A búzanemesítés - és búzatermesztés előtt álló kihívások Láng László MTA ATKI MGI, Martonvásár
A Világ búzatermesztése A búza fedezi az emberiség kalória igényének 19%-át, fehérje igényének 20%-át
A Világ legnagyobb búzatermelői 2012/2013
Mt A Világ és az EU búzatermelése 1996-2013 Szükséges termés növelés a jövőben: 1,6 % /év
Nemzetközi kutatási programok Wheat Initiative: G20 mezőgazdasági miniszterei kezdeményezték 2011-ben Fő kutatási területek - A terméspotenciál növelése - A terméspotenciál megóvása - A termelés fenntarthatóságának növelése a környezet megóvása mellett - Minőség és élelmezésbiztonság International Wheat Yield Partnership 100 millió USD
t/ha A búza termésátlaga Magyarországon 1980-2014 Magyarország: a Világ búza termőterület 0,5 %-a, a Világ összes búzatermés 1,2-1,4% 0,6-0,7%
A legfejlettebb európai búzatermelő országok termésátlagai t/ha * EU átlag
A legfejlettebb európai búzatermelő országok termésátlagai t/ha
A szemtermés növelésének lehetőségei 1. Változatlan biomassza tömeg, kedvezőbb szem/szalma arány
A búzafajták magasságának változása cm 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 Bánkúti 1201 Bezosztaja 1 Mv 4 Mv 8 Mv 9 Mv 15 Mv 16 Mv 22 1931-1971 1960-1980 1974-1990 1978-1990 1980-1993 1985-1998 1987-2001 1991-1998
Búzafajták Harvest-indexe Martonvásár, 1989-96
Búzafajták Harvest-indexe Martonvásár, 2015
Búzafajták szalma termése t/ha
t/ha Búzafajták biomassza termése Martonvásár, 2015
A szemtermés növelésének lehetőségei 2. Nagyobb biomassza tömeg, változatlan szem/szalma arány Több input vagy jobb input hasznosítás
300 Műtrágya felhasználás Magyarországon 1960-2009, hatóanyag kg/ha 250 200 K 150 P 100 N 50 0 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009
A szem és szalma N tartalma 6-8 tonnás termésszinten Martonvásár, 2015 kg/ha 36 214 0,45 kg/q 2,5 kg/q
A szem és szalma P tartalma 6-8 tonnás termésszinten Martonvásár, 2015 kg/ha 0,16 kg/q 0,5 kg/q
A szem és szalma K tartalma 6-8 tonnás termésszinten Martonvásár, 2015 kg/ha 1,5kg/q 0,4 kg/q
2004 2002 2000 1998 1996 1994 1992 1990 1988 1986 1984 1982 1980 1978 1976 1974 1972 Az 1B/1R transzlokációz hordozó fajták elterjedtsége Magyarország, 1971-2005 60 50 40 % 30 20 10 0
Növényfajták teljesítménye eltérő genotípus x környezet (kölcsön)hatások esetén 3.a. Genotípus különbség =0 Környezet különbség >0 G x K kölcsönhatás =0 3.b. Genotípus különbség >0 Környezet különbség =0 G x K kölcsönhatás =0 3.c. Genotípus különbség >0 Környezet különbség >0 G x K kölcsönhatás >0 1 2 Termőhely 1 2 1 2 Termőhely Termőhely
A potenciális termőképesség kihasználtsága szub-optimális környezetben - alkalmazkodó képesség, stressztűrő képesség
Télállóság - fagyállóság
Államilag elismert búzafajták fagyállósága fitotronban Túlélés % 100 90 n=161 80 70 60 50 Bánkúti 1201 49 fajta 40 30 20 10 0
Az Mv Marsall termőképessége Agrotechnikai kísérlet, Martonvásár, 2008-2010
A terminális stressz hatása a termésre
Solstice Mulan Charger Savanah Eltérő származású búzák kalászolási ideje (Martonvásár, 2013) UK German Slovak Czech Serb Roman Hungarian May 10 15 20 25 30 Mv nemesítési törzsek 7-28
1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 Napi maximum hőmérséklet virágzáskor 2002 40,0 35,0 későn kalászoló fajták 30,0 25,0 20,0 15,0 korán kalászoló fajták
Eltérő tenyészidejű búzafajták vetésterületi aránya a búzatermesztésben
Az Mv Magdaléna kalászolási ideje napok száma május 1-től
A búza termését csökkentő biotikus stresszek
Az UG99 szárrozsda rassz terjedése Ug99- group of races 1998-99. Uganda 2001. TTKSK- Kenya 2003. TTKSK- Ethiopia 2006. TTKSK- Yemen, Sudan 2008. TTKSK- Iran 2009. TTKSF- Zimbabwe, South Africa East-Africa Arabian Peninsula Middle-East Pakistan, India 90% of the wheat varieties grown worldwide are susceptible!
Martonvásári búzafajták ezerszem-tömege fungiciddel védett és nem védett kísérletben g Martonvásár, 2014 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Magasság Rht1 Rht2 Rht8 Rht11 Fejlődés VrnA1 VrnB1 VrnD1 PpdD1 Transzlokáció 1B/1R 1A/1R Levélrozsda Lr1 Lr10 Lr26/Sr31/Pm8/Yr9 Lr34/Pm38/Yr18 Lr37/Sr38/Yr17 Molekuláris markerek a nemesítésben Szárrozsda Sr2 Sr26 Sr31/Pm8/Yr9/Lr26 Sr36 Lisztharmat Pm4a Pm8/Lr26/Sr31/Yr9 Pm21 Pm38/Lr34/Yr18 Sárgarozsda Yr9/Sr31 Yr17/Lr37/Sr38 Yr18/Lr34/Pm38 Minőség: Bx7OE ß-expanzin (spelt) Psy1 (durum) Psy2 (durum) SSII-A1 SSII-B1 SSII-D1
Változik a felhasználók minőségi igénye Átlagos búza felhasználási adatok 1997-2000 2005 Vetőmag 6% Ipari 0% Takarmány 28% Őrlés 38% Veszteség 1% Export 27% Vetőmag 5% Takarmány 14% Őrlés 26% Export+intervenció 54% Veszteség 1%
Fehérje % - 14 Minőség prioritások Magyarországon JAVÍTÓ LISZT MINŐSÉGI PÉKSÜTEMÉNY PASTA 13 KENYÉR 12 11 - PUDING YELLOW (CHINESE ) NOODLES CHAPATTIS FLAT BREADS 10 - PLAIN & S.R. FLOUR THICKENERS WHITE (JAPANESE) NOODLES 9 KEKSZ SÜTEMÉNY Szemkeménység Puha Átmeneti Kemény DURUM
Fajta
Búzatörzsek nedvessikér-tartalmának gyakorisági eloszlása (NIT) Martonvásár, 2004-2006 db 800 700 600 500 400 300 200 100 0 F 4 n=3672 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 x=33,9% sikér%
A termőképesség és sikér tartalom összefüggése a poszt-regisztrációs kísérletekben GOSZ-VSZT kísérletek, 2013 39 Sikér % 37 35 33 31 29 27 y = -0,3646x + 63,264 R 2 = 0,6093 25 70 75 80 85 90 95 100 Termés %
Sikér % Malmi 1 Malmi 2 Malmi 1. Malmi 2 Malmi 1. Malmi 1. Malmi 1. Malmi 1. Búzafajták minősége Far.Qn Vízfelvétel Stabilitás W Extenzográf + + + + Malmi Malmi+ Malmi Malmi+ Malmi Malmi + Malmi Malmi Malmi Malmi Malmi Malmi + + + + + + + Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 2 Malmi 1 + + Malmi 1 + Malmi 1 + Malmi 2 Malmi 1 + + + + + + Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1 + Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 + + + Malmi 1 + + + Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 + Malmi 1 + Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1
Minőségbúza nemesítési célok Kiváló kenyérsütési minőség Magas fehérje tartalom Export célra alkalmas minőség (Alveográf, Extenzográf) Puhaszemű (keksz) búza (SKCS) Módosított tartalék fehérje összetétel (Bx7oe) Fehérszemű búza Bíborszemű búza Kékszemű búza Magas amilóz tartalom Módosított keményítő összetétel Magas rosttartalmú búza Waxy
Special varieties for special products Proteins 2.60 2.40 HMW-glutenins 2.20 2.00 LMW-glutenins 1.80 1.60 1.40 AU 1.20 1.00 0.80 0.60 0.40 0.20 0.00-0.20 Starch 13.00 14.00 15.00 16.00 17.00 18.00 19.00 20.00 21.00 22.00 23.00 24.00 25.00 26.00 27.00 28.00 Minutes
Búza liszt = 1 Bio búza liszt = 2,1 * búza liszt Bio spelta liszt = 5,3 * búza liszt
GOSZ-VSZT búza kísérleti eredmények 2013 t/ha
t/ha GOSZ-VSZT búza kísérleti eredmények 2014
GOSZ-VSZT búza kísérleti eredmények 2015 t/ha
Hibridbúzák vetésterülete Európában 1000ha Javasolt vetőmag dózis 150 mag/m2 70-80 kg/ha Forrás:Blum, Z. (2007): Agronapló XI. 9:8., 2012/8 Saaten Union, 2015
Folyamatosan új fajtákra van szükség, mert A termelők nagyobb teljesítményt akarnak elérni Változik az agrotechnika Változik az időjárás (?) Új gomba rasszok és új betegségek jelennek meg Új feldolgozóipari igényeknek kell megfelelni Ki kell szolgálni az export piacok igényeit Piaci környezet átalakul (költség/ár) Jogi környezet változik (GMO?)
Az őszi búza adaptációs régiói Európában (Feekes 1978)..................
Külföldi búzafajták vetésterületi aránya 1960-2008 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1961 1963 Olasz Orosz Bezosztaja 1 (Krasnodar) 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 Olasz Szerb Ukrán 1979 1981 1983 1985 Horvát Szlovák (Jubilejnaja 50) 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2005 D Franz Osztrák
A legnagyobb forgalmú búzafajta területi részaránya a vetőmag szaporításokban 1952-2015 Mv8 Magdaléna
Köszönöm a figyelmet