szóló ajándékot, vagy céges ajándéktárgyakat, és felkér a munkára. Amit maga készít, azt is eladja? Igen, különböző kézműves vásárokon. Mindig ezt szerette volna csinálni? Nem feltétlen. De volt egy olyan élethelyzet, amikor jó volt hogy van egy szakma a kezemben. Hol tanult agyagozni? 6. osztályos koromban egy barátnőmmel elmentünk egy kerámiaszakkörbe Dugár Jánoshoz, aki akkoriban lett a Népművészet Mestere. Ő annyira szerette amit csinált, hogy lelkesedése átragadt ránk. A tanyáján fatüzelésű kemencében fekete kerámiákat égettünk a szabadban. Az egész varázslatossága fogott meg. Később egy szegedi szakközépiskolában kerámia szakon tanultam. Kicsit más volt ez az iskola mint a pécsi kisképző. Miben? Például. sokkal többet tanultunk korongozni, mert a közelben egy majolikagyár volt, ahol népiesebb formákat, korongozással vagy bekorongozással gyártottak. Pécsen a porcelángyár miatt az oktatásban hangsúlyosabbak az öntéssel készült tárgyak. Miért szereti csinálni? A változatossága miatt. Ezek már több ezer éves technikák, egy formát, az emberek változó életformája, kultúrája mennyiféleképpen képes variálni. Ez varázslatos. Például régen nem létezett műzlistál. Mit készített például tegnap? Most nagy divatja van a kézzel készített házi szappanoknak, ezért szappantartókat.
8 Szent Mór-zsák különszám 2015. július A festészet műhely A foglakozások és a nyomdai kiállítási előkészületek képei
Szent Mór-zsák különszám 2015. július 9 Interjú Kovalovszki Éva tanárnővel Miért vágott bele az idei tanévben is egy újabb projektbe? Nagyon fontosnak tartom, az iskolai kereteken kívüli oktatási formákat is, mint például, a múzeumpedagógiát, vagy a tanulmányutakat, szakmai előadásokat. Ezek nagyban színesítik és élményközpontúvá teszik a rajz- festészet tanítását. Tanítványaim megismerkedhetnek külsős szakemberekkel, akiknek személyes varázsa, szakmai tapasztalatai nagyban gazdagíthatják tudásukat. Számomra nagyon fontos a múzeumpedagógia és hagyományos iskolai keretek között kevés lehetőség van tárlatokat, gyűjteményeket látogatni. Mit csinál szívesen szabadidejében? Ez nehéz kérdés, mert nagyon kevés szabadidőm van. Gyakorlatilag a munkám a hobbim és nagyon sok időt fordítok rá. Ezen kívül szeretek futni, utazni, festeni, kirándulni, bár ezekre kevés módom van. Nagyon szeretem a filmeket. Mi az, ami a legtöbb nehézséget okozza a munkájában? A műhelypakolás, teremrendezés nem tartozik a kedvenceim közé, bár minden évben alaposan ki kell vennem belőle a részem.
10 Szent Mór-zsák különszám 2015. július Tanulmányút Az út során Burján István idegenvezetésével megtekintettük Drávaiványi-, Adorjás-, Kóros- festett templomait, Eszék belvárosát, Hercegszőlőst, Csúzát, Vörösmartot, Batinát, valamint sétát tettünk a Kopácsi rét természetvédelmi területén.
Szent Mór-zsák különszám 2015. július 11 Projektnapok 2015. május 29-én és június 4-én projektnapokat tartottunk a Néprajzi Múzeumban. Közösen alkottunk, táncoltunk, nevettünk, kiállítást rendeztünk, baranyai receptek alapján készült ételeket kóstoltunk.
12 Szent Mór-zsák különszám 2015. július Kiállításokon Kiállításokon mutattuk be a projekt során készült alkotásokat
Szent Mór-zsák különszám 2015. július 13 Receptajánlatunk: Kútban kőtt A kútban kőtt, kútban kelt onnan kapta a nevét, hogy ruhába téve a kútban keltették meg. Hozzávalók: 50 dkg liszt 20 dkg kristálycukor 10 dkg vaj 2 dkg élesztő 1 dl tej 2 dl tejföl 2-3 tojássárgája csipet só Elkészítése: az élesztőt kevés liszttel és cukorral tejben felfuttatjuk. A vajat elmorzsoljuk a liszttel, hozzáadjuk a kovászt, a tejfölt, a tojássárgáját, a kevés sót és lágy tésztává alakítjuk. A tésztát meglisztezett ruhába tesszük, majd az egészet hideg vízbe, kútba tesszük pl. egy vödörbe süllyesztve. Addig kelesztjük, míg fel nem jön. Deszkára kiborítjuk, rudakra vágjuk, kristálycukorban megforgatjuk és kizsírozott pléhen a kifliket közepes tűzön megsütjük.
14 Szent Mór-zsák különszám 2015. július Mesés percek Babás szerkövek Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserkúton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, aki ekkor megátkozta őket: Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni. Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában egy sorban. Az ördögszántotta hegy Élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget. Ígért az anyó-
Szent Mór-zsák különszám 2015. július kának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az anyóka alkut ajánlott: ha az ördög estétől hajnalig, kakas-kukorékolásig felszántja a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére. Az ördög megörült az ajánlatnak, előhozta a pokolból hatalmas vasekéjét, egy macskát és egy kecskét fogott be eléjük. Jókedvűen kezdett hozzá a szántásnak, s még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele. Nosza, megijedt erre az öregasszony, de végső elkeseredésében pompás mentő-ötlete támadt. Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok vis szafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól. Az ördög nem vette észre a cselt, bukása feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Beremendig (az ekéről lepottyant sárból lett a siklósi hegy), ő maga pedig Harkány falunál (amely a szép Harkáról kapta nevét) nyomtalanul eltűnt a föld gyomrában. Ahol lement a pokolba, a repedésen víz tört fel a felszínre, mely, azóta is buzog. 15
Szent Mór-zsák különszám 2015. július A kiadvány a MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, néphagyományok helye a XXI. században című pályázat keretén belül készült NTP-MKÖ-14-03-04 A szerkesztésben pécsi Szent Mór Iskolaközpontból részt vett: Kovalovszki Éva, Megyesi Andrea, Püspöki Péter, Buzás Bettina, Elekes Dóra, Halmos Gréta, Horváth Hajnal, Kálmán Júlia, Kálmán Luca, Lajó Odil, Lukáts Borbála, Nyári Borbála, Örkényi Zsuzsanna, Schrem Borbála, Éger Kincső, Kürti Boglárka, Mihovics Szebasztian, Mózes Csenge és Püspöki Krisztina A programban részt vett: Burján István, Englertné Török Ildikó, Jakab Gabriella, Kovalovszki Éva és Megyesi Andrea A kiadvány a Craetive Grafikai Műhely gondozásában jelent meg Pécsett, 2015-ben. Felelős vezető: Zimonyi Géza Támogatók: